Civil Élet Egyesület, a tudatos fogyasztói szokások kialakításáért

Átírás

1 Civil Élet Egyesület, a tudatos fogyasztói szokások kialakításáért Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 12. (1) bekezdése szerint elhatározták a Civil Élet Egyesület létrehozását. A Civil Élet Egyesület Közgyűlése december 1-én az alábbi alapszabályt fogadta el: 1. JOGÁLLÁS 2. Az EGYESÜLET CÉLJA 3. Az EGYESÜLET FELADATKÖRE 4. Az EGYESÜLET TAGSÁGA 5. AZ EGYESÜLET VEZETŐ SZERVEI 6. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 7. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 1. JOGÁLLÁS 1.1 A Civil Élet Egyesület (továbbiakban: Egyesület) autonóm testület. 1.2 Az Egyesület jogi személy, képviseletére az elnök jogosult. 1.3 Az Egyesület székhelye: 1113 Budapest, Daróczi út 26. Mfsz Az EGYESÜLET CÉLJA 2.1 Az Egyesület céljai: Elősegíteni a tagok közötti hatékony és megbízható kommunikációt Kialakítani egy olyan fogyasztói kultúrát, amely során a fogyasztók tudatosan intézik vásárlásaikat Távlati cél a fogyasztók bizalmának helyreállítása a fogyasztói piacon kialakult negatív változások miatt, valamint a fogyasztási szokások trendjének élénkítése További cél az emberek egymás iránti bizalmának helyreállítása Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében 1

2 gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 3. Az EGYESÜLET FELADATKÖRE 3.1 A fogyasztói piacon a fogyasztók megfelelő informálása, számukra kommunikációs lehetőség biztosítása az informálódás érdekében. 3.2 A kommunikációs lehetőség biztosítása keretében: kezdeményezi, koordinálja, szervezi a fogyasztók és a szolgáltatók közötti információáramlás, kommunikáció minőségbeli javulását tagjai számára lehetőséget biztosít az individuális véleménynyilvánításra, tapasztalatcserére a szolgáltatásokkal kapcsolatban megszervezi, és kommunikációs lehetőséget biztosít tagjai számára a kapcsolatépítésre tagjai körében rendezvények szervezésével bizalom, és kapcsolatépítő lehetőséget biztosít tagjai számára kommunikációs csatornákat, eszközöket biztosít az egymás közti párbeszéd megkönnyítése érdekében tagjainak informálódási lehetőség biztosítása annak érdekében, hogy megfelelő teljes körű tájékoztatás mellett választhassanak szolgáltatás / szolgáltatót vásárlásaik alkalmával felület biztosítása, ami lehetőséget kínál a szolgáltatások minősítésére, tapasztalatok megosztására, cserélésére. 3.3 Az érdekegyeztetés keretében: segíti a tagjai és a szolgáltatói ipar közötti együttműködés fejlődését információs, egyeztető, döntés-előkészítési és döntési együttműködést alakít ki és tart fenn a társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel és érdekcsoportokkal olyan területeken, ahol a tagok érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és 2

3 szükségessé teszi. 3.4 Kapcsolattartás keretében, többek között: a szolgáltatói ipar tevékenységének nyomon követése, vele való kommunikáció folytatása az aktuális tervekről, trendekről az Egyesület ellátja - a szükséges mértékben - a fogyasztói igények, érdekek képviseletét. Erről kommunikál a szolgáltatói iparral és informálja a tagokat az aktuális fogyasztói trendekről. 3.5 Egyéb feladatai keretében, többek között: folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű általános fejlesztési célokról, elgondolásokról elősegíti a fejlett technológiák, kereskedelemtechnikai megoldások, eljárások stb. bevezetését és elterjesztését felületet biztosít tagjai számára, hogy tapasztalatait megosszák egymással, és minőségi szolgáltatásokat ajánlják egymás számára rendszeres tájékoztatást nyújt tagjainak a piacot meghatározó változásokról az Egyesület feladatai eredményes ellátását segítő vállalkozásokban vesz részt. 4. Az EGYESÜLET TAGSÁGA 4.1 Egyesületnek pártoló és rendes tagjai lehetnek. Az Egyesület tagja lehet bármely magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, intézet, intézmény, amely (aki) vállalkozási tevékenységet végez, az Egyesület alapszabályát magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja, a tagdíj fizetését vállalja. 4.2 tagok jogállása: rendes tag, pártoló tag. 4.3 Rendes tag: bármely magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, intézet, intézmény lehet tag. A rendes tag 1 szavazattal rendelkezik. Az Egyesületi tagsági felvételét a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. Az belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökéhez kell benyújtani. A kérelmet az elnök terjeszti az Elnökség elé. Az Egyesület rendes tagjává történő felvételről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökség elutasító 3

