A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat lapja XIX. évfolyam :: 3. szám :: 2013. szeptember Bormisszió Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát Katolikus, társadalmi Személyes megoldások a Máltai Szeretetszolgálat adományvonala Hívásával 250 forinttal támogatja a Szeretetszolgálat tevékenységét.
2 Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember aktuális Gyerekek ezreinek tette szebbé a nyarat a Máltai Szeretetszolgálat A Máltai Szeretetszolgálat nyári programjai gyerekek ezreinek ajándékoztak emlékezetes élményeket. A karitatív szervezet intézményei és önkéntes csoportjai a korábbi évekhez hasonlóan az idén is az ország egész területérôl gyûjtötték össze a rászoruló, nélkülözô vagy fogyatékkal élô gyerekeket és fiatalokat, akiknek az iskolai szünet máskülönben nem nyári vakációt, hanem céltalan, eseménytelen idôszakot jelentett volna. A programok száznál is több helyszínen zajlottak. Az általában egyhetes táborokba nél kü lözô családok, leszakadó kistelepülések, halmozottan hátrányos helyzetû közösségekben élô gyerekek jutottak el. A legszegényebb kistérségekben, nyomortelepeken, szegregált településrészeken lakó gyerekek közül sokan életükben elôször aludtak az otthonuktól távol, többen elôször jártak a szülôfalujuk határain túl, és elsô ízben tapasztalták meg, milyen érzés nyaralni menni. A szervezôk minden alkalommal gazdag programot állítottak össze, melynek során a játszás mellett a gyerekek ismereteinek vagy készségeinek fejlesztését is célul tûzték ki. Volt, ahol a fogyatékos emberek mindennapjaival ismerkedhettek a táborozók, mások a tízparancsolat üzeneteirôl tanultak, a legelmaradottabb körülmények közül érkezô gyerekek pedig személyiségfejlesztô foglalkozásokba kapcsolódtak be. A táborok egy részét a gyerekek lakóhelyéhez közel esô településeken szervezték meg, de gyakori helyszín volt a Balaton is, és a határokon túlra is vittek gyerekeket. A programok közül sok szempontból kiemelkedett a balatonföldvári mozgáskorlátozott tábor, ahol 110 kerekesszékes fiatal töltött egy hetet ugyanennyi kortárs önkéntes segítô társaságában. A Máltai Szeretetszolgálat intézményei, önkéntes csoportjai és integrációs programjainak munkatársai számára intenzív munkával telt a nyár. A nagyvárosokban mûködô tizenhárom máltai játszótér, és a nyolc kistérség 251 kistelepülését járó nyolc mobil játszótér mindegyike különleges programokkal, rendezvényekkel, vetélkedôkkel várta a gyerekeket. Események és programok sorozatát szervezték a családokat és fogyatékkal élô embereket ellátó máltai intézmények is, melyek közül több is egyfajta vakációs napköziként mûködött a nyáron. 2 1 3 1. A Balaton minden résztvevônek emlékezetes élmény volt 2. A mozgáskorlátozott tábor résztvevôi az ünnepélyes megnyitón... 3.... és a tábor egy átlagos napján
Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember 3 tartalom beköszöntô Máltai játszóterek Az elsô máltai játszóteret 1998-ban adták át Budapesten. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre és fiatalokra. Az elsô máltai játszótér megnyitását további 12 követte, jelenleg összesen 13 játszótér található az országban, 7 Budapesten, 6 pedig vidéken. A zsúfolt lakótelepeken, betondzsungelek közepén épített játszóterek elsôdleges célja az volt, hogy az unatkozó, céltalanul csellengô gyerekeket összegyûjtse, és számunkra vonzó programokat kínáljon a szabadidô hasznos eltöltésére. A nagyvárosi máltai játszóterek szigetet jelentettek a szürke betonrengetegben, és már a kezdeti idôkben nagy sikerük és magas látogatottságuk volt. A családokat, iskolai és egyéb csoportokat, önállóan betérô tinédzsereket életkori sajátosságaiknak megfelelô programokkal, játékokkal várják. Céljuk, hogy olyan játszóhelyeket mûködtessenek, amelyek a szociálisan terhelt lakóterületeken élô gyermekek egészséges testi és lelki fejlôdését szolgálják. A máltai játszóterek kiemelt feladatuknak tekintik a közösségépítést. Tevékenységük fókuszában a hátrányos helyzetû gyermekes családok és a csellengôk megszólítása áll. Az intézmények állandó és a játszóteret használók igényeihez igazodó spontán programokkal várják a látogatókat. Van színjátszó kör, karate csoport, bábkuckó, farsang, papírszínház, vetélkedô, jelmezverseny, görhoki, aszfaltrajz, de ide tartoznak a sportrendezvények, a tanulószobai elfoglaltságok is. A játszóterek szociálpedagógus munkatársai gyerekek és felnôttek számára egyéni, csoportos valamint közösségteremtô elfoglaltságokat szerveznek, miközben bizalmas, közvetlen kapcsolatot építenek ki velük. Aktuális A máltai nyár 2. oldal Aktuális Máltai játszóterek 3. oldal Aktuális Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát 4. oldal Évforduló Húszéves a Béres Alapítvány 6. oldal Újabb máltai iskola nyílt 7. oldal Aktuális Én a személyes megoldásokban hiszek Beszélgetés László Tamás polgármesterrel 8. oldal Esemény Katolikus Társadalmi Napok 10. oldal Történelem Gertrudis királyné 12. oldal Interjú Bormisszió Zilai Zoltán a borfesztivál üzenetérôl 14. oldal Borünnep 16. oldal A címlapon :: Katolikus Társadalmi Napok Kedves Olvasó! Tisztelettel, Szabadhegÿ Péter A Máltai Lovagrend magyarországi kommunikációs vezetôje Az iskolai tanév indításakor számos tervezéssel, felkészüléssel kapcsolatos tevékenységet végeznek a pedagógusok, a szülôk, és természetesen a diákok is. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen felkészültséggel, milyen kedvvel kezdünk bejárni az iskolába. A tanév kezdete nagy kihívás a Magyar Máltai Szeretet szol gálatnak is, hiszen a Deve cser ben újonnan meg nyitott isko lája már a negyedik fenn tartott oktatási intézménye Magyarországon. Arra törek szik, hogy ne csak jó szakembereket kovácsoljon diákjaiból, hanem kiegyensúlyozott, megbízható értékrenddel rendelkezô fiatal embereket bocsásson a világba. Szeptemberi számunkban felidézzük az elmúlt nyári gyerekeket szórakoztató programjainkat, illetve bemutatjuk a hajléktalanok problémáival foglalkozó, a Budapest XV. kerülettel közös sikertörténetünket. Történelmi rovatunkban több évszázadra is visszatekintünk, tudniillik II. András magyar király máltai rendtag elsô felesége, Gertrud, kereken 800 éve, 1213. szeptember 28-án vált gyilkosság áldozatává. Ki emlékszik még erre történelmi tanulmányaiból? Jó olvasást kívánok!
4 Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember aktuális Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát Ünnepi szentmisét mutattak be szeptember 14-én a budapesti ferences templomban abból az alkalomból, hogy ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke 1968-tól nyolc éven át volt káplán a templomban. Kozma Imre atya szerint ez a hely az ország lelki középpontja volt a diktatúra idején. A papi jubileumát ünneplô irgalmas rendi szerzetes a Ferenciek terén pontosan száz hónapig szolgált, 1968 1976 között. A zsúfolá sig megtelt templomban Reisz Pál ferences templomigazgató köszöntô beszédében emlékeztetett rá: 1950-ben eltávolították innen a fe ren cese ket, a hívek azonban ki tartottak e templom mellett, és azokban az években, amikor Kozma Imre fiatal káplán ként itt szolgált, jelentôs mértékben neki kö szönhetôen újra felvirágzott a hitélet. Miséi re, konferenciabeszédeire és hittanóráira százával jöttek az egyetemista fiatalok. A Máltai Szeretetszolgálat vezetôje visszaemlékezésében felidézte, hogy az egyetemisták közül számosan meg is szenvedték a hit iránti elkötelezettségüket, mert eltávolították Az ország templomának nevezte Kozma Imre atya a pesti ferences templomot, az itt bemutatott aranymiséjén, szeptember 14-én. A pappá szentelésének ötvenedik évfordulójára tartott mise ünnepi szónoka Böjte Csaba atya volt, aki elmondta, hogy fiatal szerzetesként II. János Pál pápa és Teréz anya mellett Kozma atya volt a példaképe. Reisz Pál templomigazgató arról is szólt, hogy Kozma Imre olyan korban választotta a papi hivatást, amikor az egyházat gyalázták, a papokat üldözték. ôket az egyetemrôl. Abban az idôben naponta öt pap gyóntatott párhuzamosan a sekrestye melletti gyóntatóhelyiségben, olyan sok volt a gyónó. Gyakran reggel hattól 12-ig ki sem tudtam jönni a gyóntatófülkébôl, egymásnak adták a kilincset a hívek. Csodálatos idôk voltak idézte fel Kozma Imre atya. Az ötvenéves papi jubileum alkalmából bemutatott aranymise ünnepi szónoka Böjte Csaba ferences rendi szerzetes volt, aki elmondta: fiatal szerzetesként és papnövendékként II. János Pál pápa, Teréz anya és Kozma Imre atya voltak a példaképei. Elmondta: Olyan jó volt nekünk, fiatal papoknak látni, hogy van egy olyan pap Imre atya, aki belevaló. Meri az evangélium szellemében élni az életét. Akinek mindig van ideje a szeretetre, az irgalomra, a jóságra. Mi, magyarok, sokat nyafogunk, panaszkodunk. Kozma Imrét sohasem hallottam panaszkodni. Mindig tudott bizalommal, reménnyel, hittel a holnap elé nézni. Ezt látom Ferenc pápában is. Olvasom a leveleit, beszédeit. Nem azt mondja, hogy olyan rossz a mai világ. Nem nyafog. Nincs soha negatív üzenete. Csak bizalom, remény, hogy meg tudjuk csinálni. Fogjunk össze!
Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember 5 Az életünk közös út Az életünk közös út - emelte ki június 23-án szülôfaluja, a szigetközi Gyôrzámoly katolikus templomában tartott aranymiséjén Kozma Imre atya, aki gyalogos zarándoklata során egy hét alatt kereste fel papi hivatásának állomásait. Isten keresésének útján egymásra is találunk, az igazi találkozásokkal pedig az ember mindig gyarapodik - hangsúlyozta Kozma Imre, egy héten át tartó zarándokútja végén, napra pontosan fél évszázaddal az után, hogy ugyanitt celebrálta elsô szentmiséjét. Zarándoklata során szentmisét tartott a budai Irgalmasrendi Kápolnában, a Zugligeti Plébániatemplomban, a Pesti Ferences Templomban, a dorogi bányalelkészségen, a Táti Plébániatemplomban és a Gyôrzámolyi Plébániatemplomban. Ha valaki a magyar nemzet bajait, sebeit látta, akkor az Imre atya. De nem arról beszél, hogy milyen rossz a mi népünk, milyen rossz a világ, hanem arról, hogy fogjunk össze, és meg tudjuk csinálni. Hogy van remény. Érdemes ezeknek az embereknek a nyomán elindulni mondta a dévai árvák megmentôje, gyámolítója. Kozma Imre atya pedig leszögezte: Egy biztos: Isten ügyét csak azok tudják szolgálni, elôrevinni, akik életüket kockáztatják érte. Kozma atyáról mondták Kereszténységéért, a magyar nemzet legszebb értékei nek megjelenítéséért a Magyar Nemzetért Ezüstérmet ítélte oda augusztusban a Magyarok Világszövetsége Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének és a Betegápoló Irgalmasrend magyaror szági vezetôjének. Kozma Imre atya tevékenységét rövid idôn belül immár másodjára ismerik el kitüntetéssel, a hónap elején a Holokauszt Közalapítvány és az Igaz Emberekért Társaság a Humánum ôrzôje címet adományozta neki. Böjte Csaba Kozma Imrét soha nem hallottam panaszkodni. Reisz Pál Prédikációival, miséivel olyan lelki centrummá tette a templomot, ami példamutató volt azokban a vészterhes idôkben.
6 Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember évforduló Húszéves a Béres Alapítvány A húszéves fennállását ünneplô Béres Alapítvány vezetôjével, Béres Klárával beszélgettünk. Emlékeznek-e az Alapítvány elsô nagyobb akciójára, vagy az elsô támogatott emberekre? Miben különbözött az Alapítvány mûködése az elsô A húszéves fennállását ünneplô Béres Alapítvány vezetôjével, Béres Klárával beszélgettünk. Milyen megfontolásból és hogyan jött létre a Béres Alapítvány? A segítségnyújtás szándéka egyidôs a Béres Részvénytársasággal, hiszen a rendszerváltással egyidejûleg létrehozott új vállalkozásban a kezdetektôl élô volt az a mély segítôszándék, melyet az alapító Béres József egész életén át magában hordozott. Mondhatom, teljesen természetes, hogy egy olyan jó ember nyomdokán haladva, mint amilyen ô volt, a vállalatunkban is gyökeret eresztett a karitatív gondolkozásmód. A kezdetektôl sokféle kérés futott be hozzánk, melyeket a magunk eszköztárával igyekeztünk megoldani, míg végül célszerûnek látszott, ha szervezeti formát adunk ezek kezelésére. Így hoztuk létre 1993-ban a Béres Alapítványt. Változtak-e az elmúlt húsz év során az Alapítvány célkitûzései? A húsz évvel ezelôtt megfogalmazott szándék ma is ugyanaz. Lehetôségeink szerint segítségére lenni a lehetô legtöbb embernek, a lehetô leghatékonyabb módon. Ha a céljaink nem is változtak, a tapasztalatok sokat finomítottak a módszereinken. Ma már nagyon büszke vagyok arra, hogy elmondhatjuk, a támogatásaink eljutnak azokhoz, akiknek szánjuk ôket, és azt a célt szolgálják, amire adjuk. Talán nem is gondolják az emberek, hogy ez korántsem egyszerû feladat. idôszakban a mai gyakorlattól? Az elsô nagy karácsonyi termékadományunk melyben százezer üveg Béres Cseppet kívántunk eljuttatni a rászorulók részére, éppen a máltaiak segítségével meglehetôsen viharos fogadtatásban részesült. Meghirdettük az akciót a televízióban, s nem számoltunk azzal, hogy rengeteg ember elindul, hogy éljen a lehetôséggel. Pillanatok alatt emberek ezrei sorakoztak a Máltai Szeretetszolgálat központjánál a felkínált adományért. Csak a nagy rutin és a máltaiak végtelen türelme mentett meg a botránytól. Az okos ember okul a tapasztalatokból. Ma nyugodtan mondhatom, megtanultunk jól adni. Milyen módon nyújt segítséget a Béres Alapítvány a rászorulóknak? Hányféle tevékenységet végez az Alapítvány? Az Alapítványhoz befutó kéréseket a kuratórium tagjai értékelik. Olyan támogatások élveznek preferenciát, melyek megfelelnek a lefektetett alapelveknek, és amelyekrôl úgy ítéljük meg, hogy a mi segítségünk nélkül nem tudnának megvalósulni, illetve ahol a kevés is sokat jelent. Ez a fajta gyakorlat több elôkészületet, gondosabb odafigyelést igényel a részünkrôl, ugyanakkor a hosszú évek tapasztalata azt mondatja velem, hogy hatékonyabb is. Vannak magunk által létrehozott támogatási formák is. Például több iskolában mûködik a Béres ösztöndíj, vagy említhetem a 2002 óta fókuszban lévô Béres a daganatos betegekért programunkat. A támogatásaink nagyon sokfélék. Elsôsorban az egészségügy területén mozognak, de fontos számunkra az oktatás, a magyar kultúra, az egyházak támogatása is. Összesítették-e, hány embernek nyújtottak segítséget? Lehetetlenség lenne számba venni, de nem is ez a lényeges. Ami az igazán nagyszerû, tudni azt, hogy adományunk emberek százezreinek egészségéhez járult hozzá, hogy támogatásainkkal sokaknak adtunk reményt, kapaszkodót nehéz helyzetükben, odafigyelésünk sokaknak jelentett könnyebb jövôt, lelki gazdagodást.
Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember 7 1 2 3 4 Újabb máltai iskola nyílt 1. Béres Klára 2. Tanévnyitó a gyöngyösi középiskolában 3. Iskola avató ünnepség Devecserben 4. Évkezdet Tarnabodon Hány szervezet kapcsolódott be az Alapítvány munkájába és kikkel mûködnek együtt? A Béres Alapítvány nem rendelkezik saját alkalmazottakkal, ezért ahhoz, hogy a magunk szándéka szerint, valóban a rászorulók sokaságához tudjuk eljuttatni az adományainkat, nekünk is segítô kezekre van szükségünk. Nem tévedek nagyot, ha azt mondom, majd 3000 szervezettel álltunk kapcsolatban ennyi idô alatt, köztük országos nagy szolgálatokkal is. Az ô segítségük nélkül egészen biztos, hogy sokkal kevésbé tudtunk volna ennyire hatékonyan mûködni. Mindig nagy hálával gondolunk az ô önzetlen hozzájárulásukra. Hogyan került kapcsolatba a Béres Alapítvány a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal? Már akkor együttmûködtünk, amikor még nem is létezett a mi alapítványunk. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyik legnagyobb presztizsû karitatív szervezet Magyarországon. Gyorsan kialakult köztünk egy gyümölcsözô, nagyon jó kapcsolat. Sokat tanultunk is tôlük, nem felejtem el azt sem, amit Kozma Imre atya mondott nekem sok évvel ezelôtt: Soha nem elégedhetünk meg a majdnemekkel, arra kell törekednünk, hogy a támogatásaink valóban eljussanak azokhoz, akiknek szükségük van rá. Ma meggyôzôdésem, hogy ez pontosan így van náluk. Tapasztalatból tudom ezt, hiszen az évek során többször dolgoztunk együtt különféle projektekben, s ez nagyon jó. Minden tiszteletet megérdemelnek. Vannak-e új feladatai az Alapítványnak? Milyen a jövôképe? Úgy gondolom, a jóra, figyelmes támogatásra, odaadó, önzetlen szeretetre, míg a világ, világ, szükség van. Sajnos azt is érzem, nemhogy fogyna az igény iránta, de nôttön nô. A feladatunk továbbra is az, amit alapításkor célul tûztünk magunk elé. Kérjük a Jóistent, hogy segítse munkánkat, hogy tovább mehessünk a megkezdett úton, mindannyiunk javára. Devecserben szeptember 1-jén, Tarnabodon, Gyöngyösön és Budapesten pedig szeptember 2-án kezdôdött a 2013-2014-es tanév a Magyar Máltai Szeretetszolgálat iskoláiban. Az újonnan nyíló Magyar Máltai Szeretetszolgálat Devecseri Szakiskola tanévnyitó ünnepségérôl beszámolt a Veszprémi Napló. A lap idézi Toldi Tamás polgármestert, aki szerint a város jövôje szempontjából fontos, hogy legyenek munkahelyek, ehhez pedig iparterület és kedvezô közgazdasági környezet szükséges. Az iparterület épül, a járás pedig az észak-dunántúli országrészben az egyetlen szabad vállalkozási zóna, amely kedvezményekkel várja a befektetôket. A sorból már csak a piacképes szakmunkásképzés hiány zott, amelyet a máltai iskola adhat meg a városnak. Gyôri-Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetô alelnöke azt mondta, a legnagyobb szükség a szakképzésre van, mert sok az iskolát elhagyó fiatal. A szakiskolában a fiúk hegesztônek, a lányok szociális ápolónak tanulhatnak. Szeptember 1-jén és 2-án a Magyar Máltai Szeretetszolgálat isko láiban is meg kezdô dött az új tanév. Devecserben új iskolát nyitott a Szeretetszolgálat, ezzel a karitatív szervezet által fenntartott oktatási intézmények száma négyre emelkedett.
8 Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember aktuális Én a személyes megoldásokban hiszek Szokatlan lépésre szánta el magát a XV. kerületi önkormányzat, amikor az újpalotai kiserdôben Beszélgetés László Tamással, a XV. kerület polgármesterével lakó hajléktalan emberekrôl A XV. kerületi önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat között 2011- döntött: a Máltai Szeretetszolgálat bevonásával személyre szabott ben jött létre együttmûködés, megoldást keresett az érintetteknek. melynek célja az újpalotai lakótelep melletti Páskomliget kiserdôben tartózkodó hajléktalan emberek elhelyezése volt. A sikerrel zárult közös akció nyomán nemrég újabb közös akció indult. László Tamás polgármesterrel a kerületet érintô szociális kérdésekrôl, a hajléktalan ságról, és a lehetséges kiutakról beszélgettünk. A hajléktalanságról általánosságban László Tamás elmondta, hogy véleménye szerint a hajléktalan emberek a rendszerváltás hajótöröttjei. Álláspontja szerint világosan kell látni azt, hogy az illetô nem csupán önszántából választotta ezt az életformát, családi