Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi mikrotérség 3 kistelepülésén Jelige: Falugondnokság 1. Bevezetés Születésem óta egy közel 430 fős kistelepülésen élek. Érettségi után úgy döntöttem, hogy szociális munkát szeretnék tanulni. Leendő szociális munkásként nyitott szemmel jártam szülőfalumban, Kisvejkén, érzékeny voltam a szociális problémákra. Megfigyeltem néhány környékbeli kistelepülés szociális ellátását, amelynek szerves része volt a falugondnoki szolgáltatás mint szociális alapszolgáltatás. A bonyhádi kistérségben négy falugondnoki szolgálat található. A vizsgált kisvejkei, závodi és mucsfai mellett még egy Bonyhád közelében fekvő kis településen, Mőcsényben. 1 Kistelepülésen élőként a saját bőrömön tapasztaltam a falusi lét előnyeit és hátrányait is. Az apró falvakban a munkanélküliség mellett gondot okoz a szolgáltatásoktól való távolság is. Az infrastruktúra nem megfelelően kiépített, hiányoznak a jó minőségű jó utak. Gyakran nincs a településeken iskola, rendszeres orvosi ellátás. A bevásárlást, hivatalos ügyeket a lakosok gyakran a távolabb eső városban intézik. Amelyik család nem rendelkezik gépjárművel, számos nehézség előtt találja magát. A menetrendszerű buszjáratokhoz kell igazodniuk, terheiket kénytelenek nehéz szatyrokkal hazáig cipelni. Vizsgálódásom célja, hogy rámutassak: a falugondnokok miként tudnak hozzájárulni a települési hátrányok csökkentéséhez a munkájukkal. Ehhez szükséges behatóbban megvizsgálni, hogy pontosan mik is ezek a nehézségek. Kutatásomat Tolna megye három szomszédos 600 fő alatti kistelepülésén végeztem. Kisvejkén, Závodon és Mucsfán hasonló körülményekkel találkoztam. Mindhárom településen működik falugondnoki szolgáltatás, azonban eltérő formában, eltérő feltételekkel. 1 Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Szociális Kalauz 2009. Dél-Dunántúli Régió 62-63. p. 1
Úgy vélem, hogy a vizsgálni kívánt településeken a falugondnoki szolgáltatás megjelenésével javult a hátrányos helyzetűek sorsa és a szociális alapellátás. Dolgozatomban az elméleti felvezetés után a három település falugondnokaival készített interjút és a falvak lakóinak 20-20 fős mintáján lekérdezett kérdőívet elemzem. Az SPSS 11.5 for Windows programjával dolgoztam fel a kérdőívek adatait. A dokumentum-elemzés módszerét használtam. Dolgozatom végén egy eset leírása található. 2. A kistelepülésen élők helyzete, problémái A Csörsz Klára által szerkesztett Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadványban Csörsz nyolc pontban foglalja össze a kistelepülések legfontosabb problémáit. A felsoroltak közül én az első hatot emeltem ki ebből a felsorolásból, ezeket a pontokat ismereteim alapján próbálom értelmezni. A kistelepülések, tanyás térségek legfontosabb problémái: 2 2.1. Hátrányos földrajzi fekvés, zsáktelepülések Ezen problémák a rossz infrastruktúrából adódnak. A városok, más települések nehezen megközelíthetőek, nehezen elérhetőek. Legrosszabb helyzetben a zsákfalvak vannak. Zsákfalu az a település, amely a fő közlekedési útról mellérendelt úttal fűződik le, vagyis közlekedéshálózat szempontjából zsákutca. 3 2.2. Intézmény-, infrastruktúra- és szolgáltatáshiányok A kistelepüléseken kevésbé kiépített az önkormányzati-, szociális-, egészségügyi-, oktatási- és kulturális ellátó-rendszer, mint a magasabb lakosságszámú településeken. Ennek következtében kevesebb szolgáltatáshoz lehet közvetlenül hozzájutni. A településeken gyakran nem a szolgáltatások, hanem csak a hozzáférés biztosított. 2 Csörsz Klára (szerk.): Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 33 p. 3 http://zsakfalu.blog.hu/ letöltve: 2010. november 12. 2
Magyarországon kettő alapszolgáltatást kell kötelezően nyújtania egy kistelepülésnek, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. A családsegítéshez való hozzáférést is biztosítani kell minden településen. Ennek ellenére nem minden kistelepülésen megoldott a szociális étkeztetés. 2.3. Munkahelyek hiánya, elszegényedés A kistelepüléseken részben a lakosságszám, részben a költségek és az ingázás miatt nem gazdaságos a munkahelyteremtés. Ennek következtében egyre több kistelepülésen a szociális ellátások jelentik a lakosság jelentős bevételi forrását, mivel elhelyezkedni, ingázni nem tudnak. A szociális ellátás a megélhetésre is alig elegendő, félretenni, tartalékolni már nem tudnak a szegény családok egy esetlegesen bekövetkező plusz kiadásra (pl.: betegség, haláleset). Ezáltal kiszolgáltatottá válnak, függnek az ellátás összegétől. 2.4. Elöregedés A fent említett problémák miatt a fiatalok elköltöznek a kistelepülésekről a városokba munkahely reményében. Javarészt az idősebb, gyakran betegebb, egyedülálló öregek maradnak a falvakban. 2.5. Etnikai összetétel változása A fiatalok magas arányú elvándorlása miatt a kiöregedett falvakban az ingatlanárak csökkennek. Nehéz túladni a telkeken, házakon. Az olcsóbb, alacsonyabb komfortfokozatú házakba nagyobb arányban költöznek romák, szegény, sokgyermekes családok. Ez is gerjesztheti a szociális feszültségeket. 2.6. Helyi közösségek, tradíciók elsorvadása, értelmiség, mértékadó személyek hiánya A fiatalok elvándorlása és a munkahelyek megszűnése után a falvak jó esetben alvó településekké válnak. Az alvó település egy város vonzáskörzetéhez tartozik, és a 3
lakosság döntő többsége a városokba jár dolgozni, csak este tér vissza otthonába - aludni. 4 Emiatt hanyatlik a közösségi, társasági élet. Saját településemen is tapasztaltam a közösségi élet hanyatlását. A rendszerváltás előtt még működött mozi a településen, ami néhány évtizede bezárt. A könyvtár sem üzemel jelenleg. A fiataloknak és az idősebbeknek sem biztosított a kulturált sportolási és szórakozási lehetőség. A magasabb iskolai végzettségűek elköltöznek a településekről a jobb munkahely reményében. A kistelepülések lakossága jellemzően nagyobb arányban alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen, mint a városokban, nagyobb településeken. Ennek oka, hogy a rendszerváltás után az agrár-értelmiség a termelő szövetkezetek bezárásával eltűnt. A kistelepüléseken a gyermekszám és az anyagi források csökkenése következtében az oktatási intézmények megszűntek, így az iskolához kötődő értelmiség, a pedagógusok jelentős része elköltözött a falvakból. 3. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése, elindításának története, törvényi háttere 3.1. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése Mi a különbség a falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás meghatározása között? Mi a tanya- és falugondnoki szolgáltatás célja? Ezekre a kérdésekre szintén a hatályos 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (továbbiakban Szociális törvény) kerestem a választ, de több forrásban is ( v.ö. Csörsz, 2009. ) nyomára bukkanhatunk. 5 A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás olyan szociális alapellátási forma, amelyet főállásban, teljes munkaidőben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával és a szolgáltatás jellegéhez igazodó gépjármű üzemeltetésével biztosítanak. 6 A Szociális törvény megfogalmazta a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás célját is: 4 http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=434438 letöltve: 2010. november 10. 5 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 33.p., 34. p., 45.p., 53. p. 6 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 36. p. 4
A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. 7 A célokban megfogalmazottakban látni lehet, hogy: A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. 8 A falugondnoki szolgáltatás meghatározása után a tanyagondnoki szolgáltatást is definiálja a jogszabály. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. 9 A Szociális törvény arról is rendelkezik, hogy mi a teendő akkor, ha egy település a tanya- és falugondnoki szolgáltatás feltételeinek is megfelel. Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető. 10 A szolgálat 1990 augusztusa óta működik Magyarországon. Hungarikumnak számít, mivel Magyarországon indult elsőként hasonló kezdeményezés. Azóta az erdélyi falugondnokokat is Magyarországon képzik. Az aprófalvak demográfiai problémái a 60-as évek elején kezdődtek. A tendencia a kistelepülések gazdaságának egyesítésével, és ezzel párhuzamosan a nagyközségek 7 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. (1) 8 Szociális törvény 60. (2) 9 Szociális törvény 60. (3) 10 Szociális törvény 60. (5) 5
szerepének megerősítésével kezdődött. Gazdaságilag és a szolgáltatásokat tekintve az 1970-es évektől kezdődően gyengítették a törpefalvak pozícióját. 11 3.2. A falugondnoki szolgáltatás elindításának története Az előzőekben említett problémákat és a falu- és tanyagondnoki szolgálatok szükségességét Kemény Bertalan területfejlesztő ismerte fel a rendszerváltozás előtti években. Kemény bejárta Somogy megye településeit, és mindenütt talált arra példát, hogy miért érdemes egy-egy talapülésnek fennmaradnia. Olyan emberekkel találkozott, akik felvállalták a falut, akik öntevékenyen, sajátos megoldások megvalósításával sokat tettek településük fennmaradásáért. A megismert példák meggyőzték arról, hogy a bekörzetesítés, intézményelvonás alapelveivel szemben egyetlen ember is képes tenni. Egy ember több mindenhez is érthet, ha a település tényleges érdekeiből, a helyi valóságból indul ki. E példák tapasztalata alapján Kemény kérdést fogalmazott meg: mi kell a megszűnésre ítélt falvak megmaradásához? A választ három pontban foglalta össze: 1. Autonómia önkormányzó képesség 2. A kis falvakban a háztáji termelés bővítése, családi gazdaságok támogatása 3. Egy ember mikrobusszal, aki biztosítja a szolgáltatások elérését: ez a falugondnok. 12 A jelenleg működő falugondnoki szolgáltatások a harmadik pontra reagálnak leginkább, hiszen a falugondnoki szolgáltatás alapvető tárgyi feltétele személy- és áruszállításra is alkalmas 8+1 férőhelyes, személyszállításra vizsgáztatott gépjármű. 13 Fontos, hogy alkalmas legyen idősek, gyerekek s mozgáskorlátozottak szállítására is. Ennek érdekében a legtöbb gyermekmagasító üléssel, rámpával, kihúzható lépcsővel ellátott. 11 Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei beszámoló tanulmány. Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport ( vezető: Székely György ) Budapest, 2006. 10. p. 12 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 19. p. 13 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009.41. p. 6
Miután a falugondnoki szolgáltatás egyik fontos eleme a személyszállítás, ezért úgy gondolom, hogy a falugondnok fő tevékenységei közé tartozik a gépjármű fenntartása, működtetése. Először a falugondnoki rendszer bevezetését 1989-ben javasolta a Falufejlesztési Társaság a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács vezetőinek. A megyei közgyűlés támogatta a kísérlet elindítását. Így 1990 nyarán 24 helyen indult meg - főként Barkas típusú kisbuszokkal a falugondnoki szolgálat. 1991-ben bekapcsolódott a rendszer támogatásába a Népjóléti Minisztérium, az akkori szociális tárca. 14 A falugondnoki szolgáltatás egyik alapértékének tekinthető: Kis befektetés (egy ember munkaideje és egy mikrobusz fenntartási költségei) - nagy eredmény elve. 15 A falugondnoki szolgáltatás Kemény Bertalan vizsgálódásai hatására először, immár nem kísérleti jelleggel, Somogy megyében jött létre. A dél-dunántúli régióhoz kapcsolódva megemlítendő, hogy Somogy megyében 116, Tolna megyében 40 fő volt a tanya- vagy falugondnok száma 2009-ben. Baranya megyében található a legtöbb falugondnok a régióban egy 2009-es adat szerint - számuk 152 volt ekkor. Magyarországon Borsod Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb a számuk, 2009-ben 165-en teljesítettek szolgálatot. 16 (1. számú melléklet) 1. számú ábra: A dél-dunántúli megyék elhelyezkedése, földrajzi fekvése 17 14 www.zalaifalvak.hu/files/fg_es_jogszabalyok.pdf 1. p. letöltve : 2010. november 29. 15 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 36. p. 16 Falu- és Tanyagondnoki Szolgálatok megyénként (2009) szerk: Magyar Tanya- és Falugondnoki Szolgálat 17 http://www.deldunantul.com/old/index.php?id=2739 letöltve: 2010. október 12. 7
