SZENTMISÉK TEMPLOMUNKBAN hétfő: 18.00. kedd: 7.00. szerda: 18.00. csütörtök: 7.00. péntek: 18.00. szombat: 7.00. vasárnap: 7.00, 9.30, 18.00. SZENTSÉGIMÁDÁS: Kedd reggel mise után 9.30 ig. Péntek este mise után 20.00 ig. Elsővasárnap: 17 18 18 ig. GYÓNTATÁS: Kedden reggel mise után. Szerdán és pénteken az esti mise után. Vasárnap a reggeli (7 es) mise után, illetve a plébános atyával történő elő zetes időpont egyeztetés szerint. IRODAI SZOLGÁLAT PLÉBÁNIÁNKON: hétfő és péntek 16 18, 18, kedd és szerda 9 11. 9 AZ IMAAPOSTOLSÁG SZÁNDÉKAI ÁPRILISBAN ÁLTALÁNOS: Hogy az Úr bőséges terméssel áldja meg a földművesek munkáját, a gazdagabb népeket pedig tegye érzékennyé a világban fennálló éhe zés drámája iránt. MISSZIÓS: Hogy a keresztények, akik olyan térségekben tevékenykednek, ame lyekben a szegények, a gyengék, a nők és a gyermekek életkörülmé nyei a legtragikusabbak, a remény jelei legyenek, a közösségvállalás és a szeretet evangéliuma melletti ta núságtételüknek köszönhetően. KÖSZÖNJÜK, hogy anyagilag is támogatja Egyházát! Személyesen is megteheti az irodában, csekket is kérhet, vagy átutalással. Plébániánk számlaszáma: CIB 11100104 19819246 36000001 VELED ÉS FELÉD - A Szent László Plébánia lapja Bp. XVIII. Pestszentlőrinc Havanna lakótelep 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 6. Tel/fax: 291 1926 Honlapunk: www.szentlaszlo havanna.hu Felelős kiadó: Tóth Bertalan (plebanos@szentlaszlo havanna.hu) A lapot szerkeszti a Média Munkacsoport
Veled és Fel éd - HÚSVÉT- A Szent László Plébánia lapja Bp. XVIII. Pestszentlőrinc Havanna lakótelep Alleluja, Krisztus XIX./2. (169.sz.) 2009. április feltámadt!
TARTALOM 3 Gondolatébresztő 8 Lelkinap 10 Nagyböjti Ifjúsági Találkozó 12 Nagyböjti Elvonulás - Epöl 13 Isten ajándékai 16 Szent Franciska rózsafűzércsoport 19 Élő Rózsafű zér Zarándoklat 20 Új Képviselőtestület 23 Vándor Evangélium lelkinap 24 Farsang 26 Zarándoklat Győrbe 27 Plébániai kirándulás 28 Miért Iszka? 31 Programtervezet Veled és Feléd 2
GONDOLATÉBRESZTŐ Lesz-e feltámadás? Jóllehet, gyakorta megvalljuk, hogy hiszünk benne, mégis, sokan kételkednek, vagy egyenesen elutasítják, mert túl szépnek, túl merésznek találják. De olyanok is akadnak, akik túl emberi módon, evilági fogalmakkal, tévesen képzelik el a feltámadást, és ezért találják azt meseszerűnek. Urunk jóságában, a Gondviselőben, a túlvilági létben még hisznek, de abban, hogy ismét teljes, sőt teljesebb lehet az életünk, sokan kételkednek. Pedig ez ad értelmet mindannak, HÚSVÉTI IMÁDSÁG amit keresztényként teszünk. Urunk, Jézus Krisztus, te a halál sötétségébe elküldted világosságodat. Mit értünk a A legmélyebb magány örvényében test feltámadása" alatt? most és mindenkor szereteted elrejtett hatalma lakik, s titkaid közepette a megváltottak allelujáját énekelhetjük. Urunk feltámadása után negyven napon át megjelent tanítványainak, így amit tudunk, azt a szemtanúk beszámolóiból tudjuk. / Mt28,1...; Mk16,1...; Jn24,1...; Jn20,1...; / Ezek a szemtanúk túlnyomórészt vértanúk is, tehát nincs okunk kételkedni szavukban. Az Úr nem azért szólít magához, hogy aztán szegényebben távozzunk, hanem azért, hogy egy teljesebb élet várjon reánk. (folytatás a 4. oldalon) Add meg nekünk a hit alázatos egyszerűségét, mely nem hagy tévelyegni minket, s ha a sötétség és az elhagyatottság óráiba hívsz, amikor