ÜZLETSZABÁLYZAT. Kiadva az Igazgatóság 47/2009. (VIII.18) sz. határozata alapján egységes szerkezetben. Hatályos augusztus 01.

ÜZLETSZABÁLYZAT Kiadva az Igazgatóság 47/2009. (VIII.18) sz. határozata alapján egységes szerkezetben. Hatályos 2009. augusztus 01. Módosítva: 64/2009(X.20) sz. Igazgatósági határozattal Módosítva: 38/2010.(VI.29.)sz. Igazgatósági határozattal Módosítva: 76/2010.(XII.15.) sz. Igazgatósági határozattal Módosítva: 22/2011.(III.29) sz. Igazgatósági határozattal Módosítva: 83/2012.(XII.18.) sz. Igazgatósági határozattal Módosítva: 40/2013.(VI.11).sz. Igazgatósági határozattal Módosítva: 14/2015.( I.22).sz. Igazgatósági határozattal Módosítva: 50/2016.( IV.12).sz. Igazgatósági határozattal

Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések II. Betétgyűjtés III. Pénzkölcsön nyújtása IV. Pénzforgalmi szolgáltatások V. Bankkártya VI. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése VII. Valutaforgalmazás VIII. Bankgarancia IX. Faktoring tevékenység X. Kiszervezett tevékenység XI. Hatályba léptető rendelkezések 2

I. Általános rendelkezések A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban Hpt.) 271 -a előírja, hogy a hitelintézet egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit tájékoztatni a nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról. Jelen szabályzat a Bükkalja Takarékszövetkezet ( továbbiakban: Takarékszövetkezet) és Ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános feltételeit tartalmazza. A fent megnevezett törvény 276. -a előírja, hogy a pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit Üzletszabályzatba foglalni. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni - jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában - a Bükkalja Takarékszövetkezet és az ügyfelek minden üzleti kapcsolatában, amely során a Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Az Üzletszabályzat alkalmazásában Ügyfél az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy más szervezet, valamint természetes személy, akik részére a Takarékszövetkezet szolgáltatást nyújt. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Amennyiben valamely kérdésről sem az Üzletszabályzat, sem a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései az irányadók. A Bükkalja Takarékszövetkezet (Székhelye: 3412 Bogács, Táncsics út 2.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján szövetkezeti hitelintézeti formában működő hitelintézet. A Bükkalja Takarékszövetkezet a Takarékszövetkezeti Garanciaközösségnek és az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). Üzletszabályzat nyilvánossága Az általános üzleti feltételek nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az ügyfelek számára nyitva álló pénzintézeti helyiségben is hozzáférhetők. A Takarékszövetkezet kívánságra bárkinek díjtalanul eljuttatja üzleti feltételeit. A Fogyasztókra vonatkozó rendelkezéseket a Fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönök fejezet tartalmazza Üzletszabályzat módosítása 1. Nem fogyasztóra vonatkozó rendelkezés. A Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat módosításáról, annak hatálybalépése előtt legalább 15 nappal korábban az üzlethelyiségekben való Hirdetményi kifüggesztéssel értesíti Ügyfeleit. Amennyiben az Ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépésig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben az Ügyfél a módosítást nem fogadja el, a Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféllel korábban megkötött szerződéseit az egyes szerződésekben meghatározott határidővel, illetve ilyen szerződési rendelkezés hiányában 30 napos határidővel felmondani. A felmondás ideje alatt a szerződés eredeti feltételek szerint él tovább. A Takarékszövetkezet jogosult Üzletszabályzatát módosítani tevékenységi körének változása, meglévő szolgáltatásainak módosulása esetén. 3

2. Fogyasztókra vonatkozó rendelkezéseket a Fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönök fejezet tartalmazza Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése 1. Nem fogyasztóra vonatkozó rendelkezés. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. A felek kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően egymást késedelem nélkül értesítik az ügylet szempontjából jelentős körülményekről, tényekről. Az ügylettel összefüggő, egymáshoz intézett kérdésekre legkésőbb 30 munkanapon belül válaszolnak, haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre, mulasztásokra. A felek haladéktalanul értesítik egymást elnevezésük, címük, képviselőjük változásáról, továbbá személyüket, jogi státuszukat érintő minden változásról. E kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló szerződési ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat az ügyfél által megjelölt címre, ilyen közlés hiányában az ügyfél Takarékszövetkezet által ismert címére, illetve telephelyére küldi. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az ügyfél részére szóló küldeményeket a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. A szokásos postai idő (általában a feladástól számított ötödik munkanap) elteltével amennyiben postán nem érkezik vissza az ügyfélnek küldött levél, értesítés, a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. A Takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az ügyfél bankszámláját vezetik, illetve ahol a felek a szerződést megkötötték, vagy amelyet a Takarékszövetkezet megadott. A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A Takarékszövetkezet az Ügyfelet közleményben az ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségében történő kifüggesztése útján is értesítheti abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az ügyfelek széles körét érintik. A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának és körülményeinek változásairól kifüggesztés útján értesíti Ügyfeleit. A Takarékszövetkezet az ügyfeleknek szóló tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni. 4

2. Fogyasztókra vonatkozó rendelkezéseket a Fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönök fejezet tartalmazza Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni, és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást teljesítés nélkül visszaküldi az Ügyfélnek. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. Irásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értékesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. Az írásban kötött szerződés egy példányát a takarékszövetkezet az ügyfél részére átadja. Telefonon, vagy más nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik fél kárfelelőssége mellett azonnal köteles jelezni a közlés és visszaigazolása közötti eltérést. Az Ügyfelet terheli a kárfelelősség, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél különkérésére az írásos megerősítés előtt teljesít rendelkezést. Díjak, jutalékok, költségek A Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért felszámított kamat, jutalék, kezelési költség, díj mértékét az Ügyféllel kötött szerződés, Hirdetmény, az Üzletszabályzat vagy jogszabály állapítja meg. Az egyes szerződésekben megállapított kamat, jutalék, díj megváltoztatásának feltételeit a szerződés, az Üzletszabályzat, vagy jogszabály is tartalmazhatja. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet az általa felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés tartalmazza. Az olyan térítést és annak számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében megtekinthető hirdetményben teszi közzé. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes akként, hogy a Takarékszövetkezet megterheli az Ügyfél számláját. Ha a bankműveletre banktechnikai okokból, vagy a Takarékszövetkezet hibájából volt szükség, az Ügyfél nem fizet jutalékot. Kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a következő képlet alapján kell számítani Betét: tőke összeg x kamatláb x naptári napok száma 365 x 100 5

Hitel: tőke összeg x kamatláb x naptári napok száma 360 x 100 A Takarékszövetkezet által felszámított kamatokat, költségeket, díjakat a szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb - figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet.. A Takarékszövetkezet nem felel az ügyfél által átadott, bemutatott okmányok eredetiségéért, és az ebből származó, az ügyfelet esetlegesen érő károk megfizetéséért. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak. Banktitok Banktitok köre A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött jogügyletei során tudomására jutott tényeket és adatokat banktitokként kezeli. Banktitok minden olyan, az egyes Ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződésére vonatkozik. A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire és letéteire vonatkozó adatok, illetve a 2013. évi CCXXXVII. törvény Banktitokra vonatkozó 160., 161, 162, 163 -ában foglaltak. Titoktartási kötelezettség A banktitok tekintetében időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Takarékszövetkezet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottsága, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik a Takarékszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat - a következő pontban meghatározott körön kívül - az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. 6

Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon. A 2013. évi CCXXXVII. törvény 164. alapján nem jelenti a banktitok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan, c) a 3. (1) bekezdés b) g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadatszolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás, d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tag vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása, g) az MNB által a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása ga) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal gb) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter részére, h) a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához, j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, k) az összevont alapú felügyeleti megfelelés vonatkozásában történő, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás, l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére, m) az OBA által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, 7

n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás, o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása, p) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. (1) (7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás, q) a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás, r) a Felügyelet által a 176. (7) bekezdése szerinti válsághelyzetben az EGT-állam központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, ha az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek, s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés, t) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás, v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás, A 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. (1) alapján Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, intézményvédelmi szervezettel, valamint törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, 8

