1 5. élete, törökellenes harcai és fia Hunyadi Mátyás központosító törekvései és politikája 10.B/ tétel: A humanizmus és reneszánsz hazánkban. Hunyadi Mátyás kultúrpolitikája 19.B/ Melyik gyızelem volt legdicsıségesebb diadala, mi lett a következménye dátumok: Luxemburg Zsigmond halála 1437 Habsburg Albert uralma 1437-1439 Jagelló Ulászló királysága 1440-1444 V. /Habsburg/ Utószülött László királysága 1453-1457 téli hadjárat 1443-1444 drinápolyi béke 1444 várnai csata 1444 Hunyadi kormányzósága 1446-1453 rigómezei csata 1448 Bizánc eleste 1453 nándorfehérvári csata 1456 halála 1456 Mátyás királysága 1458-1490 bécsújhelyi egyezmény 1463 kenyérmezei csata 1479 Mátyás törökellenes hadjárata 1481-1483 Bécs elfoglalása 1485 Jajca visszafoglalása 1463 származása származásáról meglehetısen kevés pontos forrás maradt meg. A korabeli pletyka szerint Luxemburg Zsigmond törvénytelen fia. A valóságban havasalföldi román bojár családból származott, Luxemburg Zsigmond veszi maga mellé és lesz egyik legkedvesebb híve. Zsigmonddal járt Itáliában, a huszita harcokban, német területeken, vagyis a kor fogalmai szerint "világlátott" személy volt. Híres volt arról, hogy nagyon jól táncolt, Zsigmond többször is büszkélkedett vele. Rendkívül jól házasodott, felesége Szilágyi Erzsébet /Szilágyi Mihály testvére/. Zsigmond mellett gyorsan elismert politikus-hadvezér lesz, gyorsan emelkedik a ranglétrán, az ország egyik legnagyobb földbirtokosa vált belıle. Birtokai az ország déli, dél-keleti részén feküdtek /temesi ispán, nándorfehérvári kapitány, szörényi bán, erdélyi vajda/, így szinte kötelessége török elleni harc. Több mint 4 millió hold ura /28 vár, 57 város/. Hunyadi László Szilágyi Erzsébet Szilágyi Mihály Hunyadi Mátyás 1.Podjebrad Katalin 2.Aragóniai Beatrix Corvin János
2 Hunyadi hadserege és céljai célja a török kiőzése a Balkánról. Ugyanakkor azt is látni kell,hogy ez a kitőzött cél a kor viszonyai között irreális volt. "Legjobb védekezés a támadás" elvet vallotta. Már Luxemburg Zsigmond felismerte, hogy a törököt nem lehet kiőzni a Balkánról, ezért védekezni kell ellene /végvári vonal kiépítése az ország határán/. Hadseregének összetétele: - magvát a huszita zsoldosok adták /huszita szekérvár alkalmazásával/ - köznemesi familiárisai tették ki a többi részt - a parasztok kezébe is fegyvert ad a török ellen, ha szükséges - számít a balkáni népek törökellenes mozgalmára is /pl. albánok - Szkander bég seregei/ Elsı törökellenes harca 1441-ben volt, melyért az erdélyi vajda címet kapja. 1442-ben Gyulafehérvárnál veri meg a törököt a helyi lakosság, parasztság felfegyverzésével. Uralkodóváltás Luxemburg Zsigmond halála után /1437/ Habsburg Albert került a magyar trónra, de pestisben meghal egy törökellen készülı hadjáratban /1437-1439/. A különbözı érdekeltségő "bárói ligák" /bárói famíliák ideiglenes szövetsége a hatalom megragadására/ különbözı királyokat akarta hatalomra juttatni. A Hunyadi-Szilágyi liga a lengyel király, I.Jagelló Ulászló királyságát támogatta Habsburg Albert csecsemı fiával szemben /V. (Habsburg) Utószülött László/, akit a Garai-Cillei liga támogat /V.Lászlót Bécsbe viszik, gyámjához, III.Frigyeshez/. uralkodójelölt Jagelló Ulászló V.László mely liga támogatja? Hunyadi-Szilágyi Garai-Cillei tagjai Szilágyi Mihály Garai Miklós Cillei Ulrik A "téli hadjárat" /1443-1444/ A hadjárat a török számára kedvezıtlen idıben, télen indult, amikor is a török fıerık még Ázsiában vannak, a Balkánon csak helyırségek állomásoznak. A sereg benyomult a balkánra, elfoglalta Nist és Szófiát, de a rendkívül hideg idı és a Balkán-hegység miatt Drinápolyt, a központot nem tudta bevenni. A török kedvezı békeajánlatot adott és 1444-ben megkötötték a Drinápolyi békét. Az európai uralkodók és a pápa a béke megszegésére buzdították Ulászlót, pénzt és katonát ígérve. Ulászló megszegve a békét megindította seregeit, de az ígért nemzetközi támadás elmaradt. A magára maradt sereget a török Várnánál szétverte. Maga a király Ulászló is meghalt /nekirontott a félelmetes janicsárok falának/, Hunyadi is csak bujdosva került haza. Hunyadi kormányzósága /1446-1453/ Jagelló Ulászló halála után az ország király nélkül maradt. A Bécsben élı V.László még csak 4 éves, így a rendek vették át a kormányzást és 1446-ban Hunyadit, mint az ország legtekintélyesebb politikusát kormányzónak /"gubernátornak"/ választották. Hunyadi kormányzósága alatt megkezdte az ország központosítását és az ellenlábas bárók eltávolítását a politikából, mely növelte a Hunyadi-ellenes bárók táborát. Király híján az országot a sokszor évente összehívott rendi győlés
3 /Rákos mezején/ és a bárói tanács irányította, megteremtve a rendi központosítás feltételeit. Hunyadi újabb vereséggel végzıdı törökellenes csatája /1448. Rigómezı/ kikezdte tekintélyét és 1453-ban lemondatták a kormányzóságról. A magyar trónra a 13 éves V.László került, ki mögött ott állt az ellenlábas Garai-Cillei liga. Nándorfehérvári csata Bizánc eleste után a török /II.Mehmed/ az ország kulcsa, a legfontosabb végvár, Nándorfehérvár ellen indult. Nándorfehérvár eleste a magyar végvári vonal szétesését jelentette volna, ahonnan nyitva lett volna az út Buda felé. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett, de se pénz, se katona nem érkezett. Nándorfehérvár védelmét és Szilágyi Mihály végezte, a ferences szerzetes Kapisztrán János végezte a toborzást. Az önfeláldozó küzdelemben /ld. Dugovics Titusz esete/ sikerült Nándorfehérvár felmentése. A Garai-Cillei és Hugyadi-Szilágyi liga harcai Nándorfehérvár után Hunyadi egy újabb törökellenes hadjárat szervezésébe kezdett, mikor hirtelen pestisben meghalt. Cillei Ulrik Nándorfehárvárra megy, hogy halála után a várat visszavegye Hunyadi Lászlótól. Cilleit ismeretlen körülmények között Hunyadi László hívei felkoncolják. V.László ígérete ellenére a Budára csalt Hunyadi Lászlót titokban kivégezte. Mátyást Prágába vitette, Podjebrád György vigyázott rá. V.László 1457.decemberében 17 évesen meghal pestisben. Ezzel mindkét liga komoly veszteségeket szenvedett. Ezt belátva, király híján a két liga maradék tagjai kiegyeztek egymással Szegeden /"szegedi egyezmény"/. Ezek szerint: - a 15 éves Mátyást választanák királlyá; - Szilágyi Mihály lenne a kormányzó és gyám; - Garai Miklós pedig a nádor; Valójában a gyermek Mátyást felhasználva az újonnan megalakult liga felosztotta egymás között a hatalmat. 1458. január 20-án Szilágyi Mihály 15 ezres seregével a Duna jegén adott nyomatékot a királyválasztásnak, a Budán ülésezı királyi tanács pedig nem mert ellenkezni: Mátyást királlyá választották. Podjebrád György /a késıbbi cseh király/ azzal a feltétellel engedte el Mátyást Prágából, hogy elveszi feleségül lányát, Podjebrád Katalint. Hunyadi-Szilágyi liga Garai-Cillei liga 1456 V.László 1457 Hunyadi László 1457 Cillei Ulrik 1457 Hunyadi Mátyás Garai Miklós Szilágyi Mihály /III.Frigyes/ "szegedi egyezmény" A hatalom megszerzése /1458-1464/ Mátyás király uralma /1458-1490/
4 A 15 évesen hatalomra került Mátyás igazából kezdetben báburalkodó volt, de rövidesen kezébe vette a teljes hatalmat. - északon leverte a kóbor huszitákat, egyesítve ezzel az országot. Ezek a husziták lettek "fekete serege" elsı zsoldosai. - az ellene szervezkedı Garai nádort megfosztja tisztségétıl - nagybátyját, Szilágyi Mihályt megfosztja tisztségeitıl, bebörtönzi, majd pedig a török ellen küldi harcolni, amely a korszakban a biztos halált jelentette. 1463-ban a bécsújhelyi egyezményben visszaszerezte a koronát III.Frigyestıl /mint V.László gyámja tartotta magánál a koronát!/ és 1464-ben hivatalosan is megkoronáztatta magát. Így uralma teljes lett. A gazdaság átszervezése Mátyás korában a királyi jövedelem az árutermelésbıl befolyó regálégazdaságból ered. Mátyás átszervezi az egész adórendszert: - megszünteti a "kapuadót", mivel kijátszható /több jobbágycsalád egy kaput tart/, illetve egyes bárók mentességet szereztek jobbágyaik számára alóla, ezzel is növelve földesúri bevételüket. - helyette bevezeti a "füstpénzt", melyet nem jobbágyportánként, hanem jobbágyháztartásonként szedtek be - állandósította /sıt évente többször is beszedte/ a csak nevében rendkívüli ún. "rendkívüli hadiadót" Mátyás rendkívüli módon megadóztatta a magyar jobbágyságot ugyanakkor gátat vetett a földesúri adóztatásnak. Így a királyi jövedelem akár elérte, illetve meg is haladhatta jobb idıkben az évi 1 millió Ft-ot /kb. az angol királynak volt ekkor ekkora jövedelme/. A földesúri adóztatás visszaszórítása a bárók ellenszenvét váltotta ki. Ekkor indul meg erıteljesen a mezıvárosi fejlıdés /800-900 mezıváros van/, viszont a szabad királyi városok száma jelentısen elmaradt ettıl, illetve Nyugat-Európától. A paraszti árutermelés beindulása /bortermelés, marhakereskedelem/ egy prosperáló gazdaságot feltételez, a mezıvárosi marhakereskedı "tızsérek" gazdagodása is erre az idıpontra tehetı. A jobbágyok bizonyos terheiket /pl. robot/ pénzben teljesítik, s ezzel megindul a magyar jobbágyfejlıdés egy kedvezıbb úton. A mátyási rendi monarchia szervei Mátyás ezt a rendkívüli királyi jövedelmet a rendi monarchia szerveinek kiépítésére használja fel többek között. Mátyás idejére alakul ki a rendi monarchia, vagyis a király és a rendek együtt kormányoznak a rendi győlésen. A rendi fejlıdés bizonyos elemei /rendi győlés, rendek, rendek kormányzása/ már eddig is adott volt. Mátyás a központosított királyi hatalmat és annak szerveit építi ki. - létrehozza a az állandó, rendektıl független zsoldoshadsereget /ún. "fekete sereg"/, Kinizsi Pál, Magyar Balázs parancsnokságával. A zsoldosok magva a levert huszitákból került ki, háború esetén ezt a magot duzzasztották fel. - visszaszorította a "bárói tanácsot" és a hagyományos bárói tisztségeket, illetve azokat közvetlen híveinek adományozta - szakképzett hivatalnokréteget alakított ki zömében köznemesi származású familiárisaiból, de városi polgárok és jobbágy származású személyek /ld. Bakócz Tamás/ is kerültek bele. - kezében tartotta a legfıbb bíráskodást a "királyi személyes jelenléti bíróság" keretében. - a kancelláriában is saját embereit foglalkoztatta. - a rendi győlésen a bárók hatalmát a köznemességgel ellensúlyozta 1471-ben közvetlen hívei, Janus Pannonius és Vitéz János összeesküvést szerveztek ellene a bárói hatalom túlzott visszaszorítása miatt. A felkelés leverése után /mindketten meghalnak -
