Tervezett. A Nagycsaládosok Szentendrei Egyesülete (NSZE) ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 Tervezett A Nagycsaládosok Szentendrei Egyesülete (NSZE) ALAPSZABÁLYA Tartalom A NAGYCSALÁDOSOK SZENTENDREI EGYESÜLETE... 2 I. AZ EGYESÜLET ADATAI:... 2 II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE:... 2 III. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK:... 3 IV. VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS:... 3 V. A TAGSÁG:... 3 VI. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE:... 3 VII. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE... 4 VIII. A TAGOK JOGAI... 5 IX. A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI... 5 X. AZ EGYESÜLET SZERVEI... 6 KÖZGYŰLÉS:... 6 ELNÖKSÉG... 7 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG:... 9 XI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE: XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 11

2 2 A Nagycsaládosok Szentendrei Egyesülete (NSZE) ALAPSZABÁLYA Elfogadva az március 9-i alakuló ülés, módosítva az január 17-i, a január 17-i, a április 3-i, február 18-i augusztus 21-i, és közgyűlés által. I. Az Egyesület adatai: 1. Az egyesület neve: Nagycsaládosok Szentendrei Egyesülete Az egyesület rövidített neve: NSzE Székhelye: 2000 Szentendre, Szatmári u. 38. Működési területe: Az egyesület honlapjának címe. Szentendre és vonzáskörzete. Az egyesületet tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi. Az Egyesület (NSzE) jogi személy. Az Egyesület (NSzE) felügyeletét a Budapest Környéki Törvényszék gyakorolja 1. Az Egyesület célja: II. Az Egyesület célja, tevékenysége: szociális tevékenység, családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, hirdesse a társadalom számára az anyaság, a család és az élet tiszteletét, mutassa fel a társadalomnak a nagy családhoz fűződő társadalmi értékeket, erősítse a jövő generációkért érzett felelősséget, erősítse a tagok között és környezetükben a társadalmi szolidaritást, képviselje a nagycsaládosok egyéni és közösségi érdekeit és az illetékes szerveknél járjon el a nevükben, szervezze az egyesület tagjaiból alakuló önsegítő csoportok létrejöttét, támogassa a kölcsönös egymást segítő tevékenységüket. 2. Az egyesület tevékenysége: A célok megvalósítása érdekében az Egyesület tagjai és minden érdeklődő számára programokat szervez, segíti a részvevők elkötelezettségét és megerősítését a nagycsaládos életforma, mint érték mellett, külső erkölcsi elismertetés biztosítása, gazdasági támogatások megszervezése és elosztása,

3 3 a tagok körében jelentkező igények folyamatos figyelemmel kísérése, a konkrét segítség formájának felkutatása, együttműködik minden olyan társadalmi és állami szervezettel, intézménnyel, amely egyetért az NSzE célkitűzéseivel, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. III. Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok: Az Egyesület munkája során szem előtt tartja az alkotmányos rend védelmét, követelményeit és igényli az állami, társadalmi és gazdasági szervezetek erkölcsi és anyagi támogatását. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el. IV. Vagyoni hozzájárulás: Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj éves összege Ft/év/család. Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében belépéssel egyidejűleg teljes évi tagdíjat fizet. Az éves tagdíj teljes összegét tárgyév március 31.-ig a házipénztárba, vagy átutalással az egyesület bankszámlájára kell megfizetni. V. A tagság: Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Az Egyesület tagjai: 1. Rendes tag: Az Egyesület tagja lehet minden olyan Szentendrén és vonzáskörzetében lakó vagy dolgozó személy, aki saját háztartásában legalább három gyermeket nevel, vagy nevelt fel aki azonosulva az Egyesület céljaival és feladataival a legjobb tudása szerint kész azok megvalósításában rendszeresen és tevékenyen részt venni, valamint évente a közgyűlés által megállapított tagdíjat megfizeti. 2. Pártoló tag: Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, illetőleg jogi személy, aki munkájával, anyagi, szellemi javaival az Egyesület tevékenységét támogatja. VI. A tagsági viszony keletkezése: A tagsági viszony keletkezéséhez belépési kérelmet kell kitölteni, amelyet az egyesület elnökéhez kell eljuttatni. Az elnök előterjesztésére a tagfelvételről az elnökség 30 napon belül szótöbbséggel dönt A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Jogi személy pártoló tag belépése esetén az előkészítést az elnök végzi, a szerződés megkötése az elnökség hatáskörébe tartozik. Felvételi kérelem elutasítása esetén 15 napon belül a felügyelő bizottság elnökének címzett írásbeli fellebbezésnek van helye. A felügyelő bizottság a fellebbezés tárgyában a 15 napon belül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A felügyelő bizottság határozatát 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal

4 A tagsági jogviszony megszűnik: 4 VII. A tagsági viszony megszűnése a. a tag kilépésével; b. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c. a tag kizárásával; d. törléssel e. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 1) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozat megérkezés napján szűnik meg. 2) A tagsági jogviszony felmondása Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület elnöksége dönt. 3) A tag kizárása Az elnökség nyílt szavazással, szótöbbséggel a tagok sorából kizárhatja azt a tagot, aki az egyesület célkitűzéseivel ellentétes, vagy azokat gátló magatartást tanúsít, vagy aki életmódja miatt a tagságra méltatlanná válik A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. 4) A tag törlése Törléssel szűnik meg annak a tagnak a tagsága, aki a tárgyévi tagdíjat az alapszabályban meghatározott határidőig, illetve az elnökség kétszeri írásbeli figyelmeztetésben meghatározott póthatáridőig nem fizeti meg. A tagdíjfizetésre halasztott határidőt nem kért illetve, nem kapott. A tagot a törlésről írásban értesíteni kell. A tagsági viszony megszűnésével a befizetett tagdíj nem követelhető vissza. Jogi személy pártoló tag tagsági viszonya megszűnik az Egyesülettel határozott időre kötött szerződés időtartamának leteltével, illetőleg a határozatlan időre kötött szerződés megszűnése (felmondás) esetén is. Felmondásával, kizárással és törléssel megszüntetett tagsági viszonyt kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az érintett tag az egyesület felügyelő bizottságához fellebbezéssel élhet. A felügyelő bizottság a fellebbezés tárgyában a 15 napon belül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A felügyelő bizottság határozatát 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A tagsági viszonyok megszűnéséről, az Elnökség a soron következő Közgyűlést tájékoztatja.

