Periféria+ Kopaszi gát, Újbuda BAKAY DOMONKOS ÁRPÁD, FURMANN LŐRINC tantárgy: Városépítészet 2 konzulens: Kissfazekas Kornélia, Kádár Bálint, Losonczi Anna 2013 A szerzők megállapítása szerint a Kopaszi-öbölben rejlő egyik legnagyobb lehetőség annak kettős városi helyzete. Területileg a városba van ágyazódva, infrastrukturálisan azonban leszakad róla, melynek köszönhetően máig érintetlen tudott maradni. A tervezők megőrizni, mi több, fokozni kívánták a hely hangulatát, amelyet a távolság és periféria érzeteként definiáltak.
Kopaszi - GÁT Kopaszi gát, Újbuda RÉDEY ESZTER, KOSIK PÉTER tantárgy: Városépítészet 2 konzulens: Kissfazekas Kornélia, Kádár Bálint, Losonczi Anna 2013 A tervezők célja a Kopaszi-gát élhető beépítése volt, elhatárolódás a mögöttes ipari területektől és fokozatos nyitás a Duna felé. A hálós beépítés raszterét részben a tömbök közötti zölddel kísért, mesterséges csatornák jelölik ki. A tömbök tömörsége, zártsága a víz felé haladva folyamatosan átalakul, kön nyűszerkezetessé és nyitottá válik. A tervben fontos szerepet kap az ökologikus szemlélet.
Vertikális köztér / kerékpáros HUB Margit-híd budai hídfő PAPP ANDRÁS Urbanista építészmérnök MSc diplomaterv konzulens: Alföldi György, Bach Péter 2013 A terv a városi tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés fúziójára tesz kísérletet. Mindezt olyan módon, hogy a Budapest agglomerációs övezeteiből és külső kerületeiből naponta ingázók számára kínál alternatívát az autóval szemben a belvárosban megtett útszakaszra. A város infrastruktúráját adottságként kezelve, tervemben olyan közlekedési csomópontot akartam létrehozni, amely amellett, hogy primer szinten szolgálja ki a közlekedést, lehetőséget teremt a hagyományos értelemben vett köztéri szerepkör betöltésére is.
Vizuális hidak Belváros BAJNOK CSILLA, LESKÓ ZSUZSANNA Városépítészeti TDK konzulens: Benkő Melinda 2010 A folyó és a város, a Duna és Budapest viszonya a kutatásunk alaptémája. Fontos kérdés volt számunkra, hogy az épített környezet és a víz közvetlen viszonya: milyen a város és a folyó kapcsolata. A Duna egy nagyvonalú mozdulatként szalad át a városon, ahogyan az autók is jönnek-mennek a rakpartok aszfaltcsíkjain. Dinamikus, mindig változó, de mégis állandó kapcsolatot alkot város és folyó. Egy olyan elemzési módszert dolgoztunk ki, amely Budapest többi part menti részén, illetve bármely folyóparti város megismeréséhez és alakításához biztos alapot nyújt. Könnyen alkalmazható, egzakt, de számos szubjektív elemmel kiegészített eljárás.
A 2020-as budapesti olimpia városépítészeti víziója budapesti Duna-part BEKE ANDRÁS, GUBA SÁNDOR, TÓTH SZILVIA országos nyilvános hallgatói ötletpályázat 1. díjas terve 2009 Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész- és településmérnök képző oktatási intézményének hallgatói részére meghirdetett országos, nyilvános, titkos ötletpályázat. A tervpályázat keretei lehetőséget biztosítottak arra, hogy a városépítészeti vízió mellett az olimpia szellemisége is kiemelt hangsúlyt kapjon. Örvendetes módon a tervek jó része foglakozott ezzel a gondolattal is.
