Az edelényi kistérség sport és szabadidıs stratégiája

Az edelényi kistérség sport és szabadidıs stratégiája Szerkesztette: Nagyné Sándor Edina Szakértıi csoport tagjai: Antal Ferenc, Szlifka Béla Készítette: Nagyné Sándor Edina Szakmai konzulens: Rév András Stratégiakutató Intézet Kht. 2008. december 10. 1

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Az edelényi kistérség sport és szabadidıs helyzetképe... 5 1.1. A kistérség általános bemutatása... 5 1./1.1. Óvodák (állami és magánóvodák).....14 1./1.2 Általános iskolák, középiskolák, szakmunkásképzı intézetek, stb...15 1./1.3. Diáksport egyesületek és az iskolai sportkörök..17 1./1.4. Munkahelyek, vállatok, vállalkozások (stb.) sportolási lehetıségei..18 1./1.5. Sportegyesületek (versenysport, utánpótlás nevelés, stb.).18 1./1.6. Közösségi sport helyzete (szabadidıs egyesületek, csoportok, körök, s egyéb civil sport- és szabadidıs formák és lehetıségek)...24 1./1.7. Önkormányzati és vállalkozói oktatási, egészségügyi, közmővelıdési, kulturális, továbbá egyházi (stb.) intézmények, amelyek támogatják a sport- és szabadidıs tevékenységet..28 1.2. Sport és szabadidıs rendezvények, akciók, szolgáltatások felmérése... 29 1./2.1. Kistérségi sport és szabadidıs rendezvények....29 1./2.2. Információs rendszer, internetes szolgáltatás, oktatás...33 1.3. A helyzet összefoglaló elemzése... 34 2. A sport és szabadidıs jövıkép, stratégia intézkedése... 36 2.1. A kistérségi sport és szabadidıs stratégia célrendszere (táblázat)... 36 2.2. A táblázat kifejtése, magyarázata... 40 3. A sport és szabadidıs stratégia konkrét projektjei... 48 3.1. Kiemelt projektek... 48 3.2. A teljes projekttáblázat... 49 3.3. A fontosabb projektek részletes bemutatása, indoklása... 64 4. Összefoglaló gondolatok, üzenetek... 75 Irodalomjegyzék... 76 Mellékletek... 2

Bevezetés A Magyar Köztársaság Alkotmánya alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élıknek a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja többek között rendszeres testedzés biztosításának lehetısége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem, a megelızés és rekreáció fontos eszköze. A sport a kultúra része Ha ebben a megvilágításban vizsgáljuk a sport jelentıségét és fontosságát, könnyő beismerni, hogy a sportnak elengedhetetlen szerepe van mindennapi életünkben. A kistérség lakosságának egészsége, közérzete kiemelten fontos a Társulás -, a társulást alkotó valamennyi önkormányzat számára. Az, hogy a kultúra szó hallatán az embereknek ma még csak hazánk mővészei, költıi, zeneszerzıi, írói vagy festıi jutnak eszükbe, társadalmi probléma, amely társadalmi összefogást igényel. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy szőkebb régiónkban, az Edelényi Kistérségben adjunk nagyobb jelentıséget a sportnak, a sportos életmódnak abból a célból, hogy gyerekeink a sporttal nıjenek fel, felnıttként pedig a sporttal kiegészítve munkájukat egészségesebb, jobb közérzető, hatékonyabb munkavégzésre képesebb emberként éljék életüket. Ahogy az Olimpikonok viszik Magyarország jó hírét szerte a világban, és rajtuk keresztül mérettetik meg az ország, a mi kistérségi sportolóink is tovább viszik a kistérség jó hírnevét, és általuk mérettetik meg kistérségünk is. Annak érdekében, hogy tovább öregbítsük az Edelényi Kistérség jó hírnevét, hogy gyerekeink, és a lakosság életében a sport fontos szerepet játsszon, elengedhetetlenül szükséges egy olyan hosszú távú célkitőzéseket, irányelveket megfogalmazó kistérségi szabadidıs és sportstratégia megalkotása, amely segíti az ehhez szükséges feltételek kialakítását. A sport és a szabadidıs tevékenységek nem csupán az egészséges életmód szempontjából fontosak, de társadalmi és nevelési szerepük is vitathatatlan. Az Európai Unió igyekszik a polgárokat minél szélesebb körben tájékoztatni a testmozgás jótékony egészségügyi hatásairól. A sport különösen fontos az egészség megırzése, a betegségek megelızése és az elhízás leküzdése terén. A Közösség arra törekszik, hogy a sport ügyét 3

európai dimenzióba emelje át. Ha a sportoláshoz és más szabadidıs tevékenységek gyakorlásához sikerül kedvezı környezetet kialakítani, csökkenhet a balesetek és a sérülések száma. Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása célul tőzte ki a fenti eszmék hirdetését, és megvalósítását. Szeretnénk olyan sport és szabadidıs stratégiát alkotni, amely a kistérségben élı sportvezetıkkel, testnevelıkkel, edzıkkel, sportszakemberekkel lefolytatott párbeszédre épül, átfogja a sport minden szegmensét (szabadidısport, versenysport, diáksport) és konkrét, megvalósítható, reális jövıképet alkot, reális célokat tőz ki az elkövetkezendı idıszakra. Szaniszló János elnök Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 4

1. Az edelényi kistérség sport és szabadidıs helyzetképe 1.1. A kistérség általános bemutatása Az edelényi kistérség 47 települése az Észak-magyarországi régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas térségében található. A kistérség területe: 739 km 2, a népessége 37 ezer fıt tesz ki. A kistérség két városában Edelényben és Szendrın él a kistérség lakosságának kb. 40%-a, a fennmaradó 60 % viszont 500 és 1000 fı alatti településeken él. A kistérség központi települése Edelény. 5

A társulást alkotó települések: Település Lakosságszám Iskola Óvoda 1. Abod 263 2. Aggtelek 631 X 3. Balajt 490 4. Becskeháza 44 5. Bódvalenke 204 6. Bódvarákó 124 7. Boldva 2.534 X X 8. Borsodszirák 1.242 X X 9. Bódvaszilas 1.233 X X 10. Damak 250 11. Debréte 20 12. Edelény 11.084 X X 13. Égerszög 80 14. Galvács 109 15. Hangács 690 X 16. Hegymeg 116 17. Hídvégardó 715 X X 18. Irota 107 19. Jósvafı 338 X 20. Komjáti 316 21. Lak 648 X 22. Ládbesenyı 315 23. Martonyi 526 24. Meszes 225 25. Nyomár 336 X 26. Perkupa 948 X X 27. Rakaca 869 X X 28. Rakacaszend 406 X X 29. Szakácsi 151 30. Szalonna 1.088 X X 31. Szendrı 4.326 X X 32. Szendrılád 1.861 X X 33. Szin 825 X X 34. Szinpetri 273 35. Szögliget 782 X X 36. Szılısardó 151 37. Szuhogy 1.238 X X 38. Teresztenye 26 39. Tomor 277 X 40. Tornabarakony 32 41. Tornanádaska 618 X X 42. Tornaszentjakab 257 43. Tornaszentandrás 280 44. Tornakápolna 21 45. Varbóc 68 46. Viszló 88 47. Ziliz 419 X 6

A kistérség demográfiai helyzete rossz. A települések népesség megtartó képessége fıleg az északi részen és a kis falvakban nagyon gyenge. Összességében a lakosságszám csökken. Egyes falvakban a roma lakosság aránya 50 % feletti, a kistérség területén becsült arányuk 30-35%-ra tehetı. Születési mutatóik igen magasak. A szegénység és a tartós munkanélküliség nemcsak a romákra jellemzı. A tartósan leszakadók között sok a megszőnt, vagy kihaló szakmákban bányász, kohász, szénégetı, mészégetı stb. szaktudással rendelkezı. Az innovációs képesség igen gyenge, tekintettel az alacsony iskolázottsági és képzettségi szintre. Az öregedı lakosság és a romák körében kicsi a képzési és átképzési hajlandóság, másrészt a képzett munkaerı számára sem biztosítható elegendı munkahely. A megszerzett szakmai tudás helyben nem érvényesíthetı. A keresett, vagy eladható tudással rendelkezıket a piac azonnal el is szívja a fejlettebb régiókba. A munkahelyek hiánya a helyi humán erıforrás fokozatos minıségcsökkenését eredményezi. A gazdaság jövedelem termelı képessége gyenge, a vállalkozások száma kevés. Többségük a kis-, és a mikro- valamint az egyéni vállalkozás kategóriájába tartozik, és tıkehiánnyal küzdenek. Ezzel magyarázható az alacsony pályázati aktivitás, mivel hiányzik az önerı, vagy a megvalósításhoz szükséges további fedezet. Középvállalkozás Edelényen kívül csak további három településen mőködik. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok. A kistérségben tradícionálisan az agrárszektor dominál. A mővelt terültek mellett azonban sok a parlagföld, a mőveletlen, elhanyagolt gyümölcsös. A föld nagy része alacsony termıképességő, aranykorona értéke kicsi. Sok az osztatlan, közös tulajdonú terület. A kis birtoknagyság mellett jellemzı ezekre a gazdaságokra a tıkeszegénység és az eszközállomány korszerőtlensége és elöregedése is. A tıkehiány ugyancsak gátló tényezı. A korszerő, vagy akár a régi termelési ismeretek, tapasztalatok hiánya is nehezíti az életképes, a piac igényeihez dinamikusan igazodó gazdaságok kialakulását. A gazdaságok életképességét növelné a birtoknagysághoz illeszkedı, piacképes termékek elıállítása. A hagyományos termékszerkezettıl való elszakadás jövedelmezıbb lehetne. A terület élelmiszertermelı potenciáljához képest kicsi az élelmiszeripari termelı, feldolgozó üzemek száma. A tej-, húsfeldolgozás és a zöldségek, gyümölcsök tárolása zömmel Miskolcon történik. A gyümölcsösökhöz nem tartozik vagy kevés az aszaló, hőtıház, pálinkafızı. 7

A kistérség ipara sohasem volt jelentıs, mőködését tekintve a borsodi nagyüzemek beszállítója volt. A bányászat, kohászat és a többi ipari üzem összeomlásával a beszállítók jelentıs része is tönkrement, így a 90-es évek elsı felében hatalmas munkanélküli tömeg zúdult a kistérségre. A kistérség idegenforgalmi lehetıségei sokszínőek. A Társulás területének egy része különösen védett. Az Aggteleki Nemzeti Park és a barlangrendszer a világörökség része. Gazdag a védett növény és állatvilág, a térség gazdag történelmi múltjának és a viszonylagos elzártságnak köszönhetıen pedig páratlan természeti értékekkel rendelkezünk. A sok látnivaló, programlehetıség ellenére azonban a térségben csak átmenı, egynapos turizmus van. Kevés a nívós szálláshely és alacsony a szolgáltatások színvonala. A kistérséghez tartozó települések a 27. sz. fıúton, illetve az arról leágazó mellékutakon közelíthetıek meg. A vasút a fıúttal párhuzamosan, Tornanádaskáig jár. Fı közlekedési eszköz az autóbusz és a személygépkocsi. A Kistérség közlekedési infrastruktúrája elavult, nehezen szervezhetı. A távolabbi településekre csak többszöri átszállással lehet eljutni. A vasútvonalnak vége szakad Tornanádaskánál, nem megy át a határon, gátolva ezzel a határmenti együttmőködés különbözı formáit. Az utak teherbírása kicsi, minısége rossz. A vezetékes infrastruktúra néhány helyen még hiányos. Több településen nincs gáz- és szennyvízvezeték, a már kiépített vezetékeken a rákötések száma meglehetısen alacsony. A kistérség területén nehézkesen bıvül a szélessávú (ADSL, Kábelnet) Internet-elérési lehetıség. A Társulás távol esik a gyorsforgalmi utaktól és a gazdaságilag fejlett régiók találkozási pontjaitól, s ez negatív hatással van a térség gazdasági fejlıdésére is. Vannak olyan települések, ahonnan egy óra alatt sem érhetı el az autópálya. Sporttörténet, sportélet A sport az egészségmegırzés és egészségfejlesztés leghatékonyabb formája, örömforrás, társadalmilag fontos értékek hordozója (akaraterı, versenyszellem, másokra való odafigyelés, fair play, felelısség magunk és mások iránt, közösségi szellem). Az edelényi kistérség huszadik századi történetében mindig kiemelkedı jelentıséggel bírt a sport. A század elsı évtizedeiben kialakult az a szervezeti forma, amely megfelelı keretet biztosított mind a kedvtelésbıl folytatott, mind a versenyszerő sportoláshoz. Ennek csúcspontja a 80-as évekre tehetı, amikorra a térség sportélete országosan elismertté vált. Az elmúlt években végbement társadalmi-gazdasági változások országosan - így helyben is - alapjaiban rengették meg a sporttársadalmat. Az erıfeszítések ellenére a szervezeti keretek 8

bizonytalanná váltak, a sportélet válságba került. Ez igaz akkor is, amikor néhány elhivatott ember munkájának köszönhetıen ebben az idıszakban is továbbra is él a sport a kistérségben. Az utóbbi években az önkormányzatok lehetıségeikhez képest, alapszinten támogatták a települések sporttevékenységét. Gazdasági, társadalmi környezet Magyarországon a megszőnı bázisvállalati rendszer, a csökkenı állami részarány a sportszervezeti bevételekben, a szigorodó gazdasági környezet gazdasági kényszerként hatott a társadalomra. A kistérségben is egyértelmővé vált, hogy az átalakuló gazdaság, bizonytalan gazdálkodói szféra, a kialakulóban lévı piacgazdasági viszonyok, a csak lassan gyarapodó társadalom jelenleg nem tudja biztosítani a sporttevékenységek szinten tartását. Az anyagi körülmények romlása a családok többségét is olyan helyzetbe hozta, hogy nem tudta fölvállalni a gyermekek és fiatalok mozgásigényének anyagi terheit. Ebben a helyzetben az önkormányzatok kötelezı feladatként kapták a települési sportfeladatok koordinálásának és finanszírozásának kötelezettségét. Az elmúlt idıszak testületi döntései, jogszabályi változások, a jelentıs sportsikerek vagy kudarcok, az ebbıl adódó új feladatok megjelenése szükségessé tették a sportlétesítmények, sportintézmények szerkezetének, feltételeinek, feladatainak áttekintését, több esetben a módosítását is. Edelény sporttörténete A sportban legnagyobb múlttal Edelény rendelkezik. Labdarúgás Az elsı szabályos labdarúgó mérkızést Edelényben 1913 augusztusában rendezték a finkei réten egy jó képességő miskolci csapat ellen. Az akkor nagy eseménynek számító rendezvényen jelen volt szinte az egész község, és utána reggelig tartó táncmulatságot rendeztek a helyszínen. Az elsı sportegyesület megalakítására 1921. március 6-án került sor Boldvavölgyi Sport Club néven. Késıbb a bányászat felfutásával a bányaüzemre támaszkodva hosszú éveken át - a bányák bezárásáig- az Edelényi Bányász SE a Megyei I. osztály illetve az NB III-as labdarúgó bajnokság meghatározó csapata volt. 9

Sajnos 2000-ben Edelényt is elérte az a krízis, ami a futball erkölcsi és anyagi leépüléséhez, majd a csapat 2001. ıszén történı megszőnéséhez vezetett a városban. Az önkormányzat a 2003. évben kérte fel a Bódva-völgyi Tömegsport Egyesületet, hogy hozza létre a labdarúgó szakosztályt, amihez 2 millió forint támogatást nyújtott. Kézilabda 1946. nyarán az ipartelepeken sorra alakultak a kézilabda csapatok. Így Edelényben is megalakult a nıi kézilabda, s már a kezdetek kezdetén nem találtak legyızıre. 1957-ben Bányász SE néven szerepeltek, ahol a kézilabdázók kezdték meg a mőködést elıször. /Forrás : Edelény Múltjából / 1980-as években is nagyon jól szerepeltek a lányok, Edelényi Bányász SE néven. 1978-1988 közötti idõszakban is az élvonalban szerepelt a nıi kézilabda a Megyei I. osztályban. Ifi csapatuk is volt. A lányok a bajnokság során bronzérmesek és ezüstérmesek is voltak. Sok tornán is jól szerepeltek. A hazai és külföldi edzıtáborozás alkalmával rendezett tornákon elıkelı helyen végeztek és gólkirályi címet, a legjobb kapus díjat is elhozták. 1990-ben szőnt meg a kézilabda. Sok év kihagyás után 2002-ben újra indult Edelényben a Bódva-völgyi Tömegsport Egyesület nıi kézilabda szakosztálya, ami sajnos a pénzhiány miatt 2006. évben meg is szőnt. Szendrı sporttörténete Szendrıben sporttal kapcsolatos tevékenységet az 1920-as évek elejérıl találni. 1923- ban alakult meg a Szendrıi Torna Egylet, mely elsıként labdarúgó szakosztályt mőködtetett. Az alakulás után nem sokkal már élénk külkapcsolatokat ápoltak Szendrı jelenlegi egyik testvér településével a szlovákiai Torna községgel. Rendszeresen rendeztek labdarúgó mérkızéseket. Jelentısebb és aktívabb sportélet az 1930-ban átadott modern iskola létrejöttével kezdıdött, valamint a szintén ekkor átadott hidegviző strandfürdı felépítésével. Ekkortól rendszeresek voltak a különbözı versenyszervezések, cserkész találkozók a létesítményekben. A második világháború után 1951-tıl jegyeznek megint sportéletet Szendrıben. Ismét labdarúgás sportágban rendeznek mérkızéseket a környékbeli települések részvételével. Ekkor a Szendrıi Vörös Meteor Egyesület színeiben sportoltak a szendrıi fiatalok. Jelentısnek mondható változás az 1963-ban megalakult Szendrıi MEDOSZ SE létrejöttével kezdıdött. Már 4 sportágban - labdarúgás, férfi-nıi kézilabda, sakk, asztalitenisz 10

- rendeztek versenyeket, illetve vettek részt különbözı szintő bajnokságokban. Ezen sportágak látványos eredményeit az 1980-as évek elején érték el, amikor is a településen széles körő összefogással megépült egy tornacsarnok, egy tanuszoda, egy tornaterem valamint kettı db aszfaltozott kézilabda pálya. Legtöbb sikerét ebben az idıszakban élte meg a szendrıi sport, mely a rendszerváltás idején bekövetkezett változásokkal kissé háttérbe szorult. 1992-tıl a megszőnı járási hivatalok térségi sportszervezési tevékenységét (szakember alkalmazás, iroda biztosítása ) Szendrıbıl irányították ekkortól néhány évig ismét komoly eredményeket értek el. Nagy szerepet kapott a tömegsport szervezése, például majd 10 éven keresztül rendszeres résztvevıi voltak a Kihívás napja rendezvényeknek, a különbözı sport spartakiádoknak. 1996-ban megalakult a Szendrıi Városi SE, mely 4 szakosztályt mőködtetett. A következı jelentısebb változás 2006, amikor is a meglévı sportegyesület megszőnik és létrejön a Szendrıi Városi Sport és Szabadidı Egyesület. Az Önkormányzat jelentıs támogatást nyújt az egyesületnek, ekkortól mőködik külön sport Bizottság is a testületen belül, és az alpolgármester egyben az Egyesület elnöke is. A fıbb eredmények már 2 év távlatában is jelentkeznek, pl. a labdarúgók bajnokságot nyernek, a természetjárók országos versenyeket szerveznek nagy részvétellel, a sakk szakosztályban sportolók a megyei bajnokság élmezınyében foglalnak helyet, a tömegsport szinten mőködı asztaliteniszezık rendszeresen versenyeznek. Jelentısnek mondható az iskolai sport is a városban, a külön mőködı II. Rákóczi Ferenc Diák SE szervezésében folyamatosan rendeznek kistérségi és megyei diák sport versenyeket. A sport helye, szerepe a kistérségi együttmőködésben Edelényi kistérség települési önkormányzati képviselı-testületei (1. sz. melléklet) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. (1) bekezdés h) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. (1) bekezdése (Ötv.), a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 3.. alapján, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. -a (Ttv.), valamint a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján. - a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttmőködési rendszere szervezeti keretének biztosítására, - térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az 11

egyes települések önkormányzatainak teljesítıképességét meghaladó önkormányzati feladathatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, mőködtetésére, fejlesztésére, - a térség intézményrendszerének integrálására, feladatellátásának összehangolására, fejlesztésére, - a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására, fejlesztésére, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére, - a közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök ellátására, a közigazgatás korszerősítésére a közösségi szolgáltatások térségi szinten történı kiegyenlített, magas színvonalú és minıségő ellátása érdekében társulási megállapodást kötöttek, mellyel létrejött az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása. Már ekkor megfogalmazódtak igények a sportfeladatok kistérségi szintővé emelésére. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv már lehetıvé tette, hogy a szervezetekben szakági szervezési-igazgatási funkciók is megjelenjenek, pl oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb. A Társulás a kötelezıen ellátandó feladatok mellett a sport feladatokat is térségi feladatellátás szinten látja el a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint. Feladatvállalás a kistérség megalakulásakor A Társulási megállapodásban önálló feladatként, valamint a közoktatási feladatok között jelennek meg a sportfeladatok: Többcélú Társulás a kistérség egészére kiterjedıen gondoskodik a jelen megállapodásban meghatározott térségi feladatellátásról. Sport feladatok: Térségi feladatok 1. Térségi szintő utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás. 12

2. Térségi iskolai sportversenyek szervezése, rendezése. 3. Sport rendezvénynaptár készítése, összehangolása. 4. Térségi versenyrendszer mőködtetéséhez segítségnyújtás (technikai és infrastrukturális háttér biztosítása) 5. Szabadidı- sport rendezvények szervezése, összehangolása. Közoktatási feladatok: 7. Pedagógiai szakszolgálati tevékenység útján: - nevelési tanácsadás, - logopédiai ellátás, - gyógy-testnevelés, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. Továbbfejlesztési javaslatok A kistérséghez tartozó önkormányzatok mellett 2 településen mőködik sporttal foglalkozó állandó bizottság. Sportreferens foglalkoztatásával is a két településen találkozunk. Edelény Bizottság neve: Önkormányzati sportreferens: Munkaviszonya: Iskolai végzettsége: Oktatási, Közmővelıdési, Ifjúsági és Sport Bizottság, van fıállás fıiskola Szendrı Bizottság neve: Önkormányzati sportreferens: Munkaviszonya: Iskolai végzettsége: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Bizottság, van társadalmi megbízatás fıiskola Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulásának munkaszervezetében 1 fı lát el térségi sportfeladatokat, a társulási tanács mellett nem mőködik sporttal foglalkozó bizottság. 13

