Folia Anthropologica 14; 93 102. (2015) KAPOSVÁRI NÖVEKEDÉSVIZSGÁLAT 2012: SZEKULÁRIS VÁLTOZÁSOK A 10-15 ÉVES GYERMEKEK TESTMÉRETEIBEN Suskovics Csilla 1, Nagyváradi Katalin 1, Kocsis Csabáné 1, Némethné Tóth Orsolya 1, Bíróné Ilics Katalin 1, Krizonits István 1, Tóth Zsolt 1, Kertész Áron 1, Horváth Róbert 1, Reidl Rita 1, Tóth Gábor 2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, BDPK, Sporttudományi Intézet, Szombathely 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, TTMK, Biológia Intézet, Szombathely Abstract: It was planned to involve 35% (3000 children) of the 6-15-year-old Kaposvár children in the investigation. In the case of the present survey there is data of 1430 children (716 boys and 714 girls). The aim of this study was to analyse directions and velocities of secular growth changes from 1928 to 2012 in 10-15 year-olds. In 2012 the anthropometric programme involved 28 body measurements according to the Martin technique, with regard to the recommendations of the International Biological Programme, but this paper focused on the changes in height and weight. Positive secular changes have been observed in Kaposvár in the last more than eighty years, which can be explained by changes of economical, social factors of environment. Key words: Growth study, Secular changes; Body height; Body weight. Bevezetés A szekuláris trend Eiben (1988) meghatározásában világjelenség, amely adott földrajzi régióban élő populációk egymást követő generációinál az antropológiai jellegek széleskörű variációiban fellépő, hosszú távú, szisztematikus változásokban nyilvánul meg. Megfigyelhető pozitív változás, amikor az egyes testméretek nagyobbnak bizonyulnak, mint korábban, ekkor pozitív szekuláris trendről beszélünk. Ugyanakkor bizonyították, ennek az ellenkezőjét is, a negatív szekuláris változások esetében. Az is lehetséges, hogy nem tapasztalunk változást, azaz a szekuláris trend hiányát regisztrálhatjuk. Ezek a látszólag ellentmondásos megfigyelések, abból adódnak, hogy a szekuláris trend jelenségének hátterében a környezet változásai dominálnak leginkább. A gyermekek fejlődését, növekedését, érését még inkább szabályozzák a környezeti hatások, hiszen biológiai állapotuk nagyon érzékenyen reagál az adott változásokra. Ezért is jelentősek az utánvizsgálatok, amelyek lehetőséget nyújtanak a változások pontos regisztrálásához. Hazánkban az egyik legjelentősebb kutatássorozat a Körmendi Növekedésvizsgálat, amely 1958 óta követi nyomon a 3-18 évesek testi fejlődésének 10 évenkénti alakulását (Eiben 1988, 1994, 2003, Eiben Tóth 2000, Suskovics Tóth 2009, Tóth 2007, Tóth Buda Suskovics 2012, 2015, Tóth Molnár Suskovics 2014, Tóth et al. 2012, 2014). A vizsgálatsorozatot EIBEN OTTÓ indította, halála után pedig Tóth Gábor vezetésével folytatódik. A másik, hosszú időre visszanyúló vizsgálat Kaposvárhoz köthető. A Kaposvári Növekedésvizsgálatok jelentőségét az adja, hogy az első tanulmány a múltszázad elejére datálható, ugyanis VÉLI GYÖRGY 1928-ban regisztrálta első ízben az itt élő gyermekek testméreteit (Véli 1936). Ezt követően 15-20 évenként megismételte a vizsgálatot, majd munkáját a hetvenes évek végétől mások vették át (Véli 1948, 1954, 1956, 1967, 1968, Bodzsár Véli 1980, Környei et al. 1980, 1983, Suskovics 2000, 2003, 2005, 2006, 2008, Suskovics Eiben 2002). Jelen tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy az elmúlt közel 100 év társadalmi, gazdasági változásai, a Kaposváron élők életminőségében bekövetkező változások, mi módon hatottak az itt élő gyermekek fejlődésére. Célunk a növekedés szekuláris változásainak elemzése a 10-15 éves gyermekek körében a korábbi növekedésvizsgálatok segítségével. 93
