Betétbiztosítás Kedves Partnereink! Bizonyára Önök is aggódó figyelemmel kísérik a sajnos Magyarországot is elért pénzügyi válságról szóló híreket. Mivel partnereink részéről is egyre aggodalmasabb kérdéseket kaptunk az egyes pénzintézetekben elhelyezett céges, illetve magán betétek és befektetések biztonságára vonatkozóan, ezért a pontos tájékozódás érdekében mellékelten küldjük Önöknek az ún. pénzintézeti törvény (1996. évi CXII. törvény) 97-107., amelyek az Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozik. Ajánljuk a mellékelt törvényszöveg elolvasását. Lényegesnek tartjuk felvetődött kérdések alapján a következők kiemelését: A biztosítás azokra a betétekre vonatkozik, amelyeket az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el még akkor is, ha nem nevesítették a betéten, hogy arra állami garancia van. A betétek fogalma elvileg magába foglalja a folyószámla pozitív egyenlegét is. Az Alap által nyújtott biztosítás a magánszemélyekre és a társaságokra terjed ki, de nem terjed ki pl. a költségvetési szervekre(!), állami vállaltokra, önkormányzatokra(!), a biztosítókra(!), az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra(!), a magánnyugdíj-pénztárakra (!), a befektetési alapokra(!). A befagyott betét tőke- és kamatösszeg kártalanítása személyenként és hitelintézetenként összevontan van limitálva. A devizabetét esetén a betét befagyása napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon történik az átszámítás. A kártalanítás maximált, eddig legfeljebb 6 millió forint volt úgy, hogy 1 millió forint alatt 100 %-ban, az fölött 90%-ban fizették ki a kárt (10 % önrész). Első lépésként 2008. október 8-án a PM, MNB, PSZAF vezetői háromoldalú nyilatkozatot tettek, amelyben deklarálták, hogy a magyar bankrendszer tőkeerős és stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik a kedvezőtlen külső hatások kivédésére, valamint, hogy a betétesek pénze maradéktalanul biztonságban van. A Kormány, az MNB és a PSZÁF teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy megőrizze a betétesek bizalmát és magyar pénzügyi rendszer biztonságos működését. A hatóságok rendelkeznek minden olyan eszközzel, amely biztosítja a magyar pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának fenntartását. Második lépésként elkészült a pénzintézeti törvény módosításának tervezete, amelyben a 6 millió forint limitet forintra emelkedett és eltörölték a 10 %-os önrészt. (A módosítás szövege a mellékletben olvasható.) 13 millió A sajtóban hangoztatott 13 millió forint feletti állami garanciára vonatkozóan egyik érvényben lévő törvényben nincsen kötelezettségvállalás az állam, ill. a költségvetés részéről. Ez a módosítás a T. Ház egyhangú döntése értelmében a 2008. október 14-től hatályos. A fentiek alapján célszerűnek tűnik, hogy minden vállalkozás tekintse át a befektetési portfólióját (amennyiben rendelkezik ilyennel). A jelenlegi pénzügyi helyzetben a hozamelvárásokon túl a nagyobb figyelmet kell fordítani a kockázatokra. Érdemes végiggondolni az evidensnek tűnő, gyakorlati pénzügyi sajátosságokat, mint pl: Általában a bankbetétek a legbiztonságosabbak (már a fentiekben vázoltak miatt is), de viszonylag kis hozamot lehet velük elérni.
Az állampapírok túlnyomó részét állami garanciával lehet jegyezni. Gyakorlati tapasztalatok szerint hosszú távon a részvénybefektetések felülteljesítik az állampapír-piaci befektetések hozamát. (Aegon nyugdíjpénztár portfolióválasztó adatlap) A hosszútávon jól teljesítő részvénybefektetéseknek magasabb az árfolyam-ingadozása, melynek következtében rövidebb időtávon előfordulhat jelentősebb árfolyamcsökkenés is. A jelentős részvényarányú portfóliók ezért tekinthetőek magas kockázatúnak. (Aegon nyugdíjpénztár portfolióválasztó adatlap) Ajánlatos továbbá - figyelni a mértékadó pénzügyi körök, nemzetközi sajtó reagálásait a nemzetközi és a magyar helyzetre és eseményekre vonatkozóan is. (Jelen levelünkhöz csatoljuk egy vezető nemzetközi pénzügyi lap Magyarországra vonatkozó mai értékelését.) Függetlenül attól, hogy kinek mi a szakképesítése, illetve mennyire állnak hozzá közel a gazdasági kérdések, a saját, vagy a vállalkozása (illetve a vezetésére bízott vállalkozás) pénzügyi helyzete igényli, hogy csak megfontolt pénzügyi lépéseket tegyen. A könyvelés egy utólagos számviteli tevékenység. A cég vezetőjének a feladata és felelőssége a vállalkozás belső pénzügyi döntéseinek meghozatala. A könyvelő, a könyvvizsgáló ebben a helyzetben csupán annyit tud tenni, hogy felhívja a figyelmét ennek a területnek, illetve a jelenlegi helyzetnek a fontosságára. Budapest, 2008. október 13. Tisztelettel: dr. Sallai Csilla Kamarai tag könyvvizsgáló ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Melléklet a Betétbiztosítás c. levélhez (Stallum) Háromoldalú nyilatkozat Üdvözöljük, hogy az Európai Unió Pénzügyminisztereinek Tanácsa (ECOFIN) az amerikai pénzügyi válság európai hatásainak kezelésére közös álláspontot alakított ki Magyarország aktívan részt vett a közös uniós álláspont létrehozásában, a hazai szabályozási környezetet ezzel összhangban módosítja. A pénzügyminiszter javaslatára a kormány napokon belül törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a hazai betétbiztosítási rendszer módosítására, a biztosított összeg tanácsi megállapodásnak megfelelő emelésére. A hazai pénzügyi közvetítőrendszer alapvető feladatait zavartalanul ellátja. A magyar bankrendszer tőkeerős és stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik a kedvezőtlen külső hatások kivédésére. A betétesek pénze maradéktalanul biztonságban van. A Kormány, az MNB és a PSZÁF teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy megőrizze a betétesek bizalmát és magyar
pénzügyi rendszer biztonságos működését. A hatóságok rendelkeznek minden olyan eszközzel, amely biztosítja a magyar pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának fenntartását. Budapest, 2008. október 8. Veres János pénzügyminiszter Pénzügyminisztérium Simor András elnök Magyar Nemzeti Bank Farkas István a Felügyeleti Tanács elnöke Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Melléklet a Betétbiztosítás c. levélhez (Stallum) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM XV. Fejezet - Az Országos Betétbiztosítási Alap 97. (1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni. (2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot. (3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik
az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással. (4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen: a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét; b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört, c) a betétbiztosítás mértékét; d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét; e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét; f) az Alap véleményét. (5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében. (7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. előírásait kell alkalmazni. (8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg. 97/A. Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás. 98. (1) Az Alap feladata a) (hatályon kívül helyezve) b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a 101. -ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása, d) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták. (2) Az Alap a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során. Az Alap által biztosított betétek 99. (1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az Alap által nyújtott biztosítás - a 100. -ban meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) (hatályon kívül helyezve) 100. (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat,
d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. c) pontja] által elhelyezett, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. (2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. Az Alap által fizetett kártalanítás 101. (Módosítás hatálybalépése előtt) (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. (Módosítás hatálybalépése után) (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb tizenhárommillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása a kifizetés időpontjától függetlenül a betét befagyása napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. (2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás kifizetésének a 105. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg. (3) Devizabetétek esetén az Alap a szerződés szerinti kamatot, de legfeljebb az öt - előző évi mérlegfőösszege alapján legnagyobb hazai hitelintézet által, az azonos pénznemben jegyzett, azonos lekötési idejű devizabetétek - szerződéskötés időpontjában alkalmazott - kamatlábának számtani átlaga alapján számított kamatot fizeti meg. (4) Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamat alatt az a kamat értendő, amellyel a betétet elfogadó hitelintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell figyelembe venni. (5) A betétes az (1)-(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig. (8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (9) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős
befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. (10) Közösségi betétek esetében az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni. 102. (1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét kifizetéséig lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni, és igényének jogosságát hitelt érdemlő módon bizonyítani. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Az Alap bizonyításig felfüggeszti az adott betétre történő kifizetést. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. szerinti összegből hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. (2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani. (3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható. 103. (1) Az állam által 1993. június 30-át követően biztosítani kívánt betétek biztosítását az Alap - megegyezés szerinti térítés ellenében - átvállalhatja. (2) Ha egy állami garanciával (kezességgel) fedezett betét elfogadására felhatalmazott hitelintézetnél a betétek befagynak, a központi költségvetés a betét befagyásától számított harminc napon belül megkezdi - a betétesek kifizetésének ütemében - a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöknek az Alap rendelkezésére bocsátását. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti. (3) Az Alap az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatot az állammal írásban kötött szerződés alapján végezheti. (4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles. XVI. Fejezet - Kártalanítás 104. - 2006.01.01-hatályon kívül helyezve Kifizetés az Alapból 105. (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal. (2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek számára az igényérvényesítés legelső napját, a kifizetéssel megbízott hitelintézet nevét, és az igényérvényesítés helyét (helyeit), valamint módját. (3) Ha a kártalanításra jogosult a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás kifizetéséről. (4) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a 3. számú mellékletben felsoroltak közül az Alap előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében. (5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki. 106. A fizetésképtelen hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási igények fogadására (igénybejelentés) és a kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó
üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult. A kifizetett betétkövetelések átszállása 107. (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni. (2) Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet Alapban való tagsága megszűnt. (3) Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség. Melléklet a Betétbiztosítás c. levélhez (Stallum) http://www.privatbankar.hu/html/bef/301.php?kommentar=26207 Pénzügyi veszélyövezetek alakultak ki a világ több pontján annak nyomán, hogy sok befektető a piacokról való meneküléssel hozzájárul a globális romláshoz - írta a hétfői The Wall Street Journal, amely a veszélyeztetett európai országok közé sorolja Magyarországot. Az IMF nyilatkozata azért inkább csak biztatás, komoly mentőövet még nem kell dobni A mértékadó amerikai gazdasági napilap Magyarország mellett Bulgáriát, Izlandot és Észtországot említi az európai veszélyeztetett államok sorában. Magyarország kapcsán a lap megjegyzi: a befektetők biztonságosabb helyre menekülnek, s ez sújtja a részvény- és kötvénypiacot, valamint a nemzeti valutát, a forintot. Az újság szerint Kelet-Európa jelentősen eladósodott országaiban a gazdasági növekedés kéz a kézben haladt a féktelen kölcsönfelvétellel, és az import messze meghaladja az exportot. Ezek az államok emiatt nagymértékben függenek a külföldi finanszírozási forrásoktól egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi befektetők körében maximális félelem uralkodik. Helyzetük egy kiterjedtebb pénzügyi válsággal fenyeget, amelynek hatása lehet Európa más részeire is, sötétebbé téve az amúgy is komor képet.
A The Wall Street Journal a Magyarország állapotát röviden jellemző részben kifejti: a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 5,5 százalékát, és a forint 24 százalékot veszített értékéből az utóbbi három hónapban az amerikai dollárral szemben. A magyar államkötvények kereskedelme a múlt hét végén összeomlott, amikor a vásárlók eltűntek, "ez különösen aggasztó fejlemény egy olyan ország számára, amely külföldi finanszírozási forrásoktól függ a fizetési mérleg hiányának fedezésében". Ha a forint tovább esik, az új magyar középosztály sok tagjának, aki az utóbbi években deviza alapú hiteleket vett fel, jelentős mértékben megnövekednek a törlesztési kötelezettségei; csökkenteni fogják fogyasztásukat, hogy azoknak meg tudjanak felelni. Az emelkedő hitelveszteségek fokozhatják a félelmeket Kelet-Európa-szerte a hitelek minőségét illetően - írta a napilap. sema The Wall Street Journal rámutatott, hogy a befektetők menekülése az egész világon a növekedés drámai lassulását idézte elő. Az ennek következtében kialakult részvény- és kötvénypiaci zavarok szélesebb krízishez vezettek több országban. A szoros szövetű globális pénzügyi rendszerben a nagy és a kis országok sem tudták kikerülni a drámai visszaesés hatását. Londoni elemzők szerint Magyarország esetében inkább "a viharvert kötvénypiac" iránti bizalomerősítés a célja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségnyújtási készséget kifejező hétfői nyilatkozatának, más térségbeli országokban azonban valóban növekszik a nagyarányú pénzügyi válság kockázata a hitelpiaci krízis terjedésével, és ezekben a gazdaságokban ténylegesen szükségessé válhat az IMF segítsége. A Capital Economics, az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfői értékelése szerint a Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt pénteken bejelentett intézkedések sora. A magyar piacok hétfői fellendülése is jó eséllyel inkább a befektetői kockázatvállalási hajlam általános javulásának,mint a Valutaalap nyilatkozatának eredménye, áll a Capital Economics elemzésében, amely szerint az IMF-közlemény közvetlen kiváltó oka valószínűleg a magyar kötvénypiacon kialakult masszív eladási nyomás volt. A ház megjegyzi ugyanakkor, hogy jóllehet a magyar makromutatók javultak az elmúlt években, Magyarország a jelek szerint "a múltbeli tékozlás árát fizeti". Az államháztartási és a folyómérleg-hiány most már egyaránt lefelé tart, ám a devizaalapú hitelezés a bruttó küladósságot a GDP-érték 90 százaléka fölé emelte, és ez, valamint a belpolitikai bizonytalanság "kikészíti a befektetőket", fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői. (Forrás : http://www.privatbankar.hu/html/bef/301.php?kommentar=26207) A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget