Hogyan jelenik meg a Messiás a korai zsidó bibliafordításokban? Koltai Kornélia, Montskó Benjámin Edward Hicks, The Peaceable Kingdom (1826) ELTE-BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék
Az előadás vázlata Az arámi nyelv térhódítása az i.e. I. évezred 2. felétől, s a Héber Biblia tanúságtétele e folyamatról A Héber Biblia / Ószövetség zsidó, arámi nyelvű fordításai, a targumok: rövid ismertetés Válogatás: messianisztikus szövegrészek a Targum Onkeloszból, a Targum Jonatánból és az Énekek éneke Targumból a Héber Biblia / Ószövetség eredeti szakaszainak fényében A Messiásról alkotott kép jellege, módozatai, alakulása a zsidó hagyományban a targumok tanúsága alapján
Az arámi (egyre növekvő) szerepe a zsidók nyelvhasználatában i.e. 701 2Kir. 18,26: Ekkor Eljákím, Hilkijjá fia, Sebná és Jóáh ezt mondta a kincstárnoknak: Beszélj szolgáiddal arámul, mert megértjük! Ne beszélj velünk júdai nyelven a várfalon levő hadinép füle hallatára! (RÚF, 2014) = Jes. 36,11 fordulópont: Babiloni fogság (i.e. 597 536) a HB tanúságtétele : nagy, összefüggő arámi szövegek fogság utáni keletkezés: Ezra 4,8 6,8; 7,12 26 Dániel 2,4 7,28
Az arámi nyelv korszakolása (S. Kaufman alapján, in: Hetzron, The Semitic Languages, 1997) 1. Óarámi (i.e. 9.sz 7.sz.) 2. Birodalmi arámi (i.e. 7.sz 3.sz.) 3. Középarámi (i.e. 3.sz. i.sz. 250) 4. Kései vagy klasszikus arámi (i.sz. 250 1200) 5. Modern vagy neo-arámi (18.-19. sz. )
A targum trgm (תרגם) gyökből származik, vagy: sémi eredetű, vö. akkád targumanu: fordító vagy: hettita eredetű (a kereskedelem, diplomácia, adminisztráció fogalomkörében használatos), vö. tarkummai-tarkummiya: kijelent, magyaráz, fordít a rabbinikus irodalomban: (תּ ר גּ ם ( tirgém a Bibliát héberről arámira, (ritkán görögre) fordítani adott misnaszakaszt vagy bibliai verset magyarázni vö. parafrázis szó jelentése תּרגוּם
A meturgemán מ ת ר גּ מ ן intézménye a héberről arámira fordító személy a zsinagógában Misna, Megillah 4 a héber eredetit olvasó személy mögött áll a meturgemán, aki azonnal fordítja a szöveget külön szabályok vonatkoznak a Tóra és a prófétai szövegek fordítására (Tóra versenként, Próféták 3 versenként) a fordítás mint rögtönzés (de: felkészült meturgemánok) az arámi fordítás leírása és írásbeli hagyományozása
A targumok csoportosítása I. Többféle lehet (a Tanakh részei, a keletkezés helye, a fordítás típusa, a kanonizáltság foka szerint) A Héber Biblia (Tanakh) részei szerint: A Tórához írt targumok: Targum Onqelosz Targum Jerusálmi I = Targum Pszeudo-Jonatán Targum Jerusálmi II, III = Fragmentum Targum(ok) Targumok a kairói genizából Vatican Neofiti 1 Szamaritánus targum
A targumok csoportosítása I. A Prófétákhoz (neví ím) írt targumok: Targum Jonatán Az Írásokhoz (ketúvím) írt targumok: Megillót-Targumok, pl. Énekek éneke Targum Egyéb, pl. Jób-Targum (11QtgJob)
A targumok csoportosítása II. A fordítás típusa és a kanonizáltság foka szerint: Szó szerinti, a zsidó hagyományban a legnagyobb tekintélynek örvendő, ún. kanonizált targumok: Targum Onqelosz Targum Jonatán Parafrázisok, az eredetitől elrugaszkodó, sok exegetikai betoldást, kiegészítést tartalmazó, nemkanonizált targumok: Pl. Targum Pszeudo-Jonatán Megillót-Targumok, pl. Énekek éneke Targum stb.
A Tóra szó szerinti, kanonizált targumjának bemutatása: Targum Onqelosz tudományos irodalomban használt jelzete: T O b.meg.3a szerint: egy prozelita, Onqelos állította össze, de j.meg.71c szerint: Aquilas datálás vitatott: i.sz. 1./3./5. sz. keletkezés helye: vlszg. Palesztina, de végső formáját Babilóniában kapta azaz: a szerkesztés Babilonban történt b.qidd.49a: A mi targumunk
A Próféták szó szerinti, kanonizált targumjának bemutatása: Targum Jonatán tudományos irodalomban használt jelzete: T J b.meg.3a szerint: Jonatán ben Uzziél (i.e. 1. sz. körül), id. Hillél tanítványa a szerző datálás vitatott: i.sz. 1.-2. sz. keletkezés helye: vlszg. Palesztina, de végső formáját Babilóniában kapta azaz: a szerkesztés Babilonban történt az egyes prófétai könyvek fordítás tekintetében eltérnek egymástól a költői szakaszokban több a parafrázis, mint a Tóra narratív egységeiben, de összességében a fordítás jellege a T O -éhoz hasonló
Egy parafrázis bemutatása: Énekek éneke Targum Neve: Énekek éneke Targum, nem hivatalos fordítás, nagyon népszerű volt Szerzője nagyon jól ismerhette a rabbinikus irodalmat, sok átfedés van az Énekek éneke Rabbával Egy koherens, szisztematikus olvasatot ad az Énekek énekéről A rabbinikus exegézist követi: allegorikus értelmezés, holisztikus Historikus nézőpont: Izrael és Isten kapcsolatát egy történetként mutatja be, amely ciklikus, de egyenesen halad előre 3 nagy ciklus: 1.) 1,3 5,1 egyiptomi szolgaságtól Salamonig; 2.) 5,2 7,11 babiloni fogságtól a Hasmóneusokig; 3.) az edomi/római fogságtól a Messiás király elérkeztéig Ritmikusság Isten és Izrael kapcsolatában: 1. bűn, 2. fogság, 3. megtérés, 4. visszatérés a fogságból Datálás: i.sz. 7-8. sz. (kései arámi, kevert dialektus, arabizmusok, állandó utalás az Exodusra, kapcsolat a Peszáhhal, a liturgiában a 7. századtól olvasták fel az Énekek énekét, az iszlám megjelenik Jismaélként)
Választott szakaszok a Héber Bibliából / Ószövetségből és ezek targumi megjelenései: Gen. 49,10 12 Jes. 53,5;12 Én. én. 7,13; 8,1;4
Héber Biblia / Ószövetség: Gen. 49,10 12 (RÚF, 2014) Gen. 49,10: Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Síló, akinek engednek a népek. Gen. 49,11: Szőlőtőhöz köti ki szamarát, nemes tőkéhez szamárcsikóját. Ruháját borban mossa, köntösét a szőlő vérében. Gen. 49,12: Szemei bornál ragyogóbbak, fogai tejnél fehérebbek.
T O : Gen. 49,10 12 (Montskó Benjámin fordítása) Gen. 49,10: Az, aki az uralmat gyakorolja, nem fog eltávozni Júda házából, s az írástudó sem gyermekeinek gyermekeitől, örökké, addig, amíg el nem érkezik a Messiás, akié a királyság, s akinek a népek engedelmeskedni fognak. Gen. 49,11: Izraelt körbevezeti majd városában, a nép fel fogja építeni Szentélyét, az igazak körbeveszik majd őt, és akik a Törvényt szolgálják, vele lesznek a tanulásban, ruházata gyönyörű bíborból lesz, és öltözete finom gyapjúból, amely bíborszínűre lesz festve. Gen. 49,12: Hegyei vörösek lesznek szőlőitől, szőlősajtói csepegni fognak a bortól, hegyei fehérek lesznek a gabonától, és nyájainak juhaitól.
A Gen. 49,10 12 targumjának messiásképe: főbb megállapítások Exegézise: a metaforákat kibontja, fordítása itt nem szó szerinti, hanem értelmezi a szöveget, érthetőbbé teszi 49,10: ʹjogarʹ uralkodó, Júda Júda háza, kormánypálcaírástudó, Síló Messiás (rabb. irod. Síló = Messiás) Messiás-képe: dávidi uralkodó Júda házából, már az Ószövetségben is messianisztikus, egyetemes uralom (Jes. 11) Örökké ígéret, Júda háza nem szakadt meg, folytatódni fog Írnokok fontos szerepe: fontos a Tóra továbbhagyományozása is
T o Gen. 49,11 12 49,11: ʹszamaraʹ - ʹvárosaʹ Jeruzsálem; ʹszőlőtőʹ Izrael; ʹkötʹ körbevezet Izraelt bevezeti a városba 1. Nemes tőke Izrael; csikó épít; szamár Szentély Izrael felépíti a Szentélyt 2. szőlő Tóra, szőlőfürtök igazak, akik a Tórát tanulják; szamár Messiás, aki szamárháton lovagol, tanulás a rabbik, akik szamárháton utaznak és beszélgetnek a Tóráról Funkciói: Izraelt visszavezeti városába, Jeruzsálembe Szentély helyreállítása (Zakariás) a nép lesz az, aki felépíti A Tóra és az igazak fontos szerepet kapnak a szőlő(tő) képe, mint a Tóra és fürtjei, mint a bölcsek vagy igazak képei (b.hul.92a) 49,12: Békesség : nincs nyoma a harcnak és vérnek (mint a PsJ-ben), szőlő vére itt bíbor, királyok öltözete Bőség: vörös - szőlő, fehér - gabona, nyáj A Messiás király, de nem harcos, hanem igazságos uralkodó és tanító
Héber Biblia / Ószövetség: Jes. 53,5;12 (részlet az egyik ún. Eved-JHWH [az Úr szenvedő szolgája] dalból) (RÚF, 2014) Jes. 53,5: Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Jes. 53,12: Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.
T J : Jes. 53,5;12 (Montskó Benjámin fordítása) Jes. 53,5: Ő pedig fel fogja építeni a Szentélyt, amely bűneink által lett beszennyezve. Vétkeink miatt át lett adva, s az ő tanítása által lesz naggyá rajtunk a béke, és az ő okításának szavai által lesz számunkra megbocsátás. Jes. 53,12: Akkor majd kiosztom neki a nagy népek zsákmányát, ő pedig majd szétosztja, mint zsákmányt, a megerősített városok vagyonát, mivel átadta a halálnak a lelkét; a lázadókat pedig a Törvény betartására ösztökélte. Sokak bűnéért közben fog járni, az elpártolóknak pedig az ő kedvéért lesz megbocsátva.
A Jes. 53 targumjának messiásképe: főbb megállapítások Exegézise: nem fordítás, parafrázis, kulcsszavak alapján újraértelmezi, reinterpretálja a szöveget Messiás-képe: a Szenvedő Szolga képét átalakítja egy felmagasztalt, győzedelmes bajnok képévé Felkarolja a szenvedő Izraelt, szerepcsere: E/3 T/1 a szenvedő alany A szolga a Messiás, de nem szenved: Izrael szenved a jelenben, és bízik a Messiás eljövetelében, aki megszabadítja Több eszkatologikus funkciót olvaszt egybe: Dávidi királyi messiási szerepkör: a fogságból való kiszabadítás, Izrael dicsőségének helyreállítása, a Szentély felépítése, ítélkezés: a gonoszakat a Gyehennára juttatja, az igazakat megjutalmazza
Jesája Targum 53,5 53,5: A szolgát a Messiással cseréli fel, polemikus?, nem, tendenciózus (ld. Jes. 43,10) Szerepcsere: a Szentély ʹveszi felʹ a szenvedést, beszennyeződik, szójáték Bűnhődött: héber szó fenyítés Targumban tanítás lesz A tanítás összefügg a megbocsátással a szavához való ragaszkodás váltja ki a bűnök bocsánatát Izrael a tanítás által megbánja bűneit a Törvény szolgái lesznek, ezáltal megbocsátást nyernek DE: Isten az, aki megbocsát! Eredet: Jes. 42,1 4 a Szenvedő Szolga tanítói szerepkörben
Jesája Targum 53,12 53,12: A Messiás, mint közbenjáró:...szavai által lesz megbocsátás (53,5),...az ő kedvéért lesz megbocsátva. (53,12) nem ő az alany, passzivitás, Isten az alany 53,6: az Úr előtt tetszetős volt, hogy megbocsásson... körülírás, de ő az alany De: mégsem teljesen passzív szerep: ő imádkozik és jár közben Izraelért, de nem szenvedése miatt bocsát meg! ʹÁtadta lelkét a halálnakʹ : MT a szolga halála kiönti lelkét; DE itt nem: a kontextus: harcban kockáztatta életét zsákmányosztás, utána még tanít és közbenjár!
Héber Biblia / Ószövetség: Én. én. 7,13; 8,1;4 (RÚF, 2014) Én. én. 7,13: Menjünk korán a szőlőkbe, nézzük meg, fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága, virágoznak-e a gránátalmafák? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel. Én. én. 8,1: Bárcsak bátyám lennél, ki anyám mellét szopta! Ha az utcán találkoznánk, megcsókolhatnálak, és nem szólnának meg. Én. én. 8,4: Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem lányai: Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!
Énekek éneke Targum (Montskó Benjámin fordítása) Én. én. 7,13:...Tanulmányozzuk a Törvény tekercseit, lássuk, mikor jön el Izrael házának megváltása,... Kérdezzük meg a bölcseket, hogy vajon az igazak érdeme feltárult-e az Úr előtt... Én. én. 8,1: Abban az időben, amikor a Messiás király feltárult Izrael gyülekezetének, Izrael háza így fog hozzá beszélni: Gyere és légy nekünk testvérünk, menjünk fel Jeruzsálembe és szívjuk ki veled együtt a Törvény értelmeit, éppúgy, ahogy egy csecsemő szívja az anyja melleit. Én. én. 8,4: A Messiás király azt fogja mondani: Kérlek titeket, népem, Izrael háza, ne bőszítsétek fel magatokat a világ népei ellen, nehogy felmenjetek Jeruzsálemből és nehogy megütközzetek Góg és Magóg seregeivel. Várjatok még egy kicsit, amíg a népek elpusztulnak...
Az Én. én. targumjának messiásképe: főbb megállapítások 7,13: Izrael érdeklődik a Messiás eljövetelének ideje iránt: Mikor jön el a megváltás? (fakad-e szőlő?) Gránátalma: az igazakat jelöli, telve vannak parancsolatokkal a Messiás eljövetele kiszámíthatatlan, nincs pontos dátum, relatív függ: 1. az igazak érdemeitől, 2. a Szentírás tanulmányozásától, a Tóra-tanulástól; nem szabad azt siettetni: eljön, amikor Isten úgy akarja (7,14) rabbinikus nézőpont 8,1: a messiási kor nyitánya: a fogságból való visszatérés után a Tórát fogják tanulmányozni a Messiás vezetésével, a helyszín a Templom lesz (= tanház) 8,4: a megszabadítás egyedül Istentől jön, a Messiás nem avatkozik harcba: óvatosságra int, Izrael ne bocsátkozzon harcba, várjon az isteni közbeavatkozásra Góg és Magóg itt = Edom vagyis Róma, nincs apokaliptikus csata, elmarad, a birodalmak sorsa a pusztulás (Dániel 7)
A három bemutatott korpusz messiási koncepciójának összehasonlítása Hasonlóságok: mindhárom szöveghelyben hangsúlyt kap a tanítói szerepkör Gen. 49 és Én. én.: pacifizmus, kevésbé aktív szerep, a hangsúly a tanuláson -tanításon és a békén van Jes. 53: aktív szerep a szabadításban és a megváltásban, fontos számára a mihamarabbi katonai győzelem Én. én.: a Messiás nem vállal szerepet a megváltásban, nincs katonai-politikai aspektusa, Messiás királyként említi, de kevésbé az uralkodáson van a hangsúly Én. én.: az igazak és bölcsek fontos szerepe, nélkülük nincs megváltás!
Konklúzió A messiáskoncepció alakulása a rabbinikus zsidóságban Nem a mainstream targumi messiási koncepciót követik T O Gen. 49,10 12: a hagyományos messiásvárás jelenik meg benne: dávidi uralkodó, politikai aspektus, egyetemes uralom, De a harcos aspektust elhagyja Pszeudo-Jonatán képe A hangsúly a Tóra tanításán van, az igazak kiemelt szerepe a messiási korban 135 után keletkezhetett, rabbinikus hatás?
Targum Jesája 53 a hagyományos koncepcióval van dolgunk: a Szenvedő Szolgát győzedelmes Messiásként ünnepli számos szerepet egyesít egyetlen közvetítő alakban (harcos, tanító, közbenjáró) pluralitás (dualista messiásvárás Qumránban) 1. mint harcos és a Templom felépítője: a dávidi Messiás szerepe, 2. mint tanító és közbenjáró: a papi Messiásé Qumránban (ároni) A Templom pusztulása után keletkezhetett és 132 előtt még lelkesedve várja a Messiás eljövetelét és győzelmét, amely hamar be fog következni
Énekek éneke Targum Messiás-koncepciója kevésbé enthuziasztikus, nyugodtabb A Messiás eljövetele ugyan közeli, de nem tudni, mikor lesz de ami fontos: az igazak érdemei hozzák el, elmarad az apokaliptikus csata: a Messiás inkább békére és a Tóra-tanulásra buzdít Ez egy kiszólás lehet: szembehelyezkedés a megújuló apokaliptikus irodalommal
Konklúzió A messianizmusból fokozatosan kiveszik az evilági, politikaikatonai aspektusú messiásvárás A hangsúly átterelődik a spirituális harcra: a Messiás nem katonai eszközökkel, hanem spirituális eszközzel védi meg Izraelt (a Tóra fala) A rabbinizmus befolyása a messianizmusra: a megváltás a Tóra-tanuláson keresztül érhető el (babiloni Talmud Sabbat 118b), Izrael erkölcsi magatartásán múlik, a Messiás elsősorban Tóra-tudós (babiloni Talmud Berakhot 4a), nem uralkodó A lázadás elítélése: Izrael ne lázadjon a pogány népek ellen (babiloni Talmud Ketuvin 111a), Isten majd elküldi a Messiást, ha eljön az ideje Én. Én. Rabba: ha Izrael fellázad, akkor olyan, mintha önmaga akarná megváltását kieszközölni (2.7.1)
שנה טובה ומתוקה!