Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége ALAPSZAB ALYA

Átírás

1 Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége (A szervezet rövidített elnevezése: AE (Alkoholizmus Elleni) Klubszövetség (Székhely: 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u C lph. fsz. 1.) ALAPSZAB ALYA I. A szövetség adatai II. A Szövetség céljai, feladata III. A Szövetség működésére vonatkozó általános szabályok IV. A vagyoni hozzájárulás V. A tagság VI. A tagsági jogviszony keletkezése VII. A tagsági jogviszony megszűnése VIII. A tagok jogai IX. A tagok kötelezettségei X. A szövetség szervei XI. Záró rendelkezések Elfogadva: Az AE Klubszövetség november 21. napján megtartott Országos Küldöttgyűlésén

2 Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések Az Egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrehozott és a Fővárosi Bíróság által a 11. Pk es ügyszámmal ellátott és az október 20.-a napján meghozott végzésével az 5936-os sorszámon nyilvántartásba vett Szövetségünk Alapszabályát a mai napon azzal a céllal - módosítjuk - hogy az Alapszabály megfeleljen a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek A Szövetség neve: Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) A Szövetség rövidített elnevezése: AE Klubszövetség 1.3. A Szövetség idegen nyelvű elnevezése: National Association o f County Associations and Clubs Against Alcoholism 1.4. Alapításának éve: Működési területe: Magyarország 1.6. Szövetség székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u C. lph. fsz.l A szövetség honlapjának címe: A célja: II. A Szövetség célja, tevékenysége 1.A Szövetség összefogja Magyarország területén azoknak a regionális és megyei klubszövetségeknek, egyesületeknek, alkoholizmus elleni és alkoholmentes kluboknak, mint civil szervezeteknek a tevékenységét, melyek a megelőzési tevékenység kiszélesítése, az alkoholizmus, mint szenvedélybetegség terjedésének megfékezése és gyógyításának, valamint az alkoholbetegek rehabilitációjának elősegítése érdekében tevékenykednek. 2. A Szövetség alapvető feladata a tagszervezetek munkájának összefogása és elősegítése; ennek megvalósítására rendezvények, konferenciák, tanfolyamok szakmai tanulmányutak szervezése, módszertani és propagandaanyagok készítése és beszerzése, terjesztése, kapcsolatok létesítése és fenntartása bel- és külföldi hasonló tevékenységet folytató illetve a tevékenységhez kapcsolódó szövetségekkel, egyesületekkel, alapítványokkal és intézményekkel A Szövetség tevékenysége: 2 1. Közreműködés és részvétel a prevencióban, valamint a társ szenvedélybetegségek, függőségek elleni küzdelemben (drog, dohányzásjáték, internet, munka, vásárlás, étkezés, stb.)

3 3 2. az alkoholizmusban, mint szenvedélybetegségben szenvedők gyógyulási szándékának segítése, részükre csoportterápia, mentálhigiénés és életmód-tanácsadás, jogi tanácsadás biztosításával, szükség esetén egészségügyi, vagy rehabilitációs intézménybejuttatásával, 3. krízishelyzetek orvoslása, gyógyult alkoholbetegeknek a társadalomba történő integrálódásának segítése és támogatása 4. érdekvédelem ellátása tagjai számára, segítségnyújtás a sértett jogok orvoslásához, 5. kapcsolattartás az országos és a budapesti egészségügyi intézményekkel, más érdekvédelmi szervezetekkel és mindazon hazai és külföldi szervezetekkel, melyek az alkoholizmus elleni küzdelmet tevékenységükkel felvállalják, 6. az egyes célok eléréséhez pályázatokon való részvétellel, 7. tagjai és szervezetei részére üdülési, sport- és szabadidős tevékenységek biztosítása, az egészséges életmód megteremtésének segítése és támogatása, rekreációs kezdeményezések megvalósítása életmód, - sport- és szabadidős táborok, valamint utazások szervezésével és lebonyolításával, 8. alaptevékenysége keretében szakmai, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő rendezvények, jótékony célú akciók szervezése és lebonyolítása, 9. céljai megvalósítását könyvek és kiadványok, a film, a zene, valamint az írott és elektronikus média eszközeivel is segíti, továbbá: a.) a társadalom hátrányos helyzetű csoportjai érdekében cselekedni kívánó magán- és jogi személyek, egyesületek, alapítványok, klubok összefogása, b.) céljai megvalósítására szakmai megbeszélések, fórumok, klubok, továbbképzések, előadások, gyakorlati bemutatók szervezése és lebonyolítása, c.) információs adatbázis, valamint tanácsadó központ és információs hálózat létrehozása és működtetése, d.) közvélemény-formálás a sajtóval történő rendszeres kapcsolattartás segítségével, e.) tagjai részére továbbképzések szervezése, közhasznú munkahelyek teremtése, f.) munkanélküliek részére tanácsadás biztosítása, részükre munkahelykeresés. g.) Szövetség feladatai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet folytathat úgy, hogy a vállalkozás nem képezheti a tevékenység döntő részét. A Szövetség együtt kíván működni, illetve önkéntes szövetségre léphet minden olyan hazai és külföldi szervezettel, amelynek célja az alapszabályában foglaltakkal azonos vagy hasonló. Céljai megvalósításának elősegítésére alapítványt hozhat létre, alapítvány/ok/hoz és más civil szervezetekhez csatlakozhat. III. A Szövetség működésére vonatkozó általános szabályok A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, közhasznú tevékenységét pártoktól és ideológiáktól függetlenül fejti ki, azokat nem támogatja, tőlük támogatást nem fogad el, továbbá országgyűlési, megyei, fővárosi valamint helyi önkormányzati képviselőválasztáson képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat, és ezt további tevékenységére is kizárja.

4 IV. A vagyoni hozzájárulás A szövetség tagszervezetei vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege Ft/év, amelyet legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A szövetségbe újonnan belépő tagszervezet a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. V. A tagság A szövetség tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szövetség célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. VI. A tagsági jogviszony keletkezése A szövetség megalakulását követően a tagság a tagszervezet által kiállított belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Országos Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. VII. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A tagsági jogviszony megszűnik: a./ A tagszervezet kilépésével. b./ A tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével. c./ A tagszervezet kizárásával A tagsági jogviszonyát a tag a szövetség Országos Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Országos Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. 3. Az Országos Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a tagszervezetet a szövetség tagjai közül, aki a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti. Kizárható a tagszervezet akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tagszervezet csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Országos Elnökség, írásban - póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A kizárási eljárást bármely tagszervezet vagy szövetségi szerv kezdeményezésére az Országos Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagszervezet vezetőjét, képviselőjét az Országos Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű

5 5 meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A tagszervezet kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Országos Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tagszervezet a kizárást kimondó elsőfokú Országos Elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szövetség Országos Küldöttgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Az Országos Küldöttgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Országos Küldöttgyűlés közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. VIII. A tagok jogai A szövetség tagja jogosult: a.) a szövetség tevékenységében részt venni b.) a szövetség szolgáltatásait igénybe venni c.) az Országos Küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, az Országos Küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni d.) a szövetség irataiba betekintetni e.) arra, hogy a szövetség tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A tagszervezet az Országos Küldöttgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője (küldötte) útján gyakorolhatja. A képviselő (küldött) részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt az Országos Küldöttgyűlés levezető elnökének az Országos Küldöttgyűlés kezdetén átadni. Az Országos Küldöttgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. IX. A tagok kötelezettségei A szövetség tagja: a.) Nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét. b.) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c.) Köteles a szövetség alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. d.) Köteles a tagszervezet, a képviselőjének és a tagszervezet címét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni. A szövetség szervei: X. A Szövetség szervei a.) Országos Küldöttgyűlés b.) Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság

6 6 c.) Országos Elnökség A Az Országos Küldöttgyűlés 1. Az Országos Küldöttgyűlés a szövetség legfőbb döntéshozó szerve. 2. Az Országos Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) a szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása; d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi tagszervezetek és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 3. Az Országos Küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. 4. Az Országos Küldöttgyűlést az Országos Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagszervezetnek az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az Országos Küldöttgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az Országos Küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult képviselők (küldöttek) álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá az Országos Küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Országos Küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Országos Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Az Országos Küldöttgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az Országos Küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagszervezetek és a szövetség szervei az Országos Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Országos Elnökség 2 napon belül dönt. Az Országos Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagszervezetekkel.

7 7 Ha az Országos Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához, egyhangúlag hozzájárulnak. 5. Az elnök köteles az Országos Küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha: a.) a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b.) a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c.) a szövetség céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott Országos Küldöttgyűlésen a tagszervezetek képviselői (küldöttek) kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni. 6. Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 7. Az Országos Küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult képviselők (küldöttek) számát. Az Országos Küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. 8. Az Országos Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). 9. A képviselők (küldöttek) határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy J) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 10. Az Országos Küldöttgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló

8 8 Országos Küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 12. Az Országos Küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök az Országos Küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg. B Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság 5 tagú, az Országos Küldöttgyűlés által 5 év határozott időtartamra választott testület, melynek elnökét is az Országos Küldöttgyűlés választja meg. 1. Megszűnik a tisztségviselői megbízatás: a megbízás időtartamának lejártával; visszahívással; lemondással; a tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, az Országos Elnökség tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 2. tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet tisztségviselő az, akit eltiltottak a tisztségviselői tevékenységtől. 3. Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság ülését az

9 9 elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. írásbeli igazolható módon ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottsági tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). 4. Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság ülésének helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjai álláspontjukat kialakíthassák. 5. Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Országos Ellenőrzős és Számvizsgáló Bizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottsági tagok több mint a fele jelen van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 6. Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság a határozatait az ülésen szóban kihirdeti és az érintettekkel a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli, a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 7. Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság feladata és hatásköre: felügyeli és ellenőrzi a Szövetség jogszabály és alapszabály szerinti működését, az alapszabály betartását. Az Alapszabály megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet, véleményét az Országos Küldöttgyűlés vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv felé terjesztheti, folyamatosan ellenőrzi a Szövetség gazdálkodását, az esetleges szabálytalanságokra írásban hívja fel az Országos Elnökség figyelmét, a gazdálkodási fegyelem megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet, véleményezi az Országos Elnökség éves beszámolóját, figyelemmel kíséri, összehangolja és segíti a tagszervezetek ellenőrző és számvizsgáló bizottságainak munkáját, tevékenységével összefüggésben a Szövetség tagjai, és tagszervezetei közül bárkitől felvilágosítást kérhet, a Szövetség irataiba és okmányaiba betekinthet, független szakértői véleményt kérhet, képviselője vagy tagja az Országos Elnökség ülésein részt vehet,

10 10 ha az Országos Elnökség az Országos Küldöttgyűlés összehívását elmulasztja, összehívja az Országos Küldöttgyűlést. A bizottság feladatai ellátásához szükség esetén külső szakértőket is igénybe vehet. C Az Országos Elnökség 1. Az Országos Elnökség a szövetség 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 2. Az Országos Elnökség tagjait az Országos Küldöttgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a.) a megbízás időtartamának lejártával; b.) visszahívással; c.) lemondással; d.) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 4. A szövetség vezető tisztségviselői, az Országos Elnökség tagjai: Elnök: Gyarmati Norbert Makrányi Sarolta 9723 Gyöngyösfalu Petőfi Sándor u. 31. Alelnök: Drahos Ferenc Kozák Mária 4400 Nyíregyháza Szalag u. 7.

11 Alelnök: Tóth Istvánná Molnár Ilona 5600 Békéscsaba Franklin u Szakmai tag: Dr. Nyúli László Sebestyén Jolán 9700 Szombathely Thököly u. 41. Szakmai tag: Petrik Mihály Steiner Julianna 9021 Győr Baross G. u. 26. I./8. Az Országos Elnökség tagjainak feladatai: A Szövetség elnöke a Szövetséget hatóságok, bel- illetve külföldi, valamint nemzetközi szervezetek előtt önállóan képviseli, vezeti az Országos Küldöttgyűlés és az Országos Elnökség üléseit, két elnökségi ülés között az elnökség hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben az Országos Elnökség orvos szakmai tagjával egyetértésben dönt. Döntéseiről a következő ülésen beszámol az Országos Elnökségnek, és annak jóváhagyását kéri, akadályoztatása esetén az Országos Elnökség orvos szakmai tagja vagy az általa felkért alelnök helyettesíti, Az alelnökök közreműködnek a segítő és irányító tevékenységben, ellátják a területi képviselet, az elnököt - akadályoztatása esetén - az általa részükre írásban meghatározott körben helyettesítik. Az Országos Elnökség orvos szakmai tagja: a Szövetséget hatóságok, bel- illetve külföldi, valamint nemzetközi szervezetek előtt önállóan képviseli, az elnököt akadályoztatása esetén teljes körben helyettesíti, A szövetség orvos szakmai feladatait összefogja, kapcsolatot tart az országos szakmai szervezetekkel és intézményekkel, Az Országos Elnökség szakmai tagja: az Országos Elnökség orvos szakmai tagja tevékenységét segíti, a szövetség mentálhigiénés tevékenységét összefogja, s e tekintetben kapcsolatot tart az országos szakmai szervezetekkel és intézményekkel. A szövetség törvényes képviseletét az elnök és az Országos Elnökség orvos szakmai tagja látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: mindketten önállóan. Az Országos Elnökség hatáskörébe tartozik: a.) a szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b.) a beszámolók előkészítése és azoknak az Országos Küldöttgyűlés elé terjesztése; c.) az éves költségvetés elkészítése és annak az Országos Küldöttgyűlés elé terjesztése; d.) a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, az Országos Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e.) az Országos Küldöttgyűlés összehívása, a tagszervezetek és a szövetség szerveinek értesítése; f.) az Országos Elnökség által összehívott Országos Küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

12 12 g.) részvétel az Országos Küldöttgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre; h.) a tagszervezetek nyilvántartása; i.) a szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j.) a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k.) a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; 1.) tagszervezet felvételéről való döntés. m.) Az Országos Elnökség feladatai eredményes elvégzése érdekében szak (orvos, egészségügyi, stb.) és szakmai (jogi, adó és pénzügyi, PR, HR, stb.) tanácsadókat kér fel, akik, döntéseiben segítik és akik pályázatok megvalósítása esetén az Országos Elnökség menedzsmentje, n.) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal o.) az Országos Elnökség döntéseit a soron következő Országos Küldöttgyűlésen közzéteszi és azt, vagy azokat elfogadtatja. 6. Az Országos Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az Országos Elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon, írásbeli igazolható módon ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az Országos Elnökségi tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az Országos Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az Országos Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Országos Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 7. Az Országos Elnökség határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Országos Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Országos Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 8. Az Országos Elnökség határozatait az Országos Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az rintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

13 13 Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Kelt: Budapest, 2015 év november hó 21. napján $ Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: C^OM-/voO_K u 5 - SÍ2& _ ^ r í...v!.v?.!.... [ W á 'q.t á '. ' ^... t / C Z {.1..f ?.... 3^00. ko iy AJ D, >tíy) jvxí-.vt.. 4.TJ?.-.. í(.... "'v? í?.*?. /S...