A nyelvföldrajztól a névföldrajzig III. Nyelvjárás néprajz művelődéstörténet

A nyelvföldrajztól a névföldrajzig III. Nyelvjárás néprajz művelődéstörténet

A nyelvföldrajztól a névföldrajzig III. Nyelvjárás néprajz művelődéstörténet A 2012. június 4-i sárvári tanácskozás előadásai Szerkesztette Vörös Ferenc Savaria University Press Szombathely, 2012

Lektorálta DR. MIZSER LAJOS CSC DR. VÖRÖS FERENC PHD DR. VÖRÖS OTTÓ CSC Borítóterv VITÁRIS GÁBOR VÖRÖS FERENC A kötet szerzői ISBN 978-615-5251-05-4 Minden jog fenntartva. A mű sem részleteiben, sem egészében nem reprodukálható semmilyen eljárással, továbbá semmiféle adathordozón nem tárolható a jogtulajdonosok írásbeli engedélye nélkül.

A tanácskozás megszervezését és a kötet megjelentetését Kondora István polgármester és Sárvár város önkormányzata hathatósan támogatta. A szerzőtársak nevében ezúton szeretnék köszönetet mondani a támogatásért. V.F.

Felelős kiadó: FŰZFA BALÁZS Készült: 2012-ben

Tartalomjegyzék Polgármesteri köszöntő... 9 Szerkesztői előszó helyett A sárvári vár mint történelmi emlékhely... 11 VÖRÖS FERENC: Nyelvjárásról, névföldrajzról, művelődés- és nyelvtörténetről a térinformatika korában... 58 Irodalom... 56 Absztrakt / Abstract... 58 Kulcsszavak / Keywords... 58 SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ: Keresztény családnevek a kereszténység művelődéstörténeti lenyomatai a magyar és a német családnévanyagban 61 Irodalom... 75 Absztrakt / Abstract... 77 Kulcsszavak / Keywords... 77 JUHÁSZ DEZSŐ: A névrendszerek és névtípusok néhány összefüggéséről, a tájnevek és a családnevek alapján... 79 Irodalom... 87 Absztrakt / Abstract... 88 Kulcsszavak / Keywords... 89 FARKAS TAMÁS SLÍZ MARIANN: A családnévtörténet művelődéstörténeti tanulságaiból... 91 Irodalom... 98 Absztrakt / Abstract... 101 Kulcsszavak / Keywords... 101 ÖRDÖG FERENC: A népetimológia kései ómagyar és középmagyar kori személyneveinkben... 103 Irodalom... 106 Absztrakt / Abstract... 108 Kulcsszavak / Keywords... 109 FÁBIÁN ZSUZSANNA: Az olasz családnevek névszótári feldolgozásának lehetőségei és gyakorlata... 111 Irodalom... 120 Absztrakt / Abstract... 121 Kulcsszavak / Keywords... 122 BENŐ ATTILA: Gyakoribb román eredetű családneveink földrajzi elterjedtségének tanulságai... 123 Irodalom... 129 Absztrakt / Abstract... 130 Kulcsszavak / Keywords... 131 FÜLÖP LÁSZLÓ: Mesterségek és családnevek a 17. század végén Sárváron... 133 7

Irodalom... 140 Absztrakt / Abstract... 141 Kulcsszavak / Keywords... 141 MIZSER LAJOS: A tájszavak hatása a történelmi Bereg megye családnévadására... 143 Irodalom... 147 Absztrakt / Abstract... 148 Kulcsszavak / Keywords... 148 BÁNFAI ADRIENN TORDA DOROTTYA VARGA BENCE: Családnevek a magyar nyelvterület nyugati, délnyugati pereméről... 149 Irodalom... 152 Absztrakt / Abstract... 153 Kulcsszavak / Keywords... 153 VÖRÖS OTTÓ: Séd... 155 Irodalom... 157 Absztrakt / Abstract... 157 Kulcsszavak / Keywords... 158 BÍRÓ FERENC: A közép-tiszántúli nyelvjáráscsoport magánhangzós jelenségei Körös vidéki helynevekben... 159 Irodalom... 171 Absztrakt / Abstract... 173 Kulcsszavak / Keywords... 174 SZABÓ JÓZSEF: A Baranya megyébe települt németek néphagyományainak maradványai a földrajzi nevekben... 175 Irodalom... 182 Absztrakt / Abstract... 183 Kulcsszavak / Keywords... 183 A kötet szerzői / Authors... 185 8

Polgármesteri köszöntő Mindig nagy megtiszteltetés számunkra, ha a Nádasdy vár történelmi falai között hangozhatnak el olyan különleges gondolatok, érdekes tudományos megközelítések, amelyek akár egy új tudományterület születésének, kiteljesedésének lehetőségét vetítik előre. Így van ez most is Az ügy iránt elkötelezett szervező és előadók tehetségét és bátorságát dicséri, hogy harmadik alkalommal találkozhatnak a tanácskozás résztvevői. Teszik mindezt azért, hogy eszmét cserélhessenek, ütköztessék álláspontjukat a Nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat kereti között. Szimbolikus a helyszín, de egészen konkrét a téma, amely a kutató elmét arra ösztökéli, hogy fogódzókat találjom a mához a múltban. Általa pedig mi is mindannyian kereshessük önmagunkat, tárhassuk fel saját és nemzeti identitásunk mélyebb összefüggéseit, kapcsolódási pontjait, hiszen bennünk, magyarokat is szakadatlanul foglalkoztat: kik vagyunk, mik vagyunk, honnan jöttünk, hol keresendők a gyökereink? Ez az állandó kérdésfeltevés vetheti fel a gondolatot, hogy miként tükrözik vissza hely- és családneveink nyelvünk és népünk történetét, múltját és jelenét, ezeréves keresztény kultúrtörténetünket. A konferencia előadói sok szempont alapján kívánnak választ keresni ezekre a felvetésekre. Az újabbnál újabb nézőpontok beemelése pedig bizonyára valamennyiünknek segíthet érthetőbbé és átélhetőbbé tenni múltunkat, magyarságunkat, európaiságunkat. Noha viszonylag kis létszámú kutatócsoport gyűlt össze itt tanácskozni a Nádasdy vár dísztermében, ám mégis biztosak lehetünk abban, hogy a téma fontossága messze túlmutat e szűk kutatókörön, és talán majd úgy fog betagozódni az egyetemes és a magyar tudományosság rendszerébe, hogy közben a szakmai berkeken kívül is egyre több figyelemben fog részesülni a konferencia előadásainak középpontjában álló nyelv- és névföldrajzi gondolat. Örömmel fogadtuk Vörös Ferenc kezdeményezését, hogy városunkba hozza a rendezvényt. Kezdet kezdetétől támogattuk a konferencia megrendezését, valamint annak a tanulmánykötetnek a kiadását, amelyet immár az olvasó is kézbe vehet. Úgy gondoljuk, hogy a Nádasdy család egykori mecénási tevékenysége üzenet a mába: arra kötelez bennünket, hogy a rendkívüli kezdeményezéseket felkaroljuk és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegyük az itt elhangzott előadásokat. Zárásul engedjék meg, hogy tudományos munkájuk következetes továbbviteléhez magam, valamint a város vezetése nevében állhatatosságot, kitartást, tudományos alázatot és további lelkesedést kívánjak. Kondora István Sárvár város polgármestere a rendezvény fővédnöke 9

10

Szerkesztői előszó helyett A sárvári vár mint történelmi emlékhely 1 Tisztelt Polgármester Úr, Kedves Kollégák és a téma iránt érdeklődő Hallgatóság! 2 Nem kis meghatódottsággal és áhítattal léptem be ebbe a gyönyörű teremben, amelynek falaira szűkebb pátriám kultúrhistóriájának tárgyiasult kövületeiként tekinthetünk. Mindazonáltal személyes emlékeim is feltolulnak az emlékezetemben, hiszen a vár majd minden sarokköve egyúttal ifjúkori szellemi töltekezésemnek volt a színhelye. A terem mennyezetének seccóiról ahol tanácskozásunk helyet kapott csatajelenetek köszönnek vissza, az oldalfalakról idősebb Dorffmeister István bibliai történetek ihlette freskóiban gyönyörködhetünk. Hamisítatlan történelem. A vár és a város pedig a maga jelenével és múltjával sok-sok jeles eseményt és személyiséget idézhet fel az itt megjelentekben. Mindenekelőtt a 16. század nagy műveltségű főúri mecénását, Nádasdy Tamást, az oskolamester Dévai Bíró Mátyást, a nyelvtaníró és Biblia-fordító Sylvester Jánost, a krónikás Tinódi Lantos Sebestyént, a fekete bégként elhíresült II. Nádasdy Ferencet és annak 17. századi unokáját, a Habsburgok ellen szövetkező országbíró Nádasdy Ferencet. A konferencia helyszínét akár jelképesnek is tekinthetjük, hiszen a vár ódon falai a magyar művelődéstörténet egyik különösen fényes korszakára emlékeztetik az utókort. Arra, amikor a török hódítás által három részre szakított országban Nádasdy Tamás, a reneszánsz főúr támogatta nagyvonalúan a kultúrát. Mecenatúrájának köszönhetően olyan, máig meghatározó munkákat köthetünk a városhoz, amelyeknek mindegyike egy-egy fordulópontot jelentett a magyar nyelven kibontakozó tudományosság számára. 1534-ben kőhajításnyira a vártól ugyancsak a mecénás jóvoltából iskola nyithatta meg kapuit. 1537-ben nyomda létesült a városban. 1539-ben itt látott napvilágot nyomtatásban Sylvester János Grammatica Hungarolatiná-ja. 1541-ben ugyancsak Sárvár-Újszigeten jelent meg Sylvester fordításában az első, Magyarországon magyar nyelven nyomtatott könyv: az Új Testamentum. Ennek a Biblia-fordításnak az utólag beiktatott előszava tartalmazza az első magyar nyelven ránk maradt disztichont. Sylvester sárvár-újszigeti munkássága azért is figyelemre méltó a magyar tudományosság szempontjából, mert az Új Testamentum végén leljük a magyar nyelven korábban nem művelt értekező próza egyik meghatározó állomását. Sylvester ugyanis Isten igéjének anyanyelvű tolmácsolásához a bibliai képes beszédről szóló fejtegetéseket ad a korabeli olvasó kezébe. A műfajt modern kifejezéssel esszének nevezhetjük. Nádasdytól és udvartartásától a poézis sem állt távol. Elegendő, ha ennek szemléltetésére Pernezyth tiszttartó 1556. január 31-én kelt, irodalmi hangütéstől sem mentes levelének egyik részletét megidézzük, amelyben a levél írója urát Tinódi halálról tudósítja: Tinódi Sebestyén immár megvetve ezt a földi muzsikát, Istenéhez tért, hogy ott az angyalok közt sokkal jobbat tanuljon. Akit is e hónap utolsó előtti napján helyeztem a sári 1 A 303/2011. (XII. 23.) számú kormányrendelet a sárvári várat történelmi emlékhellyé nyilvánította. 2 Elhangzott a rendezvény megnyitóján a konferencia szervezőjétől. 11

atyák hamvai mellé. Halódva meghagyta nekem, hogy én se maradjak sokáig itt, de hamarosan kövessem, hogy én is megtanulhassam az égi muzsikát. 3 Ebben a patinás környezetben kapott helyet A nyelvföldrajztól a névföldrajzig c. viselő nemzetközi konferencia, amely számomra, messzire vetődött, visszavisszatérő lokálpatriótaként egyszerre megtisztelő és felemelő. Ugyanakkor egy másik személyes vonatkozást sem rejthetek véka alá: a konferencia ötletgazdájaként a kezdetektől belső késztetést is éreztem arra, hogy méltóképpen fejezhessem ki hálámat szülővárosomnak. A tudomány szerény művelőjeként mi sem volt kézenfekvőbb, minthogy az évről évre más helyszínen megrendezendő sorozat harmadik tanácskozását Sárvárra hozzam. Mindez persze hiú ábránd maradt volna, ha a város vezetői részéről nem leltem volna értő fülekre. Sokat mondóan árulkodik a hely mai szellemiségéről, hogy szülővárosom polgármestere amikor közel egy évvel ezelőtt felkerestem azonnal igent mondott a tanácskozás befogadására és hathatós anyagi támogatására. Bizonyára Kondora István polgármester úr sem gondolt akkor arra bár titkon érezhette, hogy Nádasdy Tamás szelleme a kései utódokat a legínségesebb időkben is kötelezi a tudományok és művészetek pártolására, hiszen a város lehetőségei szerint az utóbbi évtizedekben is mindig felkarolta, bőkezűen támogatta ezeket a törekvéseket. *** Harmadik alkalommal sikerült megszervezni a tanácskozást. Először Szombathelyen, másodjára Győrben. Immár mindkét rendezvény előadásait szerkesztett kötetben veheti kézbe a szakma és a téma iránt érdeklődő publikum. Bízom benne, hogy a mostani rendezvény előadásainak írott változatát is mielőbb forgathatjuk. 4 Sárvár Győr, 2012. június 4. Vörös Ferenc szerkeszető a rendezvény szervezője 3 Pernezyt/th György (?) Nádasdy Tamásnak Bécsbe küldött sorait KÁRFFY ÖDÖN idézi Tinódi Sebestyén halála c. tárcájában idézi a Századunk hasábjain (KÁRFFY 1908: 275 276). 4 A kötethez beküldött tanulmányok abban a sorrendben olvashatók, ahogy azok a 2012. június 4-i sárvári konferencián elhangzottak. 12

VÖRÖS FERENC Absztrakt / Abstract Nyelvjárásról, névföldrajzról, művelődés- és nyelvtörténetről a térinformatika korában Újabb mutatvány a magyar családnévatlasz térképlapjaiból A tanulmány két időszelet térképeinek hívja segítségül annak bemutatására, miként lehet a térinformatika segítségével eddig megoldatlan nyelvjárási, művelődés- és nyelvtörténeti problémákra választ adni. Munkámban az 1720-as országos összeírás általam strukturált és előkódolt adatbázisáról, annak felhasználási módjairól is szólok. Térképek alapján elemzem a -jártó ~ -gyártó névrészes családnevek térbeli tagozódását. A Bognár és a Bodnár családnevek lexikai típusa kapcsán arra a következtetésre jutok: a szakirodalom tévesen feltételezi a bodnár közszó ómagyar kori kölcsönzéséről, hogy az déli szláv átvétel. About dialect, the geography of names as well as about cultural and language history in the age of geographical information science A novelty in the maps of the atlas of Hungarian family names The paper invites the maps of two specific times to demonstrate a method used to respond existing problems of dialectology, of cultural and language history through the application of geographical information science. The work also discusses the national census database of 1720 structured and pre-coded by the author, together with the method of application. In addition, the spatial distribution of the family names with the particles -jártó and -gyártó are analyzed based on map information. Subsequent to the analysis of the lexical variants of the surnames Bognár and Bodnár the following conclusion is drawn. In contrast with the false supposition in the professional literature which claims the lexical item bodnár is an old Hungarian loan word, it origins from southern Slavic languages. Kulcsszavak / Keywords térinformatika, nyelvjárás, művelődéstörténet, nyelvtörténet, szláv kölcsönszavak, 1720-as országos összeírás, a -jártó ~ -gyártó névrészes családnevek nyelvföldrajza, a Bognár és a Bodnár lexikai típusának nyelvföldrajza geographical information science, dialect, cultural history, language history, Slavic loan words, national census of 1720, language geography of the family names with the particles -jártó and -gyártó, language geography of the lexical variants of Bognár and Bodnár

SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ Absztrakt / Abstract Keresztény" családnevek a kereszténység művelődéstörténeti lenyomatai a magyar és a német családnévanyagban Az európai népek családnévanyagában több olyan családnévvel is találkozunk, amelyek a kereszténységre utalnak, azzal hozhatók kapcsolatba. Ezek egyik nagy csoportja az ún. apanévi eredetű családneveket (patronimikumokat) foglalja magában, amelyek esetében tkp. egy másik keresztnév, ill. annak toldalékos, esetleg összetételes alakja vált családnévvé, pl.: Andersen, Davis, Jánosi. A másik csoportot azok a családnevek alkotják, amelyek programszerűen utalnak valamilyen hitbeli elemre (Angyal, Eördög, ill. Engels, Teufel stb.), egyházi tisztségre, szolgálatra, azzal való érintkezésre vagy ahhoz való hasonlóságra (Apát, Káptalan, Pap, ill. Abt, Bischof, Probst stb.). Ezen névcsoportok magyar német kontrasztív összehasonlítása azt mutatja, hogy a keresztény hit művelődéstörténeti hatása mindkét nyelvben (kultúrában) alapvető befolyást gyakorolt a családnevek kialakulására, ugyanakkor nyelvspecifikus sajátosságok határozták meg a lexikai, ortográfiai névváltozatok létrejöttét és elterjedését. Christian family names The culture-historical traces of Christianity in the Hungarian and German family names Among the family names of the European nationalities there are names which refer to or can be associated with Christianity. A large group of them is the so called patronymic surnames (patronymics), which involves family names combining from first names and their postpositions or sometimes with compounds, for example: Andersen, Davis, Jánosi. The other group consists of surnames referring to some elements of faith, for example (Angyal, Eördög, Angel, Devil, etc.), church function, service or some similarities to them (Apát, Káptalan, Pap, Abbot, Chapter, Priest, etc.) The Hungarian-German comparative study of these surname groups shows that the culture-historical effect of Christian faith in both languages (cultures) has a basic influence on the formation of family names, as well as certain language specific features determine the creation and spread of orthographic and lexical name versions. Kulcsszavak / Keywords magyar és német családnevek keresztnevek keresztény hitre és egyházi életre utaló családnevek Hungarian and German family names First names family names referring to Christian faith and church life

JUHÁSZ DEZSŐ Absztrakt / Abstract A névrendszerek és névtípusok néhány összefüggéséről, a tájnevek és a családnevek alapján A helynevek és a személynevek összefüggésrendszerének kutatása akár más névfajták bevonásával is a névtan egyik klasszikus területének tekinthető. Előadásomban egy korábbi kutatási témát folytatok, amely a tájnévi eredetű családnevek rendszertani és dimenzionális nyelvészeti sajátságait vizsgálja. Az első tanulmányom anyagát két nagyobb névgyűjteményből: saját tájnév-monográfiámból (JUHÁSZ 1988) és Kázmér Miklósnak a Régi magyar családnevek szótárából (1993) merítettem. Kázmér kiváló műve azonban csak a 17. század végéig dokumentálja a magyar családneveket. A források lényeges bővítését a közelmúlt kutatásai tették lehetővé. N. Fodor János a 18. századi népesség-összeírásokat rendezi névtani adatbázisba. A 21. századi magyarországi családnevek elektronikus adatbázisa az országos népesség-nyilvántartás feldolgozása révén állt elő, amelyet Vörös Ferenc alakított térképkészítésre is alkalmas nyelvtechnológiai apparátussá. Ezeket a forrásmunkákat és apparátusokat felhasználva a rendszertani vázlatok mellett néhány névtérkép is készült, amelyeket az előadás tömör elemzésben részesít a térbeliség és időbeliség szempontjait is szem előtt tartva. Relations between name systems and name types, based on names for regions and family names Research on interrelations between place and personal names sometimes by involving other name types as well can be considered as a characteristic field of Onomastics. This paper continues my previous investigations into the systemic and dimensional linguistic features of family names derived from names for regions. In an earlier survey, I examined data extracted from two bulky collections of names: my own monograph on names for regions (JUHÁSZ 1988) and the Régi magyar családnevek szótára [Dictionary of Hungarian Historical Family Names] by Miklós Kázmér (1993). Kázmér s excellent work, however, attests Hungarian family names up to the end of the 17th century. A considerable extension of sources has been made possible by recent research. JÁNOS N. FODOR is building an onomastic database of 18th-century censuses; a digital database of the 21st-century family names of Hungary has just been completed, based on the results of the latest national census. This database has been transformed into a language technological device, suitable also for generating maps, by FERENC VÖRÖS. Utilising these sources and apparatuses, apart from a systemic overview, several name maps have been prepared, which are briefly analysed in this paper, taking spatiality and temporality also into consideration. Kulcsszavak / Keywords névrendszerek összefüggése, tájnévi eredetű családnevek, személynévi adatbázisok, névtérképek, névföldrajzi elemzés relations of name systems, family names derived from names for regions, databases of personal names, name maps, geo-onomastic analysis

FARKAS TAMÁS SLÍZ MARIANN Absztrakt / Abstract A családnévtörténet művelődéstörténeti tanulságaiból A családnevek története számos ponton összekapcsolódik a művelődéstörténettel; tanulmányunkban ezek közül emelünk ki néhány szempontot. Elsőként a családnév nyelviségének kérdését, ennek a magyar névtörténetben, a többnyelvű társadalmi és kulturális kontextusban való alakulását tekintjük át. Ezt követően olyan nyelv- és művelődéstörténeti vonatkozásokat tárgyalunk, melyek egyes családnevek kései megjelenését indokolhatták. Ezek után a családnevekkel kapcsolatos írástörténeti és néhány egyéb kérdés művelődéstörténeti összefüggéseit vizsgáljuk, majd pedig kitérünk az irodalmi eredetű névadás családnevek körében is megfigyelhető jelenségére. Végezetül a történeti és mai családnévállomány összevetésével igyekszünk összefoglalni a családnevek kultúrtörténeti értékét. On some relations between the history of surnames and cultural history There are several relations between the history of family names and cultural history in Hungary, and our paper discusses only some of them. Firstly, we deal with the possible translation of family names in different multilingual social and cultural contexts. Secondly, we endeavour to find out some culture-historical reasons for the comparatively late documentation of several family names. Thirdly, we draw some culture-historical conclusions from the orthographical history of family names, then we deal with the family names derived from literary works. Finally, comparing historical and recent name stocks, our paper summarizes the culturehistorical value of family names. Kulcsszavak / Keywords családnevek, művelődéstörténet, személynevek fordítása, családnevek helyesírása, irodalmi eredetű névadás, családnév-változtatás surnames, cultural history, translation of personal names, orthography of family names, naming from literature, family name changes

ÖRDÖG FERENC Absztrakt / Abstract A népetimológia középmagyar kori személyneveinkben A szerző két nagy forrás (CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában), Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1745 1771) e témához tartozó családneveit tárgyalja. Közöttük a Rubin nevet is, amelyről kimutatja, hogy sem az ásvány jelentésű rubin-hoz, sem az ószövetségi héber Ruben-hez nem kapcsolható a Rubinstein pedig mesterséges név, akárcsak a Diamantstein, teljesen világos a Cherubin > Rubin névmagyarázat, azaz valamely idegen nyelvi névcsonkulásos becézőnévből való származtatás. Data and supplements for personal and place names created by folk etimology The author deals with family names of two great resources (CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában), Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1745 1771) belonging to this topic. He discusses the name Rubin pointing out that it cannot be connected either to the common noun rubin referring to a certain type of mineral or to the Hebrew personal name Ruben from the Old Testament. Rubinstein is an artificial name such as Diamantstein. In conclusion the explanation Cherubin > Rubin is clear, the origin is from a mangled nickname of another language. Kulcsszavak / Keywords nyelvjárástörténet, aferézis, hasonló hangalak, mássalhangzó-torlódás feloldása, idegen szó egybeesése a névcsonkulással keletkezett becézőnévvel, mesterséges név, népetimológia, névtipológia Historical dialectology, aferesis, similar phonetic form, dissolution of consonant congestion, foreign word overlapping a nickname formed by mangling, artificial name, folk etimology, name tipology

FÁBIÁN ZSUZSANNA Absztrakt / Abstract Az olasz családnevek névszótári feldolgozásának lehetőségei és gyakorlata Az olasz családnevekre a nagy formai változatosság jellemző, mely tény összefüggésben áll maguknak a családneveknek a földrajzi megoszlásával. Az ugyanazon névcsaládhoz tartozó névalakok változatossága (pl. Berto, Berti, De Berti, Deberti, Bertone, Bertini, Bertin stb.) számos nehézséget okoz a névszótári ábrázolás során: bizonyos névalakok ugyanabban a szócikkben, míg mások különválasztva szerepelnek. Az olasz névszótárakban alkalmazott lexikográfiai gyakorlat megismerése hasznos szempontokat szolgáltathat a Magyar családnévatlasz megvalósításához. A tanulmány első részében a szerző (néhány példán keresztül) bemutatja az olasz családnévrendszer néhány fő sajátosságát. A második részben van leírva a legfontosabb papír-alapú és on-line névszótárak által alkalmazott csoportosítási eljárás, míg a harmadik részben az olasz kutatók által alkalmazott névstatisztikai számítások során alkalmazott módszer van bemutatva. Possibilities and solutions of representation of Italian family names in name-dictionaries and in statistical calculations Italian family names are characterized by a great formal variability that often correlates with their territorial distribution. The diversity of the name-forms belonging to the same family (e.g. Berto, Berti, De Berti, Deberti, Bertone, Bertini, Bertin etc.) is often the cause of problems and difficulties in the lexicographical representation: some names appear in the same entry while other ones are collocated separately. The Italian practice why/how unite resp. separate single family name-forms could serve as an example for the researchers preparing the Hungarian family-name-atlas. In the first part of the study the Author illustrates the complex Italian family name system with some examples. The practice of the representation in the most used (paper-printed and on-line) name-dictionaries is described in the second part, the methodology adopted by Italian researchers in statistical calculations on family names is shown in the third part. Kulcsszavak / Keywords névtan, olasz családnevek, területi megoszlás, tulajdonnevek a szótárban onomastics, Italian family names, territorial distribution, proper names int he dictionary

BENŐ ATTILA Absztrakt / Abstract Gyakoribb román eredetű családneveink földrajzi elterjedtségének tanulságai A tanulmány négy, gyakorinak mondható román eredetű családnév (Ráduly, Borbát, Boér, Berszán) eredetének, földrajzi megoszlásának kérdéseit ismerteti a 2001-es népszámlálás, valamint a MMCsA/DHS 2009 adatbázis adatai alapján. Az elemzések azt mutatják, hogy a mai névföldrajzi helyzetből következtetni lehet a diakrón folyamatokra is, és a kontaktológiai kérdések megoldásához is szempontokat nyújthat. A családnév területi megoszlása, gyakorisága a településtörténeti adatokkal együtt feltárhatja egy-egy családnév etnikai kötődéseit, és közvetve a név eredetére és elterjedésére is utalhat. Some Hungarian family names of Romanian origin. Their geographical distibution and possible diacronic trends The article analyses four, relatively wide-spread Hungarian family names of Romanian origin (Ráduly, Borbát, Boér, Berszán) and tries to find solutions to etimological and diacronical questions using the data from the last census in Hungary (2001) and the Database of Hungarian Surnames 2009. The conclusions show that the geography of the family names may help us in the reconstruction of diacronic trends and in the clarification of etimolgical problems. The geographical distribution of family names, the historical data of certain locations may reveal the ethnic connctions of certain family names, and thus it may indirectly refer to the origin and distribution of family names. Kulcsszavak / Keywords családnév, kölcsönzés, román hatás, névföldrajz, etnikum family name, borrowing, Romanian influence, geography of names, ethnic groups

FÜLÖP LÁSZLÓ Absztrakt / Abstract Mesterségek és családnevek a 17. században Sárváron A tanulmány két szempontból vizsgálja a mezőváros életét a címben megadott időszakban: hely- és művelődéstörténeti, valamint nyelvészeti (névtani) szempontból. Bemutatja a kis város és az azóta hozzácsatolt, akkor még önálló településeket. Ezek után rátér a korabeli dokumentumokban található családnevekre. Bizonyítja, hogy a város lakosságának 70-80 százaléka mesterember volt, akik családnévként a foglalkozásuk nevét kapták. Végül négy szempont alapján indokolja, hogy miért élhetett e kis településen olyan sok iparos: a mezővárosi rang és a vele járó kiváltságok, a viszonylag kevés termőföld, a vár, az ott élő főúr és családja, valamint a katonák életszükségleteinek biztosítása, a vásártartási jog és a nagy vonzáskörzet. Professions and surnames in the 17 th century in Sárvár The study analyzes the life of a market town in the17 th century from the onomatological, local and cultural historical point of view. It shows the small town and the independent settlements in the neighbourhood, which later became the part of Sárvár. Afterwards the author analyzes the surnames mentioned in the written sources and demonstrates that the 60-70 per cent of the population had a profession. Their surname had something to do with their professions. He gives four reasons for the great number of craftsmen: the status of market town, too little arable land, the castle, where the landloard and his family lived, and the necessity of the soldiers life, the right to have market. Kulcsszavak / Keywords várostörténet, társközségek, a vár szerepe, mesterségek, családnevek History of the town, neighbouring villages, role of the castle, professions, surnames

MIZSER LAJOS Absztrakt / Abstract A tájszavak hatása a történelmi Bereg megye családnévadására Kutatási területem a történelmi Bereg megye, amely részben Magyarország, részben Ukrajna területén fekszik. A tájszavak mint családnevek élnek tovább. Most a történelmi Bereg megye családneveit vizsgálom. A tájszavak jöhetnek Beregből vagy a magyar nyelvterület más részeiből, pl. Alföld, Dunántúl, Erdély, Nyitra vidéke, Palócföld, Tiszántúl stb. A neveket három csoportban vizsgálom: 1. alak szerinti tájszavak (pl. Kokas kakas Mondik mondják, Őrő őrlő stb.), 2. jelentésbeli tájszavak (pl. Bojtos kócos, Heé heves, Temető sírásó stb.), 3. valódi tájszavak (pl. Bimba Daphnia pulex, Czakó gólya, Matiz csámpás stb.). Zárójelben megadom a a családnév előfordulási helyét. The influence of dialect words on the family names giving of the historical county Bereg My research area is the historical county Bereg, wich today is part of Hungary and Ukraine.The dialect words live longer as family names. The dialect words can come from county Bereg or other parts of Hungarian language areas, e. g. Lowland, Transdanubia, Nyitra county, Palotzland, Trans-Tisza etc. I examine in tree groups: 1. dialect words according to form (e. g. Kokas cock, Mondik they say, Őrő miller etc.), 2. dialect words according to meaning (e. g. Bojtos tousled, Heé sanguine, Temető gravedigger etc. 3. real dialect words (e. g. Bimba water flea, Czakó stork, Matiz knock-kneed etc. In parentheses I give the towns, villages, where these family names live today. Kulcsszavak / Keywords Bereg megye, tájszavak, családnevek county Bereg, dialect words, family names

BÁNFAI ADRIENN TORDA DOROTTYA VARGA BENCE Absztrakt / Abstract Családnevek a magyar nyelvterület nyugati, délnyugati pereméről Ez a tanulmány néhány, a névtudomány problémakörébe tartozó kérdést tárgyal a Dunántúl három kisvárosa, Kőszeg, Letenye és Szentgotthárd családnévállománya alapján. A három település közös vonása, hogy az országhatár közelében fekszenek, és egyidejűleg különböző nyelvek ütközőzónájában találjuk őket. A városok családnévállománya a Mai magyar családnevek adatbázisa (MMCsA 2009) alapján lett feldolgozva. A dolgozat az állományok közötti különbségeket, illetve hasonlóságokat hivatott feltérképezni írásképi, hangtani, élőnyelvi aspektusok figyelembe vételével. Egy nagyobb munka kezdeti lépéseit mutatjuk be, amely a jelenlegi állapotában a lexikai típusok körültekintő vizsgálatáig sikerült eljutni. Family names from the western, southwestern parts of the hungarian language area This paper examines some onomatological issues related to the family names of three Transdanubian towns, Kőszeg, Letenye and Szentgotthárd. These three towns have two commonalities which are the following: they lie close to the border and they are in an area where two or more different languages can be found. The research of the family names relied on an electrical database, which is called Mai magyar családnevek adatbázisa (MMCsA 2009). The aim of the paper is to provide an overview of the similarities and the differences among the three stock of family names. We present here just the first steps of a larger project. Kulcsszavak / Keywords névtan, családnevek, dunántúli kisvárosok, elektronikus adatbázis, variánsok Onomatology, family names, Transdanubian towns, electronic database, variants