5 menekülés közben/ egyre kevésbe hívja össze a rendi győlést is, uralmában "abszolusztikus" elemek /abszolutizmus = a király háttérbe szorítja a rendeket és a rendi győlést/ jelentkeznek. Mátyás külpolitikája a/ török elleni külpolitikája Mátyást már a korban is /Vitéz János/ és utána is megfedték, hogy nem folytatta apja törökellenes nagy hadjáratait. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a török kiőzése illúzió, és még a mátyási Magyarország is kevés haderıben és emberanyagban a törökkel szemben. Ezért Mátyás a törökkel szembeni aktív védekezést választotta. Megerısítette a végvári vonalat, visszafoglalta Jajcát /1463/, Szabácsot. 1479-ben az Erdélybe betörı törököt Kenyérmezınél Báthori István és Kinizsi Pál megveri. Mátyás 1481-83-ban tervezett egy hadjáratot a török ellen, de amint kitette a lábát az országból, III.Frigyes hátbatámadta. Ezért 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset és birodalma központjává tette. b/ nyugati irányú külpolitikája Mátyás a kor szokásai szerint egy olyan birodalmat akart összekovácsolni, mely a közkedvelt perszonálunió alapján egyesít több országot /ld. Jagelló Ulászló lengyel-magyar király; V.László cseh-magyar király stb./. Mátyás a legelıkelıbb címet, a német-római császárit akarta megszerezni. A német-római császárt a Német Aranybulla kiadása óta /1356/ a "7 választófejedelem" választja, melybıl az egyik a mindenkori cseh király. Mátyás ezért a cseh trónt akarta megszerezni, mely ugródeszka lett volna a német-római császári címhez. Kezdetben saját apósa ellen harcol /Podjebrád György/ a cseh királyi címért, melyet még a pápa is támogat, mivel Podjebrád György "eretnek huszita" /kelyhes/ fınemes volt. Podjebrád halála után a harcok tovább folynak, megszerzi Sziléziát és Morvaországot, de a cseh trónt megosztva kapja Jagelló Ulászlóval /a késıbbi magyar királlyal - 1490-1516/. Így Mátyás soha nem lett német-római császár /III.Frigyes fiát, Miksát választják meg a mátyási birodalomtól megrettent választófejedelmek/. Humanizmus és reneszánsz jelentkezése Mátyás udvarában A humanizmus és a reneszánsz a térségünkben egyedülálló jelenség. Magyarország volt a legészakibb és legkeletibb bástyája ennek az eszmeáramlatnak és stílusirányzatnak. Míg Itáliában a városi polgárság és az elpolgárosodott nemesség képviselte és jelentette bázisát, Magyarorszgon a királyi udvar. Kezdetben a humanizmust és reneszánszt az Itáliában tanult magyar személyek képviselték /Janus Pannónius és Vitéz János/, majd 1471-es haláluk után a Aragóniai Beatrixszal érkezı királynıi udvartartás fokozza ezt. Mátyás udvarában élt ekkor a történetíró Bonfini, ki munkájában "bizonyította" Mátyás elıkelı származását /elıkelı római patrícius-családból származtatta, kinek címerében van a "corvinus", a "fekete holló"/, a tudós Galeotto Marzió és Regiomontanus. Pár évvel a könyvnyomtatás feltalálása után /Gutenberg, 1450 körül/ Budán Hess András nyomdájában megjelenik a Budai Krónika, Thuróczy János történeti munkája /a hun-magyar rokonság elméletével/. Mátyás 4-500 darabos könyvtára, a "corvinák" világhíres. Imakönyvek csillagászati munkák, ókori klasszikusok egyaránt megtalálhatóak voltak benne. A budai, visegrádi vár mutatja a reneszánsz stílusjegyeit.