SZAKDOLGOZAT Kalauz a magyar történelmi hagyományőrzés könyvtári forrásaihoz Készült a 16-17. század (törökkor) magyar katonai kultúrájának és hadi művészetének rekonstruálásához és bemutatásához Témavezető: Szabó Sándor Készítette: Hamvai-Kovács Gábor Informatikus-könyvtár szak 2008. tavaszi félév
Tartalomjegyzék: Előszó.... 4. I. A történelmi hagyományőrzés és a könyvtár... 5. II. A törökkor politika és eseménytörténete. 8. II. 1. A királyi Magyarország. 8. II. 2. Az erdélyi fejedelemség 10. II. 3. A török hódoltság. 11. II. 4. Történelmi életrajzok... 13. III. A törökkor hadtörténete, hadviselése és hadszervezete. 16. III. 1. A 16-17. század hadi eseményei. 16. III. 2. A törökkor fegyvernemei... 17. III. 3. Várak, várépítészet a török korban.. 19. IV. A törökkor fegyverzete, katonai felszerelése és ruházata.. 24. V. Történelmi források. 30. V. 1. Történelmi írott források. 30. V. 3. 1. Emlékiratok, visszaemlékezések. 30. V. 3. 2. Levéltári források feltáró irodalma. 34. V. 3. 3. Kortárs írók, költők forrásértékű szépirodalmi művei. 36. V. 2. Történeti ikonográfia 39. 2
V. 3. Tárgyi források. 40. VI. A történelmi vívás oktató jellegű irodalma... 42. VII. Kalauz a törökkor katonai kultúráját ábrázoló játékfilmekhez 46. VII. 1. Török Hódoltság korának ábrázolása. 46. VII. 2. A Sienkiewitz trilógia 48. VII. 3. Kuruc mozgalmak a filmvásznon 51. VII. 4. Tematika szerinti csoportosítás 52. VII. 4. 1. Katonai ruházat, felszerelés, fegyverzet rekonstruálásához ajánlott művek. 52. VII. 4. 2. Hadviselés bemutatásához ajánlott művek... 53. VII. 4. 3. Történelmi vívás bemutatásához ajánlott művek.. 53. VII. 4. 4. Életmód, mentalitás, viselkedéskultúra bemutatásához ajánlott művek. 53. VII. 4. 5. Környezet rekonstruálásához ajánlott művek.... 54. VII. 4. 6. Filmekben előforduló durvább hibák... 54. Képes melléklet 3
Előszó Mai világunk és köztük nemzetünk társadalmát a 20. század második felének, majd az ezredforduló gazdasági, politikai változásai erőteljes módon elszakították gyökereitől. Új generációk nőttek fel úgy, hogy fogalmuk sincs a szüleik, nagyszüleik életét körülölelő világ szellemi, tárgyi emlékeiről. Sajnos ezen érétkek helyét betöltötte a "modern" világ bevásárlóközpontjai, televíziós show-műsorai, gyorséttermei által kínált kommersz szubkultúra, melynek a több évszázados, esetenként évezredes hagyományként kialakult nemzeti kultúrákhoz semmi köze nincs. Az ezen a szubkultúrán felnőtt fogyasztói társadalom számára eljuttatni nemzeti kultúránkat, velük megismertetni történelmünket nagyon nehéz feladat. Nehéz, de nem lehetetlen! Ezen okból kifolyólag úgy gondolom, a történelmi hagyományőrzés felbecsülhetetlen jelentőségű lehet. Gondoljuk csak meg, hogy a "modern" szubkultúrában élő, fogyasztói szemléletű ember lelkületére (kinek esetleg családja is van) nem valószínű, hogy egy történelmi, száraz tényeket feltáró szakmunkával, szülessen az bármilyen elismert történész tollából, igazán hatni lehetne. 1 Viszont személyes tapasztalataim alapján bátran mondhatom a történelmi hagyományőrzés keretein belül előadott "műsorok" ( mely természetesen megfelelő és hiteles forrásokra, szakirodalomra kell támaszkodjanak ) reális alternatívát kínálhatnak ezen probléma megoldására is. 1 Meg kell jegyeznem, távol álljon tőlem, hogy a szakirodalom szükségességét megkérdőjelezem, hiszen részben pont azt tárja fel dolgozatom. 4
I. A történelmi hagyományőrzés és a könyvtár Mielőtt belekezdenék dolgozatom megírásába, úgy gondolom két kérdés mindenképpen tisztázásra vár. Először is mi az a történelmi hagyományőrzés? Aztán felvetődik az is, hogyan kapcsolható e tevékenység a könyvtárakhoz? A kérdés jogos, a választ meg is adom rá. A történelmi hagyományőrzés nem tekinthető tudományos tevékenységnek, művelői -bár lehetnek köztük történészek, régészek, néprajzkutatók, vagy egyéb szakemberek- legtöbbször laikusok, "lelkes amatőrök" akik szeretik a történelmet, tevékenységük célja pedig -lehetőleg minél érdekesebb és látványosabb módon- történelmi ruhákba öltözve, színi előadásokhoz hasonló bemutatókon keresztül elérhetőbbé, kézzelfoghatóbbá tenni egy adott kort, megismertetve ezzel nemzetünk történelmét, kultúráját. Egy jól sikerült rendezvény, bemutató, vagy előadás felkeltheti az érdeklődést azon emberekben is, akik korábban nem éreztek különösebb vonzalmat történelmünk, nemzeti kultúránk megismerése iránt. Az iskolai történelemórák is színesebbé, érdekesebbé válhatnak a tanulók számára ilyen jellegű bemutatók reprezentálásával. Ilyen esetekben sokszor előfordul, hogy éppen maguk a tanárok gazdagítják tudásukat, miután egy-egy előadás után képet kapnak a bemutatott történelmi kor mindennapjairól, megismerhetik a kor ruházatát, felszerelési tárgyait és fegyvereit, valamint azok gyakorlati használatát. A történelmi hagyományőrző előadások, hadi bemutatók több szempontból ábrázolhatnak egy reprezentált kort, így több szempontból is felkelthetik a néző érdeklődését. Van, akinek a szép ruházat, a felszerelés, a fegyverzet tetszik meg; másokat a kor szelleme, szokásai viselkedéskultúrája bűvöl el; egy másik csoportban