Záróvizsga tételek: Szakmai törzsanyag Magyar politikai rendszer A tételek mindegyikéhez alapirodalom: Körösényi A.-Tóth Cs.-Török G.: A magyar politikai rendszer valamint Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer negyedszázad után (Osiris, 2015.) megfelelő fejezetei. A megadott további irodalmak ezt egészítik ki! 1. A hatalommegosztás intézményei és egymáshoz való viszonyuk Magyarországon. Pokol Béla 1998: Demokrácia, jogállam, konstitucionalizmus. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország évtizedkönyve 1988 1998. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 409 417. Körösényi András 2006: Mozgékony patthelyzet. Reform és változatlanság között: a politikai és alkotmányos alapszerkezet változásai, 1990-2005. Politikatudományi Szeme, 2006. 1. szám, 29-68.o. illetve másodközlésként megjelent: -Gombár Csaba (szerk.) 2006: Túlterhelt demokrácia. Budapest: Századvég, 7-50.o. Tordai Csaba 2000: A Harmadik Köztársaság alkotmányának születése. In Bozóki András (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve: Kerekasztaltárgyalások 1989-ben. Hetedik kötet. Alkotmányos forradalom. Budapest, Új Mandátum, 481 502. o. 2. A magyar demokrácia természete: többségi és konszenzusos elemek; változások a rendszerváltástól napjainkig. Bozóki András 2003: Politikai pluralizmus Magyarországon. Budapest, Századvég. Gombár Csaba (szerk.) 2006: Túlterhelt demokrácia. Budapest: Századvég Majtényi László és Szabó Máté Dániel (szerk.) 2009: Mi fenyegeti a köztársaságot? Budapest, Eötvös Károly Intézet. 3. A magyar pártrendszer változása a rendszerváltástól napjainkig. Angelusz Róbert Tardos Róbert: Pártok között szabadon. Budapest, Osiris, 2000
Enyedi Zsolt 1998: Pártrendszer és politikai konszolidáció. Politikatudományi Szemle, 3. szám, 5 32. o. Gazsó Ferenc 1996: Volt egyszer egy állampárt. Társadalmi Szemle, 11. szám. Gazsó Ferenc 1997: Nómenklatúra és törésvonalak. Társadalmi Szemle, 6. szám. Körösényi András 1993: Bal és jobb. Az európai és a magyar politikai paletta. Politikatudományi Szemle, 3. szám. Körösényi András 1994: A bal és jobb védelmében. Válasz a bírálatokra. Politikatudományi Szemle, 3. szám, 188 201. o. Körösényi András 1996b: Nómenklatúra és vallás törésvonalak és pártrendszer Magyarországon. Századvég, 1. szám. Körösényi András 1997a: Nómenklatúra és törésvonal. Válasz Gazsó Ferenc bírálatára. Társadalmi Szemle, 2. szám. Tóth Csaba 2001: A magyar pártrendszer fejlődésének fő iránya. Politikatudományi Szemle, 2001/3. szám, 81 103. o. 4. Trendek a magyar választói magatartásban a rendszerváltástól napjainkig. Enyedi Zsolt 2004: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a törésvonalak kialakulásában. Századvég, 33. szám. Karácsony Gergely 2003a: A választói magatartás trendjei. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2003. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, II:1509 1539. o. Marián Béla Szabó Ildikó 1999: A pártok szavazótáborainak érzelmiideológiai profilja. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 1999. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 728 746. o. 5. A kormány és a parlament szerepének változása a rendszerváltástól napjainkig. Gallai Sándor Lánczi Tamás 2006: Személyre szabott kormányzás. A második Gyurcsány-kormány anatómiája. In Karácsony Gergely (szerk.): Parlamenti választás 2006. Elemzés és adatok. Budapest, Demokrácia
Kutatások Magyar Központja Alapítvány és Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet, 293 334. o. Lánczi Tamás 2002: Munkák és napok avagy a háromhetes ülésezési rend hatása az Országgyűlés működésére. Századvég, nyár, 133 149. o. Sárközy Tamás 2002: A kormányzati intézményrendszer és a politikai stratégia. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2002. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 54 89. o. Sárközy Tamás 2006: MSZP-SZDSZ kormányzás 2002 2006. In Sándor Péter et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2006. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 126 140. o. Stumpf István: Az Országház kapujában. Bp, Századvég, 2007. 