3-1-19/2001. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. december 3-i rendkívüli üléséről Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, De Blasio Antonio, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Regényi Béla, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő, Weller János. képviselők. Távollévő képviselő: dr. Deák Péter, dr. Füredi Péter,. dr. Kunszt Márta, Jelen vannak továbbá: dr. Szili Katalin országgyűlési képviselő, dr. Papp Judit jegyző, Bobnev Jordan a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kaltenbach Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, dr. Pavlov Milica a Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kiss Tibor, Nyirati István ügyvezető igazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Jeszták Lajos, May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Bagoly Attila, dr. Mikoly Liliann osztályvezető, Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Nyaka Szabolcs az Új Dunántúli Napló képviselője, Kozma Ágnes a Pécs TV Kft. képviselője, Leikauf Tibor, Blesz Tibor Kéményseprőipari Közszolgáltató Kft., Bata László, Magvas Csaba PT Rt.
2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, és a Városi TV nézőit, a meghívott vendégeket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 39 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.20 óra kor megnyitja. Megkérdezi, az írásos meghívóban szereplőeken kívül van-e egyéb napirendi javaslat? Meixner András: napirendre kéri a Szieberth Róbert Általános Iskola közbeszerzési pályázatának kiírása című előterjesztést. Gonda Tibor: kéri levenni a napirendről a 18. Önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrzése a Pécsi Kézilabda Kft-nél és a 38. Mc Donald s Étteremhez tartozó parkolóhelyek létesítése napirendi pontokat. Dr. Bödő László: előterjesztőként kéri levenni a napirendről a 18. napirendi pont alatt lévő előterjesztést. Kerényi János: kéri levenni a napirendről a 3. Közüzemi víz- és csatornadíj megállapításáról szóló rendelet módosítása napirendi pontot. Nagy Csaba: tájékoztatásul elmondja, az elmúlt héten hétfőn benyújtott egy interpellációt Kukai Andráshoz a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökéhez, szeretné ha napirendre kerülne az SZMSZ-ben megjelöltek alapján. A november 22-i Közgyűlésen Kádár Géza képviselő úr által feltett kérdésre megkapták a választ, ennek ellenére kéri napirendre venni a Magas ház ügyét tájékoztató formájában. Dr. Toller László: Papp Béla alpolgármester úr tisztségviselői beszámoló keretében szól a Magas ház ügyéről. Az elmúlt Közgyűlésen dr. Kádár Géza képviselő úr kérésére írásban megadta a választ, melyet valamennyi képviselőtársának is eljuttatott. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni polgármester úrnak az egyetem Zichy utcai bejárata és a Nephrológiai Központ környékén kialakult parkolói helyzettel kapcsolatban. Regényi Béla: kérdést kíván feltenni polgármester úrnak, illetve a témában érintett alpolgármester úrnak az uránvárosi Jácint utca gödrökkel, árkokkal teli szakaszával kapcsolatosan. Dr. Toller László: megjegyzi, a nyolc virágnevű utca közül négyben ilyen problémák vannak.
3 Papp Gábor: kérdést kíván feltenni a parkolási rendelettel, kifejezetten a parkoló zónák meghatározásával összefüggésben. Dr. Toller László: napirendre kéri az Elővásárlási jogról lemondás a Király u. 11. sz. iroda épületre vonatkozóan című előterjesztést. Több javaslat nem lévén, szavazást kér az Elővásárlási jogról lemondás a Király u. 11. sz. iroda épületre vonatkozóan című előterjesztés napirendre vételéről Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a Szieberth Róbert Általános Iskola közbeszerzési pályázatának kiírása című előterjesztés napirendre vételéről. Egyben javasolja, hogy az előterjesztést a jövő évi elkötelezettségek között 17. napirendi pontként tárgyalják. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a meghívóban szereplő napirendi sorról az elhangzott módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.) Települési szilárd hulladékgyűjtés és elszállítás közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása 3.) Menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési díjak tervezett emelése 4.) Kéményseprő ipari közszolgáltatásról szóló 1996. évi 88. sz. önkormányzati rendelet módosítása 5.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló Ör. módosítása 6.) Kanizsai D. úttól északra - Kemény Zs. úttól nyugatra eső terület szabályozási terve 7.) Zsolnay u. - Bátaszéki vasútvonal, Sport utca által határolt terület szabályozási terve
4 8.) Városközpont-bővítés rrt. módosításáról szóló 1995. évi 53. sz. rendelet módosítása 9.) A Pécsi Hírközlési Infrastruktúra Kft. ügyvezető igazgatójának és a felügyelő bizottság tagjainak kijelölése 10.) Felügyelő Bizottsági tag megválasztása a BIOKOM Kft-nél 11.) Pécs, Váci Mihály u. 2-14. sz. társasházak vízdíjhátraléka Jövő évi elkötelezettséget tartalmazó előterjesztések (13-17-ig) 12.) Általános iskolások tömegközlekedésének térítése 13.) Batthyány u. 1.-3. sz. II. ütem címzett támogatásának pályázata 14.) Pécs- Somogyi Óvoda felújítása 15.) Költségvetési előirányzat módosítása 16.) Pécs, Komjáth A. u. 2. sz. alatti irodaépület megvásárlása és hasznosítása Kérdések: a.) De Blasio Antonio: az egyetem környékén kialakult parkolási helyzetről kérdezi a polgármestert b.) Regényi Béla: a Jácint utcai kátyúk kijavításáról kérdezi a polgármestert c.) Papp Gábor: a zónás parkolókról kérdezi a polgármestert Interpelláció: Nagy Csaba: interpellációja Kukai Andráshoz 17.) Sziberth Róbert Általános Iskola közbeszerzési pályázatának kiírása 18.) Törzskönyvi nyilvántartás módosítása, alapító okirat jóváhagyása 19.) A szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók jutalmazása 20.) Kisgyermek Szociális Intézmények Családok Átmeneti Otthonának berendezési költségei 21.) Bérbeadással vegyes vállalkozási szerződésmódosítás a TAMCSU GASZTRO TEAM-el 22.) Közhasznúsági szerződés módosítása
5 23.) A 2. sz. gyermek háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása 24.) Dr. Juhász Béla felnőtt háziorvos megbízási szerződésének módosítása 25.) Dr. Haray Magdolna felnőtt háziorvos megbízási szerződésének módosítása 26.) A nagycsaládosok karácsonyi ünnepségéhez forrás biztosítása a Támogatási Közalapítványnak 27.) Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása 28.) Széchenyi terv pályázata Fecskeház építési programja 29.) Szociális intézményben dolgozók részére önkormányzati bérlakás biztosítása 30.) Fajcsy Laura, Zöldfa u. 14. sz. alatti lakos lakásvásárlási kérelme 31.) Pécs, István u. 1. sz. alatti osztatlan közös tulajdonú ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás 32.) Pécs-Somogy, Bányatelep 34. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás 33.) A Pécs, Baltika u. 12/1. sz. alatti osztatlan közös tulajdonú ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás 34.) Schell József és neje lakásingatlan-csere kérelme 35.) Nagyárpádi úti csapadékcsatorna önkormányzati tulajdonba vétele 36.) Pécs, Lámpásvölgy, Gyükés vízellátásának tulajdonjogi rendezése 37.) Ingatlanvásárlás útépítés céljából 38.) Pécs, Magaslati út 16069/7 hrsz-ú telekből kialakítandó földrészlet értékesítése 39.) Pécs, Király u. 58. sz. lakás elővásárlási jogáról való lemondás 40.) Elővásárlási jogról lemondás a Király u. 11. sz. iroda épületre vonatkozóan Napirenden kívüli felszólalás:
6 Tóth Mihályné: az Új Dunántúli Naplóban megjelent Merre érdemes Pécsett telket venni című újságcikkel kapcsolatosan zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a 3-5-15/2001. sz. alatt: 1.) Rácz Georgina kiegészítő családi pótlék ügye 2.) Márton Inez kiegészítő családi pótlék ügye 3.) Lakatos Katalin rendszeres szociális segély ügye A Közgyűlési vita anyaga hangszalagon rögzítve 1-6. kazetta. Dr. Toller László: tájékoztatja a képviselőtestületet arról, hogy a 2001. november 15-i Közgyűlés zárt ülésén 491/2001. (11.15.) sz. határozattal hátralékos tőketartozás átminősítése, illetve részletfizetési kedvezmény iránti kérelmet, a 492/2001. (11.15.) sz. határozattal részletfizetési kedvezmény iránti kérelmet bírált a képviselőtestület. A 493/2001. (11.15.) sz. határozatával a Közgyűlés átmeneti segély ügyben másod fokon járt el. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Papp Béla: beszámol arról, hogy a Magas ház megerősítése, felújítása ügyében milyen lépéseket tettek a Legfelsőbb Bíróság november 17-i döntése óta. Az e témakörben dr. Kádár Géza képviselőnek írt és valamennyi képviselőnek ma reggel kiosztott levél jól összefoglalja azt a jogi helyzetet, amiről mindenképpen tudniuk kell. Az a helyzet nem állt elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság átadta az épület kulcsát, és ettől kezdve teljesen a város lehetősége, kötelessége és felelőssége, bármi történik az épülettel kapcsolatban. Ez egy közbenső döntés volt, még a Megyei Bíróság határozatát meg kell várni. Tájékoztatásul elmondja, polgármester úr levelet írt a Legfelsőbb Bíróságnak és a Megyei Bíróságnak, melyben - az ügy sajátosságára való tekintettel - kérte, hogy gyorsítsák meg a tárgyalási, illetve a döntési folyamatot. Úgy gondolja, ezt joggal kérik és a közvélemény is Az várja önkormányzaton a mielőbbi döntést. belül a döntés után egy bizottság alakult, melynek tagjai tisztségviselők, önkormányzati főosztályvezetők és a Pécsi Tudomány Egyetem Műszaki Karának képviselői. A bizottság első lépésben a rendelkezésre álló információkat tekintette át, amelyek alapos és felelősségteljes vizsgálódásra nem alkalmasak. Ezért megkeresték a szigetvári hatóságot, amely építési hatóságként járt el az ügyben, hogy a náluk lévő összes iratot, dokumentációt bocsássák a bizottság rendelkezésére.
7 Az épülettel kapcsolatban kulcskérdés, hogy melyik a jobb műszaki megoldás, ezért felkérték a Magyar Mérnöki Kamara Baranya Megyei Szervezetét, állítson össze egy statikusokból és mérnökökből álló bizottságot, amely az önkormányzatnak szakmai hátteret ad, miután úgy gondolja, nincs köztük senki, aki bátran és felelősséggel eldöntené, hogy az épület megerősítéséhez milyen eljárást alkalmazzanak. A kamara vállalta, hogy a dokumentációk elkészülte után rövid időn belül szakmai véleményt ad. Úgy gondolja, az összes körülmény figyelembe vételével az önkormányzat gyorsan reagált az ügyben, most vált olyanná a helyzet, amikor az önkormányzat várományosa a tulajdon visszaszármaztatásának. Kéri a képviselőtestülettől, hogy az ügyet kizárólag szakmai kérdésként kezeljék, ne kezdjenek el politizálni. Mindenkinek megvan a lehetősége és a felelőssége; akik a várost irányítják, a bonyolításért, szervezésért felelősek, akik pedig ellenzékben, de országosan kormányzási pozícióban vannak, bizonyos források biztosításában valószínűleg lesz feladatuk. Tudni kell azt is, hogy csak az épület megerősítése néhány százmillió forint, a különböző funkciók szerinti visszaállítása pedig milliárdos nagyságrendű. Dr. Toller László: jelzi, hogy a Magas házzal kapcsolatos bizottságot Papp Béla alpolgármester úrral együtt vezeti. Teljes hírzárlatot rendeltek el; csak az alpolgármester úr, illetve ő nyilatkozhatnak az ügyben. A Dunántúli Naplóban megjelent írással kapcsolatban elmondja, ha elérték volna az újságírók, akkor sem mondtak volna többet. A sajtótól két héttel ezelőtt türelmet kértek december 15-ig, egy intézkedési terv előkészítéséig, hogy egységesen nyilatkozzanak a Magas ház ügyéről. Kéri dr. Kádár Géza képviselő urat, fogadja el az előző Közgyűlésen feltett kérdésére megadott Papp Béla alpolgármester által kiegészített választ. Tájékoztatásul elmondja, Papp Béla alpolgármester úrral Izraelben jártak Alsó-Gallilea tartományban, ahol az együttműködési megállapodás meghosszabbítása ügyében tárgyaltak. Mindkét fél úgy ítélte meg, hogy érdemes ezt a kapcsolatot folytatni, melyben alapvetően a gyermekekre és a fiatalokra helyeznék a hangsúlyt; bizonyos oktatási, mezőgazdasági szakképzési feladatokkal kapcsolatos oktatás, illetve a kulturális területen való együttműködés keretében. Ezen kívül még természetesen a sport területén, már áprilisban 16-17 éves labdarúgó csapatok cseréjéről lehetne tárgyalni. Megjegyzi, az izraeli belpolitikában nem annyira érzékelhető az a háborús helyzet, ami a sajtóban naponta megjelenik. Megdöbbentőek ezek az események, gyakoriak, de a mindennapi életben és az északi részen Thaipa kivételével nem érzékelhető. A tartományi elnök - aki eddig a kapcsolatokat ápolta nyugállományba vonul, ezért az együttműködési megállapodást már új tartományi elnökkel kerül megújításra, ha a Közgyűlés egyetért. A tisztségviselői beszámoló keretében tájékoztatja továbbá a képviselőtestületet arról, hogy a Siemens cég illetve valaki a Siemens cég bélyegzőjével ellátott papíron valamennyi frakciónak, pártnak megküldte azt a panaszát, amely a PVV Rt. parkoló pályázatával kapcsolatos észrevételeket tartalmazza. Felhívták a Siemens cégtől, hogy az aláíró a
8 véleményét nem egyeztette a cég vezetésével, álláspontja többségében nem találkozik a cég vezetésének álláspontjával. Egyeztetés után dr. Kelemen László vezérigazgató úr egy hiteles választ terjeszt a Közgyűlés elé a pályáztatással kapcsolatosan. Nagy Csaba: a Siemens levélről elmondottakhoz kapcsolódva elmondja, a Pénzügyi Bizottság is napirendre vette a kérdést, és vizsgálatot kezdett az állítások megalapozottságának tisztázására. A vizsgálat lezárása után a Pénzügyi Bizottság is tájékoztatást ad a Közgyűlésnek. A másik ügy sokkal nagyobb horderejű, amely dr. Kádár Géza képviselő urat választókerületi képviselőként érinti, illetve a saját választókerülete által szintén érintett, mivel a területe sarkán áll a Magas ház. Véleménye szerint olyan helyzet állt elő, amely nem a hírzárlatot indokolná, hanem azt, hogy a lehető legtöbb információhoz hozzájussanak a környéken élő, illetve arra járó polgárok. Szerette volna megtudni, mi az a határidő, amikor elkezdik a Magas ház megerősítését. Tiszteletben tartja azt az akaratot, miszerint különböző szakértői bizottságokat kérnek fel annak eldöntésére, hogy a két statikai megerősítés közül melyik az olcsóbb, illetve a hosszú távú megoldás. Úgy gondolja, ezen szempontok néhány nap alatt eldönthetők, mert kész tervek alapján kell dönteni. A költségvonzata szintén egy-két nap alatt eldönthető, és a jogi helyzet is, amelyből az következik, hogy az önkormányzat várományosa a Magas ház tulajdonjogának. Emlékeztetőül elmondja, már tavaly megjelent a sajtóban, hogy az önkormányzat e területen vizsgálódni fog a jogi helyzet, illetve az épület megerősítésének vonatkozásában, ennek ellenére a mai napig nem döntöttek. Kéri a város vezetőit, a lehető leggyorsabban tegyék meg a szükséges intézkedéseket, mert minden napi késés azoknak a felelősségét terheli, akik döntési pozícióban vannak. Papp Béla alpolgármester úr említette, hogy nagyon nagy vállalkozásról van szó, 2-3 Mrd forintra becsülhető az összeg. Ettől függetlenül úgy gondolja, a konzolos zónák megerősítését mindenképpen el kell végezni, még akkor is, ha olyan döntést hoznak, hogy gazdasági megfontolásból le kell bontani a házat. A lehető leggyorsabban kellene eldönteni, melyik módszer alapján újítják fel a Magas házat, és amennyiben a jogi lehetőség is tisztázódik, a leggyorsabban újítsák fel, mert a fennálló veszélyes helyzetnek nem szabad kitenni a környéken lakókat. dr. Toller László átadja az ülés vezetését Kerényi Jánosnak. Dr. Toller László: képviselő úr úgy tesz, mintha a Magas ház 11 éves történetének alakításában nem vett volna részt tevőlegesen, úgy tesz, mintha nem tudná, hogy még most sincs olyan jogi helyzet, hogy az önkormányzat érdemben intézkedjen. Csupán fel tudnak készülni egy intézkedés sorozatra, amelynek a jogalapját a Legfelsőbb Bíróság eldöntötte. Képviselő úr úgy tesz és ez is megdöbbentő számára, mintha nem hallotta volna meg két éve a folyamatos jelzéseket a Magas ház ügyében. Az első az volt, amikor beszámoltak arról, hogy pert indított az önkormányzat a Magas ház visszaszerzése tárgyában. Hozzáteszi, ez nem is nagyon
