Előzetes Akcióterületi Terve

Szeged Megyei Jogú Város BIOPOLISZ gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 2014 Készítette: RVI Magyarország Kft. Verziószám: Szeged_BIOPOLISZ_EATT_v3 1

Tartalom Tartalom... 2 1. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ILLESZKEDÉSE SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ... 6 2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 23 2.1. Az Akcióterület kijelölése... 23 2.2. Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása... 24 3. HELYZETELEMZÉS... 25 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása... 25 3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés... 27 SWOT analízis... 31 3.3. Megelőző város rehabilitációs tevékenységek bemutatása... 32 3.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 36 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 39 3.6. Az akcióterület funkció elemzése... 53 4. AZ AKCIÓTERÜLET CÉLRENDSZERE... 56 4.1. Az akcióterület fejlesztési céljainak kapcsolódása a városi szintű célokhoz... 56 4.2. Az akcióterületi célok és a tervezett beavatkozások kapcsolódásának bemutatása... 59 5. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA... 61 5.1. Az akcióterület tervezett beavatkozásainak összefoglaló bemutatása... 61 5.2. A tervezett beavatkozások részletes bemutatása... 64 5.3. Akcióterületi célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége... 97 5.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai... 102 6. PÉNZÜGYI TERV... 105 6.1. Az akciók megvalósításának indikatív ütemezése... 105 6.2. Az akciók megvalósításának átfogó, indikatív pénzügyi terve... 107 6.3. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása... 108 7. AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI... 110 8. MONITORING MUTATÓK ÉS A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE 115 8.1. Az akcióterületi beavatkozások megvalósításának nyomon követése... 115 2

8.2. Az akcióterület előzetesen meghatározott monitoring mutatói... 116 9. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE... 118 9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 119 Mellékletek... 121 Felhasznált szakirodalom... 136 3

Bevezetés Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája rögzíti a város középtávú célrendszerét, bemutatja a célokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, projekt javaslatokat. A beavatkozások priorizálása során területi fókuszt érvényesítve akcióterületek lehatárolására került sor. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a város közigazgatási határán belül kijelölt, összefüggő terület (akcióterület) programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Jelen előzetes akcióterületi terv (EATT) az országos tervezés aktuális fázisához illeszkedve, a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján rögzíti az akcióterületi fejlesztéseket. Az Európai Bizottsághoz benyújtott operatív programok tartalmának változásával, esetleg újabb országos hatályú módszertani dokumentumok elkészültével természetesen a mostani szakmai anyag felülvizsgálata is szükségessé válik. A megyei jogú városok tervezését segítő módszertani háttéranyagok csupán a 2007-2013- as időszakra vonatkozó akcióterületi tervek elkészítéséhez nyújtanak támpontot. Jelen dokumentum szerkezetének kialakításakor ezért egyrészt támaszkodtunk az elmúlt évek városfejlesztési tapasztalataira, másrészt igyekeztünk az aktuális tervezési folyamat sajátosságait (OP-struktúra, integrált szemlélet stb.) is szem előtt tartani. Amint tehát a későbbiekben elkészül a 2014-2020-as fejlesztési időszakban releváns akcióterületi tervek módszertani kézikönyve, úgy a jelen szakmai anyagban leírtak teljes körű átdolgozása, aktualizálása válik szükségessé. A Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület a várost átszelő folyó szegedi oldalán a Belváros déli részét, míg az újszegedi oldalon dél-újszegedet foglalja magában. Az akcióterület meghatározó területegysége mindkét oldalon közlekedésileg feltáratlan, alulhasznosított barnamezős terület. A városszövetbe ékelődött, a városközponthoz közeli rozsdaövezetet a szegedi oldalon a vasúti híd második világháborúban történt felrobbantása és elbontása következtében funkcióját vesztett MÁV területek, az újszegedi oldalon a megszűnt Heavytex Újszegedi Szövő Rt. volt telephelyének hatalmas területe alkotják. 4

A város és az érintett városrészek hosszú- és középtávú célrendszerére építve megfogalmazásra kerültek az akcióterület átfogó és specifikus céljai. A tervezett kulcsfontosságú beavatkozásokkal a harmadik Tisza-híd építésével, a Biopolisz Parkban közművesített telkek és rendezett közterületek kialakításával, intermodális közlekedési csomópont megvalósításával, az újszegedi oldalon új városrészi alközpont feltételeinek megteremtésével - az alvó, szlömös területek jelentősen felértékelődnek. A híd megépülésével nem csak a területek feltárása történik meg, de a belváros tehermentesítése, a tiszai vasúti összeköttetés helyreállításával a jobb elérhetőség biztosítása is megvalósul elővárosi, regionális, sőt nemzetközi szinten is. Végül, de nem utolsó sorban a feltárt, előközművesített, kulturált közterületekkel ellátott területen az egyetemek, kutatóintézetek közelségében olyan tudományos park alakulhat ki az innováció-vezérelt, tudásalapú vállalkozások számára, amely inspiráló környezetet, szellemi és fizikai infrastruktúrát, formális és működő kapcsolatokat biztosít, menedzsment támogatást és inkubációs szolgáltatást nyújt a betelepülők számára. Horizontális elvként rögzítésre került, hogy a beavatkozások során mindvégig törekedni kell az energiahatékonyság előtérbe helyezésére, a környezetileg fenntartható megoldások alkalmazására, a szociális biztonság megteremtésére, a mindenki számára akadálymentesen használható környezet kialakítása, a fejlesztési terület elhelyezkedéséből adódóan a Tiszával való kapcsolat humanizálására. 5

1. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ILLESZKEDÉSE SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1.1. Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, amelyek elérésének támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljaihoz, és amelyek egyben a támogatáspolitika alapját is képezik. A tematikus célokon belül a fejlesztési beavatkozásokat beruházási prioritásokhoz kell rendelni az operatív programokban, melyek végrehajtásának sikerességét mutatókkal mérik. A beruházási prioritásokat az uniós alapokra vonatkozó rendeletek tartalmazzák. Az országos tervezés részeként a megyei jogú városok elkészítik a települési helyzetfeltáró dokumentumaikat, településfejlesztési koncepcióikat és az integrált településfejlesztési stratégiát. Az uniós tervezés szempontjából a koncepciók fontos funkciója, hogy a sajátos területi igényeket, területi szempontokat közvetítsék az OP tervező szaktárcák felé. A megyei jogú városok településfejlesztési koncepcióiknak és integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítését a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szabályozza. A Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a megalapozó vizsgálat, míg a 2. sz. melléklete a koncepció és stratégia tartalmi követelményeit. Szegeden az elmúlt időszakban elkészült és a közgyűlés által jóváhagyott Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) meghatározásra került a város 30 évre szóló jövőképe és hosszútávú átfogó céljai. Ugyanebben a dokumentumban megfogalmazásra kerültek a középtávú specifikus célkitűzések is. Az ugyancsak jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) definiáltuk a városrészi célokat. Az akcióterületek helyzetelemzése és a célkitűzések megfogalmazása az Előzetes Akcióterületi Tervekben (EATT) történik. A város egészére vonatkozó célrendszert az alábbiakban egy ábrán ismertetjük. Ezt követően a középtávú specifikus célok és a városrészi célok 6

szövegesen is kibontásra kerülnek, hogy az akcióterületi helyzetelemzés alapján megfogalmazott akcióterületi célkitűzések illeszkedése nyomon követhető legyen. 7

Szeged Megyei Jogú Város fejlesztési célrendszere Jövőkép A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudásintenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá. Átfogó célok (2030-ig) Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára Specifikus célok 1 (2020-ig) S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével 1 A specifikus célok a Belügyminisztérium által készített útmutató alapján az ITS-ben is bemutatandó középtávú városi céljainak felelnek meg. 8

Az alábbiakban tehát röviden áttekintésre kerülnek Szeged Megyei Jogú Város középtávú specifikus fejlesztési céljai, melyek Európai Uniós tematikus célkitűzésekhez való illeszkedését ugyancsak bemutatjuk. A középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó, az adott városrész helyzetelemzése és SWOT-ja alapján definiált városrészi célokat összefoglaló táblázatban rögzítjük. 1.1.1. A középtávú célrendszer bemutatása A Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése átfogó célhoz az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, valamint az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célok mutatnak közvetlen kapcsolódást. A célrendszer ily módon alapozza meg a jövő gazdaságfejlesztési és innovációs fejlesztési programjait, definiálva egyúttal azt az érintett kört (pl. befektetők, kutatók stb.), akik a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában a következő években meghatározó partnerei lehetnek a város önkormányzatának. A gazdaságfejlesztési-innovációs célokhoz kapcsolódnak szervesen azok a prioritások, melyek a vállalkozásfejlesztés teljes eszköztárának mozgósítása mellett az innovációs beruházásokat, a kutatói együttműködéseket és az üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek javítását is támogatják. A Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára átfogó cél az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások 9

minőségi fejlesztésével specifikus célokkal mutat illeszkedést. A célrendszer ezen elemei alapvetően a szegedi lakosok életminőségének javítását, a városban elérhető szolgáltatások infrastrukturális hátterének fejlesztését tűzik ki célul. A kapcsolódó prioritások egyaránt fókuszálnak a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, az épített környezet megóvására, valamint a humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) fejlesztésére. Speciális célcsoportok igényeinek figyelembevételével cél a társadalmi felzárkóztatás kereteinek biztosítása is. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is. S1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Specifikus cél szöveges bemutatása 10

A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Mindezeken túl cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város illeszkedve a Smart Cities koncepcióhoz a fenntartható gazdasági fejlődés és városfejlesztés elveit kívánja követni. S2. Specifikus cél Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése Specifikus cél szöveges bemutatása 11

Az arra alkalmas területeken egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. E téren összhangban a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában leírtakkal egyes ágazatok és szakterületek (agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energetika, ICT stb.) priorizálása indokolt. A cél elérésénél alkalmazott beavatkozások tervezése során természetesen a Dél-alföldi Régió Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiájában (RIS3) leírtakat is figyelembe kell venni. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely a már működő kezdeményezésekre építve lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen. S3. Specifikus cél A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 12

5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; Specifikus cél szöveges bemutatása 13

Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését elő kell segíteni. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. Ugyancsak kiemelt szempont kell, hogy legyen a termőföldek védelme. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizásáról. Szeged Megyei Jogú Város a Smart Cities koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását. S4. Specifikus cél A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével 14

Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Specifikus cél szöveges bemutatása 15

A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére. 16

1.1.2. A városrészi szintű célok meghatározása A településfejlesztési koncepció célrendszere alapvetően a város egészére fókuszál. Ezzel párhuzamosan természetesen már a célok szintjén beazonosíthatóak olyan területi egységek, melyek a városrészi helyzetelemzésben is bemutatott egyedi karakterisztikáik alapján külön figyelmet érdemelnek a célrendszer meghatározása során. Mindez a megalapozó vizsgálatban is bemutatott érték/probléma térkép leképezéseként értelmezendő. Az értéktérkép alapján egyértelmű, hogy Szeged esetében az innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kiemelt célként kell, hogy megjelenjen a következő években. Ugyanígy ösztönözni szükséges a gazdasági céllal is hasznosítható barnamezős területek fejlesztését is. E programok elsődleges bár nem kizárólagos célterülete a Belváros, Nyugati iparváros és Móraváros területe lehet. Építeni szükséges a jövőben a korábban lezajlott városfejlesztési projektekre is, ideértve a funkcióbővítő városrehabilitációs beruházásokat, vagy az elektromos tömegközlekedés fejlesztését célul tűző projekteket. E fejlesztések részben a Belvárosra koncentrálódnának, de egyes elemek a város egészét érinthetik. Részben a belvárosi fejlesztésekhez illeszkednek olyan például szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó elképzelések, melyek a Tiszán átlépve Újszeged területét is érinthetik. A fentiek figyelembevételével illeszkedve a város középtávú, specifikus céljaihoz városrészi szintű célok meghatározására is sor került, melyeket az alábbiak szerint határoztunk meg: Belváros Városrész megnevezése Városrészi cél: Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével 17

Alsóváros Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése. Móraváros A kisvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az iparikereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése Rókus és lakótelepek A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése Felsőváros és lakótelepek A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése Újszeged Szőreg kertváros A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése 18