Anyag és módszer A Kaposváron végzett keresztmetszeti vizsgálat 2012 őszén zajlott. A tisztított minta N = 1430, 10-15 éves gyermek adatait tartalmazza (716 fiú és 714 leány). A vizsgálat öt részből állt, ebből a jelen vizsgálathoz az antropometriai program adatait használtuk fel; 28 testméret felvétele történt (Martin Saller 1957, Weiner Lourie 1969). Mivel a korai tanulmányok a leginformatívabbnak tartott testméreteket, a testmagasság és a testtömeg értékeit regisztrálták, ezért a szerzők jelen tanulmányban ezen méretek változásait elemzik. Az adatok feldolgozása leíró statisztikával történt, a Microsoft Excel és az SPSS statisztikai programcsomag segítségével. A szekuláris trend elemzéséhez a középértékeket a 2003 és 2006 között zajló Második Országos Növekedésvizsgálat (Bodzsár Zsákai 2008, 2012) percentilis görbéin tüntettük fel. A tendenciák vizsgálatához regressziós görbét, trendvonalat illesztettünk az elemzendő pontsorozatokra. Eredmények A közel 100 év szekuláris változásait nyomon követve megállapítható, hogy mind a testömeg, mind a termet értékek növekedtek az egymást követő vizsgálatok során. A megállapítások, a leányok és a fiúk esetében egyaránt helytállóak (1 8. ábra). Ezek a szekuláris változások a somogyi megyeszékhelyen, a XX. század folyamán végig pozitív irányúak. Ez főleg az alacsonyabb életkori csoportoknál jelentkezik erőteljesebben. A század végére a trend lassulást mutat, de a XXI. század elejére ismét némi felgyorsulás tapasztalható. Megbeszélés A szekuláris trendet nagymértékben befolyásolják a természeti és társadalmi tényezők és ezek változásai. Kaposvár a Kapos folyó két oldalán Külső-Somogy és Zselic találkozásánál fekszik. Az első okleveles adat a településről 1009-ből származik, a pécsi püspökség alapító oklevelében említik. A XVIII. században mezőváros és Esterházy birtok lett. A mezővárosi jelleg nem segítette a fejlődést, a század végén azonban ide tették át Somogy megye székhelyét. A XIX. században gimnáziumot akkor Somssich Pál, jelenleg Táncsics Mihály Gimnázium alapítottak a városban, majd a század második felében megépült a Budapestet Zágrábbal összekötő vasútvonal. Így a város fontos kereskedelmi központtá vált. Ipari fejlődését malmok, vasöntöde, gépgyár, sörgyár és szappangyár jellemezte. A két világháború között főleg a környék mezőgazdaságára épült cukorgyár és malomipar erősítette mezőváros jellegét. A II. világháború után létesített textilmű az ország egyik legnagyobb pamutfonodája lett. Az ötvenes években leginkább a könnyűipart fejlesztették, de a korra jellemző nehézipar is megjelent (transzformátorgyár-telep, kábelgyár, finommechanikai vállalat). A későbbiek során jelentős lett a tejfeldolgozás, a konzerv- és baromfifeldolgozó ipar, ezen kívül fontos szerepet töltött be a város iparában a hűtőház, szeszgyár, növényolajgyár, ruhagyár. 1959-ben a korábban középfokú tanítóképző felsőfokú intézménnyé, 1975-ben, pedig teljes jogú főiskolává vált. 1961-ben Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot létesítettek a városban, amely a későbbiek során Mezőgazdasági Főiskolaként működött tovább. Jelenleg a két intézmény Kaposvári Egyetemként funkcionál. 1990-től a POTE Egészségügyi Főiskolai Kara is megkezdte működését. Az 1989-es rendszerváltás után a többnyire főváros-függőségű ipar folyamatosan leépült. A privatizációs váltások megtörténtek és jelentős bel- és külföldi befektetői ajánlatok realizálódtak. Az építőiparban, kereskedelemben és a szolgáltatások terén a kis- és középvállalkozók teremtettek piaci versenyhelyzetet. A korábban virágzó város azonban egyre kevesebb lehetőséget nyújtott az itt lakók számára. A leépítések, a mind szélesebb körben való elszegényedés, valamint egyfajta új gazdag réteg kialakulása Kaposvárt sem kerülte el. A folyamatot tovább erősítette a 2008-as gazdasági válság. Vállalkozások szűntek meg, nőtt a munkanélküliség, az emberek megélhetése egyre nehezebbé vált. Ugyanakkor egyre tágul a jövedelmi olló. A rendszerváltás óta még soha nem tapasztalt, hatalmas különbséget mutat a felső tízezer életszínvonala és az egyre nagyobb létszámmal bíró alsó réteg. Ugyanakkor a középosztályba tartozók létszáma fokozatosan csökken, és többségük lefelé csúszik. Az elmúlt több mint, nyolcvan évre visszatekintve, azaz, a vizsgált időszakra vonatkozóan, tulajdon- 94
képpen, a város fejlődésében két irányt különíthetünk el: egy felfelé ívelő, fejlődő tendenciát, ami kb. a rendszerváltásig tart, és ezt követően egy lefelé mutató szakaszt. Ezt tükrözi a lakosság számának alakulása is. Kaposvár, Véli György első vizsgálatának időszakában, 1928-31-ben 37 ezer lakosú város volt. Vizsgálatainak 1947-48-ban történt megismétlésekor 36 ezren laktak a megyeszékhelyen. A hatvanas évek elején 45 ezer, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején 74 ezer, 1997-ben 70 ezer lelket számlált. Vizsgálatunk idején, 2012-ben, már mindössze csupán 66 ezer ember otthona. Mivel a szekuláris változások a környezeti hatások függvényei, azt várnánk, hogy az eredményeink ezt tükrözik is. Tehát úgy gondolhatjuk, hogy a nyolcvanas évekig pozitív szekuláris változásokról beszélhetünk, majd ez a tendencia fokozatosan átfordul. Viszont az eredmények nem ezt mutatják! A pozitív szekuláris trend napjainkban is jellemző. Mi lehet ennek az oka? Ez egyik ok valószínűsíthetően a város elhelyezkedése. Bár Somogy megyében is megszűntek a termelőszövetkezetek, és a környék mezőgazdasága nagymértékben visszaesett, a természeti adottságok lehetővé teszik a növénytermesztést, és az állattenyésztést. Ez befolyással bír a megyeszékhelyen élők életére is. Tulajdonképpen a város mezőgazdasággal szorosan összefonódott mivoltjával magyarázta Véli is azt a váratlan, máshol nem tapasztalt eredményt, amely szerint a II. világháborút követő időszakban a gyermekek nagyobb testmérettel rendelkeztek, mint 20 évvel korábban, a békeidőben élő, nélkülözni nem kényszerülő fiúk és leányok (Véli 1948). A kapott eredmények másik oka a táplálkozás megváltozásában keresendő. Egyrészt a mind szélesebb körű elszegényedés az egyoldalú táplálkozást vonja maga után. Az emberek egyszerűen azt eszik, amit meg tudnak fizetni. Másrészt tért hódít a gyorsétkezők rendszere is. Ez a junk food elterjedését még inkább lehetővé teszi. Mindkét esetben többnyire a szénhidrátok bevitele dominál. Ennek túlzott bevitele viszont a testtömeg nagyobb arányú növekedését eredményezi. Ezt támasztja alá a tápláltsági állapot elemzése is, amely szerint a kaposvári gyermekek testtömeg indexe közel 100 év alatt jelentősen emelkedett (Suskovics et al. 2015, Tóth Molnár Suskovics 2014). A tendencia nem csupán a somogyi gyermekek esetében figyelhető meg. Hasonló következtetésre juthatunk a körmendi fiúk és leányok vizsgálatakor is (Tóth Suskovics 2011, 2014). A vázolt folyamatokról a Kaposvári Növekedésvizsgálat pontosabb eredményt a testösszetétel változásának regisztrálásával és elemzésével, valamint az életmódra vonatkozó kérdőív kiértékelésével nyújt. Köszönetnyilvánítás: Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület, NYME SEK HÖK Talentum TÁMOP 4.2.2. B 10/1 2010 0018 project. Irodalom BODZSÁR É. B., ZSÁKAI A. (2008): Az Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat 2003-2006. Humanbiol. Bud. 32. BODZSÁR É. B., ZSÁKAI A. (2012): Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota. Plantin Kiadó, Budapest. BODZSÁR, É., VÉLI, GY. (1980): The chaning of height and weight of body dduring half a century in Hungary. Glass. Antr. Dr. Jug. 17; 69 75. EIBEN O. (1988): Szekuláris növekedésváltozások Magyarországon. Humanbiol. Bud. Suppl. 6. EIBEN, O. (1994): The Körmend Growth Study: Data to secular growth changes in Hungary. In: Eiben, O. G. (szerk.): Auxology 94. Children and youth at the end of the 20 th Century. Humanbiol. Bud., 25; 205 219. EIBEN O. (2003): Körmend ifjúságának biológiai fejlettsége a 20. század második felében. Körmendi Füzetek, Körmend. EIBEN, O., TÓTH, G. (2000): Secular changes of sexual differences in height during puberty. In: Bodzsár, É. B., Susanne, C., Prokopec, M. (eds.): Puberty: Variability of changes and complexity of factors. Eötvös Univ. Press, Budapest. 177 183. KÖRNYEI V., GYÓDI GY., FARKAS J., GÁL K. (1980): Normális és magas vérnyomás gyermekkorban. Vérnyomásstandardek. Orvosi Hetilap 121; 755 761. KÖRNYEI V., GYÓDI GY., GELENCSÉR E., KERCSÓ K., SZOKOLA Á. (1983): Kaposvári leányok menarchekora 1981-ben. Anthrop. Közl. 27; 39 44. MARTIN, R., SALLER, K. (1957): Lehrbuch der Anthropologie I. G. Fischer, Stuttgart. 95
SUSKOVICS, CS. (2000): Differences in body dimensions and maturity status of the girls in Somogy County (Southern Hungary). In: Bodzsár, É. B., Susanne, C., Prokopec, M., (eds.): Puberty: Variability of changes and complexity of factors. Eötvös Univ. Press, Budapest. 177 183. SUSKOVICS CS. (2003): A Somogy megyei 10-15 éves tanulók biológiai fejlettsége és fizikai erőnléte a XX. század végén (PhD értekezés tézisei). Anthrop. Közl. 44; 111 118. SUSKOVICS, CS. (2005): Maturation in the last century. In Tóth G. (Ed) Auxology. To the memory of Professor Ottó G. Eiben. Savaria Univ. Press, Szombathely. 51 60. SUSKOVICS, CS. (2006): Sexual maturation and sport abilities. New Horizons Fitness Research 23; 199 209. SUSKOVICS, CS. (2008): Secular changes in the south-west part of Hungary. Acta Facultatis Pedagogicae Nitriensis Universitatis Konstantini Philosophi Physical Education and Sport 4/1; 33 43. SUSKOVICS, CS., EIBEN, O. (2002): Secular changes in growth and maturation in Kaposvár (South-West of Hungary) over the last century. In: Eiben, O. G., Bodzsár, É. B. (eds): Children and youth at the begining of the 21st Century. Humanbiol. Bud. 27; 185 196. SUSKOVICS CS., NAGYVÁRADI K., KOCSIS CS., NÉMETHNÉ TÓTH O., BÍRÓNÉ ILICS K., TÓTH ZS., KRIZONITS I., KERTÉSZ Á., HORVÁTH R., REIDL R., TÓTH G. (2015): Tápláltsági állapot régen és ma avagy a BMI változása közel 100 év alatt a 10-15 éves gyermekeknél. Magyar Sporttudományi Szemle 62; 61. SUSKOVICS, CS., TÓTH, G. (2009): The maturation of Hungarian girls during the past 60 years. Papers on Anthropology 18; 353 360. TÓTH G. (2007): A szekuláris trend iránya a Körmendi Növekedésvizsgálat eredményei alapján. Folia Anthrop. 6; 73 76. TÓTH, G., BUDA, B., SUSKOVICS, CS. (2012): The Körmend Growth Study 1958-2008. Folia Anthrop. 12; 147 151. TÓTH, G., BUDA, B., SUSKOVICS, CS. (2015): A classical secular trend research from Central Europe: The Körmend Growth Study. In Mithun Sikdar (Ed.): Human growth The mirror of the society. Publisher Corporation, Delhi. 169 199. TÓTH, G., MOLNÁR, P., SUSKOVICS, CS. (2014): Trends in Body Mass Index in school-age children in Central-Europe (Transdanubia, Hungary). Human Biology Review 3(2); 167 174. TÓTH, G., NÉMETH, J., MOLNÁR, P., SUSKOVICS, CS. (2014): The Körmend Growth Study 1968 and 2008: Somatotypes of the boys. Papers on Anthrop. 23(2); 117 121. TÓTH, G., SUSKOVICS, CS., MOLNÁR, P., DANCS, H., SPORIS, G., MILANOVIC, Z. (2012): The Körmend Growth Study: Historical background and secular trends among children aged 3-18 years. Acta Kinesiologica 6; 82 86. TÓTH G., SUSKOVICS, CS. (2011): A BMI értékei a 3-18 éves nyugat-magyarországi gyermekeknél. In: Strédl T., Nagy M. (szerk.): Egymás mellett vagy együtt? Selye János Egyetem, Komárom. 102 108. TÓTH, G., SUSKOVICS, CS. (2014): Iskoláskorú gyermekek testtömeg-indexének változásai (Körmend, Kaposvár). In: Nagy, M., Strédl, T. (szerk.): A köznevelés kulturális, szociális és biológiai tényezői. Selye János Egyetem, Komárom. 47 53. VÉLI GY. (1936): A kaposvári óvodás és elemi iskolás gyermekek testméretei. Iskola és Egészség 3; 112 124. VÉLI, GY. (1948): Mennyire befolyásolta a háború a gyermekek testi fejlődését? Népegészségügy 29; 667 674. VÉLI, GY. (1954): Az ember növekedésének egyes kérdéseiről. Biol. Közl. 1; 137 147. VÉLI, GY. (1956): Újabb tanulmány a tanuló ifjúság testi fejlődéséről. Biol. Közl. 3; 97 114. VÉLI, GY. (1967): Az akceleráció a felszabadulás előtt és után. Anthrop. Közl. 11; 25 30. VÉLI, GY. (1968): A testi fejlődés és a menarche. Anthrop. Közl. 12; 161 171. WEINER, J. S., LOURIE, J. A. (1969): Human biology. A guide to field methods. IBP Handbook 9. Blackwell Scientific Publ., Oxford Edinburgh. 96
1. ábra: A kaposvári leányok testtömeg középértékei az ONV-2 percentilis értékeihez viszonyítva 97
2. ábra: A kaposvári leányok testmagasság középértékei az ONV-2 percentilis értékeihez viszonyítva 98
3. ábra: A kaposvári fiúk testtömeg középértékei az ONV-2 percentilis értékeihez viszonyítva 99
4. ábra: A kaposvári fiúk testmagasság középértékei az ONV-2 percentilis értékeihez viszonyítva 100
5. ábra: A kaposvári leányok testtömegének változásai, regressziós egyenesei és egyenletei 6. ábra: A kaposvári leányok testmagasságának változásai, regressziós egyenesei és egyenletei 101
7. ábra: A kaposvári fiúk testtömegének változásai, regressziós egyenesei és egyenletei 8. ábra: A kaposvári fiúk testmagasságának változásai, regressziós egyenesei és egyenletei A szerző címe: Dr. Suskovics Csilla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sporttudományi Intézet Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 9700 HUNGARY 102