Egy 2006-os adat szerint a falugondnoki szolgáltatás az 500 fő alatti kistelepülések (ún. aprófalvak) 47%-ában volt megtalálható, ami a többi település-kategóriához képest kiugróan magas volt. Ennek hátterében a gyenge tömegközlekedés, a rossz infrastruktúra áll. 18 3.3. Törvényi háttér Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény ( Szociális törvény) 60. -a határozza meg a szolgáltatást. A települési önkormányzat meghatározza a szociális feladatok körét helyi rendeletében, valamint a falu- és tanyagondnoki szolgálat által ellátandó szociális feladatokat. Az önkormányzat a szolgáltatások működtetésére ellátási szerződést köthet civil szervezettel is. Működési engedély szükséges az állami normatívához való hozzájutáshoz, amely fedezi a szolgáltatás költségeinek nagyobb részét. A hiányzó összeget a képviselő-testület határozata alapján települési költségvetésből finanszírozzák. A működési engedélyt a helyileg illetékes városi jegyző adja ki. 19 18 Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei beszámoló tanulmány - Készítette: Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport ( Vezető: Székely György szociológus) Budapest, 2006. 11. p. 19 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 8
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről E rendelet szabályozza a szociális szolgáltató működésének engedélyezését, ellenőrzését és megszűnését. A működési engedély egyik feltétele a falu- és tanyagondnoki tanfolyam elvégzése. 20 A képzés Vértesacsán zajlik, tanfolyam jellegű. Kétszázhatvan órából áll, ebben száznyolcvan óra elmélet van. Az elméleti oktatás bentlakásos rendszerben történik. Nyolcvan óra gyakorlat van, ebből negyven óra helyi gyakorlat, negyven óra pedig megyei gyakorlat. A képzés végén a résztvevők írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, valamint benyújtanak egy írásbeli záró dolgozatot. A dolgozatban bemutatják településüket és végzett munkájukat. A képzést a Nemzeti Felnőtt- és Szakképzési Intézet szervezi és koordinálja. A képzést elvégzők tanúsítványt kapnak. 21 Az erdélyi falugondnokokat is Magyarországon képzik. A szolgáltatást többféle módon lehet igényelni. A falugondnok személyes vagy telefonon történő megkeresésével vagy meghatározott személyeknél, például a polgármesternél vagy a szociális ügyintézőnél. 22 A Csörsz Klára által szerkesztett Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadvány felsorolja továbbá, hogy a falugondnok milyen személyekkel és intézményekkel tart napi szinten kapcsolatot. 23 Ezt a kilenc pontot kiegészítettem a kutatásom során szerzett információkkal az egyes feladatok tartalmát illetően. 3.3.1. Polgármester A polgármester a falugondnok közvetlen felettese, elláthatja feladatokkal a falugondnokot, mint helyi közalkalmazottat. 3.3.2. Polgármesteri hivatal A falugondnoknak ugyan nincs irodája, ám a hivatali ügyek, feladatok miatt gyakran megtalálható az önkormányzat épületében. 20 A Falu- és Tanyagondnok Képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet 2. p. 21 A Falu- és Tanyagondnok képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet 4. p. 22 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 40. p. 23 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 38-39. p. 9
3.3.3. Képviselőtestület A képviselőtestület dönt minden évben arról, hogy mekkora összeggel egészítsék ki a szolgáltatásra szánt állami normatívát. 3.3.4. Önkormányzati intézmények, azok dolgozói Ide tartozik az óvoda, iskola, amennyiben van a településen. Ha van a településen szociális étkeztetés, többnyire ezen intézmények egyike biztosítja. 3.3.5. Helyi civil szervezetek, közösségek Ide tartozik, amennyiben működik, pl. a polgárőrség, helyi futball egyesület a településen. 3.3.6. Helyi vállalkozók A falugondnok kapcsolatot tart helyi vállalkozókkal. A lakosság igényeit a vállalkozások szolgáltatásai felé és a vállalkozások szolgáltatásait a lakosságnak igény esetén közvetíti. 3.3.7. Lakosság, rendszeresen és esetenként ellátott személyek A falugondnok közvetíti számukra az önkormányzat közérdekű információit, kihelyezve azokat a nyilvános hirdetőfelületekre, képújságra. 3.3.8. Egyéb intézmények, szervezetek A falugondnok kapcsolatot tart az egyház képviselőjével és egyéb szervezetekkel is, mint például a munkaügyi központ, akkor is, ha az nem az adott településen található. 3.3.9. Nem önkormányzati fenntartású intézmények 10
Rendszeres kapcsolatban áll a háziorvossal, ugyanis a falugondnok közreműködik a háziorvosi rendelésre szállításban és a gyógyszerek kiváltásában. A falugondnok kapcsolatot tart még a körzeti megbízottal is. A Szociális Törvény 115.A. -a alapján a falugondnoki szolgáltatások valamennyi eleme (melyeket az I/2000.(I.7) SZCSM rendelet tartalmaz) térítésmentes. 24 4. A falugondnoki szolgáltatás során ellátandó, ellátható feladatok A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás során végzendő tevékenységek meghatározása az 1/2000 (I.7) SZCSM rendeletben található, mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól. A rendelet a következő feladatokat sorolja fel: (1) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül a) a közreműködés aa) az étkeztetésben, ab) a házi segítségnyújtásban, ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így ba) a háziorvosi rendelésre szállítás, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így ca) az óvodába, iskolába szállítás, cb) az egyéb gyermekszállítás. (2) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így 24 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 11
a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása, c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. (3) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe, b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, c) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása. 25 E feladatokon kívül a falugondnokok jellemző feladatai közé tartozik a közhasznú munkások irányítása is, bár ez nem tartozik bele a munkaköri leírásukba, ennek ellenére a települések polgármesterei gyakran bízzák meg őket e feladattal. A tevékenységekhez kódok tartoznak (2. számú melléklet), ezeket vezetik be a falugondnokok a Szolgáltatási Naplóba. 26 5. A szolgáltatás adminisztrációja Szakmai ajánlásként (tehát nem kötelező) a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség az Országos Módszertani és Képzési Központ által kidolgozott szolgáltatási naplót ajánlja. (3. számú melléklet) A szolgáltatási naplón vezetni kell a végzett szolgáltatások típuskódját, a szolgáltatást igénybe vevők számát, a szolgáltatásra fordított időt percben, a gépjárművel megtett utat kilométerben megadva. Ezen kívül fel kell tüntetni a szolgáltatás során felkeresett 25 I/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39. (1), (2), (3) bekezdés 26 A Falu- és Tanyagondnoki Szolgáltatás tevékenységkódjainak tartalma - Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya 12
egyéb település(ek)et és a szolgáltatást igénybe vevők nevét. A szolgáltatást a személyek aláírásukkal igazolják. 27 A falugondnoki szolgáltatás működésének jelenleg nincs kötelezően előírt adminisztrációja. 28 A szolgáltatási napló mellett sok falugondnok vezeti a falugondnoki gépjármű menetlevelét, ezáltal el tudnak számolni a benzinköltségekkel is. Menetlevelet csak a teherszállításra vizsgáztatott gépjárművek vezetőinek kell vezetniük. 29 Egyes falugondnokok igényfelmérést végeznek a lakosság körében a szolgáltatás igénybevételére. (4. számú melléklet) Számos szolgáltatást végző falugondnok időszakosan kimutatást is készít a falugondnoki szolgáltatás egyes elemeinek gyakoriságáról. (5. számú melléklet) Néhány falugondnok a szolgáltatás igénybevétele előtt megállapodást köt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére az ellátottal. (6. számú melléklet) Mások átvételi elismervényt (7. számú melléklet), vásárlási naplót (8. számú melléklet) is kitöltenek, ha bevásárlásra vagy gyógyszerkiváltásra készpénzt vesznek át, így pontosan el tudnak számolni az átvett összeggel. A fentebb említett nyomtatványok sokszorosíthatóak. 6. A vizsgálni kívánt települések rövid bemutatása 1. Kisvejke Jellegzetes halmazfalu. A halmazfalu olyan település, amelynek belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed. Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, táblatelkei és telektömbjei szabálytalan 27 Szolgáltatásnapló Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének nyilvántartása Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya 28 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 41. p. 29 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 42. p. 13
alakúak. Utcái, ha egyáltalán vannak, a kivezető utakat leszámítva rövidek és zegzugosak. A települések egyik ősformája. 30 A Dunántúli-dombságban, a Völgységben fekszik, Tolna megye délnyugati részén, Baranya megye határán. A megyeszékhely, Szekszárd kb. 35 km-re, Bonyhád kb. 20 km-re található. Szomszédos települései: Závod, Lengyel, Mucsfa. Közúton a Bonyhádot (6-os főút) Kurddal összekötő alsóbbrendű úton, vagy a 65-ös főútról Murga felől Tevelen keresztül egy mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurd, a MÁV 40-es számú, Budapest - Dombóvár- Pécs közötti vonalán. A képviselő-testület 5 főből, és a polgármesterből áll. Cigány Kisebbségi és Német Kisebbségi Önkormányzat is működik a településen. 2001-ben a lakosok kb. 93%-a magyarnak (ezen belül kb. 15,5% cigány, kb. 2,5% német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 7% nem válaszolt a feltett kérdésre a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. 31 Találtam statiszikai adatokat is a település lakosságszámára vonatkozóan. Ez azt mutatja, hogy a település lakosságszáma az utóbbi évtizedekben csökkent, 1990 óta viszonylag stagnál. 1930: 736 fő 1990: 420 fő 2001: 453 fő 2009: 423 fő 32 30 http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-falu-081201-3 letöltve: 2010.november 2. 31 http://hu.wikipedia.org/wiki/kisvejke letöltve: 2010. október 5. 32 http://hu.wikipedia.org/wiki/kisvejke letöltve: 2010. október 5. 14
A településen napközi otthonos óvoda működik Bonyhádi Nevelési és Oktatási Intézmény tagintézményeként. Az iskola már évtizedekkel korábban bezárt. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra, Aparhantra és Tevelre járnak iskolába. A településen mobilposta üzemel. A védőnőnek és a családgondozónak heti egy alkalommal van fogadóórája. A településen a háziorvos heti két alkalommal rendel, a fogorvos pedig heti egy alkalommal. A településen két kisbolt és egy kocsma üzemel. A faluban római katolikus templom is található. A településen néptánccsoport működik. Ez alapján feltételezem, hogy a falugondnok feladatai közé tartozik a településen működő közösségek, szervezetek szállítása rendezvényekre, programokra. A Teleház néhány éve bezárt, a könyvtár sem üzemel jelenleg. Az önkormányzat néhány éve egyesületet hozott létre, a Kisvejkei Munkanélküliekért Közhasznú Egyesületet. A településen élők jelentős része mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Nyáron kiegészítő jövedelemforrása a lakosságnak a mezőgazdasági alkalmi munka a település barackosaiban. 2. Závod A településről adatokat a falu honlapjáról gyűjtöttem. A község lélekszáma mintegy 330 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A községben egyetlen oktatási intézményként az óvoda működik. Az általános iskolás gyermekek az 5 km távolságra lévő Tevel községben tanulnak. A kultúrára való igényt a Váradi Antal Civilház, a Községi Könyvtár és a Teleház elégíti ki. 2.számú ábra: Závod téli látképe 15
33 A háziorvosi ellátás heti 3 alkalommal biztosított, fogorvosi ellátásra Kisvejkére kell utaznia a lakosságnak. A településen sportegyesület keretében labdarúgás működik. A falugondnok feladatai közé tartozik a sportegyesület és a labdarúgók szállítása az idegenbeli mérkőzésekre. Závod értékeinek megóvása, az ifjúság és a rászoruló réteg támogatására jött létre a Závod Értékeiért Közalapítvány, mely a Teleház létrehozásán is fáradozott. A Závodi Önkormányzat és a Závod Értékeiért Közalapítvány segítségével nyílt meg 2002. áprilisában az Információs Ház, egy kis irodahelyiségben Závodon. 2002. augusztusában alakult Váradi Antal Értékmentő Egyesület a Földművelésügyi Minisztériumhoz sikeres pályázatot nyújtott be a Kistérségi Teleházak hálózatbővítési pályázatára. 2003. március 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Závodi Teleház, a Völgység első teleháza. Sikeresen működik a Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége. Berendezett német és székely szobával várja látogatóit a tájház. A munkanélküliek száma 15 fő körüli. Szinte minden család kiegészítő jövedelmét a kisebb-nagyobb tételű mezőgazdasági termeléssel biztosítja. 34 3. Mucsfa A község Aparhant és Kisvejke között egy völgyben helyezkedik el. A lakosság lélekszáma jelenleg 428 fő. Ezen a településen is az egyetlen oktatási intézmény az óvoda. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra és Aparhantra járnak általános 33 http://www.zavod.hu/index.php?q=node/11 letöltve: 2010. október 05. 34 http://www.zavod.hu/index.php?q=node/48 letöltve: 2010. október 05. 16
iskolába. A háziorvos és a gyermekorvos heti egy-egy alkalommal rendel a településen. Könyvtár működik, heti kettő alkalommal tart nyitva. A településen katolikus és evangélikus istentisztelet is van minden héten egy alkalommal. 35 A települési önkormányzat száz százalékban tulajdonosa a Mucsfa Kft.-nek, amely szociális boltot működtet a településen tíz százalék árréssel. Emellett a Kft. kerámia és bútor értékesítésével foglalkozik. A településen nemrég szűnt meg a helyi sportkör, és emiatt a helyi futballegyesület is. A településen két kisbolt és két kocsma üzemel. 36 7. A kutatás módszerei Vizsgálódásomat Tolna megyében, a bonyhádi kistérség három szomszédos 600 fő alatti kistelepülésén, Kisvejkén, Závodon és Mucsfán végeztem. 7.1. Falugondnokokkal készített interjúk körülményei A települések falugondnokaival személyesen készítettem félig strukturált interjúkat. (10. számú melléklet) Előre elkészített kérdéseim száma harminchat volt. (9. számú melléklet) Az interjúk időbeli terjedelme ötven perc és másfél óra közé esett. A falugondnokokkal telefonon egyeztettem időpontot. Az interjús kutatást 2010. szeptembere és októbere között végeztem. Volt olyan falugondnok, akivel többszöri időpont-egyeztetés után sikerült az interjút lebonyolítani, mivel munkaköri kötelességei miatt nehezen tudott időt szakítani a beszélgetésre. Az interjúk helyszíne eltérő volt. Először Kisvejke falugondnokával találkoztam. Személyes érintettségből fakadóan személyesen ismerem, mivel lakóhelyemen, Kisvejkén végzi a szolgáltatást. Időpontegyeztetés után keresett fel otthonomban az előre megbeszélt időpontban. Másodjára Mucsfa település falugondnokával interjúztam. Az előre megbeszéltek szerint szeptember egyik délutánján kerestem fel otthonában, Mucsfán. Végül, de nem utolsósorban, Závod falugondnokával beszélgettem a závodi könyvtár és teleház épületében. 35 http://www.mucsfa.hu/mult.htm letöltve: 2010. október 05. 36 A mucsfai falugondnok személyes közlése (2010. október 29.) 17
A kutatásban a falugondnokokkal készült interjúkat elemzem kérdésenként illetve témakörönként. 7.2. Kérdőívezés a településeken élő lakosság körében A kutatásom nem reprezentatív. A fogalom megértéséhez meg kell határozom a reprezentativitás fogalmát. Reprezentatív az a minta, amely a populációt jól tükrözi, amelybe a teljes populáció bármely tagja azonos valószínűséggel kerülhet be. Az azonos esélyeket biztosíthatja a véletlenszerű mintavételezés. 37 Továbbá az olyan minta, amelynél a mintasokaság hűen tükrözi az alapsokaságot, amely a statisztika fogalomrendszere alapján azt jelenti, hogy az alap- és a mintasokaság fő átlagainak egybe kell esnie. Reprezentatív adatfelvétel esetén a részsokaságról kapott információkat és a feldolgozás eredményeit a célszegmens egészére vonatkoztathatjuk. 38 A reprezentatív módszer elmélete a valószínűség-számítás törvényein, más szóval a véletlen tömegjelenségek törvényein nyugszik. Ezért követelmény, hogy az alapsokaság, a szó szoros értelmében sokaság legyen, tehát nagyszámú egységet foglaljon magában (Molnár, 1995). 39 Kérdőívet készítettem a vizsgált települések kiválasztott lakói számára harminc kérdéssel. (9. számú melléklet) A kérdőívet személyesen kérdeztem le az egyes településeken 2010. szeptembere és októbere között. A megkérdezettek lakóingatlanukban válaszoltak a kérdésekre. A mintában részt vevőket az alábbi módon választottam ki: A vizsgálni kívánt három település, Kisvejke, Závod és Mucsfa önkormányzatának levelet írtam, amelyben tájékoztattam őket kutatásomról és arról, hogy az elvégzett kérdőívezés után az adatokat Tudományos Diákköri munkámhoz és a későbbi szakdolgozatomhoz szeretném majd felhasználni. Megkértem a hivatali ügyintézőket, hogy tájékoztassák a hivatalba betérőket a lehetőségről, hogy részt vehetnek a 37 Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2000. 681. o. 38 http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-96 letöltve: 2010. október 12. 39 http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-96 letöltve: 2010. október 12. 18
kutatásomban továbbá, hogy a részt venni szándékozók iratkozzanak fel névvel és lakcímmel, hogy felkereshessem őket. A jelentkezések mindhárom településen jóval meghaladták a húsz főt, ekkora mintán szerettem volna lekérdezni a kérdőívemet. A jelentkezőket megszámoztam és minden második jelentkezőt írtam fel a végleges lekérdezni kívánt listámra. Ha a jelentkezők száma elfogyott, újból kezdtem a megmaradt páratlan számú személyek számozását, amíg a húsz fős mintát el nem értem mindhárom településen. A lekérdezés végén a kérdőíveket megszámoztam, az SPSS for Windows 11.5 program segítségével számítógépre vittem, és táblázatokat készítettem az adatokból. Minden kérdésemre választ kaptam, így mindhárom településen az összes, tehát hatvan darab kérdőív értékelhető volt. 7.3. Falugondnoki dokumentumok, szolgáltatási naplók elemzése Azt feltételezem, hogy ahogy a szociális ellátórendszer összes többi szegmensében, a falugondnoki szolgáltatásnál is nagyon pontos adminisztrációval jár a szolgáltatás működtetése. A vizsgálni kívánt települések falugondnokaitól dokumentumokat kértem és kaptam. Ezek közül számomra leghasznosabbak Mucsfa falugondnokától és Závod falugondnokától kapott kitöltött szolgáltatási naplók voltak. Kisvejke falugondnokától nem tudtam a fenti dokumentumból kérni, mivel a település falugondnoka, elmondása szerint, nem vezeti a szolgáltatási naplót, mivel nem kapta meg azt a település jegyzőjétől. Mucsfán a 2010. májusban, Závodon a 2010. januárban vezetett szolgáltatási naplókat elemeztem. Vizsgáltam az igénybe vett falugondnoki szolgáltatások számát feladattípusonként és az ellátott személyek számát Mucsfán és Závodon. Sajnos a két településen nem sikerült azonos hónapot vizsgálnom, mivel csak a májusi illetve januári szolgáltatási naplókat tudtam beszerezni a vizsgálathoz. 7.4. Esetleírás A falugondnokok által elmondott esetek közül írtam le néhányat az interjúk alapján. Az interjúk során arra kértem a települések falugondnokait, hogy meséljenek néhány számukra megrendítő vagy vicces esetről a munkájuk során. 19
8. A kutatás során nyert információk, adatok elemzése 8.1. Falugondnokokkal készített interjúk elemzése Interjúimat 2010. szeptemberében és októberében készítettem a bonyhádi kistérség három kistelepülésének falugondnokaival. (10. számú melléklet) Az interjúk félig strukturált interjúk voltak. Az összeállított kérdések azonosak voltak, a szituációktól függően egészítettem ki azokat még egyéb kérdésekkel. Az interjúkra a falugondnokokat telefonon kerestem meg. A beszélgetések helyszíne eltérő volt. Először Kisvejke falugondnokával beszélgettem a házunkban. Mivel a falugondnok aznap még dolgozott, délelőtt keresett fel. Második alkalommal én látogattam el a mucsfai falugondnokhoz Mucsfára egy délután. Harmadszor Závodon került sor az interjúra a könyvtár és a teleház épületében, ami akkor még szabad volt (kora délután) A závodi falugondnokkal kissé nehéz volt időpontot egyeztetni, mert rengeteg elfoglaltsága volt. A beszélgetésben a falugondnokkal tegeződtünk. Ez külön az ő kérése volt, mivel a korkülönbség nem jelentős közöttünk, a závodi falugondnok 29 évesen végzi a szolgáltatást. Mindhárom falugondnok nagyon készséges, udvarias, segítőkész volt velem szemben. A három falugondnok közül, a závodi a legfiatalabb, viszont ő végzi a leghosszabb ideje a szolgáltatást. ( Már majdnem 6 éve). Eltérő módon lett falugondnok, mind társai. Ő egy ún. nulladik típusú falugondnok. Egy évig egy nonprofit szervezet fedezte a településén a szolgálat működését. A mucsfai gondnok a legfiatalabb a szakmában. A kisvejkei szolgáltatást végző falugondnokként úgy került a településre, hogy korábban már megbízták a szennyvíz-tisztító kezelésével is. Ezért ő most jelenleg betölti mindkét feladatot is. Mindhárman határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak. Munkaidejük megegyezik, heti 40 órában végzik a szolgáltatást. A kisvejkei és a mucsfai falugondnok szakmunkás végzettséggel tölti be az állást. Előbbi villanyszerelő, utóbbi autószerelő. Hármójuk közül a závodi falugondnoknak 20