élete összeomlott, fokozatosan került egyre reménytelenebb helyzetbe, míg a leépülés során idáig jutott. A hajléktalanná válás ebben az értelemben egy keserves út, de a polgármester szerint akkor lennie kell egy visszaútnak is. Ezzel a hittel és meggyôzôdéssel kezdett bele abba a programba, amely a Szentmihályi út melletti Páskom-liget kiserdôben élô hajléktalan emberek helyzetét, és magának a kiserdônek a rendeltetésszerû hasznosítását volt hivatott a megoldás irányába vinni. A probléma már korábban is létezett, errôl így beszél László Tamás: 2006 és 2010 között országgyûlési képviselôként a szociális bizottság tagja voltam. Az újpalotai kiserdôben akkor már hajléktalan emberek egész kolóniája élt, de amikor ez a kérdés a bizottság ülésén szóba került, az akkori polgármester azt mondta: nem tud ilyen problémáról. Lehet úgy tenni, mintha a probléma nem létezne, de ezzel nem oldunk meg semmit. A parkos részt a hajléktalanok egy része nyári szállásként használta, a téli idôszakban behúzódott a házak közé, jó idôben pedig kiköltözött az erdôbe. De voltak, akik egész évben ott éltek az erdôben. Néhányan közülük naponta bejártak a lakótelepre, mások a városon kívül találták meg a saját lehetôségeiket. A képviselôtestület 2011-ben úgy határozott, hogy megoldást keres a problémára. Az újpalotai kiserdôben több mint nyolcvan hajléktalan ember lakott. Ezt onnan tudjuk, hogy ennyit számoltak össze a Máltai Szeretetszolgálat és a kerületi szociális iroda dolgozói. (A kerületben egyébként kb. kétszer ennyien vannak). Ez a terület eredendôen a 40 ezer újpalotai lakos pihenését, kikapcsolódását kellene, hogy szolgálja, de ezt a funkcióját nem tudta betölteni az ott élô hajléktalanok miatt. Ez köztisztasági, közbiztonsági, környezet-, közvagyonvédelmi, tûzvédelmi problémát egyaránt jelentett. A fô kérdés tehát az volt, hogy 40 ezer újpalotai ember használja, vagy a hajléktalan emberek vegyék birtokba? Az önkormányzat feladata egyértelmû volt, a területet a lakosság birtokába kell adni. Mi a 40 ezer újpalotaira szavaztunk, de nem elüldözni, hanem személyre szóló megoldások biztosításával szerettünk volna megoldást kínálni az ott élô hajléktalan embereknek. A nagy kérdés az volt, hogyan lehet ezt úgy
Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember 9 megtenni, hogy a problémát nem exportáljuk, hanem valamilyen tartós megoldást keresünk rá. Ezen a ponton lépett be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. idézi fel az eseményeket László Tamás. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot választották, László Tamás a következôképpen válaszolt: Mi úgy láttuk, hogy a Szeretetszolgálatnak jobb készségei vannak ilyen típusú szociális feladat ellátására, a civil szervezettel kapcsolatos korábbi tapasztalataink, és a Szeretetszolgálat addigi tevékenysége is ezt támasztotta alá. A Máltai Szeretetszolgálat egy másfajta személyközpontúságot képvisel, ahol biztosíték van arra, hogy a szociális munka más minôségben jelenik meg, és az utcai szociális munkájukról is sok pozitívat hallottunk. A civil szervezet munkája ott kezdôdik, ahol az intézmények kompetenciája véget ér. A kétféle szervezet szemléletmódja viszont jól kiegészíti egymást. Olyan ez, mint a híd, aminek egyszerre kell szilárdnak és rugalmasnak lennie. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós régi ismerôsöm, tudtam, hogy a szervezet gondolkodásmódja közel áll ahhoz, amit én személy szerint is képviselek. Fontos szempont volt az is, hogy a Szeretetszolgálat keresztény szervezet, amely másfajta empátiával tekint a rászorulókra, mint egy önkormányzati intézmény. A hívô ember számára többet is, mást is jelent a másik személyisége, és ebben egyfajta garanciát is lát tam arra, hogy méltó megoldást találunk majd. A közös munka érdekesen alakult. Az elején természetesen kompetencia-kérdések merültek fel: ki a fônök? Azt kértem a munkatársaimtól, hogy fogadják el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetését, hiszen ôk jelentôs tapasztalatokkal rendelkeznek a hajléktalan emberekkel folytatott szociális munkában. A program elején a nyolcvan emberbôl körülbelül harmincan maguktól elköltöztek, amikor hírét vették, hogy nem maradhatnak ott. Az ott maradókról részletes és mindenre kiterjedô felmérés készült, mindenkivel külön elbeszélgettek a programban résztvevô munkatársak. Felmértük azt, hogy mi lehetett a hajléktalanná válás, a lecsúszás oka, és vizsgáltuk azt is, hogy a folyamat visszafordítható-e? Mindezt azzal a meggyôzôdéssel, hogy minden ember értékes, minden ember szeretetre méltó. Negyvenöt embernek sikerült valamilyen személyre szabott megoldást találni. Volt, akit munkásszállón helyeztük el, volt, akinek albérletet vettünk ki, másoknak egy tanyát kerestünk, de olyan ember is akadt, akinek munkát szereztünk. A lényeg, hogy mindenkinek testreszabott megoldást sikerült találni. Olyat, amit ô is elfogad, amire úgy tekint, mint reális lehetôségre, sokuk esetében ez egyben a hajléktalan-létbôl való kikerülés elsô lépése volt. Fel sem merült, hogy néhány budapesti önkormányzathoz hasonlóan rendészeti megoldást alkalmazzanak? kérdezzük László Tamást. A problémát véleményünk szerint a sorsok gyökerénél kell megoldani. válaszolja. A hajléktalan létforma nem azonnal oldható meg, az nem megoldás, hogy karhatalommal költöztetjük ki a hajléktalan embereket. Ide kívánkozik, amit a programban résztvevô máltaiaktól hallottam: Van egy pillanat, amikor meg lehet nyerni az illetô bizalmát, amikor megnyílik, amikor el lehet kezdeni az érdemi munkát. Ki kell várnunk ezt a pillanatot. Mi segítô kezet akarunk nyújtani. Nincs csodafegyver, összetett problémára csak összetett válasz létezik. Nincs megoldás a hajléktalan ember bevonása nélkül. Egy TÁMOP-pályázat keretében például bizonyos értelemben folytatjuk a megkezdett munkát szociális intézményeink segítségével, és ez a program 110 hajléktalan embert érint a kerületben. Másodszor pedig fontosnak tartottam, hogy a lakosság birtokba vegye a területet, járjon kirándulni, piknikezni, rekreálódni. Ennek a munkának a megkönnyítése érdekében civil szervezetek segítségét kértem. 1 2 3 1. László Tamás polgármester 2. A Kiserdôben megszüntetett életterek egyike 3. Végül az utolsó erdei kalyibát is elhagyták
10 Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember esemény Katolikus Társadalmi Napok Szeptember 20-22. között rendezték meg a Nemzeti Múzeum kertjében a Katolikus Társadalmi Napok programsorozatot, amelyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is bemutatkozott. A katolikus egyház tanítását követô szervezetek seregszemléjét elsô alkalommal rendezték meg Magyarországon. Erdô Péter bíboros és Veres András szombathelyi megyés püspök köszöntôjével nyílt meg a katolikus szervezetek seregszemléje szeptember 20-án a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Erdô Péter köszöntôjében arról beszélt, hogy katolikus és társadalmi is a rendezvény, mert Krisztus jó hírének és a belôle fakadó egyházi tanításnak az alapján, elsôsorban a közösségi életre, a társadalom életére, benne a gazdasági, szociális, kommunikációs, kulturális kérdésekre keresi a választ. A bíboros kiemelkedô társadalmi problémának nevezte a demográfiai kérdést. Mint elmondta, sokan beszélnek túlnépesedésrôl, de a fejlettnek mondott, gazdag világ az elöregedéstôl, a születések számának katasztrofális csök ke nésétôl is szenved. Szerinte az emberiség mûködésének jelenlegi módja mintha közelítené természeti erôforrásainak határait. A társadalom közvetlenül szembesült a feldolgozhatatlanul bôséges információáradattal. Az interneten hozzáférhetô virtuális világ bizonyos értelemben a valóság új szintjét alkotja. Mint fogalmazott, sokszor nehezünkre esik látni, keresni, figyelni az egészet, mert elveszünk a részletek szédítô gazdagságában. De ha nem érezzük az egészet, akkor a felelôsségünkre sem ébredünk rá, akkor foglyai maradunk a pillanatnak tette hozzá. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sátránál számos érdekes program várta a látogatókat. A budapesti máltai játszóterek munkatársai légvárat állítottak a gyerekeknek, de volt arc festés és kötélhúzás is. A késô estig nyitva tartó sátorban önkéntesek fogadták az érdeklôdôket. Nagy sikere volt a máltai totónak, a bátrabbak kipróbálhatták a gólyalábon járást, mások célbadobással tehették próbára ügyességüket. A látogatók bekapcsolódhattak a mesefal-festô program munkájába, és megtekinthették a Szeretetszolgálat nyolc mobil játszóterének egyikét is. Az elôadó sátorban Vecsei Miklós alelnök tartott elôadást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat küldetésébôl fakadó feladatairól.
Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember 11 3 4 1 2 5 6 1. A Máltai Szeretetszolgálat az egyik meghatározó kiállító volt 2. Változatos programok várták a gyerekeket 3. Élettel telt meg a múzeumkert 4. A máltai sátornál mindenki talált valami érdekeset 5. Élményekkel teli pillanatok voltak 6. Az is jó helyre érkezett, aki csak egy jót beszélgetni akart
12 Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember történelem Gertrudis királyné Szöveg :: Legeza László A királynét meg ölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. (János esztergomi érsek híres kétértelmû mondata Gertrudis megölése kapcsán) Az Árpád-ház magyar királyai közül egyedül II. András volt johannita rendtag. Elsô felesége, Gertrudis történelmünk egyik legnépszerûtlenebb királynéja, ugyanakkor Árpád-házi Szent Erzsébet és IV. Béla királyunk édesanyja kereken 800 éve, 1213. szeptember 28-án vált gyilkosság áldozatává. Gertrudis négy unokáját avatta az Egyház szentté vagy boldoggá. Gertrudis királyné (Merániai Gertrúd, németül: Gertrud von Andechs-Meran) 1185. szeptember 24-én született IV. Bertold merániai herceg és Rochlitzi Ágnes legfiatalabb lányaként. Nôvére, Merániai Ágnes híres szépség volt, II. Fülöp Ágost francia királyhoz ment feleségül. Másik nôvére Sziléziai Szent Hedvig. Legfiatalabb öccse, Berthold kalocsai érsek lett. Két másik testvére, Eckbert bambergi püspök és Henrik isztriai gróf 1208-ban Magyarországra menekültek, mert meggyanúsították ôket, hogy közük volt Fülöp német király meggyilkolásához. 1248-ban az Andechs család örökös nélkül kihalt, bajorországi és isztriai birtokaikat a Wittelsbach bajor hercegi család örökölte, az Isztriaifél sziget pedig hamarosan velencei, illetve Habsburg kézre került. Meránia történelmi tájnév a német Meer (tenger) szó latinosított középkori változatából ered, mint Tengermellék. Fôleg a Német-római Birodalomban használták az Adriai-tenger keleti partvidékére, a mai Horvátország tengerpartjára. A Meránia hercege címet a 13. század elején az andechsi bajor grófok kapták meg. Merániai Gertrúdot András magyar herceg, Imre király (1196 1204) öccse jegyezte el. A hagyomány szerint az esküvôt 1203-ban tartották meg. Öt gyermekük született, köztük a késôbbi IV. Béla király és Árpád-házi Szent Erzsébet. Gertrúd befolyása nyomán II. András király (1205 1235) elképesztô pénzszórásba kezdett, aminek kedvezményezettjei rendre a királyné külföldi kegyencei, illetve a Magyarországra menekülô Meráni hercegi család tagjai voltak. Ez rövid idôn belül kiváltotta az elhanyagolt országnagyok felháborodását, akik miután panaszaik süket fülekre találtak elhatározták, hogy megölik a királynét. A gyilkosság színhelye a királyné vadászkastélyában, a pilisi ciszterci monostor közelében történt. A vadászkastély a mai Podmaniczky-major melletti dombháton állott, alapjai ma is láthatók. Gertrudis ünnepséget tartott itt 1213. szeptember 28-án, a Magyarországra lá togató VI. Lipót osztrák herceg (1198 1230) tiszteletére. Ez a fogadás több szempontból is kiváló alkalmat biztosított a merénylethez: egyfelôl azért, mert a gyûlölt királyné várától és testôrségétôl egyaránt távol került, másfelôl pedig azért, mert a férj, II. András király ebben az idôszakban Halicsban háborúzott. Az összeesküvô Péter csanádi ispán, a Kacsics nembeli Simon bán és vélhetôen Bánk szlavóniai bán hajtották végre a gyilkosságot. Az akkor mindössze 28 éves királynéra valószínûleg Péter ispán mérte a halálos csapást, akit a testôrség még a gyilkosság helyszínén megölt. Lipót herceg csak a szerencsének köszönhette, hogy túlélte a támadást. Az uralkodói hatalom gyengesége miatt II. András gyakorlatilag büntetlenül hagyta