BME Középső Campus Műegyetem, Újbuda MOLNÁR NIKOLETT, VÁMOSI DÓRA Tanszéki Terv 2. Konzulens: Dr Dúll Andrea, Deigner Ágnes, Pálfy Sándor DLA 2010 Két féléven keresztül foglalkoztunk a BME Campus-szal, az elsőben a középső területtel. A bemutatott tervnek legfontosabb mondanivalója, hogy az egyetemi campus nem egy elszigetelt közterület, hanem az őt ölelő település szerves része. Ezért minden irányban keresik a kapcsolatot a meglévő városszövettel, felhasználva a meglévő kapcsolódási pontokat. Ilyen a Duna part is a főépület előtt, amelyet a campus kiterjesztett gyalogos felületeként kezel a hallgatói terv.
Alkotóhét 2005/2006 Budapest 3. évfolyam 2005/2006 Két egymást követő Alkotóhét tematikája is kapcsolódott a Dunához, különböző intenzitással. Az aula padlóján kiterített Budapest modell a város lineárisan elhelyezkedő fejlesztési területeit mutatja be. A fővárosba érkező autópályák melletti helyszíneken kívül a Duna menti területek is ebbe a kategóriába tartoztak (Lágymányosi öböl, Csepel sziget, belvárosi partszakasz). A következő félévben a Közraktárak környezete volt a tervezési helyszín, amire az azóta megvalósult Bálna fényében különösen - több érdekes és izgalmas hallgatói modell született.
Budai Duna-part Dunapart, Budapest BERECZ MÁRTA, DELI BRIGITTA, DŐRY BÁLINT Tanszéki Terv 1. konzulens: Dr Dúll Andrea, Deigner Ágnes, Pálfy Sándor, Kukucska Gergely 2014 A Tanszéki terv 1-es tervezési tantárgyunknak a tervezési helyszíne 2014 tavaszán a Duna parti közterületek Budapesten. Egy-egy csoportnak a Duna egyik partjának közterületrendszerét kellett végig gondolnia a félév első felében és azt vázlattervben bemutatnia. Az itt látható vázlatterv a budai oldalon keresi az Északi Összekötő híd és a Lágymányosi híd között a végig vezethető gyalogos rendszert, amely hol közelebb, hol távolabb kerül a Dunától, és különböző módon szeparálódik el a gépkocsis forgalomtól. A gyalogos közterületi rendszernek három nagy csomópontját határozták meg: a Római parton, a Batthyány téren és a Kopaszi gátnál. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
Újabb partraszállási kísérletek Dunapart, Budapest DŐRY BÁLINT, SZABÓ DÁNIEL, FÜLÖP CSENGE, RAB ENIKŐ SAROLTA, ANDRÁSSY NÓRA, TOT KRISTÓF Városépítészet 2. konzulens: Tótpál Judit, Germán Tibor, Vonnák Kata 2014 A Duna és Budapest kapcsolatának vizsgálatát a Margitsziget magasságában végeztük el, a Hármashatár-hegytől a Városligetig terjedő, Dunára merőleges sávot tekintve tervezési területnek. A terület megismerésekor nagy hangsúlyt fektettünk a szubjektív helyzetelemzésre, a taktilis, kinetikus érzékelésre, a tapintásra, szaglásra, valamint az élmények, érzetek grafikus rögzítésére. A vizsgálati eredmények alapján megfogalmazott beavatkozási lehetőségek térbeli stratégiája partraszállási lehetőségeket jelent a városból a folyópartra. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
Buda Duna parti koncepciója Budapest CZIGLÉCZKI ATTILA, FONT IZOLDA, SCHNEIDER ESZTELLA, SZÖKŐ KRISTÓF Tanszéki Terv 1. konzulens: Dr Dúll Andrea, Deigner Ágnes, Pálfy Sándor, Kukucska Gergely 2014 A helyszíni adottságok és a tervezett használat függvényében változik a Duna parti közterületek és a folyó kapcsolata, aminek a koncepcióját plasztikusan mutatják be a sematikus rajzok és konkretizálják a rakpart különböző helyein felvett metszetek. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM