EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES A 2009-10-es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata Környezet és Energia Operatív Program 4. prioritás: A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 2008. december 15. A DV ISORY

TARTALOMJEGYZÉK A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA...3 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) HÁTTERE, FOLYAMATA...5 1.1. Előzmények...5 1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája...5 1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata...9 1.4. Az értékelés során tapasztalt nehézségek...11 2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA...13 2.1. Az akcióterv bemutatása...13 2.1.1. A prioritás céljai...14 2.1.2. Az akcióterv tartalma...14 2.1.3. Változások a korábbi akciótervhez képest...14 2.1.4. Alternatívák szerepe...16 2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája...16 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák...16 2.2.2. Fejlesztési programok...17 2.2.3. Releváns irányelvek, stratégiák...18 3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA...19 3.1. Az érintett környezeti tényezők...19 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélküli várható folyamatok...21 4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK...22 4.1. A konstrukciók értékelése...22 4.2. Az akcióterv hatásainak összefoglaló értékelése...36 4.3. Országhatáron átnyúló hatások...38 4.4. Cross-border impacts...38 5. AZ AKCIÓTERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK...39 5.1. Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások...40 5.2. Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások...40 6. A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK HASONLÓ KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI...42 6.1. Közép-magyarországi Operatív Program...42 6.1.1. Konstrukciók várható hatásai...43 6.1.2. Ajánlások...43 7. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITORINGJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK...44 MELLÉKLETEK...46 2

A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA A KPMG Tanácsadó Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából elvégezte az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó 2009-2010 időszakra szóló környezetfejlesztési akciótervek Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV). Jelen dokumentum a KEOP 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás, valamint a KMOP 3.3.3. Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése konstrukció vizsgálati eredményeit mutatja be. A stratégiai környezeti vizsgálat során módszertani egyeztetéseket folytattunk egyrészt az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégekkel, konzorciumokkal az értékelés lényeges elemeit, vezérfonalát, a környezeti tényezők terminológiáját, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menetét illetően. Másrészt az akciótervek tervezőivel az egyes konstrukciók részleteinek illetve a környezetre gyakorolt hatásainak jobb megismerése érdekében. Az akciótervek kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A KEOP 4. prioritási tengelyének célja, hogy az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez. Céljai alapján a prioritás a 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság fő célkitűzéshez kapcsolható. A prioritás 2009-2010-es akcióterve 5 konstrukciót tartalmaz: - 4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból - 4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés - 4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés - 4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció - 4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A KMOP Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése konstrukció az azonos elnevezésű KEOP akcióterv 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciói által támogatható tevékenységeket foglalja magában, ezért az ezekre vonatkozó hatásvizsgálat és ajánlások a KMOP esetén is fenntarthatók. A konstrukciók céljaiból és a támogatható tevékenységekből kiindulva határozhatók meg az érintett környezeti tényezők. (A lehetséges környezeti tényezők: föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom.) Jelen akcióterv esetében mindegyik környezeti tényező érintett, melyekre vonatkozóan a jelenlegi állapotot illetve a beavatkozások nélkül várható tendenciákat a jelentés részletesen tartalmazza. Az akcióterv keretében támogatott intézkedések alapvetően összhangban vannak a prioritás céljaival. A konstrukciók az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájárulnak az ellátásbiztonság fokozásához és az importfüggőség csökkenéséhez. A 4.2.0., a 4.3.0., a 4.4.0. és a 4.5.0. konstrukciók egyes támogatható beruházásai a környezet- és klímavédelem céljainak elérését is segítik. Az importfüggőség mérséklésének célja azonban a környezetvédelmi célokkal konfliktusba kerülhet. A magas szintű technológiák alkalmazása valamennyi vizsgált konstrukció esetében pozitív gazdasági és társadalmi folyamatokat generálhat. A 4.3.0. konstrukció által kiemelten kezelt helyi kezdeményezések támogatása növelheti a vidék társadalmi megtartó képességét, illetve környezeti és fenntarthatósági szempontból is előnyös lehet. 3

A megújuló energiaforrások használata energiaforrás típusonként eltérő mértékű környezetterheléssel jár. A fosszilis energiahordozó kiváltásával elért pozitív hatásokat leginkább a biomassza alapú energiatermelés esetében kompenzálhatják túl a felmerülő új, negatív környezeti hatások. Az energiatermelést célzó beruházások esetében tehát a környezetre, legfőképpen a levegő minőségére gyakorolt hatások nagymértékben függnek a megújuló energiaforrás típusától, ezért elemzésünket a 4.2.0., a 4.4.0., és 4.5.0. konstrukciók esetében az ennek típusonként részleteztük. A 4.3.0. konstrukció keretében támogatható gyártókapacitások működtetése viszont egyértelműen növeli a környezetterhelést, illetve a 4.6.0. konstrukció által támogatott nagy és közepes kapacitású bioetanol gyárak esetében pedig az alapanyag szállítási igény igen magas, ezért a konstrukció levegőminőségre gyakorolt hatása összességében nem lehet pozitív. A bioetanol üzemek létesítésével kapcsolatban ezen felül felmerül az élelmiszercélú felhasználással való konfliktus kérdése, ami társadalmi elégedetlenséget szülhet, illetve várhatóan a zöld energia társadalmi megítélését is rontja. Magas alapanyagárak esetén ezen túl az üzemek fenntarthatósága is megkérdőjeleződik. A vizsgált konstrukciók határokon átnyúló hatásokat is generálhatnak. Amennyiben a fejlesztések révén hosszú távon csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, a támogatások hozzájárulnak a légkör védelméhez és a klímaváltozást kiváltó hatások csökkentéséhez. Ezen felül az alapanyagként biomasszát hasznosító kapacitások fejlesztése az alapanyagárak növelése mellett várhatóan a biomassza import növekedését is maga után vonja. Ez egyrészt a biomassza termelés által generált negatív környezeti hatások egy részét az országhatárokon túlra tolja, másrészt a szállítási igény növekedésén keresztül a teljes légszennyező anyag kibocsátást növeli, ezáltal a fosszilis energiahordozók használatának mérséklésétől esetlegesen várható pozitív környezeti hatásokat csökkentve. A biomassza import növekedése egyben az importfüggőség csökkentésének céljával ellentétes irányba hat. A hatásvizsgálat eredményeit figyelembe véve, a konstrukciók pozitív hatásainak erősítése érdekében javasoljuk a pontozás során az alábbiakat előnyben részesíteni: - energiatermelés célú projektek esetében a kogenerációs energiatermelés, - energiahatékonyság BAT-hoz viszonyított értéke, - költséghatékonyság, - pénzügyi fenntarthatóság, - az üvegházhatású gáz kibocsátást összességében csökkentő projektek, - hulladék-, illetve melléktermék-hasznosításával járó fejlesztések. Javasoljuk továbbá aktív projektgenerálási tevékenység végzését, főként a 4.3.0. konstrukció esetében, valamint javasoljuk a támogathatóságot megfelelően előkészített projektekre korlátozni, ami a projekt terv kidolgozottsága mellett a szükséges engedélyek beszerzését jelenti. A negatív környezeti hatások egy része a támogatási feltételrendszer alkalmas kialakításával, a megfelelő megelőző és követő intézkedésekkel kiküszöbölhető. Ennek érdekében valamennyi pályázat esetében javasoljuk előírni hulladékkezelési terv készítését, valamint a terv végrehajtásának nyomon követése, ellenőrzését. Javasoljuk továbbá a projektek környezeti hatásvizsgálatának elvégeztetését, illetve a megvalósítás és a működtetés alatt felmerülő környezeti hatásoknak független szakértők általi monitorozását. A biomassza energetikai célú hasznosítása során felmerülő káros környezeti hatások jelentéségének csökkentése érdekében jelentésünk vonatkozó részében további javaslatokat teszünk az értékelési szempontrendszer kialakítására vonatkozóan. 4

1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) HÁTTERE, FOLYAMATA 1.1. Előzmények A jelentős környezeti hatású akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2008. június 17-én bocsátott ki ajánlattételi felhívást. A KPMG Tanácsadó Kft a felhívásban szereplő 4 témakör közül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára nyújtotta be ajánlatát 2008. június 30-án, melynek elfogadását az NFÜ 2008. július 10-én tette közzé. Az SKV jelentés elkészítésének jogszabályi háttere a következő: - az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelve - a Kormány egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) rendelete Az értékelés során alkalmazott módszertan meghatározó dokumentumai az alábbiak: - a Greening Regional Development Programmes project team által 2006 februárjában kiadott Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013 című segédlet - The Handbook on environmental assessment of regional development plans and EU Structural Funds programmes című segédlet (1998, DG Environment) A KEOP 2009-10-re vonatkozó akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatai nagymértékben támaszkodnak a korábbi KEOP-hoz kapcsolódó környezeti értékelésekre is: - A Környezet és Energia Operatív Program stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. június 12., (Projektvezető és témafelelős: Dr. Szilvácsku Zsolt) - KEOP 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése akciótervének stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. május 24. (Készítette: az EX ANTE Tanácsadó Iroda, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda és a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ konzorciuma) 1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája Az ajánlattételi felhívás IV. témaköre a KEOP, valamint a regionális operatív programok egyes beavatkozásait foglalja magába, kilenc intézkedés-típus mentén. Mivel a KEOP akciótervek SKV jelentéseit célszerű a prioritások mentén tárgyalni, a következő táblázatban bemutatjuk a felhívásban szereplő kilenc intézkedés-típus és a KEOP hat prioritásának összefüggését. 5

Intézkedés típusok Akciótervek 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése 5. Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.1. KEOP 4. prioritás KEOP 5. prioritás 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.3. KEOP 2.1. KEOP 2.2. KEOP 2.5. 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.2. 5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések KEOP 6.1. KEOP 6.2. KEOP 6.3. 6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések KEOP 2.3. KEOP 2.4. KEOP 2.6. 7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) KEOP 3.1. KEOP 3.2. KEOP 3.3. Az összes konstrukció érinti. 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 6

Intézkedés típusok Akciótervek 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése KMOP 3.3.3. 5. Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések 6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések 7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) DAOP 5.2.1.C DDOP 5.1.4.A,B EAOP 5.1.2.B EMOP 3.2.1.A KDOP 4.1.1.A KMOP 3.3.1.A NyDOP 4.1.1.A DAOP 5.2.1A,B,C DDOP 5.1.5.A,B DDOP 5.1.5.C,D EAOP 5.1.2D1,2,3 EMOP 3.2.1C,D,E KDOP 4.1.1. C,E KMOP 3.3.1.B,C NyDOP 4.1.1.B NyDOP 4.2.1. DAOP 5.2.1.E EAOP 5.1.2C1,C2 EMOP 3.2.1.B KDOP 4.1.1.B KMOP 3.3.2. NyDOP 4.1.1.C KMOP 3.2.1. KMOP 3.2.2. KMOP 3.2.3. Az összes konstrukció érinti. KMOP 3.3.4. NyDOP 4.1.1.D 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 7

Jelen dokumentum a 4. prioritás SKV jelentése, mely prioritás az 1. intézkedés típushoz kapcsolódik. A dokumentum felépítése a felhívás mellékletében meghatározott tematikának megfelelően a következő: Az SKV jelentés közérthető összefoglalása 1. fejezet: Az SKV jelentés elkészítésének folyamata, az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 2. fejezet: Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákkal, programokkal, tervekkel; valamint az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése Az akciótervekben történt változások, és az alternatívák kérdésének elemzése 3. fejezet: Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának, környezeti problémáinak rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül. 4. fejezet: Az adott tervnek az érintett környezeti tényezőkre föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom gyakorolt valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. 5. fejezet: A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása, valamint a terv megvalósításánál a szennyező fizet elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére. 6. fejezet: Javaslatok a jelen akciótervben meghatározott konstrukciókhoz hasonló regionális operatív programokban szereplő beavatkozások környezeti szempontú módosítására. 7. fejezet: A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése. Mellékletek 1. sz. melléklet: A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2. sz. melléklet: Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok Az SKV jelentések tematikáját, elkészítésének vezérfonalát és az értékelés irányadó kérdéseit az alábbi táblázat tartalmazza. 8

Környezeti tényező 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 3. Levegő és éghajlat 5. Települési környezet 7. Ember és társadalom Cél A környezeti tényezők terhelésének csökkentése A szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, A keletkező hulladék egy részének hasznosítása Az éghajlatváltozást befolyásoló tényezők minimalizálása és csökkentése Hatékony forrás-felhasználás és hulladékkezelés Települési fejlesztése infrastruktúra Ellátásbiztonság növelése Importfüggőség csökkentése Gazdasági fejlődés Területi kohézió Fenntartható közösségek Életminőség javulása Az értékelés irányadó kérdései Milyen mértékben fogja az akcióterv teljes egészében, illetve az egyedi intézkedések következtében a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - a fosszilis energiahordozók felhasználási arányát csökkenti? - a megújuló energiahordozók felhasználási arányát növeli? - ösztönzi a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítását? - ösztönzi a szennyvíz energetikai célú hasznosítását? a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - csökkenti az energiatermelő tevékenységből adódó káros anyag kibocsátást? - népszerűsíti a megújuló energia használatát? - támogatja a szénmegkötő projekteket? - a helyi piacok és szolgáltatások fejlesztése által csökkenti a szállítás szükségességét? - népszerűsíteni a klímaváltozás várható környezeti hatásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket? a cél elérését elősegíteni azáltal, hogy - új, magas szintű technológiák alkalmazását ösztönzi? a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - a fosszilis energiahordozók felhasználási arányát csökkenti? - a megújuló energiahordozók felhasználási arányát növeli? a cél elérését elősegíteni azáltal, hogy - új gazdasági lehetőségeket teremt? - új munkalehetőségeket teremt? a támogatott fejlesztések térben megfelelő kialakításával elősegíteni a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek fokozottabb részvételét a gazdasági fejlődésben? javítani a vidék megújulásának lehetőségeit? a helyi piacokat és szolgáltatásokat komplex módon fejleszteni? elősegíteni energetikai szempontból önellátó gazdaságok, közösségek létrejöttét? a célok elérését elősegíteni azáltal, hogy - csökkenti a környezetterhelést, ezen belül kiemelten a levegőszennyezést? 1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az SKV értékelés az akcióterv-tervezési folyamat és -dokumentáció szerves része. A kapcsolódó uniós 2001/42/EK direktíva szerint a környezeti vizsgálat egy olyan folyamat, mely az akcióterv konstrukciói pozitív és negatív környezeti hatásainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, és ez alapján javaslatokat fogalmaz meg az akcióterv véglegesítéséhez. A stratégiai környezeti vizsgálat eredménye az SKV jelentés, mely az akcióterv környezeti hátterét, várható pozitív és negatív környezeti hatásait mutatja be. Az előzetes vizsgálati eredmények, a megfogalmazott vélemények és javaslatok alapján az SKV kidolgozója lefolytatja a szükséges 9

egyeztetéseket, interjúkat az akcióterv készítőivel, támogatja a környezeti jelentés társadalmi egyeztetésének lebonyolítását, valamint a döntésekhez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységeket. A KEOP 2009-10-es akciótervek SKV értékelésére vonatkozó projekt főbb mérföldkövei az alábbiak voltak: Projektindító megbeszélés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel 2008. augusztus 5. A megbeszélést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Stratégiai Értékelési Főosztálya (NFÜ SÉF) kezdeményezte, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó akciótervek stratégiai környezeti vizsgálataihoz elengedhetetlen információk, ütemtervek egyeztetése érdekében, melyen részt vett mind a négy nyertes pályázó cég, illetve konzorcium. A megbeszélésen elhangoztak azok a technikai jellegű információk, módszertani elvárások, melyeket a vizsgálatok során szem előtt kell tartani. Projektindító megbeszélés a KEOP Irányító Hatósággal 2008. augusztus 7. A megbeszélés a környezeti vizsgálatok előkészítési szakaszát volt hivatott elindítani, melyen a KEOP IH részéről Heltai László és Kasza György vett részt. A megbeszélés keretében a tanácsadók ismertették a stratégiai környezeti vizsgálat tervezett feladatait, ütemtervét, illetve módszertanát. A megbeszélés megteremtette a munka folyamán szükséges együttműködés, a későbbi szakmai egyeztetések alapjait. Az SKV-t készítő cégek, konzorciumok módszertani egyeztetése 2008. augusztus 11. A 2008. augusztus 5-én tartott projektindító megbeszélésen felmerült annak a gondolata, hogy a különböző operatív programokhoz kapcsolódó értékelések módszertanát különös tekintettel a környezeti tényezők meghatározására össze lehetne hangolni. Ennek megvalósítása érdekében szervezte meg a KPMG Tanácsadó Kft. a négy cég, konzorcium egyeztetését, melyen Mozsgai Katalin (Öko Zrt.), Varga Viktor (EX ANTE Tanácsadó iroda), Dr. Medgyes Tamás és Vass István (INNOV Hungaricum Kft.), valamint a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársai vettek részt. Az egyeztetés eredményeként meghatározásra kerültek az értékelés lényeges elemei, vezérfonala, a környezeti tényezők terminológiája, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menete. Az egyeztetés eredménye később a megbízó által is elfogadásra került. Szakmai egyeztetés az akcióterveket készítő munkacsoportokkal 2008. augusztus 26-27. 2008. szeptember 2. A munkacsoportokkal történő egyeztetésekre az értékeléshez szükséges információk megszerzése és bővítése okán került sor. A 9 munkacsoporttal 8 különböző időpontban találkoztak a tanácsadók (a fenntartható életmód és fogyasztás valamint az e-környezetvédelem munkacsoportokkal a megbeszélés ugyanazon időpontban, egy megbeszélés keretében került sor) annak érdekében, hogy a tervezett akciótervek szűkös információit bővítsék, a tervezés körülményeit, az előző akciótervekhez képest történt változtatásokat és azok okait feltárják. Az energetikával foglalkozó munkacsoporttal 2008. augusztus 26-án egyeztettek az SKV készítői. A módszertan és a jelentés-forma egyeztetése a megbízóval 2008. szeptember 2. Az SKV jelentések elkészítését megelőzően a tanácsadók szükségesnek tartották, hogy a kialakított módszertant és a jelentésformát egyeztessék a megbízóval. Az egyeztetésre 2008. szeptember 2-án került sor Kenyeres Kinga és Fekete Gergely (NFÜ SÉF) részvételével. A megbízók az értékelési módszertant megfelelőnek tartották, és elfogadták. 10

Az étékelések szakmai tartalmáról történő egyeztetések a munkacsoportokkal folyamatos Az előzetes akciótervek alapján a tanácsadók megkezdték az előkészítési munkákat, felvázolták a beavatkozások lehetséges hatásait a környezeti tényezőkre, melyeket a munkacsoportokkal egyeztettek és véglegesítettek. Akciótervek átadása az SKV értékelőknek 2008. szeptember 19. A végleges akcióterveket a megbízó 2008. szeptember 19-én adta át a tanácsadóknak. Az eredeti ütemterv szerint ennek 2008. szeptember 4-én kellett volna megtörténnie, a munkavégzés ütemezése ennek megfelelően változott. Az SKV első verzióinak benyújtása társadalmi vitára Az SKV-k első változatát, vagyis a társadalmi vitára bocsátandó jelentést a tanácsadók a szerződés szerinti időpontban, 2008. október 15-én átadták a megbízónak. Társadalmi vita A jogszabályban előírt konzultációk lefolytatása érdekében az akcióterv tervezetét és az elkészített környezeti jelentést a nyilvánosság és azon hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán az akciótervek megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek. A konzultáció jelentősége abban rejlik, hogy a hatóságok és a nyilvánosság részére korai lehetőséget biztosítsanak arra, hogy megfelelő határidőn belül, még a terv elfogadását megelőzően kifejthessék véleményüket az akcióterv tervezetét és a környezeti jelentést illetően. Az akciótervek véglegesítése során figyelembe kell venni az ily módon beérkezett véleményeket és észrevételeket. A KEOP 2009-10 akciótervek társadalmi vitájára 2008. október 21. és 2008. november 20. között került sor. Végleges SKV jelentés benyújtása A végleges SKV jelentéseket a tanácsadók a társadalmi vitát követően elkészítették, a felmerült és elfogadott észrevételeket és véleményeket beépítették az SKV jelentés első változatába. A tanácsadók a végleges SKV jelentéseket a szerződésben foglaltaktól eltérően, a megbízó határidő-módosításának megfelelően december 15-én adták át. 1.4. Az értékelés során tapasztalt nehézségek Az SKV kidolgozása során az alábbi főbb nehézségekkel szembesültünk: Az SKV folyamat integrációja az akcióterv tervezési folyamatba Nehézségként jelentkezett, hogy nem teljesült maradéktalanul az a kívánatos munkaszervezés, mely szerint az SKV készítése és az akciótervek kidolgozása egymással összefüggő, időben párhuzamos, iteratív folyamatok legyenek. Időhiány Tekintettel a KEOP 2009-10 akcióterv tervezési folyamat elhúzódására, az SKV jelentések kidolgozására viszonylag kevés idő állt rendelkezésre. Definíciók, meghatározások Az akciótervek kapcsán felmerült a különböző fogalmak, terminológiák értelmezésének problémája, különösen a Pályázatok, kiemelt projektek kerete illetve az IH döntés tervezett 11

összege kifejezések definiálása. Ezen problémát a szakmai egyeztetések során egyes munkacsoportok is jelezték. Akciótervek tömörsége, kidolgozatlansága Az előzetes akciótervek tömörsége kevés információt nyújtott az értékeléshez, ezért többször szükségszerű volt a munkacsoportokkal való egyeztetések, konzultációk lefolytatása. A különböző fejlesztések eltérő környezeti hatása Bizonyos akciótervek egyes konstrukcióinak (főként 4. prioritás) keretében támogatható tevékenységek köre igen tág, ezért a megvalósuló fejlesztések típusa nagymértékben befolyásolja a várható környezeti hatást. Stratégia hiánya Mivel az NKP II. időtávja 2008-ban lejár, a tervezők nem tudtak a 2009-2010 időszakra érvényes elfogadott környezetvédelmi stratégiára támaszkodni. A 2008. január 18-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett A környezetügy középtávú stratégiája című vitaanyag a stratégiák mentén történő tervezés fontosságát a következőképpen fogalmazza meg: A Környezeti és Energia Operatív Program részletes támogatási stratégiáját meghatározó akcióterveket két éves gördülő tervezéssel kell aktualizálni és az akciótervek további kifejtésével a konkrét pályázati konstrukciókat kidolgozni, meghirdetni és a fejlesztések végrehajtását nyomonkövetését biztosítani. A 2007-2008-as időszakot követően az akcióterveket a 3. NKP-ban foglalt stratégiai célkitűzésekkel összhangban kell kialakítani. Tapasztalathiány, az elérendő célok megvalósításának folyamata nem tisztázott Az SKV készítés során nem tapasztaltuk a tervezés számszerűsítését. A jelenlegi akciótervek és kapcsolódó környezeti vizsgálatok egy hosszabb távú program (KEOP 2007-13) rövidebb időszakára korlátozódnak (2009-10). Ennek a folyamatnak az elején járunk, így néhány kérdésben kevés gyakorlati és egyéb tapasztalat állt rendelkezésre, hogy a jelenlegi állapot és az elérendő célok számszerűsíthetőek legyenek (kérdéses a még várható pályázatok beérkezése, megfelelősége, ennek megfelelően a pénzügyi átcsoportosítások szükségessége, lehetősége az EU-s direktívák teljesítése érdekében; esetleges meghívásos pályázatok kiírása néhány prioritási tengely tekintetében stb.). Az idő előrehaladtával, a tapasztalatok gyarapodásával a későbbiekben egyre könnyebb lesz a folyamatra jellemző előremutató gazdasági, környezeti következtetéseket levonni és a szükséges beavatkozásokat előtérbe helyezni. Ehhez megfelelő koordinációra és gyors visszacsatolásra lesz szükség a folyamatok pozitív irányú befolyásolása érdekében. Visszacsatolás hiánya Hiányos mind a pályázatok összességének folyamatos nyomon követése, mind a visszacsatolás a végső célok megvalósíthatóságának folyamatos vizsgálata érdekében. Jelentős eltérés tapasztalható a tervezett és a megvalósult projektek adataiban. Szakmai egyeztetésekre, rugalmasabb információáramlásra lesz szükség a későbbiekben a gazdasági, tervezői, környezetvédelmi stb. szakemberek között az egyes programok, pályázatok folyamatos ellenőrzésének, kézben tartásának céljából. 12

2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. 2.1. Az akcióterv bemutatása A KEOP prioritási tengelyeit három célkitűzés köré csoportosíthatjuk. A KEOP célrendszere a következők szerint épül fel: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Az első célkitűzés a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzésére, javítására, illetve helyreállítására irányul, valamint elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentését, megszüntetését. 2. Értékvédelem és megőrzés A második célkitűzés az ökoszisztémák és vizeink védelmére, illetve a környezetileg biztonságos életfeltételek elérésére irányul. Továbbá elősegíti a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználatot, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevételt, a környezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását és a bioszféra sokszínűségének megtartását. 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ezen célkitűzés a gazdasági fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányul. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikákat alkalmazó termékek ismertségének növelése, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A célrendszerhez hat prioritási tengely köthető. Az alábbi táblázat mutatja a jelen prioritás és a KEOP célrendszerének konzisztenciáját. Prioritás 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Kapcsolódás a KEOP céljaihoz Értékvédelem és megőrzés Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Támogatás forrása Támogatásra jogosult területek ERFA 1 NUTS II régiók 2 1 ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap 2 NUTS II régiók: Az ország egész területe a Közép magyarországi régió kivételével 13

Minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan kétévente akciótervet kell készíteni. Az akciótervek tartalmazzák a prioritások célkitűzéseit, a kapcsolódó indikátorokhoz köthető célértékeket, illetve a tervezett pénzügyi kereteket. 2.1.1. A prioritás céljai A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely célja, hogy az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez. 2.1.2. Az akcióterv tartalma A prioritás intézkedéseit, a konstrukciókat, valamint a tervezett pénzügyi kereteket és az egyes konstrukciókhoz köthető indikátorokat tartalmazza az alábbi táblázat. Konstrukció 4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból 4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés 4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés 4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció 4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Pénzügyi keretek (Mrd Ft) 2009 2010 6 0 6 0 10 0 6 5 0 Indikátor - Megújuló energiaforrás felhasználás [PJ/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] - Megújuló energia bázisú villamosenergia termelés [GWh/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] - Megújuló energia felhasználás [PJ/év] - Részarány a hazai energiafelhasználásban [%] - Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év] 2.1.3. Változások a korábbi akciótervhez képest A 2007-2008-as A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése akcióterv három konstrukciót tartalmaz: 1. Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása, 2. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása, 3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP). A Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek és vállalkozások megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházásait támogatja, függetlenül attól, hogy azok célja a hőhasznosítás, villamosenergia előállítása vagy mindkettő. A konstrukció 4.1.0. számmal 2007 október 24-től áll nyitva, és az akcióterv alapján alábbi tevékenységeket támogatja: - Biomassza-felhasználás, 14

- Biogáz termelés és felhasználás, - Geotermikus energia hasznosítása, - Hőszivattyús rendszerek telepítése, - Napenergia hasznosítása, - Vízenergia hasznosítása, - Szélenergia hasznosítása, - Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése, - Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl. pellet, brikett, faapríték előállítása), - Passzív ház elveinek megfelelő épületgépészeti és épületenergetikai megoldások, - A fentiek kombinációi. A 2008.05.14-i módosítás során egyéb változtatások mellett a támogatható tevékenységek köre kibővült a geotermikus energia közvetlen hőtermelésre történő hasznosításával, illetve meghatározták, hogy a szélenergia hasznosítása esetén az 50 kw-ot meg nem haladó teljesítményű szélerőművek és az ennél nagyobb teljesítményű, de hálózatra nem csatlakozó szélerőművek támogathatók. Az akcióterv alapján a 2. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása konstrukció a 80 kt/év kapacitás feletti, illetve a 30-50 kt/év kapacitású bioetanol gyártóművek létesítését támogatja. A konstrukciót eddig nem nyitották meg. Az akcióterv alapján a 3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP) konstrukció keretében nemzetközi pénzintézetek közvetítésével ugyanazok a tevékenységek támogathatók, mint a Hő- és / vagy villamosenergia-előállítás támogatása konstrukció keretében (kivéve a passzív ház elveinek megfelelő épületgépészeti és épületenergetikai megoldásokat). A konstrukciót eddig nem nyitották meg. A 2009-2010-es akcióterv a fentiekhez képest eltérő konstrukciókat is tartalmaz, melyek azonban lényegében ugyanezeket a támogatható tevékenységeket ölelik fel. Az egyes konstrukciók bemutatása előtt meg kell említeni, hogy a 2008.08.15-én rendelkezésre bocsátott akcióterv tervezetek a 2007-2008-as akciótervekhez képest kevésbé voltak kifejtettek nem tartalmazták a kiválasztási kritériumokat, a támogatási intenzitásokat, valamint a konstrukciók céljainak részletes bemutatását. A 2008.10.02-án, illetve a 2008.12.11-én rendelkezésre bocsátott tervezetek már tartalmazzák az előbbi részleteket, illetve azon konstrukciók és komponensek esetében, ahol van helye pontozásos értékelésnek, a kiválasztási kritériumrendszer részletes kidolgozását a KEOP Monitoring Bizottság pályázati konstrukció megjelentetése előtti feladataként említik. A 2009-2010-es A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése akcióterve 5 konstrukciót tartalmaz. A 4.2.0., 4.4.0 és 4.5.0. konstrukciók keretében összességében ugyanazok a tevékenységek támogathatók, amelyek a korábbi 4.1.0. konstrukció keretében, illetve a 4.5.0. konstrukció egyben a korábbi 3. konstrukció módosított megfelelője. A 4.3.0. konstrukció szintén a korábbi 4.1.0. konstrukció keretében támogatható tevékenységek finanszírozását segíti elő, a térségfejlesztési hatással bíró projektekre koncentrálva. A 4.6.0. közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása konstrukció a 2007-2008-as megfelelőjével azonos tevékenységeket támogat. A 4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, KKV-k és egyéb gazdasági szervezetek megújuló energiaforrások felhasználásával elsősorban hőenergia termelését célzó projektjeit támogatja, viszont a kogeneráció lehetőségét sem zárja ki. A 4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés konstrukció keretében költségvetési szervek, nonprofit szervezetek és KKV-k pályázhatnak az alábbi projektekkel: 15

- Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl: faforgács, erdészeti nyesedék feldolgozás), - Helyi gazdálkodási tevékenység fő-melléktermékével helyi energiaigény kielégítésének rendszerének kialakítása, - Hulladék feldolgozáson alapuló energiatermelés, - Hálózatba táplált biogáz termelés, - Alternatív üzemanyag alapú helyi közlekedés. A 4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés konstrukció költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, vállalkozások és egyéb gazdasági szervezetek megújuló energiaforrás alapú, elsősorban villamosenergia termelését célzó projektjeit támogatja, viszont a kogeneráció lehetőségét sem zárja ki. A 4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció bankok és tanácsadók konzorciumainak közvetítésével támogatja a megújuló alapú, villamos- és / vagy hőenergia termelésére irányuló fejlesztéseket. A 4.5.0. konstrukció tehát, hasonlóan a korábbi 3. konstrukcióhoz, pénzintézeti közvetítéssel támogatja az energetikai korszerűsítést. A 4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása konstrukció azonos a korábbi, a 2007-2008-as akciótervben 2.-ként szereplő konstrukcióval. 2.1.4. Alternatívák szerepe A Környezet és Energia Operatív Program akciótervei kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A do-nothing típusú alternatívákat külön pontban nem elemezzük, mert azok várható hatásait a 3. fejezetben részletezett beavatkozás nélküli várható folyamatok jellemzik. 2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák A KEOP jelen prioritásának és felső szintű programok és stratégiák konzisztenciáját az alábbi táblázat mutatja. 3 Felső szintű programok, stratégiák Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája KEOP konstrukciók 4.2.0. 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0. 4.6.0. A klímaváltozás korlátozása és a tiszta energiák használatának növelése +++ +++ +++ +++ ++ A közösségi egészséget veszélyeztető tényezők kezelése A természetes erőforrások felelősségteljesebb kezelése +++ +++ +++ +++ ++ A közlekedési rendszer és a területhasználat javítása Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A népesedési problémák kezelése 3 Jelölések: +++ erős kapcsolat ++ kapcsolat + gyenge kapcsolat (üres) nincs kapcsolat 16

Felső szintű programok, stratégiák KEOP konstrukciók 4.2.0. 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0. 4.6.0. Egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása + ++ + + + Természeti értékek védelme Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra ++ ++ ++ ++ ++ Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása A versenyképesség fenntartható erősítése ++ ++ ++ ++ ++ Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások +++ +++ +++ +++ ++ Az energiagazdálkodás átalakítása +++ +++ +++ +++ +++ Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Gazdasági szabályozás ++ ++ ++ ++ ++ Tudásbázis növelése és a tudás megosztása Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése A közpolitikák fejlesztése, átalakítása Nemzeti Környezetvédelmi Program Ökoszisztémák védelme A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása ++ ++ ++ ++ + A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése ++ ++ ++ ++ + A környezeti folyamatokkal, hatásokkal valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése 2.2.2. Fejlesztési programok A KEOP 4. prioritás releváns magyarországi fejlesztési programokkal (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az egyes regionális operatív programok) való kapcsolatát mutatja az alábbi táblázat. Fejlesztési programok KEOP konstrukciók 4.2.0. 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0. 4.6.0. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció + + + + + támogatásával A környezet és a tájképi jelleg javítása Az életminőség javítása a vidéki térségeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának elősegítése Közép magyarországi Operatív Program 3.2.1. Természeti értékek védelme 3.2.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése 3.2.3. Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése 3.3.1. Vízgazdálkodási tevékenységek 3.3.2. Települési hulladéklerakók rekultivációja 3.3.3. Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése +++ +++ +++ +++ +++ 3.3.4. Fenntartható életmód és fogyasztás Norvég alap Az NGO-k környezetvédelembe való bevonásának népszerűsítése Környezettudatosságra való nevelés A megújuló / alternatív energiák használatának népszerűsítése ++ ++ ++ ++ ++ Zajcsökkentés /-védelem Szennyezésmentes gyártási folyamatok bevezetésének népszerűsítése + + + + Az őshonos földművelés, az ősi magyar háziállatok és növények 17

Fejlesztési programok KEOP konstrukciók 4.2.0. 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0. 4.6.0. tenyésztésének és termesztésének ösztönzése Innovációs központok megalapítása és továbbfejlesztése Fenntartható gazdasági fejlesztés népszerűsítése + + + + + A történelmi területek és épületek felújítása A világörökség részét képező területek megőrzése Magyarországon Az Európai örökség bizonyos területeit bemutató gyűjtemények létrehozása és múzeumok felújítása Svájci alap Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, az árvízkezelés megerősítése a magyarországi Felső-Tisza vidéken A települési infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése az életminőség javítása és a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében A közszférába tartozó környezeti monitoring kapacitások erősítése a környezetszennyezés csökkentése, az életszínvonal javítása, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése érdekében + 2.2.3. Releváns irányelvek, stratégiák Az alábbi táblázat összefoglalja a jelen prioritás kapcsolódó uniós, nemzetközi és hazai irányelvekkel, stratégiákkal és jogszabályokkal való koherenciáját. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák KEOP konstrukciók 4.2.0. 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0. 4.6.0. Európai Unió 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamos ++ ++ +++ ++ energia piacon 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményéről ++ + ++ 2003/30/EK irányelv a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról +++ Fehér könyv a megújuló energiaforrásokról COM (1997) 599 +++ +++ +++ +++ +++ Zöld könyv az energiahatékonyságról COM(2005) 265 ++ ++ ++ ++ ++ Bizottsági közlemény a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról COM(2005) 627 + + ++ + A biomasszával kapcsolatos cselekvési terv COM(2005) 628 +++ +++ +++ +++ +++ Bioüzemanyag stratégia COM(2006) 34 bizottsági közlemény +++ Energiahatékonysági cselekvési terv COM(2006) 545 Nemzetközi Riói Éghajlatváltozási Keretegyezmény (1992) + + + + + Energia Charta Egyezmény (1994) + + + + + Kiotói Egyezmény (1997) + + + + + Johannesburgi Egyezmény (2002) +++ +++ +++ +++ +++ Hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ++ ++ ++ ++ ++ 1107/1999. Korm. határozat a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról +++ +++ +++ +++ +++ 2058/2006. Korm. határozat a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről +++ 7/2007.TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. ++ + ++ 42/2005. Kr. A bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól ++ Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2007-2020 +++ +++ +++ +++ +++ 18