5 5 VIII. A tagok jogai Az egyesület rendes tagja jogosult: a. az egyesület tevékenységében részt venni b. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. c. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. d. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni e. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni f. az egyesület irataiba betekintetni g. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. h. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. i. Közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tag legfeljebb további három tagot képviselhet. Meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. Az egyesület pártoló tagja jogosult: a. az egyesület tevékenységében részt venni b. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni c. a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Szavazati joggal nem rendelkezik, egyesületi tisztségviselővé nem választható 1. Az egyesület tagja: IX. A tagok kötelezettségei a. nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b. a közgyűlés munkájában, az egyesületi célok és feladatok megvalósításában részt venni c. az évenként és családonként megállapított tagdíjat minden év március 31-ig befizetni d. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Indokolt esetben kérhet tag-díjbefizetési halasztást, melynek határideje a mindenkori tagdíjbefizetési határidő. A halasztás határidejének megállapítása az elnökség feladata. Indokolt esetben az Elnökség méltányosságból a tagdíj fizetést elengedheti e. köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. f. az Egyesületben programok, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában évente legalább két alkalommal részt venni g. köteles a lakcímét, elektronikus elérhetőségét, annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni h. köteles gyermekeinek létszámában beállt változást (születés, halál) az egyesület elnökségének bejelenteni.

6 6 X. Az Egyesület szervei Közgyűlés: a) közgyűlés b) elnökség c) felügyelő bizottság 2. Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az Egyesület éves költségvetés és tagdíj megállapítása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a végelszámoló kijelölése. k) döntés azon kérdésekben, amelyeket a jogszabály, vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 4. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal ülésezik. 5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze indokolt esetben az egyesület székhelyén kívüli helyszínre is összehívható írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a

7 7 szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamenynyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. 6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. 9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). 10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 11. A közgyűlés határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Elnökség 13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból és 1 póttagból álló ügyvezető szerve. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Amennyiben az elnökség az elnököt 8 napon belül nem választja meg ügy az elnöki feladatokat a legtöbb szavazatott kapott elnökségi tag látja el. Az elnökség elnöke egyben az egyesület elnöke. 14. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

8 8 15. Az elnökség munkarendjét, feladatok elosztását szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. 16. Az elnökség tagjait és póttagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Megbízatásuk lejárta után újra választhatók. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a) a megbízás időtartamának lejártával; b) visszahívással; c) lemondással; d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 16. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 17. Az egyesület vezető tisztségviselői: a) Az egyesület elnöke: (név, anyja születési neve, lakóhelye) b) Az elnökség tagja: (név, anyja születési neve, lakóhelye) c) Az elnökség tagja: (név, anyja születési neve, lakóhelye) d) Az elnökség póttagja: (név, anyja születési neve, lakóhelye) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan látja el. Az elnök tartós akadályoztatása esetén, az egyesület képviseletét az elnökség két tagja együttesen látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. Banki rendelkezést az elnök az elnökség valamely tagjaival együttesen (másodmagával) tehet. A póttagok tevékenysége akkor kezdődik, ha az elnökség valamely tagjának tisztségviselői megbízatása jelen alapszabály X. rész 16. b.-f. alapján megszűnik. 18. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

9 9 g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h) a tagság nyilvántartása; i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k) az elnökség írásban bármely tagnak határozott, vagy határozatlan idejű megbízást adhat az egyesület működésével összefüggő feladatok ellátására. (pl. adminisztrációs feladatok nyilvántartások, pénztárkönyv stb. vezetése, rendezvények szervezése, lebonyolítása stb.) l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) a tag felvételéről való döntés. n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal 19. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 19. Az elnökség határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben 20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Felügyelő bizottság: 21. A felügyelő bizottság 3 tagból és 1 póttagból áll, elnökét és tagjait és póttagjait a közgyűlés 5 évre választja. A tagok bármikor visszahívhatók és a megbízatásuk lejárta után újraválaszthatók. 22. A felügyelő bizottság ellenőrzi a szervezet működését és gazdálkodását pénzügyi, számviteli, gazdálkodási tevékenységét, az egyesület mérlegét jóváhagyja a közgyűlés elé terjesztés céljából, az elnökség pénzügyi vonatkozású döntéseit, intézkedéseit előzetesen és utólagosan véleményezi. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 23. A felügyelő bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal vehet részt. 24. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

10 10 a. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. b. vezető tisztségviselők felelősségét megállapító tény merült fel. 25. A felügyelő bizottság az ügyrendjét és a feladatok elosztását maga állapítja meg. 26. Nem lehet felügyelő szerv elnöke vagy tagja, póttagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a. az elnökség elnöke vagy tagja b. a szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik c. a szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve d. a-c pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. 1. Jogutódlással történő megszűnés XI. Az Egyesület megszűnése: Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja. 2. Jogutód nélküli megszűnés A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségé-

11 11 vel fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. XII. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013, évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) és az egyesülési jogról szóló évi CLXXV. tv rendelkezési irányadóak. Kapás Ferencné Nagycsaládosok Szentendrei Egyesületének Elnöke