Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság (1918 2011)

Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság (1918 2011) Készítette: Sz ász Et elk a Zita Széke lyföld is veszélyben! "Dióhéjba" tömörítve be mutatjuk a z elmúlt kilencvenegy év t ö rt énelm ét, a fő hangsúlyt a n emzetiségi elnyomásra, a z a sszimilációs politikára he lyezve. Miért fontos enn ek ismeret e? Mert sokan még mindig ne m hiszik e l, h o gy Szék elyföld is veszély be n van, ha nem vívjuk ki a be lső ö nrend e lkezés jogát. Ha nem harcolju k ki Székelyfö ld terü le ti autonómiájá t. Nem hiszik el a z t sem, hogy n emcsa k gyerm ekeink, unokáink, hanem mi magunk is megtapasztalhatjuk a z erd élyi szórványsors szomorú valóságát. Nem szabad á mítanunk magunkat, tudni kell, hogy a z erd élyi színmagyar városokat n éhá ny évtized a latt t ették romá n többségűvé. Az o lyan régiókban pe dig, ahol számottevő magyarság élt, a z számszerű kisebbségbe k erült. En nek illuszt rálására Barcaság et nikai változását mutatom be. A Há romszékkel s zomszé dos Brassó lakossága 1 9 1 0 -ben még 7 0 százalék ban magyar és szász többségű volt, míg a román számarány mind ö ssze 2 8,7 százalék. Mára a helyzet d rasztikusan megváltozott: a z említett két (többségi) nép csoport elenyésző kisebbséggé vált, a lig 8 százalék. Ha Brassó város 1 91 0 -es nép ességi a ránya it h a sonlítjuk ö ssze a m a i Sepsisze ntgyörgyével, a zt látjuk, hogy a n em románo k számaránya 7 1,3 százalék, tehát közel a zonos! Brassó megye 1 9 1 0 -be n szintén magyar és ném et többségű, 6 4,2 százalékkal. Ma már itt sem sokkal jobb a he lyzet, mint a váro sban. Az elm ú lt évszázad a latt a z a lig néhány százalékéban román lakosságú észak - erd élyi nagy magyar városok népességi a rányai szintén m egváltoztak. A nép ességváltozásra e lsősorban a z 1 9 5 0 -es és a z 1 9 60 -as években k erült sor. Néhány pé lda: a z 1 9 4 1 -es népszámlálás szerint a nép esség i a rányok Észak - Erd ély né hány nagy városában a következők: Maros vásárhely magyarságának a ránya 9 5 száza lék, a románoké 3,9. Szatmárné meti magyarságának a ránya 9 2,9 százalék, a románo ké 4. Nagyvárad magyar népesség e 9 1,8 százalé k, a románoké 5,2. Ko lozsvár magyar n ép essége 8 6,5 szá zalék, a románoké 8,9. Hogy ki kit olvasztott be magyarosított vagy románosított, bárki megadhatja

a választ a kérdés re. A nagy tatárjárás ( 1 2 4 1 ) utáni 6 3 9 év a latt a z Er dé lybe betele pe dő románság nem hogy t ö megesen elmagyarosodott volna, d e 1 8 8 0 -ban is mindössze 5,7 százalék uk ismeri a z á llam ny elv ét, a magyart. Ne feled jük : a z a lkotmányban m eghirdet et t "egységes és homogén n emzetállam" megteremtés ének útjában ma má r csupá n S zékelyföld magya r közössége á ll! Nem vélet le n a z, h o gy a hivatalos o kmányokban, d e még a megyehatáron elhe lyezett turisztikai táblákon s em t űri k meg a Székelyföld név haszná latát! Sokan a bban a hitbe n ri ngatják magukat, hogy ha a z e lm últ huszo negy évbe n a lig észle lh ető a z et nikai a rányok m egváltozása, a kkor a z a t o vábbiakban sem módosul. Elfelejtik azt, hogy ez a rendszerváltás, a volt szocialista vagyon megsze rzésé vel való elfogla ltság, a nagy gazdasági világválság, valamint Szék elyföld tudatos e lszeg ényítésének taktikájával magyarázha tó. De ha Romá - nia gazdaságilag talp ra á ll, a veszély érzet és a z ö nvéd e lem hiányában " bék ésen á lmodozó" szék elys éget is gőzhe ngerként fogják kisebb ségbe szorítani, etnikailag fellazítani. Te hát addig kell kiharcolni Szék elyföld a utonómiáját, a míg nem késő! H a most nem teszünk m eg min dent termés zet esen törv ény es eszközökkel, a kkor számításaim szerint Sepsiszentgyö rgyön már a 2 02 0 -as választást nem mi n yerjük m eg. Márp edi g, ha nincs enek választott vezetőink, a kkor a mint Marosvá sárhely p éldája is mutatja szü lőföld ünk ö n mások fo gnak intézk ed ni, d e nem a mi érdekünkben! N e fele djük, a Székelyföld a kkor már nem a mi o ttho nu nk l esz, ne m az a h ely, a hol jó l érezhet j ük magunkat! E l kell dönteni: mit akarunk? A román nacionalizmus 1918 előtt Ahho z, hogy a mai a gresszív, tür elm et l en román naciona lizmust megérts ük, ismern ünk k ell a nna k mély gyökereit. N a gyon sokan úgy gondolják, hogy a román nacionali zmus csak most, a z elm ú lt h uszonegy évben ne he zedik rá nk, illetv e a n nak gyökerei csak a Cea uşescu - diktatúráig vezet h etőek vissza. A román nacionali zmus már korábban kiala kult. Te rmés zet esen enn ek elem zése nem c élunk, csak né hány p éldával szeret né nk rávilágítani a rr a, hogy n em ú j keletű. Az i ntole ranc ia, a z idegengyűlölet már a Horea vezette parasztzendülés és magyarg yilkolás idejé n is l étező valóság. Hasonlókép p a z 1 8 4 8 49-es erdé lyi polgárhábo rús kilengések, magyarmészárlások is erre mutatnak. A két román feje de le mség egyesítése előtt (1 8 5 7 -ben) a j eles román politikus, Mihail Kogălniceanu a n em o r todox polgárok joga inak biztosítására, a jogfosztottság felszámolására a z ideiglenes nek n evezett o rszággyűlésen 5 2 javaslatot terjeszt et t be. A z 1 8 6 6 -os román a lkotmány n émi k ö nnyítések et hoz a nem kereszt ény idegenek számára, de elle ntüntet ésekre, p o gromokra kerü lt sor. Az 1878-as berlini kongresszus a rra k ö tele zi a z új és független Romániát, hogy a zsidóknak, a mohamedá noknak biztosítsa a z á llampolgá ri jogokat. 1 8 7 9 - ig csak kereszt ény ek kaphattak román á lla mpolgárságot. Amikor 1 9 1 8 -ban Románia megkapta Er d élyt, a nem ze tis égek felszámolásában már ó riási tapasztalatok birtokában volt. Az 1 8 7 7 -b en m egszerzett Dobru dzsa

etnikai a rányait 1 9 0 0 -ig 1 9 százalékró l 4 8,2 százalékra e melt e. Egy 1 9 0 0 -ban megje l ent romá n kiadvány a zt á l lítja, hogy Dobru dzsába n még mindig 5 1,8 százalék ba n é l nek "idegenek". Több móds z ert a lkalmaztak. N em a dtak politikai jogokat a nem román lakosságnak, hivatalt sem viselhettek, tehát érd ekeltté váltak a bban, hogy a nyilvántartásokban r o mánként szerepe l je nek. Ugyanakkor nagyfokú telepítés folyt a z et nikai a rányok megváltoztatására. Leg fontosabb eszköz a z iskolai o ktatásnak a román nacionalizmus s zolgálatá ba á llítása volt. 1897-ben Spiru Ha r et közoktatási miniszter körre nd eletében na cionalista szelle mű o ktatásra b uzdít: " Legyenek ra j ta, hogy a gyermek e k történe lmünk eseményeit sokkal tö bbre be csülj ék, mi nt más nemzetek ét..., higgyék, hogy a román n em zet a leg vitéze bb és a l egelőkelőbb minde n nem z etek kö zött. N e félj enek a ttól, hogy túlzásokba esnek, sőt mentől tovább mennek, a n nál jobb lesz." Az ó vodák többs égét is a románosítás szolgálatába, a romá n ny elv terjeszt ésére á llították fel. A z 1 9 11 -ig létre hozott 1 6 8 ó vodából 1 3 3 -at a csá ngó magyarok és bolgárok tele pülésein a lapítottak. 1 9 0 6 -ban Konsta ncá n (Küs tend že ) a gimnázium igazgatója, V. Dumitrescu e zt írja: " Ez en iskolának a z o ktatáson és nevelésen kívül a z o rszág többi iskoláival együtt a z is célja, hogy románokká változtassa á t a gyermek eket, a kik közül legtöbb en o tthon a szülőiknél csak görö gül, bolgárul, örmény ül stb. bes zé ln e k." 1 9 0 0 körül a mintegy 7 5 0 0 0 100 00 0 főnyi csángó magyarnak nincs egyetlen magyar iskolája. (2 0 1 1 -be n sincs!) Van o ly a n feljegyzés, a m ely szerint a csángó gyermek a ddig ismét elt e a z e lső o sztályt, a míg megtanulta a r o mán ny elv et. Egymás között még a szün etek be n sem b eszé lh et nek magyarul. 1 8 4 8 után a csángó magyarok közé má r o lya n papokat küldtek, a kik nem ismerték a magyar n yelvet. 1 8 8 6 -tól kezdve a jászvásári papneveld éb en csak román ny elv en o ktatnak. A z uto lsó magy a r papnak, a ki még a századford ulón Moldvában működött, a püspök m egtiltotta a magyar nyelvű misét. Erd élybe n ugyane bb en a z időbe n a románoknak több ezer iskolájuk van. Az e rdé lyi romá n papok híveikkel n em hogy magyaru l nem b eszé ltek, de 8 0 száza lék ban ő k m a guk sem ismert ék az álla m nyelvét. A román nacionali z mus 1 9 1 3 -ban sem esett kétségbe, a mi kor Romániával "egyesül" a 9 8 százalékarány ban nem r o mánok á ltal lakott Dél -Dobrud zsa. Habozás nélk ül fogta k hozzá az új, azaz " ő si román" föld elrománosításához is. Fegyverszünet és me gszáll ás Amikor a z Os ztrák M a gyar Monarc hia 1 9 1 8. novem be r 3 -á n Pá duába n a láírta a fegyverszün etet, e lismert ék a z ö nálló Magyar o rszágot. Azonban e fegyverszüne t a láírását nem tekint ették érv ény esnek a szövetséges hatalm a k, d e a magy ar terü le tek m egsze rzés ét célul t űző o rszágok sem. A történe lmi Magyarország és Ausztria t erületén e kkor még idegen ha dsereg n em tartózko dott. T ehát ne m beszélhet ünk a Monarchia katonai vere ségéről. A vereség a fegyverszün et megkötése után a la kult ki, a mikor a magyar kormány látva a hadsereg be n

terjedő a narc hista és bolsevista menta litást, feloszlatta a zt, így a karatlanu l le het etlenné tette a z a ktív önvéd elm et. A z ú j hadsereg megszervezése a zonba n nemcsak időigényes volt, d e nagyrészt e redm énytele n is. Minder re épp a kkor kerü lt sor, a mikor megind ult a szerb, a csehszlovák és a román támadás. A magyar kormány másik nagy tévedése a z volt, hogy bízott a győztes nagyhatalmakba n, és úgy gondolta, ha Magyarország pacifista magatartást tanúsít, a zt a b é ketárgyaláson m éltányolni fogják. A terü le ti egység megőrzésének c éljából a magyar á l lamvezetés a bo lsevik és a szélsőjobboldali erők sze rvezkedései között fogott hozzá a svájci mint á jú szövetségi á llamrendsze r kiépítéséhez. Er dé lyben a román, a magyar, a n émet és a ve gyes ö nkormány zatú ka nt o nok lét re hozása a z o nban nem é rdek elte a Iuliu Maniu vezette Erd élyi Romá n Nem z eti Tanácsot. De az előrenyomuló román hadsereget sem, sőt, igyekeztek felszámolni mind en magyar ö nre nde lkezé si jell egű a kciót. Ilyen történe lmi h ely zet be n fogalmazódott meg a Szék ely Köz társaság megteremtés ének gondolata. Né hány j eles erd élyi magyar vezető, közt ük Paál Árpád politikus és újságíró is 19 1 8. november de reká n, a Székelyudvarh ely en tartott gyűlésen l etette a h űségesküt a Szék ely Köztársas á gra. Azo nban a november 2 8 -i marosvásárhelyi székely és a dec ember 2 2 -i ko lozsvári magyar nagygyűlés már a magyar á llam területi integritása mellett nyilatkozott. E politikai zű rzavarb a n, a mikor a z o rszá g hadsereg né lkül m a radt, miközbe n idegen ha de rők m a síroztak, Kratochwi l K á roly vezet ésével lét rejött a székely és a z e rd élyi ezre de kből, a szék ely ö nk é ntesek ből a z a 1 2 0 0 0 főt számláló Szék ely Hadosztály, a mely kis l étszáma e ll enére is m egpróbá l ta a lehetet le nt, szülőföldje véd elmét a z idegen hódító hads ereggel s zem b en. Nekik 1 9 1 9 januá rjába n a Királyhágónál sikerült feltartóztatniuk a román királyi hadsereget. A magyarság jövőjének a lakítására a zonban nagy csapást mért a z 1 9 1 9. március 2 1 -i Magyar Tanács köztársaság megalakulása. A nagyhata lmak épp a kkor vitatták meg a vég leg es határok kérdését. Úgy tűnik, hogy a bolsevizm us veszé ly e miatt még jobban büntették a magyar nép et, Magyarországot. A szék ely hadsereggel elle nséges magatart á sú kommunista hatalom miatt 1 9 1 9. á prilis 2 5 -én a Szék e ly Hadosztá ly is f eloszlott. A katonák ném elyike b eállt a Vörös Hadseregbe, és hősiesen ha r colt a z északi felszaba dító hadjáratban, d e többség üket a román ha dsereg Brassóba internálta. A román hadsereg d ecem be r 2 4 -é n m egszáll ta Kolozsvárt, m a jd fokozatosan egész Kelet -Magya rországot. A magyarság vezetői hiába követelték Pári zsban a határkérdés de mokratikus, né pszavazás, tehát a h elyi lakosság megkérde zése á ltali meg hú zását, kialakítását, hiába a jánlották fel, hogy a né pszavazás ere dményét, bármily en is l egyen, a magyarság ti sztelet be n fogja tartani, a magyarság meghallgatása nélk ül megszü l etett a j elenkor történe tének egyik legigazságtalanabb békediktátuma. A z 1 9 2 0. jú nius 4 - é n a láírt trianoni szerződés e re dmény e a kompakt magyar terü l etek, köztük Szé kelyföld elcsatolása lett.

Román megszáll ás A p p on y i A l b e r t C s a k a h i v a t a l o s t a n t e r v a l a p j án t a n í t s a n a k C o n s t a n t i n A n g h e l e s cu S z ű k í t i k a z a n y a n y e l v ű o k t a t á s t Miután a Monarchia 1 9 1 8. november 3 -án fegyverszü net et kötött és leszerelt e hadseregét, Románi a a nemzetközi jog megszegés ével megtámadta Magyarországot. Az ö nk ént esek ből, ö nsze rvező déssel a lakult, kis léts zámú Szék e ly Hadosztály honvédő csatákat vívo tt, megpróbálta feltartóztatni a megszá lló e rőket. Több he lyi j ellegű f egyveres e ll ená llásról is szólnak a k rónikák, ilyen volt a Zsil - völgyi bányászvidék lakosságának fegyvere s ell ená llása. A román ura lom hihetetlen b ru ta litással, rablással, gyilkosságokkal kezdő dött, a mely nek á l dozatai elsősorban a magyar civil lakosok. A megfélem lítés a z zal kezdő dött, hogy a román hadsereg á lta l megszállt magyar t ele pülés eken a

központba n ö sszegyűjtötték a lakosságot, és a z elö ljárókat megbotozták. A legsúlyosabb t erro rt Szék elyföldön v ezették b e, mert itt a ma gyar tisztviselők nem a karták let enni a hűségesküt. A román hadsereg nagyszá mú tús zt e jtett, internálótáborokat hozott lét re, számos magyart vittek Romániába kényszerm u nkára. Kó rh á zakat szere ltek l e, ó riási á llami és magánvagyonokat, term ény eket koboztak el, elfogla lták a gazdag ezüst - és a r a nybányákat is. Megakadályozták a szé n - és a gázszállítást Magyarországra, emiatt Budapest fűtés és világítás né lkül maradt. A Károlyi -kormá ny a z a trocitásokról dokumentációt állított össze, amely et könyv formájában a kart a világ elé tárni. Kele t-magyarors zág kirablása azonba n n em a z egyszerű katonák fele lőssége volt. E zt B rătianu miniszt ere l nök szavai egyértelműe n bizo nyítják: "Magyarországot a lehető leg jobba n meg k e ll gyöngítenünk." A fran cia mode ll A román nem zet politikában már induláskor érvényes ült a franc ia modell. A cél a központosított, ho mogén nem zetá llam létreho zása volt. Bukarest folytatni kívánta a korábba n Dobrud zsa és Mo ldv a te r ületén gyakorolt diszk riminatív és a sszimilációs politikát. 1 9 1 8 és 1 922 között a z e rd é lyi, Nagyszeb en központ ú Kormány z ó tanács irányítása a latt a b erende zkedő román á llamhata lom á tvette a magyar intézm ényrendszert. 1 9 2 2 és 1 9 2 6 kö zött nagyszámú ma gyar ipari vállalatot, pénzintézet et á l lamosítottak, a kisiparosokat hátrányos megkülö nbözt etésnek tették ki. A g a zdasági szintű diszkriminációt a z a dópolitika tük rözi le gjobban. A magyarokra kivetett a dó ö sszehasonlíthatatlanul magasabb volt, mint a román o k esetéb en. A nagy gazdasági válság idején a húszas évek iskolapolitikájának e re dmények ént a hivatalokban a ma gyarság visszaszorult. 1 9 3 4 és 1 9 3 8 között tovább folytatódott az anyanyelv haszná latának szűkítése. Amikor a magyar revíziós politika egyre nyi lvánvalóbbá vált, kiadták a Kisebbségi Statút um o t. E z külföld nek s z ó lt, m ert tovább ra sem szűnt m eg a diszkriminatív háttérbe s zorítás. 1 9 3 8 -ban a királyi diktatúra e gyetle n politikai szervezet m űködését enged é lyezte: a Magyar Népközösség a Nemzeti Újjá születési F ront magyar tagozataként folytathatta a magyarság érd ekvéd e lmét. Tény, hogy a román a lkotmányok (az 1 9 2 3 -as, a z 1 9 3 8 -as) a n em zeti kisebbségek et csak vallási közösségként ismert ék el. Ki nyil vánították a z á llampo lgári jogegyenlőséget, de a z 1 9 2 4-es á llampolgársági t ö rvény e lőírásai miatt még 1 9 3 9 -ben is nagyszámú magyar volt román á l lampolgárság nélkül. A harmincas évek diszkriminatív intézkedé sei közé tarto zik a z a jogszabály is, a mely megsza bta a banki és a vállalati a lkalma zottak n emzetiségi a rányait. A román nacionalista politika ell ens úlyo zására a lapított Országos Magyar Párt a román pártokkal kö tött paktumokkal ju tott be a parlamentbe. A Nemzeti Parasztpárt 1 9 2 7 és 1 9 3 1 kö zött a román társadalom megerősítése melle tt a kisebbségek egyéni int egrációjára, eg yéni jogegyenlőségre törekedett. A

Nép párttal kötött e gyezségek a magyarság sérelmei nek o rv o slását ígérték (1 9 2 3 -ban, 1 9 2 6 -ban). Az OMP 1 9 2 8 és 1 9 3 8 között egym a gában ind ult a választásokon. 1 9 3 8 -ban, a mikor ki rályi rende lettel feloszlatták a politikai pártokat, a Nem zeti Újjászületés F ront keret éb en a z erdé lyi magyarság a Magyar Nép közösségbe tömörü lve folytatta tevékenységét. Névelemzés, nyelvtörvénye k A román ura lom bev e zet ése után bei nd ult a névelem zés és a származáskutatás. A mintegy 1 3 5 0 0 0 fő re be csülh ető magyar a nyanyelvű i zraeli ta felek ezetűt a ki magát a magyar n emzet rés zé n ek teki ntette l eválasztották a magyarságról. A magyar anyanyelvű cigányokat külön nem zetiségnek nyilvánították, miközbe n a román a ny a nyelv ű cigányokat a rom á nokho z sorolták. A magyar a nyanyelvű görög katolikusokat és görögkeletieket a z 1930-as népszámlálá s idejé n szint én l eválasztották a magyarságról. A cél egyért elm ű : csökkenteni a karták a magyarság lélekszámát. Annak e l le nére, hogy Er dé lybő l 1 9 1 8 és 1 9 2 2 között 1 97 00 0 magyar nemzetiségű menek ült el, 1930-ban a magyarság számaránya még mindig nyolc s zázalékra, a za z 1,6 millióra becsülh ető. A diszkrimi nációra a kedv ező f elt ételek et a ki sebbségi jogok "alu lszabályozottsága" tere mtette meg. A bíróságokon 1 9 21-ben, a közigazgatásban 1 9 22 -be n tették kötele zővé a román ny elv használatát. A tisztségek e l nyerésének a lapfeltét ele a z 1 9 3 0 -as évektől kezdv e a román nyelvtudás. En ne k következm ény eként t ö bb mint tíze ze r m a gyar tisztviselő maradt munka né lkül. 1 9 3 7 -től a magyar fö ldrajzi neveket, h elységnevek et csak románu l lehetett leírni. Földreform Az 1 9 2 1 -es román földreform diszk riminatí v volt mind a fö ldkisajátítás, mind a földosztás teré n. E r délybe n a magyarság számaránya a lapján a földosztásból mindössze 1 6 százalékban r észesült, bá r a léleks záma megközelítette a 3 0 százalékot. A magyar egyhá zak föld birtokának 8 4,5 százalékát, a magyar o ktatást és közművelődést szolgáló 3 1 4 0 0 0 holdnyi földbirt o kot is elvették. Kisajátították a zokat a birtokokat is, a melyek t ul a jdonosai 1 9 18 után külföldö n tartózkodtak, és ma gyar á l lampolgárok voltak. Minde zt a trianoni sze rződés előírásainak semmibevételév el. A diszkri minációra a legjobb példa a z a zonos jogi ere det ű határőrezre dek birtokrende zé se. Miköz ben elv ették a csíki szé kely határőre zr ed vagyonát, a 6 2 0 0 0 holdny i erdőt, a hasonló j o gállású naszódi román határőrezre d vagyona továbbra is a helyi közösségek t ulajdona mara dt. Az a tény, hogy Románia négy történe lmi r égiójában más -más földreform törvényt hoztak, tük rözi a n n a k diszkriminatív j e ll egét. Ha bár a legkiegyensúlyozotta bb földbirtokre ndszert Er dé lyben talá lj uk, mégis itt volt a legnagyobb mérték ű a kisajátítás. Mind ez egyértelm űe n j elzi a magyarság

gazdasági gyengítésére c élzó politikát. A kisajátított földnek c sak eg ynegyed ét o sztották ki, mert a földek k étharmadát közleg elők és erdők formájában a z erd élyi román közö sségek anyagi megerősítésére használtá k. A földreform le hetővé t ette tö bb mint 111 román tele p es falu lét re hozását is. Okt atás A magyar iskolák többségé t á llamosították. A z 1 9 1 9 -be n m egkötött kisebbségi szerződés e lőírta a z egyházi és a z iskolai ügyekben "az erd élyi szász és székely községek helyi autonómiához" való jogát, de e z n em kerü lt be a z 1 9 2 3 -as román a lkotmányba. Mivel a z á llam t eljesen fels zámol ta a magyar ó vodákat (6 4 5 ), a gyermek menh ely eket (5 9 ), ismét lő né piskolákat (3 5 0 0 ) és a z i pari és kereskede lmi iskolákat (2 0 0 ), e zé rt e ng edé lyezt e a magyar egyházaknak a z á llami támogatás és egyetemi képzés n élk üli felekezeti o ktatás megsze rvezését. Az 1 9 3 0 és 1 9 31 -es tanévbe n Romániában 5 2 5 protestáns elemi iskola (4 8 3 református, 3 6 u nitárius és 6 evangélikus) és 1 9 7 katolikus e lemi iskola működött. Az egyetemi kép zés hiányát a kolozsvári központtal megszerv ezett egyházi koll égiumokkal pótolták. A ro mán h a ta lom a z 1 8 7 2 -ben a lapított kolozsvári F erencz J ó zsef Tudomá nyegyetemet m ég 1 9 1 9 -ben be záratta. A z egyetemet végzettek számaránya o rszágosan 6 és 7 százalék körül mozgott, miközbe n a magyarság számaránya 8 százalék volt. A magyar tanu lók 5 7,6 százaléka já rt egyhá zi iskolákba. A z 1 9 3 4 és 1 9 3 5 -ös tanévben 3 2 felek ezeti polgári iskola (1 7 l íceum, 7 tanítóképző, 4 felső k eresked elmi és 4 téli gazdasági) működött. Az á llami magyar tanny elv ű iskolák száma mindössze 1 1 2. A magyar középiskolások közel fele n em ta n u lhatott a nyany elvén. A magyar nyelv visszaszorításának élharco sa Constantin A nghe l escu kö zoktatási miniszter volt. Nev é he z fűződött a kult úrzó na intézménye, a magánoktatási törvény és a bacca l a ureátusi rendsze r b evezetése. A k ult úr z ó na Románia 2 0 megyéjét fogta á t. Ez a zt je le ntette, h o gy a nemzetiségi iskolákban o ktató pedagógusok 5 0 százalékos fizetéskieg észítést, 1 0 hektár földet és kö ltözési segélyt ka ptak. Kötele zővé t ették háro m tantárgy (történe lem, földrajz és a lkotmánytan) romá n nyelvű o ktatását i s. Amikor a z erdélyi magyarság panasszal élt, és a N épszövetség e lé vitte e k érdést, akkor A ng he lescu a z 1 9 0 7 - es Lex Appo nyira h ivatkozva, ügyes csúsztatással meghami sítja a z 1 9 0 7 -es magyar törvény szövegét. E lhitette, hogy a z em lített magya rországi törvén y á ltal ö t tantárgyat o ktattak magyarul, minde zt a kkor, a mikor a Lex Apponyi csak a hivatalos tanterv a lapján való tanítást követelt e meg. Az 1 9 2 5 -ben kiadott magánoktatási tö rvény a zt je le ntette, hogy a magyar egyházi iskolák külön enged ély ezt etés n élkül n em a dhattak ki továbbtanu lásra jogosító bizonyítványt. A magyar diákoknak a z érettségi vizsgákat a baccalaureátusi törv ény sze rint i degen á l lami iskola tanáraibó l a lakított román bizottság előtt k elle tt let enniük. Ez gya kran a z zal járt, hogy még a b ból a

tantárgyból is románul vizsgáztak, a mit magyarul tanultak. E nn ek ismeret éb en érthető, hogy az 1925 -be n érettségiző magyar diákok 73 százaléka megbukott. Kult úra, köz művelődés E korszakba n a ma gyarság a már meglévő intézm ény eine k fenntartására törekedett, mert a román á llam igyek ezett meggátolni e zek fennmara dását, működés ét. Így p éldául a nagy múlt ú E rdé lyi Közm űvelődés i Egyesület et miután a húszas évek ele jé n megfosztották vagyonától csak 19 2 6 -ban ismerték el, Alaps zabály zatát pedig 1 9 3 5 -ben. Az Erd él yi Gazdasági Egyesület is sokáig stagnált, míg vég ül 1 9 3 6 -tól gyors fejlő d ésnek i nd ult. A Szász Pá l e lnökség e idején m egsze rvezett falusi tagozatok hamarosan 4 0 ezer gazdát fogtak ö ssze. Az e rd élyi magyar művelődési é l etben (1 9 3 0 -ban) a Romániai Magyar Dalosszövetség játszott a ktív szerep et, mint egy 1 5 0 tagszervezetet működtetv e. A közvélem ény formá lásában je le ntős szere pet vá lla ltak a z egyházak, a mely ek s zócsövei a magyar l a pok és időszakos kiadványok. I lyen tére n a z erd élyi ma gyar kultúra viszony l a g gazda gnak mo nd h a tó. Mint egy 3 0 hírlap ( Er dé lyi Lapok, Brassói Lapok), folyóirat (Magyar Nép ), i rodalmi, társadalompolitikai kiadvány ( Pász tortűz, Erd élyi H elikon, Korunk, Er dé lyi fiatalok) jelent meg. A szépiroda lomban a Kemény János vezette H elikon írói társaság szere pe kiemelk edő. Kiadták a z Erd élyi H elikon irodalmi folyóiratot, miközbe n a z Erd é l yi Szép míves Céh gondozásában nagyszámú könyv et pub likáltak. Az Er délyi Irodalmi Tá r saság is folytatta tevékenységét, folyamatosan megje l entették a z E rdé lyi I rodalmi S zem lét. A h a rmincas évek be n a z Er dé lyi M úzeum Eg ylet is újraindítja a z Erd élyi Múze um folyó irat közlés ét. Egyh áz A Vatikán és a román állam 1927 májusában kötött konkordátum a értelm éb en a z erd élyi római katolikus püs pökség másfél mi lliós lé lekszá mú közö sségét a láre nde lték a z a lig 2 6 egyház községgel re nd elk ező bukares ti érsekség nek. En nek hátulütője a z volt, hogy a szenátusban a román érs ek képviselt e a magyar római katolikusok érdek eit. Összevonták a szatmári és a nagyváradi püspökséget. Ú j görög katoli kus püspökség lét re hozását eng edé lyezt ék, de a magyar és a román katolikus közösség vagyonát közös keze l és a lá he lyezt ék. Azokból a z egyházkö zségekbő l, a m elyek k o rábban a D ebrec eni Református Egy - házkerü let he z tartoztak, de a politikai határok megvonása ál tal Romániá hoz kerü ltek, m egsze rv ezt ék a nagyváradi székhely ű Ki rályhágó - mell éki Egyházk erületet.

A másodi k világégés előzményei - + A politikusok egy r é sze már a h úszas évek elején rádöbbent a rra, hogy a nagyhatalmak a z igazságtalan bék eszerző désekkel m egteremtették a második világháború k itörésének l ehetőségét. A bé kediktátumok le het et le nn é tették a z újonnan l étrehozott, területileg kibővített o rszágok és a terü letra blással megcsonkítottak közötti együttműkö dést, ezért a harmincas években mi nd a győztesek, mind a l egyőzöttek kiszolgált a tot tá váltak a náci Németors zággal szemben. A nagy dé lszláv, a Jugoszláv á l lam létrehozói m ég á l muk ban sem gondoltak a rra, hogy e zz el e lvetették nem csak a z 1 9 4 0 -es és 1 9 4 5 -ös vére ngzések magvait, de a 7 5 évvel későbbi n égy véres háború ét is. A katýnihoz hason ló rémálomra, Eu rópa l egúja bb tört énetébe n a leg nagyobb vére n gzésre, egy a lbán kisváros, Szrebreni ca telj es férfilakosságá nak legyilkolására sem került volna sor, ha a z első világháború után tiszt eletben tartják a n ép e k ö nre nd elk ezési jogát. Ha Közép - Eu rópa nép ei együttműködhettek volna, a kkor a második világégés ide jé n jóval kiseb b á ldozattal, puszt ulással jár. A j ele n legi a lacsony éle tszínvona l bizony á ra a z a usztriaihoz l enne mérh ető, és e térség meg úszta volna a kommunizm u s szörny űségeit. Hogy nem így tö rtént, a z utódá llamok mohó területszerzés i vágyának, a nagyhatalmaknak, e lsősorban a fra ncia diplomáciának köszönhető. A hús zas évek e le jé n Lord Rothermere ezt írta a Magyarország he lye című írásában: "Kelet -Euró pa nem más, mi nt sok kis Elzász -Lothari n gia. Amikor 1 8 7 1 - ben a frankfurti bé ke elszakította e két ikertartományt F ranciaország tól, elk erü l het etlenné tette a z újabb háborút. Nagyobb m érték ben ugyane zt a baklövést követték e l a z Osztrák Magyar Monarchiát felosztó békes ze rződések is. Döntéseik nyomá n eléged etlen nem z eti kisebbségek jöttek lét re Közé p - Eu rópa fél tucat o rszágában, melynek bármelyike gyújtópo ntja lehet egy úja bb világégésnek." Már rég nem emleget né senki Trianont, ha a területra blás hely ett az et nikai elv

a lapján kantoni záltá k volna a z o sztrák magyar bi rodalmat. De a Közép - Eu rópában élő n ép ek et egyenjogú s zövet ségi á llamba l ehetet t volna tagolni, létrejö het ett volna a mai Eu rópai Unió e l ő dje, a D una M enti E gyesült Államok szövetsége, kö zös piaca. En nek hiányába n a zonba n a második világégé s újabb milliók p uszt ulását h o zta. A b ékediktátumok á ltal megtere mtett Csehszlovákia és Jugoszlávia felbo mlott. A terü let ét m egduplá zó Románia is elv esztette D él - Dobru dzsát, És zak -B u kovinát és Moldova P rut és Dny eszt er kö z ti terü l etét. A z a kkor nyert terü l et ekből ura lma a latt tartja még Er dé lyt, Partiumot és a Bánságot. Ez ek meg tartásának legbiztosabb módja a z le het ne, ha a román á llamhata lom közösségi jogokat a d a különbö ző etnikumoknak. A be lső ö nre nd elk ezés, a területi, a h elyi és a kulturális autonómiák r évén nem kelle ne retteg nie a területi integritás csorbításától. Ha egy o rs zágban biztosított a széles körű kollektív jog, a k ülönböző a ut o nómiák, és t ény leg e sen m egoldott a "nem zetiségi" k érd és, o tt nyuga lom, f eszü l tségmenetesség és jó együttműködés hono l. Romániában a zo nban még 2 0 1 1 nyarán is tapasztalható a magyarelle nesség. Ahányszo r Székelyföld területi a utonómi á jának kérdés e a m édia figyelm éb e kerü l, a n nyiszor á r a d a gyűlölet és a z a r cátlan h ecc kampány a t évé "szennycsatornáibó l". A székely megyék fe lda rabolásának r ém e, S zék elyföld és Erd ély nev e hivatalos o kmányokban való haszná latának tilalm a mind -mi nd a rra mutat, hogy Románia nem a kar változtatni politikáján, továbbra is fontos cél a homogenizá lás, a z ő shonos magyarság felszámolása. Mind ez a kkor, a mikor a székelység és az erd é lyi magyarság legfőbb vágya bék éb en és ny ugalomban élni. Ezt csak a koll ektív jogok biztosításáva l le het m egvalósítani. A másodi k bé csi dö n tés A románosítás fo lyamatát Észak -Erd ély b en a z 1 9 4 0 -es, második bécsi döntés szakította meg. A Trianonban e lcsatolt területek k étötöde (4 3 4 9 2 km2) visszakerült a z a nyaországhoz. Dél -Erdé ly 6 0 0 0 0 négyzetmét er területe román többségével, a z á sványkincsek be n, a gázmezőkben ga zdag vidékeivel továbbra is román uralom a latt maradt. E mesterség esen meghúzott határnak soha ne m volt történelmi és földrajzi elő zménye. Bár Erd ély feloszt á sa közleked ési, gazdasági szempont b ó l ne m volt ideális, de a né pességarány szem pontjá ból elfogadhatónak tekinthető. A z 1 9 4 1 -es "igen nagy gondda l és tárgyilagosságg a l végreha jtott" né pszá mlálás szerint a magyarok száma 1 3 4 4 0 0 0 (5 2,1 3 %), míg a románoké 1 068 700 (4 1,4 5 %). Tény, hogy a bécsi d öntés után kibontako zó kölcsönös (spontán) n ép ességcsere, nép ességmozgás a m a gyarok lé lekszámát növelt e. Dél - Er dé ly ből mintegy 2 0 0 0 0 0 magyar telep ed e tt á t, míg Órománia terü le térő l, a Kárpátokon túlról m ég 6 0 0 0 0 magya r érkezett. Ez ze l párh uzamosan a z Észak -Erd ély be b etele pített, kb. 2 0 0 0 0 0 fős román n em zetiségű a zok, a kik a z a dmi nisztrációban, a vasutaknál, a csendőrségnél és más munkakörökben a m a gyarok hely éb e

kerü ltek hazament ő sei földjé re. I dőközbe n a z a nyaországból is nagyszámú magyar érkezett, tö bbségük a zok közü l kerü lt ki, a kik 1 9 1 8 és 1 9 2 2 kö zött menekültek e l Er dé ly ből. Számuk elért e a 1 9 7 0 0 0 -et. E né pes ségmozgás révén a z és zak-e rd élyi rés z en tö bb magyar, a d él -erdé lyi részen több román é lt. A számok egyértelműen mutatják a zt, hogy hamis a z a romá n p r o paganda, a m ely szerint Észak - Erd ély román többs égű volt. A je les g eográfus, Rónai András Térk ép ezett történe l em című könyvébe n k ö zölt né pességi a datok a lapján 1 9 4 4 februárjá ra vonatkoztatva egyértelm űe n á llítható, hogy Észa k -Erd ély valóba n döntő többség ébe n m a gyarok á ltal lakott terü le tté vált, 3 0 1 1 0 0 0 lakosából 1 8 6 7 0 00 magyar (6 2, %), míg 1 0 3 6 0 0 0 ro mán (3 4,4 %), a zaz a lig több, mint a nép esség egyharmada. Elmo nd hatjuk, hogy a bécsi dö ntés a magyarsággal sze mbe n e lkövetett gyalázatos trianoni diktátum igazságtalanságait részbe n eny hítette. A bécsi döntésben a magyar nép é rthető módo n igazságtételt látott, é s kitörő ö römmel fogadta, míg a románok elsősorban a zok, a kik Erdé ly megszerzése után (1 9 1 8 ) telepe dtek i de neheze n tudták elfogadni Észak - Er dé ly elves ztését. Észak -E rdé ly Azok a magyar fiatalok, a kik a romá n u ralom idején magyar iskolák, illetv e nyelvismere t hiányá b a n n em tanulhattak, a "kis magyar idő" a latt le he tőséget nyertek a tovább tanulásra. Kulturális és társadalmi sze rvezetek szá zai a lakultak. A z erd élyi gazdatárs a dalom a magyar á llam gazdaságpolitikájának és a háborús konju nktúrának köszönh etően a nyagilag talp ra állt. A l egtöbb ga zda köztük a székely e k is ekkor szerezt e b e korsze rű mezőgazdasági felszere lés eit. Sajnos, a háború itt is é rezt ette hatását, mert m egszabták a term elést és a fogyasztást is. Mivel a román u ralo m idején felszámolták a tapasztalatokkal és közigazgatási ismeretekkel re nde lkező erd élyi ma gyar tisztviselőréteget, e zért a szakemberhiányt a szakmailag felkés zü lt a n yaországiakkal pótolták. A magyarországi tisztviselők n émely rés ze a zonba n nem i smerte a h elyi szokásokat, ezé rt kisebb konfliktusok és feszü ltségek is kialakultak. Állampolitikai szinten a románsággal való együttműködésre törekedt ek, ezért a magyar á llamv ezet és igyekezett vissza fogni a románelle nesség et. Börtönb ünt etést ró ha ttak ki a zokra, a kik a kisebbségre lealacs o nyító szavakat haszná ltak. A magya r iskolákban a magyar gyerm ek n emcsak tanulta a romá n kisebbség nyelvét, d e román ny elvbő l is ére ttségizni e kellet t. E sorok írója több o lya n személyt ismer, a ki S epsisze nt györgyön a Székely Mikó Református Kollégiumban román nyelv ből is éret tségizett. Ismert o lya n t is, a ki magyar rendőrként romá n telep ü lésen telj esített szolgálatot, d e a p o szt elnyeréséért román nyelvből is kell ett v izsgáznia. Mi n dezek mell ett a ro mán tele pülés ek egy rés zé n a magya r ny elv o ktatása formális volt. H e lyi szinten itt -ott került

o lyan magyar tiszt viselő is, a ki nacionalista beállítottságú volt, de viselked ését nem f els ő bb utasítás határozt a meg. A nacionali zmus ról b eszé lve ne f eled jük el, hogy 2 0 1 1 -b en, 6 6 évvel a háború után, ha valaki a zt mondaná egy színmagyar telep ülésre ki he lyezett román rendőrn ek, hogy ille nék ismernie a he l yi lakosság nyelvét, bizonyára nem szerezne jó po ntot. Azt meg egyenesen f elháborítóna k ére zn ék, ha Szék elyföldön vagy Erd ély magyarla kta régióiban a román diáktól megköveteln ék a hely i lakosság nyelvének ismeretét. Még elgondolni is szörnyű, hogy a román diák magyar nyelv ből is érettségizzék. Is merve a román nacionalizm ust, bi z o ny a médiában ö mlene a magyar elnyomás rémkép e. Azt, hogy a román p énzn emre a hat l egnép esebb romániai nem ze tiség nyelvén is felírják az ért éket, még elképzelni is ne h éz, mert a román nacionalizmus még a Szék elyföld nevet s e m eng edi hivatalos okmányban le írni. Dél-E rdé ly A Dél - Er dé lybe szaka dt magyarság he lyzete a hábo rú a latt tovább romlott. A legembe rtele ne bb, l egmegalázó bb he ly ze tbe a katonai és a munkaszo lgálatra rende lt magyarok kerü ltek. A különböző bírságok, túladózta tás nyomasztóan hatott a gazd a sági éle tre. A kölcsönös nem zetiségpo litika egyáltalán nem működött. A dé l - erdé lyi magyarság vezető i a fokozódó nemzeti eln yomás miatt igyekezt ek m egszerv ezni a magyarság érd ekvéd elm ét. Ion A nto nescu kormányfő jóváhagyásával 1 9 40. november 4 -é n megalakult a R o mániai Magyar Népközösség. E sze r vezet a cenzú ra, a gyülekezési tilalom, a z utazási korlátozások ell enére elsősorban a jogvéde lem r évén p róbálta o rvosolni a magyar sére lmek et. A magyarság egy másik jele ntős szerv ezete, a Dél -Erd ély be n maradt Er dé l yi Magyar Gazdasági Eg yesület egy rés ze a Népközösség keret é ben, Nagyeny ed központtal folytatta tovább tevékenységét. A dé l -erdé lyi magyarságnak o lcsón közvetítettek m ezőgazdasági gépeket, műt rágyát, teny észállatokat. A gazdasági élet m eg szervezés e m ellett a magyarság vezetői f o ntos feladatnak tekintették a magya r kultúra á polását i s. E bb en a h ely zet b en m egnőtt a z egyházak s ze rep e. A Gyula fehérvári Római Katolikus Egyházm eg ye 8 6 p lébá niát tartott fenn, míg a z Erd élyi Refor mátus E gyházkerü let 2 0 5 egyházköz ség et. Az unitáriusok, a z ev a ngélikusok szintén igyekeztek egyhá zközségeiket és felek ezeti o ktatásukat fenntarta ni. E rr e igencsak szükség volt, mivel a román á llam be záratta a m a gyar iskolák többségét. Magyar n yelvű o ktatást csak a hitvallásos iskoláknak n evezett tanintéze tekbe n e nged élyeztek, de a magyar gyermek ek alig fele járt oda. A magyarságnak nem volt képviselet e a központi hata lomban, d e még a he lyi igazgatásban is csekély. A katonai diktatúra 1 9 4 2 -ben be tiltotta a magyar lapokat, vég ül 1 9 4 3 -tól eng e dé lyezték a z Er dé lyi Ga zda és a havi Szem le megje l enését. A köny vkiadás a mélypont ra jutott.

A szovjet csapat ok e lőnyomu lás a Amikor egyért elm ű vé vált, hogy a szovjet csapatok előretörése megállíthatatlan, a z erd élyi magyar politi kai elit, a k ülö nböző po litikai és civil szervezet ek képviselői 1 9 44. a ugusztus 2 4 -én Kolozsváron tanácskozást tartottak. Több k érdést vitattak meg. Célként tűzték ki a gyárak, üzemek leszerelésének és els zállításának megakadályozását. E lhatározt á k a zt is, hogy a magyar közigazgatás kivonása után megszervezik a közre n d fenntartását. Ere dm é nye: valóban sikerü lt m egakadályozni a fosztogatásokat. A gyűlés en részt vevők felk érték Ho rthy Miklóst, Magyarors zág kormány zóját, haladéktalanul kezd j e meg a fegyverszü neti tárgyalásokat a Szovjetunióval, hogy elk erülhető l e gyen Erd ély hadszí n térr é válása. Ekko r a lakult m eg a z Erd élyi Magyar Tanács. 1944 ősze A szovjet ha dsereg egységei 1 9 4 4. a uguszt us 2 6 -án l épt ék á t a határt. Mi vel Szék elyföld zsáksze r űe n, hosszan ny últ b e Romá niába, e zért katonai véde lm e le het etlenné vált, a magyar hatóságok kénytele nek elre nd elni kiürítését. Észak-Er dé lybő l a szovjet és román hads ereg elő nyomulása m iatt mintegy 4 00 0 0 0 magyar menekült el. Így pé l dául Csík megyéb en 1 9 4 5 decem be ré be n a lakosság 5 7 százalék a nem tartózko dott o tthon. Itt a nép esség többsége a z erdőreng etegek be, az esztenákra hú zódott. Október 1 0 - én a lakult meg a Felszabadított Erd élyi Te rü let e k Köz igazgatását Irányító Kormány b iztosság. Megkezdődött a román a dminisztráció újjásze rvezése. Egy marosvásárhelyi emlékirat (1 9 4 4. novembe r 1 1.) tükrözi a kialakult he lyzetet : a "közigazgatás megszerv ezőinek nagy része a bosszú

gondolatával jött ide". Szeren cs ére a z o rosz ha dvezetés n em eng ed ély ezt e a román közigazgatás betele pe dését a nagy magyar városokba. A berende zkedő hatalom, a Casbi -törvény (a z E ll enség e s Vagyonokat Kezelő és Elle nőrző Pénztár) á lta l nagyszámú magyar és ném et n em zetiségűt fosztott meg vagyonától. E nn ek j o gi a lapja csupán a nnyi volt, hogy h á borús b űnösnek nyilvánították őket. A front e lvonulása a z észak -e rd élyi magyarság számára nem h o zott nyuga lmat, csak szenvedések sorozatát. Târgu J iuban, F o cşani -ban és a földvári munkatáborokban (h a l á ltáborokba n) a z em bert elen kö rü l mény ek miatt á rtatlan magyarok ezr ei ha ltak meg. A Maros -Torda m egyébő l interná lt négyeze r magyar k ö zt mintegy 4 5 0 kiskorú is volt. A Szovjet unióba hadifogolyként d epo rtált erd élyi magyarok száma e lé rte a 4 0 0 0 0 -et. A v o luntá roknak n e vezett f élkatonai c sapatok, bandák s zintén "bosszu ló" hadjáratokat s zerv eztek. Különösen a Ma niu -gárdák magyarellenes a trocitásai, gyilkosságai váltak hírh edtté. A legagresszívebb csoportot Gavrilă Olt eanu vezette. Ahol elha ladtak, o tt foszt o gattak, raboltak, bántalma zták a lakosságot. Közép kori módszereket, le feje zést vet ettek be, tömeg es kivégzések et ha jtottak végre S záraza jtán, Csík szent domoko son, Gyergyó sze nt - miklós o n, Egeresen és Bánffyhu nyadon. Észak -E rdé lyi Köztársaság A szo vjet katonai parancsnokság a vérengzések leállítására e l sősorban a front hátországának nyugalmáért 1944. novem ber 14 -é n kiutasította Észak -Erdé ly ből a z a gresszív román közigazgatást. Az ú j he lyzetben sokan k ezdt ek bi zakodni a bban, hogy És zak - Er délybe n et nikai szem pontból d emokratikus magyar romá n ö nkormány zat a lakulhat ki. Több en e lk épzelhe tőnek vélt ék Er dé ly t erületi a utonómiájának elny erését, a csodavárók pedig egyenesen a z Észak - Er dé lyi Köztársaságról álmodoztak. Észak-Er dé ly irányítá sára 1 9 44. dece m be r elsejé n szerv ezt ék meg a kolozsvári székhely ű Észak-Er d élyi Központi Tanácsadó Testületet, m ely nek tagjait a különböző politikai szervezet ek k épviselőiből választották. Sajátos he lyzet a lakult ki. B eve zették a szovjet katonai igazgatást, a mely a zt j elent ette, hogy a közigazgatás újjászervezése során ki kellett kérni a szovjet e k jóváhagyását. Bár magyar főispán intézkedett Három szé ken, U dvarh ely en, de román főispánok á lltak magyar többségű vármegyék é lé n : Bihar (6 4 %), Maro s -Torda (6 1,5 %), Szatmár (5 5 %) és K o lozs (5 5 %). A nnak elle nére, hogy Észa k -Erd ély magyar többségű t erület, a magyarság száma rányához m ér ve visszaszorult a vezet ésbe n. Még így is ö römmel fogadták, hogy a Vörös Hadsereg he lyi vezetői véget vetet tek a ma gyarok elle ni a trocitásoknak. A sze nvedé sek a zonba n n em értek vég et, m ert 1945 januárjá ban a szovjet román fegyverszün eti megegyezés a lapján a román kormány háborús jóvátételk ént nagyszámú m unkaerő küldését vállalta ma le nkij robotra. A romá n vezet és ö römmel szabadult meg n emcsak a

dél- erd élyi szászoktól, a bánsági né metektő l, hanem a szatmári sváb származású magyaroktól is. Észak-Er dé lyben mindenki s zabadon használhatta s zimbólumait és a nyany e lvét. A feli ratok két nyelv űek vo ltak, magyar pengővel és román l ejje l is l ehetet t fizetni. A l egtöbb m egyéb en törvényesítették a k étny elv űséget. I dé zem Kolozs vármegye főispánja, Vasile Pogăcea nu február 1 0 - én kiadott re nd eletét : "Minde n á l lami, meg yei és városi hivatalban mi nde n nem ű felirat magyar és román, illetve romá n és magyar nyelven függeszt end ő ki a szerint, a mi nt a z illető város vagy k ö zség lakossága magyar vagy román t ö bbségű. Minde n hivatalos rende let et két nyelven kell kiadni a fenti e lvek sze ll emébe n." Mindkét ny elv érv ényes a z utcanevek, a telep ülésnev ek ha sználatába n is. Már d ecem be rb en be indították a magyar és a romá n tannyelvű iskolákat. A magyar tanügyi igazgatás irányítására lé tre hozták a kolozsvári szék he lyű Magyar Tankerü leti F ő igazgatóságot. 1 9 4 5. február 1 2 15- én Kolozs váron tanácskozott "Észak - Er dé ly parlamentje". Megsze rvezt é k a z É szak-erd élyi Központ i Végre hajtó Bizotts á got, a mely nek regionális kormány szerepe t szántak. Veze tőinek választották ifj. Teo lfil Vescant e lnökként és Jordáky Lajost társelnökként. A minisztériumok sze rep ét tizenegy szakosztály töltötte be. Észak -Erdé ly "b ukása" Az e lső világháború végéhez hasonló h ely zet a lakult ki. A z et nikai kérdés tisztességes m egold ása másodlagossá vá lt, most sem é rd ekelt senkit a z igazságosság, a méltányosság és a z etnikai elv. Senkinek ne m fájt a z, hogy Észak-Er dé ly lakosságá nak közel két harmada magyar nemzetiségű, és román uralom a lá kerül. Nem o kozott gondot a z sem, hogy a z itt élő két né p egymással meg tud e gyezni, o lya n a utonó miát tud létreho zni, a mely be n valóban egyenlőek le het nek. A nagypo litika ismét a z itt élők f eje fe le tt döntött. Sztálin 1 9 4 5. január ele jé n ígéret et tett a rra, hogy Észak -Erd élyt e ngedi Romániához csatolni, ha o tt kommunista befolyású kormány k erü l hatalomra. Miután március 6 -án megalakult a dr. P etru G roza vezette kormány, S ztálin március 8 -á n közö lte a román v ezetéssel, hogy e ngedé lyezi Észak - Erd ély romá n uralom a lá jutását. E nn ek m egünn ep lésére március 1 3 -án Kolozsváron k erült sor. E z a lka lommal a Magyar Népi S zö vetség Észak -Erdé lyi V égre hajtó Bizott - sága nevébe n memorandumot a dtak á t G r o zának. Ebb en k ért ék a z Er dé lyben élő két n ép egyenjogús á gának biztosítását, közösségi jogokat, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a zokban a r égiókban, a hol a né pes ség fele magyar. Kérték a ne mzeti szimbólu mok használatá t, a magyar ny elv ű k a tonai kiképzést és az int erná lótáboro k felszámo lását. A z átmenet A háborús " bűncselekmények" kivizsgálása diszkriminatív, ezt tük rözi a z

elítéltek et nikai a ránya. A kolozsvári n épbíróság 3 7 2 magyar, 8 3 n émet és csupán 2 6 román ne mzetiség űt ítélt e l. A kiutasítások, a har ci esem ény ek és más okok miatt 194 6 dec emberéig 98 000 magyar hagyta el Er d élyt. E s zám akár öt-hatszoros is le het ett volna, ha 1 9 4 6 á prilisában a S zovje tunió telj esíti a Román Kom munista Párt kérését, a zaz 4 0 0 450 eze r erd élyi magyar kitele pítését. A Gro za-ko rmány a z 1 9 4 7. február 1 0 -é n a láírt pári zsi békeszerződésig számtalan engedményt tett a magyarságnak. Ez ekkel a kartá k befolyásolni a párizsi b ékes zerződés előírásait, hisz a h a tárkérd és e kkor m é g ne m tekinthető le zártnak. A román p o litikai elit tu datába n volt a nnak, hogy a békekötés után a z e ngedm ényeket fel l ehet számo lni. G roza a Kolozsvári ü nn ep ségek ide jé n a március 1 3 -án tartott miniszterta nácsi ülésen megkezdt e a félrevezet ést. Ámító szavakkal igyekezett a határkérdés fontosságát jele nt é k telenné tenni. Arról bes zé lt, hogy a két nép és a D una mente né pei egységben és boldogságban fognak élni. Ő volt a határok légiesítésének egyik e lső né psze rűsítője is. A kormány törvényrende let tel törölt e el a kisebbségi kifeje zé s használatát, és bevezette a nemzeti ségi fogalmát. A romá n á llamvezet és elhitette a z erdé lyi magyarság vezetőivel a zt is, hogy a magyarság jogait a demokratikus Románia fogja szavatolni. 1 9 4 5 -be n visszaállították a magyar egyetem et Bolyai néven. Marosvásárhelyen o rvosi és gyógysz erészeti egyet em et a lapítottak. 1 9 4 5 és 1 9 4 8 között valóban működött magyar o ktatási a utonómia. N em vélet le n tehát a z, h ogy a Magyar Népi Szövetség a Groza -kormány támogatója lett. Jó kapcsolat a l a kult ki a kormá ny és a Magyar Népi Szövetség vezetői, Kurkó Gyá rfás, Balo gh E dgár és Bányai László között. A z MNSZ "százas" intéző bizottsága ezért mondott le a határváltoztatás követelés éről. Több je les személyiség közt ük Márton Áron p üspök úgy vélt e, hogy a magyar kérd és megoldása csak a z igazságos etnikai h a tárok kijelö lésév el l ehetséges. Sa jnos, a z esem ény ek ő ket igazolták. Már a Groza -kormány idejé n is ho ztak magyarelle nes, hátrá nyos intézkedés eket. Csupán két példát említek: a z 5 5 százalék ban magyarlakta Kolozs megyében a z 1 9 4 5 -ös földreformkor a z elkobzo tt területek 8 7 százaléka magyar tula jdon volt, d e a földet kapó magyarok a ránya csak 3 5 százalék ; 1 9 4 7 júliusába n megtilt o tták a z etnikai a lapon sze rvező dő szövetkezet ek működését, így a magyar szövetkeze teket bekényszeríttették a román állami szövetk eze t be. Magya r autonómia A Szovjetunió nyomására hozták létre a Magyar Autonóm Tartományt. Moszkvából 1 9 5 1. szeptembe ré be n két a utonómiaterveze tet küldtek Gheorghe Gheorg hiu-dej pártf ő titkárnak. A javaslatok egyike magában foglalta volna Szék elyföldet, a Mez őséget Kolozs vár közpo nttal, mintegy h úsze ze r négyzetkilométeres terü let tel. A második változat csak Szé kely földet és né hány szomszédos vidéket t ö mörített. A román v eze tés a kiseb b válto zatot, a 1 3 5 0 0 négyzetkilométer kiterjed ésű a utonómia lét re hozását karolt a fel. A Magyar

Autonóm Tartományban a magyarság számaránya e lérte a 7 7,3 százalékot, a románságé a 2 0 szá zalékot. A román a l kotmány 1 9 5 2. sze pt emberi hatállya l szent esítette a z új közigazgatási egység l étreho zását. A tartomány központ jaként a 7 4 szá zalékos a rány ba n magyar többség ű Marosvásárhelyt je lölték ki. A MAT vezet éséb en a magyarok számaránya elért e a 8 0 százalékot. A Securitate főnöke Kovács Mihály, a z első titkár Csupor Lajos és a néptanács elnöke Bugyi Pál lett. A magyar többségű vezetés a zo n ban nem j elent ett n em zeti szem pont ú irányítást, szó sincs magyar önr ende lkezésről. A MAT egyi ke volt a többi tartománynak. Végrehajtotta a párt és a kormány utasításait, a zonban a nyelvhasználat és a kultúra terén tagadhatatlan a z előre lé pés. A közigazgatásban használhatták a magyar nyelv et. Ma gyar kulturális intézmények et a lapí tottak. Maros vásárh ely en a Szentgyörg yi István Szín - művészeti Akadémia mellett megszerv ezték a Székely Szí nh á zat. Megjelen - tették a z Igaz S zó irodalmi folyóiratot, a z Új É let kult u rális lapot, 1 9 5 8 -tól beindították a román rádió magya ru l sugárzó területi stúdióját. Az e ngedm ényeket a z 1 9 5 6 -os magyar forradalom utá ni években megszorítások követték. A " magyar nacionalizm ust" e ln éző helyi vezet ést bírá l ták, majd 1 9 6 0. dec ember 2 4 - én a N a gy Nemzetgyűlés m egváltoztatta a tart o mány határait, kiterjed ését, n evét és ne mzetiségi a rány a it. Az ú j m egnev ezés: Maros - Magyar Autonóm Tarto mány. Háromszék nagyobb r észét B rassó tartományhoz csatolták, míg a román többségű Maroslu das és Dicső szent m á rton térségét a MMAT részévé nyilvánították. Eb be n a magyarok nem z etiségi a ránya 6 1,1 százalék ra esett vissza. Tény, hogy míg a z a u tonóm tartományon k ívüli térs égekben t eljes gőzz el i nd ult be a románosítás, a magyar nagyvárosok etnikai a rányainak erőszako s megváltoztatása, a d dig ez itt visszafogottabbá vált. Bár e tartomány ne m rende lkezett statút ummal, így a z autonómia is fo rmális volt, mégis megőrizh ette magyar je ll egét. 1948 és 1968 között Miután a kommunistá k á tvették a z o rszág irányítását 1 9 4 8 és 1 9 52 között, börtönb e vet ették a Magyar Népi S zövetség vezetőit és a magyar kultúra j eles személyiségeit. A z MNSZ 1 9 5 3 -ban feloszlatta ö nmagát, javait a Román Munkáspárt vette át. Az á l lamosításkor (1 9 4 8 ) felszámolták a z ö nálló magyar i ntézményre nds ze rt, a z egyházi iskolákat á l lami tula jdonba vet ték. M egszű ntnek n yilvánították a z Erd élyi Múzeum Egyesület et és a z E rd élyi Magyar Kult urális E gyesületet is. A színházak, a múze umok, a könyvkiadás, a folyóiratok a román á llam hatáskörébe kerü lt ek. Állami magyar színházi társulatok működtek Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárné metiben és Sepsisze ntgyörgyön. Kolozsváron o pe ra és bábszí nház is volt. 1 9 4 8 -ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművés zeti I ntézet ben bei nd ult a

magyar színés zképz és. N éhány évti zed de l később a magyar színházak k eret éb e n a zok korlátozására és e l le nőrzésére, román tagozatok a lakultak. Az 5 6 -os magyar forradalommal v a ló szimpátiáért, illetv e a helyi szervezkedés ek miatt három - négyezer m a gyar nem zetiségűt tartózta ttak le. El ég volt I lly és Gy ula Egy mondat a zsarnokságról című v ersének lemásolása, szavalása, hogy bárkit tíz évi börtönr e le h essen ítélni. 1 9 5 9 -b e n felszámo lták a Bolyai Egyetem et, b eolvasztották a Babeş Egyetem be. Hozz á fogtak a magyar tannyelvű középis kolák román iskolákkal való ö sszevonásához. F o kozatosan háttérbe szorult a m a gyar nyelvű szakképzés. A magyarokat, a z é rtelmiséget a Securitate elle nőrzés e a lá he lyezték. A ro mán á l lamnaciona lizmus e lőretörését mutatja a z, hogy 1 9 5 9 -be n a "nemzeti kisebbs é g" fogalma hely ett bevezették a "román nép és az együttélő ne mzetiség" m egnev ezést. Az egyház és a z á l la m kapcsolatát a z 1 9 4 8 -as kult usztörv ény szabályo zta. Mivel a katolikus egyház n em mondott l e a Vatikánnal való kapcsolatairól, és n em vállalta a román á llamma l szem be ni a láre nd eltség et, p üspökei és papjai fokozott üldö ztet ésben részesültek. Márt o n Áron püs pököt b ö rtönbe zárták. Börtön, s záműzet és lett a sorsa az 1948 és 1964 között letartó ztatott 130 római katolikus papnak i s. F e lszámolták a görög katoli kus egyházat és a szerzet esre nd eket. A protestáns egyházakat a román á llamnak rende lték a lá, ezé rt pa pjaik letartó ztatási aránya kisebb. Az 1 9 2 1 -es, a z 1 9 4 5 -ös földreform, a Casbi -törvény kisajátításai után, a magyarság gazdasági erejét a z 1 9 4 8 -as á llamosítással igyekezt ek megtörni. F elszámolták a z Er d élyi Magyar Ga zdasági Egyesület et. A ma gyar tulajdonba n lévő nagyipart, b á nyákat, szá llítóvállalatokat, a Csíki Magánjavakat á llamosították. 1 9 4 9 és 1 9 5 3 között megkezdődött a z e rőszakos kollektivizálás, a mely et 1 9 6 2 á prilisára fejeztek b e. Már a kezd eti években 1 7 0 e ze r gazdálkodót d eportá ltak, közülük sokan a Duna -csatorná h o z került ek. A term ény ekre hatalma s beszolgáltatási kvótát róttak ki, hogy arra kénys ze rítsék a gazdálkodókat, fö ld jeiket, felsze re lés üket, á l latállomá nyukat á tadják a z á llamnak, vagy belép je nek a t éeszbe. Dikt atúrában (1968 1989) 1968-ban, a megyék ú jjászervezése idején, k ult urá lis intézmény ek a lakultak. Magyar szempont ból nagy jelentőség ű a Domokos Géza irányításával létesült nem zetiségi könyvki a dó, a Kriterion. Beind ult a pár ó rás magyar nyelv ű televízióadás. Kiadták A Hét című k ult ur á lis folyóiratot, o rszágos és megyei napilapok ind u ltak. Nicolae Ceauşescu p á rtfőtitkár a nemzet iségi kérdést már 1968-ban végleg esen megoldottnak nyilvánít o tta. Er re hivatkozva tartotta fölöslegesnek a z új " magyar statútum" kiadását, he lyette lét re hozta a Magyar Nemzetiségű Dolgo zók Tanácsát, a mely nek formális szerep et szánt. A liberali zmust 1 9 7 1 után a nyílt diszkrimináció váltotta fel. E nn ek egyik ékes pél dája a beiskolázá s, a gyerm eklétszám meghatározása volt. Az 1 9 7 3. május 13-i 2 7 3 -as számú törvény re nd elet előírta a zt, hogy a nemzet iségi isko lákban

a z ö tödik o sztályt 2 5, a kile nc ediket 3 6 fős létszámmal le het i ndítani, miközbe n a román tagozatokon ezt n e m k ö tötték léts zámhoz. A ne mzetiségek á ltal lakott közs égekben, aho l o ktatás folyt, kötele zővé tették a romá n tagozatok szervezés ét, a kár egy ta nu l ó val is. A frissen végzet t magyar szakembere k többség ét a Kárpátokon t úlra he lyezték. A nem ze tikommuni zm us a z "együttélő n em zetiség" fogalmát "m a gyar származású román do lgozók" - ra változtatta. A b e o lvasztási politika 1 9 8 4 -től kezdve teljesen n yílttá vált. 1 9 8 8 -tól a he ly ne veket, a telep ülésneveket, a kárcsak 1 9 3 7 után, n em lehetett magyarul l eírn i. Magyare ll enes, szélsőséges us zító könyvek meg je le nés ét e nged ély ezt ék. Mivel szólás - és sajtószabadság ne m lét ezett, a z e rdé lyi magyarság elnyomásáról a nemzetközi közvéleményt csak szamizdat (E ll enpont o k) formában le het et t tájékoztatni. Az 1 9 6 8 -as megyésítéssel f els zámo lták a Maros Magyar A uto nóm Tartományt. Szék elyföld területét három megyéb e Ko vászna, Hargita és Maros tagolták. A "hivatalos" román néps zámlás a datai sze rint 1 9 7 7 -b en Hargita m egye lakosságának 8 5 százaléka volt magyar, m íg Kovászna megyéb e n 7 8,4 száz a l ék. Maros megye s zék ely székeit, a tört éneti Marosszéket és Nyárád mentét tö bb román többség ű rég ióval bővítették ki, így a székelység számaránya 4 4,3 százalék ra eset t vissza. Az e rd élyi magyarok száma a z 1 9 8 0 -as évekig emelk ed ett, a szaporodási mérleg pozitív volt, a szék ely r égióé 2 0 0 0 -ig, bár 1 9 7 7 és 1 9 9 2 kö zött a z erd élyi magyarság lélekszáma száze zer fővel csökkent. Hivatalosan 6 3 ezr en hagyták e l a z o rszágot, d e a z i ll egális kivándorlók lé lekszáma elért e a 3 0 eze r főt. A legújabb felm érés ek szerint, 1 9 8 9 után 2 1 év a latt újabb 3 0 0 ezer e rd élyi magyar hagyta el a z o rszágot. A hivatalos román né pszámlálás szerint Erd élybe n 1 9 5 6 -ban 1,6 1, 1 9 6 6 -ban 1,7 1, 1 9 77 -be n pedig 1,8 7 millió magyarul beszélő élt. 2 0 0 2 -re már csupán 1,4 1 millió, bár romániai szi n ten a magyarság száma 1,5 millióra t e hető. A szocialista iparo sítás és a termelőerők ésszerű e losztása ür ügyén megváltoztatták az e rdé lyi városok etnikai arányait. Moldvából 800 ezer romá nt telepítettek Erd élybe, d e Ha vaselvéről is sokan érkeztek. A z e gykori magyar és ném et nagyvárosokban Nagybá nyán, Nagyváradon, Kolo zsvárt, Szatmárn émeti be n a románság került többségbe. Meg nőtt a v egyes há zasságok száma, és nőtt a z a s szimiláció a ránya is. A tervszerű b etele p ítés Szék elyfö ld városait sem kímélte. E nn ek e ls ő á l dozata Marosvásárh ely. A z erd élyi városokban a z 1 9 1 0 -es népszámlás a datai szeri nt a románok szá maránya csak 1 9 százalék volt, ez né hány évti ze d a latt m egváltozott. Magyar többségük et csak Szék elyföld városai és né hány kisebb parti umi város ő rizte meg. Szék elyföld románosítása a megyeközpontok betele pítésével kezdő dött, d e a tömbmagyar térség etnikai fella zítására már nem kerü lt s o r. A fejet le n gazdaságpolitika miatt ela dósodott o rszág a z 1 9 8 0 -as években rákényszerült a külföldi kölcsönök megadására. Cea uşescu és klikkje a lakosság kiéheztet ése á rán fogott a z a dósságtörlesztés he z. A le lassult iparosítással párhu zamosan csökkent Székelyföld betele pítésének ütem e is, ezért a z iskolák elromá nosítása