A városfejlesztés új lehetőségei és eszközei

Átírás

1 A városfejlesztés új lehetőségei és eszközei Jusztin Valéria NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL június 3.

2 Az EU kohéziós politikájának új keretei Az Európai Bizottság október 6-án közzétette a közötti időszak kohéziós politikáját meghatározó jogalkotási csomagot elemei: 1. ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA irányításának közös szabályozása és integrált felhasználása 2. a közös célok (EU 2020) elérése és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának érdekében tagállamok valamennyi CSF-Alap felhasználására vonatkozóan Partnerségi Szerződést kötnek a Bizottsággal 3. A kohéziós források és a tagállami reformok az Európa 2020 stratégia prioritásainak megvalósítását kell, hogy szolgálják 1. Foglalkoztatás: a éves korosztály foglalkoztatottsági aránya elérje a 75%-ot 2. K+F/innováció: Az EU GDP-jének 3%-át a K+F+I ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani 3. Éghajlatváltozás/energia: ÜHG kibocsátás min. 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése Az energiahatékonyság 20%-os javítása 4. Oktatás: a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentése a 30 és 34 év közötti EU polgárok min. 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Min. 20 millió fővel csökkenjen a nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők száma, ill. akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent

3 Kulcsfontosságú 11 db, az EU 2020 Stratégia megvalósítását szolgáló tematikus cél: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása; 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

4 Szűkülő tagállami mozgástér erős Tematikus koncentráció stratégiai elvárások Előtérben: innováció, K+F, környezetvédelem, szociális befogadás Kevésbé preferált fejlesztési területek: közlekedés, turizmus, sport, humán infrastrukturális fejlesztések Limitált számú prioritások, a fejlettebbeknek kevesebb mozgástér Fókuszban a célok/eredmények a kiadások helyett Szűkül a tagállamok hatásköre, nő a Bizottság stratégia szerepe: prioritási területek előre rögzítése, a rendeletekben kötelező menü : investment priorites

5 Közép-Magyarország a legfejlettebb európai régiók között Tematikus koncentrációs elvárások a fejlettebb régiók esetében ERFA 80%. ESZA-minimum: ~52% ESZA 80%

6 Szankciók és ösztönzők A források hatékony felhasználásának érdekében az egyes tagállamoknak igazolniuk kell, hogy az összeg hatékony felhasználása érdekében megfelelő stratégiai, szabályozó és intézményi keretek állnak rendelkezésre. A felhasználási feltételeknek való megfelelésről az ex-ante értékelés során kell számot adni. A feltételek teljesítése tekintetében kérhető derogáció, december 31-ig. A tagállamok számára rendelkezésre álló források 5 %-a (az ERFA, ESZA és KA által finanszírozott OP-k esetében) automatikusan tartalékösszeget képez, amelyhez abban az esetben férnek hozzá a tagállamok, amennyiben teljesítik az előzetesen vállalt előrehaladási ütemtervet. A finanszírozás folytatása a teljesítmény függvénye A vállalások nem teljesítése a források kifizetésének felfüggesztését, súlyos esetben megvonását is eredményezheti.

7 Fenntartható városfejlesztés a regionális szint mellett/helyett két új területi dimenzió, az urban és a local a tagállami nemzeti szintű ERFA allokáció minimum 5%-át kell integrált városfejlesztési célra elkülöníteni

8 ÚMFT források felhasználása térség és településtípus alapján

9 Uniós és hazai tervezési folyamatok áttekintése Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK) Partnerségi Megállapodás tervezése Operatív Programok tervezése Megyék és városok tervezése

10 Operatív Programok fókuszálás és egyszerűsítés A források várható megoszlása - Kb milliárd Ft A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók. Tárcák és megyék újra tervezési koordinációs szerepet kapnak Erős gazdaságfejlesztési fókusz források ~60%-a Források ~ 40%-a: emberi erőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés és a környezetvédelem, energiahatékonyság Koncentráltabb forrásfelhasználás - egyes részterületek hova tartozása, finanszírozása körül szakmai viták

11 OPERATÍV PROGRAMOK Operatív Programok Indikatív forráskeretek benyújtott Partnerségi Megállapodás alapján Forráskeret aránya (%) Forráskeret (Mrd Ft, hazai társfinanszírozással) Területfejlesztési Operatív Program (TOP) 15, ,97 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 3,56 266,32 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 36, ,51 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 11,83 884,94 Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 14, ,77 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 13, ,16 Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 3,99 298,49 Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Összesen: 100 % 7477,16

12 TOP STRATÉGIAI CÉLJAI Partnerségi Megállapodás: EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. Elsődlegesen: GINOP, TOP, VEKOP Két fő stratégiai cél: 1.Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása 2.Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása

13 Célterület: EU besorolás szerint kevésbé fejlett régiók : az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Indikatív források területi szintenként Megyei programonként indikatívan - kb Mrd Ft előre tervezhető ERFA + ESZA forrás! (450 Mrd Ft) Megyei jogú városonként - ca Mrd Ft! (364 Mrd) Ft Járásonként közvetlenül ca. 1,5 2,0 Mrd Ft! (298 Mrd Ft ) CLLD 45 Mrd Ft 1,0-1,5 Mrd Ft! Kedvezményezettek/fejlesztések jellege: A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat: az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfejlesztési akcióit támogatja. A térségileg decentralizált fejlesztések tárgyköre: térségi terület- és gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, helyi foglalkoztatás és közösségfejlesztés, integrált településfejlesztés és energiahatékonysági beruházások, közösségi és fenntartható közlekedés, önkormányzati közszolgáltatás-fejlesztés,

14

15 Tervezési folyamat ütemezése Feladatkör Feladatkör teljesítésének határideje 1. Helyzetfeltáró dokumentumok III-IV. negyedév 2. Megyei területfejlesztési * koncepció 3. Megyei területfejlesztési program ** 3.a megyei stratégiai program ig egy közbenső munkaváltozat megküldése végleges elkészítés: *** 3.b megyei operatív program *** *: Tervezett módosítás **: Miniszteri állásfoglalás kézhezvétele ***: KGy határozattal jóváhagyott társadalmasításra szánt változat

16 Tervezési folyamat ütemezése 2. Feladatkör 4. Megyei és MJV uniós részdokumentumok, ezen belül: 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum (I. fázis, fejlesztési irányok) 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum (II. fázis, részletes kidolgozása) 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum továbbfejlesztése (III. fázis projektfejlesztés) Feladatkör teljesítésének határideje minőségbiztosítás után készülő végleges dokumentum: b Ágazati OP-khoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum

17 PRIORITÁSTENGELY A as Terület- és településfejlesztés OP (TOP) Indikatív prioritásstruktúra Prioritástengelyben tervezett intézkedések, beavatkozások Forrás (Finanszírozó Alap) 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. Önkormányzati közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra és intézmény-fejlesztés 5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 1. Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, pl. iparterületek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére 2. Kapcsolódó alacsonyabb-rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére 3. Helyi gazdaságban működő kis- és középvállalkozások térségspecifikus, célzott fejlesztésére (kieg. jellegű GINOPhoz képest), turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, 4. Helyi gazdaságszervezésre, helyi gazdasági együttműködésekre, a helyi termékek, termelési-fogyasztási kapcsolatok ösztönzésére 5. Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztésére a munkába való visszatérés segítésére 1. a városok helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére, pl. barnamezős területek rehabilitációja, városközpontok gazdasági funkciónak újjáélesztése, helyi piacok, üzlethelyiségek kialakítása, megújítása 2. Kapcsolódó környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 3. Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése. 4. Család- és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése 1. Fenntarthatóságot és munkába járás könnyítését célzó, kisléptékű közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre és szolgáltatásokra, beleértve a kerékpáros és gyalogos közlekedést 2. Önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, épületek energiahatékonyságra és a megújuló energia részarányának növelésére 1. Önkormányzati egészségügyi alapellátást biztosító intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására (kiemelt) 2. Önkormányzati szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására 3. Egyéb önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, családbarát funkciók és akadálymentesítés biztosítására 4. Szociális városrehabilitáció: érintett városrészekben az életkörülmények javítása, a leromlott fizikai környezet felszámolása Helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján, helyi akciócsoport (HACS) tervezésével és közreműködésével: 1. Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére 2. Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra 3. Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra, pl. helyi termékek bemutatását, értékesítését célzó terek és szolgáltatások, kézműves mesterségek bemutatása, oktatása 1. A gazdaságfejlesztési (1-es) prioritáshoz kapcsolódva foglalkoztatási célokra, pl. megyei foglalkoztatási paktumok, munkavállalók mobilitását, visszatérését segítő intézkedések, képzésük, készségfejlesztésük, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási célú támogatása 2. Szociális városrehabilitációs intézkedés (4-es prioritás) intézkedéshez kapcsolódó közösségi, humán fejlesztésekre 3. Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira 4. ERFA prioritások kapcsolódó ESZA elemeire ERFA (38,87%, 451,7 Mrd Ft) ERFA (18,52%, 215,23 Mrd Ft) ERFA (19,69%, 228,79 Mrd Ft) ERFA (7,74%, 89,96 Mrd Ft) ERFA (4,26%, 44,25 Mrd Ft) ESZA (10,92%, 126,95 Mrd Ft)

18 DECENTRALIZÁLT VÉGREHAJTÁSI MODELL Gazdaságfejlesztés Foglalkoztatás Város/Településfejlesztés Gazdaságösztönzés Népességmegtartás Megyei gazdaságfejlesztési programok Megyei Jogú Városok integrált városfejlesztési programjai Város/település fejlesztés járási projektcsomagokban Városok kísérleti helyi fejlesztési programjai Megye MJV Járás CLLD/HFS alapján kiválasztott városokban

19 A TOP DECENTRALIZÁLT VÉGREHAJTÁSI MODELLJE A TOP megvalósítási modellje: Integrált területfejlesztési megközelítésre épülő decentralizált tervezés és végrehajtás Megyei gazdaságfejlesztési programok: Gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási tartalom, megye teljes területére (MJV is) Megyei önkormányzatok tervezik és közreműködnek a végrehajtásban Megyei jogú városok városfejlesztési programjai: Városfejlesztési tartalom Megyei jogú városok önkormányzatai tervezik a megyei önkormányzatok koordinálásával, és közreműködnek a végrehajtásban

20 A TOP DECENTRALIZÁLT VÉGREHAJTÁSI MODELLJE Járási szintű településfejlesztési projektcsomagok: Településfejlesztési tartalom: városokban elsősorban, de egyes intézkedések falvakban is Járási szintű projektcsomagok formájában valamennyi járás Megyei önkormányzatok tervezik (MJV járására is) a települések bevonásával, és közreműködnek a végrehajtásban Közösségvezérelt helyi fejlesztési programok városokban, kísérleti jelleggel Városfejlesztési tartalom, helyi gazdaságfejlesztési elemekkel Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD), db város Helyi Fejlesztési Stratégia alapján kiválasztott helyi akciócsoportok tervezik és hajtják végre

21 Szociális városrehabilitáció Tapasztalatok a as programozási időszakból: A funkcióbővítő konstrukciók népszerűek voltak, ezzel szemben viszont a szociális városrehabilitációs konstrukciókra igen kevés település pályázott. Ennek a főbb okai az alábbiak: a funkcióbővítő projektek sokkal nagyobb politikai értékét hoznak létre, hiszen a belváros felújítását könnyén észreveszik ez emberek; a szociális városrehabilitáció feszültséget is teremt a sok esetben szintén hátrányos többségi lakosságban is, és a politikusok nem szívesen kockáztatnak; a szociális beavatkozások alapos élőkészítő munkát és utómunkát igényelnek, kifutásukhoz akár év is kellhet, viszont ilyen hosszú forrásbiztosításra nem lehet pályázni; a soft projektelemek megfelelő végrehajtása nem volt biztosított. Javaslatok: Az egyszeri akár milliárdos nagyságrendű projekték helyett egymáshoz illeszkedő kisebb fejlesztések sorozatára van szükség.

22 A szociális városrehabilitáció megjelenése a TOP-ban Két prioritástengely 4.4 Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja (ERFA) 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok (ESZA)

23 4.4 Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja Az intézkedés tartalma: Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek komfortfokozatának emelése Lakások kiváltása, szociális bérlakások vásárlása és építése Életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése Közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák infrastrukturális fejlesztése és megújítása Főbb kedvezményezettek: önkormányzatok, önkormányzati társulások, önkormányzati szövetségek, önkormányzati közintézmények, egyházak, civil szervezetek, társasházak, magánszemélyek

24 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Az intézkedés tartalma: Társadalmi felzárkózást célzó tevékenységek megvalósítása, amelyek kiegészítik az alapellátásban biztosított szolgáltatásokat Az oktatási hátrányok leküzdése (a formális oktatáson kívüli fejlesztő és oktatási programok által, mint pl. tanoda, játszóház, szabadidős programok) Mentálhigiéniás programok elindítása A lakhatási helyzetek legalizálására irányuló programok megvalósítása Közbiztonság javítása (pl. szomszédsági rendőrség működtetése által) Nagyon fontos kísérő elem továbbá a jelenléten alapuló szociális munka (egyes helyeken kötelező jelleggel) Főbb kedvezményezettek: városi önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, magánvállalkozások, képző intézmények, non-profit szervezetek, magánszemélyek, társasházak, érdekképviseletek

25 COM: A CLLD típusú megközelítés előnyei 1. A CLLD a kihívásokkal szembenéző embereket helyezi döntési pozícióba A stratégiák kidolgozását és a projektek kiválasztását helyi szervek végzik. Ez a CLLD legnagyobb előnye. 2. A CLLD megoldás lehet a növekvő területi különbségekre 3. A CLLD stratégiák rugalmasabbak más megközelítéseknél Egy pénzügyi alapból finanszírozva is képes más pénzügyi alapok által lefedett tevékenységeket támogatni. 4. A CLLD hatásköre szélesebb lett A helyi stratégiák ezentúl válaszolhatnak olyan kihívásokra, mint: társadalmi befogadás, klímaváltozás, romák és más hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, fiatalok foglalkoztatottsága, városi depriváció, város vidéki kapcsolatok stb. 5. A CLLD ágazatok és szereplők közötti kapcsolatokra épít A problémákat helyi környezetben tudja kezelni, lebontva a helyi fejlesztéseket akadályozó tényezőket ( együttműködés különböző szintű és típusú igazgatási szervek, szervezetek, intézmények és területi egységek között) 6. A CLLD időtálló változást idéz elő 7. A CLLD-kben való részvétel széles és növekvő európai hálózathoz és kapcsolódó tapasztalatokhoz enged hozzáférést. Az újonnan alakuló partnerségek a már 20 éve meglévő LEADER és FARNET partnerségek és más uniós, nemzeti vagy regionális hálózatok által kidolgozott módszertanok, eszköztárak segítségét élvezhetik. 8. A CLLD a helyi fejlesztések pénzügyileg is vonzó eszköze Helyi partnerségek a közösségek fenntarthatóságának kiépítését segítik, több uniós költségvetési cikluson keresztül; közösségi finanszírozása 7 évre min. 3 milló euró.

26 COM: CLLD partnerségek válasza az újfajta kihívásokra Kihívás Helyi fejlesztési stratégiák által nyújtott megoldás Növekvő munkanélküliség Munkahelyteremtő beruházásokra való koncentráció Új-típusú vállalkozások (szociális gazdaságok) támogatása Fiatalokra való koncentráció (tanulás-munkába állás közötti átmenet) Piaci visszaesés Meglévő cégek új piacokra való belépésének támogatása Közbeszerzések használata Rövid ellátási láncok megerősítése Magánfinanszírozás hiánya Új pénzügyi eszközök felélesztése (garanciák és mikrohitelezési rendszerek) Kivételes banki kapcsolatok kiépítése Közberuházások csökkenése Uniós előfinanszírozás kérése Csökkenő állami bevételnövekedés Szegénység és társadalmi kirekesztés Klímaváltozás és alacsony széndioxid-kibocsátásra való áttérés Közszféra szereplőivel való kapcsolatépítés (tanárok, szociális munkások) kiegészítő szolgáltatások fejlesztéséhez Társadalmi befogadást segítő helyi tervek támogatása Közösségi szervezetek és önsegítő csoportok támogatása Meglévő partnerségek szélesítése klímaváltozás és fenntarthatóság kapcsolatos helyi szakértelemmel bíró partnerek felé Üvegházhatású gázok csökkentésére fókuszáló helyi és közösségalapú kezdeményezések támogatása

27 COM: Városi CLLD-k lehetséges fókuszai A városi CLLD stratégiák fókuszának kiválasztása ( ): Az összes tematikus célkitűzés mentén (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedést szolgálva) ERFA és ESZA alatt finanszírozott tevékenységek integrált összefogása (infrastruktúra/szociális intézkedések) Széndioxid-kibocsátás csökkentését segítő közösségek EU 2020 stratégia CO2 csökkentési céljaihoz való hozzájárulás helyi együttműködések keretében jobb hatékonyság Pl.: gépkocsik újfajta megosztását, vagy a közösségi megújuló energia előállítást (szél, víz, biomassza) Városrehabilitációs CLLD különböző beavatkozások széles választéka fizikai beavatkozásoktól és a közösségi terek természetközpontú fejlesztéseitől kezdve a képzéseket, kulturális tevékenységeket és gyermekellátást célzó intézkedésekig. Kirekesztett közösségekkel való közös munka szükséges, hogy biztosítva legyen a HACS részéről az ehhez szükséges menedzsment kapacitás Roma és nem roma közösségek közötti kapcsolatok javítása Kreatív klaszterek pontszerű egyéni fejlesztések mentén kialakult városi kulturális és kreatív negyedek fejlesztése lehetőség az érdekeltek és maguk a kreatív vállalkozók következetesebb együttműködésére alapos tervezés és elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy a környéket megvédjék a dzsentrifikációval és a lakosság ingatlanfejlesztéseivel szemben. -> Helyi stratégiák Városi-vidéki CLLD, városi önkormányzatok találkozási pontjain, vagy a lakott területek szélén található város-vidéki körzetek esetében vidéki és városi önkormányzatok közös határán található problémás területek komplex kezelése. A CLLD megközelítés városrégió szintű koordinációja: Biztosítja az elegendő források mozgósítását ahhoz, hogy az egybe tartozó településrészek egyszerre legyenek kezelve (egy településrészt ne érjen hátrány, mivel a másik településrész fejlődik) Fejlesztések város gazdaságához és munkaerőpiacához való jobb kapcsolódása Tevékenységek helyi szintű szervezése CLLD útmutató elérhetőség:

28 TOP 5. CLLD: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések Finanszírozó alap: ERFA (67%) és ESZA (33%) együttesen (innováció! ilyen nem volt eddig) Fő céljai a szociális innováció támogatása: a helyi közösségi összetartozás és identitástudat erősítése és fejlesztése a hagyományőrző és innovatív kulturális, közösségi, szabadidős fejlesztések segítségével, a illetve a helyi és közösségi alapú gazdaságfejlesztés alapismereteinek és jó helyi gyakorlatainak és példáinak megismertetése és gyakorlati elterjesztése Elsődleges célcsoport/feladat és célterület: fiatalok helyben maradásának elősegítése a helyi hagyományokhoz, kultúrához való kötődés és abból való megélhetés, valamint a közösségfejlesztés segítségével illetve lakótelepeken megvalósuló helyi fejlesztési, közösségszervezési programok ösztönzése a közösségfejlesztés és képesség kibontakozás érdekében

29 TOP 5. CLLD: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések Támogatást nyújt: Helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján, helyi akciócsoport (HACS) közösségi alapú tervezésével, ill. közreműködésével: Nyitott és zárt közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális- és szolgáltatásfejlesztésére (könyvtárak, kultúrházak, közösségi terek, stb.) Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programok szervezésre (a felújított kulturális térben programok szervezése a célcsoportok igényeinek megfelelően, elsődlegesen civilek segítségével) Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra, pl. helyi termékek bemutatását, értékesítését célzó terek és szolgáltatások, kézműves mesterségek bemutatása, oktatása Kedvezményezettek: Közvetlen: Városi Helyi Akciócsoportok (HACS) Közvetett: önkormányzatok, közintézmények, vállalkozások, civil szervezetek, egyházak

30 TOP 5. CLLD: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések Központi elem a helyi közösség szereplőinek bevonása és aktív részvétele a tervezésben, a döntéshozatalban és a megvalósításban a közösségfejlesztés megvalósítása érdekében. Megvalósítás várható keretei és lépései: 1. Helyi akciócsoportok (HACS) megalakítása a városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok, önkormányzati intézmények, közintézmények, egyházak együttműködésével. 2. HACS-ok koordinációjával a helyi szereplők aktív partnerségével, célorientált fejlesztési stratégia kialakítása és elfogadása. 3. Ezt követően átlátható, közösségi tervezési és döntési mechanizmus segítségével, közösségileg jóváhagyott fejlesztések és programok megvalósítása 3-5 éves időszak alatt.

31 Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztés Jó példa: Oakland Fruitval Alapproblémák: ifjúsági szociális és drog problémák, szemét és kevés zöld terület a városban 1. Kiindulás: közösségi kezdemény (3000 aláírás és támogató levelek a problémák orvoslására: lakosok és szociális szervezetek) összefogása (FROSI) 2. helyi közigazgatás felfigyelt a problémára, támogatta a kezdeményezést a program koordinátor kijelölése (FROSI) 3. Részvételi tervezés: állampolgárok és szakmai és szociális szervezetek széleskörű bevonása az épített területük formálásába, a problémák feltárásba és megoldási javaslatok/programok kidolgozásába Főbb lépések: szereplők bevonása, információgyűjtés és terjesztés, bizalom és kooperációs mechanizmusok kiépítése, közösségi és szakmai tervezési folyamat összehangolása, források feltárása és előteremtés (támogatások, pályázatok magánforrások), megvalósítás (a lehető legtöbb helyen a közösség bevonásával)

32 Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztés Jó példa: Oakland Fruitval 4. Eredmények: magas színvonalú tervek és kivitelezés, amelyek beépítették a lakosság és szakmai szervezetek igényeit és szempontjait, az elkészült parkban közösségi programok szervezése, helyi források aktív becsatornázása a program finanszírozásába és támogatásába

33 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Jusztin Valéria Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal TERÜLETI ÉS EGYEDI ÁGAZATI FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2 4. Cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2. info@nth.gov.hu Telefon: