DEBRECEN SZ.KIR. VÁROS MÚZEUMÁNAK KIADVÁNYA XX. JELENTÉS

DEBRECEN SZ.KIR. VÁROS MÚZEUMÁNAK KIADVÁNYA XX. JELENTÉS DEBRECEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS MÚZEUMÁNAK ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRÁNAK 1925. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL, ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ZOLTAI LAJOS. HÁROM TÁBLA-KÉPPEL, KÉT ALAPRAJZZAL. DEBRECEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖNYVNYOMDA-VÁLLALATA 1926.

A) Jelentés Debrecen sz. kir. város Múzeumának 1925. évi működéséről és állapotáról. Múlt évi május 15-én kereken két évtized telt el azóta, hogy Debrecen sz. kir. város Múzeuma, Csokonai halálának századik évfordulójának ünneplése keretében megnyílott, ugyanazon füvészkertuccai iskola épületében, három kis szobát foglalván el, ahol most az egész első emeletet a közművelődési könyvtár és a múzeum képtára tölti meg. A csecsemő intézet akkor kizárólag adományokból gyűlt harmadfélezer darab régiséget, néprajzi és néhány kisebb műtárgyat számlált. Ma történelmi, néprajzi és művészeti osztálya közel ötvenezer tárgyával, húsz szobában és teremben is csak zsúfoltan fér el. E fényes gyarapodás túlnyomó részének a múzeum szép- és nemes hivatását mindjobban megéitő közönség meleg érdeklődése, elismerést érdemlő áldozatkészsége volt mindmostanáig ki nem apadó forrása. Ez a számotadás sáfárkodásunkról tehát a múzeum huszadik évi működését és állapotát ösmerteti meg az érdeklődő közönséggel. I. A Déri múzeum, Kulturház építése. Tavaly végre megváltozhatatlanul eldőlt a múzeum állandó hajlékának a közművelődési ház építésének ügye, mely egyidős a múzeum keletkezésével, e húsz esztendő alatt tömérdek szó- és tollharc folyván el miatta. Főképen a hely kérdése körül támadt nehézségek és nézeteltérések miatt vajúdott sokáig az ügy* *A kulturház és múzeum elhelyezése céljára időrend szerint a következő telkek felett folytak komoly, néha már eldöntöttnek látszó tárgyalások. 1. A piacuccai Gerébi-Borsos-telkek* a mai Király ucca mellett. (1905). 2. A piacuccai 24 26. sz. Szikszay- és Tábornoki ház, a városi új bérpaloták helyén. 3. A Csokonai-szobor megetti tanári lakások, melyek közül a ref. egyház birtokában levőket a presbitérium akkor is, első szóra kész volt áldozatok árán is, átengedni a városnak. (1907 8.) 4. A múzeum jelenlegi háza, Hatvan uccában jobb- és balfelől kisajátítási jogon kibővítve a szomszédos telkekkel (1909 1911.) 5. Kossuth uccában a Komáromi és Bészler házak udvarán, hol most a pénzügyigazgatóság székel. (1910). 6. A csapóuccai 18. sz. sarok telek, Vár ucca mellett. 7. A Péterfia végén fekvő árvaházi és Moldoványi telkek. (1909). 8. A péterfiai 28 30. sz. részint városi, részint olcsón megvehető magán két nagy telek. (1913).

2 ez alatt nem csak az olcsóbb építkezés lehetősége, a hadi kölcsönbe fektetett százezer aranykorona építési államsegély és kamatfizetésre megígért további állami évjáradék veszett el a nagy háború következtében, hanem a később váratlanul kínálkozott az a rendkívül nagy szerencse is kisiklott kezünkből, amely Déri Frigyes bőkezűségével ajándékul kinálta Debrecennek teljesen felszerelt, bár kisebb méretű kultúrpalota felépítését. Mult esztendei jelentésünk szólt már a múzeum építése ügyében beállott azon nagy fordulatról, hogy Déri Frigyes váratlan halála után Debrecen város közönsége vállalta magára a Déri- Múzeum főpatronátusságát és legsürgősebb feladatául tűzte ki olyan múzeumi épület emelését, amely a közművelődési ház hivatásának betöltésére is alkalmatos legyen. A múlt évi január 31-én tartott közgyűlés határozata alapján az állammal kötött egyezség szerint átvette a Déri-múzeum építési alapját, mely 2462.drb különféle értékpapírból áll, 5.726,800 aranykorona névértékben. Előlegezte az államnak a Bécsben őrzött gyűjtemény kiviteli illetékét és hazaszállítása költségeit, amelyek ötszázmillió papirkoronára rúgtak. Kötelezte magát a múzeum épületének felépítésére, berendezésére, aminek ellenében a múzeum telke és épülete a város tulajdonává lesz. A Déri-gyűjtemény benne állami örök letétképen nyer hajlékot. A június 12-én tartott közgyűlés dr. Magoss György polgármester indítványára elhatározta : sürgősen felépíti a múzeumot a Füvészkert helyén már eltogadott szabályozási terv szerint alakuló Déri-téren, Györgyi Dénes és Münnich Aladár budapesti műépítészek jóváhagyott tervei alapján. Megbízta a városi tanácsot, az építkezési pályázat meghirdetésével. A július 29-re összehívott közgyűlés döntött az ajánlatok felett. Tizenhárom rendbeli munkát 293.332-30 aranykoronáért a Tóth és Sebestyén részvénytársaságnak, mely az egyetemi klinikákat is építette, az asztalos, lakatos és mázoló munkát pedig 30,409'90 aranykoronáért Harsányi István asztalosmesternek adta úgy hogy az épületet 1925 november 15-re tartoznak tető alá hozni. Néhány más munkanem kiadása későbbre maradt. Az építés irányítására, ellenőrzésére építő bizottság alakult. A tervező építészek pedig megbízattak a részletrajzok elkészítésével, a művezetéssel és felülvizsgálattal. De bármennyire siettette is a nagy munkanélküliség, mégsem foghattak mindjárt az építéshez a vállalkozók. Mert a Tóth és

3 Sebestyén cég megbízatását néhányan megfelebbezéssel támadták meg. Ámbár a Belügyminiszter a felebbezés elutasításával jóváhagyta a közgyűlési határozatot : az építkezésre még alkalmatos idő nagyrésze elmúlt. Közbejött más is, ami hátráltatta, sőt 1926 kora tavaszáig tolta ki az építés megkezdését. Az építőbizottság alakuló első ülésében (okt 9.) felmerült az a gondolat, melyet a közvélemény is tetszéssel fogadott : kíséreltessék meg újból a Csokonaiszobor megett fekvő kálvintéri régi tanári lakások és parochiális házak négy telkének megszerzése a Déri-múzeum számára. A városi tanács megint tárgyalni kezdett a telkek tulajdonosaival, a ref. egyház presbitériumával és a kollégium felettes hatóságával. Ámbár a város lehetőség szerint a legmesszebbmenő áldozatkészséget tanúsította, ez a harmadik kísérlet is amiatt, mert a kollégiumi szakbizottságok tagjainak többsége olyan súlyos feltételeket állított fel, amelyeket a város képviselői nem fogadhattak el, sikertelen maradt mindazok őszinte nagy sajnálatára, akik a Déri-múzeum monumentális jellegű épületével Debrecen város amaz ős kulturgócpontját emelni, szebbé tenni s a közművelődési palotának pedig az egyedül legideálisabb helyet adni szerették volna. Az építőbizottság a már említett első ülésében a múzeum tervén olyan változtatásokat is tett, amelyek, míg egyfelől az előadó terem térfogatának és az összes múzeumi helyiségek számának jelentékeny bővülését vonják maguk után, másfelől egészen összhangba hozzák a múzeum külső architektonikus kiképzését a szomszédos kollégium klassikus stílű szép homlokzatával. II. A Múzeumi Bizottság működése. A múzeumra és közművelődési könyvtárra felügyelő bizottság a mult esztendőben háromszor ülésezett: márc. 21, június 19 és szept. 9-én. Üléseinek fontosabb tárgyai ezek voltak : Déri Frigyes múzeumalapító emlékét, érdemeinek méltatásával saját jegyzőkönyvében is megörökíteni rendelte. Az elhunyt Mihalik József családjához, megemlékezvén múzeumi és könyvtári helyettes országos főfelügyelői tisztében Debrecen város múzeuma iránt tanúsított sok nagy jóakaratáról, részvétiratot intézett. Dr. Magoss György polgármestert pedig azért, hogy az ő kezdésére, buzdítására határozta el Debrecen város törvényhatósági bizottsága városi költségen való felépítését az árván maradt Déri-múzeumnak, díszes kiállítású írással üdvözölte. A törvényhatósági bizottság a Bizottság javaslatára megení*

4 gedte, hogy a múzeum 1924. évi jelentése is, hasonlóan az előzőkhöz, kinyomattassék és ingyen szétosztassék. A nagymélt. vallásés közoktatásügyi Minisztérium e jelentésben ösmertetett működésért elösmerését, köszönetét nyilvánította úgy a város közönségének, mint a múzeum vezetőinek. A múzeum 1923/24. évi államsegélyéről 2.015,727 kor. bevétellel, 1.312,880 kor. kiadással, az 1924/25. évi rendes államsegélyről pedig 3.702,847 kor. bevétellel és 1.625,200 korona kiadással számolt el a Múzeumi Bizottság. Az államsegélyt előre bemutatott terv szerint használtuk fel. Az 1924/25. évi segélyből megmaradt kétmillió koronát az ondódi hunn-avarkor temetőbeli ásatásra fordítottuk; míg az 1925/26. évre megígért hatmillió korona rendes államsegélyt már csak az 1926. évben költhetjük el. A város új- és névtelen utcáinak elnevezése a mult évben is foglalkoztatá a Bizottságot. A tanács azonban ezt az ügyet levette a napirendről s újabb javaslattevés végett a Bizottság tagjaiból szükebbkörű küldöttséget alakított. A Bizottság, Jókai centennariuma alkalmával, a százados nyelvemlékek és a tradíciók megbecsülésének fontosságára hivatkozva, épen a kegyelet nevében sikeresen ellenezte azt az ötletet, hogy Péterfia, Csapó, avagy Hatvan uccák valamelyike, amelyek okiratilag kimutathatóan már a XIV XV. században is ilyen néven voltak ismeretesek, Jókairól neveztessék el. Ez a névcsere annyival inkább felesleges, mert Jókai nevét 30 év óta viseli a város egyik szépen kiépült nagyobb uccája. A Bizottság javaslatot tett a városi tanácsnak, hogy az 1925 tavaszán közveszélyes állapota miatt bezárt, szakértők által lebon- tatni véleményezett ref. kistemplom iparművészeti értékkel bíró, stílusos asztalos műveinek megszerzése érdekében lépjen érintkezésbe a ref. egyházzal. Azonban a roskadozó öreg templom további sorsa felől mindezideig nem határozott a presbitérium. A Bizottság előterjesztésére megengedte a tanács, hogy az Országos Numizmatikai Társaság védőszárnyai alatt alakult helyi éremgyűjtő és régiségkedvelő csoport havi összejöveteleit a múzeumban tarthassa. A Bizottság a múzeumra való felügyelet intenzív gvakorolhatása érdekében a múzeumőr és a segédőr számára lakást kért a Füvészkert uccán épülő városi bérházban. A tanács ehelyett úgy intézkedett, hogy a Déri-múzeum földszintjén terveztessék egy háromszobás múzeurnőri lakás. A Bizottság rostáján ment keresztül Sőregi János segédőr második szabadságolása is, akit a közoktatásügyi Miniszter úr a gr. Tisza István tud. egyetem bölcsészeti karának ajánlása folytán az 1925/26. iskolai évre is felvett a bécsi Collegium Hungaricumba. A törvényhatósági közgyűlés Sőregit, a Bizottság javaslata szerint, 1925 októberétől számított tíz hónapig, két hónapi egész- és nyolc hónapi félfizetése meghagyása mellett szaktanulmányainak befejezhetése végett szabadságolta.

5 III. Belső munkák a múzeumban. A múzeum igazgatója és tisztviselői, a felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozó ügyeken kívül, több más megbízást is teljesítettek és különböző felhívást intéztek el. E munkálatok között legfontosabb a Déri-múzeum anyagának átvétele Bécsben és annak hazaszállítása, ideiglenesen a képtár három termében elraktározása. Az osztrák kormány e gyűjtemény kihozatalát 240 millió osztrák korona kiviteli illeték ellenében megengedvén, amelyet az ugyanolyan összegű szállítási költséggel együtt, Debrecen város házi pénztára viselt, a közoktatásügyi Minisztérium megbízásából Csányi Károly orsz. iparművészeti múzeumi igazgató, dr. Lábán Antal, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója és Sőregi János múzeumi segédőrünk az egész gyűjteményt Bécsben gondosan becsomagolták; négy bútorszállító kocsiban, 170 ládában útnak is indították. A felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény az iparművészeti múzeum két altisztje kísérete mellett május 20-ikán érkezett Debrecenbe. Elraktározás után, május 23-án Czakó Elemér h. államtitkár és Csányi Károly a magyar állam nevében hivatalos formák között adták át Debrecen város tanácsának Déri Frigyes nagyszerű ajándékát. Majd a tanács utasítására Zoltai és Sőregi összeírták azokat a régiségeket, műés néprajzi tárgyakat is, amelyek részint a Déri Frigyes költségén a herpályi őstelepen végzett ásatásokból és különböző gyűjtésekből származtak, részint az alapító által, életében küldettek Debrecenbe, ahol mindjárt a városi múzeum kezelése alá kerültek. Múzeumunk tanácsi engedelemmel résztvett Debrecenben tartott két szakkiállításon. Egyik a tiszántúli mezőgazdasági kamara által május 10 16-án a Bika szálló nagytermében rendezett első hazai juhászati kiállítás, amelyen pásztorművészeti tárgyainkból ihutattunk be válogatott kisebb gyűjteményt. Másik a keletmagyarországi baromfi és galambtenyésztő kiállítás ugyanott december 6 8-ig, amikor is a vadászati csoportban a vadászat történelmi fejlődését igyekeztünk szemléltetővé tenni a kőkorszakbeli ősember primitiv fegyverein kezdve a gyutacsos puskáig. A tanács utasítására Debrecen város szebb részeiről, középületeiről és emlékműveiről Haranghy György, Zoltai Lajos és Zöld József tanácsnok fényképfölvételei után, 18 drb másolatot adtunk az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaságnak külföldi propaganda munkájához. Déri Frigyes néprajzi képeiből, felettes hatóságaink beleegyezése után, ötven darab festményt és rajzot kölcsön adtunk a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának a magyar népművészet ösmertetéséhez. Gesztelyi Nagy Lászlónak, a duna-tiszaközi mezőgazdasági kamara igazgatójának készülő munkájához adatokat szolgáltattunk a magyar, közelebbről a debreceni tanyarendszer kialakulásáról.

a Összeállítottuk Debrecen város történelmének azon fontosabb mozzanatait és népéletének jeleneteit, amelyek az Orsz. Közművelődési tanács által tervezett honismertető filmfelvételnek tárgyai lehetnek. Múzeumunk vezetőinek belépésével csatlakozott az Orsz. Magyar Hadimúzeum Egyesület kezdeményezésére megalakult Debreceni Magyar Hadimúzeum Egyesülethez, miután biztosítást kaptunk arra nézve, hogy ezen társadalmi szervezkedés eredményeképen összegyűlő hadi emlékek Debrecenben maradnak. Az egyesület múzeumi szakbizottságába Löfkovits Arthur, dr. Ecsedi István és Zoltai Lajos be is választattak, utóbbira e szakbizottság előadói tisztét is reá ruházták. E helyen említjük meg: a debreceni pénzügyigazgatóság a fényűzési adómentességet 1925-re is meghosszabbította. Ellenben a közoktatásügyi minisztérium az előző évben bevezetett postadíj átalányozási rendszerrel járó kedvezményt 1925 július 1-től fogva megvonta. De beteljesedett régi kívánságunk : a kincs (érem) leletek kiválasztási jogának gyakorlásánál követendő eljárás szabályozása értelmében Debrecen város múzeumát is megilleti ezentúl a kiválasztási jog, még pedig a Nemzeti múzeum, a Budapesti egyetem éremtára és a Szegedi egyetem archeológiai intézete után negyedik helyen. Moly ellen a Déri-múzeum és a városi múzeum textíliáit, szőrmés tárgyait erélyesen védelmeztük. A múlt évben összesen 848 új szerzeményt vezettünk leltárba; számosat a leltári könyvbe be is rajzoltunk. Az iktatókönyvbe 230 ügyirat került. Posta- és kézbesítő-könyvünk szerint 463 jelentést, levelet, nyomtatványt küldtünk szét. IV. Kutatómunkák és kirándulások. Hiányos volna a múzeum működésének ösmertetése, a múzeumőrök kutató, gyűjtő, tanulmányozó kirándulásainak, útazásainak. előadásainak, irodalmi munkásságának fölemlítése nélkül. Ásatásokra tavaly két heti munkánál kevéssel többet fordíthattunk amiatt, mert a régiségtár vezetőjét, Sőrééi János segédőr csaknem egész éven át Bécsbe lévén, a múzeum adminisztrációjával, kezelésével járó összes belső munkák erősen lefoglalták, feleségének hosszas, súlyos betegsége, majd halála is zavarólag befolyásolták munkakedvét. A mult évi ásatások eredményét röviden következőleg foglaljuk össze:

7 1. Andaházi templomhelyen. Oláh ftáza pusztán fekvő egyik birtokán, a templomhelyet, a tőlünk kért útbaigazítás és tanácsadás szerint maga költségén megásatta és ott az alapfalak nagyobb részét megtalálta. Zoltai Lajos márc. 2, 3. napjain Oláh Mihálylól- és Jóna István szomszédosdebreceni birtokosoktól kapott munkásokkal a templom nyugoti homlokzatfa'lát is kiásván, az egész alapzat előkerült, mely a Mihály A PU5ZTA ANÙA- HÁZÍ TEMPLOM Ki- Á50TT ALAPZATA sápi gazda Andatemplomot XIII. századbeli román stílú építménynek mutatta. 1 2. Hortobágyi halmokon. Zoltai a tanács megbízásából március 24 26. napjain jelen volt a hortobágyi Bivalyhalom tövében épült sajtgyár pincéjének kiásásánál. E halmon találta meg ugyanis Zoltai még 1905-ben a középkori Balmaz nevű falu románízlésű templomocskájának maradványait. 2 A sajtgyár építésénél csupán néhány szegény sírra bukkantak a pincét ásó munkások. Zoltai május 11 13. napjain államsegélyből folytatta a hortobágyi malomház közelében fekvő Halászlaponyagok vallatását. Az előző évben megásott két A balmazi templom alaprajza. halom után ezúttal négy laponyagban kutatott őskori emlékeket. Eredmény most is kevés. Szórványosan előforduló cserepek, állati csontok újból igazolták, hogy már az őskorban, valószínűleg a bronzkor elején, nomád emberek tanyáztak itt, legalább is míg egy-egy 1 Andaházafalva is a török hódítás áldozata. Történetét röviden megírtam múzeumunk 1911. évi jelentésében. Z. L. 2 Leírtam: Múzeumok és Könyvtárak Értesítője 1907. évf. 181. lapján. Akkor még Mátafalva templomhelyét sejtettük a Bivalyhalomban. Z. L.

8 halotti tor tartott. Mert ezek a kis halmok zsugorítva, de mellékletek nélkül eltemetett emberi csontvázak felett domborodnak. Ugyanakkor a mátai városi major délnyugati sarkán őrködő kis halmot is megástuk, miután a közelében felismerhető házhelyek után következtetni lehetett arra, hogy ezen a halmon állott az 1554 körül elnéptelenedett Mátafalva kisded temploma vagy kápolnája. Azonban két párhuzamos kutató árok se épületmaradványokat, se kései középkori keresztyén temetkezést nem hozott napvilágra. Hanem őskori eredetű sírhalomnak bizonyull, melybe később, a Kr. u. 2 4. században egy barbár vitézt is beletemettek. Annak a kevéssé ösmert őskori népnek hagyatéka ez a két méter magas, negyven méter átmérőjű halom is, mely a Hortobágy és Debrecen környékén halottait csak léiig zsugorítva, t. i. nyugat keleti irányban hanyatt fektetve, többnyire kinyújtott, máskor mellre tett kezekkel, mindég felhúzott lábakkal, rendesen melléje téve egy csomó vasoxyd veres festéket, néha fehér, veres, kék, fekete színű lenyomatokat hagyó szőnyegfélével is letakarva temette el, többnyire halmok alá. Ékszert, fegyvert, szerszámot ilyen sírokban még nem találtam. De többször észrevettem a közeli tűzhely és torozás maradványait. Nem kicsiny bosszúságunkra ezt a mátai halmot délkeleti irányt követő árokkal már megbolygatták és a benne levő sírokat igen megzavarták. Az ősi sír 160 cm. mélyen került elő;, de benne csak emberi koponya töredékét, szélein kevés vasoxydot és fekete festéket leltünk. A kevert föld 210 cm. mélyen szűnt meg, ahol egy bornyú két első lábszárára és néhány gerinccsontjára akadtunk. A sírtól keletfelé, egy szintben véle, két kutya csontváza feküdt. Egyiké, oldalra eldőlve, meg volt egészen; a másiknak csak hátulsó részét találtuk meg. Míg a második kutat árokkal elértük az ebcsontokat, 70 cm. mélyen a népvándorláskor legelején eltemetett vitéz sírja tárult elibünk. Bár a sírnak épen a fej felőli déli felét dúlta szét az imént említett árok, mégis nyilvánvaló, hogy csakugyan egy harcos férfi sírja nyílt meg előttünk, akit egyenes pengéjű, két élű vaskardjával, késével együtt temettek ide hozzátartozói, olyan időben, mikor még a szomszédos római provinciákban (Dácia, Pannónia, Moesia) szép formájú agyagedényeket is gyártottak. Mert a vitéz lábafejénél a kés és valami bizonytalan rendeltetésű vastárggyal együtt gömbölyű veres csupor is^ feküdt, amely azonban első érintésre összeomlott. 3. Az ondódi hün-avar temető. A régész szemében már is nagyjelentőségűnek látszik az Ondód-pusztai Gáll-dülőben észrevett s hún-avarkori eredetűnek bizonyúit temető megkezdett feltárása. Múlt év tavaszán Molnár Károly ötvösuccai polgártársunk ondódi tanyája tövében vályogvető cigányok négy, vagy öt csontvázat találtak. A hajdúszoboszlói csendőrök kérdőre vonván a cigányokat,, ezek jellemző alakú két bronz- és egy vastárgyat elő is adtak, amelyeket Toldy Árpád csendőrfőhadnagy személyesen hozott be a Múzeumba. E biztató jelek nyomán indulva, Molnár Károly föld-

II. Tábla. A DEBRECEN-ONDÓDI HÚN-AVAR TEMETŐ JELLEMZŐ BRONZEMLÉKEI.

III. Tábla. ARANYOZOTT, ZOMÁNCOZOTT EZÜST PÁRTAÖV A DEBRECENI DOBOZY-TEMETŐ MÉLIUSZ DOMBJÁBOL. XVI XVII. SZÁZAD.

9 tulajdonos engedelmével Zoltai és Sőregi két ízben, augusztus 31 szeptember 1., 2. és szeptember 21 26. napjain kutatás alá vették az ondódi sírmezőt, mely az eddigi megfigyelés szerint a tanya udvara déli részén terül el. Ezideig 25 sírt tártunk fel. A sírok nem egészen szabályos sorokat alkotnak ; másfél-két méter mélységűek és észak-nyugati irányban vannak ásva; vagyis a holtak feje a sír észak-nyugati végében fekszik. A legtöbb halottat szegénymódra temették el ; de még ezek sírjait is gyakran bolygatva találtuk. A sírbeli melléklet rendesen egy-egy vaskés, vascsatt, meg a lábak mellett kisebb emlős állatnak, szárnyasnak pár darab csontja. Azonban néhány sírból jellegzetes díszítésű szép bronztárgyak is kerültek elő : griffes, indás szíjvégek, lemezes csattok, csüngős taggal ellátott boglárok, szárnyas függesztők, vagyis peckek ; azután néhány gyöngyös fülbevaló, és egy karperec. A bronzleletek között feltűnést kelt egy figurális díszítésű szíjvég, amelyen kétszer ismétlődik macskafejű guggoló állaton ülő nőalak, mindkét kezében valami csavaros tárgyat, avagy leveles ágat, virágfélét lobogtatva. Hasonló díszítés a nagyszentmiklósi aranyserlegek lovas motívumaiban. a brünni híres szíjvégen és Csallány Gábor még nem publikált újabb ásatásai során előkerült szíjvégen jelentkezik. Nem kisebb érdeklődésre tarthat számot két lovassírunk ugyanezen ondódi temetőből. Kantárra való bronzboglárokon, jellegzetes formájú kengyelen, zabián kívül mindkét sírban talált ívesen hajló, összenitelt páros vaspántak különösen megragadják a régész figyelmét. Több ok szól amellett, hogy ezek a kettős pántok nyeregkápa vasalására készültek. Hampelnek a korai középkori emlékekkel foglalkozó nagy munkája még nem ösmer hún-avar időből való nyeregalkatrészt, bár a nyereg létezését e turáni népeknél valószínűnek tartja. íme, Ondód e feltevéshez tárgyi bizonyítékokat szolgáltat. (I., II. Tábla.) Az ondódi temetőbeli ásatás eddigi eredménye is úgy különösen Debrecen város Múzeumára, mint általában a hazai régészetre nézve azzal a jelentőséggel bir, hogy a Szamos, Tisza, Berettyó, hármas Kőrös által határolt országrészen először innen kerültek elő nagyobb számmal, rendszeres ásatásból hún-avafkori sírmellékletek. Debrecen város Múzeuma, a debreceni kollégium régiségtára, a szabolcsi Józsa-múzeum, sőt a Nemzeti Múzeum is ezideig erről a területről és ebből az időből csak szórványos leleteket mutathattak fel. Az ondódi temető ásatását folytatni fogjuk. Tavalyi ásatásunk idejében Molnár Károly, Sesztina Jenő, Gáli Jenő tanyabirtokos és Tokaji F. bérlő urak részéről élvezett vendégszeretetért e helyen is köszönetet mondunk. Búcsú a Dobozy-temető Méliuszdombjától. Múzeumunknak évek óta jó kiadós lelőhelye, valóságos kincsesbányája szűnt meg a mult esztendőben. A cegléduccai öreg temető

11 nagy dombja, a belváros szélén emelkedő nagy homokhegy, melybe a debreceniek a reformációtól kezdve, körülbelől 1810-ig temetkeztek, s amelyben Méliusz Péter (f 1572), Hellopoeus Bálint (f 1575), Félegyházi Tamás (f 1586) reformátoraink és rajtok kívül sok más hírneves prédikátor, professor, főbíró és senator romlandó részei enyésztek el, porrá válva, tavaly végképen eltűnt előlünk. A város mohó terjeszkedésének, ridegen számító rohamos modern fejlődésének esett áldozatul az ősök nyugvóhelye, melynek olcsó homokját legújabb középítkezések és uccakövezések nyelték el. Múzeumunk csak 1916 óta kísérte állandóan éber figyelemmel e nagy temetődomb megengedett elhordását. amikor K. Patai István lelkész cimeres sarkofágja földomlás következtében napvilágra került. Azóta Zoltai Lajos, 1923-ban Sőregi János is társul szegődvén mellé, kis kézi ásóval, nyáron-télen, hetenként kétszer-háromszor is végigtapogatta, vájogatta az omladozó, egyre fogyó domb 2 5 méter magas meredek oldalát. Ahol selyem,- bársony,- szövet- és skofium-csipkefoszlányok, koporsó korhadványok módosabb sírok fenekét árulták el, ott gyakran értékes ruhadíszek, ékszerek is lappangottak. Nagyon kellett vigyázniok, hogy a laza homokba vájt odúkban kikereshessék. Tíz év alatt párját ritkító gyűjteménye alakult e felhagyott temető helyén talált nemezsüvegeknek, aranybrokát selyemszalagnak, szövetnek, néha színarany boglárokkal díszített gyöngyös pártáknak, fejkötőnek, tömérdek ezüst- és bronzkapocsnak, dolmány- és mentegombnak, filigránmívű ezüst gombostüknek, füzőtűknek, ezüst- és aranygyűrűknek. Az aranygyűrűk legtöbbje zománccal díszített; némelyikben vésett, avagy gyémánt kő. A XVI XVIII. századbeli ötvösművészetnek miniatűr remekei. Mindmegannyi a helyi művelődéstörténet értékes, tanulságos emléke. Köztük van Bornemisza János, XVII. század első felében élt főbírónk nehéz arany pecsétgyűrűje, karneolba vésett római intaglióval. Egy türkiszköves aranyozott ezüst tollforgó stilizált madárszárnyat imitáló alakjával Báthory István lengyel királynak a krakói Czarzoriszky hercegi múzeumban őrzött tollforgójára emlékeztet. Két pártaövet is leltünk e temetői dombban. Egyik ugyan szerényen csak aranyozott bronzból készült; de a másik, mely legutoljára került elő, az elkopott domb széléből, aranyozott, zománcozott ezüst filigrán mívű pompás műremek, legértékesebb minden ott talált kincs között. Komoly vetélytársa az országos szépművészeti múzeum híres pártaövének. Háromszáz és egynéhány esztendővel

12 ezelőtt a legelőkelőbb debreceni polgárnők valamelyikének darázs derekán csillogott ez a pártaöv! (L. III. Táblán.) Ámbár Debrecen város Múzeuma szegényebb volna e százados temető-hely sírjaiból előkerült kincsek nélkül, mégis sajnálkozva, részvéttel szemlélgettük lassú elfogyását. Megilletődve búcsúzunk Méliusz-dombjától,, Debrecen város annyi oszlopos ; nagy emberének eléggé meg nem becsült, megzavart nyugvó helyétől. V. Tanulmányutak. Előadások. Irodalmi tevékenység. Zoltai Lajos (múzeumőr, tb. múzeumigazgató) július 27-én a nyírbátori csúcsíves korbeli ref. és r. kath. templomok építészeti emlékeit tanulmányozta és azokat a múzeum számára lerajzolta. Ugyanő dr. Ecsedivel együtt aug. 13-án a hajdúböszörményi pródi halomnál járt, hogy megnézzék Forgács Ferenc nevü juhász családjának és napszámosainak munkáját, mellyel álomlátástól felbiztatva, Attila hún király hármas érckoporsóját imádkozás és zsoltárok éneklése közben, a halom keleti oldalában heteken keresztül keresték, természetesen eredménytelenül, E halmon a 80-as évek elején Böszörmény városa is ásatott már Romer Floris jelenléte mellett. A legalsó kevert rétegekből most is sok őskori konyha hulladék, a felsőkből pedig néhány árpádkori csontváz került elő hajgyürűkkel. A leletek egy részét H. Fekete Péter polg. leányiskolái igazgató szedte össze a Böszörményben tervezett városi múzeum számára. Zoltai aug. 27-én a hajdúnánási Tedej pusztára utazott, őskori leletek hírére, amely azonban felfújt hírnek bizonyult. Igaz csak annyi, hogy a tedeji puszta templom helyén az eke gyakran vet föl különböző korbeli régiségeket. Egyik ottani földtulajdonos ígért is néhány darabot e régiségekből. De az ígéret úgy jó, ha be is váltják. A tedeji templom T dombja és környéke, mely kiszáradt nagy vízmeder szélén fekszikaz őskorban is lakott hely volt. Dr. Somossy Béla hajdúböszörményi és dr. Pénzes Mihály hajdúnánási polgármester urak a kirándulás megkönnyítéséért fogadják e helyen is a múzeum köszönetét. Zoltainak a gr. Tisza István tud. Társaság 1925 jan. 13-iki ülésében bemutatott székfoglaló értekezése a Debrecen határában kimutatható XI XV. századbeli településekről, németnyelvű ki-, vonatos szöveggel is megtoldva megjelent, mint e tudós társaság honismertető közleménye. Ezt az értekezést kiegészíti Zoltainak Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdúvármegye mai területén" címfi dolgozata, mely a Debreceni Képes Kalendárium 1926. évi folyamában jelent meg (104 113. lapon). Dr. Ecsedi István (tanítóképezdei rendes tanár, a debreceni tud. egyetemen magántanár, tb. múzeumőr és a közművelődési

13 könyvtár igazgatója ; a gr. Tisza István tudós társaság rendes tagja stb.) két irányban folytatott a vidéken tudományos gyűjtést és búvárkodást. Egyfelől folklorisztikai anyag, főképen pásztor- és betyár dalok gyűjtése volt gyakori kirándulásainak célja; másfelől a tárgyi néprajz köréből a halászati módokat és eszközöket tanulmányozta helyszínén, hogy Herman Ottó alapvető jeles munkáját kiegészíthesse. A népdal-gyűjtést mindig saját költségén amerikai rendszerű fonográf gépjén, többször Bodnár Lajos képezdei énekés zenetanár segítségével végezte. Ecélból augusztus december közti időben ismételten megfordult a Hortobágyon, Kecskés, Angyalháza pusztákon, Szoboszlón, Szováton. Nádudvaron, félezernél több nótát gyűjtvén így össze szöveggel és dallammal. A halászat tanulmányozása végett járt márc., ápril., május havában a Kösélymenti már megnevezett falvakban, augusztus 25 31. közt a felső Tiszánál Tisza Kanyártól Bércéiig; ez útjában Sőregi János kísérte. Októberben nyolc napot töltött Tiszafüreden, Örvényen, Szőllősön, Dadán, Dobon és Szederkényen ; maga is halászgatott, horgászgatott. De távoli tanulmányútakat is tett. Május 19 31. között megnézte a dunántúli múzeumokat; a bécsi császári-, az osztrák néprajzi-, a salzburgi Landes-múzeumot, a müncheni Deutsches Múzeumot és a speciális nürnbergi néprajzi múzeumot. Az év folyamán több nyilvános előadást tartott. A debreceni polgári és gazdakörben (jan., febr.) Debrecen város múltjáról hat-, az egyetem bölcsészeti karán sorozatos előadást Magyarország földrajza és néprajza" címen ; a debreceni Munkás Otthonban az ősrégészet és ősnéprajz köréből kettőt. Május 9-én a m. kir. gr. Tisza István tud. egyetemen magántanárrá avatták A hortobágyi szilaj pásztorkodás eredetedről tartott próbaelőadás alapján. November 29-én a m. tud. Akadémia centennariuma alkalmából a ref. Tanítóképezde által rendezett emlékünnepen gr. Széchenyi István és Debrecen" c. értekezését olvasta fel, mely megjelent a Magyarság dec. 25-iki számában. Osztatlan elismerést aratott Poros országútakon" c. könyve, mely magyar földrajzi- és néprajzi leírásokat tartalmaz. Kirándulásairól 15 színes tárcát közölt a Magyarság. Kisebb dolgozatai és debreceni történelmi tárgyú tárcái jelentek meg: a Népélet", Debreceni Újság", Debrecen", Hajdúföld" és a Debreceni Képes Kalendárium" hasábjain. Sőregi János múzeumi segédőr az év nagyobb részét augusztus szeptember kivételével, mint a bécsi Collegium Hungaricum stipendiariusa Bécsben töltötte, régészeti és művészettörténeti tanulmányokkal. A közoktatásügyi minisztérium megbízásából hónapokon keresztül résztvett a Déri-múzeum anyagának leltározásában, átvételében és csomagolásában. Cikkeket írott a Debrecenébe és a Debreceni Képes Kalendáriumába.

14 VI. A múzeum gyarapodása. Múzeumunk gyűjteménytárainak gyarapodását a múlt esztendőben is főképen ajándékozások segítették elő. Számra és értékre nézve legkülönb a városi Tanács ajándéka: az ezredéves országos ünnepélyen és Rákóczi Ferenc kassai temetésén szerepelt öt-, illetőleg kilenc tagú debreceni bandérium pompás lófelszerelését a városgazdai hivatal kezelése alul a városi múzeum gondozása alá bocsátotta. Az ajándékozásokat betűrendes sorrendben soroljuk elő, eképen: I. A könyv- és okirattárnál. a) Könyv-, hírlap-, aprónyomtatvány-ajándékok : Dr. Boldizsár Kálmántól: Hajdúszoboszló lovas népe. Bulyovszky Qusztávnétól (Tálya) : 1826., 1836-beii debreceni színlapok. Debrecen, Debreceni Független Újság, Debreceni Újság szerkesztőségeitől : e lapok egész évi számai. Debrecen város és a Tiszautuli ref. egyházkerület könyvnyomdájatói: múlt évi sajtótermékeinek egyrésze. Dr. Ecsedi Istvántól : Poros országutakon. Forgács István órástól : az osztrák-magyar bar.k debreceni fiókja megnyitásakor tartott díszehéd meghívója. Özv. Hamar Lászlónétól : néhai férjének nyomtatott 3 drb műve. Közoktatásügyi Minisztériumtól : A debr. tud. egyetem orvosi kar i c. díszalbum. Löfkovits Arthurtól : művészeti aukciók 16 drb képes katalógusa. Marton Gyula kereskedőtől: 1827., 1846 47-beli színlapok. Nagy Gyula tanulótól: Konc Akos Debreceni Útmutatója. Szabó Elek tb. tanácsnoktól : több helyi érdekű apró nyomtatvány. Zoltaitól : Debreceni Képes Kalendáriom 1925. évf. Települések c. értekezése. b) Kézirat-, oklevél-ajándékok : Dr. Ferenczy Gyulától : Rakovszky Dániel debr. főbíró naplója 1800 1840. Dr. Ecsedi Istvántól: a debreceni susztercéh ártikulusai, 1780. Özv. Hamar Lászlónétól: néhai férje három színdarabjának kézirata. Dr. K. Tóth Mihálytól : helyi vonatkozású kézirat és levél. Rohoska Józseftől (Sárospatak): Révész Imre 4 levele (1859 1866). c) Térkép-, rajz-, fénykép-ajándékok : Dalmy Barnától: a debr. nemzetközi sakkversenyre készült 7 drb fénykép. Dr. Révi Nándortól : Rubinstein Erna debr. szarmazásű hegedűművésznö angol reklámplakátja. Dr. Roncsik Jenőtől: Diáktűzoitók felszerelését ábrázoló fénykép. Takács Vincétől: 8 drb nyírbátori térkép. Dr. Thamásy Gézától: 7 drb helyi tárgyú fénykép. Zoltai Lajostól: 5 drb nánási képes levelezőlap; 16 drb toll- és ceruzarajza. Állami letétek: Révai nagy Lexiconának XVII. kötete. Régi órák kiállítása. Rhe Gyula : Veszprém vármegye avaremlékei. II. A szépművészeti osztálynál. Debrecen város tanácsától : Déri Frigyes díszpolgári oklevele (hártyára festette Zoltai Lajos). Közoktatásügyi Minisztériumtól : Petőfi centennariumi bronzplakettje ; Rerán L. müve. Dr. Láng Nándortól : A debr. Mensa Academica hálája jeléül a svéd nemzet számára Haranghy Jenő által készített allegorikus rézkarc. Pusztay Józsefnétól : Lencsés Nagy Bálint debreceni tekintélyes polgár és neje arcképei ; szénrajz ; keretelve. III. Az iparművészeti tárnál. Andaházi Szilágyi Mihály nehéz arany pecsétgyűrűje. A róla nevezett nevelőintézet gondnokságának letétje. IV. A régiség- és éremtárnál. a) Őskori ajándékok : Bartha Ferenc kőmívesmestertől : Vörösréz-csákány, hortobágy-mátai lelet. Eszenyi József földbirtokostól : Közép Laténekori

15 bronzfibula, I. h. Szepespuszta, Szavarhalom. Közoktatásügyi minisztériumtól : Magyarországi paleolith kőeszközök 63 drb gipszmásolata. Löfkovits Arthurtól : 8 drb különféle bronztárgy, bronzkori, s 2 drb bronzfibula, rómaikori, 1. h. Dunántul. Pócs István tiszaörvénvi halásztól : két mammutfog. b) Közép- és újkori eredetű régiségek: A csizmadia ipartársulattól: A legénytársaság két díszkardja és selyem zászlója. Debrecen város kertészetétől : Ablakkeret, faragott mészkő, a debreceni csúcsíves Szentandrás templom maradványa. Kémeri Mikó Gyulától : Két vassarló, asóél, 1. h. városi téglagyár. Özv. Komlóssy Arthurnétól: Csokaji Fenyes Lajos porcellánnyelű aranyfoglaíatú kariieo» pecsétnyomója; elefántcsontnyelű tőr; lakkozott fémdoboz, miniature festményekkel. Kovács Andor tanítóképezdésztől : címeres ezüst pecsétnyomó, I. h. T.szaszederkény. Löfkovits Arthurtól: Pannóniai fibula és bronzkarika. Máv. d ebreceni üzletvezetőségétöl : Két neme/, süveg, 1. h. Attila-tér, a boldogfalvai régi temető helye. Nagy Sándor mátai biztostól : Koponyák és téglák a hortobágyi Bivaly-halomból, az elpusztult Balmazfalva temploma és temetője helyéről. Stark Márton fakereskedőtől : Ezüst- és rézveretű kováspisztoly. Szekerka ános nyug. vasúti altiszttől : Ezüstkupakos három szép tajtékpipa. Tikos Béla erdőmérnöktől: XIV. századbeli vaszabla ; 1. h. Nagyerdő. Toldy Árpád szoboszlai csendörfőhadnagytól : Három avarkori szíjjvég, pecek bronzból és vaskés, 1. h. Ondódpuszta. Zoltai Lajostól: Emberi koponya a debr. ref. nagytemplom régi cemeteriuma területéről. c) Modern kegyeleti tárgyak: Balogh Géza vasúti tiszttől: 9 drb különféle háborús emlék. Debrecen város tanácsától: Az ezredéves ünnepen Budapesten szerepelt debreceni bandérium öt lóra való teljes felszerelése : különféle színű bogláros kantárok, kantárszárak, sziigyelők, farmatringok, hevederek, bronzzabiák, rézkengyelek, öntött álladzók, rojtos bársony nyeregtakarók. Négy lóra való kötött bogláros fekek, négy lófark. Ismét : II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai kassai temetésére küldött debreceni bandérium lófelszerelésébőí : kilenc lóra való kantár, makló, szügyelő, farmatring, kantárszár, heveder és kengyelvas. Kékszínű pitykés kötött szügyelő és hasonló két heveder. Három vaszabla. Végül - a diáktűzoltóság utolsó felszereléséből: két csáklya, rúdjával és két vaspiszka. Mondschein Árontól: az ÉME zománcos jelvénye. d) Érem- és pénzjegy-ajándékok : Balla János asztalossegédtől : II. Mátyás, II. Ferdinand 7 drb magyar dénára. 3 drb lengyel ezüstgaras, egy osztrák ezüst shilling. Csobán Endre fölevéltárostól: 10 drb újabb olasz- és osztrák ezüst- és rézpénz. Dr. Ecsedi Istvántól: Osztrák 10 garas. Gressó Béla egyetemi hallgatótól : Ezermilliárd márkás pénzjegy. Kállay Mihálytól : 8 drb magyar és osztrák bronz emlékérem ; Trajánus római dénára, 27 drb hazai és külföldi ezüst- és rézpénz. Kruppa Antaltól (a hajdúsámsoni közbirtokosság nevében) : Rudolf négyszögű tallérja, N. B. veret 1598-ból. Dr. Láng Nándor egyet, tanártól : 4y aró különféle magyar és külföldi papírpénz (egy száz dolláros, i egy ezermillió márkás). Miklósy Béla ref. főgimn. tanulótól : 41 drb magyar és idegen réz- és ezüstpénz. Muraközy Andortól : Török játékpénz. Nagy István reálisk. tanulótól: Török vitézségi bronzérem. Dr. Roncsik Jenőtől: 18 drb francia, helvét és osztrák váltópénz. Sesztina Jenőtől: 5 drb osztrák és cseh váltópénz. Smitz Lajos műépítésztől : Diokletianus ezüst dénára, I. h. Királyhída. Szikszay Jenőtől : Zsigmond király dénára, 1. h. az ebesi templom dombja. Wallisch Oszkár egyetemi lektortól: Weimári Göthe, Schiller, Hcider,Wieland emlékpénzjegy, 15 drb és 7 drb bunzlaui, waldburgi agyag váltópénz. IV. A néprajzi tárnál ajándékoztak. a) Az ősfoglalkozások köréből: Balogh József (Miklós ucca) kender- és lószörnyűgöt. Bartha Ferenc (Porcsalma) jégpatkót, lápmetszőt. Csesznok József (T.-Örvény) halászó horgokat. Debrecen város lanácsa : vaskolompot, bilyogozó vasat. Ecsedi István (Elep p.) kutyakoloncot, borjúkantárt. Hortobágyi törzsjuhászat (Molnár István és Orosz Ferenc gazdasága) vasaló, karám és kontyos kunyhó nádmodelljét. Jákób Gábor (Szoboszló) torzsolót. Kertész László rovásfát. Nagy Lajos (Tiszadob) halászkést, haltartót deszkából. Perge

16 Ferenc (Ágotha p.) merettyüt, merő szákot. Pócs István (Tiszaörvény) puttyogatót, szapolyt. Varga Antal (B.-Ujvaros) fakantárt, tapickát. Végh Mihály {Angyalháza p.) cifra sótartót szaruból, merítő csészét fából. b) A földmívelés köréből: Ecsedi István (Elep p.) isztikét, kaszát. c) Kismesterségek karébál: Ecsedi l&lvarv (Etep p.) régi cifra ajtósarkot, fazekas Lajos (Nádudvar) fazekas szerszámot. Gyöngyösi István (Tiszafüred)" új nyeregfát. Kovács János kömíves: régi cserép pipát. Özv. Kovács Károlyné : szürgallért reávarrott díszítéssel, hímzett szüraszalyt. Molnár István kapácskát (kerékgyártó szerszám). d) Háztartási és konyhafelszereléseket : Jóna István, Török István és Vágó Elemér. e) Ruházat köréből: Jóna István öt bársony csipkés fejkötöt, férfi selyem nyakkendőt, ezüst gombos selyem mellényt, ezüst és nikkelezett réz vendéggombokat. Szűcs Mihály mészáros : gyöngyös pártát. f) Játékok, utenziliumok : Bányai Gábor favágó: magacsinálta bakmodelt. Garabuczy Károly (Nagyrábé) szigonyt vagy kusztonyt, falábat és csontkorcsolyát. Jóna István : ket sallangos dohányzacskót. Kovács Lajos (Tiszaporoszló) : nádmuzsikát. Vásárlás után való gyarapodásunk ím ez: I. A könyv- és oklevéltárnál: Békeffi Rémig: a debr. ref. főiskola törvényei. Dr. Valics Kammerer: Magyarországi török kincstári defferek. Móricz Pál : Magyar Sirató. Kemény György : Szabolcsm. gazdasági földleírása. Kutasi Imre debreceni megszűnt kártyagyárából egy próbanyomat. Ady Endre, Baksay Sándor, Déri Frigyes, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Kubelik János, Mikszáth Kálmán, Pósa Lajos, H. Smiles, C. Spurgeon, Szász Károly, Tisza István 1 1 eredeti levele néhai K. Tóth Kálmán debreceni lelkészhez. Solymosi Elek színművész 1855 86. évi naplója. II. A szépművészeti osztálynál: Horthy Miklós kormányzó plakettje Klett Ede műve. Homo primigenius bronzírozott mellszobor. (Az őskori gyűjtemény számára) Haberl Viktortól. Női akt, bronzírozott gipszszobor Nagy Sándor János szobrásztól. Munkából hazafelé Balezer György olajfestménye. Tengeri hordás" Holló László olajfestménye. Rothenburgi uccarészlet" BánszkyTamás vízfestménye. Ez utóbbi négy müvet, a Debreceni Műpártoló Egyesület kiállításán vettük. Csokonai V. Mihály nagy bronz emlékérme Szántó Gergelytől. A szent korona hazahozatala Bécsből Budára 1790. Egykorú rézmetszet. III. Az iparművészeti tárnál: Ezüst pártaöv, aranyozva, zománcozva; 568 gr. súlyú ritka szép ötvösmű, amelyet a város földmunkásai találtak a Dobozy-temető Méliusz dombjában. Alakra és kidolgozásra nézve hasonlít az orsz. iparművészeti múzeumban levő pártaövhöz. (V. ö. Pulszky Radisich : Az ötvösség remekei I. k. 127.1. és Szalay J.: Magyarország történeti emlékei az ezredéves kiállításon. II. k. 310., 354. 1.) E műtárgyat csak azért soroljuk a vételek közé, mert a találókat pénzjutalomban részesítettük. Már a Mélusz dombjától való búcsúzásnál is szóltunk róla. (L. III. T.) IV. A régiségtár számára : A hajdúböszörményi Pródi halomban talált tíz drb. őskori edénytöredék, nyolc árpádkori hajgyűrű. Aranyozott ezüst melltű, Kossuth Lajos keretbe foglat 1848-iki acélmetszetű mellképével. Réz pecsétgyűrű, melyet egyik piacuccai haz udvarán találtak. A Dobozy-temető Meliusz-dombja elhordásánál dolgozó munkásoktól jutalom ellenében átvettünk öt drb aranyozott ezüst gombot, ezüst fűző- és több cifra gombostűt, 255 gr. súlyú különféle ezüst kapcsot, fonott kis ezüzt gyűrűt, egy nemez süveget, aranycsipkéket, gyöngyös párták töredékeit. V. A néprajzi osztály számára vásárolt tárgyak : Kilenc pákász eszköz Tyúkodról (Ecsedi láp) Teszi-veszi háló és torzsoló a szoboszlai Kösi-vizéről. Lantornás (hólyag) istálló lámpás. Három fekete edény Nádudvarról. Hat személyre való barátság pipa," debreceni pipás műve. Piros bársony pruszlik. Kék selyem zsinóros pruszlik, mindkettő asszonyra való.