Zékány Dia Kepesita Collection pályázat 2015
Menedék Pályázati anyag leírása A jelen migrációs helyzete. Sokféle elemzést lehet olvasni az utóbbi időszak menekültválságával kapcsolatban. A dolog nagyon érzékeny, így nem is szeretnék mélyebb elemzésekbe bocsátkozni (nem is nagyon tudnék). Csak a személyes érintettségemet és ihletettségemet vázolnám fel. Mindazzal a kérdéssel, ami a pályázati leírásban található, valójában csak az utóbbi fél év migrációs problémái által szembesültem a maga valóságában. Talán azért, mert még soha életemben nem láttam ennyi hontalan embert, családot. A Keleti pályaudvar mellett lakom. Napi szinten találkoztam menekültekkel a tranzit zóna kialakítása előtt és alatt. Szerintem a látványt nem nagyon lehetett kibírni könnyek nélkül. Három testvérem van, én vagyok a legidősebb, így a pótanya szerepben a gyerekekkel való foglalatosság mindig is az életem része volt. Komplett családokat, óvodányi gyereket látni hontalanul, egy szorongatóan új érzés volt számomra. Nap mint nap a döbbenet, düh, lelkiismeret furdalás, szégyenérzet, a változtatni akarás és a tehetetlenség érzése kavargott bennem. A mennyire tudunk mi menedéket adni? kérdés mindennapos problémává vált számomra, és a pályaművet is többek között ez a gondolatkör inspirálta. 2015. szeptember 4-én a menekültek egy része nap közben elindult gyalog az osztrák határ felé Németország irányába, éjszaka pedig buszokkal elvitték a határig azt a több száz embert, aki a Keleti pályaudvar tranzit zónájában tartózkodott, majd teljesen kiürítették az aluljárókat. Aznap este a kedvesem és én egy kései programról hajnali 1 körül sétáltunk haza, még nem tudván az eseményekről. Látva a buszok és rendőrsorfalak sorát az egyetlen szabadon megközelíthető aluljáró lépcsőjén leosontunk megnézni, hogy mi történik (mivel egyik rendőr sem tudott válaszolni a kérdéseinkre). Nagy meglepetésünkre alig voltak már menekültek ott. Egy pár család szedelőzködött, ébresztgették egymást az emberek, tanakodtak, pakoltak elcsigázottan, majd felszálltak a buszokra. Nagyon furcsa volt látni, hogy a holmijaikat, a személyes és újonnan kapott tárgyaikat, sátrakat, játékokat, és mindenféle, a mindennapokhoz szükséges egyéb dolgokat otthagyják, nem viszik, vagy nem vihetik magukkal. Kiüresedett a túlzsúfolt aluljáró, és az emberek után csak a színes tárgyak sokasága maradt Mivel a terek belakásával, az ember és a tárgyak viszonyával, tágabb értelemben ezek pszichológiai összefüggéseivel foglalkozom az utóbbi időben, ezért ez a szituáció meglehetősen felkavaró élmény volt számomra. A tárgyak felgyülemlett halmazai hasonlatosak voltak a családom által lakott túlzsúfolt terekhez. A menekültek szinte mindent hátrahagytak. Több kérdés vetődött fel bennem akkor: mi kell a túléléshez? Mi lehet szükséges, és mi nem? Mi a fontos? Mi az, amit mindenképp magammal viszek egy krízishelyzetben? Aztán belém nyilallt a nyilvánvaló tény, hogy itt arról van szó, hogy mindenki elmegy, senki nem akar nálunk maradni. És meglepő módon az a gondolat is megfogalmazódott bennem, hogy itt hagytak bennünket. Nagyon sajnáltam, hogy elmentek. Annak ellenére, hogy a menekültek szörnyűségeket átélve érkeztek hozzánk, meglepően kedvesek és mosolygósak voltak. Az ottlétükkel színes forgataggá vált a Keleti. Érdekes volt látni azt a jelenséget, hogy a viszonylag új aluljáró tágas terei, amelyek korábban csak átkelésre, pár perces ott tartózkodásra szolgáló - Mark Augé francia antropológus által használt kifejezéssel élve- nem helyek voltak, a menekültek ott tartózkodásával váltak igazából használatban lévő terekké. Az általuk kialakított mini életterek az aluljáróban egyfajta menedékek voltak akár napokig is. Sőt, a hidegebb éjszakákkal életmentő helyekké váltak. A pályamunkában azt a pillanatot festettem le, amit a buszos elszállítás estéjén fényképeztem. A képen megjelenő zsúfoltság, szín és forma kavalkád számomra leírja azt, ahogyan a menekültek a mindennapjaikat kénytelenek élni: menedékről menedékre.
Pályázatra benyújtott mű 1db Gap 2015 110x150 cm olaj, vászon 400.000 Ft Nyilatkozat Alulírott Zékány Dia ezúton nyilatkozom arról, hogy a pályázó mű dobogós szelekciója esetén hozzájárulok az anyag feltöltéséhez a Kepesita Collection blogjára. Tisztelettel: Zékány Dia Budapest 2015. 11. 15.
Gap, 2015, 110x150 cm, olaj, vászon
PORTFÓLIÓ ÖNÉLETRAJZ Csoportos kiállítások 2015 Imago Mundi, Fondazione Giorgio Cini, San Giorgio sziget, Velence, Olaszország 2014 NE Fest, Points of View, Szófia, Bulgária 2014 The second explodes, Kunsthalle, Eurocenter, Lana, Olaszország Születési hely, idő: Debrecen, 1987.07.06. E-mail cím: zediana@gmail.com Blog: zekanydia.blogspot.hu Budapesten él és dolgozik. 2014 Ungern in Ungarn?, Hellerau, European Center for the Arts Dresden, Németország 2013 Essl Art Award Cee 2013, Transcending Cultures, Essl Museum, Bécs, Ausztria 2013 Esterházy Művészeti Díj 2013, Szépművészeti Múzeum, Budapest 2013 Best of Diploma 2013, Barcsay terem, MKE, Budapest 2013 UniCredit Tehetségprogram Alkotói Pályázat 2013, B22 Galéria, Budapest Munkatapasztalatok 2014 Múzeumpedagógus, Kassák Múzeum 2013 Essl Art Award Cee 2013, Magyar Fotográfusok Háza, Budapest 2013 Salon in progress, Müszi, Budapest 2013 Amadeus pályázat, Barcsay terem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest Tanulmányok 2012-2013 Magyar Képzőművészeti Egyetem, Képzőművész-tanár mesterképzési szak 2013 Műcsarnok és egyéb parák, Super8, Budapest 2012 New port, New Media Gallery, Szlovákia, Kassa 2012 Családtematika, Super8, Budapest 2010-2013 Magyar Képzőművészeti Egyetem, Festőművész szak Szaktanár: Révész László László 2012 10 th Art Stays, Festival of Contemporary Art, Ptuj, Szlovénia 2012 UniCredit Tehetségprogram Alkotói Pályázat 2012, Dorottya Galéria, Budapest 2012 I'll Show You Mine If You Show Me Yours, Groningen, Hollandia 2007-2010 Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar, Festőművész szak Szaktanár: Losonczy István, Ernszt András 2012 Gender ecset II, Paksi Képtár, Paks 2012 Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói, Ary Kupsus Gallery, Budapest 2012 Gender ecset, Barcsay terem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest 2002-2007 Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola, Festőművész szak Szaktanár: Székhelyi Edit 2011 Present kortárs képzőművészeti kiállítás és vásár, Bazaar Klub, Budapest 2011 A család, FUGA Budapesti Építészeti Központ, Budapest 2011 9 th Art Stays, Festival of Contemporary Art, Ptuj, Szlovénia Önálló kiállítások 2015 Túlterhelt enteriőr, Müszi, Budapest 2011 WorldFace, Hattyúház, Pécs 2011 Amadeus pályázat, Barcsay terem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest 2012 Metaphor of the vicious world, Galerija Tenzor, Ptuj, Szlovénia
Díjak 2014 K&H alkotói ösztöndíj és egyszeri műtárgyvásárlási program 2013 Essl Art Award 2013 2013 UniCredit Tehetségprogram Ösztöndíj 2013, III. helyezett 2013 VI. Országos Művészeti Diákköri Konferencia, Festészet tagozat, II. helyezett 2012 UniCredit Tehetségprogram 2012, Kisalkotói ösztöndíj 2012 Erasmus ösztöndíj, Hollandia, Hága, Royal Academy of Art Tagság 2015 Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) Workshopok 2013 Társadalmilag elkötelezett művészet napjainkban, Thomas Kilpper-rel, Magyarország 2011 Ptuj, Szlovénia Artist statement Az utóbbi években az enteriőr, a közvetlen környezetemben lévő lakótér, az intim élettér megjelenítése állt a festészeti érdeklődésem középpontjában. Az egyre bővülő sorozat a Túlterhelt enteriőr címet viseli, amely a tárgyak által meghatározott környezet és ember viszonyát boncolgató alkotói vizsgálódás lenyomata. A rend és a rendetlenség, a mögöttük meghúzódó pszichológiai jelenségek megfigyelése érdekel, amit egyfajta realista jellegű megfestés móddal, dokumentarista felfogással jelenítek meg. A terepmunka helyszínei kispolgári enteriőrök; a családi ház és környezete (ahol felnőttem), és a nagyszüleim lakása. Ez a típusú enyhén tipizált közeg sokszor megjelenik a magyar háztartásokban, többnyire a gyűjtögetés, felhalmozás eredményeképpen. A zsúfolt, egymásra rakott tárgyak halmaza horror vacui szerűen töltik be a tereket. Benne élni számomra nem volt egyszerű, de ma már megfigyelőként egyfajta installációkként értelmezem a rendkívüli érzékkel összeválogatott tárgy- és ruhakompozíciók sorát, amelyek romantikus ihletettséget adnak a megörökítés, megfestés vágyának újra és újra.
No Fengh Shui, 2015, 180x130 cm, olaj, vászon
Legénylakás II, 2015, 130x180 cm, olaj, vászon
Kedvenc takaróm II, 2014, 180x130 cm, olaj, vászon
Apa szobája, 2014, 40x41 cm, olaj, vászon
Kanapé, 2014, 110x150 cm, olaj, vászon
Indulás előtt, érkezés után, 2015, 130x180 cm, olaj, vászon
Fürdőszoba, 2014, 30x40 cm, olaj, vászon
Régen és most, 2015, 110x150 cm, olaj, vászon
Próbálkozás, 2015, 110x150 cm, olaj, vászon
Horror vacui, 2015, 110x150 cm, olaj, vászon
Ballagás napján, 2015, 200x300 cm, olaj, vászon