Déli kertváros és Gyála A Déli kertváros lakófunkciós karakterének megtartása, a helyi életminőség növelése a városrészi alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint a természeti környezettel kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén Északi kertváros és Tápé Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a meghatározó történeti, néprajzi és vallási hagyományokkal rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése Nyugati iparváros és Kiskundorozsma A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése 19

Tisza-Maros hullámtere Cél természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve a különböző gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni a víz, a jég, a hordalék biztonságos levezetése és az árvízvédelem elsődlegességének figyelembe vételével. A célok részletes bemutatására a városrészi funkcióelemzés elvégzését követően, városrészi SWOT alapján az integrált településfejlesztési stratégiában került sor. 1.1.3. A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása Szeged jövőképét és hosszú távú átfogó céljait a város településfejlesztési koncepciója mutatja be. Az átfogó célokhoz illeszkedő középtávú, specifikus célokhoz egyrészt a koncepcióban bemutatott tematikus prioritások, másrészt az integrált településfejlesztési stratégiában definiált városi területi (városrészi) szintű célok illeszkednek közvetlenül. Nézzük meg az összefüggéseket városrészenként: A Belváros városrészi célja elsősorban az S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4 A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. Akcióterületünk nagyobbik része a szegedi oldal a Belváros városrészre esik. 20

Alsóváros mint alapvetően lakófunkciót felmutató városrész városrészi szintű célkitűzése ugyancsak a fenti, S3. és S4. jelű specifikus célokhoz mutat illeszkedést. Móraváros városrész esetében markáns gazdaságfejlesztési elemek is megjelennek a célok megfogalmazásakor, így a fent bemutatott S3 és S4 specifikus cél mellett a városrészi szintű cél kapcsolódik az S1 A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével városi specifikus célhoz is. Rókus és lakótelepek városrész esetében mint az a városrészi szintű elemzésből levezetésre került az ugyancsak markáns gazdasági funkció megjelenése miatt ugyancsak az előzőekben bemutatott S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél kapcsolódása. Felsőváros és lakótelepek városrész helyzetelemzéséből következően a lakófunkció és a gazdaságfejlesztési funkciók erősítése kapcsán szintén alapvetően az S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél illeszkedése. Újszeged Szőreg kertváros városrész esetében az S3. és S4. specifikus célok mellett megjelenik az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célhoz való illeszkedés is, amennyiben a városrészben meghatározó K+F együttműködések jövőbeni megvalósulására lehet számítani. Akcióterületünk újszegedi oldalra eső területrésze erre a városrészre esik. Amint a városrészi elemzésnél látható volt, Déli kertváros és Gyála városrész kapcsán a városrészi szintű cél az S1., S3. és S4. jelű városi specifikus célokhoz mutat közvetlen kapcsolódást. Északi kertváros és Tápé városrészben alapvetően a lakófunkció dominál, ennek megfelelően a definiált városrészi szintű célkitűzés az S3 valamint az S4 városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. 21

A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben mind a lakófunkció, mind pedig a gazdaságfejlesztési-innovációs funkció markánsan jelenik meg. Ebből következően a gazdasági funkciók további erősítésére, a világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítésére, a helyben élők életminőségének további javítására fókuszáló városrészi szintű célkitűzés közvetlenül illeszkedik a város mind a négy középtávú gazdaságfejlesztéshez, innovációhoz illetve az életkörülményeket meghatározó infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó specifikus céljához. A Tisza-Maros hullámtere városrész esetében elsősorban az S1 illetve az S3 városi specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű célkitűzés illeszkedése. A célhierarchia következő lépcsőfokai az akcióterületek elemzéséből következő akcióterületi célkitűzések lesznek. Az akcióterületek átfogó elemzése az ITS-ben megtörtént. A részletes elemzést az EATT-k tartalmazzák. Az ITS-ben definiált négy akcióterület mindegyikére EATT készül. Az akcióterületek: Odessza város rehabilitációs akcióterület BIOPOLISZ gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Korzó-Tisza városközpont akcióterület ELI ipari-innovációs akcióterület Az alábbiakban a BIOPOLISZ gazdaságfejlesztési akcióterület kijelölését mutatjuk be, majd a részletes elemzése után a célok megfogalmazására kerül sor. 22

2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE 2.1. Az Akcióterület kijelölése Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Akcióterület szegedi oldal: Somogyi u. Dugonics tér Dáni u. Földváry u. Petőfi S. sgt. Batthyány u. Boldogasszony sgt. Bem utca Máglya sor Tisza folyó Huszár Mátyás rakpart Somogyi u. Akcióterület újszegedi oldal: Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) Kertész utca Füvészkerti utca Kendergyári utca - Újszegedi vasútvonal Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) BIOPOLISZ gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület (az ábrán narancssárgával jelölve) 23

Forrás: KSH adatszolgáltatás 2.2. Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása Az akcióterület a Belváros városrész területét, valamint az újszegedi oldalon az Újszeged Szőreg kertváros városrészt érinti. Amint azt mindkét városrész helyzetelemzésében kiemeltük, a kutatás-fejlesztés és innováció területén működő cégek komoly súllyal jelennek meg gazdasági életükben, és hasonló módon a felsőoktatás szereplői is megtalálhatóak a két városrészben. A városrészek közti közlekedési kapcsolatok megerősítése a korábbi évekhez hasonlóan ennek megfelelően most is prioritásként jelenik meg. A két városrész akcióterületi szintű összekapcsolása hasonló adottságaik miatt indokolt, aktualizálva és némileg felülbírálva így a BIOPOLISZ akcióterület korábbi az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) történt - lehatárolását. Az akcióterület fenti módon történő kijelölését földrajzilag igazolja a gyűrűs-sugaras elrendezésű városi közlekedési folyosók hiányzó/kiépítendő szakaszán (Bécsi krt. Temesvári krt.) való elhelyezkedése is. A szegedi oldal kiváló közlekedési adottságai (nagyvasúti, autóbusz- és villamos tömegközlekedési csomópont az Indóház téren) a híd hiányában a Tisza túloldalát már nem képesek kiszolgálni. A folyó mindkét partján jelentős méretű barnamezős területek vannak potenciálisan jó helyzetben, a városközponthoz közel, azonban a rossz megközelíthetőségük miatt rendkívül alulhasznosítottak, elhanyagoltak. Összhangban a Belváros városrészi szintű célkitűzésével, mely a városközponti funkciók további erősítését, a városközpont térbeli kiterjesztését és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítését, a gazdasági funkció erősítését rögzíti minőségi, élhető környezettel, az akcióterület kiváló potenciállal rendelkezik a versenyképes üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek kialakításához, továbbfejlesztéséhez úgy, hogy eközben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a városközpont térbeli kiterjesztése is lehetővé válik. Az akcióterület kijelölése során figyelembe vettük Újszeged- Szőreg kertváros városrészi szintű céljában rögzítetteket is, amennyiben a meglévő közlekedési kapcsolatok fejlesztése, megerősítése prioritást élvez a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban is. 24

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása A városi szintű helyzetelemzés megalapozó vizsgálat számos, az akcióterület esetében is releváns megállapítást tesz. A vizsgálatot összegezve több aspektusból is értékelhető az akcióterület általános helyzete. Ennek megfelelően rögzíthető, hogy Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. A város ipari parkjai komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor számos barnamezős terület így például a BIOPOLISZ fejlesztési terület helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy az önkormányzat korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a BIOPOLISZ Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. A Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe azonban a közeljövő megoldandó kérdése. Akcióterületünk Tisza-parti elhelyezkedése is tartalmaz lehetőségeket és ad feladatokat e tekintetben a jövőre nézve. Hasonló módon erősíteni szükséges az egészségipari 25

szolgáltatók valamint a kereskedelmi szálláshelyek működtetői közötti együttműködést. A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelő hidakat és a következő déli Tisza híd is e szerkezet mentén tervezett. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség, mely akcióterületünket is érinti. A területfelhasználás változása sok esetben a meglévő közművek kiváltásával jár, amelynek esetenként komoly költségvonzata van. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul gátolja a város harmonikus fejlődését. A Belvárosi híd forgalma évtizedek óta telített, a folyón átívelő forgalom nagyobb részét a városközpontba koncentrálja. Az északi Bertalan híd nem képes tehermentesítő szerepét betölteni, hiszen a forgalmi igények tengelye a Belvárosi híd vonalánál is délebbre húzódik (az újszegedi lakóterületek súlyvonala, Szőreg és az agglomeráció, másrészről a belvárosi intézményterület, egyetemi városrész súlyvonala között). A déli Tisza-híd hiányában a Belvárosi híd és vele a városközpont nem tehermentesíthető a jelentős átmenő forgalomtól, a szűk híd és belvárosi utcahálózat a dinamikus városi közlekedést akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város, a belváros élhetősége romlik. A déli Tisza-híd hiánya településszerkezeti hiányt is okoz, hiszen központi fekvésű, értékes fejlesztési területet, a városközpont déli körnegyedét blokkolja. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A város gyengeségei között említendők szlömös területei A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen így a MÁV Tisza pályaudvar területén és a volt Haewitx telephelyen is - használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek 26

fogadására mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ezen lehetőségek közül akcióterületünket a vasút tiszai átvezetése, a vasút és a helyi közlekedési módok közötti intermodalitás megteremtése érinti. 3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés A Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület két városrészt a Belvárost és az Újszeged-Szőreg városrészt érinti. Nézzük meg most a városrészek helyzetelemzéseinek releváns megállapításait: A Belvárosban ma főként középületek, üzletek, és vendéglátóhelyek, pénzintézetek, hivatalok, kulturális-oktatási és egészségügyi intézmények, vasútállomás, kutatóintézetek, piac, autóbusz pályaudvar, az újszegedi oldalon sportlétesítmények is találhatók, de a városrészben a lakófunkció is jelentős. A Belváros kiterjesztéseként fog kiépülni a Bem utca Tisza-part közötti zömében vasúti területen, a Máglya sorig terjedően a Biopolisz tudásváros; valamint ezzel átellenben, a Tisza bal partján tervezett új városrészi alközpont. Ma mindkét terület barnamezős. A legutóbbi, a Belváros arculatát jelentős mértékben meghatározó projekt város rehabilitációs fejlesztésként a Dugonics tér és az Árpád tér, továbbá a környező utcák megújítását célzó beruházás volt, melyhez szervesen kapcsolódott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) projektjeként megvalósuló Rektori Hivatal Dugonics téri épületének teljes körű felújítása is. A városrész déli területén a projekt részeként közterületfelújítások történtek és a barnamezős területek feltárása kezdődött meg. Ugyancsak Európai Uniós forrásból kialakításra került egy 265 ágyas új klinikai épület - szintén a SZTE fejlesztéseként - továbbá az elektromos tömegközlekedés fejlesztési projekt részeként megújult az Indóház tér. A városrész déli részének funkcionális szerepét nagymértékben befolyásolhatja az ún. déli Tisza-híd esetleges megépülése, illetve a Biopolisz Park megvalósulása. A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 51,2 százalékról 48,2 százalékra csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja ez az érték a 2011-ben mért városi átlagot (39,4%). A legfeljebb általános iskolai 27

végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya jelentős mértékben, 9,2%-ról 4,4%-ra a városi átlagérték alá csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A városrészben 2014-ben az összes műemlék 82,96%-a (112 db), míg a helyi védett épületek 80,51%-a (347 db) volt megtalálható. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 291 670 m 2, a városi szinten mért összes zöldfelület 2 550 520 m 2 11,43%-a. A városrész területén számos közintézmény, közszolgáltató, fontosabb közterület és zöldterület található. Kiemelendő ezek közül a Polgármesteri Hivatal, a Szegedi Járásbíróság, valamint az Ügyészség. A Belvárosban található jellemzően akcióterületünkön - az egyetemi intézmények, szervezeti egységek jelentős része. A városrész turisztikai szempontból rendkívül frekventált, számos kiemelt attrakció, látványosság Dóm tér, Reök palota, múzeumok, Anna-fürdő található itt ennek megfelelően a kereskedelmi szálláshelyek jelentős része is megtalálható a városrészben. Itt működik az Art Hotel, a Tisza Szálló, a Mozart hotel és a Dóm Hotel is. Ugyancsak a Belváros újszegedi területén található a nemrég felújított Forrás Hotel, valamint a Napfényfürdő Aquapolis. A Belváros gazdasági életében a szolgáltató szektor a meghatározó, ennek megfelelően kávézók, éttermek és nemzetközi étteremláncok egységei határozzák meg a városrész arculatát. SWOT analízis Erősség Gyengeség Erős szolgáltatói szektor Jelentős turisztikai vonzerő Komoly kulturális kínálat A városközpontot átszelő Tisza folyó és az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti adottság Színvonalas természeti- és épített környezet Kereskedelmi szolgáltató egységek kihasználatlanok Szűk közlekedési keresztmetszet (Belvárosi híd) a városrész szegedi és újszegedi területei között. Kihasználatlan barnamezős területek a városrész déli részén 28

Lehetőség Veszély Közterületek komplex fejlesztésével új rekreációs központok kialakítása A városközpont nagyobb részének mentesítése a gépjárműforgalomtól Kerékpáros közlekedés fejlesztése, részarányának növelése Számos sport- és rekreációs létesítmény található a Belvárosban A sugaras úthálózatból következően itt koncentrálódik a gépjárműforgalom Zsúfolt közlekedési helyzet, romló életminőség A gyógyfürdő turizmusban rejlő lehetőségek kihasználatlanok Újszeged Szőreg kertváros a szegediek elsőszámú rekreációs és szabadidős célpontja. E funkcióját jelentős mértékben erősítette a városrészi lehatárolás szempontjából ugyan a Belvároshoz tartozó fürdőfejlesztési program is. A Liget, a Füvészkert, a szőregi rózsa, a szerb templom meghatározó szimbólumai a városrésznek. A városrészben található Szeged kevés számú középkori emlékeinek egyike, a szőregi apátsági rom. Újszeged és Szőreg egyik komoly fejlesztési programja a leendő déli Tisza-híd újszegedi hídfőjében tervezett városrészi alközpont. A következőkben röviden tekintsük át a városrészi szintű helyzetelemzés fontosabb megállapításait. A foglalkoztatottsági és szociális mutatók ebben a városrészben is kedvezően alakultak 2001 és 2011 között. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 40,5 százalékról 37,1 százalékra csökkent, ez az érték azonban a városon belül nem számít a legkedvezőbbek közé. Az adat ugyanakkor a 2011-ben mért városi átlagnál (39,4%) 2,3%-kal kedvezőbb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya szintén jelentős mértékben csökkent: a 4,1%-os 2011-es adat a városi átlagnál (5,3%) kedvezőbb. Szintén kedvezően alakult a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya: 56,2 százalékról 59,5 százalékra emelkedett (2011-es városi átlagérték 57%). A foglalkoztatott nélküli háztartások arányához kapcsolódó mutató szerényebb mértékben, de szintén javulást mutatott az időszakban: 33,6-ről 32,8 százalékra csökkent. 29

A városrészben 2014-ben és 2008-ban egyaránt 4-4 műemléket jegyeztek, míg a helyi védett épületek, köztéri alkotások száma amely 2008-ban még 1 volt 2014 esetében 5 darab. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 269.200 m 2, a városi szinten mért összes zöldfelület 2.550.520 m 2 10,55%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a városrészben 70,0 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes belterületi úthálózat hossza 2014-ben 437,8 m 2 ). A városrész valamennyi útja pormentes burkolatú. A városrész területén számos közintézmény - óvodák, általános- és középiskolák, egyetemi épületek, művelődési ház található. A kutatóintézetek közül itt találjuk a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft-t, de a Szegedi Tudományegyetem TTK Biológus Tanszékcsoportjának épülete is ebben a városrészben van. Sportlétesítménye a Gellért Szabadidő központ. A város egyik legszebb védett természeti területe, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje is itt tekinthető meg. A Temesvári, majd folytatásaként Szőregi, illetve Makai út összeköti Újszegedet és Szőreget, illetve kapcsolatot teremt Makó város irányába. A városrésznek nincs igazi központja, mint ahogyan a szolgáltatások sem sűrűsödnek egyegy pont körül jelenleg. A városrész egyik gyengesége jelenleg éppen a különböző lakossági szolgáltatások így a vásárlások nehézkesebb elérhetősége. A városrész közlekedési kapcsolatai megfelelőek, bár a két híd nem mindig rendelkezik a tényleges forgalomnak megfelelő teherbírással, gyakoriak a forgalmi problémák. A közösségi közlekedés ezt a városrészt is összeköti a város többi területével, ez azonban a távolabbi pontok esetében nem mindig jelent könnyű és gyors elérhetőséget. A városrészben 1 kisebb piac is található, de a nagyobb bevásárlóközpontok jelenleg hiányoznak, melyet néhány nagyobb és kisebb élelmiszerüzlet próbál pótolni. A városrész döntően kertvárosi jellegű lakófunkcióval rendelkező terület. Gazdasági szempontból városi szinten kiemelkedő vállalkozások például a kutatás-fejlesztés területén működnek a területen. Az egészségügyi közintézmények közül ki kell emelni a MÁV Rendelőintézetet, a Gyermekkórházat, illetve a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv intézetét. 30

SWOT analízis Erősség Növekvő népesség, gyarapodó lakásállomány A városon belül kedvező képzettségi, iskolázottsági mutatók A 2001-eshez képest javuló szociális és foglalkoztatási mutatók Komfort szempontjából javuló lakásállomány A városrész gazdasági aktivitása magas Szennyeződés-mentes természeti környezet, Tisza-Maros part, revitalizált Holt-Maros meder Magas életminőség és presztízs, csendes környezet A szőregi rózsa világhírű Szőreg történelmi településszerkezete, védett kulturális öröksége (Apátságdomb, templomok), a magyar és szerb népi hagyományok együttélése A két terület erős identitástudata Gyengeség Idősödő népesség A belvízelvezető rendszer hiányos, illetve felújítandó A Szeged Mezőhegyesi vasúttól D-re eső területek, illetve a Tisza-part környéki területek közforgalmi kiszolgálása hiányos, kiskereskedelmi ellátása gyenge. A főútvonalak mentén jelentős forgalomból származó környezetszennyezés tapasztalható (por, zaj és légszennyezés) Kihasználatlan, nem kellően kialakított sport és rekreációs létesítmények A Tisza jobb partján elterülő városrészekkel való közlekedési kapcsolat hiányos, esetenként nehezített, közvetett vagy túlterhelt. Lehetőség Veszély 31

Közösségi terek kialakítása A városrész humán szolgáltatásainak funkció bővítése A városrészben elérhető kereskedelmi szolgáltatások számának növelése, minőségének javítása A közlekedési kapcsolatok javítása a Tisza jobb partján lévő településrészekkel A sportlétesítmények fejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatások bővítése A terület sport és rekreációs adottságainak fokozottabb kihasználása A városrész lakosságának növekedésével nő a mobilitási igény is, melyet a jelenlegi közlekedési kapcsolatrendszer nem tud kielégíteni A közvetett, nem eléggé kínálati közlekedés miatt a gépjármű-használat erősödik, amely nem fenntartható 3.3. Megelőző város rehabilitációs tevékenységek bemutatása Az elmúlt években az akcióterületet is magában foglaló Belváros városrészben korábban hazai forrásból, az utóbbi években az Európai Unió társfinanszírozásával számos, közterület fejlesztést is magában foglaló beruházás valósult meg. A korábbiak közül kiemelendő a Dóm tér, a Kárász utca és a Klauzál tér, a Tisza Lajos krt. városközponti szakaszának rekonstrukciója. Az utóbbiak közül jelentős közterület-rehabilitáció volt a Szent István tér Phare finanszírozású rekonstrukciója. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztését célzó nagyprojekt keretében a villamos vonalakkal érintett közterületek nagyrészt megújultak: így pl. a Kelemen utca, a Kálvária sgt., az Indóház tér. Az első funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében megújult a Gutenberg utca, a Kölcsey utca, a Reök palota előtti tér és a Mars téri piac. A Gutenberg utca közvetlen gyalogos összeköttetést nyitott a városmag és a kendergyár helyén épült üzletközpont között. E projekt révén jelentősen nőtt a Belvárosban a gyalogos-kerékpáros zóna illetve a vegyes 32