AVIS Sportegyesület 1116 Budapest, Kecskeméti József u. 40. tel.: +36 70 335 33 37 e-mail: info@avisse.hu AVIS SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az Egyesület 2009. november 13-án az alábbi Alapszabályt fogadta el. 1. A Egyesület neve: AVIS Sportegyesület Az Egyesület rövidített neve: AVIS SE I. A SPORTEGYESÜLET ADATAI Az Egyesület székhelye: 1117 Budapest, Kecskeméti József utca 40. Az Egyesület működési területe: Magyarország Az egyesület ötletadói és alapító tagjai az AVIS Ablak Kft. és AVIS Copy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt dolgozói és tulajdonosai, ezért az egyesület nevének az AVIS Sportegyesületet adják. 2. Az Egyesület jogállása Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult. 3. Az Egyesület célja A Sportegyesület célja: tagjai sporttevékenységének biztosítása, versenyek, tanfolyamok szervezése, továbbá, hogy közös érdekeik védelméről gondoskodjék; tagjai részére a rendszeres testedzés és sportolás lehetőségének biztosítása; a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása; a sportegyesülettel kapcsolatban lévő oktatási, nevelési intézmények tanulói részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, a lakosság szabadidősportjának segítése; sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése. a vitorlázás népszerűsítése érdekében rendezvényeken való megjelenés, rendezvények szervezése Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az Egyesület alapvető feladatai: a) tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme;
b) tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása; c) a szövetségek, valamint más sportegyesületek által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel; d) a Sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkezők sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása, házi és nyílt sportesemények, versenyek, bajnokságok szervezése; e) együttműködés olyan oktatási és sportszervezetekkel, amelyek célja az egész magyar sport előmozdítása; f) az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása; g) információszerzés és közlés a tagok részére, a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása; h) kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató külföldi sportegyesületekkel, szervezetekkel; i) az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása; j) a sportági bajnoki, illetve kuparendszerben kiírt sporteseményeken való részvétel, ezek támogatása; k) a sportág céljainak elérése érdekében a szponzorálási és más kereskedelmi szerződések megkötése, ideértve - a Sporttörvény 36-37. -ában meghatározott módon - a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is; l) népszerűsíti a sportág mindhárom ágát, a versenyvitorlázást, a túravitorlázást, valamint a kedvtelési célú szabadidő vitorlázást és a természetvédelmet. A Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. [16. (1)] A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. [16. (2)] A Sportegyesület szakosztályt nem hoz létre. [17. (2)] A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. 2
II. A TAGSÁGI VISZONY 1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik rendes tagként azok a természetes, illetőleg tiszteletbeli és pártoló tagként azok a jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Az Egyesületi tagság formái: a) rendes tagság (természetes személyek), b) tiszteletbeli tagság (természetes személyek), c) pártoló tagság (jogi személyek). 2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. Az Egyesület rendes tagjává választásról a Sportegyesület elnöksége egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az Egyesület rendes tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen; c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók; d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak. Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. 3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az Elnökség felkérése alapján az a kiemelkedő oktatási, tudományos vagy sporteredményeket elért személy, aki a sport, illetőleg az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja. A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni és 3
javaslatot tenni, és egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon helyeken, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést. Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök). 4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. ), amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható. 5. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni; b) kizárással, melyről az elnökség dönt; c) a tag halálával; d) az Egyesület megszűnésével. Az Elnökség egyhangú döntés alapján az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárást tárgyaló elnökségi ülésre a kizárni kívánt tagot írásban meg kell idézni, ahol előadhatja védekezését. Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt a tagot, aki a tagsági díjjal a jogkövetkezményekre való felszólítás ellenére három hónapnál régebben hátralékban van. A jogkövetkezményekre való felszólítás tartalmaznia kell azt, hogy amennyiben a tag tagdíjhátralékát a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem rendezi, az Elnökség törölheti a tagot a tagok sorából. A törlést, illetve kizárást kimondó határozat ellen 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. 4
1. Az Egyesület szervei III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI Az Egyesület testületi szervei: a) Közgyűlés, b) Elnökség. Az Egyesület tisztségviselői: a) Elnök, b) elnökségi tagok. 2. A Közgyűlés A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente legalább egyszer tart, melyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót [stv 17. (1) a)]. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Rendes Közgyűlést bármikor jogosult összehívni. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a +1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az Elnök elnököl. Az Elnök akadályoztatása esetén a levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek. 5
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). Az jegyzőkönyvet és a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratokat, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Az iratok megfelelő kezelésére az Elnökség köteles. A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: a) Az Elnök és az Elnökség tagjainak megválasztása. b) Az Elnök és az Elnökség tagjainak visszahívása. c) Határozathozatal az Elnökség által előterjesztett, az Egyesületet érintő ügyekben, így az Egyesület álláspontjának kialakítása aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni. d) Az alapszabály, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak jóváhagyása, módosítása. e) A következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékének meghatározása. f) A tagok által előterjesztett indítványok megvitatása. g) Az Elnökség javaslata alapján döntés a tiszteletbeli tagságra, illetőleg a pártoló tagságra jelölt személyek megválasztása, felvétele ügyében. h) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás elleni fellebbezés, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása. i) Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása, tárgyévet követő év május 31. napjáig történik. j) Az éves költségvetés megállapítása. k) Más társadalmi szervezettel való egyesülés elhatározása. l) Feloszlás elhatározása. A Közgyűlés határozatait általában a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a b), d) és i) pontokat, a hol a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés a levezető elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlés a személyi döntések (a), b), i) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással, szavazócédulák segítségével hozza. 6
Az egyesület tisztségviselőjét akkor hívhatja vissza a közgyűlés, ha feladatait önhibájából eredően nem látja el, vagy nem a vonatkozó jogszabályok és ezen alapszabály rendelkezései szerint végzi, vagy ha magatartásával, tevékenységével súlyosan sérti vagy veszélyezteti az egyesület céljának elérését, vagy feladatai teljesítését. A visszahívást tárgyaló közgyűlésen a visszahívandó tisztségviselőnek lehetőséget kell kapnia álláspontja kifejtésére. A Közgyűlés az éves beszámolóról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. 3. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 (három) tagú Elnökség látja el, melynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 (három) év időtartamra választja. Az Elnökség tagjai az Elnök és 2 (kettő) fő elnökségi tag. Az elnökségi ülésre annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatóak meg. Az Egyesület Elnökségének tagjai: Bimbó Beáta Bimbó József Török Zoltán Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évenként tartja. Az elnökségi ülés határozatképes, ha minden elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha minden Elnökségi tag jelen van. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. 7
Az Elnökség feladatai: a) javaslat előterjesztése a Közgyűlésnek az éves tagdíj mértékére vonatkozóan; b) javaslat előterjesztése a Közgyűlésnek az éves költségvetésre vonatkozóan; c) saját ügytrendjének elfogadása; d) etikai szabályok elfogadása; e) döntés a tagfelvételi kérelmekről; f) javaslat előterjesztése a Közgyűlésnek tiszteletbeli taggá választásról, illetőleg pártoló tagként történő felvételről; g) az éves beszámoló elkészítése; h) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. 4. Az Elnök Az Egyesület Elnöke: Bimbó Beáta Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 (három) év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az Elnök hatásköre és feladatai: a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések előkészítése és levezetése; b) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés; c) az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és működésének irányítása; d) az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt; e) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása; f) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel való közlése; g) bankszámla feletti rendelkezés; h) a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett. 1. Az Egyesület vagyoni eszközei IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak, b) a jogi személy tagok átutalásai, c) az Egyesület rendezvényeinek bevételei. Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. 2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása 8
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. Az egyesületi bankszámla felett az Elnök önállóan rendelkezik a Ptk. 29.. (3) bekezdése alapján. Az Elnökség képviseleti joggal nem rendelkező tagjai együttesen rendelkezhetnek a bankszámla felett. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. 3. Az Egyesület megszűnésére a Stv. 17.. (4) (6) bekezdései az irányadók. (4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik. (5) A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Stv.) szabályait. (6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3- os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik megszűnésének megállapításával, valamint felszámolással. 4. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése e rendelkezés alkalmazásában a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17. (1) b)]. 5. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem visszaforgatja a létesítő okiratban foglalt tevékenységre. 6. Amennyiben az Egyesület éves árbevétele meghaladja az 5 (öt) millió forintot, a tagok az Elnökségtől elkülönült felügyelő szervet hoznak létre. V. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. (1) bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja. VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ezt az alapszabályt az Egyesület Alakuló Közgyűlése 2009. november 13-án fogadta el. 9