Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdése szerint jogalkotói hatáskörében eljárva, a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 10. (1) bekezdése, 25. (3) bekezdés b) pontja, 26., 32. (3) bekezdése, 37. (1) bekezdés d) pontja, 37/A. (3) bekezdése, 45. (1) bekezdése, 50. (3) bekezdése, 58/B (2) bekezdése, 132. (4) bek. a)-c), valamint g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság, valamint az Oktatási, Közművelődési és Jogi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Fejezet 1. Általános eljárási szabályok 1. E rendelet személyi hatálya Kiskunmajsa Város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott személyekre terjed ki. 2. E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. -a szerint kell értelmezni. 3. (1) A támogatások iránti kérelmeket az Szt-ben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban:vhr.), meghatározott mellékletek és igazolások csatolásával folyamatosan lehet benyújtani. (2) A hivatal a kérelemben foglaltak valódiságát helyszíni szemle, saját nyilvántartásai, és más hatóságok útján ellenőrizheti. (3) Az ellátás iránti kérelem benyújtásának helye: Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal Kiskunmajsa, Fő u. 82. szám
2 4. A megállapított szociális ellátást jogerős határozat alapján a Polgármesteri Hivatal az ellátásban részesülő kérelmére készpénzzel fizeti, posta útján folyósítja, vagy lakossági folyószámlájára utalja a határozatban foglaltak szerint. II. Fejezet A szociális ellátások formái 5. (1) E rendelet alkalmazásában: a) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás: aa) aktív korúak ellátása aaa) rendszeres szociális segély ab) önkormányzati segély ac) utazási támogatás ad) méltányossági jogkörben megállapított ápolási díj b) Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás: ba) önkormányzati segély bb) idősek karácsonyi csomagja bc) köztemetés bd) méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás III. Fejezet Egyes szociális ellátások önkormányzati szabályozása Rendszeres szociális segély 6. (1) A Szt. 37. (1) bekezdés b) és c) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban: jogosult) együttműködésre kijelölt szerve: a Kiskunmajsai Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézmény, melynek székhelye: 6120 Kiskunmajsa, Fő utca 83.
3 A jogosult köteles: a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az Intézménnyel felvenni a kapcsolatot, személyesen megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, d) az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk megadott időpontban pontosan megjelenik. A jogosult az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködése magában foglalja a (1) bekezdésben megjelölteken túl a segélyezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, a családgondozásban való részvételt, életvezetési és mentálhigiénés tanácsok követését. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult: a) elmulasztja az együttműködésre kijelölt szervnél a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban előirt határidőn belül nyilvántartásba vetetni magát, b) a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg, c) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, de nem teljesíti a programban foglaltakat. (3) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a jogosult az együttműködésre kijelölt szervnél okiratokkal különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány kimenti a mulasztását. (4) A Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézmény az együttműködési kötelezettség első ízben történő megszegéséről írásban figyelmezteti a rendszeres szociális segélyben részesülőt. Ha a jogosult az együttműködési kötelezettségét második alkalommal megszegi, erről 10 napon belül írásban értesíti a támogatás megállapító szervet az Intézmény. A támogatást megállapító szerv a Szt. 37/B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el. (5) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a Szt. 37. (1) bek. a) c) pontja szerinti eseteken kívül rendszeres szociális segélyre jogosult, aki legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását/szakvéleményét csatolja. (6) A rendszeres szociális segélyre vonatkozó jogosultsági feltételek a Szt. 37. (1) bekezdése a) c) pontjaira vonatkozó eljárási szabályok vonatkoznak. Önkormányzati segély 7. (1) Önkormányzati segélyben részesülhet az a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy, család, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.
4 (2) A segély összegét a kérelmező életkörülményeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az hathatós segítséget nyújtson. Az önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedhet. (3) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot. (4) Az önkormányzati segély természetbeni ellátás az Szt. 47. (3) bekezdésben foglalt támogatási formákban biztosítható: - erre irányuló kérelem esetén vagy - az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az önkormányzati segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik. (5) A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet különösen a Szt. 45. (4) bekezdésében foglaltakon túl: - tartós betegség, - tartós táppénzes állomány, - 15 napot meghaladó kórházi ápolás, - lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségeinek megfizetésére nem képes, - méltányossági közgyógyellátásra nem jogosult, de gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadását jövedelmi helyzete miatt viselni nem képes, - gyermeke iskoláztatásának, élelmezésének biztosítására nem képes. (6) Rendkívüli méltányosságot figyelembe véve, önhibáján kívül személyi vagy vagyoni katasztrófa helyzetbe (vis maior) került személy esetén az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság kivételes méltányosságból az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének maximum tizenötszörös összegéig állapíthat meg egyszeri vissza nem térítendő támogatást, és/vagy kamatmentes kölcsönt a kérelmező illetve családjának jövedelemvizsgálata nélkül. A támogatás megállapításához a szakbizottság beszerzi a Polgármesteri Hivatal vis maior helyzet szerint illetékes csoportjának szakmai véleményét, amennyiben szükséges a szakorvos igazolását. A segély összegét úgy kell meghatározni, hogy az hathatós segítséget nyújtson. (7) A (6) bekezdésben megjelölt jogosultság esetén, a 100.000,-Ft összeget meg nem haladó összegű támogatást a polgármester is megállapíthat. A támogatás megállapításához a polgármester beszerzi a Polgármesteri Hivatal vis maior helyzet szerint illetékes csoportjának szakmai véleményét, amennyiben szükséges a szakorvos igazolását. (8) Temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély jogosult a haláleset időpontjában kiskunmajsai állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozó vagy a temetésről gondoskodó más személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíj legkisebb összegének 300%-át.
5 (9) A temetési költségek finanszírozása érdekében benyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell: a. az eltemettető és a vele közös háztartásban élők jövedelmét igazoló jövedelemnyilatkozatot, b. a temetési számlák eredeti példányát, c. amennyiben a haláleset nem Kiskunmajsán történt, a halotti anyakönyvi kivonatot. (11) A temetési költségek finanszírozására szolgáló önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a amennyiben a jogosult családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegét. Amennyiben a jogosult családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének mértékét, a temetési segély mértékét, a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15%-ában kell megállapítani. (12) Nem állapítható meg temetési költség finanszírozására önkormányzati segély annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése, illetve köztemetés esetén. (13) A temetési költségek finanszírozására szolgáló önkormányzati segély iránti kérelmet a temetést követő 30 napon belül kell előterjeszteni. Utazási támogatás a helyi menetrendszerinti közlekedéshez 8. (1) Kiskunmajsa Város Önkormányzata a kiskunmajsai lakó-és tartózkodási hellyel rendelkező 65 év alatti és a 85/2007. (IV.25.) számú Kormány rendelet alapján kedvezményes bérletjegy megvásárlására egyébként jogosult szociálisan rászoruló személyek részére utazási támogatást nyújt a helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig. (2) A helyi utazási támogatásban azon személyek részesülhetnek, akik háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, és rendszeres szociális segélyben részesülő személyek részére a támogatás külön jövedelemvizsgálat nélkül megállapítható. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek a támogatás iránti kérelmet minden év január 20. napjáig nyújthatják be 8 hónapra szóló bérletjegy árának támogatására, február 20. napjáig 7 hónapra szóló bérletjegy árának támogatására, március 20. napjáig 6 hónapra szóló bérletjegy árának támogatására, ezt követően minden év szeptember 20-ig benyújtott kérelemmel 4 hónapra szóló támogatást igényelhet. (4) Az igénylést határidőig benyújtó jogosultak részére önkormányzati segélyként biztosított utazási támogatás határozattal kerül megállapításra.
6 Idősek karácsonyi csomagja 9. (1) Karácsonyi csomag támogatásra jogosult a 62. életévét betöltött személy, valamint aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, vagy egészségi állapotának mértéke a 30%-ot nem haladja meg, illetve baleseti nyugellátásban részesül és saját jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 2,5-szörösét. (2) A támogatás iránti kérelmet írásban minden év november 30. napjáig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező saját jövedelmét igazoló jövedelemigazolást. (3) A karácsonyi csomag támogatás természetben nyújtott évi egyszeri ellátás, melynek értéke a beérkezett kérelmek és a költségvetési rendeletben ezen célra elkülönített keretösszeg alapján kerül meghatározásra. Ápolási díj 10. (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. (2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (3) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától. (4) Az (1) bekezdés esetén az alábbi feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg az ápolási díj: a) ápolt és ápoló életvitelszerűen közös háztartásban, együtt él, b) a háztartásban nincs a kérelmezőn kívül más alkalmas személy, aki az ápolási feladatokat ellátná keresetveszteség/keresetkiesés nélkül, c) az egy főre számított havi jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj 200 %-át nem éri el. (5) Nem állapítható meg ápolási díj: a) Ha az ápolási díjat kérelmező a 18. életévét betöltött tartósan beteg ápolásra szorulóval tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött. b) Az ápolt részesül a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások közül házi segítségnyújtásban. (6) Az ápolási díjat megállapító szerv évente több alkalommal környezettanulmányt készíthet, mely során megbizonyosodik arról, hogy az ápoló kötelezettségét megfelelően teljesíti. Évente az ápolási díjra való jogosultságát felül kell vizsgálni annak a hozzátartozónak, aki tartósan beteg személy ápolása címén részesül rendszeres pénzellátásban.
7 Köztemetés 11. (1) Kérelemre mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, környezettanulmány készítését követően az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (2) Kérelemre a köztemetés költségének megfizetése alól, környezettanulmány készítését követően legfeljebb a költségek 30%-ának mértékéig mentesíthető, az eltemettetésre köteles személy, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, a fennmaradó 70% tekintetében részletfizetés engedélyezhető. (3) Kérelemre, környezettanulmány készítését követően, a köztemetés költségének megtérítésére részletfizetés engedélyezhető, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, az eltemettetésre köteles személy részére, ha családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Közgyógyellátás 12. (1) Méltányossági alapon közgyógyellátási jogosultságot kell megállapítani azon kérelmező részére, ahol a) A családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 21 %-át. b) Egyedülélő esetén a jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 18 %-át. (2) Méltányossági alapon közgyógyellátásra való jogosultságot lehet megállapítani azon kérelmező számára, aki hosszan tartó, súlyos betegségben szenved, melyet szakorvos által kiállított szakvéleménnyel igazol, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 21 %-át. Szociálpolitikai Kerekasztal 13. Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt az alábbi személyek részvételével hozza létre: a) Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottságának elnöke b) Orgona Református Egyesített Szociális Intézmény vezetője c) Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézmény vezetője d) Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának delegált tagja
8 e) Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény Móra Ferenc EGYMI vezetője f) Kiskunmajsai Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke g) Hit és Kultúra Alapítvány elnöke h) Kiskunmajsai Nyugdíjasok Egyetértés Egyesületének elnöke i) Menedék Alapítvány delegált tagja IV. Fejezet Záró rendelkezések 14.