XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft.
TERVEZŐI TAPASZTALATOK REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK HULLADÉKLERAKÓI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATÁNÁL ÉS REKULTIVÁCIÓJÁNÁL
A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI A TERVEZÉS FOLYAMATA, TAPASZTALATAI TANULSÁGOK
ELŐZMÉNYEK: Települési szilárdhulladék-lerakók országos felmérése című PHARE-projekt 2002-2003 közel 2700 felmért hulladéklerakó Országos hulladékkataszter 2004 Regionális rendszerek pályázati kiírása környezeti felülvizsgálatra és rekultiváció tervezésére
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet (a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről 22/2001. (X.10) KöM rendelet, majd a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről) 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a felszín alatti vizek védelméről) 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet (a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről) Rekultivációs tervezési segédlet
MEGFELELŐ TAPASZTALAT Projekt megnevezése Hulladéklerakó Nyugat-Balaton és Zala-völgye hulladékgazdálkodási rendszer 134 db Közép-Duna vidéke hulladékgazdálkodási rendszer 100 db Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási rendszer Összesen: 98 db 332 db A közel 2700 regisztrált hulladéklerakó 12 % -a
REKULTIVÁLANDÓ HULLADÉKLERAKÓK
A TERVEZÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI KvVM Fejlesztési Igazgatósága, Beruházó, A hulladéklerakó tulajdonosai (Önkormányzatok, Magyar Állam, magánszemélyek) A jelenleg is üzemelő hulladéklerakók üzemeltetői, Környezetvédelmi Hatóság, Szakhatóságok, A Mérnök, Tervező
PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE (BERUHÁZÓI-KIÍRÓI OLDAL) Az adatok a 2003-as PHARE Projekt adataiból gyakorlatilag kontroll nélkül kerültek be a pályázati kiírásokba Ebből adódó problémák: Már a felméréskor helytelen volt a tulajdonviszony megállapítása (tulajdonviszonyok bevallása emlékezetből történt) Kárpótlás hatása Egykori TSZ bánya (többnyire kavics vagy homok) illegális hulladéklerakó kárpótláskor magántulajdonba került Önkormányzat: Úgy tudtuk, hogy ez a mi lerakónk Az illegális lerakás a felmérés óta is folyik, Be nem vallott hulladéklerakók esete, További illegális lerakók születnek, Valós állapottól eltérő fölhivatali adatok - művelési ág eltérés, Illegális hulladéklerakó és elhagyott hulladék esete Következmény: Az előkészítés pontatlanságából adódó feladatok a tervezési fázisra hárulnak
TERVEZÉS ELSŐ FÁZISA TELJES KÖRŰ KÖRNYEZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT Bizonytalanság a pályázat készítésekor A fúrások mélységének, vizsgálatok számának becslési kockázata Tényfeltárási szakasz
TERVEZÉSI SZEMPONTOK Gondos felkészülés a pályázatra (fúrások száma, mélysége, vizsgálatok száma, geodéziai felmérés becslése) A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet rugalmas alkalmazása a rétegrend és a monitoring rendszer tervezésénél A rendszer optimalizálása Helyben rekultiváció Felszámolás A rendszer komplex kezelése a szakhatóságokkal Szoros együttműködés a projekt szereplőivel
TERVEZÉSI FELADATOK Csapadékvíz elvezető rendszer Csurgalékvíz elvezető rendszer Depónia gáz kezelés Geometriai kialakítás, tájba illesztés Monitoring rendszer kiépítése Optimalizálás Felszámolás Helyben hagyás
Nyugat-Balaton és Zala-völgye térségi regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer mint állatorvosi ló
Pályázati kiírás előtt elkészült felülvizsgálat és a rekultivációs tervezés összefüggései Tulajdonviszonyok rendezetlensége Hulladékkataszter pontatlansága Földhivatali nyilvántartások rendezetlensége művelési ág Hulladéklerakó területi elhelyezkedése és a jogi határ viszonya
TULAJDONVISZONYOK RENDEZETLENSÉGE Nyugat-Balaton és Zala-völgye térségi regionális szilárdhulladék-gazdálkodási projekt példáján bemutatva PROJEKT KIÍRÁSBAN SZEREPLŐ HULLADÉKLERAKÓK SZÁMA 199 db Önkormányzati illetve Állami tulajdonban 55% (110 db) PROJEKT INDULÁSAKOR TULAJDONVISZONYOK RENDEZÉSE UTÁN Magántulajdonban 45% (89 db) Önkormányzati illetve Állami tulajdonban 67% (134 db) Magántulajdonban 33% (65 db)
HULLADÉKKATASZTER PONTATLANSÁGA a felülvizsgálati dokumentációk geodéziai felmérés nélkül jóval a tervezés előtt elkészültek a dokumentációkban becsült adatok szerepelnek tervezéshez elkészült geodéziai állomány pontos adatokat szolgáltatott lényegesen több hulladék van a területen
FÖLDHIVATALI NYILVÁNTARTÁSOK RENDEZETLENSÉGE valós állapottól eltérő fölhivatali adatok (a lerakók 40 %-ának rendezetlen a művelési ága) a szükséges kivett-szeméttelep művelési ág helyett szántó, út erdő, gyep művelési ág MEGOLDÁS: a tervezés folyamán történő rendezés
HULLADÉKLERAKÓ TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE ÉS A JOGI HATÁR VISZONYA már a felméréskor helytelen volt a helyrajzi számok megállapítása, a lerakók területi lehatárolása a szomszédos magántulajdonú területek 36 %-át érinti a hulladék a magánterület nem került kisajátításra MEGOLDÁS: a felszíni hulladék áthalmozásra kerül
Lezáró szigetelések típusai REKULTIVÁCIÓS RÉTEGREND A típus B típus C típus Szennyezést okozó, nagyobb lerakóknál, illetve ahol tényfeltárást írtak elő. Közepes, kisebb lerakóknál, melyeknél kicsi az elszennyeződés esélye. Régebben felhagyott kisebb lerakóknál, melyeket korábban már megfelelő takaróréteggel láttak el. Települési szilárd hulladék végleges átmeneti Azon lerakók esetén, melyek 2001. január 1-én még üzemeltek, valamint azelőtt már bezárásra kerültek, de a hulladék mennyisége meghaladja a 10.000 m3-t. Megközelítőleg a rekultivációs végformára rendezve Változó, a szükséges mértékben, de min. 20 cm Kiegyenlítő réteg D típus - Változó, a szükséges mértékben, de min. 20 cm Szigetelő réteg 30 cm 30 cm - 30 cm - Szivárgó réteg 30 cm - - 30 cm - 20 cm 20 cm - 20 cm - 30 cm 30 cm 30 cm 30 cm 30 cm Fedőréteg (rekultivációs réteg) Vegetációs réteg Alsó része: Felső része: Füvesítés E típus: hulladéklerakó felszámolása jogszabályi követelmény, valamint gazdaságossági szempontok alapján.
Lezáró szigetelések típusai
REKULTIVÁCIÓS FELADAT A MÁTYÁSDOMBI PÉLDA
GEODÉZIAI FELMÉRÉS
TEREPMODELL
HULLADÉKLERAKÓ KERESZTMETSZETEI T E R E P R E N D E Z É S H E Z R E K U L T I V Á C I Ó H O Z
REKULTIVÁCIÓ HELYSZÍNRAJZA
REKULTIVÁCIÓS TEREPMODELL
Eredeti terepmodell Rekultivációs terepmodell
Beruházói oldalról TANULSÁGOK A PHARE felmérés adatainak felülvizsgálata (5 év) Csak gondosan előkészített Önkormányzatokkal egyeztetett alapadatok kerüljenek a pályázati kiírásokba Tényfeltárási szakasz (nem építhető be a pályázatba, nagyságrendje előre kezelhetetlen) Tervezői oldalról Gondos felkészülés a pályázatra (fúrások, vizsgálatok, rekultivált felület) Geodéziai felmérés mindig a felülvizsgálati fázisban készüljön A vonatkozó rendelet rugalmas alkalmazása a rétegrend kiválasztásánál és a monitoring rendszer tervezésénél Gondos felkészülés a pályázatra Optimalizálás Hatósági oldalról Megfelelő rugalmasság (Földhivatalok, Erdészeti Felügyeletek, Talajtani Hatóság) Környezetvédelmi Hatóság dilemmája Magántulajdonban lévő hulladéklerakóknál ki legyen a kötelezett? A mostani tulajdonos, vagy az egykori szennyező?
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET