A

Tartalom Tartalom...2 1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások...4 1.1 Az intézmény neve:...4 1.2 Az intézmény székhelye:...4 1.2.1 Az intézmény telephelyei:...4 1.3 Ellátandó alaptevékenységek...4 1.3.1 Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint:...4 1.3.2 Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel:...5 1.3.3 Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel:...5 1.4 Gazdálkodási jogkör...6 1.5 Felügyeleti szerv neve, székhelye:...6 1.6 Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye:...6 1.7 Irányító szerv neve, székhelye:...6 1.8 Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje:...6 1.9 Az intézmény vállalkozási tevékenysége...7 1. A fenntartó szerv neve és címe:...7 1.10 Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások...7 1.10.1 A tagozatok és emelt szintű képzések megnevezése...7 1.10.2 Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások...8 1.11 Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság...9 1.12 Az intézmény megszüntetése...9 1.13 A szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás...9 1.13.1 Az alapító okirat...9 1.13.2 A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok...9 1.13.3 A szerv általános forgalmi adó alanyisága: tárgyi adómentes...9 2. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése...10 2.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei...10 2.2 Egységvezetők hatásköre...10 2.3 A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje...10 2.4 A vezető személye...10 2.5 Az intézményvezető jogköre...11 2.6 Az intézményvezető felelőssége...11 2.7 Az intézmény vezetősége...12 2.7.1 Igazgatótanács...12 2.7.2 Az igazgatóhelyettesek...12 2.7.3 Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége...12 2.7.4 A tagintézményi vezetőség...12 2.7.5 A vezetők kapcsolattartási rendje...13 2.7.6 A vezetők helyettesítési rendje...14 3. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek...15 3.1 A nevelőtestület és működési rendje...15 3.1.1 A nevelőtestület...15 3.1.2 A nevelőtestület feladatai és jogai...15 3.1.3 A nevelőtestület értekezletei...15 3.1.4 A nevelőtestület döntései és határozatai...16 3.2 A szakmai munkaközösségek...16 3.2.1 A munkaközösségek célja...16 3.2.2 A szakmai munkaközösségek feladatai...16 3.2.3 A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai...16 3.2.4 A szakmai munkaközösségek az intézményben és a tagintézményekben...17 3.2.5 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében...18 4. A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok...19 4.1 A működés rendje...19 4.1.1 Általános szabályok...19 4.1.2 A tanulók fogadásának rendje...19 4.1.3 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje...20 4.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje...20 4.2.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények...20 2

4.2.2 A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:...20 4.2.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak...21 4.2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái...21 4.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel...21 4.4 A vezetők valamint az iskolai szülői szervezetek (közösség) közötti kapcsolattartás formája...22 4.4.1 Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel...22 4.4.2 A szülői szervezetek megnevezése...23 4.4.3 A szülői szervezetek felépítése...23 4.5 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések...24 4.6 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja...24 4.6.1 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás...24 4.6.2 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás...25 4.6.3 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása...26 4.7 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok...26 4.7.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje...26 4.7.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok...26 4.8 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, a kapcsolattartás módja...27 4.8.1 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás...27 4.8.2 Az iskola egészségügyi ellátása tagintézményenként...28 4.9 Az intézményi védő, óvó előírások...28 4.10 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők...32 4.11 A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai...32 4.11.1 A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok...33 4.11.2 A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség...33 4.12 Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések...34 5. Az iskolára vonatkozó további szabályok...34 5.1 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái...34 5.2 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek...35 5.2.1 A diákönkormányzat felépítése...36 5.3 A mindennapi testedzés formái...36 5.4 Különös közzétételi lista...36 6. Mellékletek...37 1. számú melléklet - Az intézmény szervezeti felépítésének vázrajza...38 2. számú melléklete - A nevelőtestület feladatainak átruházása...39 3/1.sz. melléklet Az ünnepélyek, megemlékezések rendje a Tapolcai Általános Iskolában...41 3/2. számú melléklet A tagintézmények hagyományápolása körébe tartozó rendezvények...41 4. melléklet A rendkívüli esemény (bombariadó) esetén szükséges teendőkről...44 4/1. számú melléklet Jelentés bombariadó fenyegetési telefonhívásról...45 5. számú melléklet Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek...46 6. számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat...47 3

1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 1.1 Az intézmény neve: Tapolcai Általános Iskola OM azonosító: 201170 1.2 Az intézmény székhelye: Tapolca Úttörő u. 1-5. 8300 Tel./fax: 87/ 510242 Email: igazgato@tapolcaialtisk.sulinet.hu 1.2.1 Az intézmény telephelyei: Tapolcai Általános Iskola Bárdos Lajos Intézményegysége 8300 Tapolca, Úttörő u. 1-5. Tapolcai Általános Iskola Batsányi János Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Tagintézménye Batsányi János Hungarian-English Bilingual Primary School and Sports School, Member School of Tapolca Primary School 8300 Tapolca, Stadion u. 16. Tapolcai Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye 8300 Tapolca, Kazinczy tér 4. 1.3 Ellátandó alaptevékenységek 1.3.1 Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: 8520 Alapfokú oktatás (két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás) (közoktatási típusú sportiskolák módszertani központja) A Tanulói Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével rendelkező gyógypedagógiai oktatásban, és sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása integrált formában, összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. 29. a) és b) pontjával, az abban foglalt sajátos nevelési igényű tanulók meghatározásával. 4

Az ellátható sajátos nevelési igényű tanulók típusai: - Tanulmányi kötelezettségüket magántanulóként teljesítő tanulók, valamint azok a nem sajátos nevelési igényű tanulók, akik az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. (1) bekezdésében meghatározott orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytatják. - Azok a tanulók, akiknél a rehabilitációs bizottság megállapítása alapján a sajátos nevelési igény, az áthelyezés indokoltsága megszűnt, és a tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott iskolában kezdi meg. Idetartoznak azok a tanulók is, akiknek folyamatos figyelemmel kisérését a rehabilitációs bizottság rendelte el. - Integrációra alkalmas fokon testi sérült, látássérült, hallássérült, enyhe értelmi fogyatékos gyerekek, tanulók. - A beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók. 1.3.2 Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám Megnevezése: 852010 Alapfokú oktatás 1.3.3 Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: 2012. január 01-től hatályos: 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 682021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 8520111 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 8520121 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) integrált formában 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 8520211 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 8520221 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) integrált formában 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés 8559111 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 8559121 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése integrált formában 8559141 Általános iskolai tanulószobai nevelés 8559151 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése integrált formában 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások 5

8560111 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: gyógytestnevelés 9312041 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 9312051 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása 1.4 Gazdálkodási jogkör Önálló jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységekkel rendelkezik, ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül elláthat. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait a Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 8300 Tapolca, Hősök tere 15. látja el. 1.5 Felügyeleti szerv neve, székhelye: Az alapított szerv felügyeleti szerve: Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 8300 Tapolca Hősök tere 15. Raposka Önkormányzat Képviselő-testülete 8300 Raposka Fő u. 51. 1.6 Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Tapolca Város Önkormányzata 8300 Tapolca, Hősök tere 15. és Raposka Község Önkormányzata 8300 Raposka, Fő u. 51. 1.7 Irányító szerv neve, székhelye: Tapolca Város Önkormányzata képviselő testülete 8300 Tapolca, Hősök tere 15.és Működési köre: Tapolca város és Raposka község közigazgatási területén lakhellyel illetve tartózkodási hellyel rendelkező tanköteles korú gyermekek (17 éves korig). 1.8 Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet alapján. Az intézmény vezetője az igazgató, akit Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozott időre bíz meg, aki az intézmény dolgozói felett munkáltatói joggal rendelkezik. 6

