Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Nonprofit szervezetek számviteli és adózási sajátosságai a Naprakész Könyvelő és Szolgáltató Egyesület példáján keresztül Belső konzulens: Simonné Romsics Erika Külső konzulens: Subics Mária Kuzma Patrícia Nappali Tagozat Pénzügy és Számvitel Szak Számvitel Szakirány 2011. 1
NYILATKOZAT Alulírott Kuzma Patrícia büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, 2011.12. 15. hallgató aláírása 2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 5 2. Nonprofit szektor bemutatása... 6 2.1. Nonprofit szektor meghatározása... 6 2.2. Nonprofit szervezetek főbb típusai... 8 2.2.1. Közhasznú minősítés... 9 2.3. Nonprofit szervezetek és az EU... 11 2.4. Nonprofit szervezetek Magyarországon... 12 3. Nonprofit szervezetek gazdálkodása... 13 3.1. A nonprofit szerveztek gazdálkodása, szabályzatai... 13 3.2. A nonprofit szervezetek bevételei... 15 3.3. Nonprofit szervezetek kiadásai... 16 4. A nonprofit szervezetek számvitele... 17 4.1. Könyvvezetési kötelezettség... 17 4.1.1. Egyszeres könyvvitel... 17 4.1.2. Kettős könyvvitel... 18 4.2. Beszámolási kötelezettség... 19 4.2.1. Egyszeres könyvvitel esetén... 20 4.2.1.1. Egyszerűsített beszámoló... 20 4.2.1.2. Közhasznú egyszerűsített beszámoló... 22 4.2.2. Kettős könyvvitel esetén... 23 4.2.2.1. Egyszerűsített éves beszámoló... 23 4.2.2.2. Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló... 24 4.2.2.3. Sztv. szerinti éves és Sztv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló... 24 4.2.3. Közhasznúsági jelentés... 25 4.3. Könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés... 26 5. Nonprofit szervezetek adózása... 27 5.1. Általános forgalmi adó... 27 5.2. Társasági adó... 28 5.3. Személyi jövedelemadó... 29 5.4. Egyéb adók, illeték, vám... 30 6. Naprakész Könyvelő és szolgáltató Egyesület bemutatása... 32 6.1. Szervezeti felépítés, általános adatok... 32 6.2. Tevékenységi kör... 34 3
6.3. Egyesület célja... 35 6.4. Egyesület programjai... 36 7. Naprakész Könyvelő és Szolgáltató Egyesület gazdálkodása... 37 7.1. Az Egyesület gazdálkodása... 37 7.2. Az Egyesület bevételei... 37 7.3. Az Egyesület költségei... 39 7.4. Az Egyesület számvitele... 42 7.4.1. Könyvvezetés... 43 7.4.1.1. Pályázatok elszámolása... 44 7.4.1.2. Távkönyvelés... 45 7.4.1.3. Könyvviteli program... 45 7.4.2. Számlarend... 46 7.4.3. Beszámoló... 50 7.4.4. Könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés... 53 7.5. Az Egyesület adókapcsolatai... 54 7.5.1. Általános forgalmi adó... 54 7.5.2. Társasági adó... 55 7.5.3. Személyi jövedelemadó... 55 7.5.4. Helyi adók... 57 8. A Naprakész Könyvelő és Szolgáltató Egyesület jövője... 57 9. Összefoglalás... 58 Felhasznált irodalom Mellékletek 4
1. Bevezetés Napjainkban a nonprofit szektor egyre jelentősebb szerepet kap a válságnak és az állami szerepvállalás csökkenésének köszönhetően. Számos társadalmi gazdasági probléma a civil kezdeményezések nyomán vált kezelhetővé, számos fontos cél kizárólag a nonprofit szervezetek közreműködésével valósulhat meg. Hozzájárulnak közintézmények (iskolák, múzeumok, könyvtárak, kórházak, stb.) talpon maradásához és fejlődéséhez. Innovatív civil kezdeményezések szolgálják az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy korszerűsítését és fontos társadalmi problémák (környezetszennyezés, hajléktalanság, munkanélküliség, alkoholizmus, drogfogyasztás stb.) enyhítését. Fontos közösségi funkciókat (a kultúra fejlesztése, a nemzeti és kisebbségi identitások erősítése, az egészség megőrzése stb.) töltenek be. 1 A hétköznapi életben, a médiában egyre többször halljuk a nonprofit szót, ám jelentésével és az ide tartozó szervezetek körével továbbra sem vagyunk teljesen tisztában. Ezenkívül a szektorral kapcsolatban sok a félreértés, a tévhit. Ez és a nonprofit szervezetek társadalmi és a gazdasági életben betöltött jelentősége hívta fel figyelmemet ezen szektor alaposabb vizsgálatára. A nonprofit szervezetek működését, célját és tevékenységi körét tekintve eltér a vállalkozói szektortól, tevékenységüket speciális, külön törvények szabályozzák. Az eltérő szabályozásból fakad az, hogy beszámoló készítési és adózási kötelezettségük megállapítása során is általánostól eltérő előírásokat kell alkalmazniuk. Ezek a specialitások késztettek a nonprofit szervezetek számviteli és adózási sajátosságainak bemutatására. Dolgozatomban a nonprofit szervezetekre vonatkozó számviteli és adózási különlegességeken kívül általános gazdálkodási, működési szabályokat is ismertetek. A dolgozat második felében pedig a Naprakész Könyvelő és Szolgáltató Egyesület, mint társadalmi szervezet vonatkozásában mutatom be az előbb említett sajátosságokat. 1 http://www.nonprofitkutatas.hu/magunk.htm 2011. november 5. 5
2. Nonprofit szektor bemutatása 2.1. Nonprofit szektor meghatározása A mai gazdaság alapvetően három szektorból épül fel, ezek a kormányzati szervek, a vállalati szervezetek és a nonprofit szervezetek vagy más néven harmadik szektor. A költségvetési szervek a közfeladat, tevékenység finanszírozási rendszerében tartósan jelen lévő, folyamatos, nem haszonszerzést célzó, időnként operatív, gyors (ön)kormányzati ügyintézést megkívánó feladatok ellátására létrehozott szervezet-típus. E szervezeti körbe tartoznak azok az intézmények, amelyek államhatalmi, államigazgatási feladatokat látnak el, vagy tevékenységüket közintézeti, illetve üzemszerű gazdálkodási formában végzik. A vállalkozói szervezetek létrejöttét, működését és megszűnését vagyonuk hatékony működéséből származó profit motiválja. A közfeladatok ellátásában nem csak az állami fenntartású, nem csak a profitérdekelt szervezetek, de egy köztes, vegyes-finanszírozású, ún. harmadik szektor is szerepet kap. E szektor szervezetei alapvetően sem nem állami, önkormányzati szervekként, sem nem profit-érdekelt, vállalkozó szervezetként jönnek létre. 2 Ennek ellenére szervesen kapcsolódnak mindkettőhöz. Fontos szerepük, hogy olyan feladatokat, szükségleteket elégítsenek ki, amelyek kielégítése a magán szektor számára nem jár haszonnal, az állam pedig nem, vagy csak részben tudja ellátni. 1.számú ábra A nonprofit szervezetek fogalma Forrás: Bíró E. 2002. p. 7 2 Dr. György I. 2007, p. 12, 13, 14 6
Az ábra alapján jól megfigyelhető a nonprofit szervezetek elhelyezkedése. A legnagyobb kör a Nem kormányzati szervek tartalmazza a magán szektort is. A következő kör a Nem üzleti szervezetek, ide tartoznak például az egyházak, köztestületek is. A Társadalmi szerveződések magába foglalja a civil társaságot, és a nem formalizált mozgalmakat. A negyedik kör Civil nonprofit szervezetek amely fogalom alá az egyesületek, alapítványok és közcélú gazdasági társaságok tartoznak. Az utolsó halmaz pedig a bíróság által közhasznú szervezetté minősített szervezeteket foglalja magába. A nonprofit szervezetek gyűjtőfogalom, a magyar jogrendszerben nem definiált. A legelterjedtebb fogalomhasználatban azon társadalmi és gazdasági szervezeteket értjük, amelyek nem államiak, nem profitorientáltak, és amelyeket bizonyos fokú intézményesültség, önkéntesség és közjó szolgálata jellemez. A nonprofit szervezetek összességét nonprofit szektornak nevezzük. Nonprofit szervezetek közös jellemzői: elsősorban nem nyereségszerzés céljából jönnek létre, de folytathatnak vállalkozási tevékenységet is, közérdekű céljaikat nem veszélyeztető mértékben, és annak javára, nyilvántartásba vétellel jönnek létre, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek (kivéve: nonprofit kkt. és bt.), jogszabályok határozzák meg a működési kereteiket, képviseleti, ügyintéző, esetleg ellenőrző szervvel rendelkeznek, minden olyan jogszabály vonatkozik rájuk, mint a gazdálkodó szervetetekre (adótörvények, számviteli, munkaügyi jogszabályok), de vannak csak rájuk érvényes speciális jogszabályok, a törvényi előírások figyelembevételével közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú minősítést kérhetnek. 3 3 Gottgeisl R., Láng N. 2010, p. 12 7
2.2. Nonprofit szervezetek főbb típusai Közalapítvány A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. A közalapítvány az alapítvány egyik speciális formája. A közalapítvány a cél szerinti tevékenységét az állami vagyon elkülönítésével, annak befektetésének hozadékával és egyéb bevételekkel gyarapítva látja el. Köztestület A Ptk. 65. - a alapján a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. Társadalmi szervezet (egyesület) A társadalmi szervezet fogalma gyűjtőfogalom, ide tartozik a párt, a szakszervezet, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet és az egyesület. Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. 4 Egyesület alapítható minden olyan célra és tevékenységre, amely összhangban van az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Alapítvány Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. 5 4 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről 61. 5 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről 74/A 8
Nyílt alapítvány esetében az alapító a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére és lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz bárki csatlakozhasson vagyoni hozzájárulás befizetésével, esetleg a cél elérését közvetlenül segítő vagyontárgyak vagy szolgáltatások felajánlásával. Zárt alapítványnál az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhető, így ez esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységből befolyt jövedelem növelheti. Nonprofit gazdasági társaság Magyarországon 2007. július 1-től alapítható nonprofit gazdasági társaság. Ezekre a társaságokra a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozik. A nonprofit gazdasági társaság létrehozásának nem feltétele, hogy feltétlenül társadalmi közös szükséglet kielégítésére törekedjen. Olyan társaság, amely nem jövedelemszerzésre irányul, de üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészitő jelleggel folytathat. A társaság nyeresége nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alaítható és működtethető. Fajtái lehetnek: o nonprofit közkereseti társaság (nonprofit kkt.), o nonprofit betéti társaság (nonprofit bt.), o nonprofit korlátolt felelősségű társaság (nonprofit kft.), o nonprofit részvénytársaság (nonprofit zrt. vagy nonprofit nyrt.). 2.2.1. Közhasznú minősítés A közhasznú szervezeti jogállás nem egy külön szervezeti formát jelent, a közhasznú szervezetekről szóló törvény (1997. évi CLVI tv.) lehetőséget biztosít arra, hogy a nonprofit szektorba tevékenykedők bizonyos tevékenységek végzése esetén közhasznú minősítést kapjanak. A közhasznúságról annyit összefoglalóan tudni kell, hogy nagyobb mértékű, az államtól kapott kedvezményeket (pl. adó, illeték, vám, egyes pályázatokon való részvétel lehetősége, a szervezet által kiadott adományigazolások adót csökkentő jellege, stb.) jelent az ezzel a fokozattal rendelkező szervezetek oldalán, azonban 9
ezekért cserébe az állam a közhasznú szervezetektől megköveteli azt, hogy szervezetük szinte teljesen átlátható (transzparens), működésük pedig nyilvános legyen. 6 A közhasznúságnak két fokozata van: Közhasznú az a szervezet lehet, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény mellékletében felsorolt valamely tevékenységet végzi. Kiemelten közhasznú az a szervezet, amely az előzőekben túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, melyről törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, alapítvány, közalapítvány, köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, sportági országos szakszövetség, nonprofit gazdasági társaság, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, európai területi együttműködési csoportosulás, nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, vízitársulat. 7 A közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. b) pontjában határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát és az ide tartozó tevékenységek körét (1. számú melléklet). A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet a közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 6 Kucsera Tamás Gergely (szerk.) 2010, p 25. 7 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetkről 10
2.3. Nonprofit szervezetek és az EU Európaszerte több százezer nonprofit szervezet működik, ennek megfelelően fontos hidat képeznek az Európai Unió (EU.) szervezetei és az állampolgárok között. Kulcsszerepet játszanak az európai demokratikus modell kialakításában. A civil szervezetekkel kapcsolatos kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak az Európai Unióban: mind az 1993-as Maastrichti Szerződéshez, mind pedig az 1997-es Amsterdami Szerződéshez csatolt nyilatkozatok utalnak a civil szervezetek szerepére, valamint a velük folytatott párbeszéd fokozódó jelentőségére. 8 Ezenkívül 2000-ben a konzultáció rendszeréről és a civil szervezeteknek nyújtott támogatások rendjéről vitaanyag született, 2001 júliusában pedig az ún. Fehér könyv az állampolgárokkal és társadalmi szervezetekkel való kapcsolat szorosabbra fűzését emelte ki. Az EU és a nonprofit szervezetek közti kapcsolat tehát javulást mutat, a közöttük fennálló viszony intenzívvé vált, többek között a politikai párbeszédben, a projektek és programok menedzselésében. Az európai szinten megjelenő törekvések az egységes szabályozás létrehozását célozzák. Ezen törekvések célja a jogi és gazdasági szabályzás egységesítése azáltal, hogy alapító okirat és alapszabály mintákat dolgoznak ki és ajánlanak. Az EU.-ban a nem kormányzati szervek képviseletét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) látja el. Az Európai Bizottság támogatja a nem kormányzati szerveket (NGO), amely támogatások a fejlesztési együttműködést segítő külkapcsolatokat, emberi jogokat, demokratikus programokat, és humanitáriussegélyeket érintik. Szintén fotos támogatási területek a szociális, az oktatási és a környezetvégelmi törekvések, valamint a szervezetek közötti európa szintű hálózatok kialakítása. Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozásával vált jogosultá az EU. két fejlesztési alapja ( Strukturális Alapok, Kohéziós Alap ) által nyújtott támogatásokhoz, melyekkel erősíthető a társadalmi és gazdasági kohézió, valamint csökkenthetők az EU. tagállamai, illetve régiói közötti fejlettségi különbségek. 9 8 Kucsera Tamás Gergely (szerk.) 2010, p 12 9 Papp J. (szerk) 2006. 11. rész 16.fejezet 1. alfejezet p.1 11
2.4. Nonprofit szervezetek Magyarországon A szocializmus negyven éve alatt Magyarországon csak a politikailag többé-kevésbé semleges területeken (sport, kultúra) működhettek egyesületek. Az alapítányokat 1949- ben megszüntették és a továbbiakban egyeltalán nem lehetett ilyen szervezeteket létrehozni. A nyolcvanas években az államszocialista berendezkedés gazdasági és politikai válsága a társadalom és a gazdaság minden területén éreztette hatását. A civil társadalom intézményeit lassan visszahelyezték jogaikba. Ennek első lépéseként 1987- ben a Ptk. ismét legalizálta az alapítványok jogintézményét. Az egyesülési jogról szóló törvényt 1989 januárjában fogadta el a Magyar Országgyűlés. Egy éven belül meghozták a pártok működéséről és gazdálkodásáról, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról rendelkező törvényeket is. Az ösztönzővé vált törvényi háttér és a pénzügyi támogatásokat lehetővé tevő új adózási rendszer hatására a nonprofit szerveztek száma, társadalmi szerepe és gazdasági súlya ugrásszerűen növekedett. 10 Napjainkban a nonprofit szervezetek egyre fontosabb szerepet töltenek be hazánkban. A szervezetek száma folyamatosan nő és a gazdálkodásra fordítható bevételeik emelkedést mutatnak. A 2009. évi legfrissebb Ksh. adatok alapján 66.145 nonprofit szervezet található és évente közel 300 milliárd forinttal gazdálkodnak. A megoszlásukat a követekző táblázat mutatja. 1. számú táblázat A nonprofit szervezetek száma és megoszlása jogi formájuk szerint, 2009. Jogi forma A szervezetek száma megoszlása (%) Alapítvány 22.122 33,4 Közalapítvány 1.545 2.3 Egyesület 35.743 54.1 Köztestület 324 0.5 Munkavállalói, érdekképviselet 1.332 2.0 Szakmai, munkáltatói érdekképvielet 2.741 4.1 Nonprofit gazdasági társaság 2.199 3.3 Nonprofit intézmény 37 0.1 Egyesülés 102 0.2 ÖSSZESEN 66.145 100 Forrás: saját szerkesztés, Ksh. adatok alapján 10 Balogh B. 2003, p. 1 12
3. Nonprofit szervezetek gazdálkodása A magyar jogrendszerben nincs külön a nonprofit szervezetek gazdálkodására vonatkozó egységes szabály, így azokra a területekre, amelyekre a jogszabályok nem térnek ki az általános (versenyszférára vonatkozó) szabályokat kell alkalmazni. A nonprofit szerveztek gazdálkodásának általános szabályait az 1997. évi CLVI. törvény tartalmazza. Számviteli kérdésekben a 2000. évi C. törvény mérvadó (továbbiakban Sztv.) Ezeken kívül számos (egymásnak néha ellentmondó) alacsonyabb szintű jogszabály létezik, amelyek kitérnek a szerveztek sajátosságaira. A gazdálkodás nagyon fontos eleme a civil szervezetek működésének, annak ellenére, hogy a szervezetnek nem a pénzszerzés a célja. A szervezet közérdekű céljainak megvalósításához, a biztonságos működéshez elengedhetetlen feltétel a rendezett anyagi háttér, a gazdálkodás megléte. A nonprofit szerveztek működésüket, gazdálkodásukat az alapítással kezdik meg. 3.1. A nonprofit szerveztek gazdálkodása, szabályzatai A nonprofit szervezetek gazdálkodásának legfőbb sajátossága, hogy elsődlegesen vállalkozási tevékenységet nem végezhetnek, és ha profitot termelnek, azt egymás között nem oszthatják fel. A keletkező profitot a szervezet céljainak megvalósítására kell fordítania. Általános szabály, hogy a nonprofit szervezeteknek a számviteli törvény és a hozzá tartozó kormányrendeletek értelmében beszámolási és könyvvezetési kötelezettségük van. Alapvető követelmény még a pénzügyi-számviteli szabályok betartása. A szervezetek gazdálkodásának legfontosabb szempontjait a létesítő okiratban kell rögzíteni. A létesítő okiratban meg kell határozni, hogy a szervezet végezhet-e vállalkozási tevékenységet, ha igen, akkor milyen korlátozottságokkal. Amennyiben a szervezet működése során olyan tevékenységet is folytat, mely konkrétan nem szerepel a létesítő okiratban (pl. könyvkiadás), de összefüggésbe hozható a szervezet céljaival, jogértelmezési kérdés eldönteni, hogy mely (cél szerinti/vállalkozási) tevékenységek közé sorolja a szervezet. 11 Ha a nonprofit szervezet nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor az nem azt jelenti, hogy nem is gazdálkodik. Gazdálkodásnak nevezzük mindazon gazdasági tevékenységeket, melyeket a szervezet céljai érdekében végez, így a bevételek 11 Kahulits A. 2002, p. 35 13
megszerzését, és ezek felhasználását, illetve kötelezettségek vállalását, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, beszámolási rendszer működését. A nonprofit szervezeteknek a létesítő okiraton kívül kötelezően rendelkezniük kell számviteli politikával. A számviteli politikát úgy kell kialakítani, hogy az a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő legyen. A számviteli politika célja az, hogy a vállalkozás olyan számviteli rendszert működtessen, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze, és amely egyidejűleg a vezetői döntések számára is használható információbázissal szolgál. 12 A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a törvény által felkínált választási lehetőségek közül, hogy melyeket alkalmaz a szervezet (pl. egyszeres vagy kettős könyvvezetés), illetve meg kell határozni a lényeges és a jelentős kategóriákat, a beszámoló közzétételének módját. Az Sztv. 14. 5. bek. szerint számviteli politika keretében el kell készíteni: az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, a pénzkezelési szabályzatot. Ezeket olyan mélységben kell elkészíteni, amilyen mélységben a szervezet tevékenysége indokolja. A szabályzatokat két csoportra oszthatjuk Kötelezően elkészítendő: létesítő okirat (alapító okirat v. alapszabály) számviteli politika Nem kötelezően elkészítendő: szervezeti és működési szabályzat befektetési szabályzat egyéb szabályzatok A nonprofit szervezeteknek a nyilvántartásba vételüket követő 90 napon belül kell elkészíteniük a fent felsorolt szabályzatokat., melyeket a legfőbb szervnek kell elfogadnia. A szabályzatok meglétét és betartásukat a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség, szakmai hatóságok illetve az adóhivatal ellenőrzi. 12 Dajka E. (szerk.) 2007. p.235 14
3.2. A nonprofit szervezetek bevételei Egyesületek esetében a vagyon elsősorban a tagok által befizetett tagdíjakból, felajánlásokból és hozzájárulásokból képződik. Alapítvány esetében pedig az induló vagyon adja a gazdálkodás alapját. A nonprofit szervezetek bevételeit a vonatkozó jogszabályok a következőképpen csoportosítják: cél szerinti (közhasznú) tevékenységből származó bevételek: Az alapszabályban, alapító okiratban illetve a társasági szerződésben meghatározott célok szerinti tevékenységből származó bevételeket jelenti, melyeket ellenérték fejében végez a szervezet. Ha közhasznú szervezetről van szó akkor külön kell bontani közhasznú és egyéb cél szerinti tevékenység bevételére. Típusai: 13 az alapítótól, a támogatótól a cél szerinti tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások (készpénz, ingatlan, értékpapír, szellemi alkotások stb.), államháztartás, alrendszereiből kapott támogatások, a magánszemélyek jövedelemadójából tett 1 %-os felajánlások, pályázaton elnyert támogatások, a cél szerinti tevékenység folytatásából származó árbevételek, befektetésből (bankbetét, értékpapír) származó bevételek, tagdíjbevételek (csak tagsági viszonnyal rendelkező szervezeteknél értelmezhető), egyéb bevételek (pl. a szervezet célját szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésének bevétele). vállalkozási tevékenységből származó bevételek: Minden olyan gazdasági tevékenység bevétele, amelyet a szervezet bevétel és vagyonszerzés végett végez. Nem minősül vállalkozási bevételnek az alapító okiratban, alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység illetve az alapító okirat vagy alapszabály szerint nevesített közhasznú tevékenység bevétele. 14 13 Junkertné. 2003. p.62 14 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról 15
Típusai: 15 szervezet tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlanok, nagy értékű tárgyi eszközök bérbeadásából, használatába adásából származó bevételek, a létesítő okirat szerint kifejezetten vállalkozási tevékenységnek minősített tevékenységből származó bevétel, reklámtevékenységből származó bevétel ( A reklámot szerződés alapján végzi a szervezet. Nem minősül reklámnak, ha egy szervezet a nyilvánosság előtt köszönetet mond támogatóinak), minden olyan tevékenység bevétele, melyet a vonatkozó jogszabályok, nem minősítenek kedvezményezett tevékenységnek. 3.3. Nonprofit szervezetek kiadásai A nonprofit szervezetek kiadásainak nagy hányadát a működés költségei teszik ki. Ezek célszerűségét és ésszerűségét, mértékét a kuratórium vagy közgyűlés ellenőrzi. A nonprofit szervezeteknél is, (mint a profitorientált vállalatoknál) a tevékenység érdekében felmerülő kiadások elszámolhatók költségként vagy ráfordításként. A nonprofit szerveztek kiadásait a következő módon csoportosíthatjuk: cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, Közös jellemzőjük, hogy sem a szervezet működéséhez, sem az esetleges vállalkozásához nem köthetők. Ilyen pl. egy egészségügyi, vagy szociális nonprofit szervezet cél szerinti tevékenységéhez használt autó üzemanyag költsége. Közhasznú szervezetnél tovább bontható közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségekre (pl. adott támogatások, ösztöndíjak) és egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költségekre. vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, közvetett (működési költségek), A közvetett költségeket utólag, a bevételek arányában kell szétosztani. Ilyenek pl: a székhely bérleti díja, telefon-, posta-, irodaszer költségek. 15 Junkertné. 2003. p.62 16
4. A nonprofit szervezetek számvitele A számvitelről szóló többször módosított 2000.évi C. törvény nemcsak a vállalkozók, hanem a nem nyereségorientált szervezetek, egyéb szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, azok alakulását bemutató beszámoló készítésének a szabályait is meghatározza. Mindezt úgy, hogy lehetővé teszi, hogy a nem nyereségorientált szervezetek, az egyéb szervezetek sajátosságaikat, gazdálkodásukat, tevékenységüket is figyelembe véve sajátos beszámolót készíthessenek és azt sajátos könyvvezetéssel támasszák alá. A nonprofit szervezetek beszámoló készítéséről és könyvvezetési kötelezettségéről a kövekező kormányrendeletek rendelkeznek: 114/1992 (VII.23.) kormányrendelet a társadalmi szervezetekről, 115/1992 (VII. 23.) kormányrendelet az alapítványokról, 224/2000 (XII.19.) kormányrendelet az egyéb szervezetekről, ha a szervezet közhasznú minősítéssel rendelkezik akkor a 1997. évi CLVI. Tv. ( közhasznúsági törvény) előírásait is alkalmaznia kell. 4.1. Könyvvezetési kötelezettség 4.1.1. Egyszeres könyvvitel Egyszeres könyvvitelt vezethet az a szervezet, amely: nem végez vállalkozói tevékenységet, bármekkora az árbevétele, végez vállalkozói tevékenységet is, de az abból és az alaptevékenységéből származó összes bevételének együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió Ft-ot nem haladja meg. Ha a szervezetet év közben alapítják akkor az (ár)bevétel megállapításához az éves szintű (ár)bevételt kell figyelembe venni. Az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, azaz bevételnek csak a ténylegesen befolyt, kiadásnak illetve költségnek pedig a ténylegesen kifizetett tételek minősülnek. Az egyszeres könyvvitelt vezető szervezetek kizárólag a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról kötelesek pénzforgalmi nyilvántartást vezetni. Az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi könyvvitelből és a hozzá kapcsolódó kiegészítő nyilvántartásokból áll. 17
A jogszabályok nem írnak elő kötelező formájú nyilvántartást, ezért az azokban előírt követelménynek megfelelő bármilyen formában megoldható. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek (pl. naplófőkönyv, pénztárkönyv) zárt rendszerben kell mutatnia a teljes pénzforgalmat és biztosítani kell az adóelszámoláshoz szükséges adatokat. A nonprofit szervezetek számára a legcélszerűbb a naplófőkönyv használata. A naplófőkönyvben csak a tényleges pénzmozgásokat kell könyvelni. (A pénzmozgással nem járó gazdasági eseményekről analitikus nyilvántartásokat kell vezetni). Tételesen előírt rovatai nincsenek, a nonprofit szervezetek olyan részletezést alkalmazhatnak, amely számukra a legmegfelelőbb. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet kettős könyvvitelre : saját elhatározása alapján bármelyik üzleti év január 1-jével áttérhet, köteles áttérni kettős könyvvitel vezetésére, ha vállalkozási tevékenységet folytat és két egymást követő üzleti évben az (ár)bevétele évenként meghaladja az 50 millió forintot a követő év január 1-jével. 4.1.2. Kettős könyvvitel Kettős könyvvitelt vezethet az a szervezet, amely: végez vállalkozási tevékenységet és ebből, valamint az alaptevékenységéből származó együttes (ár)bevétele két egymást követő évben az 50 millió Ft-ot meghaladja, a Sztv. szerint kötelező számára, saját elhatározásából így döntött. Amennyiben az egyéb szervezet év közben alakul meg, akkor a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál az éves szintű (ár)bevételt kell figyelembe venni. Kettős könyvvitel azt jelenti, hogy a szervezet a kezelésében, használatában vagy tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan nyilvántartást vezet, amely az eszközökben és forrásokban valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Ez esetben a teljesítmény elv alapján kell a gazdasági eseményeket rögzíteni, függetlenül azok pénzügyi rendezésétől. 18