BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM

BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Projekt-előkészítő tanulmány 2016. július 15.

Megbízó Budapest Főváros XV. ker. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata 1153. Budapest, Bocskai u. 1-3. Generál tervező Rup 15 Városfejlesztési Kft. Cím: 1153. Budapest, Eötvös utca 1. Tel: +36-1-353-9872 E-mail: rup15@rup15.hu Honlap: www. rup15.hu Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: proregio@proregio.hu Honlap: www.proregio.hu Készítették: Oláh Béla Béres Marianna Bezerédy-Herald Balázs Orosz György Jancsovics Attila ügyvezető (RUP15) ESZA koordinátor (RUP15) közgazdász; munkavállalási tanácsadó terület- és településfejleszési szakértő, egyetemi oktató geográfus

Tartalomjegyzék 1. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETELEMZÉSE... 9 1.1 Krízistömbök, veszélyeztetett tömbök, akcióterület... 9 1.1.1 Az akcióterület lakásállománya... 12 1.1.2 Az akcióterület demográfiai jellemzői és szociális helyzete... 14 1.1.3 Infrastrukturális ellátottság... 20 1.1.4 A közszolgáltatások elérhetősége... 23 1.1.5 Közbiztonság... 23 1.2 Az akcióterület krízis- és veszélyeztetett tömbök szintjén végzett elemzése... 25 2. IGÉNYFELMÉRÉS... 37 2.1 Az igényfelmérés módszertana... 37 2.2 A válaszadók jellemzése... 38 2.3 A kérdőíves felmérés eredménye... 40 3. CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK KIJELÖLÉSE... 54 3.1 Célok... 54 3.2 Tervezett tevékenységek bemutatása... 55 3.3 A tevékenységek végrehajtásának ütemezése... 68 3.4 Tervezett tevékenységek illeszkedése a településfejlesztési stratégiához... 69 3.4.1 Tervezett tevékenységek illeszkedése az Integrált Településfejlesztési Stratégiához... 69 3.4.2 Tervezett tevékenységek illeszkedése az Antiszegregációs Tervhez... 72 3.4.3 Tervezett tevékenységek illeszkedése a Helyi esélyegyenlőségi Programhoz... 76 3.4.4 Tervezett tevékenységek illeszkedése a 1211/2014. (VI.30.) fővárosi közgyűlési határozattal elfogadott Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljainak megvalósításához.... 77 3.4.5 Hozzájárulás a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program eszközrendszeréhez82 3.4.6 Hozzájárulás a befogadó, támogató és aktív Budapest létrejöttéhez... 94 4. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ESZA (SZOFT) PROGRAMOK BEMUTATÁSA... 96 4.1 A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag... 96 4.2 Kisebbségek integrációját segítő programcsomag... 98 4.3 Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag... 99 4.4 Képzési programcsomag... 99 4.5 Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag... 99 4.6 Egészségügyi programcsomag... 100 4.7 Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag... 101 4.8 Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag... 102 4.9 Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre... 103 5. SZOFT ELEMEK MEGVALÓSÍTÁSI HELYSZÍNEI, KAPCSOLATUK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKKEL 104 5.1 A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 104 5.2 Kisebbségek integrációját segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel 105 5.3 Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 105 3

5.4 A képzési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 107 5.5 Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 107 5.6 Egészségügyi programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 108 5.7 Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 109 5.8 Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 109 6. SZOFT TEVÉKENYSÉGEK INTEGRÁLTSÁGA... 111 7. A TEVÉKENYSÉGEK RÉVÉN ELÉRHETŐVÉ VÁLÓ SZOLGÁLTATÁSOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK BEMUTATÁSA 117 7.1 Lakófunkciós beavatkozások... 117 7.2 Infrastrukturális fejlesztések... 118 7.3 Közösségi funkciók kialakítása... 118 7.3.1 A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága - Programtervezet... 1211 7.4 Szoft programcsomagok... 1244 8. MELLÉKLETEK... 1288 8.1 melléklet... 1299 8.2 melléklet... 13030 8.3 melléklet... 1311 8.4 melléklet... 14646 8.5 melléklet... 14747 8.6 melléklet... 14848 8.7 melléklet.. 151 4

Ábrajegyzék 1. ábra: A tömbök legrosszabb 10%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011)... 10 2. ábra: A tömbök legrosszabb 20%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011)... 10 3. ábra: A krízistömbök és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület... 11 4. ábra: A lakások komfortfokozat szerinti mutatói az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%)... 13 5. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége korcsoportos összetétele (2011) (%)... 16 6. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége iskolai végzettsége (2011) (%)... 17 7. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%)... 18 8. ábra: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek elhelyezkedése... 21 9. ábra: Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbök lakásállománya... 26 10. ábra: Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül... 27 11. ábra: Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül... 27 12. ábra: Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül... 28 13. ábra: Az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányai az egyes tömbök esetében... 28 14. ábra: Lakónépesség száma az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbökben... 29 15. ábra: A lakónépesség korosztályi megoszlása az egyes tömbökön belül... 30 16. ábra: Lakónépességen belül a 64 évesnél idősebbek aránya... 30 17. ábra: Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya... 31 18. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül... 31 19. ábra: Felsőfokú végzettségűek (25 évestől idősebbek) aránya a lakónépességen belül... 32 20. ábra: A lakónépességszám és a felsőfokú végzettségűek száma... 32 21. ábra: Felsőfokú végzettségűek az aktív korúakon belül... 33 22. ábra: Munkanélküliek aránya a teljes lakónépességen belül... 34 23. ábra: Tartós munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliek) aránya a lakónépességen belül... 34 24. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a lakónépességen belül... 35 25. ábra: Az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbök értékeléséhez használt KSH adatok legmagasabb értékeit mutató tömbök... 36 26. ábra: A válaszadók neme... 38 27. ábra: A válaszadók életkora... 38 28. ábra: A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége... 39 29. ábra: A válaszadók munkaviszonyának helyzete az elmúlt öt évben... 39 30. ábra: A válaszadók jelenlegi munkaviszonyának helyzete... 39 31. ábra: A válaszadók megoszlása aszerint mennyire szeretnek Rákospalotán élni... 40 32. ábra: A válaszadók tíz leggyakoribb válasza, arra mit preferálnak a lakókörnyezetükben... 41 33. ábra: A válaszadók által nem preferált tíz leggyakoribb tényező lakókörnyezetükben... 42 34. ábra: A válaszadók által tapasztalt fizikai problémákra adott válaszok... 43 35. ábra: A válaszadók lakókörnyezetükkel kapcsolatban változtatni kívánt tényezők... 44 36. ábra: A válaszadók által tapasztalt társadalmi problémákra adott válaszok... 45 37. ábra: A válaszadók biztonságérzetét javító tényezők... 46 38. ábra: A válaszadók értékelése a felsorolt tényezőkkel kapcsolatban... 47 39. ábra: A válaszadók részvételi hajlandósága lakókörnyezeti szépészeti felújításban, közösségi akció keretén belül. 48 40. ábra: A válaszadók válaszadási aránya a 10-13. kérdésekre... 49 41. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi lakosság egészségi állapotának javulása... 50 42. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelése, iskolán kívüli oktatása... 51 43. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők munkakeresése, elhelyezkedeése... 52 44. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők általános éketminőségének javulása... 53 45. ábra: Karácsony Benő Park tervezett állapota... 61 46. ábra: Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések... 65 5

47. ábra: Az akcióterület térfigyelő kamerarendszerének elemei... 67 48. ábra: Átnézeti helyszínrajz az akcióterület lehatárolásáról... 129 49. ábra: Akcióterület elhelyezkedése a kerület szövetében... 130 6

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat:az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása... 12 2. táblázat: Az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása... 12 3. táblázat: Demográfiai és szociális helyzet fő statisztikai adatai... 15 4. táblázat: Foglalkoztatottsági mutatók az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%)... 17 5. táblázat: Munkanélküliségi arány az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%)... 17 6. táblázat: A Czabán Általános Iskolában tanulók megoszlása a 2015/2016. tanévben a következő... 18 7. táblázat: A krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületek lehatárolásában használatos statisztikai mutatók értékei az akcióterületen... 19 8. táblázat: Segélyezési adatok a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületen a XV. kerületben (2015)... 20 9. táblázat: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek.... 21 10. táblázat: Adatvédelmi korlátok miatt a KSH adatszolgáltatásából kivont tömbök és mutatók... 25 11. táblázat: Lakófunkció tevékenység bemutatása... 56 12. táblázat: Az akcióterületen található tömbök főbb jellemzői... 58 13. táblázat: Istvánteleki P+R parkoló kialakításának bemutatása... 59 14. táblázat: Karácsony Benő park rendezésének bemutatása... 60 15. táblázat: Út, járda, zöldsáv felújítás bemutatása... 62 16. táblázat: Közösségi funkció kialakításának bemutatása... 64 17. táblázat: Térfigyelő kamerarendszer kiépítésének bemutatása... 66 18. táblázat: GANTT diagram... 68 19. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a XV. kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájához... 71 20. táblázat: A tevékenységek illeszkedése az Antiszegregációs Tervhez... 75 21. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz... 76 22. táblázat: A tevékenységek illeszkedése a Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program középtávú céljainak megvalósításához... 81 23. táblázat: Hozzájárulás a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program eszközrendszeréhez... 93 24. táblázat: Hozzájárulás a befogadó, támogató és aktív Budapest létrejöttéhez... 95 25. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 104 26. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 105 27. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 106 28. táblázat: A képzési programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 107 29. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 108 30. táblázat: Egészségügyi programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 109 31. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 109 32. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag helyszínei, kapcsolatuk az infrastrukturális fejlesztésekkel... 110 33. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 111 34. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 112 35. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 112 36. táblázat: Képzési programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 113 37. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 114 38. táblázat: Egészségügyi programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 115 7

39. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 115 40. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 115 41. táblázat: Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre és a problémák, amikre a szoft tevékenység megoldást kínál... 116 42. táblázat: Lakófunkciós beavatkozások és ehhez kapcsolódó célcsoportok... 117 43. táblázat: Infrastrukturális fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok... 118 44. táblázat: A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága... 123 45. táblázat: A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok... 124 46. táblázat: Kisebbségek integrációját segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok... 124 47. táblázat: Munkaerő piaci beilleszkedést segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok.. 125 48. táblázat: Képzési programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok... 125 49. táblázat: Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése programcsomag elemei... 125 50. táblázat: Egészségügyi programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok... 126 51. táblázat: Gyerekek iskolai felzárkózását segítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok... 126 52. táblázat: Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő programcsomag elemei és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok... 127 53. táblázat: Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre... 127 54. táblázat: Demográfiai és szociális helyzet fő statisztikai adatai... 146 55. táblázat: A közösségi funkciókat ellátó helyszínek kihasználtsága... 147 8

1. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETELEMZÉSE A helyzetelemzés célja, hogy lehatárolja a szegrációs problémával érintett területeket és bemutassa a krízistömb, vagy veszélyeztetett tömb, szegregációs folyamatok kialakulásához vezető okokat, az ott lévő lakhatási, lakókörnyezeti jellemzőket, az ott élők szociális helyzetét, problémáit, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértékét, a szolgáltatások minőségét, illetve feltárja azokat a hiányokat, ahol beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy az ott élők életkörülményei és társadalmi integrációs esélyei javuljanak. A helyzetelemző résznek tehát alapvetően problémafeltáró jellegűnek kell lennie, mely alapján levezethetők a támogatási kérelemben szereplő tervezett beavatkozásokat megalapozó következtetések. 1.1 KRÍZISTÖMBÖK, VESZÉLYEZTETETT TÖMBÖK, AKCIÓTERÜLET Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2009-ben, az ÖTM által kiadott Kézikönyv módszertanának megfelelően, és tartalommal készült el. Az IVS-ben meghatározásra kerültek a 7-8 éves, 15-20 éves időszakra vonatkozó városfejlesztési irányok, a fő célok és az akcióterületek. Az IVS készítése óta eltelt időszakban a projektek közül számos megvalósításra került. 2009 óta azonban olyan jelentős változások következtek be, mind a gazdasági, társadalmi folyamatokban, jogszabályi környezetben, illetve az önkormányzati feladatok és hatáskörök átalakítása kapcsán, melyek indokolttá tették az IVS felülvizsgálatát, módosítását. 2012-ben a Magyar Kormány rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (314/2012.(XI.8) korm. rendelet). A XV. kerületi városvezetés fontosnak tartotta a kerületi stratégia új rendelet szerinti naprakész felülvizsgálatát a legfrissebb (2011-es) KSH népszámlálási adatok felhasználásával. A kerület felülvizsgált Integrált Településfejlesztési Stratégiáját a Pro Régió Ügynökség készítette el összhangban a meglévő Településfejlesztési Koncepcióval, figyelembe véve és integrálva a kerület már meglévő stratégiai dokumentumainak célkitűzéseit. Az ITS a korábbi IVS elképzeléseire alapozva, a korábbi fejlesztési irányokkal összhangban, új rendszerbe foglalva a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelményekkel kiegészítve határozza meg a kerület középtávú fejlesztési célkitűzéseit, és az azok megvalósításához szükséges stratégiai beavatkozásokat. A Budapest kerületeire elkészített Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Krízisterületek lehatárolása Budapesten c. dokumentum (2014) a XV. kerületben lehatárol társadalmi és fizikai mutatók alapján hátrányos helyzetű krízistömböket és a társadalmi és fizikai mutatók alapján nem a leghátrányosabb helyzetű, de további romlás lehetőségét magukban hordozó veszélyeztetett tömböket. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen sajátos tömbök mentén kijelölte azt az akcióterületet, melyen belül a leromlott településrészen élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítását társadalmi és fizikai rehabilitációját kívánja elvégezni szociális városrehabilitáció keretében. Az akcióterület tehát krízis-és veszélyeztetett tömbökből és az azokat körülvevő tömbökből az önkormányzat által kijelölt összefüggő terület, melyet a XV. kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiája konkrétan nevesít, elemez, célokat és feladatokat rendel hozzá. 9

1. ábra: A tömbök legrosszabb 10%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011) (Forrás: Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014)) 2. ábra: A tömbök legrosszabb 20%-ának lehatárolásával kijelölt krízistömbök a XV. kerületben (2011) (Forrás: Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014)) 10

3. ábra: A krízistömbök és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület (Forrás: RUP 15 Városfejlesztési Kft. 2016.) A XV. kerületi Önkormányzat egyrészt a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014) c. dokumentum eredményei, másrészt saját tapasztalatai alapján döntött a Rákospalotán koncentráltan megjelenő krízis- és veszélyeztetett tömbök területi elhelyezkedése alapján az akcióterület kijelöléséről a kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájában. Az akcióterület határai a kerületen belül: Kerülethatár (vasúti sínpálya) Tóth István u. Patyolat u. - Wysocki u. Rákos út Dugonics u. Klapka György u. Arany János u. Baksay Sándor utca Tompa Mihály utca Csákberény utca Szentmihályi út - lllyés Gyula u. Deák u. Fő út (3. ábra) Az akcióterületen belül 19 db veszélyeztetett tömb és 10 db krízistömb található. Az egyes tömbök sorszámát és lehatárolását az alábbi táblázatok részletezik: V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8 V9 Veszélyeztetett tömb Lehatárolása utcák szintjén Bácska utca Bethlen Gábor utca Dobó utca Pázmány Péter utca Radda Barmen utca Bethlen Gábor utca Dobó utca Pázmány Péter utca Radda Barmen utca Dobó utca Beller Imre utca Palánk utca Radda Barmen utca Palánk utca Oroszlán utca Dobó utca Radda Barmen utca Oroszlán utca Palotás utca Kinizsi utca Galgó utca Kinizsi utca Palotás utca Rákos út Rákos út Szentmihályi út Csákberény utca Szerencs utca vasút Pázmány Péter utca gyalogos felüljáró Arany János utca Eötvös utca Radda Barmen utca Bocskai utca 11

V10 V11 V12 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 Arany János utca Palánk utca Radda Barmen utca Oroszlán utca Arany János utca Kinizsi utca Radda Barmen utca Rákos út Szerencs utca Pázmány Péter utca Arany János utca Bethlen Gábor utca Szerencs utca Palánk utca Arany János utca Oroszlán utca Szerencs utca Oroszlán utca Arany János utca Kinizsi utca Dugonics utca Palánk utca Szerencs utca Oroszlán utca Dugonics utca Oroszlán utca Szerencs utca Kinizsi utca Szerencs utca Bezerédi utca Dessewffy Arisztid utca Arany János utca Szerencs utca Dessewffy Arisztid utca Arany János utca Klapka György utca Rákosi út Bezerédi utca Szerencs utca Dessewffy Arisztid utca 1. táblázat:az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása (Forrás: saját szerk.) Krízis tömb Lehatárolása utcák szintjén K1 Dobó utca Bethlen Gábor utca Hubay Jenő tér Eötvös utca K2 Radda Barmen utca Kinizsi utca Galgó utca Rákos út K3 Arany János utca Bocskai utca Radda Barmen utca Beller Imre utca K4 Szerencs utca Bocskai utca Arany János utca Beller Imre utca K5 Dugonics utca Kinizsi utca Arany János utca Rákos út K6 Dugonics utca Pázmány Péter utca Szerencs utca Bethlen Gábor utca K7 Dugonics utca Beller Imre utca Szerencs utca Palánk utca K8 Dugonics utca Kinizsi utca Szerencs utca - Rákos út K9 Dembinszky utca Pázmány Péter utca Dugonics utca Bethlen Gábor utca K10 Beller Imre utca Dugonics utca Palotás tér Nyári Pál utca 2. táblázat: Az akcióterületen található krízis- és veszélyeztetett tömbök utca szintű lehatárolása (Forrás: saját szerk.) 1.1.1 Az akcióterület lakásállománya A XV. kerületben jelentős számban vannak krízis- és veszélyeztetett tömbök, amelyek a lakás- és népességszám arányában is számottevőek. 10%-os küszöb esetén a XV. kerület lakótömbjeinek 18%-a veszélyeztetett, valamint 6%-a krízistömb. Ezek az arányok meghaladják a budapesti átlagot mind a veszélyeztetett (15%), mind pedig a krízistömb (5%) esetében. Ennek megfelelően a XV. kerület lakásainak 14%-a veszélyeztetett tömbben, 3%-a krízistömbben található, amelyek közül a veszélyeztetett lakások aránya meghaladja a fővárosi átlagot (9%). A XV. kerület népességének 14%-a él veszélyeztetett, és 3%-a krízistömb területén. 20%-os küszöb esetén a XV. kerület lakótömbjeinek 24%-a veszélyeztetett, valamint 7%-a krízistömb. Ezek az arányok jelentősen meghaladják a budapesti átlagot mind a veszélyeztetett (14%), mind pedig a krízistömb (4%) esetében. Ennek megfelelően a XV. kerület lakásainak 29%-a veszélyeztetett tömbben, 4%-a krízistömbben található, amelyek közül a veszélyeztetett lakások aránya meghaladja a fővárosi átlagot (15%). A XV. kerület népességének 29%-a él veszélyeztetett, és 4%-a krízistömb területén. Az akcióterület 4.821 lakásból áll, ahol több mint 10.000 ember él. Az akcióterületen koncentráltan vannak jelen krízis- és veszélyeztetett tömbök, valamint a területen jelenlévő társadalmi problémák elsősorban szociális jellegűek, amelyek szociális jellegű beavatkozásokat, szociális városrehabilitációt igényelnek. Az igényfelmérés során a romos, lepusztult épületek zavaró hatását az akcióterületen megkérdezettek jelentős része említette olyan problémának, melyen szerintük változtatni kell. A közvetlen lakókörnyezetre irányuló kérdés esetén pedig toronymagasan kiemelkedik a válaszok közül a romos állapotú lakóépületek okozta mindennapi problémák. 12

A lakókörnyezetben gondot okozó tényezők között a második helyen 44%-nyi megkérdezett említette a hiányos, rossz állapotú fasorokat. Ebből az is látszik, hogy az itt élők a lakókörnyezetük meghatározó, számukra fontos részének tekintik a közterületi zöld felületeket. Az akcióterület lakásállománya régi építésű, rossz műszaki állapotban lévő családi házakból és társasházakból áll. A rossz műszaki állapot, azaz a komfort megfelelő hiánya, rossz higiénés körülmények, vizes, penészes, salétromos falak, rossz nyílászárók, a közművekkel ellátottság hiányából fakadó fűtési problémák, sötét, romos helységek többek között egészségügyi problémákhoz is vezetnek. A leromlott állapotú épített környezetben a lakás karbantartás és lakásfenntartás problémái (díjhátralékok) a kedvezőtlen társadalmi helyzetre vezethetők vissza. A szlömösödés különböző helyi megjelenési formái miatt (üres lakások, olcsóbb fenntartás) a kerület más részeiből kiszoruló lakosok nagy számban költöznek be az akcióterületre. Korábban az önkényes lakásfoglalók kedvelt célterülete volt, de ma is találunk még ilyen lakókat. A szlömösödő gócpontok közvetett hatása a környezetük közbiztonságának romlása, a helyi lakosok biztonságérzetének romlása, ami az akcióterület egyik jelentős problémája, melyen változtatni szükséges. Az akcióterület lakásállományából 221 lakóingatlan van önkormányzati tulajdonban. Az egyes társasházakban vegyesen vannak önkormányzati és magántulajdonú lakások. Az akcióterületen elszórtan vannak olyan lakótömbök, amelyek 100%-ban önkormányzati tulajdonban vannak. A 221 önkormányzati tulajdonú lakásból 53 db üres, rossz műszaki állapota miatt használhatatlan bérlakás. Az akcióterületen 22 jogcím nélküli bérlőt tartanak számon. (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) A lakáskörülmények alapján az akcióterület hátrányos helyzete tapasztalható a XV. kerületben és Rákospalotán belül egyaránt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 3-4 százalékponttal magasabb az akcióterületen, mint a kerületben és az akcióterülethez tartozó kerületrészben (4. ábra). Továbbá itt a legmagasabb (25,6%) az egyszobás lakások aránya, ami a kerületi érték több mint háromszorosa, a rákospalotai érték közel kétszerese. Az akcióterületen túlnyomó többségében az 1900-as évek elején épült földszintes családi házak találhatóak meg, amelyek napjainkra igen rossz műszaki állapotban vannak. Karbantartásukra, állag megóvásukra lényegében az itt lakó népesség a rosszabb jövedelmi viszonyaik miatt nem tudott megfelelő figyelmet fordítani. Az akcióterületet az 1990 utáni építkezések kismértékben érintették, az akkori építési szabályok következtében néhány, a környezetébe nem illeszkedő új lakóépület épült itt, és a meglévő lakásállomány felújítására is csak szórványosan került sor. 30,0 25,0 25,6 20,0 15,0 10,0 5,0 2,5 8,4 3,5 14,2 6,3 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 0,0 Budapest XV. kerület összesen Rákospalota Krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület 4. ábra: A lakások komfortfokozat szerinti mutatói az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 13

1.1.2 Az akcióterület demográfiai jellemzői és szociális helyzete Az akcióterületen él a XV. kerületi lakosság (79645 fő) 12,6%-a, vagyis összesen 10.017 fő. A helyi lakosság korösszetételében 66%-ot az aktív korúak, 14%-ot a fiatalok, és 20%-ot az idősek teszik ki. A 14 év alattiak aránya kismértékben meghaladja a kerületi átlagokat, míg a 60 év felettiek aránya 5 százalékponttal elmarad attól. Ennek következménye, hogy viszonylag fiatalos az akcióterület összetétele, de ennek ellenére a fiatalok arányát meghaladja az idősek aránya, vagyis az idősödés folyamata itt is releváns demográfiai jelenség. A 15-59 év közötti korcsoport aránya közel 4 százalékponttal magasabb az akcióterületen, mint a kerület egészében, vagyis az aktív korú népesség kismértékben felülprezentált az akcióterületen. A statisztikai mutatók egy része az akcióterületen élő népesség kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozíciójáról tanúskodik. Az aktív korúakon belül az alacsony iskolai végzettségűek aránya (12%) meghaladja a kerületi átlagot. Szintén az aktív korúak között a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők a kerületi átlagnak felelnek meg, de ez viszonylag magas értéknek tekinthető (34%). Közülük 7,2% alacsonyan képzett: azok, akik foglalkoztatottként alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, többségükben alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak. Az akcióterület lakónépességének 48%-a gazdaságilag nem aktív. A munkanélküliségi arány 11,8%, ezen belül 7% tartós munkanélküli. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 32%. Az igényfelmérés során a megkérdezettek közel 30%-a nevezte meg a munkanélküliséget olyan társadalmi problémának, mely az ő közvetlen közelében jelentkezik és változtatna rajta. Ez az érték egybeesik a hivatalos statisztikai adatokkal. Érdekes viszont, hogy ugyanezen kérdéskörön belül, vagyis, hogy Tapasztal-e olyan társadalmi problémákat a lakókörnyezetében, amelyeken szíves változtatna? a hajléktalanok jelenlétéből adódó konfliktusokat a megkérdezettek 35%-a emelte ki, tehát a munkanélküliséggel együtt komoly problémának tartják a hajléktalanokat, illetve a lézengő személyeket a lakókörnyezetük közelében. Az akcióterületi lakásállomány összesen 4.821 lakóingatlanból áll, amely XV. kerület lakásállományának 13%-a. A lakások egyötöde egyszobás, amely a kerületi átlag több mint háromszorosa. Az akcióterületen található lakások 7,5%-a alacsony komfort fokozatú, amely a kerületi átlag duplája. Komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 6,3%, amely szintén kétszerese a XV. kerületi átlagszintnek. Mutató megnevezése Budapest XV. kerület összesen* Krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület Lakónépesség száma 79.645 10.017 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya % 12,4 13,9 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya % 62,0 65,8 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya % 25,7 20,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában % 10,2 11,9 21,4 23,7 Lakásállomány (db) 37.158 4821 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya % 3,2 7,5 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 2,5 6,3 lakásokon belül % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül % 8,4 25,6 14

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül % BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM 32,6 34,0 5,9 7,2 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül % 63,0 62,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % 35,5 32,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya % A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül % 26,8 27,4 50,0 48,1 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) % 11,8 11,8 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) % 7,1 7,1 3. táblázat: Demográfiai és szociális helyzet fő statisztikai adatai (Forrás: KSH adatszolgáltatás) * Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (83 fő) adatait. A KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján 10.017 fő él a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületen, ahol összesen 4.821 lakóingatlan található. Az akcióterületen a kerület általános társadalmi jellemzőihez képest koncentráltan jelentkeznek szociális problémák, amelyek főként az alacsony iskolai végzettségből, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetből, a rosszabb jövedelmi viszonyokból, és így a szegénység különböző formáiból adódnak. Az akcióterületen él a XV. kerületben található roma népesség jelentősebb hányada. A 2011. népszámlálás alapján 1.063 fő vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak a kerületben, de a kerületi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tapasztalatai alapján számuk 3-4.000 fő is lehet a XV. kerületben. A kerületi cigány lakosság kb. 20%-a él az akcióterületen: nagyobbrészt a Bocskai u., Bethlen G. u., Eötvös u., Palánk u., Szerencs u., Radda Barnen u. területén. A kisebbség a többségi társadalommal történő együttélésében súlyos problémák mutatkoznak, melyek a lakókörnyezet és a közbiztonság, valamint a társadalmi problémák elmélyülését okozzák. Megoldásukhoz komplex programok megvalósítására lenne szükség, ennek hatékony eszköze lehet a szociális városrehabilitáció, annak beruházási és ESZA típusú tevékenységei. Nagy szükség mutatkozik a helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési programokra és a kisebbségek integrációját segítő programokra. A két program típus és azok elemei szorosan összefüggnek egymással, végső céljuk pedig a nyugodt együttélés, megóvott környezetben, biztonságban. A XV. kerülethez és Rákospalotához képest az akcióterületen legmagasabb a fiatalkorúak aránya. (5. ábra) Az aktív korúak aránya szintén meghaladja a kerületi és kerületrészi átlagokat, ugyanakkor az időskorúak aránya azok alatt marad. Egyrészről fontos, hogy az akcióterületen nagy számban élnek fiatalkorúak, másrészről pedig mivel az időskorúak aránya meghaladja a fiatalkorúak arányát, ezért az idősödés is jellemző az akcióterületre. A háztartások jövedelmi helyzete miatt fontos, hogy az akcióterületen magas arányú az aktív korú népesség jelenléte. Az akcióterület népességének kedvezőtlen az iskolai végzettsége, mert a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 2-3 százalékponttal magasabb, mint a kerület egészében és Rákospalotán. (6. ábra) A diplomások aránya a rákospalotai átlaghoz hasonló (24%), arányuk tehát kétszerese az általános iskolai végzettségűeknek. A 15-64 évesek között a foglalkoztatottak aránya kismértékben alacsonyabb a kerülethez és Rákospalotához képest, közülük 27,4% alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. Ez kismértékben rosszabbul alakul az akcióterületen, mint a kerületben és Rákospalotán. (3. táblázat) A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen a XV. kerületi átlagszint körül alakul, de mindenféleképpen információhordozó, hogy az akcióterületen élő munkanélküliek nagy része legalább egy évig nem talál munkát. (4. táblázat) 15

A munkaerő-piacról hosszabb kimaradók elhelyezkedési aránya jelentősen romlik, így ez az adat súlyos problémákat mutat, mely túlburjánzik és súlyosan kihat az akcióterület közbiztonsági helyzetére és a környezeti állapotokra egyaránt. A munkaerőpiacra való visszatérést jelentősen tudják segíteni a piacorientált felnőttképzések, melyek az előző szoft programok legsikeresebb elemei voltak. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya néhány százalékponttal alacsonyabb a kerületi és kerületrészi átlagnál, de 32%-os arányuk számottevő, és az akcióterületi háztartások legalább harmadának hátrányos helyzetét okozzák. (7. ábra) Erre a problémára reagál több programelem, mint a munkaerő-piaci felzárkóztató képzés, a kívül-belül megújulás program, a védett munkahelyen való képzés, a nyelvi-, számítástechnikai és OKJ-s képzések mentorálással kiegészülve. Az igényfelmérés során a kérdezőbiztosok rákérdezek arra, hogy mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelés, iskolán kívüli oktatása. A kérdezőbiztosok elmondása alapján ez népszerű kérdésnek bizonyult és sok ötlet is érkezett hozzá. A válaszadók többsége szerint a különböző tanfolyamok, szakkörök, illetve sportprogramok elősegíthetik a gyerekek jobb teljesítményét az iskolákban. Ezek mellett fontosak a tanoda jellegű programok, a felzárkóztatás és tehetséggondozás már óvodás kórtól, a korrepetálások és a közösségépítés, jó minták közvetítése a diákok számára. 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 25,7 23,6 20,3 62,0 63,6 65,8 12,4 12,7 13,9 Budapest XV. kerület összesen Rákospalota Krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 5. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége korcsoportos összetétele (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 16

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 21,4 24,8 23,7 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 15,0 10,0 5,0 10,2 9,5 11,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 0,0 Budapest XV. kerület összesen Rákospalota Krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület 6. ábra: Az akcióterület, az ahhoz tartozó kerületrész (Rákospalota) és a XV. kerület lakónépessége iskolai végzettsége (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Mutató megnevezése Budapest XV. kerület összesen Rákospalota Akcióterület Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 63,0 26,8 63,5 62,4 25,2 27,4 4. táblázat: Foglalkoztatottsági mutatók az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Mutató megnevezése Budapest XV. kerület összesen Rákospalota Akcióterület Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 11,8 10,7 11,8 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 7,1 6,6 7,1 5. táblázat: Munkanélküliségi arány az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 17

36,0 35,0 35,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 34,0 33,0 33,6 32,0 31,0 32,0 30,0 Budapest XV. kerület összesen Rákospalota Krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület 7. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen, az ahhoz tartozó kerületrészben (Rákospalota) és a XV. kerületben (2011) (%) (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Az akcióterület lakosainak élethelyzetét jelentősen befolyásolja az oktatási-nevelési intézmények elérhetősége és hozzáférhetősége. Az akcióterület szomszédságában található a Czabán Általános Iskola, amely iskolának a beiskolázási körzete kiterjed az akcióterületre. Az iskola az akcióterület legtávolabbi pontjáról is kb. 15-20 perc gyaloglással megközelíthető. Az akcióterületen élő 14 év alatti fiatalok legnagyobb része ebbe az iskolába jár, bár vannak családok, akik a kerület más általános iskoláiba íratták be gyermekeiket. Szempont Fő tanulói létszám: 190 fő integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma: 21 fő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók száma: 49 fő hátrányos helyzetű tanulók száma: 19 fő ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló száma: 6 fő évfolyamismétlő: 25 fő magántanuló: 6 (ebből SNI: 3) fő 6. táblázat: A Czabán Általános Iskolában tanulók megoszlása a 2015/2016. tanévben a következő (Forrás: oktatas.hu) A Czabán Általános Iskolába járó diákok között jelentős számban megjelenik a hátrányos és halmozottan hátrányos szociális helyzet. A tanulók 25%-a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, 13%-a évfolyamismétlő, 11%-a integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanuló, 10%-a pedig hátrányos helyzetű. Az iskolában koncentráltan megjelenő szociális problémákra az iskola oktatásprogramja elsősorban a kooperatív tanulási módszerek előtérbe helyezésével reagál, azonban nemzetiségi oktatás vagy egyéb készség- és képességfejlesztő módszer nem jelenik meg a helyi tananyagban. Az akcióterületen jelentősebb iskolán kívüli felzárkóztató, fejlesztő program nem érhető el az ott lakók számára, ezért erre kiemelt hangsúlyt fektettünk a jelen programban. Az akcióterület hátrányos helyzetének fontos információhordozója az adott területen önkormányzati támogatásokban részesülő lakosság aránya. Az alábbi mutatók 2011-2013 közötti átlagos értékei elfogadottak a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületek lehatárolásában Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Krízisterületek lehatárolása Budapesten (2014) c. alapján. Ezeknek a mutatóknak a 2011-2013 közötti átlagos értékei az akcióterületen a következők: 18

Statisztikai mutató db rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások száma: 208 közgyógyellátásban részesülő taggal rendelkező háztartások száma: 472 aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások száma 191 7. táblázat: A krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületek lehatárolásában használatos statisztikai mutatók értékei az akcióterületen (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) Az eredmények bizonyítják az akcióterület kedvezőtlen társadalmi helyzetét, amely jelentős hatással van a helyi ellátórendszerre, annak nagyobb arányú igénybevételére. Az akcióterületen élő időskorú népesség jelenléte miatt meghatározó a gyógyszertámogatásban (közgyógyellátásban) részesülők aránya. Az időskori elszegényedés egyik velejárója, hogy egyre kevesebben tudják igénybe venni a térítésköteles házi segítségnyújtás különböző formáit. A halmozottan hátrányos helyzetű családok egyszerre több rizikótényezővel is szembenéznek (pl. munkanélküliség, alacsony jövedelem, közműdíj-tartozás, rossz egészségi állapot, szociális problémák), amely növeli az akcióterületen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások számát. A KSH 2011-es népszámlálása alapján a krízis- és veszélyeztetett tömbök körülhatárolásában vizsgált statisztikai mutatók a következők (Forrás: Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Krízisterületek lehatárolása Budapesten 2014): - legfeljebb 8 osztály végzettségűek aránya a 15-59 népességben, - munkanélküliek aránya az aktívakon belül, - felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, - túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül, - szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül, - önkormányzati bérlakások aránya az összes lakáson belül. Ezek alapján is a kerületi lakosság hátrányos helyzete elsősorban Rákospalotán és az akcióterületen figyelhető meg, amely alapján különíthetők el a krízis- és veszélyeztetett tömbök. Ezek a tömbök leginkább összefüggően az Integrált Településfejlesztési Stratégiában az Önkormányzat által körülhatárolt akcióterületen koncentrálódnak. Tehát a krízis- és veszélyeztetett tömbök definiálásához és körülhatárolásához szükséges társadalmi mutatók önmagukban információhordozók az akcióterületen élő lakosság társadalmi hátrányairól, kedvezőtlenebb szociális helyzetétől. Ezt részletesebben bizonyították az előzőekben bemutatott demográfiai, háztartási, iskolai végzettségre és gazdasági aktivitásra vonatkozó statisztikai mutatók. A 2015. évi önkormányzati támogatások száma alapján is megállapítható az akcióterületen élők hátrányos helyzete. (6. táblázat) Az akcióterületen több mint 200 alkalommal nyújtott az Önkormányzat Lakásfenntartási támogatást 2015-ben. Emellett magas volt 2015. első két hónapjában a Rendszeres szociális segélyben és a Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma az akcióterület lakosai között. 2015. év folyamán a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 145 család részesült. A kerületi önkormányzati adatok alapján, az akcióterületen 2011-2013 között átlagosan 235-ször vették igénybe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, míg ugyanezen időszakban átlagosan 555-en részesültek közgyógyellátásban, illetve az aktív korúak ellátására átlagosan 222 alkalommal került sor. (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) 19

Önkormányzati támogatások LFT-ben* részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Foglalkozást helyettesítő támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Akcióterület Lakások száma**: 4821 db 5,0% (242 db) 2015. 01. 01.-2015. 02. 28. között folyósítva: 0,64% (31 db) (2015. március 1-ével a járási kormányhivatal folyósítja és tartja nyilván.) 2015. 01. 01.-2015. 02. 28. között folyósítva: 1,22% (59 db) (2015. március 1-ével a járási kormányhivatal folyósítja és tartja nyilván.) 3% (145 család) 8. táblázat: Segélyezési adatok a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterületen a XV. kerületben (2015) (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás), * LFT Lakásfenntartási támogatás, amibe beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt, ** Lakások száma A KSH 2011. évi népszámlálási adatainak megfelelően. A kerületben egyre növekszik az idős egyszemélyes háztartások száma, valamint az egyedül élő, a különböző egészségügyi, mentális és szociális problémákkal küzdő emberek aránya. Az akcióterületen élők egészségügyi helyzetét jelentősen befolyásolják a lakáskörülmények, a lakókörnyezet, az iskolázottság, illetve az életkori sajátosságok. Az igényfelmérés során a kérdezőbiztosok kikérték a lakosság véleményét arról, hogy vajon mivel segíthető elő a lakosság egészségügyi állapotának javulása. A válaszadók kiemelték a sportolást, sportrendezvényeket, sportolásra nevelést, sportlétesítmények fejlesztését (kerékpárút, uszoda, focipálya, grund, stb.), ezek a válaszok döntően a fiatalabb és a középső korosztályokból érkeztek. Ezzel szemben a rövidebb várólista (kórház és SZTK esetében) opciót döntően az idősebb korosztály jelölte meg, szemben a legyen kórház a kerültben válasszal, ami korcsoporttól függetlenül jelent meg. Szintén megemlítendő még a több orvos, és a szűrések, valamint számos esetben jelent meg az egészséges életmóddal kapcsolatos (legyen az étkezés, életvitel, stb.) programok, tájékoztatók esete, hasonlóan a prevenció (főként a káros szenvedélyek területén) megjelöléséhez. Mindezen igényekre válaszul a szoft programban egészségnapokat, életmód napokat tervezünk, melyek során a megelőzés, szűrések és az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabb igénybevételére lesz lehetőség, sportprogramok széles köre lesz elérhető és prevenciós előadásokat, klubfoglalkozásokat szervezünk. Jól látszik tehát, hogy igény mutatkozik az egészségmegőrzés területén olyan programokra, melyeket kerületi, illetve akcióterületi, helyi szinten lehet megvalósítani. Az igényfelmérés egyik összefoglaló kérdése azt firtatta, hogy az akcióterületen élők szerint mi szükséges az általános életminőség javításához a területen. A válaszok összesítéséből kiderült, hogy 66% számára a szebb, ápoltabb környezet, a zöldfelületek, parkok, játszóterek megléte alapvető fontosságú. Ezt az igényt elégíti ki a növénytelepítés, valamint az épített környezet közösségi akciók során történő karbantartása: szemétszedés és közterület szépítés során. 1.1.3 Infrastrukturális ellátottság Az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján, az akcióterületen van vezetékes víz, áram, szennyvízcsatorna, közvilágítás, gázszolgáltatás. Az akcióterületen a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében lévő vezetékek közül a kor, anyag, illetve meghibásodási statisztika alapján, középtávon (5 éves távlatban) felújításra javasolt vezetékek a következők: 20

Utca Szakasz határ Üzembe helyezés éve Átmérő Csőszakasz anyaga Baksay Sándor Tompa Mihály utca Rákos út 1950 80 azbesztcement Bethlen Gábor Dugonics utca Szerencs utca 1949 80 azbesztcement Bezerédi Pál Szerencs utca Arany János utca 1950 80 azbesztcement Bocskai Wisocki utca Dugonics utca 1949 150 azbesztcement Bocskai Dobó utca Illyés Gyula utca 1948 150 azbesztcement Illyés Gyula Hubay Jenő tér Bocskai utca 1950 80 azbesztcement Oroszlán Radda Barmen utca Régi tér 1949 80 azbesztcement Oroszlán Dugonics utca Szerencs utca 1949 80 azbesztcement Oroszlán Szerencs utca Arany János utca 1949 80 azbesztcement Palánk Dobó utca Régi Palotai utca 1949 80 azbesztcement Pázmány Péter Wysocki utca Dugonics utca 1948 200 öntöttvas Wysocki Pázmány Péter utca Rákos út 1948 175 azbesztcement 9. táblázat: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek. (Forrás: Fővárosi Vízművek Zrt. adatszolgáltatása) 8. ábra: Az akcióterületen lévő 5 éven belül felújítandó vízvezetékek elhelyezkedése (Forrás: RUP 15 Városfejlesztési Kft. 2016.) Az öt éven belül felújítandó vízvezetékek ismerete azért fontos, mert a programban nem lehet ezen útszakaszokra infrastrukturális felújításokat tervezni. A XV. kerület életében az agglomerációval kapcsolatos átmenő forgalom rendkívül jelentős, ami környezeti teherrel jár. Az igényfelmérés során is kiderült, hogy a megkérdezettek a legfőbb környezeti problémák között a második helyen emelték ki a főutak zajosságát. Az átmenő forgalom megállítása a városhatáron, kiemelt közlekedési cél, ez azonban jelenleg megfelelő infrastruktúra hiányában nem lehetséges, hiányoznak a megfelelő méretű P+R parkolók, az eszközváltó csomópontok, a kapacitív közösségi közlekedési hálózatok a város illetve a kerület határán. 21

Az akcióterületet ez a forgalmi hatás jelentősen érinti, kiugró példa erre a Szerencs utca, ahol komoly torlódás tapasztalható minden nap. A kerület főút hálózatán és az akcióterületen is a kétoldali járda, a lakó utcákon a minimum egyoldali járda megléte általában biztosított. A járdák szélessége, burkolatuk minősége azonban már kevésbé megfelelő, sok helyen akadálymentesítés sem biztosított. Általános probléma az akcióterületen is, hogy a járdafelületeken autók parkolnak akadályozva ezáltal a gyalogosforgalmat és tovább rongálva azok felületét. Az akcióterületen élők véleményének kikérése során a megkérdezettek 41 %-a (205 fő) említette a balesetveszélyes járdákat és 25 %-uk a rossz állapotú közutakat. Közel 20 %-a válaszadóknak a megoldatlan parkolási gondokat nehezményezte. Sokan kiemelték ennek kapcsán a Rákos út környékét. További problémát jelent a kereskedelmi funkciók megjelenéséből adódó parkolási igény biztosítása. Pl. a Rákos út környezetében a földszintes épületek sorában a lakó funkcióból kereskedelmi funkció kialakulása, olyan forgalmi terhelést eredményezett, ami a közterületen egyre nehezebben kezelhető (Dugonics utca Szerencs utca közti szakasz). A közösségi közlekedés megállóhelyeinél, a vasútállomások, vasúti megállóhelyek környékén, az autóbusz és villamos végállomásoknál jelenleg sehol nem épült parkoló. A buszmegállók közelében fontos lenne, hogy legyen gyalogátkelőhely, mert itt a gyalogosok a viszonylag távol lévő gyalogátkelők helyett, az úttesten átrohanva érik el a megállókat. Az iskolák környékén az egyedül közlekedő gyermekek közlekedése nem biztonságos, a gépjárművek sebessége miatt. Erre a problémára a Polgárőrség kíván reagálni a szoft programok keretében. Minden lakos számára érezhető problémája az akcióterületnek, hogy nincsen megfelelő számú parkoló, a közintézmények gépjárművel való megközelítése ezért sok esetben korlátolt. A kertvárosias, családi házas beépítésű lakóterületeken előírás a parkolás telken belül való megoldása, mely bizonyos esetekben nem lehetséges, vagy, mert a zártsorú beépítés ezt nem teszi lehetővé, vagy nincs minden telken elegendő hely a járművek tárolására. A szűk keresztmetszetű utcákban az út menti parkolás mellett, a kétirányú forgalom sokszor nehezen tud lebonyolódni, az úton történő parkolás pedig mind az autóst, mind a közösségi közlekedést megnehezíti. Hosszú idő óta fennálló jelentős igénye lenne az akcióterületi lakosoknak a belváros elérhetősége a közvetlen közelükben futó vasúton keresztül. A parkolási gondokon is részben segítene és a vasút elérhetőségét, azaz a belváros megközelítését is nagyban segítené az akcióterület közvetlen szomszédságában lévő Istvántelek vasúti megállóhoz építendő, de az akcióterületen kialakított P+R parkoló. Ha a helyiek igénybe tudnák venni a vonatközlekedést, akkor a Nyugati pályaudvar az akcióterületről 15-20 perc alatt elérhetővé válna számukra. Ez már csak azért is indokolt, mert a NIF Zrt. kiemelt projektjének következő ütemében várhatóan felújítják a Rákospalota-Újpest- Veresegyház-Vác vasútvonalat. A beruházás keretében a Nyugati pályaudvartól a Rákospalota- Újpestig terjedő szakaszon megújul Istvántelek és Rákospalota-Újpest állomás, továbbá a jelenleg kielégítő városi kapcsolatokkal nem rendelkező Rákosrendező állomás utasforgalmát a tervek szerint a Hungária körút térségében létesülő új megállóhely veszi át. Ez a projekt azonban az állomások környezetére nem terjed ki, azok megközelíthetőségére nem jelent megoldást. A vasút rendkívül kedvező, közvetlen belvárosi kapcsolatot jelent az akcióterület számára: Istvántelek megállóhelyről a Nyugati pályaudvar mindössze 8 perc alatt érhető. A vonatok gyakorisága megfelelőnek mondható: a reggeli csúcsidő táján (06:00 óra és 09:00 között) átlagosan 10 perc körüli követési időköz figyelhető meg, a délutáni csúcsidő környékén (15:00 óra és 18:00 óra között) a követés kedvezőtlenebb, átlagosan 20 perc körül mozog, de a NIF Zrt. beruházását követően ez javulhat. 22

1.1.4 A közszolgáltatások elérhetősége BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Az akcióterület Rákospalota központjának közvetlen közelében található. Emiatt az akcióterület távolabbi pontjától is kb. 15-20 perces gyalogútra az összes közszolgáltatás megközelíthető. Tömegközlekedés (busz) érinti az akcióterületet több megállóhellyel is. Az akcióterületen található a Rákos úti járóbeteg-szakrendelő. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járó betegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnőtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás-egészségügyi feladatokat, a védőnői szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemővédelmi (iskola egészségügyi) feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet. A XV. kerületi Önkormányzat jelentős fejlesztéseket tervez a háziorvosi rendelők felújításával kapcsolatban. Ennek az első lépése a Zsókavár utcai háziorvosi rendelő teljes körű felújítása, korszerűsítése volt 2012-ben. A fejlesztési tervek alapján a Képviselő-testület 2013. márciusi ülésén úgy döntött, hogy a Deák utcai felnőtt háziorvosi rendelőt és a Sződliget utcai gyermekorvosi rendelőt egy felújított épületben összevonja. Az új rendelő kialakítására az akcióterületen lévő Karácsony Benő park mellett kerülhet sor. Az elérhetőség szempontjából fontos további intézmények a területen: az egyik kerületi Idősek Klubja (Arany J. u.), a Bocskai utcai óvoda és a Csokonai Művelődési Ház. Az akcióterület közvetlen szomszédságában áll a Polgármesteri Hivatal és a Rendőrkapitányság. Az Egyesített Szociális Intézmény központja Újpalotán van, ez azonban nem befolyásolja az akcióterület ellátását. Szintén a közelben elérhetők különféle sportpályák. Az akcióterületről néhány perc távolságra található bölcsőde (Fő úti Bölcsőde), és általános iskola (Czabán Általános Iskola). Az akcióterületen belül van a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, míg az akcióterület mellett van pár percre a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola. 1.1.5 Közbiztonság A XV. kerületben elsősorban a lopások okoznak nagyobb gondot, különösképpen az idősek és a fiatalok körében. Másik fő probléma, hogy a rendőrség felkészültsége nem megfelelő a pszichológiai betegek, valamint a szenvedélybetegek által elkövetett bűncselekmények esetében. Az akcióterületre első sorban a leromlott műszaki állapotú közterületek, és rossz műszaki állapotú magánépületek miatt, valamint az alacsony frekventáltság miatt (elhagyatottság) a gyenge biztonságérzet jellemző. A biztonságérzetet tovább rontja, az akcióterületen található illegális szemét, a köztéri tárgyak, építmények megrongált állapota, a gyenge közvilágításból adódó számos beláthatatlan sötét területrész. Az akcióterületi beavatkozásnak fontos célja kell legyen a fenti gyenge biztonságérzet javítása. A gyenge identitástudat, a lakóhely nem meg becsülése alapvető kiinduló problémája a fennálló helyzetnek. Közösségfejlesztő, közösségteremtő, identitást erősítő programokkal a probléma gyökér okai orvosolhatóak. Az igényfelmérés során 500 fő akcióterületen élő lakó megkérdezése során a rossz közbiztonságot a lakók közel 20%-a említette, mint olyan társadalmi problémát, mely a lakókörnyezetében jelentkezik. Megoldási javaslataik között a megkérdezettek közel 80%-a (~400 fő) mondta azt, hogy a térfigyelő kamerák kihelyezése nagyban hozzájárulna a biztonságérzetük fokozásához. Ugyanennyien említették a rendőrség és a polgárőrség aktívabb fellépésének szükségét. Közel 30%-a (~140 fő) megkérdezetteknek pedig a szomszédok egymásra figyelését is fontos szempontként értékelte. Mindezt beépítettük a szoft programokba. Összegzésként megállapítható, hogy a krízis- és veszélyeztetett tömbök alkotta akcióterület veszélyeztetettsége több szempontból is igazolható: rosszabb a lakásállomány minősége, a helyi lakosság nagy része hátrányos helyzetű és/vagy idős lakos, a területen megjelenő szociális problémák kezelése pedig a kerületi ellátórendszer nagyobb arányú igénybevételével jár együtt, melynek támogatása, erősítése elengedhetetlen. Olyan komplex, minden problémára kiterjedő programcsomag megvalósítása a cél, mely hathatós segítséget nyújt az akcióterületen élők társadalmi és gazdasági felzárkóztatásában. 23

A bérlakás állományban szerepet játszó önkormányzati tulajdonú lakások jelentős része leromlott állapotú, energetikailag is korszerűtlen. Felújításukkal a benne lakók életszínvonalán is javítani lehetne, valamint a kihasználatlan lakások felújításával és szociális célú bérbeadásával a lakáshoz jutás segíthető elő. A közbiztonság érezhetően komoly témája az akcióterületnek. Az elérhetőség javítása, a közlekedési infrastruktúrák állapotának javítása, a parkolási gondok enyhítése alapvetően elvárt feladatok a lakosság irányából. Az együttélésben mutatkozó feszültségek állandósultak a helyi társadalomban és megoldhatatlan problémaként tekintenek rá. A helyi problémák kezelése problémaközpontú megközelítést, integrált szemléletet és komplex hatású beavatkozásokat igényel, amelyek leginkább a szociális városrehabilitáció cél- és eszközrendszerével valósíthatók meg. 24

1.2 AZ AKCIÓTERÜLET KRÍZIS- ÉS VESZÉLYEZTETETT TÖMBÖK SZINTJÉN VÉGZETT ELEMZÉSE A tömbök szintjén végzett elemzések alapja a KSH 2011-es népszámlálási adatainak a krízis- és veszélyeztetett tömbökre bontott nyers adatai. Az elemzéshez ugyanazon mutatókat használtuk, melyek segítségével a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Krízisterületek lehatárolása Budapesten c. dokumentum a krízis- és veszélyeztetett tömböket lehatárolta. Ezek az alábbiak: - Lakónépesség száma - Háztartások száma - Lakónépességen belül 0-14 évesek száma - Lakónépességen belül 15-59 évesek száma - Lakónépességen belül 64- X évesek száma - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül - Felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb lakónépességen belül - Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül - Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak száma - Munkanélküliek száma - Tartós munkanélküliek száma (legalább 360 napos munkanélküliek) - Lakásállomány (db) - Túlzsúfolt lakások száma az összes lakáson belül - A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások száma a lakott lakásokon belül - Szubstandard lakások száma az összes lakáson belül - Egyszobás lakások száma a lakott lakásokon belül A KSH adatszolgáltatása a V8 és V12, valamint a K7 és K10 tömbök esetében összevont értékeket tartalmaz. Több adat esetében pedig adatvédelmi korlátok miatt egy-egy tömb esetében nem áll rendelkezésünkre elemzésbe bevonható adat. Ezek az alábbiak: Mutató Adatszolgáltatásból kivont tömb Legfeljebb általános iskolai végzettséggel K2 rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Tartós munkanélküliek száma (legalább 360 V10 napos munkanélküliek) A komfort nélküli, félkomfortos és V7, V10, V11, V13, K2 szükséglakások száma a lakott lakásokon belül Szubstandard lakások száma az összes lakáson V7, V10, V11, V13, K2 belül 10. táblázat: Adatvédelmi korlátok miatt a KSH adatszolgáltatásából kivont tömbök és mutatók 25

V10 V6 K2 V13 V15 V7 K5 V11 V5 V14 V18 V16 V19 K3 V1 V17 V4 V3 K9 K7+K10 V9 V8+V12 K8 K4 K1 K6 V2 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM 1.2.1.1 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbök lakásállománya Az akcióterületen belül összesen 4821 db lakás található. A Krízis és veszélyeztetett tömbök területén 1973 db lakást tartanak nyilván. A lakásállomány számát vizsgálva azt látjuk, hogy a V2 és a K6 tömbök területén a legmagasabb a lakások száma. Ugyanakkor a K6 krízis tömbben a legmagasabb a túlzsúfolt lakások aránya (39%), a kerületi átlagnak is több mint a kétszerese az akcióterület többi tömbjéhez viszonyítva, aminek egyik kiváltó oka, hogy itt a legmagasabb az egyszobás lakások aránya a tömbben lévő lakások számához viszonyítva (50%) és a lakónépesség is itt a legmagasabb (333 fő). A K6 tömbben veszik igénybe a legtöbben valamely önkormányzati segélyt. Legkevesebb lakás a V10, V6, K2 tömbökben található. Lakásállomány (db) növekvő sorrendben 160 140 153 140 125 126 120 100 80 60 40 27 29 29 34 34 40 47 52 54 57 58 62 66 66 68 68 76 79 90 92 99 101 101 20 0 9. ábra: Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbök lakásállománya (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Túlzsúfolt lakásnak tekintjük azt az esetet, ahol egy főre kevesebb mint 10 m 2, vagy kevesebb mint fél szoba jut. Budapesten a lakások 13,9 %-ában élnek zsúfoltan, a XV. kerületben ez az arány 15%, az akcióterületen 19%. Hat tömb kivételével a többi tömb mind az akcióterületi átlag feletti értékeket mutatja a túlzsúfolt lakások arányát nézve az adott tömb lakásállományához viszonyítva. Legrosszabb a helyzet a K6 tömbben, ahol ez az érték 39%. A kerületben a szubstandard lakások, azaz az alapvető komfortfeltételekkel nem rendelkező lakások aránya 3%. Ez jobb érték, mint Budapest egészére nézve, ami 4,3%. Az akcióterület lakásai esetében azonban ez az érték már 7%, ami a budapesti átlagnál is rosszabb, de hat tömb esetében kirívóan magas a megfelelő lakás hiánya, ahol a háztartás társadalmilag nem elfogadható lakáskörülmények között él. Ilyen tömbök a V15, V5, V3, K5, V6, V4, K7+K10. Az akcióterületi átlagtól néhány százalékkal mutat rosszabb értéket a V2, K3, K4, K6, K9, V14, V16, V19, V9, V17 tömbök. A statisztikát rontanák még annak az öt tömbnek az adatai, melyekre adatvédelmi korlátok miatt a KSH nem adhat ki adatokat. A szubstandard és túlzsúfolt lakások magas területi koncentrációja a terület leromlását jelzik. 26

XV. kerület V8+V12 V18 V1 K8 K1 Akcióterület K3 K9 K6 K4 V2 V14 V16 V19 V9 V17 K7+K10 V4 V6 K5 V3 V5 V15 V7 V10 V11 V13 K2 V10 V3 V18 V2 V15 V16 K9 Akcióterület V17 V8+V12 V11 V19 V7 V14 K5 V1 V13 K8 K1 V6 K2 V9 K3 K7+K10 K4 V4 V5 K6 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül (%) növekvő sorrendben 39 15 15 16 17 18 18 19 19 21 21 21 21 23 23 23 24 24 24 24 24 24 24 24 25 29 29 31 10. ábra: Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül (%) növekvő sorrendben 26 29 3 5 5 6 6 6 22 19 17 16 13 7 8 8 8 8 8 9 10 11 11 12 n.a n.a n.a n.a n.a 11. ábra: Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Az egyszobás lakások aránya az akcióterületen (23%) közel háromszorosa a kerületi átlagnak (8%). Az akcióterület 17 veszélyeztetett- és krízis tömbje haladja meg az akcióterületi átlagot. A legrosszabb értéket a K6 tömb adja, ahol a lakások 50%-a egyszobás. 27

XV. kerület V10 V18 K2 V14 V11 V3 V4 V2 V16 V8+V12 Akcióterület V1 V19 V7 V17 K5 K9 K1 V15 V5 K3 V6 K7+K10 K8 V13 V9 K4 K6 XV. kerület V10 V18 K2 V14 V11 V3 V4 V2 V16 V8+V12 Akcióterület V1 V19 V7 V17 K5 K9 K1 V15 V5 K3 V6 K7+K10 K8 V13 V9 K4 K6 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül (%) növekvő sorrendben 50 8 28 29 29 30 30 31 32 35 37 40 35 16 11 12 14 17 18 20 22 23 23 23 24 24 25 25 26 12. ábra: Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Ha az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányait egyszerre vizsgáljuk az adott tömbre, akkor hat olyan tömböt kapunk eredményül az akcióterületen belül, ahol mind a három tényező együttesen mutat magas értéket. Ezek a V3, V4, K5, V15, V5, V6. A többi esetben maximum két tényező lesz kimagasló a harmadikkal szemben. 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányai az egyes tömbök esetében (%) az egyszobás lakások arányának növekvő sorrendjében Túlzsúfolt lakások aránya az összes lakáson belül (%) Szubstandard lakások aránya az összes lakáson belül (%) Egyszobás lakások aránya a lakásállományon belül (%) 13. ábra: Az egyszobás, túlzsúfolt és szubstandard lakások arányai az egyes tömbök esetében (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 28

V15 V6 V10 K2 V13 V7 K5 V5 V11 V16 V18 V14 V19 K3 V9 V3 V1 V17 K9 V4 K7+K10 V8+V12 K8 K1 K4 V2 K6 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM 1.2.1.2 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbökben élők demográfiai helyzete Az akcióterületen belüli krízis- és veszélyeztettet tömbök lakónépessége 51 fő és 333 fő közötti értékeket mutat. A legkevesebben laknak a V15 veszélyeztetett tömbben, legtöbben pedig a K6 krízistömbben. Lakónépesség száma (fő) 333 167 51 14. ábra: Lakónépesség száma az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbökben (Forrás: KSH adatszolgáltatás) A lakónépesség korösszetétele az egyes tömbökben csak néhány százalék mentén ingadozik. A 15. számú ábrán látványos a 15-59 éves korosztály magas aránya a népességben. Legmagasabb az idős korosztály aránya a V7 és V19 tömbökben (23%), legalacsonyabb pedig a V1 tömbben, ahol egyúttal a gyerekek aránya a legmagasabb az összes többi tömb közül. A 64 évesnél idősebbek aránya a kerületi átlaghoz viszonyítva csak három tömb esetében magasabb. A kerületi átlaghoz képest a gyerekek korosztályát képviselők aránya a tömbök túlnyomó részében magasabb, sőt a V1 tömbben közel a kétszerese a kerületi átlagnak. 29

XV. kerület Akcióterület V1 V4 V10 V5 K4 K5 V6 V2 V9 K1 V13 V15 V11 V3 V17 K8 V16 K2 K3 K6 K7+K10 K9 V14 V8+V12 V18 V19 V7 V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Lakónépesség korosztályi megoszlása az egyes tömbökön belül 7 13 14 8 10 12 23 20 13 9 14 13 19 14 16 15 21 23 13 17 17 10 10 17 18 16 18 65 70 68 72 72 75 61 64 66 70 61 72 63 71 59 66 60 66 63 64 69 72 71 62 67 63 65 22 14 13 17 13 13 9 11 14 16 14 11 13 16 15 13 16 9 20 18 9 15 16 17 12 17 12 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 64- X évesek aránya (%) 15. ábra: A lakónépesség korosztályi megoszlása az egyes tömbökön belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Lakónépességen belül a 64 évesnél idősebbek aránya (%) 21 15 7 8 23 23 9 10 10 10 12 13 13 13 13 14 14 14 15 16 16 17 17 17 18 18 19 20 21 16. ábra: Lakónépességen belül a 64 évesnél idősebbek aránya (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 30

XV. kerület Akcióterület V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9 XV. kerület Akcióterület V7 V19 K3 V13 V8+V12 K7+K10 K9 V3 V17 V5 V14 V6 V9 V2 V11 V16 K4 V18 V15 V10 K5 K6 K8 V4 K2 K1 V1 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 22 20 12 14 9 9 9 11 11 12 12 13 13 13 13 13 14 14 14 15 15 16 16 16 16 17 17 17 18 17. ábra: Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 1.2.1.3 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbökben élők iskolázottsága A legmagasabb iskolai végzettséget vizsgálva kimutatható, hogy az akcióterületen élő legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a kerületi átlagnál, az egyes tömbök szintjén pedig kiugróan magas értékeket tapasztalunk. A V4, V6, V10, K3, K4, K6 tömbökben az alacsony iskolázottságú lakosság aránya több mint kétszerese a kerületi átlagnak. (18. ábra) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül (%) 16 15 16 17 17 16 6 8 10 11 8 8 11 13 5 13 7 11 10 5 13 7 4 9 11 10 11 9 n.a 18. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettségű aktív korúak (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 31

V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9 XV. kerület Akcióterület V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM A felsőfokú végzettséggel rendelkező lakók aránya az akcióterületen belül minimálisan ugyan, de szintén magasabb, mint a kerületi átlag. Az egyes krízis és veszélyeztetett tömbök között az arány értéke 19% és 7% között változik. A lakónépességhez képest a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos a V9-es tömbben lakik. Legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a V19 tömbben, ahol az idős korosztály aránya is az egyik legmagasabb. Felsőfokú végzettségűek (25 évestől idősebbek) aránya a lakónépességen belül (%) 16 18 17 17 11 15 9 10 11 11 19 7 13 12 17 14 16 12 9 9 16 14 13 14 18 9 9 15 10 19. ábra: Felsőfokú végzettségűek (25 évestől idősebbek) aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) A 21. ábra még plasztikusabban mutatja, hogy a krízis- és veszélyeztetett tömbök lakónépességén belül a felsőfokú végzettségűek száma mennyire alacsony. 350 300 250 200 150 100 50 A lakónépességszám és a felsőfokú végzettségűek száma (fő) 0 Lakónépesség száma Felsőfokú végzettségűek száma 20. ábra: A lakónépességszám és a felsőfokú végzettségűek száma (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 32

V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8+V12 V9 V10 V11 V13 V14 V15 V16 V17 V18 V19 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7+K10 K8 K9 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Felsőfokú végzettségűek az aktív korúakon belül (fő) 221 192 206 110 113 133 135 135 102 115 133 134 29 52 73 39 56 19 27 9 5 10 24 48 68 83 69 73 54 87 94 112 69 30 36 5 15 9 22 7 19 20 11 12 35 46 10 18 36 17 30 17 31 18 Felsőfokú végzettségűek száma Lakónépességen belül a 15-59 évesek száma 21. ábra: Felsőfokú végzettségűek az aktív korúakon belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 1.2.1.4 Az akcióterületen elhelyezkedő krízis- és veszélyeztetett tömbökben élők foglalkoztatottsági jellemzői Az akcióterület munkanélküliségi rátája megegyezik a kerületi átlaggal. A legmagasabb munkanélküliségi rátával a K2 tömb rendelkezik, ugyanakkor ez az egyik legkisebb lakónépességű tömb is, jelentős szubstandard lakással. A kerületi és akcióterületi munkanélküliségi rátát meghaladó értéket 18 tömb mutat, 9 pedig alatta van, vagy megegyezik a 6%-os átlag értékkel. Kerületi átlagnál magasabb tartós munkanélküliségi arányt 14 tömb mutat. A K4, V15, V13 tömbökben a tartós munkanélküliségi ráta duplája kerületi és az akcióterületi rátának. Ezek közül a K4 tömbben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma is kimagaslik a kerületi és az akcióterületi átlagból. 33

XV. kerület Akcióterület V3 V2 V8+V12 V19 K5 V4 V7 V11 K3 K6 V5 V16 V14 V17 K7+K10 K8 V6 K9 K1 V1 V18 K2 V9 K4 V15 V13 V10 XV. kerület Akcióterület V3 V10 K3 V16 K5 V11 V4 K6 V17 V7 V8+V12 V2 V14 V6 V5 V19 K8 K7+K10 V15 K9 V18 V1 K1 V13 K4 V9 K2 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Munkanélküliek aránya a teljes lakónépességen belül (%) 6 6 4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 8 13 9 9 9 10 10 10 10 10 10 11 11 11 22. ábra: Munkanélküliek aránya a teljes lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 4 4 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliek) aránya a lakónépességen belül (%) 2 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 7 7 7 7 7 8 8 8 n.a 23. ábra: Tartós munkanélküliek (legalább 360 napos munkanélküliek) aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Az alacsonypresztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak statisztikai adataiból jól kitűnik, hogy a V6 tömbben dolgoznak a lakónépességhez képest arányaiban a legtöbben ilyen munkakörben. Erre a tömbre jellemző a szubstandard, az egyszobás, túlzsúfolt lakások magas aránya is. 34

XV. kerület Akcióterület V18 V14 V3 V17 V4 V2 V15 V1 V19 K1 V13 V9 V16 V8+V12 V7 K4 K5 K2 K9 K7+K10 V10 K3 V11 K8 V5 K6 V6 BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a lakónépességen belül (%) 29 12 13 8 9 10 10 10 11 12 12 13 13 13 14 14 14 14 14 15 17 17 17 17 18 19 19 19 19 24. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a lakónépességen belül (Forrás: KSH adatszolgáltatás) Az elemzéseket összefoglalva megállapítható, hogy az akcióterület a kerület leghátrányosabb helyzetű területrésze a maga 10.000 lakosával. A XV. kerülethez és Rákospalotához képest az akcióterületen legmagasabb a fiatalkorúak aránya, ugyanakkor az időskorúak aránya meghaladja a fiatalkorúak arányát, ezért az idősödés jellemző az akcióterületre. Legmagasabb az idős korosztály aránya a V7 és V19 tömbökben (25. ábra). A háztartások jövedelmi helyzete miatt fontos, hogy az akcióterületen magas arányú az aktív korú népesség jelenléte. Az akcióterület népességének kedvezőtlenebb az iskolai végzettsége, mert a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, mint a kerület egészében és Rákospalotán. A diplomások aránya a rákospalotai átlaghoz hasonló, arányuk kétszerese az általános iskolai végzettségűeknek. A 15-64 évesek között a foglalkoztatottak aránya kismértékben alacsonyabb a kerülethez és Rákospalotához képest, egyharmaduk alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen a XV. kerületi átlagszint körül alakul, de mindenféleképpen információhordozó, hogy az akcióterületen élő munkanélküliek nagy része legalább egy évig nem talál munkát. Az akcióterületen túlnyomó többségében az 1900-as évek elején épült földszintes családi házak és felújítandó állapotú társasházak találhatóak, mely utóbbiak jelentős része önkormányzati tulajdonban áll. Karbantartásukra, állag megóvásukra lényegében az itt lakó népesség a rosszabb jövedelmi viszonyaik miatt nem tudott megfelelő figyelmet fordítani, az önkormányzat számára pedig ezek felújítása gazdaságtalan volt, eladása vagy bérbeadása pedig igen nehéz. A lakáskörülmények alapján is az akcióterület hátrányos helyzete tapasztalható a XV. kerületben. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya magasabb az akcióterületen, mint a kerületben és az akcióterülethez tartozó kerületrészben. Továbbá itt a legmagasabb az egyszobás lakások aránya, ami a kerületi érték több mint háromszorosa. A 2015. évi önkormányzati támogatások száma alapján is megállapítható az akcióterületen élők hátrányos helyzete. Az akcióterületen több mint 200 alkalommal nyújtott az Önkormányzat Lakásfenntartási támogatást 2015-ben. Emellett magas volt 2015. első két hónapjában a Rendszeres szociális segélyben és a Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma az akcióterület lakosai között. 2015. év folyamán a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 145 család részesült. A 25. ábra azt mutatja be, hogy a KSH adatok által elemzett krízis- és veszélyeztetett tömbök közül melyek azok, amelyek az adott mutató legmagasabb értékével jellemezhetőek. Látható például, hogy a K6 tömbben a túlzsúfolt lakások aránya és az egyszobás lakások aránya a legmagasabb valamint itt a legmagasabb a lakónépesség száma is a többi tömbhöz viszonyítva. Szintén halmozódást mutat a V15 tömb, ahol a tartós munkanélküliek és a szubstandard lakások aránya együttesen a legmagasabb. 35

25. ábra: Az akcióterületen lévő krízis- és veszélyeztetett tömbök értékeléséhez használt KSH adatok legmagasabb értékeit mutató tömbök (Forrás: RUP 15 Városfejlesztési Kft. 2016.) 36

2. IGÉNYFELMÉRÉS Az igényfelmérés feladata, hogy felmérje az akcióterületen élő lakosság viszonyulását a mindennapi környezetükhöz, életkörülményeikhez, problémáik, társadalmi-gazdasági helyzetük szubjektív értékelését bemutassa, illetve felmérje az elvárásaikat, melyek mentén a szociális városrehabilitációs program elemeit fel lehet építeni és releváns tartalommal meg lehet tölteni. 2.1 AZ IGÉNYFELMÉRÉS MÓDSZERTANA Az igényfelmérés során, az akcióterületen élő lakosságot, valamint az itt működő intézményeket, szervezeteket kerestük meg többféle módszer együttes alkalmazásával: 1. A kerületben, illetve az akcióterületen releváns szervezetek vezetőivel személyes interjúk keretében, a RUP-15 Városfejlesztési Kft. vezetésével kerül sor a program tervezet ismertetésére, részvételi szándékuk, illetve konkrét vállalt feladataik megismerésére. Az elkötelezett szervezetekkel a megbeszélések több körben zajlottak a projektelemek pontos meghatározása és kidolgozása érdekében. (Emlékeztetők a tanulmányhoz mellékelve, 3. melléklet.) 2. Az igényfelmérés az akcióterületen élők közvetlen személyes megkeresésével történt, kérdezőbiztosok bevonásával. A kérdezőbiztosok 500 embert kerestek fel az akcióterületi krízis- és veszélyeztetett tömbökön belül, valamint ezeken kívül és közvetlen lakásonkénti kérdőíves adatfelvételt végeztek. Az akcióterület lakosságát egy a programra specifikált kérdőív segítségével interjúvolták meg, hogy a problémáik, igényeik, elvárásaik világosan megjelenhessenek a tervezési fázisban. (Kérdőív mellékelve, 2. melléklet.) A kérdőíves igényfelmérés az akcióterület határain belül zajlott, 2016. június 8. és június 25.-e között az időszak minden napján, változatos napszakokban. Helyszíntől függően, leginkább a kora reggeli (fél7-től nagyjából 10-11-ig), valamint a késő délutáni (du. 4-5 órától kezdődően) időszakok voltak a legsikeresebbek, a várakozásoknak megfelelően. A kérdőívezés fix helyszínei: Wesselényi utcánál lévő őstermelői standok előtti terület, valamint a piac területe, Hubay Jenő tér, Rákos út frekventáltabb, nagyobb kereszteződései (mint az Illyés Gyula utca, és az ott lévő lakótelep), Karácsony Benő park (és az ott lévő játszótér), Tompa Mihály utcai játszótér, Rákos úti SZTK, Istvántelek vasútállomás, Frekventált buszmegállók, Dózsa György Gimnázium, ahol az iskolával egyeztetve került sor kérdőívezésre, Bocskai utcai Hubay Zeneiskola, Csokonai Művelődési Központ. 37

Nyilvánvalóan a reprezentativitás kérdése megkerülhetetlen aspektusa minden kérdőívezésnek, esetünkben a terület kor és nemi összetételén túl, az egyes csoportok napközbeni elérhetősége, helyszíneken jelenléte is mind-mind befolyásoló tényező volt (pl.: a játszótereken és parkokban többnyire fiatal vagy középkorú anyukák, reggel a piacnál pedig jellemzően idősebb lakosok voltak). A fix helyszínek mellett a kérdőívezés a krízis- és veszélyeztetett tömbök területén lakásról lakásra történő becsöngetéses módszerrel történt. A kérdőívezés eredményeként megállapítható, hogy megközelítőleg sikerült reprezentatív mintát lekérdezni az akcióterületen élők közül. A feldolgozás módszertana A kérdőívek elektronikus bevitele a Google által is használt kérdőíves formulát követve történt Microsoft Office Excel 2007 programba. Innen a kereszttábla analízis bizonyos formai és formátumi előkészítés után SPSS programban valósult meg, aminek a kiértékelése és ábrázolása, hasonlóan az összes többi elemzéshez, ismételten Excelben, míg maga a szöveges értékelés, és diagramok beszúrása Microsoft Office Word 2007 programban került kidolgozásra. 2.2 A VÁLASZADÓK JELLEMZÉSE A kérdőívek kitöltésében résztvevő 500 fő akcióterületi lakos adatainak ismeretében jól látszik, hogy a felmérés reprezentatív lett. A válaszadók neme A válaszadók életkora 36% 60% 40% Férfi Nő 11% 18% 14% 20% 0,1 % 0-12 13-18 19-30 31-50 51-65 65+ 26. ábra: A válaszadók neme (Forrás: saját szerk.) 27. ábra: A válaszadók életkora (Forrás: saját szerk.) 38

A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége 0% kevesebb, mint 8 osztály 25% 7% 16% 20% 8 általános (4 polgári, stb.) szakmunkásképző, szakiskola befejezett gimnázium, szakközépiskola 32% befejezett főiskola vagy felső fokú technikum befejezett egyetem 28. ábra: A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége (Forrás: saját szerk.) Az elmúlt öt évben volt munkaviszonya? Jelenleg van munkaviszonya? Igen 31% 69% Igen Nem 3% 37% 60% Nem, álláskereső vagyok Nem, mert diák, nyugdíjas, háztartásbeli, stb. 29. ábra: A válaszadók munkaviszonyának helyzete az elmúlt öt évben (Forrás: saját szerk.) 30. ábra: A válaszadók jelenlegi munkaviszonyának helyzete (Forrás: saját szerk.) 39

2.3 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE 31. ábra: A válaszadók megoszlása aszerint mennyire szeretnek Rákospalotán élni (Forrás: saját szerk.) Az első kérdésre, mely így szólt: Szeret Ön Rákospalotán élni? a válaszadók elsöprő többsége (94%) válaszolt igennel, és csupán 4% érezte úgy, hogy nem jó az adott helyen élni. 40

32. ábra: A válaszadók tíz leggyakoribb válasza, arra mit preferálnak a lakókörnyezetükben (Forrás: saját szerk.) A második, Mit szeret a környéken ahol lakik? kifejtős kérdésre a tíz leggyakoribb válaszadás a következőképpen alakult.: A legnépszerűbb a csendes, nyugodt válaszok voltak, 226 esetben (45%) kerültek megjelölésre, míg a második a jó közlekedés (104 db 21%), a harmadik pedig a hagyomány (családi kapcsolatok, mindig is itt élt, itt nőtt fel, stb.) válasz volt (81 db 14%). Ezt követően a zöldövezetet, sok zöldfelület (74 db 15%), közel (jól elérhető) a centrum, városközpont (70 db 14%), valamint ehhez szorosan kapcsolható minden közel van (más városrészek, szolgáltatások, stb.), ami a 9. legnépszerűbb válasz volt (39 db 8%). Számos esetben kiemelték, hogy ez amellett is érvényesül, hogy csendes, nyugodt helynek számít a lakókörnyezet, valamint összefüggésbe hozható válasz volt a családias, családbarát környezet (60 db 12%), a parkok, játszóterek megléte (40 db 8%) illetve a kertvárosi, külvárosi lakókörnyezet (33 db 7%). 41

33. ábra: A válaszadók által nem preferált tíz leggyakoribb tényező lakókörnyezetükben (Forrás: saját szerk.) A 3., Mit NEM szeret a környéken ahol lakik? kérdésre érkező válaszok közül magasan kiemelkedik a szemetelés problémája, erre nem kevesebb, mint 163 válaszadás érkezett, ami a megkérdezettek csaknem harmadát (32%) jelenti. Sokan ugyanakkor nem tudtak kiemelni konkrétumot (nem tudom 89 db 18%), míg zajos utak és főutak 69 esetben (14%) kerültek konkrétan megnevezésre. Sőt itt 20 esetben külön kiemelésre kerül maga a Rákos út, mint igen zajos útszakasz (az M3-as és más főutak már jóval kisebb mértékben voltak megnevezve). Szintén népszerű elem volt a gazos, ápolatlan közterületek, utcák megnevezése (66 db 13%), valamint a romos épületek (48db 10%) és a hajléktalan, csavargók jelenléte (28 6%). A konkrét problémával nem rendelkezők (5%), a csendháborítást (4%), a parkolási nehézségeket megnevezők (3%) után a 10. az igénytelenség (2%) megnevezés, némileg összefügg az első szemeteléssel, tovább erősítve ezen probléma súlyát. 42

34. ábra: A válaszadók által tapasztalt fizikai problémákra adott válaszok (Forrás: saját szerk.) A 4. opcionális megjelöléseket tartalmazó kérdésre érkezett válaszok alapján a kijelölt lakókörnyezetbe a legsúlyosabb fizikai probléma a válaszadók szerint a romos állapotú lakóépületek 301 válasszal, 60%-kal, amelyet a gondozatlan, hiányos fasorok követnek 221 megnevezéssel (44%). Szintén sokan jelölték meg a balesetveszélyes járdákat (208 41%), és a zajos poros útvonalakat is a válaszadók harmada választotta ki (166 33%). A rossz állapotú utak a megkérdezettek negyede szerint problematikus, amelyet a pakolási nehézségek követnek 18%-kal, hasonlóan a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága opcióhoz (17%). Mindkét esetben meg kell jegyezni, hogy ezen válaszok nagy többsége a Rákos úton és környékén született, sőt számos esetben konkrétan megjelenik a Rákos út csapadékelvezetésének megoldatlansága és az ott jelentkező parkolási problémák és az így fellépő konfliktusok. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 14%-a jelölte meg a rendezetlen utcaképet, kevesebb, mint nyolcaduk a közparkok rossz állapotát, és legkevesebben a nehéz városba való bejutást nevezték, meg mint problémát (konkrétan 14-en), és csak 8 esetben merült fel valamilyen egyéb eshetőség (mint alacsony környezettudatosság, vagy a kerékpárutak hiánya). 43

35. ábra: A válaszadók lakókörnyezetükkel kapcsolatban változtatni kívánt tényezők (Forrás: saját szerk.) A szorosan kapcsolódó, 5., Mit változtatna lakókörnyezetében, hogy jobban érezze magát itt nem meglepő módon szoros kapcsolatot mutat a problémásnak és negatívumként megítélt elemekkel. Legtöbben a szemetelés megszűntetését, csökkentését nevezték meg, mint legkívánatosabb változtatást a lakókörnyezetüket illetően (107-en 21%), míg hasonlóan magas volt a közterületek fűnyírása/szebb ápoltabb közterületek és utcákra való igény (104 21%). Viszonylag sokan 64-en, 13% nem tudott konkrétumot megnevezni, de ugyanennyien mondták a romos épületek felújítását, míg 10% több parkot és zöldfelületet látna szívesen a környezetében. A parkolók építése is népszerű (5%) elem volt, hasonlóan a zajvédelem, a járdák felújítása és a jobb közbiztonság megvalósítása mellett, míg 4% nem is változtatna semmit a lakókörnyezetén. 44

36. ábra: A válaszadók által tapasztalt társadalmi problémákra adott válaszok (Forrás: saját szerk.) Az eddigi válaszokhoz megfelelően a tapasztalt társadalmi problémák közül (6. kérdés) magasan kiemelkedik a szemetelés, rongálás, szinte 10ből 9-en (87%) tapasztalja ezt lakókörnyezetében. A hajléktalanok jelenlétéből adódó konfliktusok (sok esetben megjegyezve, hogy a csavargókat, lézengőket is ide sorolták sok esetben) már jócskán lemaradva, de azért meglepően magas értéket képvisel a maga 35%-os megnevezettségével (174 eset). A munkanélküliség (29%) az alacsony iskolai végzettséghez hasonló (24%) arányokkal következik, majd a rossz egészségügyi állapot és a rossz közbiztonság következik 90-90 megjelöléssel (18%). A rossz lakhatási körülmények (69 14%) és a szomszédok közötti konfliktusok már jóval szerényebb mértékben jelentek meg (11% és 8%), míg 6% került egyéb probléma megnevezése és csupán 5% jelölte meg a kábítószer használók jelenlétéből adódó konfliktusokat. Mindez azt mutatja, hogy egyes marginálisan jelentkező, de annál súlyosabb problémákat a lakosság nagy része nem érzékel. 45

37. ábra: A válaszadók biztonságérzetét javító tényezők (Forrás: saját szerk.) A 7. Mi javítani az Ön biztonságérzetét kérdésre fej-fej mellett 77% és 75% voksolt a több biztonsági berendezésre és az aktívabb polgárőrség vagy rendőrség jelenlétére, míg 28% szerint kellene jobban egymásra figyelnie a szomszédoknak és szükség esetén segítséget nyújtaniuk. Az egyéb választ megadók (pl.: közterület felügyelet aktívabb jelenléte) száma marginális volt (1%). 46

38. ábra: A válaszadók értékelése a felsorolt tényezőkkel kapcsolatban (Forrás: saját szerk.) A 8., megadott szempontok értékelése, a következő eredményt hozta. Ahogyan az némiképpen várható is volt a 3 opciós kérdés esetében, sokan a semleges, megfelelő kategóriát választottak minden egyes szempont esetében. Az utak, járdák állapotát így 73% ítélte meg megfelelőnek, ugyanakkor 21% rossznak (második legrosszabb értékelés) és csupán 6% kiválónak. A parkok, zöld sávok (utak menti bokrok, fát, stb.) állapotát hasonlóan 76% megfelelőnek minősítette, míg 14% rossznak és 11% kiválónak értékelte. A közbiztonság 74%-ban megfelelő, 15%- ban rossz, és 11%-ban kiváló minősítést kapott. Az utcakép (az utcákon sétálva, milyennek látja a környéket) szempontot 79% értékelte megfelelőnek, 10,5% rossz és 10,5% kiváló mellett. A legmagasabb megfelelő értékelési arány az épületek állapota, megjelenése, gondozottsága szempontra érkezett, 85%-kal, míg 13% értékelte azt rossznak és csupán 1% nevezte azt kiválónak, ami ebben a szempontból a legkisebb érték. A legnagyobb rossz értékelés ellenben a Rákospalotán elérhető egészségügyi szolgáltatások minősége szempontra érkezett, hiszen a megkérdezettek több mint negyede (26%) ítélte meg azt rossznak, 66% megfelelő és 8% kiváló mellett. Végezetül pedig a legtöbb kiváló értékelés (18%) a Rákospalotán működő oktatási intézmények minősége opcióra érkezett, 72% megfelelő, és 6% rossz válaszadás mellett, 5% pedig ennél az egy opciónál nem tudta azt megítélni (kivétel nélkül az 51 éven felüli korosztályokból). 47

39. ábra: A válaszadók részvételi hajlandósága lakókörnyezeti szépészeti felújításban, közösségi akció keretén belül (Forrás: saját szerk.) A megkérdezettek döntő többsége, csaknem kétharmada részt venne lakókörnyezetének szépészeti felújításában, közösségi akció keretében. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nemleges választ adók nagy számban voltak időskorúak, akik elmondták, hogy rossz egészségi állapot miatt nem tudnának részt venni, valamint voltak olyanok, akiknek több információra lenne szükséges, hogy állást tudjanak foglalni a kérdésben. Természetesen azonban meg kell említeni, hogy a legalacsonyabb százalékkal az idősebbek szavaztak igennel, akik több esetben is kiemelték, hogy egészségi állapotuk hátráltatná őket a közösségi akcióban való részvételben. 48

40. ábra: A válaszadók válaszadási aránya a 10-13. kérdésekre (Forrás: saját szerk.) Az utolsó négy kifejtős kérdés némiképp csalódást okozott a válaszadásokat illetően. A megkérdezettek döntő többsége nem válaszolt, írt be választ, vagy nem tudom -mal felelt a kérdésre. A legtöbb kifejtős válasz egyébként a 10. Véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi lakosság egészségi állapotának javulása? kérdésre érkezett, 61% adott meg valamilyen választ a 11. Véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelése, iskolán kívüli oktatása? kérdésre már csak 52%, míg 13. Véleménye szerint mivel segíthető elő az itt élők általános életminőségének javulása? kérdésre kevesebb, mint a megkérdezettek fele válaszolt valamilyen módon. A legproblémásabb, legkisebb válaszadási hajlandóság pedig a 12. Véleménye szerint mivel segíthető elő az itt élők munkakeresése, elhelyezkedése? kifejtős kérdésre érkezett, csupán 198 válasszal, ami a megkérdezettek 39% -át jelentette. Ugyanakkor, ha a beérkezett válaszokat nézzük a 10. kérdésnél kiemelkedik a sportolás, sportrendezvények, sportolásra nevelés, sportlétesítmények (kerékpárút, uszoda, focipálya, grund, stb.) részesedése, amely válasz döntően a fiatalabb és a középső korosztályokból érkeztek. Ezzel szemben a rövidebb várólista (kórház és SZTK esetében) opciót döntően az idősebb korosztály jelölte meg, szemben a legyen kórház a kerültben válasszal, ami korcsoporttól függetlenül jelent meg. Szintén megemlítendő még a több orvos, és a (több esetbe kiemelve, hogy ingyenes) szűrések, valamint számos esetben jelent meg az egészséges életmóddal kapcsolatos (legyen az étkezés, életvitel, stb.) programok, tájékoztatók esete, hasonlóan a prevenció (főként a káros szenvedélyek területén) megjelöléséhez. 49

41. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi lakosság egészségi állapotának javulása (Forrás: saját szerk.) A 10. kérdésnél a válaszadók nagy arányban a sportolást, sportrendezvényeket, sportolásra nevelést említették, mint a helyi lakosság egészségi állapotának javulását segítő programokat, szeretnék ha az SZTK-ban és a területileg illetékes ellátó helyeken rövidebb városlista lenne, a kerületben kórház létesülne és több orvos lenne. Sajnos utóbbiakra kevés ráhatásunk van, azonban ingyenes szűréseket, egészségügyi rendezvényeket, programokat és természetesen sport programokat nagy számban és változatosan igyekeztünk beépíteni a szoft programokba. 50

42. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyi gyermekek nevelése, iskolán kívüli oktatása (Forrás: saját szerk.) A 11. kérdésre kiegyenlített mezőny alakult ki a válaszok között, a programok, rendezvények, szakkörök, napközik, sportolási lehetőségek mind hasonló arányt képviselnek. Ki kell emelni, ugyanakkor, hogy amint az a lenti ábrán is látható, számos esetben neveztek meg külön program típusokat, mint egészséges életmódra nevelő programok, környezettudatosságra nevelő programok (itt számos esetben konkrétan megnevezve a szedd magad programot, vagy közös iskolatakarítást, virágültetést), valamint rendőrökkel, tűzoltókkal, orvosokkal együtt szervezett programokat. Mindezek közül azokat, amiket lehetséges, figyelembe vettük a szoft programok kidolgozása során. 51

43. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők munkakeresése, elhelyezkedése (Forrás: saját szerk.) A már említett legkevésbé népszerű 12-es kérdésre legsűrűbb válaszként a munkahelyek teremtése érkezett, amelynek megoldása nem kifejezetten önkormányzati feladat, ugyanakkor a munkaadók és munkavállalók egymáshoz közelítésével, illetve egyéb, a szoft programon kívüli eszközökkel hozzájárulhatunk a kerületi cégek munkahely teremtéséhez. Ezt követi a válaszok között a tájékoztatás (munkalehetőségekről) és a szórólapozás, valamint a felnőttképzés. A tájékoztatást börzéken tervezzük megvalósítani, míg a felnőttképzés igényére több programelem is válaszol. Több esetben kiemelték, hogy a vállalkozásokat kéne segíteni, ösztönözni, amit adókedvezményekkel (itt kiemelték a helyi iparűzési adót), és más fajta támogatásokkal tudnák elképzelni a válaszadók. 52

44. ábra: A válaszadók véleménye szerint mivel segíthető elő a helyben élők általános éketminőségének javulása (Forrás: saját szerk.) Az utolsó 13. kérdésre adott válaszok némiképp egybecsengnek a korábbi válaszokkal, hiszen itt a szebb, ápoltabb környezet (közterületek és utcák) végzett az első helyen, amit a több park, zöldövezet, játszótér iránti igény követett. Némiképp leszakadva a többi opció a szebb, virágosabb parkok és játszóterek voltak, a magasabb bérek és jövedelmek előtt, némiképp meglepetésre pedig sokan kerékpárutak és kerékpártárolók építését látnák szívesen a lakókörnyezetükben, ami javítani az itt élők életminőségét is. A szemetelés alacsony válaszadása magyarázható a listavezető szebb, ápoltabb környezet nagyfokú hasonlatosságával is, míg a munkahelyteremtés és a több sportolás és sportlétesítmény iránti igény is szerepet kapott a válaszok között. Végezetül pedig a romos épületek felújítását, valamint a jobb közbiztonságot képzelik el többen a válaszadók közül, ami szerintük az itt élők általános életminőségének javításában játszana fontos szerepet. 53

3. CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK KIJELÖLÉSE 3.1 CÉLOK ÁTFOGÓ CÉL Az akcióterületen koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. SPECIFIKUS CÉLOK - Csökkenjen a komfort nélküli, szubstandard lakások száma, javuljanak a lakhatási körülmények, ezzel az ott lakók életminősége javuljon - Az önkormányzati bérleményekben élők lakáskörülményei javuljanak, az üresen álló önkormányzati lakások a felújítást követően a rászoruló réteg számára bérbe adhatók legyenek - A vasúti közlekedés kihasználtságának növelése a belváros könnyebb elérhetősége érdekében - Növekedjen az akcióterületen a rendezett zöldfelület nagysága, a lakókörnyezet és településkép minősége javuljon - Javuljanak a biztonságos közlekedés infrastrukturális feltételei és a parkolási körülmények - Legyenek olyan könnyen elérhető helyszínek az akcióterületen, melyek a terület közösségszervezési életében jelentős szerepet játszhatnak - Érezhetően növekedjen az akcióterületen élők identitástudata, ismerjék meg, szeressék, gondozzák a környezetüket - Csökkenjen az eltérő identitásból eredő feszültség az akcióterületen - Növekedjen az akcióterületen élő hátrányos helyzetű lakosság munkaerő piaci integrációja a képzettségi szint emelésén, felzárkóztató, készségfejlesztő programokon keresztül - Hatékony szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások alakuljanak ki - Az akcióterületen élők egészségi állapota javuljon, egészségtudatosságuk növekedjen - Csökkenjen az iskoláskorú gyermekek lemaradása a tanulmányaik során, emelkedjen az iskolázottság - Növekedjen a közbiztonság az akcióterületen az ott lakók megelégedésére - Csökkenjen a képzetlenek és a munkanélküliek aránya az aktív korúak között 54

3.2 TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység tervezett helyszínei Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Lakófunkciós tevékenység Társasházak esetében: Palota Holding, mint közös képviselet 100%-os önkormányzati tulajdonú épületek esetében: XV. kerületi Önkormányzat 100% önkormányzati tulajdon: Rädda B. u. 37. Beller I. u. 117. Pázmány P. u. 106/a. Kinizsi u. 90. Pázmány P. u. 18/b. Kinizsi u. 42. Szerencs u. 10 Pázmány P. u. 86. Társasházak: Beller I. u. 87. Pázmány P. u. 108. Bethlen G. u. 103. Kinizsi u. 102. Pázmány P. u. 98. Palánk u. 119. b.) A modern szociális bérlakások kialakítása, komfortosítása érdekében önkormányzati (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonában álló, vagy a fejlesztés eredményeként kizárólagos tulajdonába kerülő szociális bérlakások korszerűsítésének keretében energiahatékonyság javítással egybekötve támogathatóak az alábbi tevékenységek: - homlokzati nyílászárók energiahatékonyság-javulást eredményező cseréje; - tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, födémek felújítása, szigetelése; - fűtési rendszerek felújítása, kialakítása a belső vezetékrendszerek (víz, csatorna, elektromos, gáz) kiépítése és/vagy cseréje; - komfortosítás; - belső falak bontása, áthelyezése, festése, burkolása; - burkolatok cseréje; - beépíthető fürdőszobai szaniterek, konyhai mosogató és szerelvények beszerzése; - bútorzat beszerzése az alábbi funkciók biztosításához: alvás, tárolás, tanulás, étkezés, valamint műszaki cikkek esetében élelmiszerek főzésére, sütésére, hűtésére és ruhatisztításra alkalmas berendezés. - melléképületek felújítása, amennyiben a lakófunkcióhoz kapcsolódó hasznosítása bemutatott; - telken belüli hiányzó közművek kiépítése; - kártyás közüzemi mérőórák felszerelése, amennyiben azok az önkormányzat (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonába kerülnek. c.) Önkormányzati (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonában álló, vagy a fejlesztés eredményeként kizárólagos tulajdonába kerülő lakóépületek, lakások és melléképületeik megszüntetése: - bontás (a lakófunkció teljes megszüntetése); - összenyitás (a lakófunkcióra használt lakóegységek számszerű csökkentése). 55

Tevékenység szakmai leírása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Krízis- vagy veszélyeztetett tömbben elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, illetve egy esetben épület teljes bontása valósul meg. A tevékenység célja, hogy csökkenjen a komfort nélküli, szubstandard lakások száma, az önkormányzati bérleményekben élők lakáskörülményei javuljanak. A tevékenység 14 helyszínt érint összesen 77 lakás és 4 helyiség lesz felújítva, egy 8 lakásos ingatlan pedig le lesz bontva. A felújítandó lakások legnagyobb része a krízistömbökben helyezkedik el, összesen 63 db lakás, ebből 8 lakás az, ami elbontásra kerül. A veszélyeztetett tömbökben összesen 22 lakást érint a felújítás. Legnagyobb arányú lakásfelújítás a K6-os tömbben valósul meg, összesen 23 db lakás és egy helységet bevonva. A K6 tömb a statisztikai elemzések során a legmagasabb értékeket mutatja a túlzsúfolt lakások, az egyszobás lakások és a lakónépesség számát illetően. A társasházak, vagyis, ahol nem 100%-os az önkormányzati tulajdon konzorciumi partnerként vesznek részt a fejlesztésekben. A lakófunkciós tevékenység során 2 lakás szociális célra lesz felújítva. Az egyik átmeneti szállás lesz a hajléktalanságból való kivezetéshez, a másik pedig értelmi fogyatékosok lakhatási támogatását fogja szolgálni. Itt kapcsolódik a lakófunkciós tevékenység a szoft programokhoz. A tevékenység során a beruházásokat meg kell, előzze a műszaki tervek elkészítése, valamint a közbeszereztetések lefolytatása, illetve egyes esetekben meg kell oldani a bérlők ideiglenes átköltöztetését másik ingatlanba a felújítási munkálatok idejére. A felújítandó épületek kiválasztásának alapja és indoka, hogy: - krízis, vagy veszélyeztetett tömbben helyezkednek el, - az önkormányzati tulajdon magasabb, mint 50%, - a felmért műszaki állapotok maximálisan indokolják az azonnali beavatkozást - A tevékenységgel csökken a komfort nélküli, szubstandard lakások száma - Az igény egyrészről az önkormányzat részéről érkezik, mert ezek az ingatlanok vannak a legrosszabb állapotban valamennyi felmért ingatlan közül. Másrészt az igényt a lakók, bérlők maguk is kifejezték az igényfelmérés fázisában, amikor a kérdezőbiztosok személyesen felkeresték őket. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Kapcsolódás egyéb tevékenységekhez Tevékenység megvalósításának becsült költsége (Ft) bruttó 2. negyedév (engedélyes és kiviteli tervek készítőinek közbeszereztetése, majd tervezés, kivitelező közbeszereztetése, kivitelezés, műszaki ellenőrzés) 10. negyedév A lakófunkciós tevékenység során 2 lakás szociális célra lesz felújítva. Az egyik átmeneti szállás lesz a hajléktalanságból való kivezetéshez, a másik pedig értelmi fogyatékosok lakhatási támogatását fogja szolgálni. Itt kapcsolódik a lakófunkciós tevékenység a szoft programokhoz. TÉR-KÖZ pályázat a Rákos út és környezetének megújítására A PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. reintegrációs programja, mellyel álláskereső megváltozott munkaképességű személyek betanítását, munkaszocializálását segítik elő. Kapcsolódik a hajléktalanságból kivezető szoft tevékenységhez. XV. kerület Szociális Városrehabilitáció Programja I.-II.-III. ütem Kerületi Társasházi Pályázati Rendszer Kerületi családi házak felújítási pályázatai Ablakcsere pályázat az M3 mentén Kerületi Értékvédelmi Pályázatok 573.468.500 Ft 11. táblázat: Lakófunkció tevékenység bemutatása 56

45. ábra: Lakahtási körülmények, kollázs (Forrás: saját szerk.) 57

Tömb Cím Tulajdonviszony Tulajdoni arányok összes lakás alapterület (m 2 ) Költség összesen (millió Ft) Tervezett beavatkozás K3 Rädda B. u. 37. K4 Beller I. u. 117. K6 Pázmány P. u. 106/a. K8 Kinizsi u. 90. K3 Beller I. u. 87. K6 Pázmány P. u. 108. K6 Bethlen G. u. 103. K6 Pázmány P. u. 98. K8 Kinizsi u. 102. K7 Palánk u. 119. V2 Pázmány P. u. 18/b. V11 Kinizsi u. 42. V12 Szerencs u. 10 V12 Pázmány P. u. 86. Önkormányzati 100 %-os Önkormányzati tulajdon, 6 lakás 235 44,02 részleges bontás, felújítás Önkormányzati 100 %-os Önkormányzati tulajdon, 8 lakás 24,97 teljes bontás Önkormányzati 100%-os Önkormányzati tulajdon, 6 lakás 168 31,47 Felújítás lakásösszevonással Önkormányzati 100 %-os Önkormányzati tulajdon, 12 lakás 308 62,69 Felújítás. Társasház 11 lakásból 8 önkormányzati 196 50, 2 Homlokzat és 8 lakás felújítása Társasház 11 lakásból 8 önkormányzati 256 57,94 Felújítás lakásösszevonással Társasház 11 lakásból 7 önkormányzati 193 39,9 Felújítás Társasház 4 lakásból 2 önkormányzati / 1 önkormányzati 184 38,83 Felújítás helyiség Társasház 5 lakásból 3 önkormányzati 106 26,1 Homlokzat és lakásfelújítás Társasház 6 lakásból 3 önkormányzati / 1 helyiségből 1 9,99 Homlokzat felújítás önkormányzati Önkormányzati 100 %-os Önkormányzati tulajdon, 6 lakás 173 32,4 Felújítás Önkormányzati 100%-os önkormányzati tulajdon, 4 lakásból 4 235 44 Felújítás önkormányzati / 3 helyiségből 3 önkormányzati Önkormányzati 100 %-os Önkormányzati tulajdon, 3 lakás 130 24,35 Felújítás Önkormányzati 100%-os Önkormányzati tulajdon, 9 lakás 411 76,98 Felújítás 12. táblázat: Az akcióterületen található tömbök főbb jellemzői 58

