JELENTÉS a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0437 2004. június

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1020-48/2004. Témaszám: 689 Vizsgálat-azonosító szám: V0120 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné főcsoportfőnök-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Sas Imréné számvevő tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Sas Imréné számvevő tanácsadó Solymár Ágnes számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1992) Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról (1994) Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről (1996) Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) sorszáma 80 220 306 347 351 372 373 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi - gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 396 9806 9812 9822 9906 9907 9915 0002 0011 0101 0117 0136 0228 0304 0323 0351 0402 0427

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 21 1. A közalapítvány működésének jogi, szervezeti feltételei 21 1.1. A közalapítvány létrehozása, közhasznúsági bejegyzése, az alapító okirat módosításai 21 1.2. Az alapító okirat és az SZMSZ 23 1.3. A bankszámla feletti rendelkezés 24 1.4. A kuratórium működése 25 1.5. A közalapítványi iroda működése 29 1.6. Az iratkezelési szabályzat, az iratok selejtezése, a felelősség megállapítása 29 1.7. A felügyelő bizottság működése 33 2. A könyvvezetés és a gazdálkodás szabályozottsága, szabályossága 34 2.1. A gazdálkodási szabályzatok 34 2.2. Az éves költségvetések 36 2.3. A számviteli nyilvántartások rendszere és szabályossága 36 2.3.1. A támogatások számviteli nyilvántartása 37 2.3.2. A cél szerinti-, és a működési költségek elkülönítése 37 2.4. Az éves beszámolók szabályossága, a beszámolási-, és auditálási kötelezettség teljesítése 38 2.5. A bevételek, költségek, ráfordítások és a likviditás alakulása 39 2.5.1. A közalapítvány bevételei 39 2.5.2. A közalapítvány költségei és ráfordításai 40 2.5.3. Tiszteletdíjak és költségtérítések 42 2.5.4. A közalapítvány pénzügyi helyzete és likviditása 42 3. A közalapítványnak nyújtott központi költségvetési támogatás 42 4. A közalapítvány célszerinti támogatásai 44 4.1. A támogatás rendszere 44 4.2. A hazai kisebbségi sajtó működésének támogatása 46 4.2.1. A sajtótámogatás szabályozottsága és a kifizetett támogatások 46 4.2.2. A sajtótámogatás célszerű felhasználása, elszámoltatása 48 4.3. A célprogramok pályázati támogatásai 51 4.3.1. A céltámogatás szabályozottsága és a kifizetett támogatások 51 1

4.3.2. A támogatások célszerű felhasználása és elszámoltatása 52 4.4. A közalapítvány ösztöndíj támogatásai 54 4.5. A kuratóriumi elnöki keret felhasználása 54 5. Az intézkedési terv feladatainak teljesítése 55 MELLÉKLETEK 1. számú Határozatképtelen kuratóriumi ülések és törvénysértő kuratóriumi határozatok 2. számú Az adatvédelmi biztos 1997. január 14-én kelt állásfoglalása 3. számú A 2002. február 14-én készült selejtezési jegyzőkönyv 4. számú A 2002. október 9-én készült selejtezési jegyzőkönyv 5. számú A MNEKK igazgatójának 2003. november 28-án kelt levele 6. számú Az adatvédelmi biztos 2004. március 3-án kelt állásfoglalása 7. számú A MNEKK eszközei és forrásai 8. számú A MNEKK eredmény-kimutatása 9. számú A MNEKK bevételei, költségei és ráfordításai 10. számú A MNEKK által adott támogatások 11. számú A MNEKK által magánszemélyeknek adott támogatások 12. számú A MNEKK által támogatott célfeladatok 1999-2003. években 13. számú A 2004. március 16-án készült selejtezési jegyzőkönyv 14. számú A 2004. május 19-én készült helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv a MNEKK irodaigazgatója személyes felelősségének megállapításáról 15. számú A MNEKK irodaigazgatójának írásos magyarázata a személyes felelősségének megállapításával kapcsolatosan 16. számú A MNEKK irodaigazgatójának a személyes felelőssége megállapításával kapcsolatosan adott írásos magyarázat elutasítása 17. számú A MEH politikai államtitkárának nemleges észrevétele 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. ÁSZ törvény Avtv. adatvédelmi törvény BM FB IM Kh. tv. Kincstár KSH Ltv. MEH MNEKK MTA NEKH Nek. tv. NKÖM OGY OM PM Ptk. SZMSZ Szt.(új) Szt.(régi) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény Belügyminisztérium Felügyelő Bizottság Igazságügyi Minisztérium a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény Magyar Államkincstár Központi Statisztikai Hivatal a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény Miniszterelnöki Hivatal Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Országgyűlés Oktatási Minisztérium Pénzügyminisztérium a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Szervezeti és Működési Szabályzat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 3

ÉRTELMEZÉSEK Az alapítvány bevételei Az alapítvány költségei (kiadásai) Az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) Cél szerinti tevékenység Induló vagyon Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Kisebbségek Közalapítvány Közfeladat A vállalkozási tevékenység bevétele, valamint az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a) és b) pontja]. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a) és b) és c) pontja]. Az alapítvány kezelő szervének üzemeltetési, fenntartási költségei (az alapító okiratok ezeket a költségeket tekintik a kuratórium és a munkaszervezet működési költségeinek). Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kh. tv. 26. b) pontja]. A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH2001. 303]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kh. tv. 5. és a BH2001. 451 alapján]. Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán [Nek. tv. 61. (1) bekezdése]. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladat az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról 5

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Közhasznúsági jelentés Különleges adat Személyes adat Támogatás Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredmény-kimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység a törvényben meghatározott körben [Kh. tv. 26. c) pontja]. Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kh. tv. 19. (3) bekezdése]. A faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre vonatkozó személyes adatok [Avtv. 2. (2) bekezdés a) pontja]. A meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható [Avtv. 2. (1) bekezdése]. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kh. tv. 26. j) pontja]. A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kh. tv. 26. m) pontja alapján]. 6

JELENTÉS a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A nonprofit szervezetek között 1994. január 1-jétől jelentek meg a közalapítványok, melyek megalakítására és működésére a Ptk. az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre közfeladat (állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat) ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közalapítványok a nyilvánosság előtt tevékenykednek, ezért alapító okiratukat, gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A közpénzek törvényes, felelős és közhasznú felhasználása érdekében a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény részletesen meghatározta a közalapítvány vagyonkezelő szervezete (kuratóriuma) működésének, képviseletének, a tisztségviselők felelősségének és összeférhetetlenségének szabályait. A közalapítvány vagyonát kezelő szervezet (kuratórium) tagjai az alapítók bizalmából látják el feladatukat, de tőlük sem közvetlenül, sem közvetve nem függhetnek, az alapítók nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására. A közalapítványok ellenőrzésére az alapítványoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak, így az alapítóknak már az alapítással egy időben létre kell hozni a kuratórium ellenőrzésére jogosult ellenőrző szervet (ellenőrző vagy felügyelő bizottságot). Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál az Állami Számvevőszék nemcsak az állami támogatás felhasználását, hanem a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. A 2003. év végén az ún. média közalapítványokkal együtt 50 működő, illetve bejegyzés alatt álló, az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány volt. A 2004. évi költségvetési törvény eredeti előirányzatként a Kormány által alapított közalapítványoknak közvetlenül névre címzetten 35,6 mil- 7

BEVEZETÉS liárd Ft eredeti támogatási előirányzatot hagyott jóvá 1, amelyből az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 2,1 milliárd Ft-ot (5,9%-ot) zárolt. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényekben az 1999-2003. években a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány részére közvetlenül névre címzetten megközelítően 3 milliárd Ft támogatást hagyott jóvá. A 2004. évi éves költségvetési törvényben az eredeti támogatási előirányzat 500 millió Ft volt, amelyből a Kormány 109 millió Ft-ot (21,8%-ot) zárolt. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványt a Magyar Köztársaság Kormánya az 1990. évben alapított azonos nevű alapítvány jogutódjaként, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1995. évi VI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVII. törvény 55. (3) bekezdésének megfelelően a 2187/1995. (VII. 4.) Korm. határozattal hozta létre. A Fővárosi Bíróság a közalapítványt a 13. Pk. 62.357/1990/27. számú, 2000. május 22-én kelt végzésével 1998. január 1. napjától kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette. A közalapítvány célja, hogy ösztönözze, segítse, sokoldalúan támogassa különösen a hazai nemzeti, etnikai közösségi lét fennmaradását, a magyarországi kisebbségek nemzeti és etnikai önazonosságának megőrzését, a hazai kisebbségek hagyományainak, nyelvének ápolását, fejlesztését, átörökítését, gondozását, tárgyi és szellemi kultúrájuk megmaradását. Az Állami Számvevőszék a jogelőd alapítvány által felhasznált állami támogatást 1995-ben 2, a közalapítvány gazdálkodását az Országgyűlés felkérésére 3 1997-ben 4 ellenőrizte, majd 2002-ben 5 adatlapok kitöltésével beszámoltatta a 2001. év végéig kapott állami támogatás felhasználásáról. Az 1995. évi ellenőrzés összefoglaló megállapítása szerint az alapító okirat szükséges módosításának elmaradása, ebből következően a felügyelő bizottság, valamint az alapítvány gazdálkodásának teljes körű szabályozottságát biztosí- 1 Ez az összeg nem tartalmazza az Országgyűlés által alapított három ún. médiaközalapítvány támogatását. 2 Lásd: Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről (1997. év, 306.) 3 Lásd a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnál, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál és a Gandhi Közalapítványnál elvégzendő Állami Számvevőszéki vizsgálatról szóló 19/1997. (III. 19.) OGY határozatot. 4 Lásd: Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997. év, 373.) 5 Lásd: Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (2002. év, 0228.) 8

BEVEZETÉS tó SZMSZ hiánya együttesen eredményezték a gazdálkodási szabálytalanságokat, a pénzügyi, számviteli, bizonylati fegyelem megsértését. A gazdálkodás 1997. évi átfogó ellenőrzése feltárta, hogy a közalapítvány tevékenységéről sem a kuratórium, sem a felügyelő bizottság nem számolt be az alapítónak; a felügyelő bizottság nem ellenőrizte a kuratórium munkáját; az alapító okirat nem határozta meg a kuratóriumi tagokra vonatkozó öszszeférhetetlenségi szabályokat; a kuratóriumnak az éves központi költségvetési támogatások nagyságrendjének kialakítására nem volt ráhatása; a kisebbségeket támogató szervezetek között a közalapítvány által támogatott célok és kedvezményezettek köre nem volt megfelelően koordinált; a támogatottak által benyújtott elszámolások tartalmi szempontból kifogásolhatóak voltak; a kisebbségi lapok támogatásának szabályos felhasználása és a támogatási struktúra kialakítása érdekében a közalapítvány nem készített átfogó hatáselemzést a lapok kisebbségi politikát szolgáló belső tartalmának megítélése céljából; a közalapítvány induló vagyonának összege rendezetlen volt, és nem tartalmazta a jogelőd alapítvány által felajánlott vagyont; a számviteli rendszer nem biztosította az alapító okirat szerinti céltámogatásoknak és azok felhasználásának nyilvántartását. A jelentés megállapításai alapján javasoltuk a Kormánynak, hogy módosítsa az alapító okiratot az összeférhetetlenségi szabályok megállapítása, valamint a kuratórium és a felügyelő bizottság rendszeres beszámoltatása érdekében, illetve a kuratóriumnak, hogy készítsen részletes intézkedési tervet a hiányosságok felszámolására. A 2001 végéig kapott állami támogatás felhasználásáról készített tanúsítványokban a kuratórium arról adott számot, hogy a módosított alapító okiratot az alapító csak részben hozta nyilvánosságra, az alapító okirat az induló vagyon összegét nem tartalmazza, a gyakorlatban az alapító okirattal ellentétesen a kuratóriumon kívüli személyek (munkaszervezet alkalmazottai önállóan, vagy más személyek) gyakorolták a képviseleti jogot, az 1998-1999. években a közalapítványnál nem volt felügyelő bizottság, továbbá négy pályázat esetében a pályázókat a kuratórium csak összesítő jegyzék elkészíttetésével számoltatta be. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke 2003. július 17-én kelt levelében kérte, hogy az Állami Számvevőszék soron kívül ellenőrizze a közalapítvány elmúlt négyévi gazdálkodásában az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását. 9

BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, továbbá a Ptk. 74/G. (8) bekezdése alapján a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét. Az ellenőrzés egyben utóellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi és célszerűségi szempontból értékelje: a közalapítvány a kapott állami támogatást rendeltetésszerűen és eredményesen használta-e fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében; a közalapítvány működése és gazdálkodása elősegítette-e az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok megvalósítását; a gazdálkodás és a könyvvezetés szabályozottsága biztosította-e a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét; a közalapítvány alapítója, kuratóriuma, felügyelő bizottsága és a közalapítványi iroda megtett-e minden szükséges és eredményes intézkedést az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzései során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. Az ellenőrzés az 1999. január 1. - 2003. december 31. közötti időszakra terjedt ki. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A MNEKK megalapítása óta közreműködik a hazai kisebbségek önazonosságának megőrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létből fakadó kulturális és politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatásában. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek állami támogatására többcsatornás támogatási és finanszírozási gyakorlat alakult ki, a források az egyes szaktárcák (IM, MEH, OM, NKÖM, BM), és az OGY fejezeti kezelésében lévő előirányzatokban jelentek meg. Az 1999-2003. évek között a kisebbségi célokra nyújtott támogatás a kisebbségi normatív támogatás nélkül összesen 21,5 milliárd Ft volt, amelyből a MNEKK közel 3 milliárd Ft felett rendelkezett 6. A MNEKK szerepe a nemzeti és etnikai kisebbségek állami támogatásának felhasználásában visszaszorult: az Országgyűlés által jóváhagyott 1999. évi előirányzathoz képest 2003-ra a kisebbségi célú előirányzatok összesen 2,5-szeresére emelkedtek, miközben a MNEKK éves előirányzata csak 25,1%-kal nőtt. A MEH kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának 2004. április 7-én kelt tájékoztatása szerint a MNEKK finanszírozói és újraelosztó szerepe csökkenését részben a kisebbségi közösségek autonómiájának fokozatos fejlesztésére és erősítésére irányuló jogalkotói, kormányzati és kisebbségi törekvés okozta, részben pedig az, hogy az állami költségvetés mellett más természetes vagy jogi személyek nem vállaltak szerepet a közalapítvány forrásainak biztosításában. A közalapítvány az ellenőrzött 1999-2003. évek között összesen mintegy 3,1 milliárd Ft bevételt realizált, ennek 95,5%-a állami támogatás volt. A pénzügyileg teljesített állami támogatás összege évről-évre növekedett, de a növekedés üteme csak a 2001. és 2003. években haladta meg a tárgyévi infláció mértékét, emiatt az ellenőrzött időszakban kapott támogatás reálértéke öszszességében csökkent. Az Országgyűlés által a MNEKK számára jóváhagyott eredeti támogatási előirányzatokat a Kormány 1999-ben, 2000-ben és 2002- ben összesen 28,7 millió Ft-tal csökkentette 7. A 2004. évi éves költségvetési törvény a MNEKK számára a 2003-ban teljesített 663 millió Ft támogatással 6 Forrás: NEKH Kisebbségek Magyarországon című kiadványa 7 Az előirányzat-csökkentések oka 1999-ben a központi költségvetés általános tartalékának megemelése, valamint a júniusi, júliusi rendkívüli esőzés és vihar miatti védekezési, kárenyhítési költségek finanszírozása, 2000-ben az év elején kialakult árvízi katasztrófahelyzet pénzügyi fedezetének biztosítása, 2002-ben a Dunán és mellékfolyóin augusztusban kialakult árhullám által okozott, még nem rendezett károk enyhítését szolgáló költségvetési előirányzatok átcsoportosítása volt. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szemben 500 millió Ft eredeti előirányzatot hagyott jóvá, amelyből 2004 márciusában a Kormány 109 millió Ft-ot zárolt 8. A közalapítvány alapító okiratában meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközök mértékére a MNEKK kuratóriuma érdemi hatást nem tudott gyakorolni, mivel a támogatást finanszírozó minisztériumok a tervezés során nem igényelték a közalapítvány kuratóriumának közreműködését. A MEH kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának 2004. április 7-én kelt tájékoztatása szerint a MNEKK kuratóriumi elnöke egyben a NEKH elnöke is, és a tervezési időszakban a NEKH elnöke konkrét javaslatot terjeszt elő a költségvetés kisebbségi célú előirányzatainak mértékére és tartalmára vonatkozóan, amely javaslatot tartalmaz a MNEKK támogatásának mértékére is. A jelentős kisebbségi feladatot ellátó kormányzati szervek (OM, NKÖM, MEH, NEKH) saját költségvetésük tervezése során, a PM a költségvetés tervezetének benyújtása előtt folytat egyeztetést a kisebbségek képviselőivel. Álláspontunk szerint azonban fenti egyeztetések nem pótolják a MNEKK kuratóriumának érdemi közreműködését. A Kormány a MNEKK-nél az alapító nevében és képviseletében eljáró kormányzati felelősként 2003. áprilisáig az igazságügy-minisztert, ezt követően a MEH kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárát jelölte meg, e megbízatásnak megfelelően az 1999-2002. évek között a MNEKK támogatási előirányzata az IM, a 2003-2004. években a Miniszterelnökség fejezetben szerepelt. Az IM az 1999-2002. években az éves költségvetési támogatás cél szerinti felhasználására és elszámolására nem kötött szerződést a közalapítványnyal, és a cél szerinti felhasználásról sem kért elszámolást. A MEH a 2003. évi állami támogatás felhasználásával kapcsolatos előírásokat, az elszámolások benyújtásának határidejét és módját támogatási szerződésben rögzítette. (Az elszámolás a helyszíni ellenőrzés 2004. februári befejezésekor még nem volt esedékes.) A kuratórium a kapott állami támogatás döntő többségét pályázati úton nyújtott támogatásokra fordította. Az 1999-2003. években pályázatokra 2,8 milliárd Ft-ot, a kapott állami támogatás 96,8%-át, illetve a MNEKK által adott támogatások 99,1%-át ítélte meg, ez az arány az eddig ellenőrzött közalapítványok között a legmagasabb 9. A kuratórium pályázati felhívásait nyilvánosságra hozta, a támogatásokat a törvényben elismert nemzeti és etnikai kisebbségek (a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán) részére nyújtotta. A pályázatok kiírásáról, elbí- 8 Az előirányzat-csökkentés az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítása keretében történt. 9 Az eddig ellenőrzött közalapítványok közül például az EU Kommunikációs Közalapítvány pályázatok útján a támogatások 87,7%-át (2003., 0351. szám), a Magyar Mozgókép Közalapítvány 76,6%-át (2003., 0304. szám), a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 40,7%-át (2004., 0402. szám) használta fel. 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rálásának rendjéről, a támogatási szerződésről, valamint a támogatások odaítéléséről minden esetben a kuratórium döntött, a döntések előkészítését pedig a kuratóriumi tagokból megválasztott szakértő bizottságok végezték. A szerződések tartalmazták a támogatási összeget, a felhasználás időpontját, a pénzügyi elszámolás határidejét és a célprogramok teljesítéséről készített írásbeli beszámoló elkészítésének kötelezettségét, rögzítették a szerződésszegés eseteit, azok szankcióit. A nyertes pályázókkal megkötött, a kuratórium által elfogadott támogatási szerződést az SZMSZ-nek a Ptk.-val ellentétes előírása alapján az irodaigazgató írta alá. A kuratórium az általa kifizetett közel 2,8 milliárd Ft támogatás felhasználásának ellenőrzésére nem hozott létre és nem működtetett tanácsadó-értékelő rendszert, annak ellenére, hogy ezt az alapító okirat a korábbi ÁSZ ellenőrzés javaslata alapján a támogatások jogszerű felhasználásának folyamatos segítése, figyelemmel kísérése, értékelése és ellenőrzése céljából előírta. A tanácsadó-értékelő rendszer működtetésének pénzügyi forrását az alapító okirat szerint a kuratóriumnak a közalapítvány működési költségeire engedélyezett kereten belül kellett volna megteremtenie, de a kuratórium helytelenül az ellenőrzési költségeken takarékoskodott. A kuratórium által adományozott támogatások az országos terjesztésű kisebbségi lapok támogatására, a hazai kisebbségek általános identitásának megőrzését segítő célprogramokra, illetve a közép- és felsőfokú oktatásban tanulóknak és az alkotóknak adott ösztöndíj-támogatásokra irányultak. Az 1999-2003. évek között a támogatások 43,9%-át kisebbségi laptámogatásra, 41,5%- át célprogramokra, 13,7%-át tanulmányi és alkotói ösztöndíjakra, 0,9%-át az elnöki keret terhére (pl. kisebbségi rendezvényekhez, találkozókhoz, továbbképzésekhez nyújtott támogatásokra) fizette ki a közalapítvány. Az összes támogatás 15,6%-át magánszemélyek (7322 fő) részére ítélte meg a kuratórium, ennek 84,3%-át tanulmányi, illetve alkotói ösztöndíjként. A támogatások összegének 23,5%-át a cigány, 19,9%-át a német, 11,3%-át a szlovák, 10,5%-át a horvát kisebbségek által benyújtott pályázatok nyerték el. Az alapító okiratban meghatározott célok közül az érdekvédelmi tevékenység, valamint intézmények alapításának támogatására az ellenőrzött időszak alatt a kuratórium nem írt ki pályázatot, és az elnöki keret terhére sem adott e célokra támogatást. A MEH kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának 2004. április 7-én kelt tájékoztatása szerint intézmények alapítására és átvételére a költségvetés 2003-2004. években a Miniszterelnökség fejezetben nevesített előirányzatot biztosított, az érdekvédelmi tevékenység pedig más forrásból kap támogatást. A kisebbségek országos terjesztésű írott sajtóját a kuratórium 1999-2003 között összesen több mint 1,2 milliárd Ft-tal támogatta, általában évenként és kisebbségenként egy-egy, a cigány kisebbségnél négy-öt lap kapott támogatást. A pályázatok szerint a lapokat átlagosan 73%-ban a MNEKK támogatásából tervezték finanszírozni, az előállított példányszámnak csupán 45%-os értékesítési arányával számoltak, valamint a lapok eladási ára a tervezett költségeknek csak 15%-át fedezte. Kifogásoltuk, hogy a kuratórium a támogatási szerződésekben nem biztosította a támogatások egységes elszámolásának és a cél szerinti felhasználás maradéktalan ellenőrzésének a feltételeit, mivel nem határozta meg az elszámolás konkrét módját és idejét, a csatolandó dokumentumok körét. Az elszámolások ellenőrzése kapcsán feltárt szabálytalanságoknál pedig a közalapítvány nem érvényesítette maradéktalanul a szerződésben rögzített szankciókat (az ellenőrzött támogatások közül 3 esetben nem kifogásolta meg 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a szerződés szerint nem támogatható kifizetéseket, 2 esetben nem intézkedett a megmaradt támogatási összegnek a visszafizettetéséről). A célprogramokra az öt év alatt adott több mint 1,1 milliárd Ft támogatás 40%-a hagyományőrző és kulturális rendezvények, 20%-a gyermek és ifjúsági táborok megszervezését szolgálta. A támogatások további 40%-át fordította a kuratórium a tudományos rendezvények, kutatói programok és kutatóműhelyek támogatására, közéleti szakemberek képzésére, a regionális és a helyi elektronikus média és kiadói tevékenység támogatására, közgyűjtemények gyarapításának elősegítésére, illetve a hitélethez kapcsolódó tevékenységek, az anyanyelvű színházi tevékenységek támogatására. A támogatások szabályosságának, célszerű felhasználásának és elszámoltatásának ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a jóváhagyott támogatások célja összességében összhangban volt a közalapítványi és pályázati célokkal, a pályázók 96,5%-a a közalapítvány által előírt módon számolt el a támogatással. Az ellenőrzés során a MNEKK irodaigazgatója személyes felelősségét állapítottuk meg a tanulmányi és alkotói ösztöndíj támogatások, ezen keresztül a közalapítvány vagyoni helyzete ellenőrzésének megnehezítése miatt. Az ellenőrzött időszakban a kuratórium összesen 0,4 milliárd Ft tanulmányi és alkotói ösztöndíj támogatást adott. Az e körbe tartozó támogatások pályáztatásának lebonyolítására, a támogatások odaítélésére és célszerű felhasználására irányuló ellenőrzést megnehezítette, hogy az 1999-2001. évi alkotói ösztöndíjak és az 1998/1999-2002/2003. évi tanulmányi ösztöndíjak pályázati dokumentumait (pályázatokat, támogatási szerződéseket és elszámolásokat) az ösztöndíjak odaítéléséről szóló kuratóriumi határozatok, valamint a kifizetések alapbizonylatai (banki átutalások) kivételével a MNEKK irodaigazgatója a közalapítvány szabálytalan tartalmú iratkezelési szabályzata alapján kiselejtezte. Ezek a dokumentumok számviteli bizonylatok voltak, így selejtezésükkel az irodaigazgató megszegte a hatályos számviteli törvények előírásait. A MNEKK a dokumentumok selejtezése helyett az ezekben feltüntetett különleges adatok törlésével eleget tehetett volna adatvédelmi kötelezettségének. A számvitel rendje megsértésének alapos gyanúja miatt az Állami Számvevőszék a felelősségre vonással kapcsolatos intézkedések megtételét kezdeményezte. A közalapítvány iratkezelési szabályzatát hatáskörét túllépve a kuratórium helyett a MNEKK irodaigazgatója hagyta jóvá. A szabályzatot csak a 2002. szeptember 17-i módosítást követően egyeztették a Magyar Országos Levéltárral, amely annak tartalmával egyetértett. Az iratkezelési szabályzatban nem vették figyelembe a hatályos számviteli törvényekben előírt (2000-ig öt, 2001 után nyolc éves) megőrzési kötelezettséget, mivel a számviteli bizonylatnak minősülő pályázati dokumentumokat 2002-ig két év, azt követően öt év, az ösztöndíj pályázatokat egy év leteltével megsemmisíthetőnek minősítették. A 2004. I. negyedévében (a helyszíni ellenőrzés időpontjában) még meglévő, a 2002/2003. évben adományozott tanulmányi ösztöndíjak dokumentációjának megtekintését a MNEKK irodaigazgatója nem biztosította az Állami Számvevőszék ellenőrzést végző számvevői számára, mivel e dokumentumok a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat is tartalmaztak, és az adatkezeléshez a törvény szerint az érintetteknek írásban hozzá kell járulniuk. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása amelyet csak a helyszíni ellenőrzés befeje- 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zését követően kaptunk meg nem igazolta az adatvédelmi törvény olyan értelmezését, amely korlátozza az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultságát. Az állásfoglalás szerint, amennyiben a betekintésnek célja nem az érintettek azonosítása, ellenőrzése, hanem az adatkezelő jelen esetben a MNEKK törvényes működésének, a kifizetései jogszerűségének ellenőrzése, ebben az esetben az olyan betekintés, amely nem jár együtt a megismerő oldaláról más adatkezelési művelettel (pl. ennek során felvétellel, tárolással), ekkor a betekintő nem válik adatkezelővé. Az Állami Számvevőszék ellenőrzést végző számvevői tehát jogosultak a különleges adatokat tartalmazó dokumentumokba is betekinteni. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása megismerését követően a 2004 májusában ismételten megkísérelt ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a MNEKK irodaigazgatója a 2002/2003. évben adományozott tanulmányi ösztöndíjak dokumentációját 2004. március 16-án a számviteli törvénnyel ellentétesen kiselejtezte. A kuratórium az ülések határozatképességének megállapításánál törvénysértő gyakorlatot folytatott, mivel a jelenlévők számát nem az alapító okiratban megállapított létszámhoz, hanem az egyéni lemondásokkal csökkentett létszámhoz viszonyította. Emiatt az 1999-2003 közötti időszakban a kuratóriumi ülések 33%-a valójában határozatképtelen volt, az ezeken az üléseken hozott valamennyi kuratóriumi határozat (az összes határozat 25%-a) törvénysértő 10. Nem tartotta be a kuratórium a minősített többséget igénylő határozatoknál sem az alapító okirat előírásait, így például az éves költségvetéseket 1999-2003 között, az éves beszámolókat 2000 óta, a 2000. és a 2003. évi célpályázatokat (a pályázatok kiírására és azok elbírálásának rendjére vonatkozóan), valamint a sajtótámogatásokat a 2001. év kivételével nem minősített többséggel fogadta el. A kuratórium működőképességének zavarait elsősorban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény és az ezzel összhangban lévő alapító okiratnak a kurátorok delegálására vonatkozó szabályai okozzák, amely szerint a kuratórium elnöke a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori vezetője, a kuratórium személyi összetételének kialakításában pedig delegálási elv érvényesül. A kuratórium tagjai: a kisebbségek országos önkormányzatainak azok közgyűlése által megválasztott egy-egy képviselője, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség szervezetei által választott személy, az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok által kijelölt egy-egy személy, továbbá a belügyminiszter, a külügyminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter és a Kormány ifjúsági és sportfeladatokat ellátó tagja, valamint az MTA elnöke által kijelölt egy-egy személy. 11 A 10 A Legfőbb Ügyészség a Magyar Mozgókép Közalapítvány határozatképtelen kuratóriumi üléseken hozott határozataival kapcsolatos álláspontja szerint azokat a határozatokat, amelyeket nem az alapító okiratban meghatározott arányú megjelenéssel hoztak, törvénysértőnek kell tekinteni (lásd Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 2003. év, 0304.). 11 A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2004. 03. 05-i T/9126. számú törvényjavaslat a kuratóriumi tagok delegálására vonatkozóan az OGY-ben képviselőcsoporttal rendelkező pártok helyett az OGY Emberi jogi, kisebbségi és vallás- 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK NEKH elnöki funkcióban történt személyi változások miatt a kuratórium elnöki tisztségében három alkalommal volt személyi változás. A kuratórium tagjainak megbízatása határozatlan időre szól, ennek ellenére az ellenőrzött időszak alatt a kuratórium személyi összetétele a delegáló szervezet megszűnése, lemondások, a delegáló minisztériummal való munkaviszony megszűnése stb. okok miatt 2000 májusáig öt, ezt követően kilenc kurátor személyében változott meg. Az 1998. és a 2002. évi országgyűlési választásokat követően megváltozott az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok száma, az országgyűlési, illetve a kisebbségi országos önkormányzati képviselők személyi összetétele, emiatt például a 2002-2003. években a pártok által delegált kurátorok már nem is vettek részt a kuratóriumi üléseken. A Kormány mint alapító a kurátori tisztségekről történt lemondások, illetve a kisebbségi törvény által meghatározott delegáló szervezetekben történt változások miatt nem módosította az alapító okiratot, jóllehet a kuratórium létszámát, a kuratóriumi elnök és a kurátorok személyének megnevezését az alapító okiratban kell rögzíteni, ezen változtatni csak az alapító okirat módosításával lehet, amely a Fővárosi Bíróság jogerős végzésével válik hatályossá. A kuratórium elnöke több ízben kérte az alapítót az alapító okirat aktualizálására, de ez nem történt meg. A Kormány 1999-2003 között az alapító okiratot egy alkalommal módosította, de azt nem hozták nyilvánosságra, továbbá két kormányhatározatban is elfogadta az alapító okirat módosítással kapcsolatos előterjesztéseket, de e határozatok nem kerültek végrehajtásra. A határozatokban a Kormány azonnali határidő megjelölésével az igazságügy-minisztert hatalmazta fel arra, hogy az alapító okirat módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az alapító képviseletében eljárjon. A Ptk. és az alapító okirat szerint a MNEKK-nél mint közalapítványnál kötelező felügyelő bizottság létrehozása. 1999-2003 között azonban ténylegesen csak 2000 szeptembere és 2001 májusa között működött a felügyelő bizottság, mivel a hatályos alapító okirat szerint kijelölt öttagú felügyelő bizottság elnöke és három tagja lemondott, de helyettük a Kormány új elnököt és tagokat nem jelölt ki és az alapító okiratot nem módosította. Az FB a beszámolási kötelezettségének egy évben sem tett eleget. A belső szabályzatok közül a kuratórium az alapító okirat felhatalmazásával elkészítette és jóváhagyta a vagyonkezelési szabályzatot és az SZMSZ-t. Az SZMSZ a közalapítvány képviseletének, jegyzésének jogosultsága tekintetében nem volt összhangban a Ptk., illetve az alapító okirat előírásával. A vagyonkezelési szabályzatnak a törzsvagyonnal kapcsolatos része törvénysértő, mivel a vagyon felhasználási módjának szabályozására, ezen belül például a törzsvagyon, illetve a forgalomképes vagyoni kör meghatározására az alapító jogosult az alapító okirat keretei között. A MNEKK az ellenőrzött időszakban rendelkezett a hatályos törvényekben előírt gazdálkodási szabályzatokkal, ezek között a hatályos számviteli politikát a kuratórium jóváhagyta, de a leltárkészítési és leltározási-, valamint a pénzkezelési szabályzatok elfogadásáról nem ügyi bizottsága, a delegáló miniszterek helyett pedig az alapító által történő kijelölést tartalmazza. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK határozott, azokat hatáskörét meghaladóan az irodaigazgató hagyta jóvá. A közalapítvány számviteli politikája összhangban volt a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokkal, kivéve a továbbutalási céllal kapott támogatások számviteli elszámolásának szabályozását, a számlarend aktualizálása azonban elmaradt. A bankszámla és értékpapírszámla feletti rendelkezés módját, terjedelmét sem az alapító okirat, sem az SZMSZ, sem a vagyonkezelési és befektetési, sem a pénzkezelési szabályzatok nem szabályozták. 1999. márciustól a helyszíni ellenőrzés befejezéséig, az iroda igazgatója, a kuratórium elnöke, valamint a könyvelést végző cég alkalmazottai voltak jogosultak az aláírásra, így a külső könyvelő cég alkalmazottai önállóan a kuratórium vagyonkezelési jogát csorbítva rendelkeztek a bankszámla, ezen keresztül a közalapítvány vagyona felett. A banki aláírók körét a kuratóriumi elnök személyének változásával összhangban nem aktualizálták. Az értékpapírszámla felett a közalapítvány képviseletére jogosult kurátoron és kuratóriumi elnökön túl a MNEKK irodaigazgatója és a könyvelést végző cég alkalmazottai érdemben rendelkezhettek. A közalapítvány 2000. április 25-én kelt értékpapírszámla szerződését a kuratóriumi elnök meghatalmazása alapján a könyvelést végző kft. egyik alkalmazottja írta alá, aki így önállóan rendelkezett a MNEKK értékpapírjai felett. A kuratóriumi elnök által adott meghatalmazás ellentétes volt a Ptk.-val és az alapító okirattal, mivel a képviseleti jog gyakorlásáról a kuratóriumi elnök nem rendelkezhetett. A banki átutalási bizonylatokat a MNEKK irodaigazgatója írásos utasításai alapján a külső könyvelő cég banki aláírásra bejelentett alkalmazottai írták alá. Az ideiglenesen szabad pénzeszközök lekötését a MNEKK irodaigazgatójával történt szóbeli egyeztetést követően a könyvelő kft. meghatalmazott alkalmazottja végezte. Az irodaigazgató által adott írásos és szóbeli utasítások ellentétesek voltak a Ptk.-val és az alapító okirattal, mivel a képviseleti jog gyakorlásáról az irodaigazgató nem rendelkezhetett. A közalapítvány eltérően a leltározási szabályzat előírásától mennyiségi felvétellel nem leltározott az ellenőrzött időszakban, de az immateriális javak és tárgyi eszközök folyamatosan vezetett egyedi nyilvántartását minden évben egyeztették a könyvvezetés adataival. A pénzügyi helyzet az 1999-2003. években stabil volt, az év végi likvid eszközök (rövid lejáratú értékpapírok és pénzeszközök) állománya átlagosan 60 millió Ft felett volt, 2000-től az átmenetileg szabad pénzeszközöket a Kincstár által forgalmazott, államilag garantált értékpapírba fektették. Az értékpapír állománya az időszak alatt az év végi mérlegadatok alapján átlagosan az eszközök 54,5%-át tette ki. A kuratórium a működési költségekkel takarékosan gazdálkodott. Az ellenőrzött időszakban betartotta a működési költségeknek az alapító okiratban meghatározott a mindenkori éves költségvetési támogatás 7%-a mértékét 12, annak ellenére, hogy helytelenül a működési költ- 12 Az alapító okirat a működési költség mértékét a Közoktatási Modernizációs Közalapítványnál és a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítványnál az éves kiadások maximum 8%-ában, az EU Kommunikációs Közalapítványnál 10%-ában határozta meg. 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ségek között kerültek elszámolásra az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei közül pl. a pályáztatással és támogatásokkal kapcsolatos hirdetési- és szakértői díjak, a postaköltségek és az alapítványi célú tevékenység egyéb közvetlen költségei is. Ez amiatt következett be, hogy a számviteli nyilvántartásokban nem különítették el teljes körűen a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit a kuratórium és a munkaszervezet költségeitől, illetve az egyéb közvetett költségektől 13. A kuratórium és a felügyelő bizottság tagjai az alapító okirattal összhangban, tiszteletdíjban nem részesültek, az ellenőrzött öt évben a kuratóriumi tagok által az SZMSZ előírásának megfelelően elszámolt és igazolt költségtérítés összesen egy millió Ft volt. A közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozta, a kuratórium beszámolt az alapítónak a közalapítvány működéséről. Az ÁSZ 1997. évi ellenőrzése során tett javaslatokból a következők nem teljesültek: A kuratórium a központi költségvetés tervezésekor nem tud érdemi befolyást gyakorolni a közalapítványi célok megvalósításához szükséges éves támogatás mértékére, mivel a minisztériumok a tervezés során nem igénylik a közreműködését. A kuratórium nem hozott létre és nem működtetett tanácsadó-értékelő rendszert a támogatások jog- és célszerű felhasználásának értékelésére és ellenőrzésére. A felügyelő bizottság sem a korábbi, sem pedig jelenleg ellenőrzött időszakban nem számolt be az alapítónak a közalapítványt ellenőrző tevékenysége tapasztalatairól. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Gondoskodjék a kuratórium működőképessé tételéről a lemondott, elhalálozott, illetve a delegálók által visszahívott kuratóriumi tagok helyett más személyek soron kívüli jelölésével és az alapító okirat erre vonatkozó módosításának a Fővárosi Bírósághoz történő benyújtásával. 2. Gondoskodjék az FB működőképessé tételéről a lemondott FB elnök és tagok helyett más személyek soron kívüli jelölésével és az alapító okirat erre vonatkozó módosításának a Fővárosi Bírósághoz történő benyújtásával. 3. Módosítsa, illetve egészítse ki a MNEKK alapító okiratát a következőkkel: 13 Korábban már a Közoktatási Modernizációs Közalapítványnál (2000., 0011. számú jelentés), az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (2001., 0117. számú jelentés), az Új Kézfogás Közalapítványnál (2001., 0136. számú jelentés) és a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (2003., 0304. számú jelentés) is megállapítottuk, hogy a számviteli nyilvántartásban nem teljes körűen különítették el a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit a kuratórium és a munkaszervezet költségeitől, illetve az egyéb közvetett költségektől. 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a) b) engedélyezze, hogy a kuratórium - figyelemmel a Ptk. 74/C. (4) bekezdésének előírására - képviseleti jogot biztosíthasson a MNEKK irodaigazgatójának, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét; módosítsa a támogatások jogszerű felhasználásának figyelemmel kísérését, értékelését és ellenőrzését biztosító tanácsadó-értékelő rendszer pénzügyi forrását, azt a működési költségek helyett az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei között jelölje meg. a MEH kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárnak 1. Gondoskodjék a MNEKK hatályos alapító okiratának a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozásáról. 2. A MNEKK éves állami támogatási előirányzatának megtervezéséhez igényelje a kuratórium együttműködését is. a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumának 1. Állítsa helyre a kuratórium működésének törvényességét, ennek keretében a) b) c) tartsa be a hatályos alapító okiratnak a határozatképességre és a minősített döntésekre vonatkozó előírásait; tételesen vizsgálja felül a határozatképtelen üléseken és a minősített többséghez szükséges szavazatok nélkül hozott törvénysértő határozatokat és intézkedjék ezek megerősítéséről, törléséről vagy a szükséges módosításokkal új határozatok meghozataláról; intézkedjék, hogy csak az alapító okiratban képviseleti joggal felruházott személy gyakorolja a képviseleti jogot, beleértve a szerződések megkötését (vállalkozói, támogatási), valamint a bank- és értékpapírszámlákkal kapcsolatos rendelkezéseket is, haladéktalanul vonja vissza a könyvelő kft. alkalmazottainak bank- és értékpapírszámlák feletti rendelkezési jogát. 2. Érvényesítse a MNEKK irodaigazgatójának felelősségét a) b) c) az iratkezelési szabályzat jogosulatlan jóváhagyásáért; az iratkezelési szabályzatnak a hatályos számviteli törvényekkel Szt. (régi) 84. (1) és 87. (1)-(2) bekezdés, valamint az Szt. (új) 166. (1) és 169. (1)-(2) bekezdés ellentétes tartalmáért; a jelentésben részletezett törvénysértő selejtezésekért. 3. Tételesen vizsgálja felül a belső szabályzatokat a következők figyelembevételével: 19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a) b) c) d) e) f) biztosítsa az SZMSZ, valamint a vagyonkezelési és befektetési szabályzat összhangját az alapító okirattal a képviseleti jogra, a közalapítvány vagyona feletti rendelkezési jogra és a törzsvagyonra vonatkozóan; módosítsa az iratkezelési szabályzatban az iratok, bizonylatok megőrzésének időtartamát a hatályos számviteli törvény előírásainak megfelelően; módosítsa a MNEKK számviteli politikáját összhangban a hatályos 237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. -ával a továbbutalási céllal kapott támogatások számviteli elszámolására vonatkozóan, határozza meg a MNEKK sajátosságait figyelembe véve a közalapítványi tevékenység közvetlen költségeibe (kiadásaiba), illetve a kuratórium és a munkaszervezet költségeibe (kiadásaiba) tartozó költségeket (kiadásokat), ezek elkülönítésének módját; módosítsa a számlarendet a hatályos számviteli törvény előírásainak megfelelően, és hozza összhangba a MNEKK számviteli politikájával; egészítse ki a pénzkezelési szabályzatot összhangban a Ptk. 74/C. (4) bekezdésével és a hatályos alapító okirattal a bankszámla és értékpapírszámla felett rendelkezni jogosult személyek meghatározásával; gondoskodjék az ellenőrzés által feltárt szabálytalan előírások törlését, illetve a hiányzó szabályozások pótlását követően valamennyi belső szabályzat jóváhagyásáról, hatályba léptetéséről és maradéktalan alkalmazásáról. 4. Működjön együtt a MNEKK éves állami támogatási előirányzatának megtervezésében a MEH kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával. 5. Intézkedjék, hogy a kisebbségi sajtóorgánumok támogatására kötött szerződések a támogatási cél sajátosságainak megfelelő differenciáltsággal - tartalmazzák a támogatás célját, az elszámolás határidejét, tartalmát, az elszámoláshoz csatolandó eredeti dokumentumokat, a szerződésszegés szankcióit, a közalapítványnak, vagy megbízottjának a támogatás felhasználására vonatkozó ellenőrzési jogosultságát. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknál és dokumentált szerződésszegéseknél következetesen alkalmazzák a szerződésben rögzített szankciókat. 6. Hozza létre és működtesse az alapító okiratban meghatározott módon a tanácsadóértékelő rendszert a kuratórium által adott támogatások jogszerű felhasználásának folyamatos segítése, figyelemmel kísérése, értékelése és ellenőrzése céljából. 7. Gondoskodjék - a leltárkészítési és leltározási szabályzat előírásának megfelelően a tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel történő leltározásról. a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány felügyelő bizottságának Gondoskodjék az alapító okiratban előírt ellenőrzési és beszámolási kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről. 20