minden bizonytalannak látszik, adj abban az időben is, amikor ügyed halálküzdelmet vív, elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk, elegendő fényt, hogy másoknak is fény lehessünk, azoknak, akik még jobban rászorulnak erre. Hadd világítson be húsvéti örömöd titka, mint a hajnalfény, napjainkba, hadd legyünk igazán húsvéti emberek a történelem nagyszombatjain. Add, hogy a világos és a sötét napokban egyaránt, a mai időkben is, vidáman járjuk utunkat, eljövendő dicsőséged felé. Amen. XVI. Benedek pápa Veled és Feléd 3
Amikor harangot öntenek, először az ún. álharangot kell elkészíteni, általában agyagból. Ez a belső magharang és a külső köpeny között helyezkedik el. Miután a formát kiégették, eltávolítják az álharangot, hogy a helyére beöntsék az igazi harang anyagát képező vörösréz és ón keverékét. Ha elkészül, ez fog évszázadokon át szólni, nem az agyag, de az agyag nélkül nem készülhet el az igazi harang. Amikor megfogantunk, az Úr egy szép testet épített nekünk édesanyánk méhében, a megírt természeti törvények alapján, és lelket adott nekünk. Mindkettő változik az évek során, a sok feladat, megpróbáltatás kiégeti azt, de ezek végén eltávolíttatik mindaz, ami időleges, hogy szebb, nemesebb, de az előzővel mégis azonos testbe költözzék a lélek. Amilyen volt az álharang, olyan lesz az elkészült is. Ha szépen formáztuk a földi életben és éltünk az Úr kegyelmével, akkor szép lesz a feltámadás is, ha pedig elhibáztuk a dolgokat, eltávolodtunk mindentől, amire az Úr hívott, akkor pedig ezt viseljük egy örökkévalóságon át. 'Az elkészült harangot tisztítják, köszörülik, reszelik, csiszolják. Végül egy hangvillával ellenőrzik, hogy a harang a megfelelő hangot adja-e;' Mindez a 'tisztítótűz', a szenvedő lelkek állapota. Előfordul azonban, hogy annyira elrontják az öntést, hogy nem érdemes vele semmit se kezdeni. Ez a kárhozat: nem fog sohase megszólalni, ahogy az megíratott. Mert azok is feltámadnak, akik gonoszak voltak. Így igazságos! Mindez gyorsan fog történni, ahogy Szent Pál is írja / 1Kor 15,50... / A feltámadás lényege tehát, hogy az Úr új teremtéssel, új, szellemi testet ad nekünk. Erre nem vonatkoznak már a tér és idő törvényei. Nem okoznak gondot a generációk találkozásai, nem számít az idő /Hány évesnek felelünk meg a feltámadáskor?/ A hogyan"-ról nem sokat tudunk, de bizonyos, hogy nem a mostani test állapota számít: megvan-e, milyen állapotban van, és hol van eltemetve. Az számít, hogy az egykor benne lakott lélek milyen állapotban került Krisztus ítélőszéke elé. De az is bizonyos, hogy test nélkül nincs élet. A lélek magában nem képes megszólalni. Ha az öntőformába nem öntenek fémet, senki sem hallhatja, mit alkotott a harangöntő mester. A feltámadás épp annak a záloga, hogy teljes, sőt teljesebb életet élhessünk. Veled és Feléd 4
Természetes, hogy ragaszkodunk a földi élethez. Ugyanilyen természetes, hogy a feltámadáshoz is ragaszkodjunk. A feltámadásban hinni azonban többet jelent egy hittétel elfogadásánál. Vannak jelek, melyek mutatják, mennyire vesszük komolyan ezt a valóságot. Az egyik ilyen jel a temetkezés. A temető megmutatja az élők elképzelést a túlvilágról. A túl díszes, túl tartósnak épített sír éppúgy tagadása lehet a feltámadásnak, mint az elhanyagolt sír. Az előbbi azt sugallja, ez a végállomás, az utóbbi, hogy nem számolunk azzal, aki ott nyugszik. Nem fogunk vele találkozni, nincs feladatunk vele kapcsolatban. Vannak kivételes helyzetek. Amikor valakinek nincsenek földi maradványai, akkor egy emlékhely teszi lehetővé az érte való fohászkodást. De kell az emlékhely és kell, hogy az elkülönüljön a mindennapi élettől, mert enélkül nem tudjuk elengedni azokat, akik már nincsenek köztünk fizikailag. Amikor valaki otthon tartja a hamvakat, sokszor azért teszi, mert ezt a fizikai közelséget akarja megélni, mert nem bízik abban, hogy lesz még találkozás, lesz még feltámadás. Olyan ez, mint amikor a szülő nem engedi el gyermekét az élet útján, s ha meg is házasodik, nem engedi önálló életet élni, mert fél, hogy végleg elhagyja őt. Engedjük el azokat, akik már elmentek. A hamvasztás szükségmegoldás. Aki anyagi okok miatt választja, mert a hagyományos temetés a fővárosban lassan megfizethetetlen, nem vétkezik. Az sem, aki fizikailag nem tudja megoldani a sír gondozását, - pl- messze földön él -, és ezért szétszóratja az elhunyt hamvait. Az is érthető, ha valaki költözés előtt azért viszi haza a hamvakat, mert az új letelepedés helyén kívánja azt elhelyezni. Aki azonban a feltámadás tagadása miatt választja ezeket a formákat, mondván, hogy az illető ismét a mindenség része lesz", vagy éppen kényelemszeretetből teszi azt, vagy éppen az illető elhunyt különleges jelenlétét akarja megélni a hazavitellel, nem keresztény módon viselkedik. Az Egyház feltételezi, hogy akik ilyen módot választanak, szükségből teszik, ezért vállaljuk a temetést ilyen esetekben is. De minden esetben fontos, hogy a választott forma valóban szükségből történjék és nem a feltámadás tagadása miatt. Természetesen ez csak egy szelete a feltámadásba vetett hit megnyilvánulásának. A teljes hitvallás az életünkkel történik: úgy élünk itt a földön, ahogy szeretnénk az örökkévalóságban is. Veled és Feléd 5
Pünkösd, a Húsvét ajándéka A Szentlélek Úristen azért jött és jön, hogy befejezze Krisztus művét világban és mindent megszenteljen. Ha Krisztus nem nyitja meg a Mennyország kapuját, nincs, akit a Szentlélek eltölthet, hiszen csak az hordozhatja Őt, a Megszentelőt, aki üdvösséget nyer. Ha a Szentlélek nem jön el, és meg nem szentel, nincs Húsvétunk. Akkor nem jutunk el Krisztus ismeretére, nem tudunk imádkozni és nem lényegül át a kenyér és a bor a szentmisében. Akkor nem szabadulhatunk bűneinktől, és nincs a víznek ereje, melyet a keresztségben fejünkre öntenek. Nincs Szentírás, melyben az igazi örömhír megíratott. Húsvét ünneplése a Pünkösddel zárul, Húsvét üzenete a Pünkösd fényében válik értelmessé. Az apostolok megértették az üzenetet és továbbadták. Megkezdődött az Egyház építése. Mi akkor értjük meg a Pünkösd üzenetét, ha mi is továbbadjuk az üzenetet, és felelünk azoknak, akik reménységünk oka felől kérdeznek bennünket. -TBpl- Veled és Feléd 6 Halász Piusz O.Cist. Uram, hálát adok, hogy elküldted Szentlelkedet, és általa megeleveníted Egyházadat. Hálát adok, hogy Szentlelked által szüntelenül magadhoz vonzod új szívemet, és így a hitben tied lehetek, hálát adok a Lélekért, aki elfordít minden rossztól és odavezet a jóhoz, a Te igazságodhoz. Hálát adok, hogy a Lélek égő tűz lett bennem, amely állandóan lelkesít és szeretetre sürget. Hálát adok, hogy a Lélek lett az erő életemben, általa legyőzhetek minden akadályt.
Ő a szél, aki elfúj belőlem minden szennyet, Ő a halkan imádkozó Lélek, aki éjjel-nappal könyörög értem, szavakba nem foglalható sóhajtásokkal. Ő az, aki szelíden vezet, irányt ad tévutakra hajló lábaimnak. Ő az, aki alvó szívemet minden nap fölébreszti az Úr jelenlétére és közelségére, a világ minden hidegségén győzelmet arat, és megmutatja, hogy itt van az örök szeretet, az ajtóban áll és zörget, csak az igent várja tőlem, hogy belépjen életem otthonába. Jöjj Szentlélek-Isten, segíts, hogy igent mondjak, és Jézusé legyen az életem. Amen A Szentlélek kegyelmi ajándékát az apostolok kézrátétellel adták tovább munkatársaiknak. Ez folytatódik a püspökszentelésben. A püspökök viszont szentségi rendjüknél fogva, a lelki adományok szent szolgálatában a bérmálás szentségével erősítik meg azokat, akik vízből és Szentlélekből újjászülettek. Így bizonyos értelemben a pünkösd kegyelme mindig jelen van az Egyházban. Hamvazószerda II. János Pál pápa Veled és Feléd 7
LELKINAP 2009. február 28-án nagyböjti lelkinapot tartottunk plébániánkon. Több fontos dolog is elhangzott, amit személy szerint, és a plébániánkon is aktuálisnak érzek. Ilyen gondolat például a megújulás. Szerintem az új képviselő testület megalakulása is ezt segítheti elő. Föltehettük a kérdést: - Mi az, amin feltétlenül változtatnia kell közösségünknek? - Mi az, amiben nekem kell változnom? - A mostani nagyböjtben milyen lépések segítenek a jó kereszténység felé haladnom? Válaszként hallhattunk néhány tippet: Az érzékszerveim böjtje - anyagiasság, gyűjtögetés helyett lemondás másokért, pl. ételről; odaadni időt, energiát, lemondani saját akaratomról. Ezeket úgy gondolom legfőképp a családomban kell először gyakorolnom. Például: megbocsátok annak, aki nagyon megbántott, és szeretnék odafigyelni az alázatosság gyakorlására is. Megfigyeltem, hogy lelkigyakorlatok után szinte kötelezően jönnek a hétköznapok megpróbáltatásai. Sokszor észre sem veszem, hogy miben szoktam hibázni, mire kellene odafigyelnem. Veled és Feléd 8
A nagyböjt második hetében már nagyon érezhető volt, hogy valami nincs rendben velem. Jött a péntek, a keresztút, és ott felfigyeltem, hogy a keresztút alatt is van lehetőség gyónásra. Nem kellett sokat gondolkodnom rajta, hogy mit kell meggyónni jött magától. Ilyen szempontok voltak: megbocsátás, alázatosság, mások kibeszélése, kísértések. Sokszor úgy érzem, kudarcot vallok, nem vagyok alkalmas a feladatomra, feladnám egy kis sértődés miatt a munkámat. Több kérdés is eszembe jutott: szoktam-e törődni közösségemmel, eleget segítek-e a plébánián, segítem-e lelkipásztoromat a munkájában, odafigyelek-e másokra? Vannak-e elvárásaim? Ezekre a kérdésekre válaszolgatva látom, hogy emberi gyengeségeim sokszor felülkerekedtek bennem, de itt ebben a pénteki gyónásban teljesen meg tudtam tisztulni, új erőt kaptam. Jó volt megszabadulni azoktól a terhektől, melyek nyomasztották lelkemet. Most új lendülettel próbálok a tökéletességre törekedni, szebb, tökéletesebb életet élni, haladni a szentté válás útján, mert így reményeim szerint még belőlem is válhat szent ember. Talán valamit tovább is tudok adni másoknak szeretetem által, ha magamat félretéve meg tudok halni másokért, hogy mások is üdvözülhessenek. Ezen a napon bővebben hallhattunk az okkultizmusról is. Lényegesnek tartom, hogy önmagunkban győzzük le a gonosz lelket, ne hagyjuk, hogy uralmuk alá kerüljünk. Az emberek kíváncsiságból mindenfélét megpróbálnak: kábítószer, alkohol sőt az okkultizmushoz is sokszor az ártatlan kíváncsiság, vagy szeretteinkért való aggódás vezethet. Például súlyos betegség idején a gyógyulásért mindenbe belekapaszkodunk. De ne felejtsük el, hogy feltétel nélkül az Istenre kell bízni magunkat. Szepesi Ildi Veled és Feléd 9
NAGYBÖJTI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ Az idei nagyböjti ifjúsági találkozót különösen nagy izgalommal vártam, mert a mi Plébániánk volt a házigazda. Így mi ifihittanosok az előkészületekben is kivehettük részünket. A lelkes csapat már öttől kente a kenyereket, és mikor ezzel elkészülve, hatra átsétáltunk a Nyúl-dombra, ott már az éneklő fiatalok és a pattogó tűz fogadott minket. Bevezetőnek elhangzott pár bibliai részlet, és egy-két gondolat megtűzdelve énekekkel, majd fél hét körül elindultak a fáklyák és az atyák jóvoltából a kereszt, az első állomás felé. Utánuk a fiatalok apró kis mécsesekkel, taizé-s dalokat zengve, bele a napnyugtába és a lakótelep csendjébe. Minden állomást / szám szerint hetet / a résztvevő plébániák egyike adta elő, majd a szereplők vállukra véve a keresztet vonultak a következő állomásra. Az első történetből megtudhattuk az imreiek tolmácsolásában, milyen nehéz kiállnunk az igazunk mellett, és milyen rossz, ha igazunk miatt elítélnek minket a többiek. A második állomásnál két tanúságtételt hallgathattunk meg a Szemere-telep fiataljaitól, arról hogy az emberek milyen terheket vesznek a vállukra, hogy azokat Jézussal mennyivel könnyebb cipelni. A harmadik állomásnál a lőrinci Főplébániáról egy lány tett tanúságot arról, mennyire fontos neki Mária és a hozzáfűzött imádság. Ez számomra nagyon megható volt. A negyedik állomásnál a kőbányaiak előadása után az fogalmazódott meg bennem, mi hogyan segíthetünk másoknak, én hogyan segíthetek Jézusnak? Utána következett a mi állomásunk arról, hogy a mai világban milyen bűnök azok, amik miatt mások felett ítélkezünk, és milyen bűnöket nem veszünk észre magunkban. A hatodik állomásnál a rákoshegyiek vezetésével meg kellett válnunk a hidegben sapkánktól sálunktól, így megérezhettük, milyen, ha akaratunk ellenére megfosztanak minket ruházatunktól és fázunk és szégyenkezünk. Veled és Feléd 10
Az utolsó állomás a templomkertben volt, a világ nehézségére a soroksárújtelepiek három megoldási lehetőséget mutattak be: bűnözést, az öngyilkosságot és a reményt Isten szeretetében. Mondd te melyiket választanád? Sokan nyitották ki az ablakaikat, húzták fel a redőnyt, és nézték kíváncsian, hogy mit csinálhat a fiataloknak ez az éneklő és keresztet vivő csapata az éjszakában. A záró mise nagyon szép volt. Majdnem minden plébániáról jöttek gitárosok, akik nagy átéléssel és összehangoltan zenéltek. A feszület az oltár elé került, rá egy töviskoszorú, köré mécsesek. A mise prédikációját Sebastian atya tartotta, aki Indiából jött, és most a Pápai Missziós Művek országos igazgatója. Sok szép gondolattal gazdagított bennünket. Beszélt a gyónásról, mint a mosógépről, amiben a ruhalelkünk ismét fehér lehet, csak be kell lépnünk. Milyen fontos lenne lelkünk lomtalanítása, hogy kitegyünk minden rosszat magunkból, ami eltávolít minket Istentől. Számomra a legértékesebb gondolata, az volt, hogy ne a múló világi dolgokra, hanem az örökkévaló isteni dolgokra fordítsuk a figyelmünket. Az volt nagyon megdöbbentő, hogy az atya milyen szépen beszélt a magyarságról és kultúránkról. Olyan jó volt hallgatni, hogy minket, fiatalokat hazánk szeretetére buzdított és hogy legyünk büszkék magyarságunkra. Mise után a vendégsereg átvonult a Szent László terembe, ahol már várta őket a terülj-terülj asztalkánk. A lelki után a testi táplálék. Jóízű beszélgetések folytak és elmosódtak a plébániák közötti határvonalak. Ez a nap mindenki számára maradandó élményt adott. Köszönöm az atyáknak és Gyuri bácsinak az előkészületekben nyújtott segítségeket, a fiataloknak a részvételt. Gyertek el legközelebb is! D. Mesi Veled és Feléd 11