A térség sportéletének fellendítése érdekében az összefogáson túl szükséges lenne az szervezeti háttér fejlesztése is. Szakmai Munkacsoport, Szakmai Bizottság felállítása szükséges, melynek tervezett feladata, hogy javaslatokat tegyen a sportprogramokra, a kiemelt rendezvényekre, a támogatásokra, a pályázati lehetıségekre. A mőködéshez elengedhetetlen feltétel a megfelelı szervezeti és anyagi háttér biztosítása, amiben a helyi és a központi forrásoknak egyaránt szerepük kell, hogy legyen. A munkacsoport tagjai a térség sportéletében kiemelkedı szerepet vállaló polgármesterek, testnevelı tanárok, sportegyesületi tagok, amatır sportolók közül kerülnének ki. Elıtérbe kerülhetne a közös gondolkodás, az együttmőködés, és a jelenleg nehézségekbe ütközı információáramlás is megoldottá válna. 1./1.1. Óvodák (állami és magánóvodák) A sport területén viszonylag pontosan körvonalazható az érintett sportszervezetek, létesítmények, intézmények, valamint használók köre, a feladat és erıforrás-megosztás lehetısége, az érdekeltség szintje és a tulajdonviszonyok helyzete. Az óvodák esetében kiemelt feladatként kell tekinteni a mozgásfejlesztést, mely két területen valósul meg: a.) szabad játék: a gyerekek spontán természetes mozgása b.) a kötelezı testnevelési foglalkozások és a gyógytorna Az egészséges, óvodába kerülı kisgyermek szeret mozogni. A feladat az, hogy megırizzük ha kell felkeltsük ezt a mozgáskedvet. A mozgáshoz, testneveléshez szükséges lehetıségek részben biztosítottak a kistérség 19 településén található óvodáiban. Az óvodák közül egy egyházi óvoda, 15 önkormányzati önálló vagy intézményfenntartó társulásban mőködı óvoda és ezeknek 3 tagóvodája mőködik Az óvodákhoz egy két kivétellel - tágas, nagy kiterjedéső játszóudvarok állnak rendelkezésre. Tornateremmel 2 óvoda, tornaszobával 4 óvoda rendelkezik. A mozgáshoz szükséges eszközök csak a nagyobb települések óvodáiban állnak rendelkezésre. A sporteszközök vásárlásának anyagi fedezetét, az eszközök további bıvítését, folyamatos cseréjét alapítványi támogatásokkal, pályázati és szülıi támogatásokkal, továbbá önkormányzati pénzekbıl biztosítják. 14

1./1.2 Általános iskolák, középiskolák, szakmunkásképzı intézetek, stb. Az iskola szempontjából a szaktárgyi feladatok, célkitőzések és elıírások teljesítését a tanulócsoportok száma, az osztályok létszáma, a tanárok felkészültsége, a létesítményellátottság, valamint a pénzügyi keret határozza meg. A kistérségben 18 településen összesen 11 önkormányzati általános iskola, 5 tagiskola, 2 alapítványi iskola, egy egyházi iskola mőködik jelenleg és egy középiskola, valamint egy második esély gimnázium és egy szakképzı iskola. Ezen intézményekben sport területén a tanterv által elıírt kötelezı testnevelés órák, továbbá az intézmények által megállapított és beindított sportszakkörök biztosítják a megfelelı mozgást a kistérségben tanulók részére. A gyermekek többsége kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentıs feladat ellátására. A különbözı sportágakban legkiválóbb tanulók a diákolimpia különbözı versenyein bizonyíthatják képességeiket. Ezeken a versenyeken az elmúlt évtizedekben tanulóink szép eredményeket értek el. Az életkor emelkedésével csökken a sportolási intenzitás ami a térség egyetlen gimnáziumának sportéletében is megmutatkozik. A 2008/2009-es tanévben 14 tanulócsoportban 356 tanuló vesz részt a testnevelés órákon. A testnevelés tantárgy oktatásának hatékonyságát nagymértékben gátolja, hogy az órák koedukáltak. Az órakeret is nagyon kevés: heti 2 óra. Részben az óraszámcsökkenés miatt is az utóbbi évtizedekben romlott az ifjúság fizikai teljesítıképessége, általános edzettségi állapota, másrészt a megváltozott életvitel, a számítógép és a televízió káros hatásai miatt. Ezt jól szemlélteti, hogy a gimnáziumban is nıtt az elmúlt években a gyógytestnevelésre utaltak és a felmentettek száma. A 356 tanulóból 6 állandó felmentett, 35 gyógytestnevelésre jár, 4 tanulónak könnyített testnevelés javasolt. Ez 45 tanuló, ami 12,6 %! A tanórán kívüli sportlehetıségek a tanulóknak: kézilabda, atlétika és kispályás labdarúgás. Az iskolák létesítmény ellátottsága A tanulók számára a megfelelı mozgást és versengést az általános iskolában sajnos még tornaterem sem biztosítja. Ahol éppen van, a felszereltségük elfogadható. A meglévı tornatermek zsúfoltak. Méretüket tekintve a jövıt illetıen bıvítésre szorulnának. Az iskolák nagy része sportpályákkal, illetve testnevelés órák levezetésére alkalmas szabad térrel rendelkezik. 15

Külön problémát okoz a sporteszköz és sportszerpiacon bekövetkezett árrobbanás, mert a sportszerek elhasználódásuk esetén nem, vagy csak részben pótolhatók a rendelkezésre álló keretbıl. Az iskolák tornaterem, sportpálya, és tanuszoda ellátottsága: Település Tornaterem kézilabdapálya Labdarúgópálya tanuszoda a településen Aggtelek X X Boldva X X X Borsodszirák X Bódvaszilas X X Edelény X X X X Hidvégardó X X X Lak X Nyomár X Perkupa X Rakaca X Szalonna tornaszoba X Szendrı X X X X Szendrılád X X X Szin X X X Szögliget X Szuhogy X X X Tornanádaska X A kistérségben az alsó és középfokú oktatási-nevelési intézmények testnevelı tanári ellátottsága nem megfelelı, ami pedig biztosítéka lenne a magas színvonalú munkának. A nagyobb iskolákban testnevelı tanárok munkaközössége mőködik. A tanórai testneveléshez szervesen kapcsolódó úszásoktatás Edelényben és Szendrın mőködtetett tanuszodában folyik, ami mindkét helyszínen túlzsúfolt, nagyrészt a székhely település általános iskolásait, óvodásait szolgálják ki. Szendrın az uszodában gyógy-úszás is folyik. Gyógytestnevelés A kistérségben a Családsegítı és Nevelési Tanácsadó Intézet által 1999-tıl mőködik gyógy-testnevelés, 2008. január 1-tıl a feladatot a fenntartóváltás miatt átalakult Edelényi Kistérség Többcélú Társulása Pedagógiai Szakszolgálati Intézet látja el és koordinálja. Sajnos az országos átlaghoz igazodva katasztrofális a gyerekek egészségi állapota. A gyermekek 16

egészségmegırzésében óriási szerepet kap a képzett szakemberek vezetésével folyó gyógytestnevelési foglalkozások beindulása. Gyógytestnevelést Edelényben, Boldván, Hívégardón, Perkupán és Bódvaszilason vehetnek igénybe a rászorul gyerekek, Szendrın gyógy-úszási lehetıség is adott. Ezeken a településeken heti rendszerességgel több 100 fı vesz részt az órákon. A gyógy-testneveléshez szükséges tornaszobát Edelényben pályázati pénzekbıl sikerült berendezni, a többi településen az iskolai tornatermek adnak otthont az óráknak. A gyógy-testnevelés orvosi felügyelettel, orvosi beutalókkal történik. Jelentıségük a szülık visszajelzései alapján is pozitív. Kár, hogy Edelényben a gyógy-testnevelést megfelelı gyógy-úszással nem lehet kombinálni az Általános Iskola uszodájának túlterheltsége miatt. 1./1.3. Diáksport egyesületek és az iskolai sportkörök A tanórán kívüli sportolási és szabadidıs lehetıségeket majd minden iskola kihasználja: diák sportkör, diák sportegyesület 7 település iskolájában nem mőködik, de tömegsportra a lehetıség minden iskola diákjainak adott. A diák sportkörök, egyesületek sportlehetıségei elsısorban a labdarúgás, a kézilabda és az atlétika, de az asztalitenisz, a sakk, a természetjárás is fontos jelentıséggel bír. Ahol tanuszoda üzemel ott az úszás is megjelenik a sportkörök tevékenységi körében. A diáksportkörök évente több alkalommal szerveznek térségi sportági versenyeket. A diáksportkörök mőködésére jellemzı, hogy azokon a településeken végeznek aktív sporttevékenységet, ahol a testnevelık nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkeznek és elkötelezettek a sport iránt. Az általuk irányított diáksportkörök, sportegyesületek, iskolák a legeredményesebbek a kistérségben: Szendrı: atlétika, sakk, labdarúgás sportágakban, Edelény: I. iskola: úszás, kézilabda, atlétika sportágakban, II. iskola: sakk, atlétika sportágakban, Perkupa: kisiskolások versenyén jól szerepelnek, országos bajnokságot is megnyertek már. Borsodszirák: asztalitenisz sportágban 17

1./1.4. Munkahelyek, vállatok, vállalkozások (stb.) sportolási lehetıségei Problémát jelent az országos átlaghoz igazodva, hogy a munkaadók még nem kellı mértékben ismerték fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megırzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a rekreációs sporttevékenység. A kistérségben nem találhatók meg a munkahelyi sportkezdeményezés csírái sem. I./1.5. Sportegyesületek (versenysport, utánpótlás nevelés, stb.) A versenysport feladata, a sportszervezetek sportolóinak a továbbfejlıdésének, versenyeztetésének biztosítása, a tehetséggondozás fontos feladatának ellátása és szórakozási lehetıség biztosítása a kistérségben élıknek. A kistérségben a versenysportot jellemzıen az Egyesületek szervezik. Kívánatos, hogy a gazdasági élet szereplıi szponzori tevékenységükkel részt vállaljanak, vagy növeljék részvételüket a különbözı szinten versenyképes sportágak forrásainak hosszabb távon történı biztosításához. A minél jobb feltételek megteremtésével elérhetı, hogy a kistérség sportolói felkészültebben és eredményesebben tudják a kistérség hírnevét öregbíteni a különbözı versenyeken, bajnokságokon, rendezvényeken. Az elért eredmények a példa erejével ösztönzıleg hatnak a felnövekvı nemzedék sportba való bekapcsolódására. Az élsport az ifjúság erkölcsi, fizikai nevelésére, személyiségformálására, valamint a testi-lelki jólétére pozitív hatást gyakorol. A kistérségben az egyesületek között a kistérségi adatbázis szerint 40 egyesület tevékenységi körei között jelenik meg a sport, de aktívan közülük kizárólag a kimondottan csak sporttevékenységet folytató 15 egyesület mőködik. Ezen egyesületek mindennapi mőködési és anyagi problémákkal küzdenek, többségüket a koncepció nélküli mőködés jellemzi. Jellemzıen labdarúgó szakosztállyal mőködnek, ahol még a szakképzett edzık hiánya is gondot okoz, a forrás és eszközhiányon kívül. A kistérség területén mőködı sportegyesületekre jellemzı, hogy nem rendelkeznek saját tulajdonú sportpályákkal, sporthelyiségekkel, az edzések-, foglalkozások megtartására az önkormányzatok létesítményeit veszik igénybe. 18

A kistérség legaktívabb, legeredményesebb egyesületei: Bódva-völgyi Tömegsport Egyesület A Bódva-völgyi Tömegsport Egyesületet 2002. március 5-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Az egyesület elsısorban a Bódva völgyében élık számára nyújt tömegsport lehetıséget és ezen tevékenységek szervezésében vesz részt. További célja a Bódva völgyében nem gyakorolt sportágak meghonosítása (technikai sportok, rögbi). E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi. Mőködtetett szakosztályok: Labdarúgó szakosztály 2003. évben alakult a labdarúgó szakosztály. 2004. évben a labdarúgócsapat megnyerte az Edelény Körzeti Labdarúgó-bajnokságot, ezzel jogot szerzett a Megyei II: osztályban való indulásra. 2004. júliustól beindították a serdülıcsapatot, a 7, 9 és 11 éves csapatokkal vesznek részt a Bozsik-program, illetve NUPI tornáin. A 2004/05. évi megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokságban az újonc csapat a 4. helyen végzett. A serdülık csoportjukban a 2. helyet szerezték meg. A Bozsik-tornákon több tehetséges gyermek is feltőnt, ami biztató a jövıre nézve. Motocross szakosztály Állandó taglétszám: 35 fı. 2002-ben bérelt területen motocross pálya kialakítására került sor, amelyet minden évben a lehetıségekhez képest bıvítettek. A pályán évente 2 alkalommal Kelet- Magyarországot átfogó versenyt rendeznek gyerekek, amatırök és profik számára. 2005-ben elindították az 5-6 éves gyerekek részére a motoros oktatást. Az oktatás iránt élénk érdeklıdés mutatkozik meg. 19

Darts Szakosztály A szakosztálynak a 2003. évben sikerült Steel Darts OB-t rendeznie, a "Karácsonyi darts kupa" pedig mára már hagyománnyá vált. Bódva-völgyi TE sportolója 2005. évben az év darts játékosa lett B.-A.-Z. Megyében. Kézilabda szakosztály Sok év kihagyás után 2002-ben újra indult Edelényben a Bódvavölgyi Tömegsport Egyesület nıi kézilabda szakosztálya. Megalakulása óta a Megyei I. osztályban szerepelt a csapat, a létszám 10-12 fı. Tárgyi feltételek alapszinten rendelkezésre állnak (mez, labda, háló), Edzési lehetıséget az Általános Iskola biztosított. 2006. tavaszán az egyesület új szakosztályt indított Bendegúz Focisuli néven, mely a fiatalabb korosztály (már óvodás korú is) futball oktatását, edzését valósítja meg és nagy népszerőségnek örvend. Edelényi Városi Sportegyesület Mőködtetett szakosztályok: Sakk Szakosztály A szakosztály 1984 novemberének végén alakult. Egy csapattal indult, mely a megyei II-ben szerepelt. Mára odáig fejlıdött, hogy három csapat vesz részt a különbözı bajnokságokban, ez az NB I/B, a megyei I. és megyei II. osztály. Legnagyobb sikereik: NBI. 2006/2007.évadban! Szakmailag bent maradt a csapat, de az óriási finanszírozási hiány miatt vissza kellett lépniük két osztályt, így az NB-II-be indultak 2007-ben. Ekkor a szakosztály tagsága 30 %-kal csökkent. A szakosztály tagsága jelenleg 35 játékos, közöttük a FIDE mestertıl a rajtengedélyes szintig terjed a játékerı. Évente két nemzetközi versenyt rendeznek, ez a megyében egyedülálló, de országos szinten is kiemelkedı. 20