BUZSÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2007. (XII.18.) sz. r e n d e l e t a helyi adókról Buzsák községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1../1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. Az Önkormányzat határozatlan időre az alábbi helyi adókat vezeti be: a.) építményadó b.) kommunális adó c.) idegenforgalmi adó d.) helyi iparűzési adó A rendelet hatálya 2.. A rendelet hatálya kiterjed Buzsák községi Önkormányzat illetékességi területére.
2 II. ÉPÍTMÉNYADÓ Adókötelezettség 4.. /1/ Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő: - építmények közül a lakás, - a nem lakás céljára szolgáló épület (a továbbiakban együtt: építmény). /2/ Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő építményesetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet. /3/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 5.. /1/ Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyonértékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos). /2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. /3/ Társasház esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
3 Az adómentesség 6.. Mentes az adó alól: a.) a Htv. 13. -ában meghatározott építmény. b.) Az Önkormányzat illetékességi területén állandó lakosként bejelentkezett és ténylegesen ott tartózkodó magánszemély tulajdonában álló lakás. c.) A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze kivételével minden egyéb nem lakás céljára szolgáló épület Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 7.. /1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett épület esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. /2/ Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. /3/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmények az I. félévben történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. /4/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja Az adó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. 8..
4 Az adó mértéke 9.. Az adó mértéke: a.) lakás építmény estén: 1.000 Ft/m2 d.) nem lakás céljára szolgáló építmény esetén: 200 Ft/m2 III. MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA Az adó bevezetésének célja az infrastruktúra fejlesztése, valamint a település környezetvédelmi feladatainak jobb ellátása. Adókötelezettség 10.. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén: a.) a lakás b.) a nem lakás céljára szolgáló építmény c.) beépítetlen belterületi földrészlet d.) lakásbérleti jogviszony. Az adó alanya 11.. /1/ Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a 10. -ban megjelölt építmény, vagy földrészlet tulajdonosa, nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának.
5 Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. /2/ Ha az építményt vagy földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozat) szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyonértékű jog jogosultja az adózó. /3/ Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az adómentesség 12.. Mentes az adó alól: a.) a garázs kivételével valamennyi nem lakás céljára szolgáló épület, b.) az Önkormányzat illetékességi területén lévő komfort nélküli lakás, c.) az Önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakos magánszemély tulajdonában álló lakás. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 13.. Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a HTv. 25 -ában foglaltak az irányadó. Az adó mértéke 14.. Az adó évi mértéke a 10 -ban meghatározott adótárgyanként: a.) lakásonként 8.000 Ft b.) nem lakás céljára szolgáló építmény: - garázsonként 1.500 Ft c.) beépítetlen belterületi földrészlet: - 3.000 m2-t meg nem haladó összterület 3.000 Ft - 3.000 m2-t meghaladó összterület 6.000 Ft d.) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik: 8.000 Ft
6 Adókedvezmény 15.. /1/ Buzsák-Tatárvár külterületen állandó lakcímbejelentéssel rendelkező magánszemélyeket az e rendeletben meghatározott évi adó mértékéből 50 % kedvezmény illeti meg. Az adóbevallás és az adó megfizetése 16.. /1/ Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelentést tenni az e célra szolgáló nyomtatványon. /2/ Nem kell újabb adóbevallást tenni az /1/ bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következett be. /3/ Az adózó a magánszemély kommunális adóját két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti be késedelmi pótlék mentesen. IV. IDEGENFORGALMI ADÓ Adókötelezettség, az adó alanya 17.. /1/ Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt: a.) aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, b.) aki az Önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.
7 Adómentesség 18.. A módosított Htv. 31. -ban felsorolt törvényi mentességek. Az adó alapja 19.. Az adó alapja: a.) a 17.. /1/ bek. a.) pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma b.) a 17.. /1/ bek. b.) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete. Az adó mértéke 20.. Az adó mértéke: a.) személyenként és vendégéjszakánként: 150 Ft/fő b.) épület után: 600 Ft/m2. Az adó beszedésére kötelezett 21.. A 17.. a.) pontja alapján fizetendő adót: a.) kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b.) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c.) a fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv,
8 d.) az a.)-c.) pont nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. V. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 22.. /1/ Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). /2/ Az adó alanya a vállalkozó. 23.. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 24.. /1/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. /2/ Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.
9 Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c.) bármely az a.) és b.) pontban nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 25.. /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. /2/ Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adó alapja 26.. /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a, - amely külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. /2/ Ha a vállalkozó több Önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. /3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
10 Az adó mértéke 27.. /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. /2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a.) A Htv. 37.. /2/ bekezdés a.) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 1.000 Ft. b.) A Htv. 37.. /2/ bekezdés b.) és c.) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5.000 Ft. (*) /3/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti Önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően a /4/ bek. meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. /4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telehely(ek) szerinti Önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) Önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. VI. AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA 28.. Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41.-42. -aiban foglaltak az irányadók. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29.. /1/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésben a helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. Törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
11 /2/ Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. /3/ Ezzel egyidejűleg a helyi adóról szóló 7/2003.. (XII.11.) rendelet, valamint a 1/2007. (II.6.) sz. rendelet hatályát veszti. VIII. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 30.. Az értelmező rendelkezéseket a Htv. 52. -ában foglaltaknak megfelelően változtatás nélkül kell alkalmazni. Buzsák, 2007. december 11. Varga Lászlóné jegyző Tapolcai József polgármester A rendelet kihirdetve: Buzsák,2007.december 18. Varga Lászlóné jegyző