6. Az államfői hatalom: viták és változások a rendszerváltástól napjainkig. Bitskey Botond Sonnevend Pál 2005: A köztársasági elnök közjogi tevékenysége, különös tekintettel a törvények előzetes normakontrolljának indítványozására 2000-2004. In: Sándor Péter et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2005. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 448 463. o. Horváth Péter 2009: Az elismerési szabály foglya. Az államfő szerepe a kormányalakításban, Politikatudományi Szemle 2009/3. 91-111. Kovács Virág 2007: Köztársasági elnöki jogállás és hatalom Magyarországon. Budapest, Rejtjel. Szomszéd Orsolya 2005: Államfői jogkörök alkalmazása a gyakorlatban. Politikatudományi Szemle 3 4. szám, 131 147. o. Tordai Csaba 1998: A Társadalmi Szerződéstől az Alkotmánybíróság határozatáig. Kísérletek az államfői tisztség jogi szabályozására. Politikatudományi Szemle, 4. szám. 7. Az alkotmánybíróság helye a magyar politikai rendszerben. Az AB jogkörével kapcsolatos elképzelések. Változások a rendszerváltástól napjainkig. Győrfi Tamás 1996: Az Alkotmánybíróság politikai szerepe. Politikatudományi Szemle, 4. szám. Kukorelli István 2006: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Bp. Századvég. (egyes fejezetei: 97-102, 128-143)
Pokol Béla 2001: A bírói hatalom és a perlési politizálás. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2001. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 275 283. Halmai Gábor 1993: Tiszta Amerika? Alkotmánybíráskodás nálunk és más nemzeteknél. Világosság, 11. szám. Paczolay Péter 1993: Könyörtelen bírói hatalom? A bírói alkotmányértelmezés politikai szerepe. Jogállam, 2. szám. Sólyom László 2001: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris. Pártok és pártrendszerek Gallai Sándor - Török Gábor (szerk.): Politika és politikatudomány. Aula Kiadó, Budapest, 2003. Enyedi Zsolt Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Osiris, Budapest, 2004. Goodin, Robert E. Klingemann, Hans-Dieter (szerk.) 2003. A politikatudomány új kézikönyve. Osiris Kiadó Richard S. Katz Peter Mair: A pártszervezet változó modelljei és a pártdemokrácia. Politikatudományi Szemle 2001/3. Kardos József Simándi Irén (szerk.): Európai pőolitikai rendszerek. Osiris, Budapest, 2004. Michael Gallagher Peter Mair Michael Laver: Representative Government in Modern Europe. Mc Graw-Hill, 2011. 8. Politikai pártok és demokrácia a pártkormányzástól a pártok nélküli demokráciáig. 9. A baloldal és a jobboldal fogalma, megközelítési lehetőségei és relevanciája. 10. Törésvonalak és törésvonal-elméletek; törésvonalak a magyar politikában. 11. A választói magatartás elméletei, gyakorlati alkalmazásuk és szintetizálási kísérletek. 12. Pártrendszerek Nyugat-Európában: hagyományos pártok és a pártrendszerek változása. Egy választott pártrendszer elemzése. Politikaelmélet G. Fodor Gábor (szerk.): Politikai filozófia. Szöveggyűjtemény. Rejtjel, Budapest, 2001. Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia. Osiris, Budapest, 1998.
John Dunn (szerk.): A demokrácia: befejezetlen utazás. Kr. e. 508-Kr. u. 1993. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. Giovanni Sartori: Demokrácia. Osiris, Budapest, 1999. Robert E. Goodin Hans-Dieter Klingemann (szerk.): A politikatudomány új kézikönyve. Osiris, Budapest, 2003. David Marsh Gerry Stoker (eds.): Theory and Methods in Political Science. Palgrave Macmillan, London, 2002. 13. A politikai filozófia problémája, klasszikus és modern válaszok. 14. A modern politikai filozófia legfontosabb problémái és irányzatai. John Rawls és bírálói. 15. A demokrácia mint jó politikai berendezkedés. Érvek és ellenérvek. 16. A modern demokráciaelmélet főbb irányzatai. A demokrácia elitelmélete. 17. Elméleti-módszertani megközelítések a modern politikatudományban. Módszertan 18. Egy tanulmányban (MacDonald, Stuart Elaine Rabinowitz, George Listhaug, Ola (1995): Political Sophistication and Models of Issue Voting. In: British Journal of Political Science. 453-483.) a szerzők 3 alternatív modell magyarázóerejét vizsgálták azzal kapcsolatban, hogy mennyire vonzó a Demokrata Párt a választók számára (a vonzerőt egy komplex skálán mérték). Az eredmények összefoglalása a következő táblázatban látható. Melyik modell a legelfogadhatóbb? A kiválasztott modell szerint mely társadalmi csoportokban nagyobb, és melyekben kisebb a Demokrata Párt vonzereje?
19. Egy tanulmányban (Mondak, Jeffery J. (2001): Developing Valid Knowledge Scales. In: American Journal of Political Science. 224-238.) a szerző azt vizsgálja, hogy a közvéleménykutatásoknál alkalmazott politikai tájékozottságot mérő skálák megbízhatóságát befolyásolja-e, ha a nem tudja (DK) válaszlehetőséget megengedik, illetve nem. 3 különböző skálánál mindkét megoldást tesztelte, eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Melyik megoldás eredményez megbízhatóbb skálákat?
20. Egy tanulmányban (Karácsony Gergely Róna Dániel (2010): A Jobbik titka. A szélsőjobb magyarországi megerősödésének lehetséges okairól. In: Politikatudományi Szemle. 2010/1. 31-63.) a szerzők a Jobbik támogatóinak társadalmi hátterét elemezve a következő lineáris regressziós együtthatókhoz jutottak. Milyen tényezők mentén különülnek el karakterisztikusan a Jobbik szimpatizánsai a másik két párt támogatóitól?
21. Egy tanulmányban (Burden, Barry C. (1997): Deterministic and Probabilistic Voting Models. In: American Journal of Political Science. 1150-1169.) a szerző azt vizsgálja, hogy a közvéleménykutatásokban a választói szándékot milyen kérdéssel lehet jobban megragadni: a hagyományos Melyik pártra szavazna kérdéssel vagy egy alternatívval Mekkora annak az esélye 0 és 100 között, hogy a pártra szavaz. A 2 kérdésre adott válaszokra kauzális modellt épített a következő táblázatban látható eredményekkel (a demokrata jelölt választása volt a függő változó). Melyik kérdés hatékonyabb? Milyen tényezők befolyásolják a választók pártválasztását?
22. Egy tanulmányban (Gomez, Brad T. J. Matthew Wilson. (2001): Political Sophistication and Economic Voting in the American Electorate: A Theory of Heterogeneous Attribution. In: American Journal of Political Science: 899-914.) a szerzők azt elemzik, hogy a személyes gazdasági körülményekben bekövetkezett változást mennyire kapcsolják össze a választók a kormány munkájának értékelésével. Hipotézisük szerint határozottabb (pozitív vagy negatív) véleményük lesz azoknak, akik politikailag tájékozottak, és azoknak, akik valamelyik párt elkötelezett támogatói. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza. Igazolható-e a hipotézis? A vizsgált két tényező közül melyik hatása jelentősebb?
Nemzetközi tanulmányok Kötelező irodalom: BÍRÓ GÁSPÁR: Bevezetés a nemzetközi viszonyok tanulmányozásába. Budapest, Oziris, 2003 BÍRÓ GÁSPÁR: Demokrácia és önrendelkezés a 21. század elején. Budapest, Rejtjel, 2003 BLAHÓ ANDRÁS-PRANDLER ÁRPÁD: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Szerk. Prandler Árpád. Budapest, AULA, 2005 KISS J. LÁSZLÓ: Változó utak a külpolitika elméletében és elemzésében. Budapest, Oziris, 2009 CSIZMADIA SÁNDOR-MOLNÁR GUSZTÁV-PATAKI GÁBOR ZSOLT Szerk. (1999): Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet MEZŐ FERENC: A geopolitika formaváltozásai. Polgári Szemle. 2006. december 2. évfolyam, 12. szám. (http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&id=148&paging=1) 23. A harmadik hullám mint elméleti keret BÍRÓ GÁSPÁR (2003): Demokrácia és önrendelkezés a 21. század elején. Budapest, Rejtjel 24. Demokratikus átmenetek Európában: általános vonások és egyedi jellemzők (Németország, Dél-Európa, Kelet-Európa). WHITEHEAD, LAURENCE (2001): Demokratizálódás. Elmélet és tapasztalat. Budapest, XXI. Század Intézet. 25. Demokratikus átmenetek az Európán kívüli világban: általános vonások és egyedi jellemzők (Ázsia, Afrika, Közel-Kelet, Latin-Amerika).
Whitehead, Laurence (2001): Demokratizálódás. Elmélet és tapasztalat. Budapest, XXI. Század Intézet 26. A nemzetközi szervezetek szerepe: az Európa Tanács és az EBESZ WHITEHEAD, LAURENCE (2001): Demokratizálódás. Elmélet és tapasztalat. Budapest, XXI. Századi Intézet. http://www.coe.int/t/democracy/default_en.asp http://www.osce.org/what/elections 27. Nemzetközi civil szervezetek Blahó Prandler: Nemzetközi szervezetek és intézmények 459-500.o. Kelet-közép európai politikai rendszerek 28..Ismertesse a közép-európai régió történelmi fejlődésének sajátosságait Bibó István és Szűcs Jenő művei alapján! Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Argumentum Kiadó és Nyomda Kft., 2011. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető Kiadó, Budapest, 1983. 29. Ismertesse és elemezze Jugoszlávia és a Szovjetunió széteséséhez vezető okokat és folyamatokat! Font Mária Krausz Tamás Niederhauser Emil Szvák Gyula: Oroszország története. Pannonica Kiadó, Budapest, 2001. Jelavich, Barbara: A Balkán története II. Osiris Kiadó, Budapest, 1996. Juhász József Márkusz László Tálas Péter Valki László: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003. Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia: A délszláv állam története; Aula, Budapest, 1999.
Kenéz Péter: A Szovjetunió története a kezdetektől az összeomlásig; [ford. Sisák Gábor]; Akkord, Budapest, 2008. Lampe, John R.: Yugoslavia as history: twice there was a country; Cambridge University Press, 2000. Máté István (szerk.): A rendszerváltás a Szovjetunióban a tények tükrében, 1989-1991; Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 1993. Toldi Ferenc: A jugoszláv állam kialakulása és felbomlása. Magyar Tudományos Akadémia, Állam- és Jogtudományi Intézet, 1995. 30. Hasonlítsa össze a Balti-térség és Közép-Európa államainak demokratikus átmeneteit! Bihari Mihály (szerk.): A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában (1989-1992). Kossuth Kiadó, Budapest, 1993. Bojtár Endre: A rendszerváltás a balti államokban. História. 2001/09-10 szám. Dúró József Gallai Sándor: Az átmenet sajátosságai a visegrádi országokban. BCE, Budapest, 2012. Kapronczay Károly: Szüntelen harc: a Baltikum rövid története, Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, 1991. Kardos József Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Kornai János: Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás: nyolc tanulmány. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I. kötet: Európa. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Ormos Mária: Közép-Európa: volt? van? lesz?: a fogalom változásai a 19-20. században. Napvilág, Budapest, 2007 Pándi Lajos: A keleteurópai diktatúrák bukása. JATE Kiadó, Szeged, 1991. Poznanski, Kazimierz: Lengyelország hosszan tartó átmenete intézményi változás és gazdasági növekedés, 1970 1994. Cambridge University Press, 1996. Tóth Károly (szerk.): Kelet-Európa új alkotmányai. JATE Kiadó, Szeged, 1997.
31. Jellemezze a Balkán államainak demokratizálódási folyamatát! Bihari Mihály (szerk.): A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában (1989-1992). Kossuth Kiadó, Budapest, 1993. Kardos József Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I. kötet: Európa. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Pándi Lajos: A keleteurópai diktatúrák bukása. JATE Kiadó, Szeged, 1991. Prévélakis, Georges: A Balkán: kultúra és geopolitika; Imedias Kiadó, Kozármisleny, 2007. Tóth Károly (szerk.): Kelet-Európa új alkotmányai. JATE Kiadó, Szeged, 1997. 32. Ismertesse Közép-Európa országai demokratikus politikai intézményeinek eltérő vonásait és hasonlóságaik okát! Kardos József Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Hankiss Elemér: Határhelyzet és átmenet: a kelet-közép-európai átalakulás lehetséges értelmezései. In: 2000 Irodalmi és társadalmi havi lap. 19. évf. 2. szám. (2007), p. 3-15. Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I. kötet: Európa. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 33. Ismertesse a Balkán-félsziget államai demokratikus politikai intézményeinek eltérő vonásait és hasonlóságaik okát! Dayton után 20 évvel. Mediterrán és Balkán Fórum különszáma, 2016. Kardos József Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris, Budapest, 2004. Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Lőrinczné dr Bencze Edit: Horvátország a függetlenség kikiáltásától az uniós csatlakozásig. Aposztróf Kiadó, Budapest, 2015.