Szolgáltatástervezési Koncepció Szociális Alap- és szakellátás 2009-2010 1
Kistérségi települések fıbb adatai 2
Tartalomjegyzék A Barcsi Kistérségi Társulás helyzetelemzése... 5 A Kistérség földrajzi jellemzıi... 5 Gazdasági háttér... 5 Turizmus... 7 Demográfia... 7 Nemzeti és etnikai kisebbségek... 8 Közlekedési hálózat... 9 Környezeti állapot... 10 Épített környezet... 10 Humán szolgáltatások... 10 Egészségügyi ellátás... 10 Közoktatás, iskolázottság... 12 Kulturális, közmővelıdési infrastruktúra... 13 Szociális ellátás... 13 Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális ellátórendszere... 18 I. Bölcsıde... 18 II. Barcsi Alapszolgáltatási Központ... 19 II.1 Étkeztetés Szt. 62.... 19 II.2 Házi segítségnyújtás Szt. 63.... 20 II.3 Idısek Klubja... 21 II.4. Otthoni szakápolási szolgálat... 21 II.5 Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgálat... 21 II.5.1. Családsegítı Szolgálat... 23 II.5.2. Gyermekjóléti Szolgálat... 25 II.6. Közösségi pszichiátriai ellátás... 26 2. Barcsi Szociális Központ finanszírozási terve... 27 III. Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ... 30 III.1. Idısek Klubja... 30 III.2. Házi segítségnyújtás és étkeztetés... 31 III.3. Családsegítı Szolgálat... 32 III.4. Gyermekjóléti Szolgálat:... 33 III.5. Bölcsıdei ellátás... 34 III.6. Falugondnoki Szolgálat... 35 IV. Csokonyavisontai Alapszolgáltatási Központ... 36 IV.1 Nappali Ellátás... 36 IV.2. Családsegítés... 36 IV.3. Gyermekjóléti Szolgálat... 36 IV.4. Étkeztetés... 36 IV.5. Házi segítségnyújtás... 37 IV.6. Falugondnoki Szolgálat... 37 Szakosított szociális ellátás... 38 Barcsi Szociális Központ Idısek Otthona... 38 Idısek Otthona Csokonyavisonta... 40 A Kistérségi Társulás területén mőködı ellátások... 41 Jelzırendszeres házi segítségnyújtás a Kistérségben... 41 A szociális ellátások változása a Kistérségben 2007-2009... 43 Alapellátás... 43 Bentlakásos ellátás... 43 Megvalósult fejlesztések a kistérségben 2007-2009... 43 3
Szolgáltatásfejlesztési tervek... 44 1. sz. melléklet... 46 2. sz. melléklet... 47 4
A Barcsi Kistérségi Társulás helyzetelemzése A Kistérség földrajzi jellemzıi A Barcsi Kistérség a Dél-dunántúli régió dél-nyugati részén fekvı Somogy megye déli csücske. A Kistérséget egyik oldalról a Dráva folyó (mely egyúttal a természetes határt jelenti Horvátországgal), másfelıl a Csurgói, a Nagyatádi, illetve a Kaposvári Kistérség határolja. A kistérség települései: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. A Kistérségi társulás területe 69 647 ha. 2004-ben a Kistérség területén 26 824 fı élt, 39 fı/km 2 -es népsőrőségével az ország egyik legritkábban lakott térsége. 2008-ban a kistérség lakosságszáma 25062 fı, így a népsőrőség is tovább csökkent. (36 fı/km 2 ) A kistérség felszíne alkalmas a mezıgazdasági tevékenység folytatására, ezért az elmúlt évtizedekben is domináns szerepet játszott a mezıgazdasági tevékenység folytatása (családi gazdaságok, TSZ-ek) A területi felszíni és felszín alatti vizek, illetve a termálvízben gazdag terület egyik lehetısége a turizmus fejlesztése. A tájegység fontos természeti értékeit jelentik az itt található országos és helyi jelentıségő védet természeti területek, a bennük élı növényekkel és állatokkal. A legjelentısebbnek a Duna-Dráva Nemzeti Park tekinthetı, Európában egyedülálló a több hektáron elterülı babócsai Nárciszos. A kistérség valamennyi települését vadban gazdag erdı veszi közre, így jelentısnek bizonyul a vadász-turizmus is. A védett természeti területek mellett a nemzetközileg híres termál- és gyógyvizek, illetve a kiemelkedıen fontos történelmi-építészeti emlékek is gazdagítják a kistérség területét (Pl: Basa kút, kastélyok, templomok stb.) A kistérség településszerkezete kedvezıtlen, jellemzıek az aprófalvak és kistelepülések. Gazdasági háttér A Barcsi Kistérség a leghátrányosabb kistérségek közé tartozik. Összlakosságának száma 25.062 fı. Ebbıl gazdaságilag aktív népesség becsült száma 10.499 fı. A kistérségre jellemzı településszerkezet: Lakosság szám Település száma 2006- ban Település száma 2008- ban Település jellege 10.000 feletti 1 1 város 1.000-2.000 fı 5 3 falu 500-1.000 fı között 7 8 falu 100-500 fı között 12 13 falu 100 fı alatt 1 1 falu A fenti adatokból jól kivehetı, hogy legnagyobb lakónépesség-veszteséget az 1.000-2.000 és az 500-1.000 fıs lakosú települések szenvedték el. Barcson 2005 és 2008. között kb. 1.000 fıvel csökkent a lakónépesség. 5
2006. november 2008. november 2009. július Lakónépesség Munkavállalói korú népesség Nyilvántartott munkanélküliek Tartós munkanélküliek (365 napot meghaladó száma aránya a munkavállalói korú népességhez képest száma Aránya a nyilvántar tott munkanél küliek közt 26.824 fı 16.986 fı 2.278 fı 13,4 % 681 fı 30 % 25.427 fı 16.997 fı 2.763 fı 16,25 % 1.000 fı 36,19 % 25.062 fı 16.986 fı 2.866 fı 16,87% 1.079 fı 37,64 % Megvizsgálva a Munkaügyi Kirendeltség 2008. novemberi és 2009. júliusi adatait a foglalkoztatásban jelentısebb javulás egy településen sem volt. Elsısorban a közmunkaprogramnak köszönhetıen több településen is a munkanélküliek számában csökkenés tapasztalható. A kistérségben a jelentıs munkanélküliséget csökkentı foglalkoztató az elmúlt idıszakban nem települt. Sıt, folyamatos létszámleépítések jellemzik az elmúlt éveket. Az egykori virágzó ipar (fıleg vas-, fémipar és építıipar), mára visszaszorult, sıt, szinte meg is szőnt. A Dráva menti települések a XX. század elején a Drávai hajózásból és a vasútvonal kiépítésébıl adódóan fejlıdtek. Jelentıs gazdasági aktivitás adódott a kavics kitermelésébıl is. Több nagy foglalkoztató is bezárt az elmúlt években (pl.: Dráva-Parkett, Kemikál, stb.) A kistérségben mőködı vállalkozások többsége kisebb létszámmal mőködik. Jelentısebb létszámot csak néhány vállalkozás, de fıleg az Önkormányzatok és intézményeik foglalkoztatnak. A kistérség aprófalvainak leszakadása az elmúlt idıszakban is folytatódott. A munkanélküliség az aprófalvakban általában 2006-ban 10-20 %, néhány esetben 30 % volt, 2009. júliusában 20-40 %, de akár 79,2 %-ot is eléri (Somogyaracs 79,2, Heresznye 52 %, Istvándi 51,8 %). A kistérség területén halmozottan hátrányos helyzető, kirívó szegénységgel küzdı, általában kevésbé iskolázott, egyre öregedı népesség él. A kistérségi bruttó átlagkeresetek gazdasági áganként jelentısen differenciálódnak, a villamosenergia-, gáz- vízellátás ágazatok kivételével, valamennyi nemzetgazdasági ágban alacsonyabbak voltak, mint az országos. A legmagasabb keresetek a közigazgatásban, a védelmi ágazatokban voltak. A rendszerváltást követıen a gazdasági szerkezet lényegesen átalakult. Az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erısödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezıgazdaságé ingadozással, de folyamatos csökkenést mutat. A Dél-Szláv háború idején a kistérség központja, Barcs, jelentıs bevásárlóturizmusa miatt vált ipari városból, kereskedı várossá. Mára, a kereskedık többsége bezárt, boltok megszőntek, azóta is üresen állnak. A kistérségben az 1990-es években jellemzı volt, hogy kereskedıket képeztek, hiszen ez volt az egyetlen, ahova el lehetett helyezkedni. Mára, a kistérségben élık jelentıs hányada rendelkezik kereskedı képesítéssel, de nem tud elhelyezkedni. A fejlıdés érdekében Barcson Ipari Parkot alakítottak ki, azonban a kedvezıtlen közlekedési viszonyokból eredıen, nem vonzó a vállalkozások számára a kistérség. 6
A vállalkozói övezet a jelenlegi infrasrtuktúrájával nem versenyképes, mivel nem nyújtanak komplex szolgáltatást, nem alakult ki a hatékony mőködtetésükhöz szükséges intézményrendszer. Hiányosak a kezdı vállalkozásokat segítı tanácsadási, oktatási programok, melyek kellı támogatást adnak az eredményes gazdasági tevékenységek megalapozásához. Így a kistérség további feladata a vállalkozási övezet tényleges szolgáltatási tartalommal való megtöltése, az ehhez szükséges intézményrendszer létrehozása és hatékony mőködtetése. Turizmus A kistérség kulturális és táji-természeti adottságai kedveznek a turizmus fejlıdésének, ennek következtében a turizmus fontos szerepet játszik a lakosság életében. Az adottságok azonban még mindig nincsenek kellıképpen kiaknázva. Ez adódik abból, hogy a turisztikai termékkínálat jelentıs része nem piacképes, valamint a különálló vonzerık komplex turisztikai termékké formálása nem valósult meg. Gyakran a szereplık közti együttmőködés hiányosságai, a humán tıke fejletlensége, a meglévı kínálat hatékony ismertetésének hiánya okozza, hogy a turisták elmaradnak, illetve nem is tudnak az itt található turisztikai lehetıségekrıl. Erıssége azonban a kistérségünknek, hogy az egyes településeken élı nemzetiségi csoportok, etnikai kisebbség hagyományırzésébıl adóan anyanyelvi szinten beszéli a nemzetiségi nyelveket (német, horvát, cigány). Turisztikai lehetıségek: - Termál- és gyógyfürdık - Vadászturizmus - Vízi sport - Túrázás - Falusi turizmus - Horgászturizmus A turisztikai termékek és szolgáltatások színvonala sem megfelelı minıségő. Nincs magas komfortfokozatú szálloda, alacsony a helyi specialitásokat és tájjellegő ételeket kínáló éttermek száma. Hiányzik az éttermi szolgáltatásokat értékelı minısítı rendszer is. A kistérség kulturális kínálata általában nem karakterisztikus, az események, fesztiválok általában a helyi közösségeket célzó események. A kistérség központjában Barcson elkészült a Gyógyfürdı és rekreációs központ, mely a térség legnagyobb beruházása volt, illetve bıvítése, fejlesztése folyamatban van. Elindultak, illetve elıkészítés alatt állnak a turizmusra épülı magánerıs fejlesztések is (panzió, szálloda) Demográfia A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a kistérségben 26.506 fı élt, 2004-ben 26.824 fı, így 318 fıvel gyarapodott a kistérség lakossága, viszont 2005. január 1-én csak 26.067 fı volt a lakosság száma, így 757 fıvel csökkent a kistérségi lakosságszám. Elmondható, hogy 2001 és 2005 között a kistérség lakosságszáma 439 fıvel csökkent. 2008. júliusában a lakónépesség száma 25.062 fı, így 2005-höz képest 1005 fıvel csökkent a lakosság a kistérségben. A kistérség települései közül szinte mindegyikben lakosságszám csökkenés volt 2001 és 2005 között. Ennek egyik oka az elvándorlás. Az elvándorlás fıként a megélhetés kereséssel indokolható. Az elvándorlás indokai között szerepel az elégtelen szolgáltatások, illetve az egészségtelen életmód és rossz életkörülmény is. 7
A sajátos korösszetételbıl adódóan (magas a gyermekkorú létszám) magas az aktív keresıkre jutó eltartottak száma is. (2004-ben aktív korúak: 14.494 fı, 19 év alatti: 6.763 fı, 60 év feletti: 5.249 fı) Nemzeti és etnikai kisebbségek A kistérség három legjellemzıbb kisebbségi, illetve etnikai kisebbsége a német, a horvát és a cigány. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény államalkotó tényezıként ismeri el a Magyarországon élı nemzeti és etnikai kisebbségeket, azaz a kisebbségek helyi és országos önkormányzatot hozhatnak létre. 1993. elıtt a kisebbségek közéleti szerepvállalása civil szervezetek keretében történt. A kistérségben élı nemzeti és etnikai kisebbségek ırzik hagyományaikat, nyelvüket, ellátják közösségük érdekvédelmét Önkormányzatukon, különbözı szervezeteiken, egyesületeiken keresztül. A kistérség több településén kisebbségi Önkormányzatok mőködnek, mindhárom kisebbség tekintetében. Település Cigány kisebbségi Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat Horvát Kisebbségi Önkormányzat Babócsa x Barcs x x x Bélavár x Bolhó x x Csokonyavisonta X Darány x x Hereszbnye X Homokszentgyörgy X Istvándi X Kastélyosdomnbó x Lad x Lakócsa x x Potony x Rinyaújlak x Somogyaracs x Szentborbás x Szulok x Tótújfalu x Vízvár x x Összetartozás-tudatuk elsısorban közösségi életükben érhetı tetten. Rendszeresen szerveznek olyan kulturális rendezvényeket, melyen nemzetiségi énekkarok, néptánc-együtteseik szerepelnek. Az 1990-es népszámlálás adatai alapján az ország lakosságának mintegy 10 %-a tartozik valamilyen kisebbséghez. A kistérségben élı kisebbségek közül a leghátrányosabb helyzetben a roma kisebbség van. A roma kisebbség társadalmi reintegrációjára több pályázati program is szervezıdött (elsısorban civil szerveztek pályáztak), azonban ez a kérdés további figyelmet érdemel. 8
Közlekedési hálózat A kistérség közlekedési szempontból hátrányos helyzetben van. Fı közlekedési út csak egy érinti (6-os út), mely Barcsról kiindulva Darányon és Istvándin megy keresztül. A többi településeket csak rossz minıségő mellékutakon keresztül lehet elérni. 2006. ıszére készült el egy felújított, kiszélesített út a kistérségen belül (Barcs és Heresznye között) Általában elmondható, hogy az utakon az országos átlaghoz mérten kisebb forgalom jellemzı. Elmondható, hogy a mellékútvonal-hálózat rossz minıségő és hiányosan kiépített. A utak állapota folyamatosan és gyorsan romlik, amely ezen utakat balesetveszélyessé teszi, az egyik pontból a másikba jutáshoz szükséges idıt meghosszabbítja. Barcs városban az úthálózat közlekedésbiztonsági szempontból folyamatosan felújítás alatt volt az elmúlt idıszakban. A városban 2, a városon kívül 1 körforgalom épült. Elkészült az elkerülı út is. A kistérségben kirajzolódik a Dráva-mentén végighúzódó elzárt, rosszul megközelíthetı sáv. A kistérségben egy 2005-ben teljesen felújított, európai színvonalú határátkelıhely mőködik Barcson. A vasúti közlekedés csak néhány falut, illetve Barcsot érinti, azonban mőszaki színvonala szintén nem megfelelı. 2006-ban a Barcs, Sellye vasúti vonalat lezárták, illetve annak megszőntetését jelezték. Jelenleg vonatpótló autóbuszok viszik a sellyei vonalon utazókat. Így a kistérségi vonatközlekedés kétirányú lehet: Szentlırinc-Pécs, illetve Gyékényes- Nagykanizsa felé. Ezekbıl a helységekbıl átszállással lehet továbbutazni. Barcsról, a fıvárosba (rövid átszállási idıvel) 4 4,5 óra utazási idıvel kell számolni A vasútállomások szintén lepusztultak, jegyeladás csak néhány helyen van. Barcs vasútállomását az elmúlt években újították fel, itt korszerő jegykiadás mőködik. A vasúti hálózat teljes egészében egyvágányú, a mellékvonalak utazási sebessége 20-80 km/h. A vasúti pályák romlásával egyre inkább a vasúti szerelvények is elavulttá válnak. Ennek következtében a vasút szállító szerepét egyre kevésbé tudja betölteni: szerepe mind a személyszállításban, mind a teher fuvarozásban csökken. A busz közlekedést a Kapos Volán Zrt biztosítja a kistérségben. A Zrt. az elmúlt évek során folyamatosan lecserélte a régi buszait, ezért a kistérségben is modern, jól felszerelt buszok közlekednek, azonban az akadálymentesítés még nem valósult meg. A 26 településen sajnos nem minden helység könnyen megközelíthetı. Van olyan település, amelyrıl csak egyszeri, vagy kétszeri átszállással lehet eljutni pl: Barcsra, vagy a megyeszékhelyre. A buszok gyakorisága sem megfelelı, ezért sok helyen kénytelenek a falubuszokkal szállítani a gyermekeket óvodába, iskolába, idıseket az egészségügyi szakellátóhoz. A busz közlekedést nehezíti az utak rossz minısége is. Helyi tömegközlekedés Barcson mőködik. Az egyéni gépjármőforgalom aránya egyre nı a kistérségben is, mivel, mint fent már részleteztük, a tömegközlekedés minısége és mennyisége nem megfelelı. A tömegközlekedési infrastruktúra fejletlen, nincs megfelelı utastájékoztatási rendszer kiépítve. A kistérségben nincs meg az alternatív közlekedési eszközt jelentı kerékpáros közlekedés infrastuktúrális háttere. Nincsenek kiépített kerékpárutak, a csomópontokban kerékpár sávok. 9
Környezeti állapot A kistérség területének jelentıs hányada terül el a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, mely sokszínő élıvilágával teszi a kistérséget értékes természeti területté. A légszennyezettség, valamint a közlekedési zajártalmak tekintetében kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozunk. A nagyobb forgalmú közutak közvetlen környezetében és a nagyobb települések levegıjének szennyezettségét a gépjármővekbıl származó kibocsátások azonban növelik, valamint a mezıgazdasági tevékenységbıl származó porterhelés idıszakosan magas eredményt mutat. A településeken az ivóvíz hálózat teljesen kiépített. A vízminıségi kifogások elsısorban a magas kémiai anyag tartalom miatt voltak (vas, mangán, ammónia) A szennyvíz beruházás befejezıdött. A településeken a szilárdhulladék elszállítása szervezett. Egyre több településen valósul meg a szelektív hulladékgyőjtés. A kistérség csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társuláshoz. A kistérség lakossága körében a környezettudatos magatartásformák még kevésbé elterjedtek, kevés a környezeti nevelési akció, projekt és az ilyen tevékenységet végzı szervezetek száma. Épített környezet Az elmúlt évek során a kistérségi települések törekedtek az épített környezet értékeinek megırzésére. A tereket, parkokat folyamatos gondozás, szépítés jellemzi. Azonban általában elmondható, hogy kevés a közösségi élet gyakorlására alkalmas közösségi tér. Valamennyi településen törekednek a mőemlékvédelemre, azonban a jelenlegi mőemlékvédelmi szabályozás nem segíti elı a mőemlékek hasznosítását, így sokszor a mőemléki státusz nem értéknövelı, hanem értékcsökkentı tényezıként jelenik meg. A települése peremén romló státuszú és állapotú településrészek, telepek találhatóak, ahol koncentrálódik a szegénység, a roma lakosság. Ezen a településrészeken magas a munkanélküliség is. A Kistérség néhány településén jelentek meg lakótelepek, ahol koncentráltan jelentkeznek a társadalmi-gazdasági és építészeti problémák. A lakótelepeket alkotó épületek jelentıs része felújításra szorul. Elindult, de még kezdeti állapotban van a lakótelepek lakosságának szegregációja: a tehetısebbek elköltöznek, így koncentráltabb lesz a szegényebb társadalmi rétegek jelenléte. A kistérségben mőködı közintézmények akadálymentesítése folyamatosan valósul meg. Humán szolgáltatások Egészségügyi ellátás A kistérségi népesség egészségi állapotának három legfontosabb mutatója: a születéskor várható átlagos élettartam, a mortalitási (halálozási) viszonyok és a morbiditási viszonyok. A kistérségben a fı egészségügyi problémák elsıdleges meghatározói egyrészt a magatartásbeli tényezık (dohányzás, alkoholfogyasztás, nem megfelelı étrend, mozgásszegény életmód, stb.), a környezeti problémák, a szociális-gazdasági helyzet, másrészt az egészségfejlesztés, a betegségmegelızés és a gyógyítás terén tett intézkedések. Ezek a faktorok egymással kölcsönhatásban alakítják az egészségi állapotot. A Barcsi kistérség jelenlegi társadalmi - gazdasági - szociális és infrastrukturális helyzete és az ezzel összefüggı - a jogszabályokban is definiált. - leghátrányosabb helyzető kistérségi besorolása, a kistérségben élı népesség egészségére, életkilátásaira és egészségesélyeire, valamint életminıségére nézve igen komoly tehertételt jelentenek. Tekintettel arra, hogy a Barcsi kistérség közvetlen saját kórházi ellátással nem rendelkezik, illetve a járóbeteg szakellátás aránylag kevés kapacitású szakrendelésekkel biztosított, a 10
kistérségi morbiditás értékelésénél a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett gyermek és felnıtt korú lakosság megbetegedési jellemzıibıl és részben a járóbeteg szakellátás adataiból - járóbeteg - háziorvosi morbiditás alapú megítélés - indultunk ki. A járóbeteg szakellátás és háziorvosok nyilvántartásai szerint a magasvérnyomás-betegség gyakorisága kiemelkedıen magas, a kistérségi lakosság igen jelentıs része szenved ebben a gyakran igen komoly szövıdményekkel járó betegségben, nık közel 25 %-ának van magas vérnyomása, a férfiak esetében ez az arány 22,8 %. Bár a szívkoszorúér-betegségek gyakorisága magasabb a nıknél (7,4 %), mint a férfiaknál (5,9 %), a szívizominfarktus a férfiaknál gyakoribb (2,9 %), mint a nıknél (1,9 %). Az agyérbetegségek, amelyek fıleg az idıskor betegségei a nıknél valamelyest gyakrabban jelentkeznek, ugyanakkor az is megjegyzendı, hogy az érbetegségek sohasem csak egy meghatározott érbetegség formájában jelentkeznek, hanem az érbetegségben szenvedık, mindig több érbetegnek tekinthetıek, akinél egy meghatározott célszervi funkcionális fogyatkozással összefüggı keringési elégtelenség áll jellemzıen a klinikai kép elıterében. Megjegyzendı az, hogy a kistérség férfi és nınépessége körében a szív-és keringési rendszeri panaszokkal és a különbözı mérető és mértékő funkcionális keringési fogyatkozásokkal rendelkezı betegek vonatkozásában nagy gyakorisággal fordulnak elı az úgynevezett (több betegséggel is rendelkezı.) polimorbid betegek. (magasvérnyomásbetegség, súlyos elhízás, cukorbetegség, magas zsírsavszint elıfordulás stb.) Ezek az úgynevezett polimorbid betegek meghatározóan a középkorú és fıleg az idısebb korú lakosság körébıl kerülnek ki, halandósági vonatkozásokban magas kockázatú, orvosszakmai és egészségügyi kiadási értelemben nagy ráfordításigénnyel rendelkezı betegek. A magasvérnyomás-betegség, valamint az ischemiás szívbetegségek után a felnıtt lakosság körében legjelentısebbek a mozgásszervi megbetegedések (krónikus degeneratív gerincbetegségek, a felsı és alsóvégtagok valamint a vállöv és a medenceöv nagy ízületeinek krónikus degeneratív megbetegedései - hátfájással, nyakfájással, valamint derékfájdalommal és végtagi fájdalmakkal). Kiemelkedıen magas és növekvı a kistérségben a felfedezett cukorbetegségek száma, de ezeknél is fontosabb és lényegesebb a jelenleg még felderítetlen (nem ismert, ezért nem kezelt és nem is gondozott.), s emiatt még kezeletlen magasvérnyomás-betegségek, valamint cukorbetegségek (latens betegségek) vélelmezhetıen magas elıfordulási száma. Igen jelentıs a krónikus emésztıszervi és légzıszervi megbetegedések szenvedık, valamint a daganatos betegek elıfordulási gyakorisága is. A gyermek, valamint a vegyes betegellátású háziorvosokhoz bejelentkezett - 0-18 éves korúak - körében meghatározóak a vér és a vérképzırendszeri betegségek (ezen belül jelentıs súllyal a vashiányos anémiák), a látási fogyatkozásokkal járó szemizom, valamint a fénytörési betegségek, asthma betegségek és igen komoly egészségügyi problémát jelentenek a súlyos gerinctartási rendellenességekkel járó deformáló jellegő gerincelváltozások. (Forrás: Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézmények szakmai fejlesztési programja) A kistérségben élık egészségügyi mutatói az ország átlagos fejlettségi szintéjéhez viszonyítva kedvezıtlenek. A születéskor várható élettartam tekintetében mindkét nem vonatkozásában a Dél-dunántúli régió értékei valamivel elmaradnak az országos átlagtól. Tekintettel arra, hogy a születéskor várható életkilátások nagymértékben függnek az adott területi egység gazdasági fejlettségétıl, egészségügyi és szociális ellátottsági színvonalától, valamint kultúrájától, továbbá, hogy a régió az említett dimenziók szerint igen heterogén összetételő, a kistérségek szintjén számottevıbb különbségek valószínősíthetık. A régió annak ellenére a kedvezıtlen összhalálozású régiók közé tartozik, hogy az elmúlt években lassú, de folyamatos javulás volt megfigyelhetı. 11
Az egészségügyi alapellátás a kistérségi települések zömében hozzáférhetı. Jelentıs különbség van azonban a települések között a rendelések gyakoriságában, valamint a háziorvosok leterheltségében. Önálló orvosi rendelıvel több település is rendelkezik, azonban helyi orvossal nem. Fogorvosi rendelı csak néhány településen került kialakításra (pl: Szulok, Bolhó, Lakócsa) Gyermek háziorvosi ellátás csak Barcson mőködik, azonban a védınıi szolgálat valamennyi településre, meghatározott idıben, eljut. A kistérségben délután 15.00 órától, másnap reggel 7.00 óráig segítséget a központi ügyelettıl várhatnak az itt élık. Ezen ellátásnak mind az elınyét, mind a hátrányát megtapasztalták a távolabbi és közelebbi településen élık. A központi ügyelettıl legtávolabb esı település Bélavár, amely 39 km-re fekszik. Ez nagyban nehezíti azt, hogy idıben segítséget tudjanak nyújtani a betegeknek. Azonban nem vitatható, hogy a központi ügyelet jól felszerelt, korszerő ellátást képes biztosítani. A lakosság által igényelt teljeskörő ellátást nehezíti, hogy hiányzik a szociális és egészségügyi területek összehangolt, egymás szolgáltatásait kiegészítı és erısítı együttmőködése. A hatékony együttmőködés fontosságának kihangsúlyozása azért fontos, mert csak így biztosítható az egyén munkavégzı képességének visszanyerése és munkaerıpiaci reintegrációja. A prevenciós szemléletet népszerősítı szőrıvizsgálatokban mind az ÁNTSZ, mind a Járóbetegellátó Intézmény nagy szerepet vállal. (A kistérség nıi lakosságának méhnyak rák szőrésének és mammográfiás szőrésének megszervezése) Közoktatás, iskolázottság A Barcsi Kistérség területén élık iskolai végzettség szempontjából az alábbiak szerint bontható: 10 X éves, az általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el szám a megfelelı korúak százalékában 15 X éves, legalább általános iskola 8. évfolyam szám a megfelelı korúak százalékában 25 X éves, egyetem, fıiskola stb. oklevéllel szám a megfelelı korúak százalékában összesen 422 1,8 18 242 82,9 1 190 6,6 férfi 185 1,6 9 239 87,9 579 6,8 nı 237 1,9 9 003 78,3 611 6,3 Mint látható, a 10 évesnél idısebb lakosság 1,8 %-a még az általános iskola 1. osztályát sem fejezte be. Az országos tendenciának megfelelıen itt is nehéz jól képzett szakmunkást találni, holott erre nagy szükség lenne. A kistérség 26 településének 53,8 %-án (14 településen) mőködik óvoda, iskola csupán 42 %- án (11 településen). Középiskola csak Barcson található Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium, Somogyi TISZK Dráva Völgye Középiskola, TIT Alapítványi Középiskola és Szakképzı Iskola. 12
A kistérségben a tanulásban akadályoztatott gyermekek részére is biztosított a megfelelı oktatás a Szivárvány Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény révén, ezen kívül Pedagógiai Szakszolgálat mőködik a 26 település iskoláinak és óvodáinak munkáját segítve. Az alapfokú oktatás helyzetét meghatározzák a kistérség népesség- és település-földrajzi, valamint demográfiai adatai. A csökkenı születésszám és az elöregedı népesség következményeként az óvodai és alapfokú közoktatási intézmények szabad kapacitással rendelkeznek, s a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám miatt fenntartásuk nem gazdaságos. Ezen kívül az intézmények eszköz- és infrastukturális ellátottsága nem megfelelı, ezáltal nem képesek lefedni a kompetencia alapú oktatás szükségleteit. A I. NFT ROP programja lehetıvé tette a nagyobb iskolák felújítását (pl.: Babócsa, Homokszentgyörgy), ez azonban csak némileg enyhíti a mostanra kialakult helyzetet. A fenntartási problémák megoldására elindult egy racionalizálási folyamat. A kistérség valamennyi települése mikrokörzeti intézményfenntartó társulásban, vagy a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás útján tartja fenn intézményét, vagy látja el közoktatási feladatait. Ez némely iskola megszőnését is jelenti, így az ott élı gyermekek más településre járnak iskolába. A Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények fejlesztésére a DDOP-2007.3.1.2/2 F Integráli kis és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése pályázaton közel 1,2 milliárd forint támogatást nyert a fenntartó, melybıl három intézményegység újul meg a 2010. év folyamán. Kulturális, közmővelıdési infrastruktúra A kulturális fogyasztás szerkezetét az utóbbi 10 évben jelentısen befolyásolta az életszínvonal változása, a társadalmi különbségek növekedése, a naprakész tudás felértékelıdése és a szolgáltatások piacának ugrásszerő növekedése. A kulturális fogyasztást legerısebben az iskolai végzettség befolyásolja, de az elérhetıség is fontos szempontként jelenik meg. A kistérségben is tetten érhetı az ún. kulturális olló: minél kisebb egy település, annál kevesebb esélye van az ott lakónak iskolai végzettségtıl függetlenül a kulturális javakhoz való hozzáférés. Színház legközelebb Kaposváron és Pécsen található. Az apró falvakban általában alacsonyabb színvonalú/kevesebb számú szolgáltatás érhetı el. A kistérség központjában, Barcson mőködik Mővelıdési Központ Városi Könyvtár és Múzeum, a kistérség területén több településen is mőködik könyvtár, illetve falumúzeum. A különbözı klubok tükrözik a lakosság aktív részvételét is a teleházak szolgáltatásaira magas az igény. A barcsi könyvtár mozgókönyvtárat mőködtet a kistérség területén. A közkincs program keretében pályázati forrásból megkezdıdött a helyi értékek és hagyományok feltérképezése és felélesztése, melyben központi szerepet a városi közmővelıdési intézmények vállalnak. Szociális ellátás A Kistérségben élı népesség elöregedése, a munkanélküliség megjelenése és tartóssá válása, a jövedelmi viszonyok egyenlıtlensége és számos más tényezı következtében a népesség egyre nagyobb része szorul a társadalom segítségére, így a szociális intézményrendszer által nyújtott szolgáltatásokra. 13
Mind nagyobb feladat az idısek, a szegények, a tartósan betegek, a fogyatékkal élık, a gyermekek speciális szükségleteinek kielégítése, s a részükre nyújtott professzionális ágazatok közti együttmőködéssel megvalósított szolgáltatások biztosítása. Országosan és helyi szinten megjelenı, szociálpolitikával kapcsolatba hozható, indikátorok: - szegregáció - hajléktalanság megjelenése, - gyermekszegénység fokozódása, - depressziós betegek számának növekedése, - deviancia, - megélhetési bőnözés, - munkanélküliségbıl adódó szociális problémák kiélezıdése Azonban a szociális ellátásokra fordítható nemzeti jövedelem nem teszi lehetıvé, hogy a szociális ellátórendszert igénybe vevık teljes egészében az állam szerepvállalására támaszkodhassanak. Ennek érdekében a szociális szolgáltatásoknak az állami, önkormányzati szociálpolitikának keresni és meg kell találni a non-profit szféra, valamint a társadalomi tényezık azon egyéb lehetıségeit, amelyek ebbıl részt tudnak vállalni. A szociális alapellátási formák kialakítása és mőködtetése (vagy a szolgáltatáshoz való közvetlen vagy közvetett hozzáférés biztosítása) a települési önkormányzatok kötelezı feladata. Szőkös pénzügyi lehetıségeik azonban megnehezítik a szociális alapellátásokkal és gyermekjóléti ellátással összefüggı feladataik teljesítését. A szociális alapellátások, a gyermekjóléti szolgáltatások megfelelı szintő szervezettségének hiánya (pl.: gyermekek napközbeni ellátása, bölcsıdei ellátás hozzáférhetetlensége) közvetve befolyásolják a foglalkoztathatóságot és sok esetben a munkanélküliséget. 2007-ben befejezıdött a Szociális Felzárkóztató program, mely célja a korábban említett mőködési zavarok kiküszöbölése. A szolgáltatások egységes fejlesztési pályára történı állítása azt mutatja, hogy a kistérség felismerte e területek kis- és mikrotérségi szinten történı fejlesztésének/szervezésének fontosságát. Az 1993 évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, kötelezıen elıírja a települési önkormányzatok részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapés szakosított ellátásokat, ezáltal az Önkormányzat hatáskörébe utalja a személyes gondozás megszervezését és elvégzését. Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére, hogy saját otthonukban és lakókörnyezetükben tudják biztosítani, illetve fenntartani életvitelüket, valamint gondoskodik egészségi és mentális állapotuk, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az önkormányzat az alapellátás keretében gondoskodik az idıskorúak, a fogyatékos személyek, pszichiátriai, szenvedélybetegek és a hajléktalan személyek ellátásáról. Ennek megvalósítására az alapellátást biztosító szociális intézmények vagy szolgáltatók együttmőködnek az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel. 14
A személyes gondoskodás megszervezésére a települési önkormányzat köteles. A minden kistérségi település kötelezıen megszervezendı feladatai: - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítés, - Gyermekjóléti szolgáltatás - Gyermekek napközbeni ellátása A települési önkormányzat a lakosság számától függetlenül köteles megszervezni az 1993. évi III törvény 59-65./d. -ok szerinti alapellátást, valamint az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátásához való hozzájutását. Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idısek nappali ellátását, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzırendszeres házi segítségnyújtást 2009. december 31-ig és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer fınél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer fınél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok. A települési önkormányzatok a szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják. Az aprófalvak területén a hiányos vagy alacsony fokú intézményi ellátottságból eredı települési hátrányok enyhítésére az egyes alapszolgáltatásokat falugondnoki rendszerben biztosítják a települési önkormányzatok. - Falugondnoki szolgálat (600 fı alatti településeken) A szociális ellátórendszer mőködését a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás a következıképpen szervezte meg. A szociális ellátások biztosítása érdekében a települések 2005. február 15-tıl mikrotársulásokat hoztak létre, melynek területén Alapszolgáltatási Központok látják el a szociális feladatok megszervezését, illetve elvégzését. Ezek a mikrotérségi társulások Alapszolgáltatási Központjai és területe: - Barcsi Szociális Központ Alapszolgáltatási Központ o Tagjai: Barcs, Komlósd, Péterhida, Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu - Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ o Tagjai: Babócsa, Bélavár, Bolhó, Heresznye, Homokszentgyörgy, Kálmáncsa, Lad, Patosfa, Rinyaújnép, Somogyaracs, Vízvár - Csokonyavisontai Alapszolgáltatási Központ o Tagjai: Csokonyavisonta, Darány, Szulok, Kastélyosdombó, Drávatamási, Drávagárdony, Istvándi, Rinyaújlak 15
A Barcsi Kistérségi társulás területén összesen 1642 fı él valamilyen fogyatékossággal (a lakosság 6,2 %-a). Ezt a magas számot befolyásolja a kistérségben mőködı szociális otthonok egyike. Bentlakásos ellátást biztosító otthonok a Kistérségben: a 33. oldalon. A Kistérségi Társulás területén a Szociális Törvényben meghatározott szociális tevékenység megvalósulását mutatja a következı táblázat. 16
Település Lakosság száma Gyermekjóléti alapellátás Falugondnok Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Nappali Ellátás Tartós bentlakás Átmeneti elhelyezés Bölcsıde Babócsa 1 697 x x x x x x x Barcs 11 792 x x x x x x x x x x Bélavár 384 x x x x x x Bolhó 789 x x x x x Csokonyavisonta 1 674 x x x x x x x Darány 971 x x x x x Drávagárdony 150 x x x x x x Drávatamási 387 x x x x x x x Heresznye 286 x x x x x x Homokszentgyörgy 1 179 x x x x x Istvándi 619 x x x x x x Kálmáncsa 675 x x x x x x Kastélyosdombó 270 x x x x x x Komlósd 202 x x x x x x x Lad 607 x x x x x Lakócsa 577 x x x x x x Patosfa 270 x x x x Péterhida 158 x x x x x x Potony 204 x x x x x x Rinyaújlak 313 x x x x x x Rinyaújnép 48 x x x x Somogyaracs 219 x x x x x x x Szentborbás 135 x x x x x x Szulok 637 x x x x Tótújfalu 209 x x x x x x Vízvár 610 x x x x x Összesen 25 062 26 15 26 25 25 24 1 5 4 1 2 17
Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális ellátórendszere Barcs város szociális ellátórendszere Az önkormányzat kötelezı alapellátási feladata: A személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák: 1.) étkeztetés ( Szt.62.) 2.) házi segítségnyújtás (Szt. 63..) 3.) családsegítés minimum Szt. 64.. 4.) speciális alapellátási feladatok Szt. 65.65/A, 65/C, 65/F I. Bölcsıde Intézményegység vezetı: Gorjanácz Istvánné szakvizsgázott szociálpedagógus Elérhetıség: 82/463-058, bolcsodebarcs@vipmail.hu A Bölcsıde 2007. 07. 01-vel a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények egyik önálló szakmai egysége lett. Engedélyezett férıhelyszámunk jelenleg 50 fı. Jelenleg nincs alapellátáson túl a családok részére szolgáltatás. A bölcsıde a gyermekjóléti alapellátás része, olyan szolgáltató intézmény, amely alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. (1997. évi XXXI. Tv 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet). A bölcsıde egészségnevelési, preventív, egészségügyi, nevelési, szociális és családsegítı funkciót tölt be Feladatok Családban élı gyermekek életkorának megfelelı: nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkezését kell megszervezni. A bölcsıde végezheti a sérült gyermekek gondozását is. Bölcsıdében felvehetı minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény kiemeli olyan kisgyermek szociális, vagy egyéb ok miatt felvételi lehetıségét, akinek egészséges fejlıdése érdekében szükséges a bölcsıdei gondozás, nevelés. Bölcsıdei ellátásban azok a gyerekek részesülnek, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munka-erıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. 18
Statisztika Év ellátott Kihasználtság % telítettség % gyerekek száma 2006. 73% 98% 94 fı 2007. 86% 111% 99 fı 2008. 84% 106% 99 fı 2009.10.30 75% 105% 87 fı A bölcsıde 1983-ban lett átadva, rendkívül leromlott állapotban van így egy átfogó felújítás és a fejlesztése a cél. Az egyenlı hozzáférés biztosítása érdekében az épület akadálymentesítése is megoldásra váró feladat, mert a bölcsıde akadálymentesítése nem történt meg. Nagy hangsúlyt helyeznénk az egészségmegırzésre és a prevencióra. További cél, még egy só szoba kialakítása a bölcsıdében, a só szoba speciális levegıje megelızı és gyógyító hatást vált ki. A bölcsıdékkel szemben támasztott társadalmi elvárások változásával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alapfeladatokon túli szolgáltatások, keresnünk kell a lehetıségét szolgáltatások bevezetésére. A Dél-Dunántúli Operatív Program 3.1.3/D intézkedések keretében pályázunk a bölcsıde kapacitásának növelésére, illetve a meglévı épületrészek rekonstrukciójára. A Program keretében az Intézményt bıvítjük, mintegy 240 m2 hasznos alapterülető épületrésszel, melyben csoportszobát, tornaszobát, és a hozzákapcsolódó kiszolgáló helyiségeket alakítunk ki. Ezen felül a meglévı építmény részeket teljes körően felújítjuk és a jogszabályi elıírásoknak megfelelıvé tesszük. A beruházás tervezett összköltsége 77.800. e Ft., melybıl a tervezett támogatás összege 70.000. e Ft., a sajáterı mértéke pedig 7.800. e Ft. A megvalósulás várható ideje 2010-2011 évek. II. Barcsi Alapszolgáltatási Központ Vezetı: Varga Ilona Szociális Központ vezetı Diplomás Ápoló, Szakvizsgázott Szociálpolitikus Elérhetıség: 82/464-450, szoc.ig@enternet.hu II.1 Étkeztetés Szt. 62.. Azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetését biztosítja, akik önmaguknak, illetve eltartottjaik részére nem képesek, illetve aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésrıl gondoskodni, illetve a fogyatékos személy, pszichiátriai beteg, hajléktalan, szenvedély beteg részére lehetıséget kell biztosítani az étkezés igénybevételére. Barcs Város Önkormányzata Szociális Központ étkeztetési napok száma Megnevezés 2005 év 2006 év 2007. év 2008. év Konyha kapacitása* 600 600 900 900 Ténylegesen lefızött adagok száma 191.879 194.549 295.715 435.416 Ebbıl: Bentlakásos otthon 106.910 105.290 115.132 122.875 Idısek klubja ebédadag 22.561 23.711 21.060 19.226 Házi segítségnyújtásban házhozszállítás 19.444 18.348 16.929 23.323 19
Elvitel, szociális étkeztetés 15.982 15.864 22.163 28.030 Alkalmazotti 9.291 14.541 15.023 11.603 Értékesített 17.682 16.795 167.755 17.328 Óvodai étkeztetés - - 88.653 213.031 *ÁNTSZ által engedélyezett kapacitás Település Megjegyzés 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.10.30 Barcs Autós szállítás 77 69 77 113 119 Helyben 63 68 82 124 102 fogyasztva, vagy elvitelre Komlósd 4 4 11 5 8 Péterhida 11 7 7 7 8 Lakócsa 13 14 12 8 8 Potony 7 4 5 5 6 Tótújfalu 11 8 11 10 8 Szentborbás 34 2 4 5 11 Komlósd, Péterhida a Barcsi Szociális Központ konyhájáról kapja az ebédet, melyet falugondnoki szolgálat szállít, a házigondozó segítségével. A Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu településein a Lakócsai Általános Iskola fızıkonyhájáról falugondnoki szolgálat segítségével juttatja el az ételt az ellátottaknak. II.2 Házi segítségnyújtás Szt. 63.. Házi segítségnyújtásban azok az idıskorú személyek részesülnek, akik otthon önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, szenvedély betegekrıl, akik önálló életvitellel kapcsolatos segítséget igényelnek, vagy akik egészségi állapotuk miatt rászorulnak, esetleg bentlakásos intézmény elhelyezésére várnak. A házi segítség nyújtásban részesült személyek a Barcsi Alapszolgáltatási Központ területén: Település 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.10.30 Szakmai létszám Komlósd 7 7 8 8 7 1 Péterhida 12 9 8 7 11 1 Lakócsa Potony Szentborbás Tótujfalú 8 6 4 7 Barcs Otthonház: 34 Városi: 17 Összesen: 51 8 6 4 6 Otthonház: 26 Városi: 19 Összesen: 51 5 6 5 11 Otthonház: 40 Városi: 29 Összesen: 69 5 5 4 11 5 5 5 20 26 fı 25 3 2008. márciusától 4 fı 1 20