3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Jelen fejezet az akcióterv által érintett környezeti tényezők hazánkra jellemző jelenlegi állapotát mutatja be, illetve azok lehetséges fejlődési irányát az akcióterv megvalósítása nélkül. Az alábbi táblázat mutatja be a prioritás konstrukciói által érintett környezeti tényezőket, majd ezt követően egy általános képet mutatunk be a környezeti tényezők jelenlegi állapotáról, illetve azok várható folyamatairól, amennyiben az akcióterv nem valósul meg. A 2008. augusztus 11-én, az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégek, konzorciumok által tartott módszertani egyeztetésen került meghatározásra a környezeti tényezők terminológiája, melynek részleteit a következő táblázat tartalmazza. Sorszám Környezeti tényező Megjegyzés 1. Föld Talaj, Alapkőzet, Ásványok, Földtani értékek 2. Vizek Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Vízkészletek, Meder és partfal állapota 3. Levegő és éghajlat Levegőminőség, Zajterhelés, Éghajlati tényezők 4. Élővilág Állatvilág, Növényvilág, Biodiverzitás, Ökoszisztémák 5. Települési környezet 6. Táj Tájkép, Tájhasználat Épített környezet, Infrastruktúra, Zöldfelületek, Kulturális örökség, Építészeti és régészeti örökség 7. Ember és társadalom Emberi egészség, Életminőség, Vagyon A vizsgálat során a fenti környezeti tényezőkre gyakorolt hatásokat elemeztük. 3.1. Az érintett környezeti tényezők A megújuló energiaforrások energiacélú hasznosítását támogató 4.2.0., 4.4.0. és 4.5.0. konstrukciók esetében az érintett környezeti tényezők és az azokra ható tényezők energiaforrás típusonként azonosíthatók. A három konstrukció és az energiaforrás típusok közötti kapcsolatot az alábbi táblázat mutatja be. Konstrukció Biomassza Biogáz Geotermikus energia Vízenergia Szélenergia 4 Napenergia 4.2.0. 4.4.0. 4.5.0. 4 A 2008.12.11-én átadott akcióterv-változat alapján a szélenergia hasznosítása önmagában nem, csak más megújuló energiaforrások együttműködése, hálózati kapcsolata esetén támogatható. 19

Konstrukciók A konstrukciók fő céljai Érintett környezeti tényezők Energiaforrástól függetlenül érintett környezeti tényezők 4.2.0. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból 4.4.0. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia, valamint biometán termelés 4.5.0. Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció Költségvetési szervek, non-profit szervezetek és KKV-k helyi energiaigényének kielégítése megújuló energiával Megújuló energiával történő villamosenergia-termelés üzleti alapon A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése közvetítőkön keresztül 1. Föld 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember és társadalom Biomasszával történő energia-termelés 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Biogáz termelés és felhasználás, hulladék feldolgozáson alapuló energiatermelés 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 7. Ember és társadalom Geotermikus energia hasznosítása 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 7. Ember és társadalom Vízenergia hasznosítása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Szélenergia hasznosítása 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 6. Táj 7. Ember és társadalom Napenergia hasznosítása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő és éghajlat 4. Élővilág 7. Ember és társadalom 20

Konstrukciók A konstrukciók fő céljai Érintett környezeti tényezők 4.3.0. Megújuló energia alapú térség-fejlesztés 4.6.0. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Kistérségi és területi önkormányzati együttműködésben megvalósuló környezet - és gazdaságfejlesztés megújuló energiák alkalmazásával A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának fokozása 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő, éghajlat 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember, társadalom 1. Föld 2. Vizek 3. Levegő, éghajlat 5. Települési környezet 6. Táj 7. Ember, társadalom 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélküli várható folyamatok 4.2.0. Konstrukció 4.3.0. 4.4.0. 4.5.0. 4.6.0. A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei Várható folyamatok amennyiben az akcióterv nem valósul meg 3. Levegő és éghajlat X X X X X 7. Ember és társadalom X X X X X X Magyarország energiatermelésében meghatározó a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami jelentős nagyságrendű légszennyezéssel jár. A levegő terhelése szempontjából legtöbb esetben kedvezőbb megoldást jelentő megújuló energiaforrások használata alacsony mértékű. Magyarország energiatermelésében meghatározó a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami erős energiaimport függőséget eredményez. A megújuló energiaforrások használata alacsony mértékű. A vidék népesség-eltartó, társadalmi megtartó képessége alacsony. Az energiahordozók felhasználási arányának jelentős változása nem várható, ezáltal az energiaipar általi környezetterhelés nem változik jelentősen. Az energiaimport függőség továbbra is jelentős marad, a megújuló energiahordozók felhasználásának arányára vállalt hosszú távú kötelezettségek nem teljesülnek. További elvándorlás várható a vidéki térségekből. 21

4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK 4.1. A konstrukciók értékelése Jelen fejezet tartalmazza az akcióterv megvalósulásával járó közvetlen vagy közvetett környezeti hatásokat. A hatások lehetséges jellemzőit és az azokhoz kapcsolódó jelöléseket tartalmazza az alábbi táblázat. Hatás jellemzői Szimbólum Magyarázat Szándékoltság Valószínűség Mérték Gyakoriság / tartósság Megfordíthatóság DI IND Szándékolt / Közvetlen Nem szándékolt / Közvetett!! Nagyon valószínű! Valószínű -- Nagy mértékben negatív _ Negatív ++ Nagy mértékben pozitív + Pozitív >> Gyakori - Állandó / Hosszútávú - Állandó > Alkalmi / Rövidtávú IR Megfordíthatatlan R Megfordítható Országhatáron átnyúló szempontok TR Lehetséges országhatáron átnyúló hatás Bizonytalanság? A lehetséges hatások teljes mértékben a megvalósítási intézkedésektől függnek A következőkben a konstrukciók céljaihoz kapcsolódó hatásokat külön táblázatokban értékeljük. A természeti hatásokon kívül egyéb hatásokat is gazdasági, társadalmi, területi részletezünk. 22