A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program prioritásai, különös tekintettel a közösségvezérelt helyi fejlesztésekre

Hasonló dokumentumok
Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) gazdasági felzárkózást támogató intézkedései

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program prioritásai, területi tervezési folyamatai és a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Veszprém Megyei TOP április 24.

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP)

TOP PÁLYÁZATOK TERVEZÉSE A AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat

Heves Megye Területfejlesztési Programja

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési kerete

LEHETŐSÉGEK A TOP-BAN MISKOLC, JÚNIUS 24. SALGÓTARJÁN, JÚNIUS 25. EGER, JÚLIUS 7.

Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

várható fejlesztési területek

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

Székesfehérvár, október 31. Kükedi Zsolt

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

The Urban Development Network

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGTÁRA

tervezési időszak a terület- és településfejlesztési programok tükrében

A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

Gazdaságfejlesztés

A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

A városfejlesztés új lehetőségei és eszközei

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

UNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A AS EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

A kormányzati és a helyi tervek konvergenciája

TOLNA MEGYEI TOP FEJLESZTÉSEK JELENE, JÖVŐJE

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE AZ OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

NÓGRÁD MEGYEI TOP FEJLESZTÉSEK

Új kihívások az uniós források felhasználásában

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Gazdaságfejlesztés

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) finanszírozható fejlesztési lehetőségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata november 24.

A as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában

TERÜLETI TERVEZÉS A PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

TOP Terület- és Településfejlesztési Operatív Program. ITP Integrált Területi Program

A közötti időszak pályázati lehetőségei

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

Helyi foglalkoztatási paktumok szerepe a gazdaságfejlesztésben

A K+F+I forrásai között


A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a közötti időszakra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

TOP Terület- és Településfejlesztési Operatív Program. ITP Integrált Területi Program

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

TERÜLETI TERVEZÉS A PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

I. Terület-és településfejlesztési Operatív Program (TOP 5.0) prioritások, intézkedések

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

OPERATÍV PROGRAMOK


Átírás:

Budapest, 2014. november 18. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program prioritásai, különös tekintettel a közösségvezérelt helyi fejlesztésekre

AMIRŐL SZÓ LESZ 1. A 2014-2020-as tervezési időszak 2. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 3. Közösségvezérelt helyi fejlesztések

A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: EU 2020 célkitűzések Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %; Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) A szegénységben élő népesség száma 450 000 fővel csökken A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 18-24 évesek között Célkitűzések Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik 2020 K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő Megújuló energia-források részaránya 14,6%-ra nő A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %; A szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni. Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%- os növelése 2005- höz képest Energiahatékonyság 10%-os növelése

Tematikus koncentrációs elvárások a fejletlenebb és fejlettebb régiók esetében ERFA 50/80%. ESZA-minimum: ~52% ESZA 60/80%

Út a pályázatokig PM aláírás Az OP-k hazai elfogadása Benyújtásuk a Bizottsághoz Tárgyalások Konstrukciók kidolgozása OP elfogadás Pályázati kiírások 9 db pályázati kiírás 2014. szeptember 11. 2014. október 10.

Az OP-k pénzügyi keretei KEHOP 13 % KÖFOP 3 % VEKOP 2 % MAHOP 0,2 % EFOP 10 % GINOP 31 % IKOP 13 % TOP 14 % VP 14 % Összes forrás: 25,4 Mrd

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Célja Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A térségi sajátosságoknak és szükségleteknek megfelelő, térségre szabott gazdasági fejlesztések A térségek belső erőforrásaira építkező, azokat kibontakoztató gazdasági fejlesztések Célterület EU besorolás szerint kevésbé fejlett régiók : az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Kedvezményezettek elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat Funkciója a vidéki térségek fejlesztése, város-vidék kapcsolatok erősítése a társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó térségek fejlesztéséhez A megvalósítás Területi szinteken megvalósított decentralizált programcsomagok Előre tervezhető, ismert (dedikált) indikatív forráskeretek a területi szinteken Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) összehangolt fejlesztések

Indikatív források - TOP PRIORITÁSTENGELYEK 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködés és foglalkoztatásösztönzés 6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 7. Városi közösségek identitásának, összetartozásának és elégedettségének fejlesztése (CLLD) OP-n belüli arány Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással) 27,56 % 284,0 milliárd Ft 11,95 % 140,6 milliárd Ft 12,70 % 191,3 milliárd Ft 4,99 % 58,8 milliárd Ft 7,25 % 85,4 milliárd Ft 31,42 % 368,3 milliárd Ft 4,13 % 43,4 milliárd Ft Összesen 100,0 % 1 171,8 milliárd Ft

Önkormányzatok számára (1) 1. prioritás Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatási helyzet elősegítésére Célja: helyi gazdaságfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó foglakoztatás növelése Támogatást nyújt: Önkormányzati gazdasági infrastruktúra önkormányzati üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre Gazdaságfejlesztést, munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztésre A foglalkoztatás segítésére és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésére (óvodák, bölcsődék) 2. prioritás Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Célja: vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Támogatást nyújt: Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztésre

Önkormányzatok számára (2) 3. prioritás Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken Célja: a települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése Támogatást nyújt: Fenntartható települési közlekedésfejlesztésre A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére 4. prioritás A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Támogatást nyújt: Az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására Leromlott városi területek rehabilitációjára

Önkormányzatok számára (3) 5. prioritás Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködések és foglalkoztatás-ösztönzés Célja: a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, a helyi identitás és kohézió erősítése Támogatást nyújt: A térségi gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó foglalkoztatási célokra Közösségi, humán fejlesztésekre Helyi identitás és kohézió erősítésére (civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira)

Önkormányzatok számára (4) 6.prioritás Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban Célja: a megyei jogú városok önkormányzatainak gazdasági és közszolgáltatási fejlesztése Támogatást nyújt: Gazdasági környezetének fejlesztésére, foglalkoztatás növelésére Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére Vállalkozói tevékenységek ösztönzésére a népesség megtartására városfejlesztési beavatkozásokkal Fenntartható közösségi mobilitás elősegítő fejlesztésekre Energiahatékonysági és megújuló energia fejlesztésekre Közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésére A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítására, a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelésére

Önkormányzatok számára (5) 7. prioritás - Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Célja: A LEADER tapasztalatok felhasználásával, a helyi kezdeményezésű fejlesztések a helyi közösségi összetartozás és identitástudat erősítése valamint a fiatalok helyben maradásának elősegítése érdekében Támogatást nyújt: a helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére Helyi közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra Fókuszterület: 20-30 db városi CLLD tervezett Fő kedvezményezettek: Városi Helyi Akciócsoportok (HACS); közvetetten önkormányzatok, közintézmények, vállalkozások, civil szervezetek, egyházak

7. prioritás - Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 7.A A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.B A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva Finanszírozó alap: ERFA (67%) és ESZA (33%) együttesen Rendelkezésre álló forrás: 43,4 Mrd Ft

Közösségvezérelt helyi fejlesztések COM: A CLLD típusú megközelítés előnyei 1. A CLLD a kihívásokkal szembenéző embereket helyezi döntési pozícióba A stratégiák kidolgozását és a projektek kiválasztását helyi szervek végzik. Ez a CLLD legnagyobb előnye. 2. A CLLD megoldás lehet a növekvő területi különbségekre 3. A CLLD stratégiák rugalmasabbak más megközelítéseknél Egy pénzügyi alapból finanszírozva is képes más pénzügyi alapok által lefedett tevékenységeket támogatni. 4. A CLLD hatásköre szélesebb lett A helyi stratégiák ezentúl válaszolhatnak olyan kihívásokra, mint: társadalmi befogadás, klímaváltozás, romák és más hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, fiatalok foglalkoztatottsága, városi depriváció, város vidéki kapcsolatok stb.

Közösségvezérelt helyi fejlesztések COM: A CLLD típusú megközelítés előnyei 5. A CLLD ágazatok és szereplők közötti kapcsolatokra épít A problémákat helyi környezetben tudja kezelni, lebontva a helyi fejlesztéseket akadályozó tényezőket (együttműködés különböző szintű és típusú igazgatási szervek, szervezetek, intézmények és területi egységek között) 6. A CLLD időtálló változást idéz elő 7. A CLLD-kben való részvétel széles és növekvő európai hálózathoz és kapcsolódó tapasztalatokhoz enged hozzáférést. Az újonnan alakuló partnerségek a már 20 éve meglévő LEADER és FARNET partnerségek és más uniós, nemzeti vagy regionális hálózatok által kidolgozott módszertanok, eszköztárak segítségét élvezhetik. 8. A CLLD a helyi fejlesztések pénzügyileg is vonzó eszköze Helyi partnerségek a közösségek fenntarthatóságának kiépítését segítik, több uniós költségvetési cikluson keresztül; közösségi finanszírozása 7 évre min. 3 milló euró.

Közösségvezérelt helyi fejlesztések COM:CLLD partnerségek válasza az újfajta kihívásokra Kihívás Növekvő munkanélküliség Piaci visszaesés Helyi fejlesztési stratégiák által nyújtott megoldás Munkahelyteremtő beruházásokra való koncentráció Új-típusú vállalkozások (szociális gazdaságok) támogatása Fiatalokra való koncentráció (tanulás-munkába állás közötti átmenet) Meglévő cégek új piacokra való belépésének támogatása Közbeszerzések használata Rövid ellátási láncok megerősítése Magánfinanszírozás hiánya Új pénzügyi eszközök felélesztése (garanciák és mikrohitelezési rendszerek) Kivételes banki kapcsolatok kiépítése Közberuházások csökkenése Uniós előfinanszírozás kérése Csökkenő állami bevételnövekedés Szegénység és társadalmi kirekesztés Klímaváltozás és alacsony széndioxid-kibocsátásra való áttérés Közszféra szereplőivel való kapcsolatépítés (tanárok, szociális munkások) kiegészítő szolgáltatások fejlesztéséhez Társadalmi befogadást segítő helyi tervek támogatása Közösségi szervezetek és önsegítő csoportok támogatása Meglévő partnerségek szélesítése klímaváltozás és fenntarthatóság kapcsolatos helyi szakértelemmel bíró partnerek felé Üvegházhatású gázok csökkentésére fókuszáló helyi és közösségalapú kezdeményezések támogatása

Közösségvezérelt helyi fejlesztések COM: Városi CLLD-k lehetséges fókuszai A városi CLLD stratégiák fókuszának kiválasztása (2014-2020): - Az összes tematikus célkitűzés mentén (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedést szolgálva) - ERFA és ESZA alatt finanszírozott tevékenységek integrált összefogása (infrastruktúra/szociális intézkedések) Széndioxid-kibocsátás csökkentését segítő közösségek Városrehabilitációs CLLD Kirekesztett közösségekkel való közös munka Kreatív klaszterek Városi-vidéki CLLD A CLLD megközelítés városrégió szintű koordinációja: Biztosítja az elegendő források mozgósítását ahhoz, hogy az egybe tartozó településrészeket egyben kezelje Fejlesztések város gazdaságához és munkaerőpiacához való jobb kapcsolódása Tevékenységek helyi szintű szervezése CLLD útmutató elérhetősége: http://enrd.ec.europa.eu/themes/clld/en/clld_en.cfm

7. prioritás - Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 7.A Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése kísérleti jelleggel, korlátozott számú, szakmai alapon kiválasztott városban valósul meg Célja: a városi helyi akciócsoportok a közösség bevonásával helyi fejlesztési stratégiáik alapján közösségi és kulturális tereinek rehabilitációját, ill. fejlesztését hajtsák végre társadalom erősítése és a helyi gazdaság fellendülése érdekében Az intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések: Kulturális, közösségi terek Szolgáltatások Kínálatbővítés 7.B Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva Célja: közösségszervezési és fejlesztési, identitást erősítő, az összetartozást elősegítő tevékenységek megvalósítása

Elérni kívánt e re d mény 7. prioritás - Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével. Városfejlesztési programok Integrált Közösségközpontú Alulról építkező Helyi partnerségen alapuló Közösségek Innovatív Egymással együttműködő Önmagáért tenni akaró és tudó Kezdeményező fenntartható települések

Elérni kívánt e re d mény 7. prioritás - Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével. Beruházások eredményeként Bővül az érintett városok kulturális és közösségi tere A szolgáltatások infrastruktúrája és minősége fenntartható települések Helyi gazdaságfejlesztés feltételei javulnak

7. prioritás - Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) A közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) módszertana szerinti kettős kiválasztási kritérium: 1. CLLD előírások (minimum követelmények) teljesítése 2. A helyi fejlesztési stratégia minősége, integráltsága, többalapos finanszírozása és megvalósíthatósága +a helyi fejlesztési stratégia összeállításában megvalósuló partnerség (helyi vállalkozói, civil és közszféra partnersége) Kiválasztási szempont: - A helyi stratégia és a térségben irányadó egyéb fejlesztési stratégiák teljesítéséhez való hozzájárulás - A költségvetési keret és a meghatározott célok elérésének aránya, összhangja - A beavatkozás integráltsága, innovatív jellege, újszerűsége - A helyi közösség aktivizálása, a célcsoport specifikus közösségfejlesztési, térségfejlesztési hatások - A stratégiák által megvalósított beruházások fenntarthatósága

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal kiadványai - NTH Tudásmegosztás Turizmus+ Szakmai és K+F+I online kitekintő Célja : Publikálható felülete legyen a turizmusban (is) hasznosítható innovációnak - Falu-Város-Régió (FVR) - Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat A magyar területfejlesztés eredményeit, és műhelymunkáinak részleteit bemutató folyóirat Elérhetőségük: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlap/publikációk

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Bánhidai Csilla tervező-elemző TERÜLETI ÉS EGYEDI ÁGAZATI FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2 4. Cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2. E-mail: csilla.banhidai@nth.gov.hu Telefon: + 36 1 795 2386 www.nth.gov.hu