Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. C-23649/2015. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63/510-323 email: lencsene@szentes.hu Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z é k h e l y é n Tárgy: Testületi határozatokra intézkedés A Képviselő-testület az 58/2015. (III.27.) számú határozatával javaslatot kért több megoldásra váró felvetésre, úgymint I. a Kertváros tekintetében az idősek nappali ellátására, II. a városban üresen álló lakások bérbeadási lehetőségére, valamint III. személyszállító szolgálat működtetésére vonatkozóan. I. A Képviselő-testület felkérte a Szociális Bizottság elnökét és a Gondozási Központ vezetőjét, hogy a Kertvárosban mérjék fel az idősek körében a nappali ellátásra vonatkozó igényeket, és készítsenek tervet a klub kialakításának feltételeiről, működtetéséről. A Gondozási Központ kérdőívet készített, amit eljuttatott a kertvárosi idős lakossághoz. 270 kérdőívet osztottak szét, melyben nagy segítséget nyújtottak a Boros Sámuel Szakközépiskola tanulói. A felméréshez mindannyian rendelkeztek személyre szóló, írásos, névvel ellátott meghatalmazással. Az adatgyűjtést főként a 65 éven felüliek körében végezték el, kiegészítve azzal, hogy a háziorvosokat is felkérték, tegyenek javaslatot, mely személyek egészségi és szociális helyzete indokolná az ellátás igénybevételét. A kérdőíven több szolgáltatás igénybevételi lehetőségét is megjelölhették, többek között idősek nappali klubja, szociális étkezetés, demens személyek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A háziorvosi rendelőkben, az intézményben, valamint a Szociális Irodán elhelyezett gyűjtőládákba lehetett visszajuttatni a kérdőíveket. A 270 kérdőívből 23 db érkezett vissza a megadott gyűjtőhelyekre, az alábbi táblázat mutatja az ellátások iránti igényeket:
Idősek nappali klubja Demens nappali ellátás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 8 fő 1 fő 8 fő 2 + 1 fő 9 fő Az ellátást igénylőket a Gondozási Központ munkatársai felkeresték, és ahol aktuális volt, a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket meg is kötötték. A nappali ellátást igénylők esetében tájékoztatást adtak arról, hogy az intézmény három telephelyén működő klubok szabad kapacitással működnek, így lehetőségük van az ellátás igénybevételére oly módon, hogy az intézmény a klubba történő szállításukat is megoldja. Voltak olyanok, akik azt nyilatkozták, hogy csak a kertvárosban kívánják igénybe venni a szolgáltatást, házi segítésnyújtás esetében 1 fő pedig egyenlőre csak a várólistára történő felvételét kérte. Telephelyen működő nappali ellátás esetében is külön biztosítani kell a jogszabályban előírt tárgyi és szakmai létszám feltételeket, a jogszabályban előírt: a) közösségi együttlétre, b) pihenésre, c) személyi tisztálkodásra, d) a személyes ruházat tisztítására, e) étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiségeket. A nappali ellátás jelenleg a Gondozási Központ 3 telephelyén (Horváth Mihály u. 10., Nagyörvény u. 53., valamint Dózsa Gy. u. 87.) 150 férőhellyel érhető el. A feltöltöttség változó, 100-120 fő veszi igénybe állandó jelleggel a szolgáltatást, és vannak, akik csak időszakonként, pld. a téli időszakban keresik fel a klubokat. Ebből is látható, hogy a Kertvárosban jelentkező csekély igényeket az intézmény ki tudja elégíteni és a szállításban is tudnak a rászorulóknak segítséget nyújtani. Meg kell említeni azt is, hogy a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon indulásakor 50 fős, minden igényt kielégítő idősek nappali klubja is működött az intézményben, kihasználatlansága miatt került megszüntetésre. II. A Képviselő-testület úgy határozott, hogy meg kell vizsgálni a városban üresen álló ingatlanok albérletbe adásának lehetőségét, megoldási alternatívát adva a lakásigénylők számára. Az elképzelés lényege, hogy összekötni az üresen álló ingatlanok tulajdonosait és a potenciális bérlőket úgy, hogy a kockázatok és így a költségek mindkét fél számára a minimálisra csökkenjenek. A fő feladat, hogy kezelni kell a tulajdonosok és bérlők kockázatait, a kihasználatlan lakáskapacitások társadalmilag fontos célok érdekében kerüljenek felhasználásra, vagyis a jelenleg üresen álló magántulajdonú lakások is szolgálhassanak szociális bérlakásként. A hazai lakásrendszer jellemzője, amely városunkban is igaz, hogy a meglévő lakásállomány legnagyobb része magántulajdonú lakásokból áll, a kevés önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás pedig nem képes kielégíteni a keresletet, miközben jelentős számú magántulajdonú lakás áll üresen. 2
Ennek egyik fő oka, hogy bár lakásfelesleg van, a piaci alapú bérleti díjakat az alacsonyabb jövedelmű családok nem képesek megfizetni, sok esetben már a rezsiköltségek kifizetése is gondot okoz. Ahhoz, hogy ez a program el tudjon indulni, meg kell nézni, van-e hozzá megfelelő, gazdasági, szociális, intézményi háttér. Rendelkezik-e az önkormányzat a megvalósításhoz szükséges személyi és pénzügyi kapacitással: a) az ingatlanokat előzetesen felmérni, kezelni, helyreállítani, b) szerződéseket megkötni, az abban foglaltak teljesítését figyelemmel kísérni, c) pénzügyi, adminisztratív jelentéseket elkészíteni, d) a bérleti díjak, rezsiköltségek fizetését figyelemmel kísérni, e) támogatási rendszert fenntartani, f) folyamatos szociális munkát biztosítani. A lakástulajdonosok mai ismereteink szerint alapvetően két ok miatt nem adják ki a lakásaikat: 1. egyrészt a magas kockázat miatt (a lelakás kockázata, a lakbér és a rezsi meg nem fizetése, félnek, hogy nem tudnak megszabadulna a kellemetlen lakóktól) 2. másrészt az ingatlanok üresen hagyásának vagy kihasználatlanságának alacsony költsége miatt. Az ingatlantulajdonosok hatékony bevonása akkor képzelhető el, ha a kockázatokat a program kezeli, ehhez megfelelő forrással rendelkezik. Biztosítja, hogy a lakása eredeti állapotát megőrizze, valamint támogatással biztosítsa a lakbér és a rezsi folyamatos megfizetését. A jelenlegi önkormányzati bérlakásra várók nagy része az alsó jövedelemcsoportba sorolható, jövedelmük rendszertelensége, alacsony szintje, munkanélküliség, betegség előfordulása esetén az adósságcsapda szinte elkerülhetetlen számukra. A hajléktalan, vagy elfogadhatatlan lakáskörülmények között élők, akik tipikusan segélyekből, alacsony nyugdíjakból és alkalmi munkákból tartják fenn magukat, a fizetés szempontjából a legveszélyeztetettebb csoport. Az önkormányzat anyagi hozzájárulása, folyamatos támogatása nélkül szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy havi rendszerességgel tudják a lakás fenntartását megfizetni. A szociális munka biztosítása nélkülözhetetlen, melynek fő vonala a háztartási-gazdálkodási tanácsadás. A program működésének folyamata Folyamat Regisztráció benyújtása, bérbeadó nyilvántartásba vétele Az ingatlan tulajdonjogának ellenőrzése, a lakás előzetes megtekintése Hova 3
A lakás állapotfelmérése, ennek alapján az önkormányzati bérlakásokra irányadó szabályok (piaci, vagy szociális) alapján a bérleti díj megállapítása Nyilatkozat a bérbeadótól a bérleti díj elfogadásáról Az ingatlan nyilvántartásba vétele Műszaki Iroda, Bérlő kiválasztása Lakásügyi Bizottság Szerződéskötés A szerződéskötés módjai: 1. Önkormányzat bérbeadó, majd önkormányzat bérlő, 2. Bérbeadó bérlő - önkormányzat Családgondozó kijelölése, támogatások megállapítása A lakás állapotának folyamatos figyelemmel kísérése Szociális Iroda Családsegítő Központ Eldöntendő, ki kapja a támogatást ( tulajdonos vagy bérlő) A fentiekben vázolt program nem csekély kockázatot jelent az önkormányzat számára, figyelemmel a szociális bérlakásban élőkkel kapcsolatos hosszú évek óta fennálló problémákra, kiemelten a hátralékokra és a lakás lelakására. Ahhoz, hogy a bérlők számára megfizethető legyen a lakhatás, jóval a piaci ár alatt kell a bérleti díjakat megállapítani, ami viszont nem vonzó az ingatlantulajdonosok részére, figyelemmel arra is, hogy még adózni is kell az ebből származó bevételből. Vonzóvá úgy tehető, ha az önkormányzat saját forrásból kiegészíti a bérleti díjat, és emellett még felelősséget vállal a lakás minőségének megőrzéséért is, amihez szintén elkülönített forrást kell biztosítani. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg az önkormányzati bérlakások fenntartását, helyreállítását sem tudjuk megfelelően megoldani. Az üresen álló ingatlanok tulajdonosaival nehéz a kapcsolatfelvétel, mivel életvitelszerűen máshol laknak, így hirdetés útján próbáltuk felhívni az ingatlan tulajdonosokat. Sok érdeklődő volt, de a többségük nem bérbe szeretné adni az ingatlant, hanem el szeretné adni, akár az önkormányzatnak is. Országos szinten készült szakpolitikai javaslat, úgynevezett szociális lakásügynökség (új közösségi bérlakás-rendszer) kialakításáról, amely javaslatban az szerepel, hogy központi forrásból kell támogatni ezeknek a modelleknek a beindítását, figyelemmel arra, hogy az önkormányzatok többsége jelenleg nem rendelkezik ehhez megfelelő anyagi háttérrel. Összegezve, az önkormányzat számára is biztosítékot jelentene, ha országos szinten, egységes szabályozás keretében indulnának el a szociális programok, és ehhez a részt vevő önkormányzatok központi támogatást is igénybe vehetnének. 4
III. A Képviselő-testület úgy határozott, hogy a Felsőpárti Egyházközség bevonásával készüljön javaslat egy személyszállító szolgálat esetleges létrehozására, működtetésére vonatkozóan, arra figyelemmel, hogy az Egyházközség rendelkezik a szállításhoz alkalmas gépjárművel. Pár évvel ezelőtt kettő támogató szolgálat is működött városunkban NOSZA, TÁMASZ -, amely lefedte a városban élő igénybevevők szállítási igényeit. Jogszabályváltozás után azonban ezek a szolgálatok csak a fogyatékossági támogatásban részesülők számára biztosíthatták a szolgáltatást, és a nagymértékben csökkent finanszírozási problémák miatt mindkét szolgálat megszűnt. A Felsőpárti Egyházközség pályázaton nyert a szolgálat beindításához szükséges, a jogszabályban előírtaknak megfelelő gépjárművet, viszont a működtetéséhez beadott pályázatukat elutasították, így forrás hiányában nem tudták elindítani a támogató szolgáltatást, amelyre egyébként már a működési engedélyt is megkapták. Egyeztetésre került sor a Családsegítő Központ, a Gondozási Központ, valamint a Felsőpárti Egyházközség bevonásával. A szociális intézmények közül három intézmény rendelkezik gépjárművel, de minden intézménynél az alapellátási feladatok ellátásához nélkülözhetetlen, ahhoz kapcsolódik az autó, személyszállítási feladatot egyik intézmény sem tud ellátni. Az Egyházközség vállalkozási formában foglalkozott személyszállítási szolgáltatással, de három hónap után olyan döntés született, hogy nem folytatják tovább. Egyik ok a fenntartással kapcsolatos magas költségek (gépkocsivezető munkabére, helyettesítése, gépjármű fenntartása, szervizelése stb.), másik ok, hogy nem lehetett az igényeket megfelelően kielégíteni, mindenki úgy gondolta, hogy a 9 személyes busz egyenként szállít mindenkit oda, ahova menni szeretne, és ha végzett, azonnal haza is szállítja. Nagyon rossz tapasztalatokat szereztek, ezért nem kívánnak újabb ilyen szolgáltatást indítani, az autót más célokra használják. 2015. évben eddig megjelent pályázati lehetőségek csak kisebb települések vonatkozásában (5000 fő alatti) tette lehetővé központi forrás bevonásával gépjármű beszerzését. Saját erőből egy 9 személyes kisbusz beszerzése megközelítőleg 10 mft ráfordítást igényel. A szolgáltatás folyamatos működtetéséhez szükség van legalább 1 fő gépkocsivezető alkalmazására oly módon, hogy helyettesítését is meg kell szervezni, valamint működtetni kell a diszpécser szolgálatot, és vezetni az előírt nyilvántartásokat. Ezek a költségek önkormányzati forrást igényelnek, ezekhez központi támogatást nem lehet igénybe venni. A gépjármű benzinköltsége teljes kihasználtság mellett talán fedezhető a szolgáltatásért fizetendő térítési díjakból, de a biztosítás, szervizelés szintén önkormányzati hozzájárulásban valósulhat meg. Ami komolyabb gondolkodást igényel, hogy milyen módon, hol, kinek kerül befizetésre a szolgáltatásért fizetendő díj. Nem jó megoldás, hogy a gépkocsivezető számlákat állít ki, folyamatosan a pénzt kezeli, mert ebből bonyodalmak származhatnak, és visszaélésekre adhat okot. 5
Azok az idős rászorulók, akik önmaguk nem tudnak eljutni orvoshoz, vagy szakrendelésekre, és családjuk sem tudja a szállítást megoldani, a háziorvoson keresztül kérhetnek betegszállítást, ami teljesen ingyenes. Információink szerint azok, akik még önmaguk el tudnak jutni a szükséges helyre, legtöbbször a taxi szolgálgatást veszik igénybe. Ennek kapcsán lehetne gondolkodni kísérleti jelleggel szociális taxi szolgáltatáson, amely olyan alapon működhetne, mint régen a vizitdíj visszatérítés, és valóban a rászoruló réteg számára nyújtana segítséget, és sokkal kevesebb önkormányzati forrással megvalósítható. Igénylésének rendjét, szabályait a Képviselő-testület a szociális rendeletében határozhatja meg. Az idős ember, ha orvoshoz megy, egy nyomtatványon leigazoltatja az orvossal, hogy a rendelésen/kezelésen megjelent, valamint melléteszi a taxi számláját, és kettő vagy három havonta benyújtja a Szociális Irodára az igénylést, és a számla rendeletben meghatározott részét visszakapja, ha szociális rászorultsága megállapítható. Ebben a formában működik az Egészségbiztosító Pénztár esetében is az útiköltség-térítés, ha más városba kell kezelésre utazni. Véleményem szerint így valóban célzott támogatásról beszélhetünk, és kiküszöbölhetjük azokat a konfliktusokat, hogy a betegeket nem együtt utaztatjuk, nem kell egymásra több órát várniuk. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására, és a felvetett javaslatok alapján az alábbi határozati javaslat elfogadására:../2015. (X.30.) Tárgy: Testületi határozatokra intézkedés H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a Kertváros tekintetében az idősek nappali ellátására, a városban üresen álló lakások bérbeadási lehetőségére, valamint a személyszállító szolgálat működtetésére vonatkozó előterjesztést és az alábbiak szerint határoz: 1. A Képviselő-testület a Gondozási Központ által elvégzett felmérés alapján megállapította, hogy a Kertváros tekintetében nem jelentkezett olyan magas számú igény az idősek nappali ellátására vonatkozóan, amely egy új nappali klub kialakítását és működtetését teszi szükségessé. A Képviselő-testület megállapította, hogy a jelenleg működő nappali ellátást biztosító klubok rendelkeznek szabad kapacitással és a város bármely területéről tudják fogadni a szolgáltatást igénylőket. 2. A Képviselő-testület a városban üresen álló lakások bérbeadási lehetőségével kapcsolatosan megállapította, a jelenlegi önkormányzati bérlakásra várók nagy része az alsó jövedelemcsoportba sorolható, lakbér fizetés szempontjából a legveszélyeztetettebb réteg, jövedelmük rendszertelensége, alacsony szintje miatt az adósságcsapda szinte elkerülhetetlen. Ennek figyelembe vételével a bérbeadási 6