Győri UNICENTRAL Sport Egyesület Alapszabálya 2016
Az egyesület tagjai az alapszabálynak, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelés céljából, 2016. február 18. napján, egységes akaratelhatározással az Egyesület alapszabályát módosították. Jelen okirat az Egyesület - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - alapító okiratát tartalmazza. 1. Az Egyesület adatai: 1.1 Az Egyesület neve: Győri UNICENTRAL Sport Egyesület /GyUSE/ 1.2 Székhelye: 9024 Győr, Ikva u. 66. XI/32. 1.3 Színe: Szürke - kék 1.4 A sportegyesület az ügyészség felügyelete alatt működik. 2. Az Egyesület működési köre: 2.1 Az Egyesület célja: 2.1.1 A mozgás, mozgáskultúra népszerűsítése, fejlesztése különös tekintettel az Egyesületben gyakorolt sportágakra. Tömegsport lehetőségek biztosítása. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységgel összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is), csak kiegészítő tevékenységként folytathat. 2.1.2 Az Egyesületben gyakorolt sportágak színvonalának emelése. 2.2 Az Egyesület feladatai a céloknak megfelelően: 2.2.1 Tanfolyamok szervezése, versenyek, edzőtáborok rendezése. 2.2.2 Hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása. 2.2.3 Az Egyesület működését biztosító gazdasági vállalkozások végzése. 2.3 Az Egyesület pártoktól függetlenül működik. 2.4 Az Egyesület országgyűlési képviselőt nem állíthat, és nem támogathat. 3. Az Egyesület szervezeti felépítése: 3.1 Az Egyesület tagsága: 3.1.1 Az Egyesület teljes jogú tagja (a továbbiakban tagja) lehet minden természetes személy, aki egyesület célkitűzésével egyetért és belépési nyilatkozatban vállalja az alapszabály betartását, az Egyesület munkájának támogatását, a megállapított tagdíj befizetését, és az Egyesület közgyűlése a felvételéhez hozzájárul. Nem vehető fel az Egyesület tagjai közé, akit a közgyűlés kizárt. A közgyűlés elé tagfelvételi kérelemmel csak olyan személy járulhat, aki a tagok közül két pártfogót talált magának. A két párfogó tag köteles a jelentkezővel az alapszabályt megismertetni. Tiszteletbeli tag bármikor kérheti rendes taggá válását, amelyet a következő közgyűlésen csak be kell jelenteni. 3.1.2 Az Egyesület tagsága önkéntes, felvétellel keletkezik és kilépéssel megszűnik. Megszűnik a tagság; a tag elhalálozása esetén, felmondással, fegyelmi kizárással, és az Egyesület megszűnésével. Egyesületi tagság megszűnéséről a tagokat tájékoztatni kell, legkésőbb a következő közgyűlésen. Amennyiben a tag legalább egy éve nem jelent meg az Egyesület
rendezvényein, és távolmaradását nem indokolta, a közgyűlés a tag jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. 3.1.3 Az Egyesület nem korlátozza tagjainak más szervezetekkel fennálló kapcsolatait, ha az alapszabályban foglaltakat, vagy egyéb ide vonatkozó szabályt nem sért. 3.1.4 Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet. 3.1.5 Az Egyesület tagjainak joga van az Egyesület közgyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, az egyesület irataiba betekintetni. Joga van arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A közgyűlésen a tagok 1 szavazattal rendelkeznek. Az egyesület tagja kizárólag személyesen gyakorolhatja jogait. 3.1.6 Az Egyesület tagjainak joga van részt venni az Egyesület rendezvényein, illetve azok szervezésében és rendezésében. Az egyesület tagja az egyesületben gyakorolt sportággal megegyező mozgásanyagot igénylő, más szervezet által megtartott eseményen: edzésen, vizsgán, versenyen, bemutatón, kizárólag az edzője engedélyével vehet részt. Az engedélyezés szóban vagy írásban történhet. 3.1.7 Az Egyesület tagjainak kötelessége az Egyesület munkájából arányos részt vállalni, az általa elvállalt munkát elvégezni, vagy alkalmatlanságát időben tudatni az Egyesület megfelelő szervével. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni. 3.1.8 Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít (fegyelmi vétség). Az Egyesület fegyelmi vétség esetén kizárólag, kizárás büntetést alkalmaz. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
3.2 Legfelső szerve a közgyűlés, amelyet a tagok alkotnak. A sportegyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés kétharmados többséggel dönt az alábbi esetekben: - Új tag felvétele. - Tiszteletbeli taggá fogadás. - Tag jogviszonyának felmondása. - Fegyelmi vétség megállapítása. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához, és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 3.2.1 A közgyűlés választja meg, illetve válthatja le az elnökség tagjait. Dönt az új tagok felvételéről, illetve tagság megszüntetéséről (tag jogviszonyának felmondása). 3.2.2 Kizárólag a közgyűlés joga dönteni minden olyan esetben, amelyet az alapszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal, illetve bármely az Egyesület működését érintő kérdésben a döntést saját hatáskörébe vonhatja. 3.2.3 Fegyelmi kérdésekben minden esetben csak a közgyűlés által jóváhagyott határozat érvényes. 3.2.4 Az alapszabály illetve a szervezeti és működési szabályzat elfogadására, módosítására, az éves költségvetés jóváhagyására kizárólag a közgyűlés jogosult, a közgyűlés állapítja meg a tagdíjat. 3.2.5 Az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása kimondása a közgyűlés hatásköre. 3.2.6 Összehívása az elnök feladata. A közgyűlést az elnökség legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő összehívásnak minősül a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés is azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra került. Rendkívüli esetben az elnökség a közgyűlést (rendkívüli közgyűlés), legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, hívja össze írásban, igazolható módon. Rendkívüli közgyűlésre kizárólag az Egyesület törvényes működését veszélyeztető ok felmerülése esetén kerülhet sor. Rendkívüli közgyűlés esetén, nincs lehetőség a napirend módosítására, határozatképességéhez a leadható szavazatok 2/3 része szükséges. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A közgyűlés helye elsődlegesen az egyesület székhelye, amennyiben a tagok száma szükségessé teszi, az arra alkalmas más hely (elsődlegesen az edzések helye). A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
3.2.7 Legkésőbb a közgyűlést megelőző 3. napon az elnökhöz címzett írásbeli kérelemmel bármely tag kérheti valamely napirendi pont megtárgyalását, az elnök a határidőben érkezett kérelem alapján a napirendet ennek megfelelően kiegészíti. Ezt követően a napirenden nem szereplő kérdésekben a közgyűlés csak akkor hozhat határozatot, ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és az adott napirendi pont megtárgyalását egyik tag sem ellenzi. 3.2.8 Ha közgyűlés időpontja a kihirdetéstől számított 21-40 nap közé esik, a közgyűlés a részvétel arányától függetlenül határozatképes, amennyiben a közgyűlés előtt 5 nappal legalább a tagság egyharmad része valamelyik elnökségi tagnál nem jelzi akadályoztatását. 3.2.9 A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor ismételten össze kell hívni. Az ismételt közgyűlés kizárólag a meghívóban részletezett napirendi pontokat tárgyalhatja, és a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés megnyitását követően először meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti, és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 3.3 Az Egyesület ügyvezető szerve a minimálisan 3 tagú elnökség. Az elnökség tagjai: az elnök, az Egyesületben gyakorolt sportágak szakosztályvezetői, és az elnökségi tagok. 3.3.1 Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg és hívhatja vissza titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Megbízásuk öt évre szól. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az egyesület vezető tisztségviselői: Az egyesület elnöke: Cseh Attila, a.n.: Kártyás Teréz, Győr Ikva u. 66. 11.em.32. Az elnökség további tagjai: Szakosztályvezető: Scheer Tamás, Győr, Puskás Tivadar u. 15. Elnökségi tag: Marcsa György, Győr Függvény u. 1. 1.em.2. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. 3.3.2 Évente legalább egy alkalommal, illetve szükség esetén ül össze. Határozatképességéhez az elnökségi tagok több mint a felének jelen kell lenni. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Elnökségi ülést az Elnök vagy az elnökségi tagok legalább egyharmada hívhat össze. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti, és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli. 3.3.3 Dönthet minden olyan kérdésben, amelyet a közgyűlés nem von saját hatáskörébe. 3.3.4 Az Egyesület működésének feltételeit biztosítja. Elkészíti az éves költségvetés tervét. 3.3.5 Tevékenységét társadalmi munkában végzi. Tagja csak költségtérítésre jogosult, de egyéb munkája kapcsán állhat alkalmazotti viszonyban az Egyesülettel. 3.3.6.1 Az Egyesület elnökét a közgyűlés választja. Az Elnök feladatai: - Irányítja, szervezi az elnökség munkáját, és a közgyűlést. - Képviseli az Egyesületet. - Utalványozási jogot gyakorol. - Az Egyesület bankszámlája felett önálló rendelkezési joga van. - Dönt minden olyan esetben, amelyet a közgyűlés vagy az elnökség nem vont saját hatáskörébe. - Munkáltatói jogkört gyakorol az Egyesület alkalmazottai felett. - Az éves közgyűlésre beszámolót készít az elnökség előző időszakban végzett munkájáról, és a közgyűlés előtt legalább 5 nappal több példányban a tagságnak eljuttatja tanulmányozásra. - Akadályoztatása esetén, feladatainak ellátására kijelöli helyettesét.
- Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; - A közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; - Az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; - Részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; - A tagság nyilvántartása; - Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; - Az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; - Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele. 3.3.6.2 Az elnök által kijelölt helyettes, a megbízás időtartama alatt az elnök teljes feladat és jogkörét gyakorolja. 3.3.6.3 Az elnökség további tagjai: A szakosztályvezető: - Kiválasztása azon egyesületi tagok joga, akik a szakosztálynak is tagjai. - Feladata a szakosztály érdekeinek képviselete az elnökségben. - Az Egyesület bankszámlája felett önálló rendelkezési joga van. Elnökségi tagok: - Az elnökség minimális létszámra egészítését szolgálják. - Feladatuk az elnök munkájának támogatása, az elnök által rájuk osztott feladatok elvégzése. 3.4 Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesületet anyagilag támogatja, és az Egyesület érdekeit sértő tevékenységet nem folytat. A pártoló tagság a pártoló tagdíj fizetésének időtartama alatt áll fenn. Megszűnik a pártoló tag jogviszonya fegyelmi vétség okán, ha a közgyűlés megállapítja a pártoló tag kizárását. Ennek okaira, eljárására a tag kizárásának szabályait kell alkalmazni (alapszabály 3.1.8. pont). 3.5 Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az Egyesület közgyűlésének határozata alapján, az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesületet támogató munkájával arra érdemesnek bizonyul. Megszűnik a pártoló tag jogviszonya fegyelmi vétség okán, ha a közgyűlés megállapítja a tiszteletbeli tag kizárását. Ennek okaira, eljárására a tag kizárásának szabályait kell alkalmazni (alapszabály 3.1.8. pont). A tiszteletbeli tag bármikor kérheti rendes taggá válását, amelyet a közgyűlés előtt csak be kell jelenteni. 3.6 Az Egyesület pártoló illetve tiszteletbeli tagjainak joga van a közgyűlésen részt venni, ott észrevételeket, javaslatokat tenni. Szavazattal nem rendelkeznek. Részesülhetnek az Egyesület által nyújtott kedvezményekből. 4. Az Egyesület jogi helyzete: 4.1 Az Egyesület jogi személy. 4.2 Az Egyesületet az elnök képviseli, aki ezt a jogot ideiglenesen az elnökség másik tagjára átruházhatja. 5. Az Egyesület gazdálkodása: 5.1 Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a megállapított tagdíjon kívül, saját vagyonukkal az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. 5.2 Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés határozza meg, melyet évente felülvizsgál. A tagdíj vonatkozásában a
közgyűlés fizetési kedvezményeket adhat (pl.: részletfizetés, mérséklés). A fizetési kedvezmények szabályai külön okiratban kerülnek meghatározásra. A tagdíj összege jelenleg 3000,-Ft/év, melyet a tag köteles a minden év február havának 7.-ik napjáig az egyesület bankszámlájára való utalással vagy a házi pénztárba való befizetéssel teljesíteni. 5.3 A sportegyesületet támogató jogi személy egyoldalú jognyilatkozattal szabja meg, mekkora összeggel járul hozzá a sportegyesület működéséhez. Ez az összeg nem lehet kevesebb a természetes személyek tagdíjánál. 6. A szakosztály: 6.1 Az Egyesület egyéb tagjait nem érintő kérdésekben a szakosztály önállóan dönthet és cselekedhet. 6.2 A szakmai kérdésekben a technikai csoport dönt, amelynek tagjai az edzők automatikusan, illetve a szakosztály tagjai által kiválasztott szaktekintélyek, akiknek száma nem érheti el az edzők számát. Szakmai kérdésekben más Egyesületi tagok csak javaslatot tehetnek. 6.3 A szakosztály nem jogi személy. 6.5 Egy személy több szakosztálynak is tagja lehet. 6.6 A szakosztály vezetősége: 6.6.1 Szakosztályvezető: - irányítja a szakosztály munkáját, működésének feltételeit biztosítja, - elvégzi a versenyeztetéssel járó feladatokat, - képviseli a szakosztályt. 6.6.2 Vezetőedző, edző: - köteles gondoskodni az edzések színvonalas megtartásáról, - dönt saját tanítványainak versenyeztetéséről, - amennyiben munkaviszonyban áll, éves edzéstervét köteles a szakosztályvezetőnek előre bemutatni, - szakmai kérdésekben szavazati joga van. 7. Az alapszabályban nem részletezett kérdéseket az Egyesület szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben az alapszabállyal. 8. Az Egyesület megszűnése: 8.1 A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
8.2 Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. 8.3 A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és Ectv. rendelkezései az irányadóak. Győr, 2016.05.19 Cseh Attila SE elnök Hitelesítők: Herman Zita Pusztai Zsuzsa