A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41) 1. A furcsa háború (1939 ősze 1940 tavasza) Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek. A hadüzenetet azonban nem követte háború: az antant még nem tudott, Hitler még nem akart támadni. Maximum megadásra szólító röplapokat szórtak egymásnak repülőről, keményebb akció nem volt. 2. Németország sikerei a) Az északi hadjárat (1940 tavasz) Hitler seregei villámháborúval megszállják Dániát, Norvégiát és a Benelux-államokat. Miért volt fontos ez? kijáratot nyer az Északi-tengerre könnyen beszállíthatja a Skandináv-félsziget ásványkincseit (pl. svéd vasérc) több irányból támadhatja meg a franciákat Adolf Hitler és Vidkun Quisling, Norvégia diktátora b) Franciaország elfoglalása (1940 nyara) Hitler hetek alatt megszállja a franciákat, hajszál híján az angol segítő csapatokat is sikerül az Északi-tengerbe szorítani Dunkerque-nél (dönkerk) Ugyanúgy megalázza a franciákat, mint ők 1919-ben a németeket: az ország jelentős területét Németországhoz csatolja új fővárost nevez ki = Vichy; Hitler-barát kormányzóval
Hitler az Eiffel-toronnyal Petain francia kormányzó Hitlerrel c) Az angliai csata (1940 nyár 1941 nyár) A német légierő (Luftwaffe) hónapokig bombázza Anglia nagyobb városait Az angolok viszont nem adják meg magukat, ráadásul bevetik a radart és sok német gépet lelőnek Hitler rájön, hogy erősíteni kell a hadiflottát és szárazföldi csapatokat kell Angliába átdobni A német légierő porig bombázta a városokat, az angolok azonban új Hitlerellenes miniszterelnökük, Churchill vezetésével a végsőkig kitartottak, pedig Churchill csak Vért és könnyeket! ígért megválasztásakor 3. Olaszország kínszenvedései (1941 tavasz) Mussolini külön akcióba kezd a Balkán-félszigeten: irigyeli Hitler sikereit, fél, hogy neki már nem marad semmi hódítanivaló a Duce a Führer tudta nélkül megtámadja Görögországot a görögök viszont visszaverik az olasz sereget
Hitler kénytelen besegíteni: lerohanja Görögországot, majd utána elfoglalja Jugoszláviát is, mivel nem akartak vele együttműködni a görögök ellen 1941 nyarán tehát a tengely győzelemre áll: egyedül Angliát kellene Hitlernek megvernie a totális győzelemhez. 4. Japán belépése a háborúba (1941 december) A tengely európai sikereit látva Japán is belép a háborúba: 1941. december 7-én hadüzenet nélkül megtámadták és tönkrebombázták az USA legfontosabb hadihajó támaszpontját, Pearl Harbort (Hawaii-szigetek) Az USA válaszul hadat üzent a tengelynek ezzel a háború világháborúvá szélesedett ki. Tanaka Raizo, a japánok tábornoka Pearl Harbornál csak az amerikai légi felderítők égtek le jobban: egyszerűen nem vették komolyan a japánok támadását és nem is készültek fel rá. Az USA hadereje jó fél évig nem tudta kiheverni ezt a katasztrofális vereséget
A FORDULAT ÉVEI (1942-43) Ebben az időszakban fordul meg a háború menete: a tengelyhatalmak előrenyomulása megáll, a szövetségesek elkezdik visszaszorítani őket. A fordulat 3 fő hadszíntéren következik be: 1. Csendes-óceán: Midway-szigetek (1942. június) Pearl Harbor után a japánok fél évig akadálytalanul hódították a Csendesóceán térségét, mert az USA-nak idő kellett a hadiflotta újjászervezéséhez 1942 júniusában a Midway-szigeteknél az USA megsemmisíti a japán flotta jelentős részét megkezdődik a japánok visszaszorítása Pillanatkép a midway-i ütközetből MacArthur tábornok (USA) 2. Észak-Afrika: El-Alamein (1942. október) Az angolok megpróbálják megszerezni Olaszország gyarmatait, de a németek itt is besegítenek: Rommel vezetésével kis híján kiűzik az angolokat Afrikából 1942 októberében viszont Montgomery angol tábornok az egyiptomi El- Alameinnél áttöri a németek vonalát és kiszorítja őket Afrikából. Erwin Rommel Bernhard Montgomery (Monty)
Az el-alameini csata pillanatképei 3. Európa: Sztálingrád (1942. augusztus 1943. február) Az angolok legyőzéséhez Hitlernek erősíteni kell a német sereget nyersanyagra, ásványkincsekre és élelemre van szüksége 1941 nyarán megtámadja a Szovjetuniót, 1942 nyaráig Sztálingrádig nyomultak előre Ha a németek elfoglalják Sztálingrádot, alighanem megnyerik a háborút: kijutnak a Perzsa-öbölig megoldva a benzintartalék (kőolaj) elérik az Urál-hegységet is vasérc, színesfém, bauxitlelőhelyek tömege található arra megoldva a fegyvergyártás kérdése is Sztálingrádot nem sikerül elfoglalni: fél éves harc után a szovjet túlerő (Zsukov) legyőzi a német technikát (Paulus), kezdik Hitler visszaszorítását A sztálingrádi csatában minden házért külön meg kellett harcolni
Sztálingrádnál a harcolók szó szerint rommá lőtték szét az egész várost A sztálingrádi harcokat nagyon megszenvedte az ártatlan civil lakosság is Paulus, a sztálingrádi vesztes Zsukov marsall, a sztálingrádi győző