KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA 2007. III. évfolyam 2. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Avatóünnepség 1914-ben 1914. februárjában avatták a kemecsei Gazdakört. A kép az avatóünnepség szereplőit ábrázolja. A kép első sorának jobb szélén bottal a kezében ül az M. Juhász Margit írónő édesapja, Juhász Ferenc ácsmester, aki az avatásra verset írt. A kép és a vers kéziratának másolata a Gyűjteményben megtalálható, Kozma István címzetes iskolaigazgató adományaként. Az első sorban ülő szemüveges férfi (kezében bot) a költőnő testvére, Juhász Lajos tanító, balról a második Kozma Sándor és Kozma István édesanyja Hagymásy Erzsébet. A kép hátterében lévő épület a Tűzoltószertár udvarán állt 1990-ig.
2. Répásy család nemesi levele (ármális) 1632. március 10. Városunk történetében a 2007-es Répásy-év már eddig is országos jelentőségű eseményekkel, rendezvényekkel gazdagította kulturális életünket. Répásy tábornok hamvainak hazahozatala Szegedről, megyei Konferencia szervezése a hős huszártábornok életéről, katonai díszpompával történő újratemetése, a magas művészi színvonalú síremlék és emlékoszlop a monumentális olajfestmény mind ezt igazolják. Holló József altábornagy méltató elemzése, Kedves Gyula hadtörténész Répásyról szóló könyve kortörténeti dokumentummá vált. Az országos médiában való szereplésünk hatására most egy újabb nagy jelentőségű, eddig még nem publikált dokumentumot közölhetünk elsőként. Latin nyelvű másolatát Szabó Györgyné (Répási Terézia) miskolci leszármazott a kemecsei Gyűjteménynek ajándékozta. A Répásy Mihály részére 1632. március 10.-én adományozott címeres levél eredetije a Magyar Országos Levéltár Levéltárának (Y 1) 1352/1903. OL számú irata szerint 1903-ban özv. Mezőssy Tamásné Répásy Antónia birtokában, Nyíregyházán volt megtalálható, ekkor mutatták be a címer nyilvántartásba vétele végett a Levéltárban. Ebből a családból származott a kemecsei Répásy Mihály 1848/49-es honvédtábornok is. A feljegyzést Dr. Megyery István budapesti királyi ügyész végezte. Az irat a címerleírást tartalmazza, a latin nyelvű eredeti szöveget Szabó Györgyné (Répási Terézia) miskolci leszármazott kérte meg 1998-ban a Magyar Országos Levéltártól és küldte el Városvédő Egyesületünk számára. Az ármális (nemesi levél) latin nyelvű szövegrészének fordítása: II. Ferdinánd király Bécsben 1632. március 10.én Répásy Mihálynak, aki korábban is nemesi kiváltságosként élt, a következő címert adományozza: Látni lehet egy álló helyzetű, égszínkék mezős, zöld alapú pajzsot, rajta jól felszerelten fiatal katonaférfi. Zöld mentéjén vörös öv, süvegén három toll, jobbjában királyi diadém (korona), baljában szablya, a vitéz a pajzs jobb része felé fordul. A pajzson katonai rostélyos sisak, rajta korona, abban fehér pelikán mindkét lábán áll, szárnyait széttárja saját mellét csipdesi; három fiókáját vérével táplálja. Fentről pedig akár a sisak bőréből lévő foszlányok innen kék és sárga, onnan fehér és piros-, a pajzs szélein simán omlik alá. A kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán a 12. sz. óta a legkedveltebb Krisztus-szimbólumok egyike. A magyar református egyház is átvette és egyik leggyakrabban használt jelképévé tette. Magyarországon előfordul 17 18. századi úrasztali terítőkön, templomi ónedényeken, mennyezeteken, de főleg szószékkoronák csúcsán. Mintakönyvek nyomán juthatott a 18. századtól többfelé szórványosan takácsszőttesekre, ill. népi szőttesekre és szálán varrott hímzésekre. Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon Nemesi családok és települések címerében egyaránt megtalálható. A Batthyány-család címerének, illetve Gödöllő, Polgárdi, Drávatamási címereinek is fő motívuma. A hazaszeretetnek, az otthon áldozatos védelmének, az önfeláldozásnak jelképe. Hála-nyilatkozat 1861-ből Répásy Antónia Mezősy Tamásné, férjem s kiskoru Gyula, Mária s Gusztáv gyermekeim nevökben is, hálás köszönetemet nyilvánitom, azon tisztelt szegedi polgártársaknak s honvédeknek, kik közreműködésökkel, boldog emlékü nagybátyámnak, atyám testvérének volt magyar tábornok, Répásy Mihálynak, már-már feledékenységbe ment, s elhagyatott sirdombja felett, emlékszobrot emeltettek. E sirkő is emlékeztesse gyermekimet, ha felnőnek idővel, hogy ugy szeressék az árva hazát, mint a dicsőült szerette azt. Kelt Szabolcsmegyében, Gégényben, 1861. aug. 25-én. Répásy Antónia, Mezősy Tamásné. Forrás: Vasárnapi Újság Pest, september 1-én 1861. Nyolczadik évifolyam 35.-ik szám
3. Színjátszás emlékei A két világháború között kiemelkedő volt a műkedvelő előadás, a színjátszás Kemecse életében. E két múltidőző fényképpel a szereplők emlékét szeretnénk felidézni és örömet szerezni a ma élő gyermekeknek, unokáknak és rokonoknak. A felső képen az ülő sor balról: Blaner Ida (Pulveri Antalné), Pásztor Gábor (fodrász), Gégény Erzsébet (Amerikában halt meg). Állósor balról: Vajas Júlia (Gróf Józsefné), Szegedi Miklós (vasutas) Laskai Piroska (tanárnő), Vitéz Viktor (Vitéz Ignácz református lelkész fia), Vajas Emma, Pásztor Lajos, Ónodi Erzsébet (Juhász Péterné aki özv. Mudri Sándorné nővére volt). Az alsó képen a Csikós színmű szereplői láthatók 1932-ből. Nagy Lajos (ülő), Vitéz Viktor és Gecer Lajos (álló).
4. A csáthi Kriston nemesi család szabolcsi ága Most a teljesség igénye nélkül 1731. májusától elemezzük a család történetét. Segítséget nyújtva és kérve a leszármazottaktól a folytatást, pontosítást. én Kemecsén született és 1846. augusztus 10. Kemecsén kötött házasságot Krasznay Katalinnal Krasznay Péter 1848/49-es honvédhadnagy későbbi főszolgabíró leánytestvérével. Menyhért 1829.-ben született szintén szabadságharcos hős, honvédtiszt. A Bábolnai csatában megsebesült, osztrák fogságba esett. A császári seregbe toborozták és TBC-ben halt meg. Ötödik gyermekük leány volt, Mária volt a neve. A szabolcsi ág A katolikus ág A csáthi jelző a család földrajzi eredetére utal. A Borsod, Abaúj, Zemplén vármegyéből való eredet után Szabolcs vármegyét is átfogó Kriston család történetének vizsgálatát Kriston Gáspár, István, Miklós, Ferenc, András nevével kezdjük. Ők 1731. május 7.-én nyernek nemesi bizonyosságlevelet Szabolcs vármegyétől. Krasznay Ferenc a Tiszántúli kerület királyi tábla ügyésze Krasznay Katalin édesapja tiltotta katolikus leánya és a református Kriston Ignácz házasságát. Az okok összetettek voltak. Mivel a dajka Katalint kicsi korában elejtette a hátán és mellén púpok keletkeztek. Kriston Ignácz a vőlegény szerette és feleségül is akarta venni az egyébként jó alakú egészséges, kedves lányt. Az apa a házából is kitiltotta a fiatalokat. A sikeres házasságért Kriston Ignácz áttért a katolikus vallásra és minden születendő gyermekét katolikus hitben ígérte keresztelni és felnevelni. Ígéretét élete végéig teljesítette. Kriston Endre felszentelt püspökről, az egri székesfőkáptalan nagyprépostjáról, Kemecse neves szülöttéről, Krónikánk hasábjain már számos értékes dokumentumot közöltünk, több bemutatást készítettünk. Kriston Gáspár felesége Szabó Erzsébet volt. Nekik hét gyermekük született: Mária, József, István, Márton, Mihály, Mátyás és András. András 1757. május 3.-án Kemecsén feleségül vette Hagymássy Krisztinát. A Hagymássy család köztiszteletben álló kisnemesi család volt Kemecsén. Házasságukból kilenc gyermek született: Mária, Krisztina, Júlia, Mihály, György, András, Sámuel, Anna és Lídia. Répásy - Krasznay rokonság Kriston András és Hagymássy Krisztina kilenc gyermeke közül András 1775. december 14.én Kemecsén született. Házassága révén a Kriston család elszakíthatatlan szállal kötődött a Répásy családhoz. Kriston András Répásy Rozáliát vette feleségül, aki Répásy József és Olasz Mária lánya és Répásy Mihály honvédtábornok négy évvel idősebb nővére volt. Kriston András és Hagymássy Krisztina gyermekei között 1848/49-es szabadságharcos hősöket is találunk. Gyermekeik: Dániel, Dénes 1848/49-es honvédszázados. Ignácz 1819. júlis 29.- Mikecz rokonság Gyermekeik: András, Erzsébet, Miklós és Gábor. András és Erzsébet nevű gyermekeik meghaltak. Miklós 1851. március 1.-én született Kemecsén. 1876. február 11.-én kötött házasságot Mikecz Borbálával. Gábor Hajnal Idával kötött házasságot. Kriston Miklós és Mikecz Borbála házasságából négy gyermek született: Miklós, György, Ferenc, Endre, akik közül Miklós meghalt. György csendőr alezredes lett, Michnay Mártát vette feleségül, Kaposváron élt. A negyedik gyermek Endre volt aki Egerben felszentelt püspök lett 1912.-ben nemesi bizonyosságlevelet nyert Szabolcs vármegyétől. Györgynek hat gyermeke született: Márta, Anna, Dénes, Iván, Judith és Éva. A Kemechey család leszármazottai közül a Répásy, a Mikecz, a Krasznay család bemutatása mellett értékes forrás a Kriston család eddig még nem publikált családtörténetének tudományos igényű feldolgozása.
5. Országgyűlési képviselőink (1887-1927) A családtörténeti sorozatunk mellett most egy újabb összeállítást indítunk útnak, Országgyűlési képviselőink címmel. Az 1867 évi Kiegyezés utat nyitott a kapitalista fejlődésnek, elősegítette annak kialakítását és megerősödését. Az államszervezet újjáalakításában kiemelkedő tényező volt a közigazgatás és igazságszolgáltatás átszervezése. Modern polgári hivatali rendszerre volt szükség, melyet részben a régi feudális hivatalszervezetből kellett átalakítani. Az 1870-ben jelent meg a köztörvényhatóságok rendezéséből szóló rendelet, mely meghagyta a megyerendszert, de kiszélesítette a főispán jogkörét. A kormánnyal szemben álló, megyei autonómiára támaszkodó törvényhatóságok számos esetben borsot törhettek a kormány orra alá. Ezért igyekezett a kormány azt megszüntetni, központól függő közigazgatási szervezeteket létrehozni, mely nem sikerült teljesen. A megyei és városi törvényhatóságokat csak fele részben választják, fele részben a legtöbb adót fizető polgárokból állítják össze. Ez a virilista rendszer a megyében a nagybirtokosok, a városokban a gazdag polgárság befolyását erősítette. 1871-ben a községekre is kiterjesztették és teljes mértékben a gazdag parasztság kezébe adta az irányítást. Mivel az 1874-es rendelet tovább szűkítette a választójogot, azt magas vagyoni cenzushoz kötötte. Városban legalább három szobás ház, vagy évi 105 forint adóköteles jövedelem, falun legalább ¼ telket kitevő földtulajdon. Iparosoknál legalább egy segéd tartása. Értelmiségek jövedelem korlát nélkül szavazhattak, illetve vagyoni korlát nélkül minden volt nemes. 1860-ban 890.416 volt a választók száma 6,7%, 1875-ben 821.241 a lakosság 5.9%-a. Járásunk választókerületének, így városunknak lakosai is büszkék lehetnek őseikre, hogy sok évtizeden át függetlenségi párti, Kossuth-párti programmal induló és azért munkálkodó képviselőket választottak. Sorozatunk első részében 1887 és 1927 között tevékenykedő négy képviselőt mutatunk be az Országgyűlési Almanach korabeli ismertetője alapján. *** Mikecz János Szabolcsmegye, Nyírbogdányi kerület 1850. június 21-én született Kemecsén és Nyíregyházán hunyt el 1901. december 4-én. Iskoláit Sárospatakon végezte, 1873-ban Budapesten köz- és váltóügyvédi vizsgát tett. 1878-ban lépett Szabolcs vármegye szolgálatába mint alügyész, 1883 végén első aljegyző. 1887-ben a nyírbogdányi választókerület függetlenségi párti képviselője, tagja a naplóbiráló bizottságnak. 1891-től megyei főjegyző, ekkor a képviselőségről lemondott. 1895. október október 8-án Szabolcs vármegye alispánjává választották. Kiváló szónok. Népszerűségére jellemző, hogy amikor a vármegyeháza nagyterméből temették 1901. december 6-án a református egyház szertartása szerint a koporsóját a járások főszolgabírái vitték le a vállukon a feketével bevont lépcsőház fokain a halottaskocsihoz. 22 évet töltött Szabolcs vármegye szolgálatában. *** Kállay Lipót, Szabolcsmegye, Nyírbogdányi kerület 1855. február 24-én Szabolcsmegye Napkor helységében született. Középiskoláit mint convictor a
6. kegyesrendieknél végezte Budapesten. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg és végezte be, közben azonban Londonban és Oxfordon hallgatott egyetemi tanfolyamokat. 1876-ban Konstantinápolyba Abdul Kerimnek kardot vivő küldöttség tagja volt; ez alkalommal kapta a Medsidje-rendjelt. Egyetemi tanulmányait bevégezvén, Szabolcs vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, mely állásáról csakhamar leköszönt, mivel a vármegye közigazgatási bizottsági taggá választotta, mely bizottságnak jelenben is tagja. Gazdálkodása mellett élénk részt vett a vármegye közigazgatási, társadalmi és politikai életben; 1892 óta a nyírbogdányi kerület függetlenségi párti programmal képviseli, mely mindkét ízben egyhangúlag választotta képviselőjévé. A közlekedésügyi bizottság tagja. *** Horváth József Szabolcsmegye, Nyírbogdányi kerület 1864 augusztus 16-án Beszterecen, Szabolcsmegyében született kálvinista nemesi családból. Középiskoláit Beregszászon, Losoncon és Iglón, az orvosi egyetemet Budapesten és Bécsben végezte. Önkéntesi évet Bécsben teljesítette. 1896-ban abbahagyta orvosi gyakorlatát és visszavonult szabolcsmegyei birtokára gazdálkodni. Az 1906. évi általános választások alkalmával a nagyvázsonyi kerület függetlenségi programmal képviselővé választotta. 1910-ben pedig nyírbogdányi kerület küldte fel az országgyűlésre. A Kossuth-párt tagja. Tagja a vízügyi bizottságnak. *** nagykállói Kállay Tamás dr. képviselői kerület 1878-ban született Nagyhalászon. Római katolikus, nőtlen földbirtokos. A középiskolát a budapesti piarista gimnáziumban végezte. A jogot Kassán és Kolozsvárott hallgatta. 1902-ben jog- és államtudományi doktorrá avatták Kolozsvárott. A közigazgatási pályára lépett és rövid ideig vármegyei aljegyző volt. Szabolcsvármegyének törvényhatósági bizottsági tagja. Tagja a Zsoldos féle ipari vállalat részvénytársaságnak Szentesen és a Klein Szappangyár Részvénytársaság igazgatóságának. Mint autóstiszt végigküzdötte az első világháborút s a kardokkal díszített Signum Laudis szal és a Károly csapatkereszttel tüntették ki. A hadsereg aranykönyvében meg van örökítve az az útja, amikor 1914. október 10.-én elsőnek ment Przemyslbe, mint autóstiszt. Az oroszok irtózatos gránát és srapnelesőt bocsátottak rá, de ő az átvett fontos parancsokkal változatlan irammal sietett a sokat szenvedett várba. Útközben sofőrjét agyonlőtték. Az 1905. évi általános választások alkalmával a székelyudvarhelyi kerület függetlenségi és 48-as programmal képviselőjének választotta Ugron Jánossal a kerület volt szabadelvűpárti képviselőjével szemben. Mint a ház egyik legfiatalabb tagja 1904-ben a kor jegyzői tisztet is betöltötte. 1906-ban és 1910-ben a székelyudvarhelyi kerület függetlenségi programmal ismét megválasztotta. 1909-ben a függetlenségi párt kettészakadása alkalmával Justh Gyula híveivel mard, az 1910.-i választások után azonban kilépett Justh-pártból és párton kívüli 48-as lett. Később belépett a nemzeti munkapártba és Tisza István gróf személyes hívei közé tartozott. Az országgyűlés képviselőházának közlekedésügyi és a zárszámadást vizsgáló bizottságába foglalt helyet. A nemzetgyűlésbe a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programjával választották meg a kemecsei kerületben egyhangúlag 4000 választó ajánlása alapján. Az új nemzetgyűlésben a közlekedés feljavításáért küzd, a földművelésügyi, a közlekedésügyi és a számvizsgáló bizottság tagja.
7. Magyar Királyi Téli Gazdasági Tanfolyam A Gazdakör tevékenységét 1906-ban kezdte, melynek keretében téli gazdasági tanfolyamokat is szervezett. A tanfolyamok három hónapos voltak, melyek november végétől február végéig tartottak. Hivatalos neve: Magyar Királyi Téli Gazdasági Tanfolyam. Színhelye a Gazdakör épülete, mely a Kossuth szobortól nyugatra lévő épület volt a mai Tűzoltó szertár bal oldalán. Az épület 1848/49-ben községháza volt, melyben helyt kapott a községi fogda és a kisbíró lakása is. Az épületre sokan jól emlékezhetnek, hiszen 1990-ben bontották le. A tanfolyam elindítója Sáfrány Géza járási mezőgazdasági felügyelő volt. A tanfolyam több ágazatból állt, méhészet, állattenyésztés, növénytermesztés és gyümölcstermesztés. Minden szakterületnek kiváló szakember volt a vezetője. Méhészet: Klár Gyula Állattenyésztés: Haas Sándor Növénytermesztés: Mikecz Gábor Gyümölcstermesztés: Nagy Sándor A tanfolyam elvégzése után a résztvevők okmánybélyeggel ellátott 13. számú Magyar Királyi Téli Gazdasági Tanfolyam feliratú anyakönyvi sorszámmal ellátott oklevelet kaptak. Az oklevélen nemzeti színű szalaggal átkötött aranyszínű búzakalász is látható, ezért nevezték aranykalászos gazdatanfolyamnak. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók a Budapestre szervezett mezőgazdasági kiállítást is megtekintették. Ennek hatására kezdték meg Kemecsén is az ősi magyar szürke marha fokozatos lecserélését a jobban tejelő magyar piros-tarka szarvasmarhára. A tanfolyam legjobb eredményt elért hallgatója Debrecenben kéthetes bentlakásos tanfolyamon vehetett részt. Gazdasági Alapismeretek Budapest 1932 Tankönyv Bizonyítvány 13. számú M. Kir. Téli Gazdasági Tanfolyam 1936 összeállította: Enyedi Sándor
8. Katonai végelbocsátó levél 1912-ből Kozma István 1870-ik évben Kemecse községben Nyírbogdányi járásban, Szabolcs vármegyében, Magyarországban született, református vallásu, nős földműves, a közöshadseregben és pedig a cs. és kir. 65. gyalogezredben 10 évig 3 hónapig, a m. kir. 10-ik honvéd gyalog ezredben 2 évig összesen 12 évig híven szolgált. Nevezett a következő kitüntetési jelvények és érmek viselésére jogosult: a jubileumi emlékérem. Miután a törvényes szolgálati és népfölkelési kötelezettségének teljesen megfelelt, a fegyveres erő kötelékéből elbocsáttatik és részére ezen okmány, a véderőről szóló 1889. évi VI. törvényczikknek 52 -a, valamint a népfölkelésről szóló 1886. évi XX. törvényczikk 2 -a értelmében kiadatik. Kelt Sátoraljaújhely, 1912 ik évi deczember hó 31. én Miklósi Lajos őrnagy Felelős szerkesztő: Lucza János E-mail: igazgato@kemecse.hu Letölthető: www.kemecse.eu Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Kiadja: Városvédő Egyesület Nyomdai munka: Sz-Sz-B Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet nyomdája