4 döntése esetén a sérelmet szenvedett fél az Egyesület közgyűléséhez fordulhat, amely jogosult az Elnökség elutasító döntését megváltoztatni Az Egyesület rendes tagjainak vagy írásban meghatalmazott képviselőinek jogai: részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen; bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók, amennyiben nem esik a jogszabályban megfogalmazott korlátozások hatálya alá; jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; jogosult az Egyesület által igénybe vett szolgáltatások használatára annak érdekében, hogy segítse a szervezetet céljainak elérésében; a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak; javaslatokat, indítványokat tehet, kezdeményezhet Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; az Egyesület bankszámlájára minden hónapban, a megjelölt határidőig a tagdíjat befizetni; rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el és jogosult az Elnökség határozatának megváltoztatására; a gazdálkodó munkájában az Egyesület többi tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni. 4.4 Pártoló tag: bármely magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, intézet, intézmény lehet pártoló tag. A pártoló tag nem rendelkezik szavazattal, és tisztség viselésére nem választható. Az Egyesület pártolói tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként. Az belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökéhez kell benyújtani. A kérelmet az elnök terjeszti az Elnökség elé. Az Egyesület pártoló tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökség elutasító döntése esetén a sérelmet szenvedett fél az Egyesület közgyűléséhez fordulhat, amely jogosult az Elnökség elutasító döntését megváltoztatni Az Egyesület pártoló tagjainak vagy írásban meghatalmazott képviselőinek jogai: részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; pártoló tag jogosult a megállapodásban rögzített, az Egyesület által igénybe vett szolgáltatások használatára annak érdekében, hogy segítse a szervezetet céljainak 4

5 elérésében; a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak; javaslatokat, indítványokat tehet, kezdeményezhet Az Egyesület pártoló tagjainak kötelességei: kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el és jogosult az Elnökség határozatának megváltoztatására; az Egyesület által meghatározott etikai normákat betartani; a gazdálkodó munkájában az Egyesület többi tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni; a pártoló tagok az Egyesület bankszámlájára minden hónapban, a megjelölt határidőig önként vállalt hozzájárulást fizetnek; szolgáltatás igénybevétel esetén a pártoló tag teljes felelősséggel tartozik az általa okozott esetleges, Egyesületet érintő károkért. 4.5 Pártolói tag jogviszony keletkezése. Minden olyan magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, intézet, intézmény lehet pártoló tag, amely anyagi támogatással segíti az Egyesület munkáját, céljainak elérését. Pártolói taggá válásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. 4.6 A tagok belépése, és pártolói tagviszony létrejötte önkéntesen történik. A belépő tag, vagy pártolói tag nyilatkozik arról, hogy az Egyesület alapszabályát és a tagok együttműködésének és piaci magatartásának etikai normáit magára nézve kötelezőnek ismeri el. 4.7 A tagság megszűnése kilépés törlés kizárás természetes személy halála nem természetes személy jogutód nélküli megszűnése A tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépés bármikor bejelenthető, és a bejelentés időpontjától hatályos A kilépési szándék bejelentése, illetve a tagsági viszony megszűnése nem mentesít a már esedékes tagdíj megfizetésének kötelezettsége alól Megszűnik a tagság akkor is, ha a nem természetes személy tag működése 5

6 jogutód nélkül szűnik meg. A tagság megszűnésének időpontja ebben az esetben a tag jogutód nélküli megszűnésének időpontja Ha a tag - felhívás ellenére - nem teljesíti az Alapszabály- szerinti, valamint a Belépési Nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit, vagy tevékenysége egyéb módon sérti az Egyesület, az Egyesületben tömörült tagok értékrendjét, az Elnökség jogosult a tagot az Egyesület tagjai közül kizárni. Az Egyesület a tagot a kizárási szavazás előtt köteles írásban értesíteni, és számára szóbeli védekezési alkalmat, jogorvoslati lehetőséget biztosítani. A tag kizárása az Elnökség kétharmados többségének szavazatával történik. A tag kizárására vonatkozó elnökségi határozat - nem halasztó hatályú - felülvizsgálását kérheti a közgyűléstől. Az Egyesület jogosult a kizárás tényét nyilvánosságra hozni A pártoló tagság megszűnik írásbeli bejelentésre kilépéssel, vagy az Elnökség kizáró határozatával, amennyiben az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. 5. AZ EGYESÜLET VEZETŐ SZERVEI 5.1 Az Egyesület szervei Közgyűlés, Elnökség, 5.2 Az Egyesület tisztségviselője: az elnök, és az alelnökök. 5.3 A közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely az Egyesület tagjainak összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Tisztújító közgyűlést ötévente kell tartani A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek. 6

7 5.4 A közgyűlés hatáskörébe tartozik: az Egyesület alapszabályának jóváhagyása és módosítása, az elnökség éves beszámolójának elfogadása és a következő évi munkaterv jóváhagyása, melynek része a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységről szóló beszámoló, illetve terv, az Egyesület elnökségének, vezető tisztségviselőinek megválasztása, és felmentése. A felmentést kezdeményezheti a közgyűlés, ha bármelyik tisztségviselő a közügyektől való eltiltás hatálya alá került határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni, minden olyan feladat, amelynek megtárgyalását az Egyesület elnöksége a közgyűlés elé utalja, döntés az Egyesület megszűnéséről és vagyonfelosztásáról, valamint más társadalmi szervezethez való csatlakozásáról, illetve más társadalmi szervezettel való egyesülésről, Elbírálja az Elnökség tagfelvételi kérelmet elutasító döntése elleni fellebbezéseket, Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét; Elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést Elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját Éves költségvetés megállapítása A tisztségviselők lemondásának elfogadása. 5.5 A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb 1 hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni. A határozatképtelenség miatt elmaradt taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább 1 órai időköznek kell eltelnie. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlésen az elnök elnököl. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért két tag hitelesít. A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya 7

8 (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el. 5.6 A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazással jogosult megválasztani a Közgyűlés az ügyintéző és képviseleti szerveit is, kivéve ha a közgyűlés titkos szavazást rendel el. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a jelen lévő tagok egyharmadának kezdeményezésére. A Közgyűlés, az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti. 5.7 Az Egyesület alapszabályának és annak módosításának jóváhagyásához, más szervezethez való csatlakozásához, megszűnése kimondásához kétharmados többség kell. 5.8 Az Egyesület elnöksége Az Egyesület elnökségének feladata: irányítja az Egyesület tevékenységét és két közgyűlés között annak jogait gyakorolja, a közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett, kidolgozza és végső jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület szervezeti és működési szabályzatát irányítja az Egyesület gazdálkodását, 5.9 Az elnökség tagjai: az elnök és két alelnök Az elnök és alelnökök megválasztása 5 (öt) évre szól és megújítható Az Egyesület elnökségi ülései egyes napirendi pontjainak megvitatásához az Egyesület elnöksége tanácskozási joggal a tagok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja Az Egyesület elnöksége szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tart ülést. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza Határozatképtelenség esetén a legkésőbb 18 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott 8

9 ülések akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait Az elnök feladatai: a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése; konferenciák és más rendezvények szervezése; a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés; az Egyesület működésének irányítása; képviseli az Egyesületet A közgyűlés az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában további szerveket hozhat létre. 6. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 6.1 Az Egyesületet harmadik személyek előtt az Egyesület elnöksége nevében az Egyesület elnöke önállóan képviseli. 6.2 Az Egyesület elnöksége útján saját nevében közvetlen kapcsolatot tart az illetékes főhatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel. 7. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 7.1 Az Egyesület tagdíjból és egyéb bevételeiből gazdálkodik a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint. 7.2 Az éves tagdíj összegét - az alapítás évének kivételével- az Elnökség jogosult meghatározni. 7.3 Az Egyesület megszűnését kimondó közgyűlés határoz az Egyesület vagyonának felosztásáról. Ennek hiányában a vagyont a szakmai érdekképviseleti célokra kell felhasználni. 9

10 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az Alapszabályt a december 1. napján megtartott alakuló közgyűlés fogadta el. Budapest, december 1... Egyesület elnöke.. Jegyzőkönyv hitelesítő.. Jegyzőkönyv hitelesítő 10