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, i) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral, j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel, l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral, m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel, p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. (3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot, c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot, d) a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget, e) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti, f) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy 9

g) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől. (4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat. (5) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli. (6) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt. (7) A pénzügyi intézmény az (1) (3) bekezdésben, valamint az 162. -ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tagadhatja meg. (8) Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni. Titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) MNB-vel b) az OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal, c) nemzetbiztonsági szolgálattal, d) Állami Számvevőszékkel, e) Gazdasági Versenyhivatallal, f) kormányzati ellenőrzési szervvel, g) vagyonellenőrrel, h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben. (4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben, c) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben. (5) A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról. (6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére. 10

(7) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a Felügyelet eleget tesz a felügyeleti stressz-tesztre vonatkozó kötelezettség végrehajtására, valamint a felügyeleti stressz-teszt eredményeinek az EBH részére való továbbítására abból a célból, hogy az EBH az európai uniós stressz-tesztek eredményeit összegezve nyilvánosságra hozza. Panaszkezelés A Takarékszövetkezet által az ügyfélbejelentések átvételére hivatott szervezeti egységei és a Takarékszövetkezet központja (3412 Bogács, Táncsics út 2.), mely az általános ügyfélszolgálati feladatokat ellátja. Az ügyfélbejelentések kezeléséért felelős munkatársakon kívül, az ügyfelek kifejezett kérésére a Takarékszövetkezet valamennyi munkatársa köteles az ügyfelek ügyfélbejelentéseit fogadni, majd azokat az illetékes munkatársnak továbbítani. Panasz bejelentés, panaszügyintézés A panasz bejelentésére a Takarékszövetkezet a vonatkozó jogszabályi előírások és az ügyfelek igényei és saját adottságai alapján több, az ügyfél által választható lehetőséget biztosít. A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az ügyfél panaszát: - szóban személyesen, telefonon,vagy - írásban személyesen, postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levélben közölhesse. A Takarékszövetkezet törekszik arra, hogy a panaszosokat hátrányos helyzetük (pl. távoli lakóhely, testi fogyatékosság, cselekvési szabadság korlátozottsága) ne akadályozza a panasz benyújtásában, ezért lehetőség szerint a panasz elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé teszi. A Takarékszövetkezetnél a)személyesen vagy meghatalmazott útján a panasz szóban vagy írásban nyitvatartási időben a Takarékszövetkezet valamennyi Kirendeltségén megtehető. b) telefonon közölt szóbeli panaszának fogadására a Takarékszövetkezet a 06-49-534-422 számú telefonvonalat biztosít melyen hangfelvétellel rögzítjük a telefonos kommunikációt. minden hétfői munkanapon 8.00 20.00 óráig,a hét többi munkanapján nyitvatartási időben c) elektronikus eléréssel történő panaszbejelentés esetén - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva a Takarékszövetkezet folyamatosan fogadja a bejelentéseket. Telefonon történő panaszkezelés esetén a Takarékszövetkezet - a hálózati terheltség függvényében - biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A Takarékszövetkezet és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a panasz bejelentésit telefonvonalon 06-49/534-422 Takarékszövetkezet hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. A Takarékszövetkezet az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételről készített, hitelesített jegyzőkönyvet. A szóbeli panasz esetén Takarékszövetkezetünk a panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. 11

Ha a panasz azonnali orvoslása nem lehetséges, vagy amennyiben az ügyfél a személyesen vagy telefonon közölt szóbeli panasz kezelésével nem ért egyet, további kivizsgálás szükséges. Takarékszövetkezetünk a panaszról és azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, azt a panaszossal aláíratja és annak másolati példányát részére átadja. Az írásos panasz benyújtása (megküldése) történhet: - személyesen: A személyesen benyújtott írásbeli panaszt a takarékszövetkezet iktatja, aláírásával az átvételt igazolja és a bejelentés egy másolati példányát az ügyfélnek átadja. Az eredeti példány a központi Titkárság részére kerül megküldésre. - postai úton, faxon: A postai úton és faxon keresztül beérkezett panaszokat az iktatási rendnek megfelelően iktatni kell, majd az központi titkárságra azonnal megküldésre kerül. - e-mailben: érkező panaszt a kozpont@bogacs.tksz.hu e-mail címre A Felügyelet hatáskörébe tartozó, a Takarékszövetkezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekbe, a Felügyelet határozataiba, Takarékszövetkezet belső szabályzatába, illetve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Felügyelethez. Abban az esetben, ha a MNB től érkezik panaszügy kivizsgálása iránti igény, a választ az ügyfél a Felügyelettől kapja meg. Minden egyes ügyfélpanaszra vonatkozóan az eset pontos leírásával feljegyzés, vagy jegyzőkönyv készül. A Takarékszövetkezet a panasz kivizsgálását és az azzal kapcsolatos döntését a jogszabályban előírt határidőkre figyelemmel az általa vállalt határidőn belül teljesíti. Ha a határidőt valamilyen ok miatt meg kell hosszabbítani, erről tájékoztatja az ügyfelet az indok pontos megjelölésével. Az ügyfélbejelentéssel kapcsolatban hozott érdemi döntésről, a megtett intézkedésről, elutasító döntés esetén annak indokairól, és az esetleges jogorvoslati lehetőségekről az ügyfél 30 napon belül írásbeli tájékoztatást kap. A panasszal kapcsolatos döntéshozatalban nem vehet részt a pénzügyi szervezet olyan alkalmazottja, aki a sérelmezett intézkedésben vagy döntésben részt vett. A panaszügyintézés nyelve a magyar, azonban az ügyfél ez irányú kérése esetén a Takarékszövetkezet biztosítja a panaszos által beszélt, és értett nyelven történő panaszügyintézést. Az ügyfélbejelentések intézésével kapcsolatos alapvető tudnivalókról és az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogorvoslati teendőkről készített Panaszkezelési tájékoztatás, illetve az ügyfélbejelentésre szolgáló üres formanyomtatványok az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben megtalálható. II. Betétgyűjtés A Bükkalja Takarékszövetkezet részére az ÁPTF 718/1997/F. sz. határozatában 1997. november27-én-engedélyezte a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadását. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő üzletszerű gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy, a nélkül - visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. A Takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet és ezt módosító jogszabályok rendelkeznek. A Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg. 12

Betételhelyezés Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni. Betételhelyezés a PTK 6:390 alapján - szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okirat alapján történhet. Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 100.-Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. Az 1993. június 30-a előtt elhelyezett betétek visszafizetéséért az állam helytáll. Az 1993. június 30-a után elhelyezett betétekért az Országos Betétbiztosítási Alap (továbbiakban: OBA) vállal garanciát. A 2013. évi CCXXXVII. törvény 212. (1) alapján az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás a 213. -ban meghatározott kivétellel a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett állami garanciával (helytállással) biztosított betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően az OBA által biztosított. A Takarékszövetkezet közli az Ügyféllel, ha az általa elhelyezett betét betétvédelemben részesül. A HPT 213. (1) alapján az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a költségvetési szerv,a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, az önkormányzat, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, a befektetési alap,a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az elkülönített állami pénzalap, a pénzügyi intézmény, az MNB, a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, ezen személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet által elhelyezett, és a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. A Hpt. 213. (2) bekezdése c) pontjának értelmében az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá az olyan betétre, melyet nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. A biztosított Betétesek esetében Az OBA a Betétes részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a hatályos törvénynek az OBA tevékenységére vonatkozó részében meghatározott összegig fizeti ki kártalanításként. A betétbiztosítás és a kártalanítás további feltételeit a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény 209. - 219. -aiban foglaltak tartalmazzák. 13

A HPT 214. (1) bekezdése alapján az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig a (2) bekezdésben foglalt kivétellel forintban fizeti ki kártalanításként. A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Betétvédelemben akkor részesül a betét, ha a betétes azonosítható. (Hpt. 217. 3. bek. szerint név és legalább két azonosító adat szükséges.) A Takarékszövetkezet által nyilvántartott személyi azonosító adatok köre az alábbi: Belföldi természetes személynél: 1. családi és utónevét, előző név házassági név (ha van) 2. lakcímét 3. születési helyét és idejét. 4. állampolgárságát 5. anyja leánykori családi és utónevét 6. az azonosító okmányának típusát és számát 7. az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét. 8. külföldi természetes személy esetében az 1-7 pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján útlevél vagy fényképes tartózkodási engedély alapján - megállapítható adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyét. Céget azonosító adatok: 1.) nevét, rövidített nevét, 2.) székhelyének, fióktelepének címét, 3.) főtevékenységét, 4.) azonosító okiratának számát, (cégjegyzékszám, adószám, KSH szám) 5.) képviseletére jogosultak nevét azonosító adatai, beosztását, 6.) a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait, Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki. Betétek okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes megnevezését, vagy más módon történő megjelölését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. 14

A Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (a továbbiakban betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető. Azonosítás: A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor (a továbbiakban: szerződéses kapcsolat létesítésekor) köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni. A Takarékszövetkezet az azonosítás során az alábbi adatokat köteles a 2007. évi CXXXVI. törvénynek megfelelő módon rögzíteni. A hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett: a) Természetes személy: 1. családi és utónevét, előző név házassági név (ha van) 2. lakcímét 3. születési helyét és idejét. 4. állampolgárságát 5. anyja leánykori családi és utónevét 6. az azonosító okmányának típusát és számát 7. az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét. 8. külföldi természetes személy esetében az 1-7 pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatok közül az azonosító okmányalapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyét. b.) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet: 1. nevét, rövidített nevét, 2. székhelyének, fióktelepének címét, 3. főtevékenységét, 4. azonosító okiratának számát, (cégjegyzékszám, adószám, KSH szám) 5. képviseletére jogosultak nevét azonosító adatai, beosztását, 6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait c.) a pénzügyi műveletre vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat. Amennyiben az ügyfél (betétes) adataiban, illetve tényleges tulajdonos személyében változás történt, köteles a takarékszövetkezetet 5 munkanapon értesíteni. A hitelintézet a betétest és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás és terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló a 2007. évi CXXXVI. törvény valamint a mindig hatályos pénzmosás és terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szabályzat szerint azonosítani, és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét szerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a hitelintézet a takarékbetétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. 15

Betéti szerződés Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. A takarékbetét elhelyezhető: - lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan), - előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel). A Takarékszövetkezet az elhelyezett betét után - a betételhelyezés idejére Üzletszabályzatban és az egyes betétekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben közzétettek szerint, a Hirdetmény alapján meghatározott mértékű kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet. A betét után járó kamat az egyes konstrukciók Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott időpontokban és módon esedékes.. Betétek kamatai A betét - ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik - az elhelyezést követő naptól a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő módosítását hatálybalépését 15 nappal megelőzően, ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, hirdetményben közzéteszi. A Takarékszövetkezet az aktuális kamatokról az Üzletszabályzat részét képező Hirdetmény útján ad tájékoztatást, mely hirdetmény az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben érhető el. A takarékbetétek adózás alóli mentessége a.) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól. b.) A takarékbetét kamatát - a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mértékű - kamatadó terheli. c.) Az adóköteles kamat utáni adót a Takarékszövetkezet a jóváírt, illetve kifizetett kamat alapján állapítja meg és fizeti be. A betétesek részére a nettó kamat kerül jóváírásra, így a kamattal kapcsolatban a NAV felé elszámolási kötelezettségük nincs. A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló.82/2010.(iii.25.) sz. kormányrendelet rendelkezése alapján a hitelintézeteknek az üzletszabályzatban az egyes általa kivált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (E B K M) is ki kell számítani. és azt meghatározott esetekben és módon közzé kell tenni. Az EBKM kiszámítását és közzétételének szabályait a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III.25.) Kormányrendelt szabályozza. Eszerint az EBKM számítását az alábbiak szerint kell elvégezni: Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb: ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 16

Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap: ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik: ahol: n = a betétbefizetések száma, Bi= az i-edik betétbefizetés összege, ti= az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, tj= az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, Kj= a j-edik kifizetés összege. A Könyves takarékbetét utáni kamat - teljes kifizetés esetét kivéve - minden év december 31-én esedékes. Minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletekre történő - felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. Az ügyfelek tájékoztatása érdekében a Takarékszövetkezet valamennyi egysége köteles a jogszabályok szerint - az ügyfelek által jól látható helyen - kifüggeszteni az Üzletszabályzatát és az egyes konstrukciók Általános Szerződési Feltételeit, valamint a kamatmértékeket tartalmazó Hirdetmény -t. A Takarékszövetkezet és üzletfelei között létrejövő betéti jogügyletekre és a Szerződési Feltételekre az Általános Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény, továbbá a Takarékszövetkezet és ügyfelei jogviszonyát szabályozó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint hatósági engedélyek az irányadók. 17