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység tervezett helyszíne Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Istvántelek P+R parkoló kialakítása XV. kerületi Önkormányzat Istvántelek vasútállomás f) Közlekedési- és közlekedésbiztonsági fejlesztések, amennyiben a hátrányos helyzetű lakosság számára célzott közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételeit segítik elő: - járdák, gyaloghidak, kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas műtárgyak felújítása, kialakítása; - biztonságos közlekedést segítő rendszerek tervezése, telepítése g) Barnamezős területek közösségi célú rehabilitációja: - közterületek kialakítása végleges és átmeneti hasznosítás céljából egyaránt, Tevékenység szakmai leírása Az Istvántelek vasútmegálló mellett, az akcióterületen 45 gépjármű számára alkalmas P+R parkoló kerül kialakításra. A közterületen fák ültetése és egyéb zöldfelület kialakítása, valamint egy fedett kerékpártároló is megvalósul. A terület jelenleg a MÁV tulajdonában áll, ezért sikeres pályázat esetén a tevékenység a kisajátítási eljárással kezdődik. Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Kapcsolódás egyéb tevékenységekhez Az akcióterületről a belváros elérhetősége bonyolult, nehézkes, 45-60 perc. Ugyanakkor az akcióterület határában közlekedő vonat közvetlen kapcsolatot biztosíthat a lakók számára a Nyugati pályaudvarhoz, így a belvároshoz. Ha a helyiek igénybe tudnák venni a vonatközlekedést, akkor a Nyugati pályaudvar az akcióterületről 15-20 perc alatt elérhetővé válna számukra. Jelenleg kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, mert a megálló nehezen megközelíthető, parkolásra pedig elenyésző a lehetőség. Az igényfelmérésből is kiderül, illetve mindenki tapasztalhatja, aki az akcióterületen jár, hogy a parkolás nagyon nehézkes. A P+R parkoló kialakítása a parkolási gondokon is segítene túl azon, hogy a vasút elérhetőségét, azaz a belváros megközelítését is nagyban segítené. 2. negyedév (terület kisajátítás) 7. negyedév A MÁV tervezi az Isvántelki állomásnál egy akadálymentesített aluljáró építését, mely az állomás akcióterületről történő megközelítését még könnyebbé tenné. Tevékenység megvalósításának becsült költsége 63.500.000 Ft (Ft) bruttó 13. táblázat: Istvánteleki P+R parkoló kialakításának bemutatása 59

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység tervezett helyszíne Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Karácsony Benő park rendezése XV. kerületi Önkormányzat Karácsony Benő Park D) Egyéb kapcsolódó tevékenységek d) Közterek, parkok, játszóterek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése, kapcsolódó eszközbeszerzés. Tevékenység szakmai leírása A parkban megvalósul a faállomány cseréje, a fasor rekultivációja. Kialakításra kerül egy sétány, valamint elbontásra kerül az elavult és veszélyes betonszínpad. Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A park területén egy korábbi fejlesztés keretében már kialakításra került a játszótér és a gördeszka-park. A terület másik fele azonban rendezetlen, ami rontja a frekventált helyszín megítélését. A park mellett épül a Deák utcai orvosi rendelő, aminek a közvetlen környezetét szintén a park jelenti. Mind a környéken lakók, mind az ide látogatók, valamint az önkormányzat igénye is az, hogy a tér rendeződjön és az elkészült koncepció tervnek megfelelően nyerje el végső, rendezett arculatát, nyújtson rekreációs lehetőséget az akcióterületen. Az igényfelmérésből kiderül, hogy a lakók az általános életminőség javulásának egyik legfontosabb elemének tartják az ápolt, rendezett környezetet, a parkok, zöldfelületek jelenlétét. 5. negyedév 5. negyedév Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Kapcsolódás egyéb tevékenységekhez A park szomszédságában épül a Deák utcai orvosi rendelő. A park területének rendezése az orvosi rendelő forgalmas környékének rendezettségéhez is hozzájárul. A kerület indul a Térköz pályázaton, melyben az akcióterületet érintően a Rákos út négy kereszteződésének helyszínén tervezik kisebb terek kialakítását. Miénk a Tér! Pályázatok Kerületi Életfa Program Tevékenység megvalósításának becsült költsége 44.450.000 Ft (Ft) bruttó 14. táblázat: Karácsony Benő park rendezésének bemutatása 60

46. ábra: Karácsony Benő Park tervezett állapota 61

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység tervezett helyszíne Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység szakmai leírása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Kapcsolódás egyéb tevékenységekhez Tevékenység megvalósításának becsült költsége (Ft) bruttó Út, járda, zöldsáv felújítások XV. kerületi Önkormányzat - Bethlen Gábor utca közterület felújítás a Wisocky utca és a Szerencs utca közötti szakaszon - Bocskai utca közterület felújítás a Szerencs utca és a Rädda Barnen utca közötti szakaszon f) Közlekedési- és közlekedésbiztonsági fejlesztések, amennyiben a hátrányos helyzetű lakosság számára célzott közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételeit segítik elő: - járdák, gyaloghidak, kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas műtárgyak felújítása, kialakítása; - gyalogos zónák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása; - akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása; A Bethlen Gábor utcai szakaszon járdafelújítás és zöldterület felújítás szükséges a krízistömb felöli oldalon, míg a Bocskai utcai szakaszon a járda és a zöldterület mellett az útburkolat felújítása is meg kell, hogy történjen teljes szélességben, az utca mindkét oldalán. A járdafelújítás összesített felülete: 2650 m 2, a megújítandó zöldfelület teljes nagysága: 4400 m 2, az útburkolat pedig 3000 m 2 -en újulna meg. A felújítások során az utak forgalomcsillapítottak lesznek és fasorok kialakítása is megtörténik, a felmért igényeknek megfelelően. Az akcióterületen számos járda, zöldfelület és útszakasz felújításra szorul. A Fővárosi Vízművek Zrt. -től kapott tájékoztatás alapján az üzemeltetésében lévő vezetékek közül középtávon, vagyis 5 éven belül fel kell, hogy újítson az akcióterületen számos vízvezeték szakaszt (8. ábra). Ezek pontos elhelyezkedését figyelembe véve, illetve felmérve a többi út, járda és zöldfelület állapotát, a tevékenységben megjelölt két, összességében 587 fm hosszú szakasz felújítása indokolt. Az akcióterületi lakosok igényének felmérése is mutatja, hogy problémaként élik meg a járdák balesetveszélyes állapotát, illetve a zajos, poros utakat. A felújított útszakaszok a por és a zaj szennyezés csökkentése érdekében forgalomcsillapítottak lesznek és mellettük fasorok kialakítása is megvalósul. 6. negyedév 8. negyedév - Az önkormányzati út és járda pályázat is az akcióterületre koncentrál, hogy a közeljövőben minél több járda és útszakasz tudjon megújulni. - Tervek között szerepel az autópálya melletti zajvédőfal építése, amely az akcióterületre jutó zajhatást is mérsékelné. - Tempo 30 övezetek kialakítása a kerületben 137.953.820 Ft 15. táblázat: Út, járda, zöldsáv felújítás bemutatása 62

Tevékenység neve Tevékenység megnevezése Tevékenység helyszínei gazdájának tervezett Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység szakmai leírása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Kapcsolódás egyéb tevékenységekhez Közösségi funkciók kialakítása XV. kerületi Önkormányzat - Arany János utca 26. (113 m 2 ) - Rädda Barnen utca 37. (63 m 2 ) - Dugonics utca 10. (80m 2 ) 3.1.2 Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek A) Közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkózása, beilleszkedésének elősegítése, készségfejlesztése érdekében: b) Kifejezetten a célcsoport számára rendelkezésre álló, közösségi célra hasznosítható épület, társasházi albetét, nyitott terület kialakítása, felújítása, bővítése, átalakítása; Az akcióterületen két nagyobb közönséget befogadni képes közösségi tér már létezik, (Csokonai Művelődési Ház és Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola) ezek azonban ritkán szabadok, a szoft programok megvalósításához kisebb közösségek befogadására alkalmas helységekre rendszeresen szükség van. A városrehabilitációs program keretében a kijelölt akcióterületen belül három helyszínen valósul meg közösségi funkció kialakítása. Mindhárom ingatlan önkormányzati tulajdonú, jelenleg kihasználatlan és erősen felújításra szorul. Ezek az ingatlanok korábban üzletekként, főleg élelmiszerüzletként működtek, de mára már kihasználatlanok és kiadásuk is lehetetlen. A választás éppen ezért esett ezekre az ingatlanokra, mert új funkciójukban a közösséget szolgálhatnák a jelenlegi kihasználatlan, romos, utcaképet csúfító állapotukkal szemben. A végeredmény három olyan ingatlan lesz, melyeket az akcióterületen élők használhatnak majd és a program ESZA típusú tevékenységei jelentős részének is ezek az épületek adnak majd helyszínt. A három ingatlan összesen 266 m 2 közösségi teret jelent. A három felújított közösségi épület jelentős előrelépést jelent majd az akcióterület életében, mert a lakókhoz közel hozza a civil élet mindennapos programjait, helyet biztosítva összejöveteleknek, programoknak, kluboknak, oktatásoknak. Az új közösségi épületek kiegészítik a kerület nagy művelődési központjának (Csokonai Művelődési Ház) tevékenységeit. A közösségi funkciók kialakítását a tervezés és közbeszereztetés után azonnal meg kell kezdeni, hiszen számos szoft programnak biztosítanak helyszínt. A szoft programok tervezése során így is figyelni kell arra, hogy az első negyedévben olyan tevékenységek induljanak, melyek nem igénylik a 3 közösségi funkció meglétét. A közösségi funkciók létrehozása alapvetően szükséges az ESZA típusú, szoft programok megvalósíthatósága szempontjából, a tevékenységek meghatározó része ezekben valósul meg, hosszabb távon pedig a kerület és az akcióterület közösségi és kulturális és sport életét gazdagítják. Az igényfelmérés során egyértelművé vált, hogy az akcióterületen élőket zavarják a romos állapotú, utcaképet csúfító épületek, melyek a közbiztonság csökkenésében is szerepet játszanak, például illegális lakásfoglalók által, de közegészségügyi szempontból is ártalmasak. Ezen épületek új funkcióban történő életre keltése lakossági és önkormányzati igény is egyben. 3. negyedév 7. negyedév A tevékenység az alábbi szoft programcsomagokhoz kapcsolódik, mint lehetséges helyszínek: 1. A helyi identitást erősítő közösségi, közösségszervezési program 2. Kisebbségek integrációját segítő program 3. Munkaerő piaci beilleszkedést segítő program 4. Képzési program 5. Szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése program 6. Egészségügyi program 63

Tevékenység megvalósításának költsége (Ft) Bruttó becsült BUDAPEST XV. KERÜLET SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROGRAM 7. Gyerekek iskolai felzárkózását segítő program 8. Közbiztonsági és bűnmegelőzést elősegítő program 9. Egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása krízis tömbben élő 240 főre 50.619.660 Ft 16. táblázat: Közösségi funkció kialakításának bemutatása Arany János utca 26. (113 m 2 ) Dugonics utca 10. (80m 2 ) Rädda Barnen utca 37. (63 m 2 ) 64

47. ábra: Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések 65

Tevékenység neve Térfigyelő kamerarendszer kiépítése (12 db+ központ és hálózat bővítés) Tevékenység gazdájának megnevezése XV. kerületi Önkormányzat Tevékenység tervezett helyszíne A térfigyelő kamerák elhelyezése az akcióterület 12 csomópontjában történik. Illeszkedés a felhívásban meghatározott Önállóan nem támogatható tevékenység támogatható tevékenységekhez B) Közbiztonsági funkció, a közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek: b) Közterületeken biztonságtechnikai, térfigyelő rendszer fejlesztése, telepítése. Tevékenység szakmai leírása Térfigyelő kamerák kihelyezése történik az akcióterület 12 releváns csomópontjában a krízis és veszélyeztetett tömbök közvetlen közelében. Az intézkedés keretében a központi rendszer fejlesztése is megtörténik, hogy az adatátviteli és tárolási kapacitásigényeket kezelni tudja. A közbiztonság javítása érdekében ez a tevékenység kapcsolódik a Közbiztonság javítása programcsomag szoft tevékenységeihez. Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A kijelölt akcióterület a közbiztonság szempontjából a kerület egyik beavatkozásra érett területe. Az igényfelmérés eredményeiből is kiderül, hogy a lakók fontosnak tartják olyan intézkedések meghozatalát, ami a biztonságérzetük fokozásához járul hozzá. A kérdőív közbiztonságot firtató kérdéseire adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy az utcákon elhelyezett biztonsági berendezések, térfigyelő kamerák már a jelenlétükkel is hozzájárulnának a helyiek biztonságérzetének növeléséhez. 500 megkérdezett akcióterületi lakosból 400 igényelné a közterületek kamerákkal történő megfigyelését. Ugyanennyien fontosnak tartják a polgárőrség és rendőrség aktivitásának növelését is s környéken. 5. negyedév 6. negyedév Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Kapcsolódás egyéb tevékenységekhez - A közbiztonság javítása érdekében ez a tevékenység kapcsolódik a Közbiztonság javítása programcsomag szoft tevékenységeihez. - Eddig már 4 ütemben volt térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, kiépítése a kerületben köztük szociális városrehabilitáció keretében, valamint saját forrásból is megvalósult egy ütem. Ez a fejlesztés ebbe a sorba szervesen illeszkedik. Tevékenység megvalósításának becsült költsége 58.115.000 Ft (Ft) bruttó 17. táblázat: Térfigyelő kamerarendszer kiépítésének bemutatása 66

48. ábra: Az akcióterület térfigyelő kamerarendszerének elemei 67