1.9 Az intézmény vállalkozási tevékenysége Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 1. A fenntartó szerv neve és címe: Tapolca Város Önkormányzata képviselő testülete 8300 Tapolca, Hősök tere 15.és Raposka Község Önkormányzata 8300 Raposka, Fő u. 51. Foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet alapján és Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény alapján. 1.10 Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások Az intézmény oktatási funkciót tölt be. Az iskolai évfolyamok száma: 8 évfolyam Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: 1440 fő. Amelyből sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása integrált formában enyhe értelmi fogyatékos diagnózis esetén 1-4. évfolyamon max.:4 fő. 5-8. évfolyamon max.: 0 fő 1.10.1 A tagozatok és emelt szintű képzések megnevezése Tagintézményei Székhelyen működő: Intézményegység: Tapolcai Általános Iskola Bárdos Lajos Intézményegysége 8300 Tapolca, Úttörő u 1-5. - ének-zene szakosított tantervű, emelt óraszámú osztály 1-8. évfolyam - emelt óraszámú idegen nyelv oktatása 3-8. évfolyam Tagintézmény: Tapolcai Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye 8300 Tapolca, Kazinczy tér 4. - emelt óraszámú idegen nyelv oktatása 5-8. évfolyam - emelt óraszámú informatika oktatása 5-8. évfolyam - emelt óraszámú matematika oktatása 5-8. évfolyam Tapolcai Általános Iskola Batsányi János Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Tagintézménye: Batsányi János Hungarian-English Bilingual Primary School and Sports School, Member School of Tapolca Primary School 8300 Tapolca, Stadion u. 16. 7

- magyar angol két tanítási nyelvű oktatás 1-8. évfolyam - közoktatási típusú sportiskolai osztály 1-8. évfolyam 1.10.2 Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Reklámtevékenységre csak az igazgató adhat engedélyt. 8

1.11 Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Tapolca Város Önkormányzata által használatba adott ingatlan, ingó és egyéb vagyon. A gazdálkodáshoz rendelkezésre álló vagyon értékét a számviteli nyilvántartások alapján elkészített éves mérleg, a vagyoni állapotot az intézmény mindenkori éves leltára tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga: A rendelkezésre álló vagyontárgyakat az intézmény feladatainak ellátásához szabadon használhatja a vonatkozó központi, és a tulajdonosi jogszabályoknak megfelelően. 1.12 Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. 1.13 A szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. (5) bekezdése alapján kerül sor. 1.13.1 Az alapító okirat - kelte: 2011. június 28 - száma: 232-1/V-1/2011. 1.13.2 A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok - a számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Rt. Tapolca - a számlavezető pénzintézet címe: 8300 Tapolca, Fő tér 2. a bankszámla száma és neve: 11748052-15429348 1.13.3 A szerv általános forgalmi adó alanyisága: tárgyi adómentes 9

2. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 2.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős vezetők állnak: 1. számú egység: Bárdos Lajos Intézményegység, vezetője: intézményegység-vezető 2. számú egység: Batsányi János Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Tagintézmény vezetője: tagintézmény-vezető 3. számú egység: Kazinczy Ferenc Tagintézmény vezetője: tagintézmény-vezető 2.2 Egységvezetők hatásköre Intézményünkben az egységvezetők hatáskörét, jogkörét és felelősségét a munkaköri leírások szabályzata tartalmazza. 2.3 A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zökkenőmentes legyen. A szervezeti egységek munkájukat összehangolják. A Tapolcai Általános Iskola szervezeti felépítésének vázrajza: mellékletben található az SZMSZ 2. számú 2.4 A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. 10

Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak véleményét. 2.5 Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatás intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákmozgalommal a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: 2.6 Az intézményvezető felelőssége a nevelési-oktatási intézménybe újonnan jelentkező közalkalmazottak felvétele a közalkalmazotti munkaviszony megszüntetése Az intézmény vezetője (igazgatója) a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő-és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért 11

az emeltszintű oktatás feltételeinek biztosításáért 2.7 Az intézmény vezetősége Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják a szervezeti vázrajz alapján (2. számú melléklet). 2.7.1 Igazgatótanács Az igazgatótanács az igazgató mellett működik. Tagjai az általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, tagintézmény-vezetők, valamint az intézményi munkaközösségek vezetői, akik az intézmény egészét érintő legfontosabb kérdésekben közös álláspontot alakítanak ki, ezt tanácsként, javaslatként adják a vezetőnek. Az igazgató e javaslatok alapján hoz döntést, és azt a hierarchikus rendben a tagintézmény- és munkaközösség-vezetőkön keresztül juttatja el munkatársaihoz. Az igazgatótanács munkájába bevonjuk a szülői munkaközösség vezetőjét, és diákönkormányzati szervezetet segítő tanárokat, az érdekvédelmi szervezet intézményi titkárait, a közalkalmazotti tanács tagjait az őket érintő ügyekben. 2.7.2 Az igazgatóhelyettesek Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettesek (általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, valamint a tagintézmény-vezetők) közreműködésével látja el. Kinevezésük a jogszabálynak megfelelően történik. Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott, az iskolatípusnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógusi munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. 2.7.3 Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ 1 sz. mellékletében található. Az igazgatóhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Az igazgatóhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed a tagintézményük egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint a tagintézményüket érintő megoldandó problémák jelzésére. 2.7.4 A tagintézményi vezetőség 12

A tagintézmény vezetősége a tagintézmény-vezetőn kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A középvezetők a tagintézmények szakmai munkaközösségeinek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének (tagintézmény-vezető), kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A tagintézmény vezetősége, a tagintézmény egészére kiterjedő konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A tagintézmény kibővített vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, a tagintézmény közalkalmazottjainak választott képviselői, a diákönkormányzat pedagógus vezetője, gyermekés ifjúságvédelmi felelős, helyi pedagógus szakszervezet vezetője. 2.7.5 A vezetők kapcsolattartási rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézménnyel/intézményegységgel folyamatos, napi szintű kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagintézmény/intézményegység vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt/intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény/intézményegység is megfelelő súlyt kapjon. - A tagintézmény/intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet (heti rendszerességgel az igazgató irodájában), - a tagintézmény ellenőrzése Az intézmény vezetője és a tagintézmény-vezetők kapcsolattartása napi szintű, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített időközönként vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskolavezetőségi megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti, a megbeszélésekről írásos emlékeztető készül. 13

Az iskola vezetőségének tagjai a belsőellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. 2.7.6 A vezetők helyettesítési rendje 2.7.6.1 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető hosszabb távú akadályoztatása esetén a helyettesítőre vonatkozó változások a Kt. 1.sz. melléklet 3. rész II/20. pontja szerint. A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje igazgató A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) általános igazgatóhelyettes általános igazgatóhelyettes 1.sz. egység vezetője 1. sz. egység vezetője 3. sz. egység vezetője 3. sz. egység vezetője 2. sz. egység vezetője 2.7.6.2 A vezető-helyettesek helyettesítése 1. sz. egység vezetőjét az intézményegység pedagógiai munkaközösség-vezetője helyettesíti 2. sz. egység vezetőjét a tagintézmény pedagógiai munkaközösség-vezetője helyettesíti 3. sz. egység vezetőjét a tagintézmény pedagógiai munkaközösség-vezetője helyettesíti 14

3. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 3.1 A nevelőtestület és működési rendje 3.1.1 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 3.1.2 A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat éves munkatervének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 3.1.3 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében legalább 8 (nyolc) értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - szülői szervezet, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: - alakuló értekezlet, - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - félévi értekezlet, - tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 15

3.1.4 A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a szavazást meg kell ismételni. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az arra felkért személy vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 3.2 A szakmai munkaközösségek 3.2.1 A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 3.2.2 A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi és javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes tagintézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, stb.) feladatait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket. 3.2.3 A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, - elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, 16

- beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. 3.2.4 A szakmai munkaközösségek az intézményben és a tagintézményekben 3.2.4.1 Az intézmény szakmai munkaközösségei: Humán és idegen-nyelvi munkaközösség Reál munkaközösség Testnevelés munkaközösség 3.2.4.2 A tagintézmények szakmai munkaközösségei: Bárdos Lajos Intézményegység Humán és idegen nyelvi munkaközösség Matematika munkaközösség Művészeti munkaközösség Pedagógiai munkaközösség Alsós munkaközösség Napközis munkaközösség Batsányi János Tagintézmény Humán és művészeti munkaközösség Reál munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Alsós pedagógiai munkaközösség Testnevelés munkaközösség Pedagógiai munkaközösség Kazinczy Ferenc Tagintézmény Természettudományos munkaközösség Humán-művészetek munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Alsós munkaközösség Napközis munkaközösség Pedagógiai munkaközösség 17