9 találkozott sokak ízlésével, de ma már mindenki bizonyítottnak látja, hogy helyesen cselekedtek. A Megyei Bíróság egy év után döntött a Magas ház ügyéről, amelyet megfellebbeztek. Személyesen fordult a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez annak érdekében, hogy 2002. május helyett még ez évben tárgyalja az ügyet, amelyben meg is hozták a döntést. Azon is meg van döbbenve, hogy bizonyos felelősségi pontokat vetnek fel, ha máshol nem, egy sajtótermék tekintetében. Személyesen intézkedett arról, hogy az ügy valamennyi felelősét tárják fel, legyen annak politikai vagyon felelősségi, vagy akár úgy tűnik, van ilyen büntetőjogi felelősségi oldala is. Nagy Csaba képviselő úr nagyon jól tudja, nem a jelenlegi városvezetés hozta meg a rossz döntéseket. Teljes tényfeltáró bizottságként fog működni az a bizottság, amely a Magas ház sorsát dokumentumokból, nyilatkozatokból, TV-felvételekből, nyilatkozatokból fogja kielemezni, és azt is, hogy ki volt felelős azért, hogy nem olyan döntéseket hoztak, amelyek az ügyet előre vitték volna. Természetes az is, hogy amennyiben döntési pozícióban lesz az önkormányzat, akkor az elszámolásnál is megnézik, melyek voltak a valós ráfordítások, melyek voltak a plakát ráfordítások, amely a Magas ház költségeit terhelte. Azért kértek türelmet a sajtótól, mert nem lenne célszerű olyan ötlethalmazokat közzétenni, amelynek semmiféle valós anyagi, jogi fedezete nincs. A másik a rémhírterjesztés. Képviselő úr megkeresett egy óvodát a Magas ház környékén azzal, hogy képviseljék abban, hogy lépjenek fel a veszélyeztetés miatt a város vezetésénél. Eljutott hozzájuk is ez a levél, tudomásul veszi, hogy képviselő úr így oldja meg a képviseletet, azt azonban nehezményezi, hogy a szülőkben megalapozatlanul félelemérzetet kelt. Ennek semmi valós alapja nincs, ha lenne, akkor a címzett még most is a Magas ház tulajdonosa, akikkel. Szeretné, ha ezt a politikai vitát mellőznék a jövőben, csak azért kért szót, hogy tudják azt, milyen politikai szándékok lehetnek egy ilyen épület mögött, hiszen politikai döntéseket hozott a testület, jobb lett volna, ha szakmai döntést hoz. Ennek szeretnék a jövőben elejét venni, és a konkrét tényfeltárást névvel, dátummal az összes eseményt a közvélemény elé tárják. Ha szakmai döntéseket hozott volna valamikor a testület, akkor a Magas ház helyzete nem így állna. December 15-ig a sajtó számára további kiegészítésük nincs. Körömi Attila: Nagy Csaba képviselőtársa nagyon korrekt hozzászólást tett. A sajtótájékoztatón azt mondták, hogy az ügynek azok a felelősei, akik ezt a házat így felépítették. A szakmai döntéseket azok hozták, akik annak idején a technológiai fegyelmet súlyosan megsértették. Ennyi a szakmaiság, és attól kezdve ez a csődtömeg itt van a város nyakán. Világossá tették a sajtótájékoztatón, hogy miután a probléma 1990. előtt keletkezett, a város egyetlen vezetője sem felel, és egyetlen frakciót sem terhel politikai felelősség az előállt helyzet miatt. 1990. óta ez a harmadik testület, és sem Krippl Zoltán, sem Páva Zsolt, sem Toller László polgármestert, illetve egyik alpolgármestert sem terheli politikai felelősség. Megítélésük szerint mindegyik testület az akkori állapotokhoz képest próbálta meg a tudásának teljes birtokában meghozni a legjobb
10 döntéseket. Azt is hozzátették, hogy nem áll szándékukban az ügy politikai vonzatát előhozni. Mindenkit óva intenek attól, hogy e mögött politikai akciókat sejtessen a múltra visszamenőleg is. Bár lenne két ilyen pont, de nem érdekes. Nagy Csaba hozzászólására és a sajtótájékoztatóra azért volt szükség, mert az igazságügyi szakértők leírták, hogy a ház a szabvány szerint nem hordja az önsúlyát. Ezzel azok a szakértők is egyetértettek, akik eddig vitatkoztak azon, hogy a ház életveszélyes-e. Kigyűjtötték, hogy a drótkötelek közül hány szakadt át az 1990. előtti technológiai fegyelem megsértése miatt. Mindenki kerüli annak az egy szónak a leírását, amely a város számára azonnali beavatkozást tenne szükségessé, de ha valaki végig olvassa a szakvéleményeket, világos számára, hogy a több száz oldal arról az egy szóról szól. Ezt úgy foglalták össze egy mondatban, hogy a ház a magyar szabvány szerint nem bírja az önsúlyát hordani. Ettől kezdve úgy gondolja, ha a terület képviselője, jelen esetben Nagy Csaba kap egy ilyen szakértői véleményt, akkor az a feladata, hogy megpróbálja a nyilvánosság elé tárni, és a környéken lévő intézményeket értesíteni a fennálló helyzetről. Azt mondták, hogy a Magas ház ügyében teljes mértékben támogatják a város vezetését, és hogy semmiféle politikai akcióként ne lehessen értékelni a sajtótájékoztatót, nem írnak a mai napra közgyűlési előterjesztést. Nem kívánnak politikai hasznot húzni belőle, hanem azt kérik a város vezetésétől, hogy mielőbb, december 15. előtt terjesszen a Közgyűlés elé alternatívákat a legsürgősebb teendők kiválasztása érdekében Akkor tudják, milyen anyagi vonzata van, és esetleg meg lehetne mozdítani a város külkapcsolatait, testvérvárosi kapcsolatait, megnéznék, a városon kívül milyen források vehetők igénybe. Ezen ügy rendezésével jogilag senkinek semmi dolga nincs, csak a városnak, illetve a tulajdonosnak, amennyiben az az egyszavas helyzet előáll. Természetesen minden segítséget szívesen fogadnak, és minden segítség megszerzéséért hajlandók bármit megtenni. Nagy Csaba a FIDESZ frakcióvezetője erre a helyzetre próbálta ráirányítani a figyelmet. Úgy gondolják, ez fontos ügy, képviselő úr helyesen járt el, mert azt is látták, mintha az ügyben szereplők a rengeteg szakértői véleménynek mindig csak azt az oldalát használták volna az elmúlt hetekben, amely éppen aktuális érdeküket képviseli. Véleményük szerint az ott lakóknak meg kell ismerni az ügy egészét, ahhoz, hogy pontos képet kapjanak, milyen nehéz helyzet állt elő a Magas ház kapcsán. Azzal a mondattal zárták a sajtótájékoztatót, hogy jelen pillanatban az ügynek nincs politikai felelőse, sem személyi, sem frakció szinten. Akkor lesznek felelősek, ha nem teszik meg a lehető leghamarabb a szükséges lépéseket, miután az igazságügyi szakértők leírták, hogy az épület magyar szabvány szerint az önsúlyát nem képes tartani. Ezt mindannyian tudják, mit jelent, csak azt az egy szót még senki nem mondta ki. Galbáts András: ügyrendi felszólalásában kéri, hogy dr. Kádár Géza, aki a területnek képviselője, hozzászólási lehetőséget kapjon, miután szólásra jelentkezett. Jelzi, hogy frakcióvezetőként kíván majd szót kérni.
11 Kerényi János: felsorolja a hozzászólási sorrendet, amely a következő: dr. Toller László polgármester, Nagy Csaba képviselő úr, és Kádár képviselő úrnak azért nem adta meg a szót, mert nem látta, hogy jelentkezett. Dr. Toller László: nem szerette volna, ha a tisztségviselői beszámoló Magas ház vitává alakul, de miután többször megszólították - sajnos az újságon keresztül és nem itt -, szükségesnek tartja, hogy reagáljon az elhangzottakra. Nem felel meg a valóságnak, hogy nincsenek felelősei ennek az ügynek. Feldolgoznak minden anyagot, bemutatják azokat a döntési pontokat, amikor a Magas ház sorsa így dőlt el, aztán mindenki levonja belőle a megfelelő következtést. A második a szakmai kérdés. Ma nyilvánvaló, hogy 1998-ig csak tologatás, hitegetés volt a magán szféra részéről. Négyszer találkozott azzal az úrral, akinek a hatáskörébe tartozott az ügy, és aki mind a négy esetben több tanú előtt tett nyilatkozatát nem tartotta be. A Magas ház sorsát már az elején el kell dönteni, ugyanis két eset van; megerősíthető, vagy nem, ha nem, akkor elbontásra kerül, és létrejön a világ legdrágább telke, 500 M Ft-ért. Ha szakszerűen meg tudják oldani, akkor a megerősítés következik, ennek előkészítésén dolgozik most a Mérnöki Kamara. Feltételezhetően december 15-ig a megbízott személyek konkrét javaslatokat adnak át részükre. A Magas ház további sorsával nem kívánnak most foglalkozni, sokféle eléképzelés van, de nem érdemes ezeket elemezni, mert a megerősítés után derülhet ki, hogyan lehet a legcélszerűbben hasznosítani. Az biztos, hogy ez lesz az első önkormányzat 1990. óta, amelyik érdemben fogja megoldani a Magas ház ügyét. Ez nem személyi felelősség, hanem hozzáállás kérdése. Úgy gondolja, ez pozitív fejlemény, kellett hozzá bátorság és határozottság a városvezetés részéről. Egyetért azzal, hogy ne alakítsák politikai üggyé, bár a politikai ügy akkor keletkezik, amikor sajtótájékoztatót tartanak annak ellenére, hogy türelmet kértek a sajtótól december 15-ig. Ettől kezdve a másik félnek is muszáj politizálni. Jobb lett volna, ha ezt nem kell megtenniük. A szakmaisággal kapcsolatban elmondja, minden szakértő intézet leírta azt is, hogy a ház életveszélyes és azt is, hogy nem. Hangsúlyozza, ha nem intézkedtek volna, nem mentek volna perre, és nem akarták volna visszaszerezni a tulajdont, akkor még itt sem tartana a Magas ház ügye. Jelzi, a további vitában nem kíván részt venni. Nagy Csaba: a Magas ház dr. Kádár Géza és az ő választókerületét érinti. Ha felújításra várna az épület, akkor csak dr. Kádár Géza körzetét érintené, de miután nem ez a helyzet, hanem egy veszélyes állagú házról van szó, ezért az ő kerületét is érinti. Polgármester úr többször mondta, hogy meg van döbbenve, ő pedig a polgármester úr hozzászólásán döbbent meg. Polgármester úr elmondta, hogy tagja annak a bizottságnak, amely ebben a kérdéskörben vizsgálódik.
12 Először akkor volt megdöbbenve, amikor elolvasta a Dunántúli Napló 2000. augusztusi számát, amelyben polgármester úr arról nyilatkozott, milyen szakmai lépéseket lehet tenni a ház megerősítése érdekében. Ezek szerint az óta nem sok minden történt, ha most kellett felállítani a bizottságot. Emlékeztet arra, a FIDESZ frakció ez év elején már kérte, vizsgálják meg, hogy a bírósági döntés után milyen lépéseket lehetne tenni az épület megerősítése ügyében. Másodszor akkor döbbent meg, amikor a polgármester úr arra utalt, hogy nem megalapozott, félreértéseken alapul a véleménye, és valós alapja nincs. Polgármester úr nem olvasta el a szakmai statikai szakvéleményeket? Ha nem olvasta el, hogy mer ilyen kijelentéseket tenni? Ezt követően felolvassa az egyik helyi óvoda vezetőjének írt levelét: Tisztelt Asszonyom! Mint a terület önkormányzati képviselője, tájékoztatni kívánom Önt arról, hogy az óvoda közvetlen szomszédságában lévő Magas ház műszaki állapota oly mértékben megromlott, mely a környezetben élő és dolgozó emberek testi épségét veszélyeztetheti. Ezt a tényt megerősítette az a szakvélemény, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének munkatársai készítettek 2001. júniusában. A szakvélemény szerint Egyes csomópontokban olyan nagy mértékű a korrózió, hogy a szerkezet az önsúly terheket sem tudja a szabványban megkövetelt biztonsággal viselni., ezen felül szükségesnek tartják a tartószerkezet megerősítésének feltétlen szükségességét és sürgősségét. Ez a szakvélemény hasonlóan foglal állást a Magas ház statikai állapotával kapcsolatban, mint a Bartal és Rab Kft. által készített szakvélemény, mely szerint az épület az MI 15011. sz. szabályzat alapján veszélyes állapotú. Ezért kérem Önt, mint szülő és a terület önkormányzati képviselője, hogy hivatalból forduljon az önkormányzathoz annak érdekében, hogy az azonnali intézkedéseket tegye az előállt helyzet tisztázása és megoldása érdekében. Felolvassa a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti tagozat levelét, amelyet dr. Visontai József a Mérnöki Kamara Tartószerkezeti tagozatának elnöke írta 2001. október 10-i dátummal. A Magyar Mérnöki Kamara Bartal András és Rab Péter megkeresése nyomán foglalkozott a tárgyi épülettel kapcsolatban felmerült szakmai kérdésekkel. Az illetékes szakmai tagozat elnöke által vezetett külön bizottság megállapította, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének által tárgyban készített végleges szakvéleményt pontosította, és részben módosította az ún. előzetes szakvélemény megállapításait, és leszögezte, hogy az épület tartószerkezeteit feltétlenül és haladéktalanul meg kell erősíteni, mivel az eddigi megállapított hibák jelentősek, és a károsodási folyamat nem fordítható vissza. Ezzel a véleménnyel a Magyar Mérnöki Kamara is egyetért. Ezekről a tényekről beszélt. Nem érti, a polgármester úr mint a bizottság elnöke, nyilván ismeri ezeket véleményeket hogyan veszi magának a bátorságot, hogy véleményét nem megalapozottnak és olyannak állítja be, amelynek valós alapja nincs. Nem érti ezt a hozzáállást. Annyit kért a polgármester úrtól és azoktól, akiknek e témakörben valamilyen szerepe van,
13 hogy a lehető leggyorsabban hozzák meg a döntéseket, hiszen ez a helyzet már hónapok óta ismert a Közgyűlés és a szakértők előtt is. Úgy gondolja, továbbiakban ezt az állapotot nem lehet eltűrni. Elmondja továbbá, az illetékes egyetemi szakértők által készített előzetes szakmai vélemény alapján tolták ki a konzolos zónák megerősítési határidejét. Eszerint júliusban el kellett volna kezdeni a munkát, és február 25-ig be kellett volna fejezni. A mai napig senki nem tett semmit. Azért mondta el mindezt, mert a szigetvári jegyző megelégelve a tétlenkedést a városra oktrojálta azt az intézkedését, hogy a konzolos zárók megerősítésére vonatkozó határozatát végre kell hajtani. Ezért nem érti a polgármester úr felszólalását, mert van egy szigetvári jegyzői megkeresés, amelyet végre kellene hajtani, vannak szakvélemények, amelyek kimondják egyfelől, hogy veszélyes kategóriájú az épület, a másik szakvélemény kimondja, hogy az önsúlyát nem hordja, ehhez képest azt mondja polgármester úr, hogy nem megalapozott az ő félelemkeltő magatartása és nincs valós alapja. Arra kéri a polgármester urat, hogy a helyett, hogy politizál, inkább tegyen valamit annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban felújításra kerüljön ez az épületrész, amely a veszélyhelyzetet okozza. Kerényi János: megjegyzi, úgy gondolja, eddig is megtették. Dr. Kádár Géza: néhány fontos témát emel ki az eddig elhangzottakból. Számára még mindig bizonytalanság van, mert jogilag még mindig nem tudnak hozzáférni a Magas házhoz. Tisztázandó kérdés, hogy mikor lehet hozzáfogni bármilyen beavatkozáshoz. Azonnali lépésekre van szükség. A következő alternatívák vannak: meg lehet-e erősíteni az épületet, le kell bontani azonnal, illetve fel lehet-e újítani. Ezekben a kérdésekben azonnali és egyértelmű döntéseket kell hozni, de nem félreérthető, hanem világos választ kell kapniuk ettől a testülettől. Kéri, hogy a város készítsen egy előterjesztést a szakbizottságok részére és döntsenek azonnal a Magas ház ügyében. Ezek azok a szakmai kérdések, amelyekben sürgős lépéseket kell tenni. Az, hogy politikailag hogyan csapódik le, és kik, milyen mértékben felelősek az eddigi helyzetért, erről nem kíván beszélni. Galbáts András: a Magas ház ügyében gazdasági kérdéseket nem kíván elemezni, mert azon már régen túlmutat. Feltétlenül fontosnak tartják tisztázni, hogy a választópolgárok felé fennálló felelősségüket dr. Kádár Géza felelősségét teljesíthessék. Egy városi önkormányzati képviselő hatásköre meglehetősen csekély. Ahhoz azonban van lehetősége, hogy az általa feltárt, illetve tudomására jutott dolgokat megfelelő szinten elmondja, és mindent megtegyen a hibák kijavítása érdekében. Ha ezt maradéktalanul megtette, a kötelességét teljesítette. Nem kevés felelősség hárul dr. Kádár Gézára, illetve személyén keresztül a Független Kisgazda Szellemiségű frakcióra. Évek óta különböző szakvélemények készülnek a házról, egyik a másikkal ellentétes, különböző papírok jelentek meg. De ma eljutottak odáig, hogy a ház nem önhordó, meg kell erősíteni. A lényeg, hogy ebben a kérdésben feltétlenül azonnal lépni kell. A város valóban nem tulajdonos, de a biztos,
14 hogy dr. Kádár Géza, Nagy Csaba képviselők területén, Pécs területén és Magyarország területén van. Ezért ebben a sorrendben nem hatáskör szempontjából a felelősség fennáll. Ha nem történik olyan lépés, amellyel a választópolgárokat megfelelően lehet támogatni, akkor a frakciójuk teszi meg azokat a lépéseket, amelyet már évekkel ezelőtt a városnak kellett volna. Nem igaz, hogy az országban nincsenek országos hatáskörrel rendelkező szervek, akik katasztrófa helyzettel, veszélyhelyzettel foglalkoznak. Nem igaz, hogy nem lehet egy hivatalos állami statikai szakvéleményt kikényszeríteni, amely kényszerlépéseket tesz kötelezővé. Mindegy, hogy a városnak, vagy a vagyonnal nem rendelkező tulajdonosnak, de az ott élő emberek megnyugtatása érdekében ezt meg kell tenni, mert ha nem teszik meg, akkor az alapvető kötelességüket nem teljesítik. Tájékoztatásul elmondja a Közgyűlésnek, hogy frakcióvezetői értekezleten is külön kérte, hogy az ad hoc bizottságba vegyék be dr. Kádár Gézát mint az adott terület képviselőjét, ez nem történt meg. Ezúton ismételten kéri. Ha nem történik meg, kénytelenek a konzekvenciákat levonni. Dr. Papp Judit: a jogi helyzet megvilágítása érdekében elmondja, hogy el kell választani egymástól az önkormányzat majdani tulajdoni lehetőségét és a jelenlegi jegyzői felhívást, amely egy hatósági határozat végrehajtását rendeli el. A szigetvári hatóság az épület megerősítésének kezdő, illetve végső időpontját határozta meg. A végső időpont a február 15., amely még le sem telt. A hatósági határozat végrehajtása igen erős költségekhez fűződik, amely nincs a jegyző birtokában. Teljesen más egy ilyen speciális - és az országban még talán elő sem fordult határozatot végrehajtani, mint egy építési engedélyre egy kerítést visszabontatni. A szigetvári felszólító levél kézhezvétele után azonnal átkérték az iratokat, amelyhez jogi segítséget kért a Közigazgatási Hivataltól, mivel pontosan kell meghatározni a lépéseket. Reméli, ezek az iratok a napokban megérkeznek, ugyanis nagyon ellentmondóak a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal, illetve a szigetvári határozat. Pontosan meg kell mondani, mire kérnek végrehajtást. Teljesen más az a per, amely folytatódik a Baranya Megyei Bíróságon, és majdan várományossá teszi az önkormányzatot, amellyel elnyerheti a tulajdonosi pozíciót. Megígéri, hogy részéről mindent megtesz, amit lehet, de közgyűlési döntés, anyagi forrás nélkül egy ilyen horderejű ügyet nem tudnak megoldani. Ezért a Közgyűlés elé fogják terjeszteni. Remélhetőleg már a jegyzői végrehajtási hatáskörön belül is tisztázódnak a megtehető lépések. Hangsúlyozza, a végső határidő még nem járt le. Nagyon ritkán találkoznak olyan végrehajtási határozattal, amelyben kezdő és végső időpontot is megjelölnek, hiszen általában a végső határidő lejárta után kötelezhető valaki végrehajtásra. Hangsúlyozza, minden lépést megtesznek az ügy fontosságára és sürgősségére való tekintettel. Dr. Mikes Éva: jegyző asszony megadta a pontos tájékoztatást az ügy érdekében. Hozzáfűzi azonban, hogy a tulajdonosi jogosultságoktól függetlenül a pécsi önkormányzatnak el kell járnia, illetve képes eljárni. Ennek nyilván a költség oldala, amely rendkívül kérdésessé teszi az eljárást
15 még akkor is, ha erre kötelezés érkezik. Természetesen forrás hiányában lehetetlen végrehajtani a határozatot. Megdöbbenve hallgatta polgármester úr felszólalását amit a felelősség kérdéséről mondott mert 1990-1994-ig tagja volt a várost vezető testületnek. Rendkívül együttműködő és kompromisszum kész részese volt azoknak a kínlódásoknak, amelyek több döntésre vezettek a Magas ház ügyében. Tudomása szerint ez így volt 1994-1998-ig is, illetve amikor a testület ezzel foglalkozik, úgy látja, felelősséggel teszi. Polgármester úr utalt arra, hogy megkeresik a felelősöket. Nagyon sok felelős lesz, az összes városvezető, aki 1990-től próbált ez ügyben valamit tenni. Ami rendkívüli módon megdöbbentette, hogyan beszélhetnek itt ilyen módon felelősségről. Azzal töltsék az időt, hogy az 1990. óta azon képviselők és városvezetések közül, akik próbáltak ezzel a horribilis problémával - amit rájuk hagytak valamit kezdeni, ki jobban, meg ki kevésbé felelős? Szeretné tudni, kik, hogyan működtek ebben közre, a kivitelező oldaláról, a politikai befolyásolás oldaláról? Ez nem olyan régen történt. Hogy lehetséges most azon vitatkozni, hogy 1990-től ki, hogyan, milyen hatásfokkal próbálta ezt a tragédiát, ezt a városra nehezedő csapást kezelni? Van ebben az országban - nagyon helyesen egy közmegegyezés, miszerint igyekeznek nem bolygatni azt a kérdést, hogy egyáltalán hogyan keletkeztek azok az ügyek, amelyekkel órák hosszat próbálnak küzdeni? Legalább szemléltetés szintjén szeretné tudni a valódi felelősöket. A 10-12 év alatt ez még elő sem került. Szeretné látni az akkori pártbizottsági dokumentációt, hogy kinek, hogyan jutott az eszébe ez a nagyvárosok közötti őrület, verseny, hogy ki tud nagyobb emlékművet emelni. Szeretné látni azt a dokumentációt, miért kellett ennek a háznak ilyen módon elkészülni egy maghatározott dátumra, szeretné látni a kivitelezők nevét. A polgármester úr iménti beszéde az első olyan a tizen-valahány év alatt, amikor fölfedezi annak a nyomát, hogy próbálják meg a valódi, személyes felelősségek alapjára terelni a szót. Rendben van, de akkor ne 1990-ig, vagy 1989-ig menjenek vissza, hiszen a magasházat 1977-78-ban adták át. Nézzék meg, ki, hol, hogyan, mit tett ennek érdekében. Büntetőjogi és polgárjogi felelőssége már régen nincs, de legalább szeretne a szemébe nézni. De Blasio Antonio: érdekesnek tartja, hogy egy beszámoló kapcsán vitatkoznak. A Fidesz frakció egyébként nem először kérte napirendre a témát. A mai ülésre ugyan ezt nem tették. Nagy Csaba frakcióvezető megindokolta, miért nem. Úgy gondolták, nehogy bárkiben is véletlenül az az érzet támadjon, hogy politikai vitát kívánnak folytatni egy olyan ügyről, amelyről szeretnék, ha nem a politika befolyásoltsága miatt alakulna bármilyen irányba. A korábbi előterjesztésük során maga tett javaslatot arra, hogy foglalkozzanak a kérdéssel, lássák, milyen irányba mehetnek is kezdeményezték, hogy beszéljenek az ügyről. A várost ilyen mértékben érintő feladat esetén nem lehet kibújni a felelősség alól. Az önkormányzatnak sürgősséggel pénzt kell áldoznia, meg kell határoznia egy összeget, amit erre az ügyre kell fordítania. Ezt a FIDESZ frakció már régebb óta elkezdte mondani. Kérték képviselőtársaikat, gondolkozzanak el az ügyön, mert amikor majd eljön az ideje, akkor nehéz lesz több százmillió forintról azonnal dönteni. Ennek már majdnem egy éve. A kérdés válaszsorából az látható,
16 hogy az egyéves munkát majd elkezdi az, akinek el kellett volna kezdenie. Emlékezteti képviselőtársait, azóta és ma sincs napirenden az ügy, hanem egy beszámoló kapcsán beszélgetnek róla. Kérdezi, nem tartják-e ezt kissé furának? A Tisztelt városvezető koalíció eddig nem volt hajlandó ezt az ügyet napirendként tárgyalni? Csak kérdésekre adott válaszként, beszámolóként, stb? Miért bújnak ki állandóan a pénzügyi felelősség alól, amit előbb-utóbb vállalniuk kell? Tessék ezt felvállalni! Szeretnék, ha ezt együtt vállalnák fel. A képviselőtársa által elmondott gondok valósak. Szeretné, ha a közvélemény tudná, amennyiben közülük csak egy is bekövetkezik, akkor ki a felelős ma azért, ami ott történik? Kádár Géza képviselőtársuknak adott válaszsorban található c.) pont a hatósági határozat végrehajtását jelenti, amelynek jegyző asszony elmondása szerint pénzügyi hátterét meg kell teremteni, mert enélkül beszélni se lehet róla. A mai napirendi sorban már nem először majd egy oldal foglalkozik azzal, hogy milyen jövő évi elkötelezettségeket vállal ez a közgyűlés. A magasházat nem találta köztük. Nem lehetne-e ezek közé bevenni valamiféle magasházra szánt pénzt is? Ezt már régóta célozzák. A városvezető koalíció c.) pontra vonatkozó elképzeléseit szeretné valóban látni, mert polgármester úr leírta a válaszban, a c.) pontban milyen megoldás lehetséges, azonnal el lehet kezdeni a munkát. Miért nem teszik ezt? Miért nem dönt akkor a T. Közgyűlés arról, hogy erre a célra pénzt biztosít? Kéri, tegyenek erre javaslatot. A válaszlevél 5.) pontjában szerepel, hogy egy ad hoc bizottság alakult. Jó lenne tudni, hogy ez a bizottság gondolkodásában hova jutott, hol tart. Gondolkodjanak hangosan, mert úgy gondolja, ez nem földalatti tevékenység, nem partizánmunka. Nem hinné, hogy a perben bármiféle olyan taktikai lépést kellene óvniuk, ami miatt nem lehet a közvélemény elé tárni, hogy hol tart a város gondolkodásában ez ügyben. Felhívja képviselőtársai figyelmét arra, hogy a huzalok közül egyik sincs megjelölve, hogy melyik a Fidesz és melyik a Szocialista huzal. Jó lenne, ha ezt mindenki tudomásul venné. Szirmai Csaba: nem szeretné, ha az a kép maradna mindannyiukban, hogy a magasház a rendszerváltás előtti Pártbizottság selejtje. Nem kívánja őket megvédeni, hanem tisztázni azt, hogy itt egyszerűen technológiai hiba történt, ugyanis ilyen technológiával épült többemeletes házak százait építették fel Európában, amelyek ma is állnak, mert ez egy francia szabadalom. Ha valamit a szakemberek elrontottak, azért felelősség terheli őket. Nem minősíthető politikai döntésnek, hogy pl. New Yorkban 120-140 emeletes házak épülnek. Azt is el lehet rontani, az is ledőlhet, azzal is lehetnek problémák. Itt tehát egyszerűen olyan technikai problémáról van szó, hogy az akkori építők nem tartották be a technológiai szabályokat, ennek következtében anyagminőség-változás is történt, és ez nem védte meg a csomópontokat a korróziótól. Ettől el lehet persze jutni a pártbizottságig, csak kérdezi, minek? Kerényi János: mivel az előbbi hozzászólás során felmerült egy kérdés, levezető elnökként véleménye, két felelős van: a kivitelező és az IMMO Kft.
17 Bókay Endre: nem most foglalkoztak először a magasház ügyével. Nyár elején történt egy frakcióvezetői egyeztetés, amelyen minden frakcióval rendelkező párt képviselője jelen volt, és ahol elképzelt megoldást terjesztettek elő. A magasház ugyanis nem az önkormányzat, hanem magánszemély tulajdonában van. Bármiféle építészeti megoldás, felújítás, stb. végrehajtásához az épületnek a város tulajdonába kell kerülnie. Az frakcióvezetői egyeztetést követően a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén is szerepelt ugyanez a téma. A lényeg, hogy egy külső cég készített egy ún. skicc tervet az épület helyrehozatalára, amelyben költségeket, számításokat végzett, továbbá két fajta hasznosítást is tervezett az épülethez. Az első lépés megtételéhez - az életveszély elhárításához - ismerni kell, milyen további munkák szükségesek az épület helyrehozatalára. Nem fordulhat elő, hogy az egyik beruházás esetleg tönkretegye a másikat, vagy túl drágává tegye. Ezért olyan elképzelés született, hogy a megerősítést követően az alsóbb szinteket közcélokra (irodák, stb. elhelyezésére) fordítanák, a felsőbb szinteken pedig szociális bérlakásokat alakítanának ki. Az akkor ott jelenlévő frakcióvezetők tudomásul vették, hogy a város anyagi ereje kevés a probléma rendezéséhez. Ehhez feltétlenül központi forrásra van szükség. Jelen pillanatban úgy vélik, kedvező a helyzet ennek megszerzésére. Ismert, hogy a Széchenyi-terv pályázati keretein belül támogatásokat lehet elnyerni. Azért merült fel a szociális bérlakás-építés ily módon való folytatása, mert ebben az esetben kb. 80 %-os állami támogatással lehetne elvégezni a szükséges beruházást. Két fontos tennivalóról kell beszélni. Az egyik az életveszély sürgős elhárítása, amellyel egyetértenek, mivel ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy az épület az önkormányzat tulajdonába kerüljön. Ehhez kapcsolódó második lépés, hogy a város meg kívánja szerezni az épületet, és ezt az igen nagy kérdőjelet valamilyen formában hosszú távra megoldani. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: a felelősség és a felelősök megállapítása sorába, mint 1998-ban bekerült városi képviselő nem szeretne beállni. Egyetért dr. Mikes Éva képviselőtársával, hogy a város lakosságát tájékoztatni kell a vonatkozásban, milyen módon kerültek ebbe a kritikus helyzetbe. A szigetvári jegyző által hozott hatósági határozatból számára nem látható, hogy milyen időpontban kell a szerkezet-megerősítést elvégezni. Emlékeztet, annak idején, amikor az épület életveszélyességét kimondták, azt egy éjszaka alatt kiürítették. Véleménye, mindenki veszélyeztet, aki késlelteti a döntés időpontját. Kérdése, a szerkezetmegerősítés végrehajtására van-e valami aktuális dátum? Ha igen, akkor a költségekről és egyebekről inkább ma kell tárgyalni, mint holnapután. Dr. Mikes Éva: az elhangzott vita során előjött egy sor információ és vélemény, ami jelentős a továbblépés szempontjából. Két körülményre hívja fel a város tisztségviselőinek figyelmét. Úgy érzi, az ügy kapcsán a közösségi felelősségvállalásból is leckét kaptak. Utal a történet azon fázisára, amikor egy építési engedély kapcsán szintén más területre, a Somogy megyei Közigazgatási Hivatalhoz került az ügy azért, mert így tudott AFT nevű osztrák cég menekülni a kötelemből, hogy 5 lakó kérésére az építési engedélyt nem lehetett kiadni. Emlékezete szerint akkor ott a játszótér
18 sorsáról és a hintáról volt szó. Visszatekintve, a jelenlegi nyomasztó problémák tükrében furcsának tűnik számára, hogy akkor a hinta miatti valóban jogos és indokolt aggódás nem tette lehetővé, hogy az AFT-nek az építési engedélyt ki lehessen adni. Ily módon, az idő elhúzódása kapcsán hiszen ez majdnem két éves eljárás volt az ÁSZ-t, amelyik az országban egy sor beruházást befejezett gyakorlatilag érdekmúlás állt be ezen időmúlás folytán. Amire konkrétan utalni óhajt, a közösségi felelősségvállalásnak az a foka, hogy ilyen történetekbe talán nem kellene többet a környéken belemenni. Polgármester úrral ellentétben úgy gondolja, nem célszerű azt vizsgálni, hogy akkor hogyan, milyen történet kapcsán, milyen támogatással, és milyen érvek alapján történt ez. Arra azonban felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Köztársaságban a civil szféra és a választópolgárok rendelkezésére álló ügyek, a komoly időhúzásba hozható lehetőségek közül csak azokat az eljárásokat érdemes választani, amelyek a nagyközösségnek ilyen horribilis sérelmeket nem okoznak, mert az ügy jelenlegi állásában a város inkább felépítene 20 játszóteret, csak hogy szabaduljon ebből a problémából. Nem lehetséges ezeket a történeteket sem elfelejteniük, ha felelősséget vizsgálnak, mert akkor ez a felelősség is megáll. Beszámolót hallottak arról, ami a továbblépés egy lehetséges alternatíváját jelentheti. Természetesen erre felszólítás is elhangzott. Nem tartaná célszerűnek, ha most hasznosítási kérdésekről beszélgetnének. Mivel a jövendő költségviselés szempontjából van annak némi jelentőség, hogy milyen irányba fordulnak el a ház felújításával kapcsolatban, arra azért szeretné felhívni a figyelmet, az eléggé köztudott, hogy a tizedik szint környékén fordulnak a magasabb épületek egy olyan fenntartási költségállományba, amit nagyon érdemes megfontolni. Ezért sem szoktak egyébként a világban lakótelepszerűen nagyon magas házakat építeni, mert a fenntartási költségek nemcsak a felvonók, hanem a biztonsági berendezések miatt a 9., 10. szint felépülte után horribilis költséget viselnek. Mindezt azért mondja, mert nem biztos, hogy az ország legdrágább háza feltétlenül szociális bérlakásokért kiált, nem biztos az, hogy az ország legdrágább házát feltétlenül majd Pécs városának kell működési költségekben fenntartani, iszonyatos pénzekért akkor, amikor szociális bérlakás szisztémában a költségviselés semmilyen módon nem osztható meg a lakókkal, hiszen nyilvánvaló, egy ilyen rendszerben a költségek töredéke sem terhelhető rá a házra úgy, mint ahogy ez egy társasház szisztémában, Ezeknek a részleteknek vagy közös a tulajdon megtárgyalása formában valóban működne. nem közgyűlési téma, csak, mint ahogy utalt a közösségi felelősség végiggondolására, úgy nagyon kéri, a fantazmagóriák világába se lépjenek ki a ház hasznosításával kapcsolatban. Annál is inkább, mert bármifajta kormányzati program van, vagy lesz ebben az országban, olyan, ami speciálisan a magasház felújítására szolgál, nem lesz. Semmiféle forrást nem érdemes megerőszakolni úgy, hogy azt oly módon fektessék be a magasházba, hogy ennek költségei megint a városon csattanjanak. Dr. Toller László: örömmel vette, hogy mindenki elmondta véleményét a magasházról. Volt, aki többet is mondott, mint kellett volna, hiszen a munkának abban a fázisában vannak, amikor semmiféle, az épület további
19 sorsával kapcsolatos végleges megítélésre nem is kerülhet sor. Köszöni az aggodalmat, hogy akarnak-e bérlakást, vagy nem, ez most nem téma ebben az ügyben. Valószínűleg a technika fejlődése már rég eldöntötte azt a problémát, hogy drága, vagy olcsóbb egy ilyen épület, hiszen ma már a tíz évvel ezelőttihez képest jóval olcsóbban lehet üzemeltetni a magasházakat, mint korábban, a korszerű technika miatt. A lényeg az, hogy a város vezetése vállalta, hogy ezt a helyzetet megoldja. Abban kér támogatást mindenkitől, hogy ezt tegye lehetővé. Ne nyilatkozzanak össze-vissza! Nem kell félszakértőnek tűnni olyan kérdésekben, ahol egyáltalán nem szakértők, nem kell riogatni az állampolgárokat, nem kell folyamatosan más-más álláspontot megfogalmazni arra, hogy éppen mit képzel, vagy mit gondol a városvezetés a házról, tényszerűen dolgozzanak a házon. Tény, hogy ez a ház ebben ciklusban, az elkövetkezendő egy évben meg lesz erősítve, ami egy magabiztos továbblépési lehetőséget ad, aminek nagyon sok lába lehet. Galbáts Andrásnak válaszolva elmondja, nem társadalmi bizottságot szerveztek maguk köré, hanem szakértő bizottságot. A munkában csak az érintett bizottsági elnökök, az apparátus vesznek részt, külső szakértők foglalkoztatásával. A társadalmasítása az egész ügynek akkor lesz, amikor írásos formában a döntési javaslatok, vagy lehetőségek közül választani kell. Abban a munkában természetesen szívesen látják dr. Kádár Géza képviselő urat is. Jelenleg egy vezetői munka folyik, melynek eredményét kívánják majd a közgyűlés elé terjeszteni, amely a különböző variációk közül dönteni fog. Jelenleg senki sincs döntési helyzetben, mivel az előkészítő szakasz van folyamatban. Két évvel ezelőtt megmosolyogták őket, amikor elkezdték a pert, kérdezve, minek az önkormányzatnak vissza a magasház. Ma már mindenki azzal foglalkozik, miként fogják hasznosítani. November 16. volt az a nap, amikor egyáltalán szóba jöhetett az önkormányzat tevékenysége a magasházzal kapcsolatosan. A hatósági ügyek ugyanis nem tartoznak a közgyűlés elé. Még ajánlás sem fogalmazható meg. A hatóság nem az önkormányzat, hanem a tulajdonos költségére végeztetheti el azokat a munkálatokat legyen az 50, vagy 700 millió -, és azt hitelezi meg a tulajdonosra terhelve. Amíg az önkormányzatnak nem tulajdona a ház, semmiféle anyagi lehetőséggel, vagy felelősséggel nem kellett volna élni. Most abban a helyzetben van a város, hogy felelős döntést készíthet elő, amit meg is fog tenni. Papp Béla: mindenki azt deklarálja, hogy ne politizáljanak az épület kapcsán, de sajnos ez történik. Ugyanis ha egy politikus beszél, akkor politizál, ha sokat beszél, akkor sokat politizál, és ha csak beszél, akkor még inkább politizál. A vita során különböző megalapozottságú vélemények hangzottak el. Az ügyben önmérsékletet kér a képviselőktől. Jelenleg a teremben nem tartózkodó képviselőtársa - nem egészen pontosan - az életveszély-nem életveszély kérdését próbálta finoman körbejárni. A szakvélemény úgy szól, egyes csomópontokban olyan nagy mértékű a korrózió, hogy a szerkezet az önsúly terheket sem tudja a szabványban
20 megkövetelt biztonsággal viselni. Statikusoktól érdeklődött, mit jelent ez a mondat. Állításuk szerint, ha pl. egy 50 kg-os terhet kell egy kötélre fellógatni, azt a tervező 100 kilósra méretezi, és ha a kötél csak 80-90 kg-mal terhelhető, akkor is elbírja a terhet. A szabvány azonban előírja a kötélcserét, hogy 100 kg-ot bírjon el. A problémát abban látja, hogy a különböző terveket készített szakértők nemhogy vitáznak egymással, hanem etikai bizottság elé citálják egymást. Ez már számára más kategória, de igyekeznek ebben is előbb-utóbb tisztán látni, erre képesek. Az önkormányzatnak ahogy a polgármester úr is mondta abban van kompetenciája, hogy kiválasztja az alternatívák közül azt, ami szerinte jó, amit a szakértők javasolnak, és ehhez forrást biztosít. Az önkormányzat nem rendelkezik statikai albizottsággal, amely ilyen szakmai dolgokat előzetesen véleményez. Hangsúlyozza, 143 hónappal ezelőtt kezdődött a magasház kiürítése. Ők mindössze egy hónap türelmet kértek, amit nem kaptak meg, ez a vita lett belőle, reméli, tanulságos lesz mindenki számára. December 15-én konkrétumokkal kell jelentkezniük, de ehhez még elvégzendő feladataik vannak. Nem olyan egyszerű a kérdés, mint sokan gondolják, hogy meg kell csinálni. Ez a vég, az önkormányzat fel fogja vállalni, de miután sem ő, sem a polgármester nem kormánybiztos, jogállamban élve némi jogi feltételt sajnos figyelembe kell venniük. De az eltökéltség és az a döntés, legalábbis vezetői szinten, hogy ez alól az önkormányzat nem óhajt mert sajnos nem tud kibújni, már megszületett. Ettől kezdve a testület találkozni fog azokkal az előterjesztésekkel, amelyek rá tartoznak. Kerényi János alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Dr. Toller László: köszönti az ülésre megérkezett dr. Szili Katalin asszonyt, a Magyar Országgyűlés alelnökét, Pécs város országgyűlési képviselőjét, aki jelenlétével megtisztelte a testület munkáját. Jelzi a hozzászólók sorrendjét, majd azt, hogy Bókay Endre képviselő úr hozzászólása után indítványozni fogja a vita lezárását. De Blasio Antonio: Papp Béla alpolgármester mérnökként mondta el véleményét. Egy mérnöktől nem várna el olyan szakvéleményt, ami arról szól, hogy valami nem 100 %-os, azt akár pozitívnak, akár negatívnak minősíti. A szakvélemények azt mondják ki, hogy az az anyag, ami ott nem jó, ami problémát okoz, az nem 100 %-os. Azt senki nem meri kimondani, hogy 85 %-os, avagy 20 %-os, mert nem tudja. Kéri alpolgármester urat és mindenkit a teremben, ne próbáljon egy olyan szakvéleményből, amely a 100 %-os hiányát mondja ki, úgy beállítani, hogy pl. 80 %-ot állapít meg. Nem állapít meg semmit, nem mondja ki, hogy hány %-os terhelhetőségű ma az az anyag, de abból, amit kimond, úgy gondolja, sokkal kevesebb teherbírásra lehet következtetni, és egy magasabb szintre is, de ezt nem tudják.