MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK (tudás nélkül a nemzet féleszű óriás, avagy segédanyag a 8. évfolyamos tanulók számára) A tanulni vágyók soha el nem múló tudásszomjának csillapítására az Úr, az Ész és az Internet segedelmével összeállította: Kiss Attila Alsószentiván, 2011. Megismétlem, hogy el ne felejtsd: összeállította: Kiss Attila (avagy kerestem én és a Sulinet segített, : A. A. Milne: Micimackó) 1

1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE 1. A magyar nép eredete Hosszas vándorlás után érkeztünk meg a Kárpát-medencébe Eredetünk: ázsiai származás (a magyar őshaza az Urál-hegységtől keleti irányba lehetett) eredetmondáink szerint a hunokkal vagyunk rokon nép (csodaszarvas monda, hadak útja) A nyelvtudomány finnugor eredetet tételez fel: uráli nyelvek finnugor nyelvcsalád vogul és osztják rokonság Ugyanakkor a török eredetet sem lehet kizárni (kultúra, kinézet, harcmodor) 2. A vándorlás állomásai: 1) Uráli őshaza: zsákmányoló életmód az Uráltól keletre 2) Magna Hungária = régi Magyarország, ma Baskíria: legeltető állattenyésztés, jurta az Uráltól nyugatra, a Volga és Káma folyó mellett 3) Levédia: kazárokkal szövetség, földművelés, kettős fejedelemség átvétele (kende/kündü és gyula) a Fekete-tenger, Meotisz és Don mellett 4) Etelköz (a 7 törzs vérszerződése) a Dnyeper és Dnyeszter folyók közén 5) Kárpát-medence (honfoglalás és letelepedés) 3. Honfoglalás: két szakaszban történhetett, egy hosszabb folyamat volt, nem pillanatnyi harcok! Lehetséges okai: a) Etelköz katonailag nehezen védhető terep, a besenyők támadásai elől menekültünk át b) Őseink már a honfoglalás előtt jártak a Kárpát-medencében megismerték előnyeit (pl. legelőkben és folyókban, a hegyek miatt jól védhető) és előre megtervezhették az irányított betelepülést Szakaszai: szakasz: 895-900: a Kárpát-medence fokozatos megszállása 1. Erdély elfoglalása (Vereckei-hágón át) 2. Az Alföld megszállása 3. A Dunántúl és Felvidék elfoglalása szakasz: 900-907: a Kárpát-medence védelme (bajor támadások elhárítása) A honfoglalás vezetői: Árpád fejedelem (kende) és Kurszán hadvezér (gyula) A krónikák szerinti 7 honfoglaló vezér: Álmos, Előd, Ond, Kont, Tas, Huba, Töhötöm 7 honfoglaló törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi Monda: A fehér ló története (a lóért cserébe vizet, füvet, földet kér Árpád Szvatopluktól) 2

1. A kalandozások kora (899-970) 2. A MAGYAR ÁLLAM SZÜLETÉSE Célok: 1. a szomszédok megfélemlítése 2. rablóháborúk (zsákmányszerzés, fosztogatás: arany, selyem, élőállat, rabszolga) Irányok: Német-Római Császárság Itália Bizánc Harcmodor: menekülés színlelése közben az ellenség bekerítése nyílzápor az ellenségre (korabeli ima: A magyarok nyilaitól, ments meg Uram, minket! ) Kudarc: 1. Kiismerik a magyar taktikát. 2. Megjelenik a nehézpáncélos lovagi harcmodor Nagy vereségek: Merseburg (933), Augsburg (955) Kalandozások mondái: Szent Gallen-i kaland, Lehel kürtje (Augsburg), Botond legyőzi a görög óriást A kalandozások után válaszút elé kerül népünk: 1. Folytatjuk a kalandozásokat kihal a magyarság, mert a szomszédaink kiirthatnak bennünket 2. Beilleszkedünk a keresztény Európába így megmarad a magyarság is. 2. A keresztény magyar állam megnevezése : két nagy uralkodó nevéhez fűződik: a) Géza fejedelem: (972-997) békekötés a szomszédokkal: ne támadjanak ránk megígéri, hogy nem lesz több kalandozás fiának, Vajknak németországi (bajor) hercegnőt szerez feleségül (neve: Gizella; célja: rokoni kapcsolat a német uralkodóval) keresztény hittérítők behívása Európa minden nagy országa keresztény vallású ha pogányok maradunk, keresztes háborút is hirdethetnek ellenünk fiát, Vajkot is megkeresztelteti, új neve: István lovagok behívása: cél: eltanuljuk a nyugati lovagi harcmodort ha valaki mégis megtámad bennünket, megfelelően tudunk majd védekezni b) I. (Szent) István (997-1000/1001-1038) leveri a lázadó törzsfőket (Koppány, Ajtony, Gyula) A lázadások okai: Géza megváltoztatja a trónöröklés rendjét: - az Árpádoknál eddig a legidősebb férfirokon örökölte a trónt, Géza utóda Koppány lenne - Géza viszont bevezeti a fiúági örökösödést: a trónt a legidősebb fiú örökli, vagyis István vissza akarják állítani a régi rendet: kalandozások, sámánhit Istvánt a lázadók fiatalsága miatt gyengének tartják, nem tisztelik úgy, mint Gézát (ezért négyelteti fel Koppány testét elrettentő példának) koronát kér II.Szilveszter pápától: fejedelemből király lesz Európában a királyság a megszokott államforma mivel a pápától kér koronát, Magyarország nem lesz a Német-Római Császárság tartománya a német császártól is kérhetett volna koronát, de akkor hazánk a császár hűbérbirtoka lett volna! támogatja az egyházat: földbirtokok adományozása egyházi adó bevezetése: tized ( dézsma) templomépítés előírása: Tíz falu építsen egy templomot kötelező misére járni (csak a tűzőrzők maradhattak otthon) vármegyékre osztja az országot a vármegye élén az ispán áll, akinek feladata: - adók beszedése - bíráskodás - a vármegyei katonaság vezetése 3

3. MAGYARORSZÁG VÁLSÁGA SZENT ISTVÁN HALÁLA UTÁN 1. Szent István halála után 3 gondot kell megoldani: a) trónviszályok b) pogánylázadások c) német támadások 2. A trónviszályok a) István király utódlási gondjai: István fia, Imre herceg egy vadászatban vadkan áldozata lesz a következő lehetséges utód Vazul, István unokatestvére gond: a régi rend híve, hasonlóan, mint Koppány volt István (vagy Gizella) alkalmatlanná teszi a trónra: elküldte követét, hogy szúrja ki Vazul szemét, és fülébe forró ólmot öntve süketítse meg így István utóda a velencei Orseolo Péter lesz, aki István nővérének fia b) Orseolo Péter és Aba Sámuel küzdelme Péter idegennek számít a magyaroknál, nem is kedveli a magyarokat: Üvöltő németekkel és fecsegő olaszokkal vetette körül magát a magyarok fellázadnak ellene, a trónt megszerzi Aba Sámuel (István sógora) Aba Sámuel viszont zsarnok lesz Péter vissza tudja tőle szerezni a trónt a ménfői csatában (1044, Aba Sámuel ) Péter nem tanul a hibáiból a magyarok végleg elkergetik, a trónra Vazul fiait hívják meg (András, Béla, Levente) c) Salamon és Béla története: Korona és kard Vazul fiai közül András testvérének, Bélának ígérte a trónt, mert nem volt fia gond: Andrásnak váratlanul fia született: Salamon András megszegte ígéretét és Bélát arra kényszerítette, hogy érje be a hercegi címmel: választania kellett a korona (királyság) és a kard (hercegség) között (ha Béla a koronát választotta volna, megölik) Béla András halála után királlyá koronáztatta magát Salamon csak Béla halála után lehetett király 3. pogánylázadások A trónviszályok miatti zűrzavarokat a régi rend hívei is megpróbálták kihasználni. céljuk a pogány hit visszaállítása legyilkolják a papokat, kirabolják a templomokat két nagyobb lázadás: 1046: Vata lázadása (ők ölik meg Gellért püspököt, róla kapta nevét a Gellérthegy) 1060: Vata fia, János lázadása 4. Német támadások a zűrzavarokat kihasználva a német-római császárok többször is megkísérelték meghódítani Magyarországot, de sosem jártak sikerrel két monda is őrzi III. Henrik császár hadjáratainak emlékét Vértes: a magyarok kiéheztették a németeket, az eldobált német vértekről kapta a nevét a hegység Zotmund (más néven Búvár Kund): Pozsonynál elsüllyesztette a németek hajóit 4

Szent László: 4. (SZENT) LÁSZLÓ (1077-95) ÉS KÖNYVES KÁLMÁN (1095-1116) 1. Kivezeti az országot a válságból a) békét kötött Salamonnal helyreállította a belső rendet b) megerősítette a keresztény egyházat: kimondta az egyházi személyek sértetlenségét: ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették (bünteti a pogánylázadásokat) László korában indultak meg a szentté avatások: Szent István (államalapító királyunk) Szent Gellért (vértanú püspök, akit Vata lázadásakor öltek meg Gellérthegy) Szent Imre (István király vadászbalesetben elhunyt fia) hitt a boszorkányokban, ha valakit rajtakaptak boszorkányságon, akkor azt máglyahalálra ítélték Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést c) szigorú törvényeket hozott a magántulajdon védelmére Ha valaki baromfinál nagyobb értékű holmit lopott, azt felakasztották Ha a lopott holmi értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor csak megcsonkították a tolvajt (vakítás, kéz-, orrlevágás, a nyelv kitépése). gyanú esetén istenítélettel tisztázták az ügyet víz alá merítés tüzes vas próba, forró vízbe nyúlással esetleg párbaj Hit: az ártatlanok megússzák a próbát, a bűnösök nem. 2. Külpolitikája: védekezés: az Erdélybe betörő besenyőket (kunokat) kiűzte az országból (mondák: Szent László legyőzi a lányrabló kun vitézt, Szent László füve, Szent László pénze, A tordai hasadék) hódítás: megszerezte Horvátországot ez a tengeri kijárat miatt volt fontos (kereskedelem) Könyves Kálmán 1. Hatalomra kerülése: Szent László unokaöccse, László azért jelölte királynak, mert neki nem volt fia Korábban papnak szánták, ezért igen sokat olvasott és hitbuzgó is, az akkori Európa legműveltebb uralkodója volt. 2. Belpolitikája: Kálmán folytatja Szent László uralkodását, de: enyhít a tolvajok büntetésein, és a halálbüntetés helyett legtöbbször csak csonkítás járt vagy eladták a tettest rabszolgának már nem volt elegendő a puszta gyanú, hanem a vádat be is kellett bizonyítani. a boszorkányok közül a strigák (vérszívó lidércek) üldözését megtiltotta, mivel ilyenek nincsenek. A többi boszorkányban hitt! De strigis, quae non sunt, nulla questio fiat! = A strigákról, akik nincsenek, szó se essék! 3. Külpolitikája: folytatta László hódításait: Megszerezte Dalmácia tengerpartját: nagyobb városok: Spalato (ma Split), Raguzát (ma Dubrovnik) és Zára (mai Zadar). megpróbálta meghódítani Halicsot is, ez a hadjárat azonban kudarcba fulladt. 5

5. KÉT JELENTŐS URALKODÓ MAGYARORSZÁG XIII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL 1. II. András (1205-1235) és az Aranybulla: II. András idejében meggyengül a király hatalma: elpazarolja a királyi birtokokat csökkennek a bevételek (kevesebb robot, adó, ajándék) fölösleges háborúk (pl.: keresztes hadjárat) üres kincstár sok adót vet ki, lázadnak a jobbágyok a király gyengesége miatt a bárók önkényeskednek az idegenek hatalma ellen is tiltakoznak (1213-ban Bánk bán megöli Gertrúd királynőt) 1222: a királyt az elégedetlen nemesek kényszerítik az aranybulla törvényeinek kiadására: bulla: függő pecsét, amely szentesíti a törvényt (aranybulla: aranyból vagyon, úgy ám ) a nemesek adómentessége biztosított katonáskodni csak akkor kötelesek a nemesek, ha Magyarországot védő háborúba kell vonulni, külföldi csatákra nem lehet őket kényszeríteni a királyi hatalom korlátozása: nem vehet ki fölösleges adókat, nem adhat túl nagy birtokokat a nemesség ellenállási joggal rendelkezik: fegyveresen is kényszeríthetik a királyt az aranybulla betartására 2. IV. Béla uralkodása (1235-1270): a) Uralkodása a tatárjárás előtt: IV. Béla gyermekként látta, hogy apja, II. András kénytelen a főnemeseknek engedelmeskedni. Átélte, hogy megölték az édesanyját, Gertrúdot és apja nem tudta megbüntetni a gyilkosokat. Ezért Béla megfogadta, hogy vissza fogja állítani a királyi hatalmat, amikor trónra kerül. Első intézkedéseiben ezért szigorúan fellépett a főnemesekkel (bárókkal) szemben: a bárók székeinek elégetése (jelzi, ki az úr a háznál) az apja által eladományozott földbirtokok visszavétele Julianus barátot elküldi az őshaza felkutatására Julianus hírt hoz a tatár veszedelemről behívja a kunokat, de ekkor még nem sikerül letelepíteni őket (a kunok állatai lelegelik a magyarok vetéseit, összecsapások törnek ki, a magyarok megölik Köteny kun királyt, a kunok emiatt fosztogatva kivonulnak az országból) b) A tatárjárás (1241-42), vezeti : Batu kán Béla vereséget szenvedett a Sajó menti Muhi pusztán (tatár túlerő és csapda, a nemesek nem támogatják a korábbi intézkedések miatt ), elmenekül Trau szigetére. A tatárok felperzselik az országot, majd kivonulnak (ok: Ázsiában meghal a nagykán és Batu akar a helyére kerülni). c) IV. Béla intézkedései a tatárjárás után ( rájön, hogy a nemességgel ki kell egyeznie) Kővárak építtetése a nemesekkel cserébe visszaadja a földjeiket. Kunok letelepítése a Kiskunságon és a Nagykunságon katonaság lesznek a tatár ellen. Külföldiek behívása (csehek, morvák, németek) az újjáépítéséhez. Királyi jövedelem a városok adóiból, mivel nagyon kevés földbirtoka marad. Alsószentivánhoz a Búvólyuk miatt kapcsolódik: személyesen hívta elő az oda elbújt lakosokat. Sikerül az ország újjáépítése, ezért IV. Béla kiérdemli a második honalapító címet. Az ország megerősödött, nem volt újabb tatárjárás (pedig még megpróbáltak visszatérni a hódítók). Későbbi probléma: a kővárak nemcsak a tatárok ellen jó támaszpontok, hanem a király ellen is védekezhetnek a nemesek a leggazdagabb nemesek hatalma megnő, belőlük lesznek majd a kiskirályok. 6

6. AZ ANJOU KIRÁLYOK KORA (1308-1382) Anjou-házi királyaink: I. Károly Róbert (1308-1342) és I. (Nagy) Lajos (1342-1382) 1. Károly Róbert uralma: a) Hatalomra kerülése: 1301-ben kihal az Árpád-ház férfiága az egyik lehetséges örökös Károly Róbert (Itália). A trónért: trónharcokat vív Vencellel (Csehország) és Ottóval (Bajorország) le kell győznie a leghatalmasabb bárókat (kiskirályok), pl. Csák Máté, Aba Amádé Borsa Kopasz, Kán László Kőszegi Henrik, Vejtehy Tódor) b) Az ország felvirágoztatása: Új adók a kincstár megtöltéséért : - Kapuadó: a jobbágyok éves adója a királynak. - Harmincadvám: a kereskedők fizetik a határon (az áru értékének 1/30-ad része) - Bányabér: az arany és ezüstbányák jövedelmét megosztja a nemesekkel, ezért érdekük, hogy bányát nyissanak.(az Árpád-korban a nemes nem kapott semmit sem, ezért inkább eltitkolta, ha bányát talált.) Aranypénz firenzei mintára (fiorino forint) c) Külpolitika: Baráti szövetségre törekszik a szomszédokkal, ezért 1335-ben megrendezi a visegrádi királytalálkozót a magyar, lengyel és a cseh király között. A találkozó eredménye: Közös kereskedelmi útvonal megállapítása (cél Bécset kikerülni az árumegállító jog miatt) Egyezség a lengyel királlyal: III. Kázmér halála után a lengyel trónt Karoly Róbert fia, Lajos fogja örökölni. 2. I. (Nagy) Lajos uralma: a) Miért Nagy Lajos? Magas termetű volt, egy fejjel kiemelkedett katonái közül (legalább 180 cm) Emberileg is nagy: lovagkirály (élete kockáztatásával megmentette egy katonája életét) Mert rengeteg háborút vívott és sok területet meghódított Magyarország területe Lajos alatt volt a legnagyobb. (Az viszont csak túlzás, hogy Országa határait három tenger mosta. ) Háborúival 2 fő irányban terjeszkedik: Itália felé (Indok: megbosszulni testvére halálát, akit Averszában megfojtottak). Itáliába kísérte el harcolni az Arany János által bemutatott Toldi Miklós is. A Balkán-félsziget felé: harcokat vív a török ellen. 1370-ben megszerzi Lengyelországot, létrejön a lengyel-magyar perszonálunió. Ez azt jelenti, hogy a két országot közös király köti össze, de egyébként függetlenek egymástól, egyik sem diktál a másiknak. b) Törvényei: 1351-ben Lajos megújítja az Aranybullát Ősiség törvénye: ha egy nemes fiú utód nélkül hal meg, a birtok visszaszáll a királyra, nem adhatja el a rokonságnak és a földkereskedőknek. Kilenced: a jobbágy terményének 1/10-ed részénél be kell, hogy adja a földesúrnak.(kilencedik tized mivel a 10. tized a dézsma) Ezt minden nemesnek kötelező beszedni a gazdagabb nemesek nem tudják elcsábítani a szegényebbektől a jobbágyokat. úriszék: a földesurak bíráskodhatnak is (addig ez a király és az ispán joga volt) pallosjog: néhány főúr akár halálra is ítélhette a jobbágyait. egy és ugyanazon nemesi szabadság elve : minden nemest ugyanazok az előjogok (kivé illetnek meg, akár főúr, akár kisnemes (pl. mentes az adófizetés alól, bíróságon többet ér a szava, ki kell előle térni az utcán stb.) Az Anjouk koráról összegzésként elmondható: hogy Magyarország egyik legdicsőbb korszaka volt. Az ország fejlődött, belső területén béke volt, katonailag erős, ezért hódításokra is képes volt. 7

1. Hunyadi János, a törökverő 7. A HUNYADIAK KORA (MAGYARORSZÁG 1440-1490 KÖZÖTT) Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond királyunk udvarában tűnt fel zsoldos katonaként. Célja: a török kiűzése Európából. Harcainak többségét megnyerte, jó hadvezéri képességeinek és a szekérvár bevetésének köszönhetően. (Szekérvár: éles kaszákkal felszerelt harci szekér, melyből puskások és íjászok lövöldöztek az ellenség felé.) a) Támadó hadjáratok: 1443/44: hosszú hadjárat : a török csapatokat Magyarország déli határairól sikerült visszaszorítania a Fekete-tengerig. 1444: várnai csata veresége. A csata győzelemre állt, de I. (Jagelló) Ulászló királyunkat megölték a janicsárok és emiatt megfutamodott a magyar sereg. b) Védekező háborúk (A török birodalom visszavág) első csatáját 1442-ben az Erdélybe berontó törökök ellen Gyulafehérvár mellett vívja, itt történt a török megtévesztésére a közismert páncélcsere Kemény (Kamonyai) Simonnal a várnai vereség után Hunyadi az ország kormányzója lesz az új király, V. László gyermekkora alatt. Megerősíti a déli végvárvonal határvidékét, főleg Nándorfehérvárt, mivel tudja, hogy a török Magyarország ellen készül. 1456: Nándorfehérvárnál sikeresen visszaveri II. Mohamed szultán 150 000 főnyi seregét, de a győzelem után pestisben meghalt. (Emlék: déli harangszó, legenda: Dugovics Titusz) 2. Hunyadi Mátyás: (1458-1490) a) Hatalomra kerülése: a Hunyadiak harca V. Lászlóval: V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót és börtönbe zárja Mátyást. 1458-ban V. László váratlan halála után a köznemesség (a legenda szerint a Duna jegén összegyűlve, a valóságban a Rákos mezején) királlyá kiáltja ki a fiatal Mátyást, akit nagybátyja, Szilágyi Mihály támogat. b) Mátyás uralma a középkori Magyarország fénykora: Erős királyi hatalom, belső béke, sikeres háborúk jellemzők. Az ellene lázadó főurakat leveri. Az erős királyi hatalom 3 támaszra épül: Hivatalnoksereg: végrehajtja a király utasítását Zsoldos hadsereg (fekete sereg): fenntartja a belső rendet és nyeri a külső háborúkat is. Adók: (biztosítják a hivatalnokok és a hadsereg fenntartását) - füstpénz (a kapuadó helyett a jobbágyok évi adója; át kell nevezni, hogy ne tudjanak alóla kibújni) - harmincad - bányabér - rendkívüli hadiadó c) Hunyadi Mátyás háborúi: Török elleni védekezés (legnagyobb győzelme a kenyérmezei csata Kinizsi Pál vezérsége alatt) Német birodalom elleni támadás: 1485: Bécs elfoglalása (Himnusz 3. versszak: Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. ) cél: megszerezni a német-római császári címet ha egyesíteni tudja a német és a magyar hadsereget, nagyobb esélye lett volna kiűzni a törököt Európából d) Mátyás és a kultúra: reneszánsz központ Budán reneszánsz: a XIV. században kialakult világnézet. Lényege, hogy a világ középpontjában az ember áll. Megújítja a görög művészet vonásait is (oszlopcsarnokok elterjedése, emberi szobrok.) Világhírű könyvtára a Corvina (hollós címerrel ellátott könyvek) Udvari költője: Janus Pannonius, az első ismert magyar költő. Fő verse Pannónia dicsérete. 8

8. AZ MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADÁBAN (HAZÁNK A XVI. SZÁZADBAN) 1. Magyarország 3 részre szakadása: a) 1490: Hunyadi Mátyás halála után a Jagellók nem tudják az erős királyi hatalmat fenntartani. kiürül a kincstár (a bevételeket elsikkasztják a főurak) zsold hiányában szétszéled a fekete sereg a hivatalnokok sem kapnak fizetést nem teljesítik a király utasításait hatalmaskodnak a főurak lázong a jobbágyság: Dózsa György parasztfelkelése 1514-ben eredetileg keresztes háború lett volna a török ellen, Bakócz Tamás esztergomi érsek hirdette ki akkor lázadtak fel a jobbágyok, amikor a főurak leállították a hadjáratot (ok: kellett a munkaerő az aratás miatt, s nem engedték el a harcba a parasztokat) Dózsa sokáig ostromolta Temesvárt, de végül Szapolyai János legyőzte Dózsa Györgyöt válogatott kínzásokkal végezték ki (tüzes trón, marcangolás) b) A gyengülő ország nem bír ellenállni a török támadásoknak. A török sorozatos támadásait II. Szulejmán szultán (1520-1566) vezette: 1521. Nándorfehérvár eleste összeomlik a déli végvárvonal, nyitva az út a török előtt Budáig. 1526. a mohácsi vész: tönkreverik a magyar sereget, Tomori Pál, a fővezér és II. Lajos, a király is gond: a csata után nem képes összefogni az ország, két királyt választanak, s Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd egymás ellen harcolva tovább gyengítik az országot. 1541. A török elfoglalja Budát, ezzel az ország 3 részre szakad: I. I. Magyar Királyság fővárosa: Pozsony II. Erdélyi Fejedelemség fővárosa: Gyulafehérvár III. II. III. török hódoltság fővárosa: Buda (törökül: Kizil Elma = Piros alma) 2. A végvári harcok: A déli végvárvonal helyett új végvárvonal épült ki a hódoltság és a többi országrész határán. Céljuk: feltartóztatni a török sereget, nehogy egész Magyarországot el tudja foglalni. Ez sikerült is, a török hiába foglalt el újabb várakat, egész Magyarország területét nem tudta megszállni soha. Jelentősebb harcok: 1532: Kőszeg (Jurisich Miklós) győzelem angyalokkal : a halálba induló védők kitörése után megzavarodott a török sereg (az énekszóval, zászlóval kivonuló védőket angyaloknak hitték) 1552: Drégely (Szondi György) csak két apród maradt életben, akiket Ali pasa katonának nevelt fel Temesvár (Losonczy István) a török árulása: lemészárolják a magukat megadó várvédőket Eger (Dobó István) győzelem Bornemissza Gergely találmányaival 1566: Szigetvár (Zrínyi Miklós) a várvédők kirohanása és hősi halála A végvári harcok költői: Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, ifj. Zrínyi Miklós 9

9. KÍSÉRLETEK AZ ORSZÁG EGYESÍTÉSÉRE (XVII. SZÁZAD) 1. Három lehetőség volt Magyarország egyesítésére: A török egyesít (megakadályozzák a végvári harcok) Erdély egyesít az erdélyi fejedelem vezetésével A királyi Magyarország egyesít a Habsburgok vezetésével Egyesítési törekvések: 5 nagyobb kísérlet történt az ország egyesítésére 2. Erdélyi kísérletek: a) Bocskai István szabadságharca a Habsburgok ellen Erdély vezetésével (1604-1606) A harc okai: a Habsburgok meg akarják szállni Erdélyt Básta György rémuralma ( Básta szekere ) felségárulási perek az erdélyi birtokokért vallásüldözés (nem tűrik a nem katolikus vallásúakat) Eredmény: Bocskai a harcban győzelmeket arat a hajdúk (marhahajcsárok) segítségével. Területeket tudott hódítani, de az egyesítés nem sikerült. A harcoló felek megkötötték a bécsi békét (1606), majd Bocskai István váratlanul. b) Bethlen Gábor kísérlete (1613-1629) Erdély megerősítése: a Tündérkert lett Erdély mellékneve Bethlen korában bányászat fejlesztése jó pénz kiadása jó pénz adók kivetése adók hivatalnokok és zsoldos hadsereg belépett a 30 éves háborúba a Habsburgok ellen Eredménye: ugyanaz, mint Bocskai Istváné: területeket tudott szerezni, de az egyesítés nem sikerült. kultúra fejlesztése: főiskola Gyulafehérváron (híres tudósok: Apáczai Csere János, Comenius) 3. Magyarországi kísérletek: c) Zrínyi Miklós kísérlete (1656-1664) költő és hadvezér, a szigetvári hős dédunokája Célja: önálló magyar hadsereget szervezni a török kiűzésére Eredményei: győzelmeket ér el a török ellen, legnagyobb haditette az eszéki Dráva-híd felgyújtása (a török legfontosabb mozgósítási útvonalát vágja el). a szégyenletes vasvári béke után (a császári csapatok megverték a törököt Szentgotthárdnál, de olyan békét kötöttek, mintha a török győzött volna, még újabb területeket is adtak át a vesztes törököknek) szervezkedni kezdett a bécsi udvar ellen, de váratlan halála (vadkan öklelte fel) megakadályozta terveit. d) Wesselényi-összeesküvés: A nemesek Wesselényi Ferenc vezetésével fellázadnak a Habsburgok ellen, de leleplezik a mozgalmat (önmagukat jelentik fel a marhái) és kivégzik a vezetőket. e) Thököly Imre kísérlete: kikiáltotta magát Magyarország fejedelmének (mivel támogatói a bujdosó kurucok voltak, nevezték kuruc fejedelemnek is) neki sem sikerült az egyesítés, sőt, Magyarország az ő idejében 4 részre szakadt: királyi Magyarország hódoltság Erdély Thököly fejedelemség A törököt végül 1686-1699 között űzték ki a császáriak, Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő vezetésével 1686: Buda visszafoglalása 1699: karlócai béke a törökökkel 10

10. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN 1. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711): kurucok és labancok küzdelmei a) Okai: Habsburg-önkényuralom: a magyar főurak megkérdezése nélkül döntenek az ország dolgairól Hamis felségárulási perek a gazdag földbirtokosok ellen A törököt kiűző német hadsereg fosztogatásai (nem kapnak időben zsoldot, ezért a védtelen parasztoktól khm gyűjtik be a megélhetésükhöz szükséges javakat) Súlyos adók a jobbágyok nyakán: (katonák ellátása: porció, fuvarozása: forspont) b) Célja: a magyar függetlenség kivívása c) Vezeti: II. Rákóczi Ferenc, hadvezérei: Bercsényi Miklós, vak Bottyán János, Esze Tamás d) Nagy csaták: Dunaföldvár elfoglalása (győzelem), trencséni csata (döntő vereség) e) Tetőpont: az ónodi országgyűlés (1707):a Habsburgok trónfosztása, a független Magyarország kikiáltása f) A harcok vége: a szatmári béke: Magyarország a Habsburg birodalom része marad, a magyar törvényeket viszont a Habsburgoknak is be kell tartaniuk. 2. Az ország újjáépítése III. Károly (1711-1740) alatt: a) A népesség pótlása 3 úton: 1. természetes szaporodás 2. telepesek behívása (főleg németek, de más népek is) 3. bevándorlás (román, ukrán, horvát, szerb, szlovák, cigány népesség letelepedése) Emiatt Magyarország soknemzetiségűvé válik. Nemzetiségek elnevezései: német = sváb, szlovák = tót, román = oláh, szerb = rác, kárpátukrán = ruszin, rutén, lengyel = polyák b) A mezőgazdaság fejlesztése: földbirtok és vetőmag osztása, új növények elterjesztése, pl.: kukorica, krumpli Az ipart nem fejlesztik, mert ide akarják eladni az osztrák termékeket. c) Az ország irányítása: 3 hivatalból történik 1. kancellária (Bécs): végrehajtja a király utasításait 2. helytartótanács (Buda): intézi a belügyeket 3. országgyűlés (Pozsony): adókat és a katonaság létszámát szavazza meg 3. A felvilágosult abszolutizmus: (Mária Terézia és II. József uralkodása) Érdekessége, hogy önkényuralommal kormányoz (ezért abszolutizmus), de a felvilágosodás céljait akarja megvalósítani (ezért felvilágosult). Több rendeleteket hoznak a nép érdekében. a) Mária Terézia (1740-1780) rendeletei 1. vámrendelet: úgy állapítja meg a határokon a vámokat, hogy a kereskedelem Ausztria és Magyarország közt bonyolódjon le. Magyarország iparcikkeket vásároljon, és mezőgazdasági cikkeket adjon el. Cél: a kereskedelem majd egybeolvasztja a két országot. 2. úrbéri rendelet: előírja, hogy a jobbágyoktól maximum mennyi adót szedhető be, pl.: évi 52 nap igás vagy 104 nap igátlan robot. Cél: a jobbágyok ne lázadjanak a sok adó miatt. Mária Terézia szavaival: Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk. 3. oktatásügyi rendelet: cél az iskolai oktatás kiépítése, szükség van a képzett hivatalnokokra b) II. József (1780-1790) rendeletei (kalapos király, mert nem koronáztatta meg magát) 1. türelmi rendelet: megtűri a nem római katolikus vallású szerzetesrendeket is 2. jobbágyrendelet: javít a jobbágyok életén (pl. elmehet tanulni értelmiséginek, szabadon nősülhet) 3. adórendelet: meg akarta adóztatni a nemeseket is (a közös teherviselés előfutára) 4. nyelvrendelet: hivatalos nyelvé tette a németet ebbe bukott bele, s halálos ágyán a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta. 11

11. HAZA ÉS HALADÁS: A REFORMKORI MAGYARORSZÁG 1. A reformkor Magyarországon (1825-1848) reform = újítás, változtatás reformkor: a reformországgyűlések kora, amíg a reformokat békésen hozták meg. kezdete: 1825 (Széchenyi István fellépése) vagy 1830 (a Hitel megjelenése) vége: 1848. március 15. (a forradalom már erőszakkal hoz reformot) 2. Széchenyi István fellépése: Széchenyi beutazta Nyugat-Európát és látta, hogy Magyarország mennyire elmaradott. Célja: Magyarország zárkózzon fel a fejlett országokhoz. Programja: a műveiben írja le (Hitel, Világ, Stádium) először a mezőgazdaságot kell fejleszteni, utána az ipart el kell törölni az ősiség törvényét, eladható lesz a birtok egy része, lehet rá így hitelt fölvenni a felvett pénzből lehet fejleszteni (gépesítés, műtrágyázás stb.) robot helyett bérmunka legyen, mert a jobbágy többet dolgozik, ha megfizetik a munkáját. Gyakorlati alkotásai: MTA, Lánchíd, lóverseny, kaszinó, gőzhajózás, folyószabályozás 3. Kossuth Lajos fellépése: Programját közli: 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztőjeként iparfejlesztés: Védegylet létrehozása: tagjai úgy támogatják a magyar ipart, hogy 6 évig csak magyar árut vásárolnak. ( Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás. ) Közös teherviselés: a nemesség is adózzon Kötelező örökváltság: a jobbágyok kötelező felszabadítása a földesúri terhek alól, a jobbágytelek örökké a jobbágyé marad, a földesurat az állam kártalanítja majd. Nagy különbség Kossuth és Széchenyi között: Kossuth hajlandó céljaiért háborúzni is, ha kell. Ezért lesz Kossuth 1848-49-ben a szabadságharc irányítója. Széchenyi már nem kér a harcokból, s 1848-ban visszavonul a szabadságharc kitörése után, s végül egy elmegyógyintézetben öngyilkos (?) lesz. 4. A reformkori törvényhozás menete és eredményei A törvényhozás bonyolultsága miatt a reformkorban csak kevés törvényt tudtak elfogadni. Oka: a javaslatnak 4 helyen is át kellett mennie ahhoz, hogy törvény legyen belőle: megyegyűlés országgyűlés alsótábla (köznemesek) országgyűlés felsőtábla (főnemesek) király (ha aláírta a javaslatot, törvény lett belőle, ezt nevezzük szentesítésnek) A reformkorban hozott 3 legfontosabb törvény: Nyelvtörvény: 1844-től a magyar lett hazánkban a hivatalos nyelv. Közös teherviselés: csak 2 adóra lesz érvényes: hídpénz (Lánchíd), házadó (a megyeházának befizetendő adó, ami fejlesztésekre fordítható, pl. útépítés) Önkéntes örökváltság: a jobbágy felszabadulhat a földesúri terhek alól, ha: a földesúr megengedi a jobbágytelek árát ki tudja fizetni saját pénzéből 5. A reformokban alakultak ki az első magyar pártok is: Konzervatív Párt (maradiak): nekik elég annyi, amennyit eddig elértek. Ellenzéki Párt: több törvényt akar, mint amit eddig hoztak. Pl. Kossuth Lajos, Deák Ferenc. Fiatal Magyarország.: ők akarták a legtöbb reformot és ezért harcolni is akartak. Vezetője Táncsics Mihály, tagjai: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos vagyis a későbbi márciusi ifjak. 12

12. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-49 1. A forradalom előzményei: az európai forradalmak (Párizs, Prága, Berlin, Bécs) megadják a követendő példát a reformkori országgyűlések nem hoznak több eredményt, aki többet akar, lázadnia kell. 2. 1848. III. 15. Forradalom Pest-Budán a) Kirobbantói: a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos b) Programja: a 12 pont, főbb követelései: cenzúra eltörlése = sajtószabadság magyar minisztérium (kormány) és országgyűlések évente Pesten törvény előtti egyenlőség: nincs hátrányos megkülönböztetés pl. vallás vagy származás miatt jobbágyfelszabadítás, az úrbéri terhek (robot, adó, ajándék) eltörlése, kötelező örökváltsággal (minden jobbágyra vonatkozik, s a földesurat az állam kártalanítja) közös teherviselés: a nemes is adózzon unió: egyesülés Erdéllyel c) A forradalom menete: 1. A márciusi ifjak indulása a Pilvaxból 2. Egyetemek végiglátogatása csatlakozik a fiatal értelmiség is 3. Landerer nyomdája: cenzúra nélkül kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 4. Gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt tízezrek hallgatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 5. A követelések aláírása a Városházán és a Helytartótanácsnál 6. Táncsics kiszabadítása a budai vár börtönéből 7. Ünnep a Nemzeti Színházban 3. Az áprilisi törvények: A 12 pontot emelik törvényre Széchenyi és Kossuth fő követeléseivel kiegészítve Batthyány Lajos kormánya 31 törvényt hoz, ezeket V. Ferdinánd szentesíti 1848. április 11-én. A kormány tagjai: Batthyány Lajos (miniszterelnök), Szemere Bertalan (belügy), Széchenyi István (közlekedés, közmunkaügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Eötvös József (vallás- és közoktatás), Deák Ferenc (igazságügy), Klauzál Gábor (földművelés és iparügy), Mészáros Lázár (hadügy), Esterházy Pál (király személye körüli miniszter, ma: külügy) 4. A szabadságharc eseményei: 1848 szeptembere: a szeptemberi fordulat bekövetkezése: 1. Európában leveik a forradalmakat 2. Jellasics seregei átlépik a Drávát: a forradalom szabadságharcba fordul át. A szabadságharc szakaszai: a) 1848 ősz: 1848. szeptember 29. Pákozd: Móga János megszalasztja Jellasics csapatait, majd Bécs alá vonulnak. Itt azonban Windisch-Gratz megveri a magyar sereget Schwechatnál. Ezzel eldől, hogy a harc el fog húzódni, nem lesz korai vége a háborúnak. b) 1848-49 tél: az udvar második támadása: A trónon Ferenc József váltja fel V. Ferdinándot és elrendeli a szabadságharc leverését. Windisch-Gratz csapatai megszállják a Dunántúlt, elfoglalják Pestet és megverik Kápolnánál Dembinskit is. A kormány Debrecenbe költözik. Szerencsére Bem József megtartja Erdélyt a piski csatában aratott győzelmével. c) 1849 tavaszi hadjárat: nagy győzelmek: Vác, Hatvan, Nagysalló, Isaszeg, Komárom, Buda. Gond: az osztrák sereg megsemmisítése és bekerítése nem sikerült a Duna-kanyarnál. d) 1849 nyár: győz az osztrák és orosz túlerő. Petőfi Sándor eltűnése a segesvári csatában Bem döntő veresége Haynautól Temesvárnál. 1849. augusztus 13. : Görgey Artúr leteszi a fegyvert Világosnál = a szabadságharc vége. Megtorlás: Haynau rémuralma: 1849. október 6-án Aradon kivégzik a 13 tábornokot, és ugyanaznap Budán kivégzik Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. 13

13. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA TÖRTÉNETE 1. Előzmények: (a monarchia születése) a) Haynau rémuralma: tömeges kivégzések, (pl. aradi 13, Batthyány Lajos), várbörtönök, munkahelyi elbocsátások. Terrorral próbálnak meg rendet teremteni, majd Haynaut a közutálat miatt leváltották b) Bach Sándor miniszterelnöksége (Bach korszak) önkényuralommal kormányozzák az országot eltörlik az 1848-as áprilisi törvényeket, csak a reformkorban hozott törvényeket ismerik el. (nyelvtörvény, hídpénz, házadó, önkéntes örökválság) a rendszer a passzív ellenállásba bukik bele c) Egyezkedések Ferenc József és Deák Ferenc között. Az egyezkedés okai: Ausztriának kell Magyarország támogatása, mert külföldön sorra veszíti el a háborúkat (olasz és német egység csatáiban vereségek) Magyarországnak a fejlődéshez kell az osztrák bankok pénze, de addig nem adnak, míg nincs béke 2. Az egyezkedések eredménye: 1867-ben kiegyezés Ferenc József és Deák Ferenc között a) A kiegyezés főbb pontjai: Visszaállítják a 48-as törvényeket, de: Magyarország nem lesz önálló, hanem Osztrák-Magyar Monarchia néven szövetségi (dualista) államot alkot Ausztriával. Két központja Bécs és Budapest lesz. a két országot a közös ügyek kötik össze: hadügy, külügy, pénzügy közös az uralkodó személye is: I. Ferenc József császár és király (K. u. K.) a belügyeket viszont önállóan intézi a magyar országgyűlés! b) A kiegyezés következményei: a béke megkötése után hitelt adnak az osztrák bankok nagy fejlődés Magyarországon Magyarország. Ausztria mellett besodródik a vesztes első világháborúba. 3. Gazdasági fejlődés a kiegyezés után: lezajlik az ipari forradalom Magyarországon is: gőzgépek alkalmazása a mezőgazdaságban vasútépítés, megszületik a MÁV (vasminiszter: Baross Gábor) világhírű lesz az élelmiszeripar (malom-,cukor-, és szeszipar) Budapest világvárossá fejlődik (1896. millenniumi építkezések a honfoglalás 1000. évfordulójára) iparvárosok kialakulása (Csepel, Diósgyőr, Ózd) 4. Társadalmi változások: kialakul a kapitalista társadalom: király tőkés nagybirtokosok és gyárosok hivatalnokok (lecsúszott nemesek: dzsentrik), A munkásmozgalom nálunk inkább a mezőgazdaságban jellemző, fajtái: olvasóköri mozgalom (Szántó Kovács János) aratósztrájkok. szakszervezetek kialakulása 5. A monarchia bukása: a nemzetiségeken múlott ipari munkásság (proletár), parasztság (telkes gazda, házas/házatlan zsellér), értelmiség (pl. én) 14 felvonulások, tüntetések röplapok, újságok: (Népszava) terjesztése Nagy gond, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia többi nemzetisége nem kap olyan jogokat, mint az osztrákok vagy a magyarok, ezért igyekeznek elszakadni a monarchiától. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes oldalon van, s legyengül. Emiatt a nemzetiségek akadálytalanul elszakadnak az országtól, ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia darabokra esik szét.

14. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT I. (1914-1919) 1. Az I. világháború (1914-18) 1914: A hadüzenet: Tisza István magyar miniszterelnök a szarajevói merénylet (Ferenc Ferdinánd és felesége Gavrilo Princip által) után ellenzi a hadüzenetet (az OMM szerinte még nem kész a háborúra), a német nyomás (II. Vilmos császár) azonban kényszeríti a háború megindítására. A villámháborús haditerv kudarcot vall: Szerbia keményen ellenáll, súlyos harcok az oroszokkal is Przemysl mellett 1915.: Olaszország belépése az antant oldalán, ettől kezdve a Monarchia hadseregének egy része az olasz fronton harcol: Isonzo, Doberdo, Piave Bulgária hadba lépésével viszont sikerül Szerbia lerohanása 1916. Románia az antant oldalán lép be (ígéretet kap Erdély megszerzésére), de nem bírnak el a székelyekkel, majd besegít Németország is Romániát megszállják a központi hatalmak 1917: A központi hatalmak kezdenek kimerülni 1918. okt. 17.: Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy a háború elveszett: Uraim! Ezt a háborút elveszítettük!, majd 1918. november 3-án az OMM aláírja a megadásról szóló kapitulációt. 2. A háborús vereség következményei: Szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarország független országgá válik Gazdasági problémák: munkaerőhiány: a férfiakat a női és hadifogoly munka nem pótolja, élelmiszerhiány jegyrendszer bevezetése, kényszer-beszolgáltatás, virágzó feketekereskedelem, infláció (pénzromlás) A szomszéd országok területi követelésekkel lépnek fel 3. 1918. október 31. Őszirózsás forradalom demokrácia bevezetése kikiáltják a Magyar Népköztársaságot (köztársasági elnök: Károlyi Mihály) belgrádi fegyverszünet (területek átengedése a Délvidéken) szlovák (Felvidék) és román (Erdély) előrenyomulás a hadsereg nélküli országban (Linder Béla hadügyminiszter: Nem akarok többé katonát látni! (Arany Balfácán díj) gazdaság: sikertelen földreform Bukásuk: nem tudják megoldani a gazdasági válságot nem hajlandóak újabb színmagyar területek átengedésére a Vix-jegyzék szerint lemondanak b) A Tanácsköztársaság (1919 március-augusztus között) vezetői: Kun Béla és Garbai Sándor (a Forradalmi Kormányzótanács irányítói) vörösterror a hatalom megszilárdítására (Lenin-fiúk) gazdaság: állami tulajdonba veszik a gyárakat, földeket csődbe jutnak, mert a közösbe senki nem akar dolgozni, viszont annál több a lopás harc az antanttal: (hadvezér: Stromfeld Aurél ) Északon győzelem a Felvidéken a csehek ellen, de keleten vereség a románoktól. Bukásuk: az antant nem ismeri el őket országos támogatottságuk sincs a terror miatt és a gazdaságpolitika miatt a Felvidék cseheknek való visszaadása miatt a hadsereg feloszlik (dühükben hazamennek) a románok nem tartják be a visszavonulásra vonatkozó megállapodást és megszállják Budapestet. 15

15. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT II. (1920-1945) 1. A Horthy korszak (1920 1944) vitéz nagybányai Horthy Miklósról kapta a nevét, aki az antant segítségével jutott hatalomra. Magyarország államformája: király nélküli királyság, vezetője: Horthy Miklós kormányzó Békekötés: 1920. június 4. trianoni béke: a) diktálja: a négy nagy: Wilson (USA), Lloyd George (Nagy-Britannia), Orlando (Olaszország), Clemenceau (Franciaország) b) előírások: Területi elcsatolások: Erdély Románia, Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákia, Délvidék Jugoszlávia, Őrvidék Ausztria, Fiume Olaszország, szepesi falvak - Lengyelország Jóvátétel fizetése katonai előírások (pl. nincs légierő, a hadsereg létszáma maximum 35 ezer fő lehet) Gazdaság (Bethlen István irányításával): jóvátétel elengedése, új pénz: a pengő, külföldi kölcsönökből a gazdaság fejlesztése gond: a gazdasági világválság megakadályozza a fejlődést Külpolitika: fő cél: a trianoni béke eltörlése, felülvizsgálata (revíziója) 2 irányvonal jellemző: Bethlen István: angol francia szövetség kell nekünk, mert ők hozták létre a békét velük kell egyezkedni a felülírásról is Gömbös Gyula: német olasz szövetség kell, mert ők is a békerendszer ellen vannak. Belesodródás a II. világháborúba: Hitler agresszív politikáját kihasználva visszaszerezzük a Trianonban elvett területeink egy részét ezekért Hitler katonai segítségét kér Hitler szövetségesei leszünk a II. világháborúban. 2. Magyarország a II. világháborúban: Taktikánk: visszaszerezni a Trianonban elvesztett területeket minél kevesebb harc árán, ezért semlegesek maradunk és mindként féllel tárgyalunk a területek visszavételéről. Terület-visszaszerzések: első bécsi döntés: a Felvidék egy részét visszakapjuk (1938) Kárpátalja megszerzése Csehszlovákia szétveréskor (1939) második bécsi döntés: Hitler visszaadja Észak-Erdélyt (1940) a Délvidék elfoglalása Jugoszlávia német megszálláskor (1941) Belépésünk a háborúba: Hitler katonai segítséget kér a Szovjetunió ellen, meg is kapja. Hitler ekkor még legyőzhetetlennek tűnik úgy látszik, hogy érdemes vele szövetkezni 1941. június 26.: Kassát ismeretlen gépek bombázzák, ezt a szovjetekre lehet fogni hadat üzenünk a Szovjetuniónak Háborús események: a) vereség a szovjetektől: a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban (3 hídfő: Uriv, Scsucsje, Korotojak) b) a vereség miatt tárgyalni kezdünk az angolokkal, ezért megvalósul a Margaréta-terv: Hitler csapatai megszállják és kifosztják Magyarországot c) Horthy megpróbál átállni a szövetségesekhez, ezért a németek letartóztatják, Magyarország Szálasi Ferenc rémuralma alá kerül d) A Szovjetunió Vörös Hadserege kiűzi a németeket, de rajtunk ez nem segít: a németek helyett az oroszok foglalták el Magyarországot. (1945. április 4.: a háború vége Magyarországon.) 16

1. Előzmények: 16. A SZOVJETUNIÓ ÁRNYÉKÁBAN (1945-1990) 1945. február: a jaltai konferencián a szövetséges államok vezetői: Churchill (Nagy-Britannia), Roosevelt (USA) és Sztálin (Szovjetunió) megegyeznek arról, hogy Kelet-Európa ( így köztük hazánk is) a Szovjetunió befolyása alá kerül ( Ez azt jelenti, hogy csak papíron önállóak, de igazából a Szovjetunió dirigál nekik.) 1945. április: Magyarország szovjet megszállás alá kerül. 2. A koalíciós időszak (1945-48) a) 1945-ös választások: 4 párt kerül a parlamentbe: 1. Független Kisgazdapárt 2. Szociáldemokrata Párt 3. Kommunista Párt 4. Parasztpárt b) Fontosabb intézkedések: az ország újjáépítése földosztás: egy millió család földet kap, megszűnnek a nagybirtokok államosítások (bányák, gyárak, bankok, iskolák) 3. A Rákosi diktatúra (1948 56) 1948. A fordulat éve: 1947-ben elcsalják a választásokat a Kommunista Párt javára (kékcédulás csalás) Kiépül a Rákosi diktatúra: mindenben a sztálini Szovjetunió követése jellemző. egypártrendszer bevezetése (Magyar Dolgozók Pártja) terror (irányítja az Államvédelmi hatóság, röviden ÁVH vagy ÁVÓ) személyi kultusz ( bölcs vezér, portrék, tapsvihar, versek, dalok stb.) mezőgazdaság tönkretétele (beszolgáltatás, söprés, téeszesítés) erőltetett iparosítás (vas és acél országa) kommunista városok: Dunaújváros, Kazincbarcika, Tatabánya, Dorog 4. Forradalom és szabadságharc, 1956 a) A kezdet: 1956. október 23. tüntetés a Bem-szobornál Követelések: mindazt visszaalakítani, amit Rákosi és társai (a négyesfogat ) elszúrtak: A. Rákosi lemondása és bíróság elé állítása B. Nagy Imre legyen a miniszterelnök C. ÁVH megszüntetése, terror leállítása D. orosz csapatok kivonulása ruszkik haza E. demokrácia a diktatúra helyett, F. a mezőgazdaság fejlesztése, G. a beszolgáltatás, padlássöprés eltörlése, H. túlzott iparosítás leállítása, I. március 15. és október 6. legyen ünnep J. új címer a Rákosi-címer helyett b) Átmeneti győzelem (október 23. - november 3.): harcok az utcákon (Parlamenti sortűz, a Rádió elfoglalása., Széna tér, Corvin köz ) az ország kilép a Varsói Szerződésből szovjet csapatok kivonulnak a fővárosból Rákosi elmenekül, Nagy Imre alakít kormányt teljesítik a követelések nagy részét c) A vereség ( november 4-től 11-ig ): Tankok özönlenek Budapestre, és vérbe fojtják a forradalmat 5. A Kádár korszak: (1957-1989) nevét Kádár Jánosról kapta a) Kemény diktatúra (1957-1963) megtorlás (Nagy Imre és társainak kivégzése) Az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) létrehozása az egypártrendszer visszaállítása b) Puha diktatúra (1963 1989) külföldi kölcsönök felvétele emelkedő életszínvonal, világszínvonalú lesz a mezőgazdaság Magyarország lesz a legfejlettebb szocialista állam:,,a legvidámabb barakk 17

1. Időszak: az 1980-as - 1990-es évek fordulója 17. A RENDSZERVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON 2. Rendszerváltás = az uralmi rendszer alapvető megváltozása a diktatúra helyét átvette a parlamentáris demokrácia az egypártrendszer helyett kialakult a többpártrendszer az állami tulajdon uralmát felváltotta a magántulajdon. A rendszerváltás békés körülmények között jött létre. a váltás folyamatát csendes vagy tárgyalásos forradalomnak is szokták nevezni. 3. A rendszerváltás előzményei a) Belső változások: az 1980-as évek végére az ország súlyosan eladósodott kiderült, hogy politikai változásra van szükség ennek megoldására. b) Külső változások: Mihail Gorbacsov, kivonta a megszálló szovjet csapatokat Kelet-Európából (Magyarországról 1991 nyarán takarodott ki az utolsó katona) a rendszerváltás zöld utat kapott 4. A rendszerváltás folyamata hazánkban A többpártrendszer kialakulása a) Megalakulnak az új pártok: Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) b) Újjáalakulnak a történelmi pártok: Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) c) Felbomlik az MSZMP: Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Munkáspárt Két jelképes temetés 1989-ben: a) Nagy Imre és társai újratemetése megtörténik 1956 rehabilitációja is: Pozsgay Imre egy rádióbeszédben ellenforradalom helyett népfelkelésnek nevezi át az 1956-os eseményeket b) Ugyanebben az évben Kádár János jelképezi a Kádár-korszak végét is 1989. október 23. Szűrös Mátyás kikiáltja a köztársaságot a köztársaság ünnepe (hivatalosan még mindig nem 1956-é!) az államforma is megváltozik: a kommunista Magyar Népköztársaság helyett létrejön a demokratikus Magyar Köztársaság 1990-ben szabad parlamenti választásokat írnak ki az országgyűlési képviselők megválasztására azóta is működik a négyévenkénti választási rendszer. A rendszerváltás utáni miniszterelnökök: Választási ciklus Kormánypártok Miniszterelnökök 1990-1994 MDF-FKgp-KDNP Antall József (1990-93) Boross Péter (1993-94) 1994-1998 MSZP-SZDSZ Horn Gyula 1998-2002 FIDESZ-FKgP Orbán Viktor 2002-2010 MSZP-SZDSZ Medgyessy Péter (2002-2004) Gyurcsány Ferenc (2004-2009) Bajnai Gordon (2009-2010) 2010- FIDESZ-KDNP Orbán Viktor Köztársasági elnökök (őket nem 4, hanem 5 évente választják meg): 1989-1990: Szűrös Mátyás (ideiglenesen) 1990-2000: Göncz Árpád 2000-2005: Mádl Ferenc 18 2005-2010: Sólyom László 2010- : Schmitt Pál

18. ALSÓSZENTIVÁN ÁTTEKINTŐ TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL NAPJAINKIG 1. Lakosságtelepítő tényezők: A természeti adottságok már az őskor óta nagyon kedvezőek az emberek letelepedéséhez: Kellemes éghajlat (nem túl meleg, de nem is túl hideg nedves kontinentális éghajlat) A csapadék mennyisége elegendő a földművelés számára (ritka az aszály) Termékeny mezőségi talajok (szintén a földművelés alapja) Tiszta levegő Tiszta ivóvíz (sok forrás) Erdő: építőanyag, tüzelő, vadon termő növények és vadászható állatok 2. Őskori leletek községünk területén: két területen maradtak őskori nyomok: a) A Csányi-tó akkor még több mint 1 négyzetkilométeres víztükre partján a mai Béke utcai kertek végén 1957-ben kőbaltát találtak. b) A Tóház keleti homokdombjai, ahonnan mára már teljesen elhordták a homokot, s a dombok helyét ma csak a lábunk alatt besüppedő homok jelzi a Tóház felé vezető úton. 4. Ókori emlékeinkből: 4 nép nyomait találták meg: a) egy ismeretlen nép épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyet községünkben a Bújólik néven ismerünk. Levéltári feljegyzések alapján tudjuk, hogy őseink a tatárok elől ide menekültek s csak IV. Béla személyes megjelenésére voltak hajlandóak a járatok mélyéről előmerészkedni. b) oraviszkok: pásztorkodó harcos életmódjukat a rómaiak történeteiből ismerjük. Temetkezési nyomaikat a mai napig is láthatjuk. A temetkezési halmaik közül (ahová főként vezéreiket temették) a XIX. század végén múzeumi szakemberek 41 darabot feltártak. c) kelták: temetkezési helyük a mai Béke utca és Honvéd utca kereszteződésében mintegy 100 méter átmérőjű körben található. Itt kerültek elő az ő nyomaikat igazoló leletek: halotti urnák, ételes edények, fémfegyverek maradványai. d) a rómaiak jelenlétét is számos emlék őrzi. A leghíresebb lelet Bátó és társa síremléke. Mellette szobrok és római pénzek sokasága került elő, amelyeket alátétként szerszámokon ma is felhasználnak az itt élő emberek. 5. Középkori névemlékeink a) Alsószentiván helység nevének kialakulása A falu neve a XIV. századtól kezdve fordul elő Szentiván alakban a középkori oklevelekben. Az elnevezés két településrészre is vonatkozott: az északi rész lett eredetileg Felsőszentiván, majd ezt később Középszentivánnak hívták, hogy az Aba melletti Felsőszentivántól meg lehessen különböztetni. A falu déli részét pedig Alsószentivánként említették. A XVIII. században Közép- és Alsószentiván egybeolvadt, s innentől kezdve lett a neve hivatalosan is Alsószentiván. Az elnevezés Keresztelő Szent Jánosra utal, őt nevezték a honfoglalás előtt itt élő szláv népek Szent Ivánnak. b) Zedreg Alsószentiván határában feküdt az egykori Zedreg település. Nevét a környéken szép számmal előforduló szederbokrokról kapta. Az Árpád-korban templomáról volt nevezetes. Zedreg a török időkben teljesen elpusztult. Bár azóta sem épült újra, egy szempontból mégis jelentős a falu lakói számára: ma ennek helyén található a temető. 19

6. Újkori történetünkből a) Gyakori lakosságváltozás A törökök, majd az osztrákok elleni harcokban a település többször elnéptelenedett. Emiatt cserélődött ki a népessége is: a honfoglalás előtt a falut szlávok lakták. Az Árpád-korban besenyők éltek itt. A török időkben szerb telepesek építették újra Alsószentivánt. A XVIII. századtól pedig magyar parasztok telepítették be a községet. b) Perek a szentiváni birtokokért Az értékes termőföldekért a források tanúsága szerint több család is vetélkedett. A periratokból ismerjük az egykori birtokos családokat: a Farkas, Paksy, Lendvay család is szerette volna megszerezni magának az itteni földeket. Később a Szluha család birtoka lett a település és környéke. c) Az iskola megépülése 1860-tól katolikus iskolája volt a településnek, amely a vajtai plébános felügyelete alatt állt. Mivel az egyház egyre nehezebben viselte az iskola költségeit, 1879-ben új iskolát létesítettek a község fenntartása alatt. Az állami iskola 1909-ben épült fel Koller Pál kezdeményezésére. 7. A legújabb kor eseményei: a) Az első világháborúban (1914-18) Alsószentivánról 107 fő teljesített katonai szolgálatot, közülük 28-an soha nem tértek vissza a családjukhoz b) A két világháború között a község lakosságának 80 %-a a mezőgazdaságban dolgozott: a legtöbb család a saját kisbirtokos és törpebirtokos gazdaságát művelte a pusztákon többen pedig a Szluha család nagybirtokán végeztek napszámos vagy cselédmunkát. c) A második világháborúban (1939-45) a település támaszpontként szolgált a szovjet csapatok számára a németek elleni harcokban. A harcok miatt 1945 tavaszán még egy időre ki is kellett üríteni a falut. d) A szovjet megszállás időszakában (1945-1990) történt fontosabb események: a háború után itt is megtörtént a földosztás, kb. 200 család jutott birtokhoz a volt Szluha kastélyban 1946-ban rendezték be a Világ Királynője kápolnát. 1950-ben itt helyezték el a Fatimai Szűzanya szobrának másolatát. Májustól októberig azóta is minden évben búcsújárók keresik fel a kegyhelyet. az 1956-os forradalom leverése után itt is egyesítették a földbirtokokat, létrejött az Arany János termelőszövetkezet. 1978-1990 között Alsószentivánt összevonták a szomszédos Alap községgel. Ez a település viszszafejlődését, az iskolai felső tagozat megszűnését, a tanyák kihalását és a lakosság elvándorlását eredményezte. e) 1990 utáni események: Elszakadt a település Alaptól, ezzel ismét önállóvá vált Alsószentiván. Megtörtént az iskolába a felső tagozat visszatelepítése is. A fejlesztések közül megvalósult a gáz- a telefon- és a vízhálózat kiépítése, az iskola kibővítése új tantermekkel, tornateremmel és öltözőkkel, a temetői ravatalozó felújítása, közpark kialakítása A jövőbeni tervek között szerepel szennyvízprogram megvalósítása, az úthálózat fejlesztése, és a külterületi villanyhálózat korszerűsítése, óvodafejlesztés, játszótérépítés és a kultúrház felújítása is. 20