pedig a fegyverek használata, a fegyveres küzdelmek ébresztenek egy életre szóló szerelmet. Bármi legyen is az indíttatás, ha valaki történelmi hagyományőrző tevékenységre adta a fejét, fontos, hogy bármily színesek és érdekesek is előadásai (ami szintén nagyon fontos), törekedjék a korszak hiteles mejelenítésére! Az ehhez szükséges háttérismeretek forrásai jelentős részben a könyvtárak polcain is fellelhető történelmi szakkönyvek, forrásfeldolgozások, térképek, ikonográfiák stb. papíralapú vagy elektronikus formában, audiovizuális dokumentumok alapján. Hát ennek feltárására vállalkozik eme dolgozat szerzője, mikor a történelmi hagyományőrző tevékenység segítése céljából készíti el könyvtári forrásokat feltáró kalauzát. A történelmi hagyományőrzés egyik legnépszerűbb formája a katonai hagyományőrzés, mely 5
általában hadi bemutatókon keresztül jeleníti meg egy adott kor katonai kultúráját. Hazánkban és a Kárpát-medencében, vagy azon túl számtalan egyesület, hagyományőrző csapat, sportegyesület működik hadtörténelmünk valamely szeletének (íjászat, vívás, lovaglás, stb.) rekonstruálása céljából. Ezek tevékenysége a honfoglaló magyarok harcászatától, a középkori lovagi tornákon át a lovas huszárok bemutatásáig sok mindenre kiterjed. Számomra a legkedvesebb a 16-17. század, vagyis az ú. n. törökkor 2 katonai kultúráját reprezentáló tevékenység, ezen belül különös tekintettel a történelmi, elsősorban szablya használatára épülő vívásra, mint nemzetinek tekinthető harcművészetre. 3 Ezért dolgozatom témája is e területet célozza meg, a hozzá szükséges könyvtári források bemutatásával. Munkám elkészítésében két fontos szempontot vettem alapul. Egyrészt, hogy a megjelölt célcsoport számára készített forráskalauz elsődleges szempontja a gyakorlati használhatóság legyen, persze a tudományos hitelességet nem tévesztve szem elől. Éppen ezért munkám elkészítése során ezen szempont érvényesítését tartottam szem előtt. Gyakorlati használhatóság alatt értem, hogy egy adott munka mennyire használható fel az adott korszak megismeréséhez, tárgyainak ( ruházat, felszerelés, fegyverzet, épületek, stb.), egyéb emlékeinek ( történelmi vívás; mentalitás; viselkedéskultúra, stb.) rekonstruálásához. A gyakorlati használhatóság elsődleges 2 A török kort a magyar történelemben Buda 1541. évi török kézre kerülésétől számítjuk, amikor az ország középső része közvetlenül török fennhatóság alá került. Ezután az ország három részre szakadt, a hódoltság mellett megmaradt a Habsburg királyok uralma alatt az északi és nyugati országrész, valamint a töröknek adót fizető belpolitikájában önálló Erdélyi Fejedelemség. A török hódoltság területe egészen 1664-ig folyamatosan bővült, majd a török kiűzésért folyt másfél évtizedes háborút lezáró 1699. évi karlócai béke során a török kor véget ért Magyarországon. A török kézen maradt Temesköz később, az 1718-as Pozsereváci béke során került vissza magyar főhatóság alá, így visszaállt a történelmi Magyarország egysége, Erdély pedig a 19. századig megőrizte önállóságát a Magyar Szent Korona országaként. A korszak magyar politikáját mindvégig jellemezte (különösen Erdélyben) egy Habsburg-ellenes irányzat, melynek küzdelmit -a Bocskai szabadságharc mellett- legmarkánsabban a kuruc mozgalmak képviselték. Az események történelmi rendjét tekintve a kuruc mozgalmak a bujdosók első támadásától (1672) a majtényi fegyverletételig (1711) tartanak. Az időhatárok azonban nem ilyen egyértelműek, azokat mindkét irányban ki kell tágítanunk Zrínyi életének utolsó éveitől az 1735-ös békésszentandrási felkelésig. 3 Már a honfoglalás korában megtalálható a szablya a harcossírokban (lásd. Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest: Zrínyi, 1986. ; Erdélyi István: A magyar honfoglalás és előzményei. Budapest: Kossuth, 1986.) -és bár középkori használatáról, és így a török korig való folytonosságról megoszlik a történészek álláspontja- egészen az első világháború idejéig rendszeresített fegyver a huszár alakulatoknál. Ezt alapul véve a szablya használatára épülő vívást nyugodtan tekinthetjük nemzeti harcművészetünknek. 6
szerepet kapott egyéb olyan tényezőkkel szemben, mint például az, hogy egy adott mű tudományos vagy népszerűsítő stílusban íródott, primer vagy szekunder forrással van-e dolgunk, mennyire ismert az adott munka és annak szerzője, stb. Ezen szempont szem előtt tartását tartottam helyénvalónak, hiszen munkám nem egy adott területre elmélyített tudományos kutatás számára, hanem egy főként gyakorlati jellegű, több összetevőt magába foglaló tevékenység segítése céljából készült. A másik szempont, hogy olyan dokumentumokat mutassak be, melyek általában bármely nagyobb ( városi; megyei ) közkönyvtár állományában megtalálhatóak, minél könnyebbé téve ezzel a kutatást. Hiszen részben vidéki ember lévén nagyon jól tudom milyen nehézségekkel jár az, ha valaki az ország végéből, esetleg határokon túlról Budapestre kell utazzon azért, hogy egy nehezen megszerezhető dokumentumhoz hozzájusson valamely szakkönyvtár egy "eldugott polcáról". Annak aki hiteles módon szeretné ábrázolni egy általa kiválasztott korszak (jelen esetben a törökkor ) katonai kultúráját, széles területen kell tájékozottá válnia, hiszen nem elég a korszak történelmének, esetleg hadtörténetének alapos ismerete, emellett tudnia kell mindezt a közönség számára előadni, megjeleníteni. Az adott kor kultúrájának, életének, ruházatának, fegyvereinek és azok használatának bemutatása mind-mind fontos tényezője egy-egy előadásnak. Ezek megismerésére különböző könyvtári dokumentumok szolgálhatnak: a hagyományos politikatörténetet bemutató művek mellett hadtörténeti; fegyver- és viselettörténeti monográfiák; történelmi vívás rekonstruálására szolgáló oktató jellegű szakkönyvek. Mindezek mellett úgy gondolom a források között helyet kell kapjanak a korszakot ábrázoló jelentősebb játékfilmek is, hiszen egy-egy bemutató valahol színi előadásnak is tekinthető, melynek "megrendezéséhez" miért ne használnánk fel segítségül a filmművészet alkotásait is, melynek hordozói (VHS; DVD) ma már ugyanúgy megtalálhatók a könyvtárak polcain is, mint a hagyományos papíralapú dokumentumok. Mindebből látható, milyen széles az a paletta, amely magában foglalja témánk könyvtári forrásait. 7
II. A törökkor politika és eseménytörténete Bár egy katonai hagyományőrző bemutatónak kevésbé hangsúlyos része a reprezentált kor politikai hátterének bemutatása, mégis úgy gondolom ezek ismerete fontos, sőt alapvető a történelmet hitelesen bemutatni kívánó bármely csapat számára. Hiszen gondoljuk csak el, lehet-e Eger hős vitézeit úgy "megjeleníteni", hogy ne ismernénk a három részre szakadt Magyarország kialakulásának, és a török hódító hadjáratainak okait? Vagy lehet-e a kor félelmetes harcértékkel rendelkező hajdúinak "bőrébe bújnunk" anélkül, hogy tudnánk, mi váltotta ki a magyar történelem egyetlen győztes szabadságharcát, melynek élén Bocskai István állott? Végezetül lehet-e Buda visszafoglalását hitelesen eljátszani úgy, hogy nem ismerjük, mi vezette rá Európa keresztény államait, hogy erejüket egyesítve végre rászánják magukat Magyarország török megszállás alóli felszabadításra? Az igazat megvallva nehéz elképzelni hiteles hagyományőrző tevékenységet megfelelő háttérismeret hiányában. Ezen ismeretek megszerzése céljából rendelkezésre álló szakirodalom legfontosabb műveit szeretném e fejezetben bemutatni. Ezen művek mellett a témában fellelhető szakirodalom mennyisége tengernyi, miután azonban ezen fejezet dolgozatom célterületének gyakorlatilag csak egy mellékes részét képezi, az itt bemutatott művek erősen szelektált válogatás eredményei. II. 1. A Királyi Magyarország A témában megjelent szakirodalom alapműve a Pach Zsigmond Pál által szerkesztett Magyarország története című sorozat III. kötete 4 mely a török hódoltság korát tárja fel. A három részre szakadt Magyarország királyi kézen maradt területének történetét gazdaságát, társadalmát, hadszervezetét mutatja be a Tudomány - Egyetem Magyar történelem sorozat egyik kötete R. Várkonyi Ágnes: A királyi Magyarország 1541-1686 5 címmel. Az előző két könyvhöz hasonló összefoglaló munka, mely a három részre szakadt Magyarország 4 Magyarország története 1526-1686. III/1-2. kötet. Főszerk. Pach Zsigmond Pál, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1987. 5 R. Várkonyi Ágnes: A királyi Magyarország 1541-1686. Budapest : Vince Kiadó, 1999. (Tudomány- Egyetem : Magyar történelem) 8
területeinek politikai, gazdasági mozgásteréről, társadalmi, vallási megoszlásáról a Magyar századok sorozat két kötete, Pálffy Géza: A tizenhatodik század története 6 és Ágoston Gábor és Oborni Teréz: A tizenhetedik század története 7 című művei. Eredetileg gimnáziumi tankönyvnek készült (ezen funkciójának azonban - túl terjedelmes volta és egyetemi jegyzetekhez hasonlatos szerkezeti felépítése miatt- nem felelt meg) a Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László féle hatrészes Történelem 8 könyv, melynek negyedik kötete 9 dolgozza fel az 1500-tól 1789-ig terjedő történelmi eseményeket. A könyv nagyszerűen használható azok részére, akik a 16-17. század történelmi eseményeit, gazdasági és politikai jellemzőit, társadalmát, hadtörténetét szeretnék alapjaiban megismerni. A 17. századi Magyarország és Erdély politikai mozgásterét, lehetőségeit vizsgálja Péter Katalin: A magyar romlásnak századában 10 című művében, melyben Bethlen Gábor fejedelemmé választásától a Zrínyi Miklós haláláig terjedő időszakot öleli fel. A 17. század egyik nagyon jellemző szegmense a magyar rendek, és a bécsi udvar szemben állása. A Habsburg uralommal szemben először Bocskai István lépett fel fegyveres szabadságharcával. Ennek örökségeként a független erdélyi udvar politikáját Bethlen Gábortól Apafi Mihályig mindvégig jellemezte egy szembenállás a Habsburg birodalommal, mely a harmincéves háború keretein belül szintén fegyveres konfliktusokba torkollott. A Wesselényi féle összeesküvés bukása után bontakoztak ki a Habsburg-ellenes küzdelmek közül talán legmarkánsabbnak nevezhető Kuruc mozgalmak, melyek az ország török alóli felszabadulása után a Rákóczi-szabadságharcba torkollottak. A témát bemutató művek közül néhány jelentősebb: A rendek Habsburg udvarral szemben kialakult viszonyáról, szembenállásáról olvashatunk Benda Kálmán: Habsburg abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI-XVII. 6 Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. H. n. : Pannonica Kiadó, 2000. 7 Ágoston Gábor, Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. H. n. : Pannonica Kiadó, 2000. 8 Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László: Történelem 1-6. Budapest : Reáltanoda Alapítvány, 1999-2000. 9 Herber Attila - Martos Ida - Moss László - Tisza László : Történelem 4. 1500-tól 1798-ig. Budapest: Reáltanoda Alapítvány, 2000. 10 Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. 2. kiad. Budapest : Gondolat, 1979. ( Magyar História ). 9
században 11 című művében. Az Erdélyi fejedelemség a török korban a független magyar állam szimbóluma volt, melynek egyik legsikeresebb államfője a 17. században Bethlen Gábor volt. A fejedelem, mint sikeres és tehetséges politikus és hadvezér szintén kivette részét a Habsburg ellenes harcokból a harmincéves háború keretei között, ahogy Nagy László: Bethlen Gábor a független Magyarországért című munkájában 12 erről olvashatunk. A Habsburg -ellenes küzdelmek a 17. század végén kezdődő kuruc-mozgalmakban bontakoztak ki, melyek kezdeti szakaszát Thököly Imre nevével jellemezhetjük. Az ide vonatkozó irodalom két reprezentánsa a Benczédi László szerkesztésében megjelent Thököly-felkelés és kora című tanulmánykötet 13. ; valamint Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben című munkája 14. A Rákóczi-szabadságharc politikai mozgásteréről, legfontosabb diplomáciai szövetségesével való kapcsolatáról szól Köpeczi Béla munkája A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország címmel 15. Kifejezetten gazdaságtörténeti munka Zimányi Vera : Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650 16. A könyv a 17. század első felének korára vonatkozik, bemutatva Európa éléskamrájának szerepét az Európai gazdaságban. II. 2. Az erdélyi fejedelemség A török korban önállóvá vált állam történetét dolgozza fel Makkai László szerkesztésében az Erdély története címmel megjelent 3 kötet. A háromkötetes munka első két kötete 17 foglalkozik 11 Benda Kálmán: Habsburg abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI-XVII. században. Budapest : Tankönyvkiadó, 1975. ( Történelemtudomány - történelemtanítás, 6. ) 12 Nagy László: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1969. 13 A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Budapest : Akadémiai kiadó, 1983. 14 Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. Budapest : História; MTA Történettudományi Intézete, 2007. 15 Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. 16 Zimányi Vera : Magyarország az európai gazdaságban. 1600-1650. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1976. 17 Erdély története. Első kötet. A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László; Mócsy András. Budapest: 10
a törökkor önálló fejedelemségével, az 1606. évet tekintve választóvonalank. Az erdélyi fejedelemség történetét, gazdaságát, társadalmát, hadszervezetét mutatja be a Tudomány - Egyetem Magyar történelem sorozat egyik kötete Szabó Péter "tollából", Az erdélyi fejedelemség címmel 18. Az önálló Erdély létrejöttéről, annak politikai hátteréről szól Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése című munkája 19. Erdély történetének egy következő szakaszát, a 15 éves háború kitörésétől a fejedelemség aranykorát megteremtő Bethlen Gábor haláláig terjedő mozgalmas időszakot foglalja magában Újváry Zsuzsanna: "Nagy két császár birodalmi között" című műve 20. Az erdélyi fejedelemség történetét fénykorától, a Bethlen Gábor uralkodását követő Rákócziak hatalomra kerülésétől a Habsburg uralom alá vont tartománnyá süllyedéséig, majd a Rákóczi szabadságharc első feléig dolgozza fel Barta János: A "Tündérkert" romlása 21. II. 3. A török hódoltság A török birodalom magyarországi hódításairól, a környező leigázott államoktól eltérő berendezkedéséről, főbb városairól, polgári életéről, a térséget súlytó ú. n. kettős adóztatás rendszeréről (a török birodalom defterdárjai mellett az adott vármegye elűzött magyar nemesei is rendszeresen behajtották az adót a helybéli lakosságtól ) kaphatunk képet Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén könyvéből 22. Szintén ezzel a témával foglalkozik a szerző egy másik műve Török berendezkedés Akadémiai Kiadó, 1988. ; Erdély története. Második kötet. 1606-tól 1830-ig. Szerk. Makkai László; Szász Zoltán. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1988. 18 Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség. Budapest: Kulturtrade, 1997. (Tudomány Egyetem : Magyar történelem). 19 Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Budapest : Gondolat, 1979. ( Magyar história ). 20 Újváry Zsuzsanna: "Nagy két császár birodalmi között". A hosszú háborútól Bethlen Gábor haláláig. Budapest : Gondolat, 1984. ( Magyar história ) 21 Barta János: A "Tündérkert" romlása. (Erdély története 1630-tól 1707-ig ). Budapest : Móra Könyvkiadó, 1984. 22 Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. 2. kiad. Budapest : Gondolat, 1982. ( Magyar história ). 11
Magyarországon címmel 23. Gazdasági és társadalmi szempont alapján foglalkozik a témával Szakály Ferenc három munkája: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában 24 ; Magyar adóztatás a török hódoltságban 25 ; és Magyar intézmények a török hódoltságban 26 címmel. A török porta magyar területek rovására történő folyamatos terjeszkedéséről szól Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás című munkája 27. A 16. századi török berendezkedésről szól Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják című munkája 28. A magyarországi török uralom utolsó évtizedeit mutatja be, az 1680-as évektől a Karlócai békéig ( 1699. jan. 26.) Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon című munkája 29. Az első fejezetben egy korrajz található a török uralom alá vetett hódoltsági terület mindennapjairól. A következő rész -a könyv nagy része- a törököt kiűző háború politikai és hadtörténeti eseményeinek leírása, a meghatározó történelmi személyek bemutatásával. Majd olvashatunk a magyarok szerepéről a háborúban, képet kapva a kurucmozgalom kezdeti szakaszairól, és azok zseniális vezérének, Thököly Imrének a szerepéről. Politikai lehetőségek bemutatása Várkonyi Ágnes : Török világ és magyar külpolitika című műve 30. 23 Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest : História; MTA Történettudományi Intézete, 1995. ( História könyvtár. monográfiák; 7. ) 24 Szakály Ferenc: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. Budapest : 1994. (História Könyvtár : Előadások a történettudomány műhelyeiből, 5.) 25 Szakály Ferenc Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest : 1981. 26 Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban. Budapest : 1997. ( Társadalom- és Művelődéstörténeti tanulmányok, 21. ) 27 Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Budapest : Argomentum Kiadó, 1991. 28 Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. (Körösi Csoma Sándor Kiskönyvtár, 9. ) 29 Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon. (Históriai mozaikok). Zrínyi, Budapest : 1986. 30 Várkonyi Ágnes : Török világ és magyar külpolitika. Budapest : Magvető, 1975. 12
II. 4. Történelmi életrajzok Bármely korszak, így korszakunk történetét sem lehet bemutatni anélkül, hogy ne ismernénk meg meghatározó személyeit, legyenek azok államférfik, politikusok, katonák. A magyar történelemből is jól ismert, számunkra gyászt és megszállást hozó török szultán Szulejmán életrajzát dolgozza fel Káldy-Nagy Gyula azonos című művében 31. Az uralkodó életrajzának állomásai egy-egy jelentős történelmi eseményhez köthetők, véres belviszályok és világhódító háborúk jelzik azt az életutat, melyet a világhódító uralkodó bejárt a halálát jelentő 1566. évi szigetvári ostromig. Bocskai István történelmi szerepének megítélése koronként, politikai nézetenként, vallásfelekezetenként változott. A Tiszahát nemességének nagyságos fejedelme, a protestáns vallásszabadság védelmezője, a Habsburg udvar elnyomó politikájával szembeni egyetlen győztes szabadságharc vezére a főként katolikus, Habsburg párti politika számára a törökkel lepaktáló lázadó, aki miatt nem sikerült a 15 éves háború alatt kiűzni a törököt. Életrajzai közül legjelentősebb Benda Kálmán műve Bocskai István címmel 32. Másik jelentős munka a 2006. évi 400 éves évfordulóra készült a Magyar Református Egyház kiadásában: Szabó András: "Téged Isten dicsérünk". Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme 33. Bethlen Gábor élete, munkássága meghatározó a 17. századi magyar történelemben. Az erdélyi fejedelemség virágkorának megteremtője, Hunyadi Mátyás óta az első független és számottevő nemzeti hadsereg létrehozója. A század önálló magyar uralkodójának mintaképe. Bocskai István után a protestáns vallásszabadság újabb védelmezője. Ekképpen jellemezhetnénk Erdély katonafejedelmét, aki a művelődés alapjait is megvetette államában. Életét számos könyv feldolgozta, ezek közül jelentősebbek: Nagy Gábor: Bethlen Gábor a nagy fejedelem 34 ; Barcza József: Bethlen Gábor a református fejedelem 35 ; Bitskey István: Így élt Bethlen 31 Káldy-Nagy Gyula: Szulejmán. Budapest : Gondolat, 1974. 32 Benda Kálmán: Bocskai István. Budapest : Századvég, 1993. 33 Szabó András: "Téged Isten dicsérünk". Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme. Budapest : Magyar Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2006. 34 Nagy Gábor: Bethlen Gábor a nagy fejedelem. Budapest : Móra, 1964. 35 Barcza József: Bethlen Gábor a református fejedelem. Budapest : Magyar Református Egyház sajtóosztálya, 1987. 13
Gábor 36 ; Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja 37 A 17. századi királyi Magyarország egyik legkiemelkedőbb államférfiúja kétségkívül Zrínyi Miklós a költő, politikus és hadvezér. Politikusként és irodalmi műveivel (lásd. a V. 3. fejezetben) irányt mutatott kora közönybe süllyedő nemesi társadalmának, magyarul még nem ismert irodalmi műfajokat honosított meg, megteremtette a magyar hadtudományi irodalmat, a korszerű politikai elméletet és a korszerű publicisztikát. Hadvezérként jelentős haditetteket vitt véghez az 1663-64-es török elleni háborúban. Életének feldolgozásai közül jelentősebb művek: Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora 38 ; Tüskés Tibor: Így élt Zrínyi Miklós 39 ; Szilágyi Ferenc: Zrínyi, a költő és hadvezér 40 ; Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós 41 Teleki Mihály, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja, a Wesselényi-féle összeesküvés támogatója. Az összeesküvés bukása után az erdélyi bujdosók pártfogója, majd Thököly Imre "színrelépése" előtt vezetőjük. Később Erdély Habsburg kézre játszója, Thököly nagy ellensége. Életéről és a kezdeti kuruc mozgalmakról szól Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály című könyve 42. A magyar történelem kimagasló alakja, a nemzeti függetlenség jelképe, a legismertebb kuruc fegyveres felkelés, a róla elnevezett Rákóczi-szabadságharc vezetője az erdélyi fejedelmi családból származó II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (1704-től), később a Szövetkezett Rendek Vezérlő Fejedelme (1705-től), író és hadvezér. A róla készült monográfiák közül néhány: Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc 43 ; Vámos Magda: Így élt II. Rákóczi Ferenc 44 ; Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc az államférfi és az író 45 A Rákóczi-szabadságharc katonai vezetőiről készült munkák: Az 1703-ban Rákóczihoz vonult szegénylegények vezetője a későbbi kuruc brigadéros életét 36 Bitskey István: így élt Bethlen Gábor. Budapest : Móra, 1985. 37 Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest : Kritérion Könyvkiadó, 1992.. 38 Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Budapest : Gondolat, 1965. 39 Tüskés Tibor: Így élt Zrínyi Miklós. Budapest : Móra, 1973. 40 Szilágyi Ferenc: Zrínyi, a költő és hadvezér. Budapest : Móra, 1968. 41 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1964. 42 Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály. ( Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig. ). Budapest : Akadémiai Kiadó, 1972. 43 Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest : Gondolat, 1976. 44 Vámos Magda: Így élt II. Rákóczi Ferenc. Budapest : Móra, 1976. 45 Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc az államférfi és az író. Budapest : Magvető, 1976.. 14
dolgozza fel Köpeczi Béla: Esze Tamás című könyve 46. Bottyán János legendás kuruc tábornok, kinek a nevéhez a legjelentősebb kuruc sikerek kötődnek, mint Érsekújvár elfoglalása, a Dunántúl felszabadítása, majd megvédése a császáriak elől. Életének és tevékenységének bemutatására vállalkozott Várkonyi Ágnes: Így élt Vak Bottyán című műve 47. A kuruc nótákból, legendákból, népmesékből és a Tenkes kapitánya filmsorozatból is jól ismert kuruc brigadéros, a szabadságharc kevés győztes ütközetének vezénylő tábornokának életét dolgozza fel Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros könyve 48. 46 Köpeczi Béla: Esze Tamás. Budapest : Művelt Nép, 1951 47 Várkonyi Ágnes: Így élt Vak Bottyán. Budapest : Móra, 1975. 15
III. A törökkor hadtörténete, hadviselése és hadszervezete III. 1. A 16-17. század hadi eseményei A magyar hadtörténelem átfogó jellegű munkája a Liptai Ervin főszerkesztésében megjelent Magyarország hadtörténete című háromkötetes összefoglaló munka 49. A Rubicon történelmi folyóirat millenniumi könyvsorozatának kiadványa Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján címmel megjelent kiadvány 50, mely a honfoglalástól 1945-ig követi végig a magyar hadügy helyzetét. A kötet egyes fejezetei bemutatják az adott korszak hadseregét és hadszervezeti jellegzetességeit, a háborúkat, a hadjáratokat, csatákat, kiemelve a fegyverzetet, a katonai viseletet, a háborúk gazdasági hátterét - és nem utolsósorban a magyar katonai erényeket. A hadtörténeti leírás magyar és egyetemes politikatörténetbe ágyazva jelenik meg, s külön hangsúlyt kapnak a diplomáciai, külpolitikai összefüggések, a háborúkat lezáró békekötések. A törökkor a 3. fejezetben kerül bemutatásra 51, a Rákóczi-szabadságharc eseményeivel a következő fejezet első tanulmánya foglalkozik 52. A magyar történelem első Habsburg-ellenes fegyveres felkelés, és egyben az egyetlen győzelemmel zárult magyar szabadságharc katonai eseményeit dolgozza fel Nagy László: A Bocskai-szabadságharc katonai története 53. A 17. század nagy "világháborújában", a harmincéves háborúban alkalmazott hadászati elvek és gyakorlat meghatározta a század hadtörténetének arculatát. Erről ad részletes és átfogó képet Csikány Tamás: A harmincéves háború című munkája 54, melyben a szerző a részletes csataleírásokon kívül nagy hangsúlyt fektet a 17. század hadművészetének, a korabeli nyugati 48 Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Budapest : Zrínyi, 1958. 49 Magyarország hadtörténete. Főszerk. Liptai Ervin. I-III. Budapest : Zrínyi, 1985. 50 Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Budapest : Rubicon - Aquila - Könyvek, 2000. a továbbiakban: Millenniumi Hadtörténet 51 A mohácsi vésztől a török kiűzéséig (1526-1699). In: Millenniumi hadtörténet. p. 97-214. 52 Bánkúti Imre : A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711. In: Millenniumi hadtörténet. p. 215-228. 53 Nagy László: A Bocskai-szabadságharc katonai története. Budapest : 1961. 54 Csikány Tamás: A harmincéves háború. Budapest : Korona Kiadó, 2005. 16
fegyverzet, felszerelés, a korszerű vár- és sáncépítészet bemutatására. Külön fejezetben foglalkozik a magyarok részvételével, különösen Bethlen Gábor hadseregének felépítése és tevékenysége kap nagy figyelmet. Szintén a harmincéves háborúhoz köthető Nagy László: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban című munkája 55, mely már kifejezetten a kortárs nyugat-európaitól eltérő, sajátságos magyar és közép európai hadviselést mutatja be. Buda várának 1686. évi visszafoglalása a töröktől szimbolikus jelentéssel bírt, hiszen a török uralom végét jelentette Magyarországon, akkor is, ha még több mint egy évtizedet kellett várni a háborút végképp eldöntő zentai csatáig (1697), majd az azt lezáró karlócai békéig (1699). ifj. Barta János könyvében Buda várának visszafoglalásáról, annak politikai okairól, az elkeseredett és kemény harcot vívó katonai erőkről ír Budavár visszavétele című művében 56. A török alóli felszabadító háború történetét dolgozza fel Szakály Ferenc: Hungaria eliberta című monográfiája 57. A Rákóczi-szabadságharc különösen fontos stratégiai területe a Dunántúl, mely a szabadságharc folyamán többször került mindkét fél ellenőrzése alá. Bánkuti Imre: A kurucok első dunántúli hadjárata című munkája 58 az 1704. évi Károlyi Sándor vezette hadjárat történetét mutatja be, melynek célja a szövetséges francia-bajor csapatokkal való egyesülés lett volna. III. 2. A törökkor fegyvernemei A 16-17. századi magyar végvári katonák szervezetével, történetével, harcmodorával foglalkozik Nagy László: A végvári dicsőség nyomában című műve 59. A könyv alapján képet kapunk még: 55 Nagy László: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1972. 56 Ifj. Barta János: Budavár visszavétele. Budapest : Kossuth, 1985. 57 Szakály Ferenc: Hungaria eliberta. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1683-1718. Budapest : Corvina, 1986. 58 Bánkuti Imre: A kurucok első dunántúli hadjárata. ( 1704. január - április ). Budapest : Akadémiai Kiadó, 1975. ( Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat, 78. ) 59 Nagy László: A végvári dicsőség nyomában. Budapest : Zrínyi, 1978. 17
a kortárs Európa és Magyarország kapcsolatáról; a tizenöt éves háború menetéről (1593-1606); a 17. századi Erdély politikájáról; a török kiűzésért folytatott háborúról. A könyv érdekessége, hogy a függelékben egy-egy listát is találunk, melyek az 1593-1699 közötti híresebb végvári tisztek és katonák névsorát, valamint a korabeli régies szavak magyarázatát tartalmazzák. A témához kapcsolódik a magyarországi török hódoltság korának "tudós regénye" is, a Bajvívó magyarok 60, mely Takáts Sándor életművéből azon cikkek, tanulmányok egybegyűjtése, amelyek a török hódoltság korának magyar viszonyaival foglalkoznak. A széppróza határát súroló műben kibontakozik előttünk a korszak hőseinek, a végvári vitézek olyan példaképeinek tekintett híres katonák, mint Thúry György, vagy Berenhidai Huszár Péter élete. Ezentúl még végvári szegénylegényekről, a török-magyar szokásokról, muzsikásokról, a "szöktetésről", törökök és magyarok portyáiról, kertgazdaságokról, részegekről, a lesvetésről, a katonatemetésről, a diákéletről, vásárütésről, egyszóval a korabeli Magyarország életéről olvashatunk színesen és érdekesen. A hajdúkra a nemzeti tudat hol úgy emlékezik, mint "rút és istentelen népre", Magyarországot és Erdélyt "a töröknél és tatárnál is kegyetlenül pusztító hordára", hol pedig úgy mint olyan közösségre, amely a hazáért fegyvert fogott, visszaszerezve a nemzet régi szabadságát. Fegyelmezetlen voltukról, a föld népét súlytó túlkapásaikról rengeteg bizonyíték maradt fenn, ugyanakkor az is történelmi tény, hogy ők vitték győzelemre Bocskai szabadságharcát, ők voltak Bethlen Gábor és a két Rákóczi György kiváló harcosai. Nagy László: Hajdúvitézek című könyve 61, higgadtan érvelő, tényfeltáró munka, a hajdúság történelmi szerepének tisztázására. A szerző egy másik műve a Habsburg ellenes küzdelmek társadalmi bázisáról, a résztvevő hadakról készített tanulmánykötet "Megint fölszánt magyar világ van...". Társadalom és hadsereg a XVII. század első felének Habsburg-ellenes küzdelmeiben címmel 62. A három részre szakadt Magyarország védelméért harcoló székelység életének bemutatása Nagy László: Székelyek a hadak útján című műve 63. A kötet Buda török uralom alá kerülésétől kíséri végig a történelem alakulását a Rákóczi-szabadságharcot lezáró Szatmári békekötésig. A hadtörténeti 60 Takáts Sándor: Bajvívó magyarok. Képek a törökvilágból. Budapest : Móra, 1963. 61 Nagy László: Hajdúvitézek. 1591-1699. Kossuth, Bp., 1983. 62 Nagy László: "Megint fölszánt magyar világ van...". Társadalom és hadsereg a XVII. század első felének Habsburg-ellenes küzdelmeiben. Budapest : Zrínyi, 1985. 63 Nagy László: Székelyek a hadak útján. (1541-1711) Budapest : Zrínyi, 2001. 18
események mellett sok érdekes kortörténeti kérdésre is választ kapunk. Miért álltak a székelyek Mihály havasalföldi vajda mellé? Miért volt éveken át jó kapcsolatuk Giorgio Bastával? Milyen volt a székely katonák fegyverzete, ruházata? Miért voltak ellenállóbbak a katonáskodó székely hegyi pásztorok, hogyan tudták a had vezetői megelőzni a betegségeket járványok kialakulását, elterjedését? Átfogó történeti munka Zachar József szerkesztésében, A magyar huszár címmel megjelent monográfia 64, mely a magyar huszárság történetét dolgozza fel a XV. századi kezdetektől (a könyv a sokak által vitatott délszláv eredetet, illetve a török hatást tekinti mérvadónak) egészen a XX. század közepéig, mikor az utolsó alakulat felbomlott. Bár ezen fegyvernem hőskorának a XVIII-XIX. századot szokták tekinteni (a könyv nagy része is ezzel a korszakkal foglalkozik), azért korszakunk könnyűlovas fegyverneméről sem feledkezik el, hiszen jellegzetes és mindennapos szereplői a törökkor csatáinak. Egy sajátságos, a többitől eltérő fegyvernemet, dunai flottillánkat mutatja be Csonkaréti Károly: Hadihajók a Dunán című műve 65 Miután átfogó történeti munkáról van szó, a könyv a török korra vonatkozó részeket is tartalmazza. Rendkívül alapos és részletes leírást találunk a témáról. Történelmi keretek között olvashatunk a magyar dunai naszádosok, sajkások harcászatáról, fegyvertényeiről (pl. a 15 éves háborúban, vagy a törökök kiűzése során). Korabeli metszetek bemutatásával is szép számmal találkozhatunk, azonban ezek sokszor sajnos (valószínű nyomdatechnikai okok miatt) eléggé elmosódottak, így az apróbb részleteket már nem adják vissza. Szintén a dunai hajóhadunk történetét dolgozza fel Szentkláray Jenő, dr. : A dunai hajóhadak története könyvében 66, melynek jelentős része a törökkor eme fegyvernemével foglalkozik. III. 3. Várak, várépítészet a törökkorban Korszakunk hadtörténelmének egyik elválaszthatatlan része a határvonalak mentén meghúzódó várak láncolata volt. Az itt élő katonák számára ezen erősségek jelentették a támaszpontot határ menti portyázásaikhoz, mélyen az ellenség területére benyomuló, gazdag zsákmány reményében 64 A magyar huszár. Szerk. Zachar József. Budapest : Corvina, 2000. 65 Csonkaréti Károly: Hadihajók a Dunán. Budapest : Zrínyi, 1980. 66 Szentkláray Jenő, dr. : A dunai hajóhadak története. Budapest : MTA Történelmi Bizottsága, 1885. 19
indított rajtaütő lesvetéseikhez. A korszak várépítészeti stílusa, és annak építészeti emlékei jelentős mértékben eltérnek a többi kor várépítészetétől, ezért külön érdemes vele foglalkozni. A várépítészettel foglalkozó művek között alapműnek tekinthető Gerő László: Magyarországi várépítészet című gyűjteményes munkája 67. A könyv a történelmi Magyarország jelentősebb várainak építésének történetét ismerteti. A könyvben külön fejezetben, az egyes várépítészeti korszakok keretei között kerülnek bemutatásra a jelentősebb szerepet betöltő magyarországi várak, így a törökkor várépítészetével is külön fejezet foglalkozik. A szerző egy másik műve Várépítészetünk címmel jelent meg 68. Ez a munka a törökkori várépítészetünk megismerése céljából kevésbé használható, bár a kötet elején található egy várépítészet-történeti összefoglaló, de az egyes várak ettől elkülönítve kerülnek bemutatásra, ráadásul a könyv nagy hiányossága, hogy csak a mai Magyarország területén lévő várakat mutatja be. 69 Szintén régészeti szakmunka Marosi Endre bölcsészdoktori disszertációja XVI. századi váraink címmel 70. A disszertáció várépítészetünk történetét dolgozza fel reprezentáns épületek bemutatásával a törökkor első felére vonatkozólag. Nagy hiányossága, hogy ezen szakmunka is csak a magyarországi régészeti illetékességi körbe tartozó épületekkel foglalkozik, így több jelentős, jelenlegi határainkon kívül eső vár nem kerül bemutatásra. A magyarországi várakat, azok történetét mutatja be a Regélő magyar várak című munka 71. Sajnos ezen könyvben is csak az 1920 utáni magyar határokon belüli várakat találjuk meg, azok közül is csak a jelentősebbekről olvashatunk. A könyv elején a várépítészet fejlődésének története található meg rövid összefoglaló formában. A könyv végén bibliográfia található. Ifjúsági irodalom a törökkor magyar végvárairól Illés György: Végek dicsérete című munkája 72, viszont a történelmi Magyarország néhány jelentős erőssége (Nándorfehérvár, Pozsony, 67 Gerő László: Magyarországi várépítészet. (Vázlat a magyar várépítés fejezeteiről). Budapest : Művelt Nép, 1955. 68 Várépítészetünk. Főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1975. 69 A könyv tulajdonképpen egy régészeti szakmunka, és a magyarországi illetékességi körbe tartozó várak háború utáni feltárásainak, rekonstruálásainak menetét mutatja be. 70 Marosi Endre: XVI. századi váraink. (1521-1606). Budapest : Miskolc: Hungária-Európa Alapítvány; Borsod-Abauj-Zemplém Megyei Levéltár, 1991. 71 Regélő magyar várak. Szerk. Bujtás Amália. Budapest : Minerva, 1977. 72 Illés György: Végek dicsérete. Magyar végvárak. Budapest : Móra, 1985. 20