3.2.5 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 3.2.5.1 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása Az iskolában működő szakmai munkaközösségek együttműködése több szinten megvalósul: A tanárok együttműködését segítik azok a pedagógusok, akik több munkaközösségnek tagjai, és így több munkaközösség tevékenységéről van információjuk. A munkaközösség-vezetők kezdeményezik a közös célok megvalósítása esetén a közös megbeszéléseket, értekezleteket. Az igazgatóhelyettesek a munkaközösségi programok ismeretében a közös területek vonatkozásában kezdeményezik a munkaközösségek közötti kapcsolatfelvételt, a közös megbeszéléseket, értekezletet. A kapcsolattartás bármely szinten megvalósulhat. A kapcsolattartás formái: Az igazgatótanácsi értekezletek Intézményi szintű munkaközösségek létrehozása Szakmai továbbképzések Az összehangoltság ellenőrzése a félévi és év végi iskolai értékelések idején a tagintézményvezetők és az igazgató feladata. 3.2.5.2 A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösségek közösen dolgozzák ki a gondozásukban lévő tantárgyak helyi tanterveit, a tanárok tanévi tanmenetét, az alkalmazott tankönyvek listáját. A munkaközösség egymás közötti óralátogatással, tanácsadással és bemutató órák szervezésével összehangolja tagjainak munkáját ismeretfejlesztési, módszertani, nevelési területen. A tapasztalt kollégák, a tanév munkarendjében meghatározott módon mentori segítséget adnak a pályakezdő, vagy új belépő kollégáknak a beilleszkedéshez és az iskolai követelmények megismeréséhez. 3.2.5.3 A szakmai munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi feladatok - a hatáskörükbe tartozó pedagógusok továbbképzésben való részvételének javaslata, - egyes pedagógiai kutatások, kísérletek bevezetése és értékelése, - tantárgyfelosztási javaslat készítése A pedagógiai munkaközösség további feladatai - a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, - az osztályfőnök megbízásának véleményezése. 18

4. A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 4.1 A működés rendje 4.1.1 Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői munkaközösség - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját: - Bárdos Napok, Batsányi Hét, Kazinczy Napok - a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, - a tanulók fizikai állapotát (5-8. évfolyamon) felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 4.1.2 A tanulók fogadásának rendje Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: - reggel 6 00 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 00 óráig van nyitva, - a tanulók felügyeletét 7 00-16 30 -ig biztosítjuk, - tanórák és egyéb tanórán kívüli foglalkozások a Bárdos Intézményegységben és a Batsányi Tagintézményben 8 00-16 30 -ig a Kazinczy Tagintézményben 7 45-16 30 -ig tartanak, ezután egyéb szervezett iskolai programok kezdődhetnek. A tanórákat és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokat két hetes ciklusban (A és B hét) tartjuk. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint van a nyitva tartás. 19

4.1.3 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben 7 00-16 30 -ig a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az iskola éves munkatervében rögzítésre kerül a vezetők ügyeleti beosztása. Az igazgató hétfőtől péntekig 8 00-16 00 -ig, az igazgatóhelyettesek hétfőtől csütörtökig 7 30-13 00 -ig, pénteken 7 30-12 00 -ig kötelesek az intézményben tartózkodni. 4.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 4.2.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa a pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (szülői munkaközösség, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 4.2.2 A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon (Az óralátogatások szempontjait az IMIP Mérőeszközök fejezetének 9. és 11. fejezete tartalmazza.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás a tantermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja 20

4.2.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) igazgató, b) általános igazgatóhelyettes, c) tagintézmény vezetők A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4.2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatása, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. 4.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - A tanulót kizárólag a mágneszárral működtetett ajtóig kísérheti a hozzátartozó, illetve itt várakozhat a tanuló elvitelére jogosult személy. Ez alól kivételt képeznek az első osztályosokat kísérők, a beszoktatási időszak első hetében. Ebben az időszakban reggel külön engedély nélkül bekísérhetik a gyermekeket az osztályterembe, tanítási idő után pedig innen kísérhetik őket haza. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. - minden más személy külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben A külön engedélyt az intézmény igazgatójától, a tagintézmény vezetőjétől, vagy ügyeletes nevelőjétől kell kérni. Csak az általuk adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. 21

4.4 A vezetők valamint az iskolai szülői szervezetek (közösség) közötti kapcsolattartás formája Egy osztály tanulóinak szülői szervezete az osztályfőnökön, illetve a szülői munkaközösség elnökén keresztül tart kapcsolatot az intézmény vezetőségével. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait az osztály SZM - képviselők juttatják el az intézmény vezetőségének. Az SZM-et évente 2 alkalommal szeptember és május hónapban az intézményvezető összehívja, beszámol az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. Az intézményvezető rendkívüli intézkedést igénylő helyzetben is összehívja az SZM-et, ahol a szervezet élhet véleményezési, egyetértési jogával. Az intézményvezető közvetlen kapcsolatban áll a Szülői Munkaközösség elnökével, aki tanévenként 1 alkalommal (tanévzáró értekezleten) beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 4.4.1 Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. (1) bekezdése alapján, - minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával közoktatásról szóló törvény 118. (5) bekezdése, - a tankönyvmegrendelésről A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7 -a alapján, - a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos a végleges döntés meghozása előtti döntések véleményezése A közoktatásról szóló törvény 102 (3) bekezdése alapján, - az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése. b) egyetértési jog: - egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. (5) bekezdése alapján, - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. (1) bekezdése alapján. 22

- egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8 (3) bekezdése alapján, - tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban - a tankönyv-támogatási szerződés megkötésével kapcsolatban. c) értékelési jogot gyakoroljon a minőségirányítási program végrehajtásával kapcsolatban, d) korlátozásokat állapíthasson meg a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatban, e) kezdeményezhesse iskolaszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét, f) munkáját az ifjúságvédelmi felelős is segítse. A szülői szervezet köteles jogköreiben eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre. Szülői Munkaközösség működik az egyes tagintézményekben, illetve tagintézményi küldöttekből épül fel az intézményi szintű Szülői Munkaközösség. 4.4.2 A szülői szervezetek megnevezése Szülői szervezet megnevezése Tapolcai Általános Iskola Szülői Munkaközössége Tapolcai Általános Iskola Bárdos Lajos Intézményegységének Szülői Munkaközössége Tapolcai Általános Iskola Batsányi János Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Tagintézményének Szülői Munkaközössége Tapolcai Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézményének Szülői Munkaközössége Megalakításának időpontja 2008. szeptember 2008. szeptember 2008. szeptember 2008. szeptember 4.4.3 A szülői szervezetek felépítése Tapolcai Általános Iskola Szülői Munkaközössége Bárdos Intézményegység Szülői Munkaközössége Kazinczy Tagintézmény Szülői Munkaközössége Batsányi Tagintézmény Szülői Munkaközössége 23

4.5 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak megjelölésével a 3. számú melléklet tartalmazza. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott időközöket és módokat a 3. számú melléklet táblázatának utolsó oszlopa határozza meg. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. 4.6 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 4.6.1 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 4.6.1.1 A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a pedagógiai programja, minőségbiztosítási program jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, 24

- speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan, - az oktatási bizottsági üléseken való részvétel. 4.6.1.2 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek, - pályázatok, - szakmai programok. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 4.6.1.3 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 4.6.2 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. 25

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - a tantervi követelményeket magántanulói státuszban teljesítő tanulók esetében a gyermekjóléti szervezet véleményének kikérése a (11/1994.) (VI.8.) MKM rendelet 23. (1.) alapján - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 4.6.3 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségszervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek listáját a 6. számú melléklet tartalmazza. 4.7 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 4.7.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a 4/1. számú melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 4.7.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve 26