NAGYBÖJTI ELVONULÁS Régóta terveztük Bertalan atyával a nagyifin, hogy néhány napra elvonulunk, együtt töltünk egy hétvégét messze a várostól, csak a lelkünkre, önmagunkra és a közösségünkre figyelünk. Március 20-án, pénteken el is indultunk Epölre. Már az utunk is nagyon jó volt: sokat beszélgettünk a közösségről, a kortársaink megszólításáról, azokról a lehetőségekről, amelyekkel frissebbé tehetjük a plébániai életet. Gyönyörű helyeken haladtunk; egyszer átszaladt az úton előttünk egy őz. Jó érzés volt rácsodálkozni ezekre az apró szépségekre. Amikor megérkeztünk Epölre, meleg fogadtatásban volt részünk. Ica néni, a község és a plébánia szíve-lelke befűtötte a szálláshelyünket, és finom vacsorát készített nekünk. Este átmentünk a templomba hálát adni Istennek rengeteg ajándékáért, közösen zsolozsmáztunk, elcsendesedtünk. Ima után késő éjjelig beszélgettünk. A stressz volt a téma. Számomra sokat jelentett, hogy nagyon őszintén osztottuk meg egymással érzéseinket, gondolatainkat. Szombaton a helyiek kirándulni mentek. Ezt a mottót adták a túrának: Mesél az erdő. Minket is hívtak, így velük tartottunk. Gyönyörű helyeket láttunk, izgalmas útszakaszokon mentünk (víznyelőben, bozótban, sziklás hegyoldalon ), megnéztünk egy barlangot is, magas hegycsúcson napoztunk gyönyörű időnk volt. Egy tisztáson tüzet raktunk és szalonnát sütöttünk. Sokat megtudtunk a túravezetőtől a környékről és történelméről. Kellemesen elfáradva értünk haza. Ica néni finom ebéddel várt minket. Evés után pedig mindannyian kipróbáltuk a néni hímzőgépét. Nagyokat nevettünk, mert amilyen ügyes volt vendéglátónk, mi annyira suták voltunk. Este zenéltünk és énekeltünk a szentmisén. Ennek nagyon örültek a falubeliek. Szentmise után még beszélgettünk. Bertalan atyának és néhány társunknak haza kellett mennie vacsora után, így csak hárman maradtunk. Azonban az üzenetekben, imáinkban, gondolatainkban együtt voltunk. Hármasban beszélgettünk a témáról, amit Bertalan atya lelkünkre tűzött, ez pedig a becsszó volt. Vasárnap a szentmise után mi is hazajöttünk. Mindannyian szerencsésen megérkeztünk, és újult erővel várjuk ebben a nagyböjti időben a Megváltó feltámadását. Hálát adunk a Jó Istennek Bertalan atyáért, aki megszervezte nekünk ezt a hétvégét, és az epöliek szeretetéért. Harmat Kati Veled és Feléd 12
ISTEN AJÁNDÉKAI Máriát is zavarba hozta az angyal látogatása. Ő a bűn nélkül fogantatott rövid gondolkodás után kimondta az igent. Ennek az igennek a gyümölcse egy új élet, és ennek köszönhetjük megváltásunkat. A mindennapi életben nekünk is sokszor kell döntenünk. Amikor elborítanak problémáink, nem mindig látjuk helyesen a kiutat. Döntéseink meghozatalánál szükségünk van hitünkre, és a minket szerető társaink támogatására, imájára. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe alkalmából kértük plébániánk két kisgyermekes családját, beszéljenek róla, milyen félelmeket, nehézségeket éltek át gyermekük érkezése kapcsán, és kimondott igenjük mennyi öröm forrásává vált számukra. Zsuzsi érkezése váratlanul ért minket. Elég nehéz helyzetben voltunk akkor. Lakásvásárlás előtt álltunk, albérletben laktunk, nagyon sok pénzt kellett havonta kifizetnünk. Két nagyobbik lányunk is elég kicsike volt még, Bius nem volt még 3 éves, Veronika pedig csak 5 hónapos volt. Mind a két gyermek császármetszéssel született, és mindemellett még fiatal lány koromban volt egy nagy hasi műtétem is. Nagyon féltem attól, hogy az egészségi állapotomat veszélyeztetni fogja ez a baba. Így eléggé kétségbe estem, és az is megfordult a fejemben, hogy nem tartom meg ezt a kisbabát, hanem elvetetem. Úgy éreztem, hogy sem lelkileg, sem fizikailag nem fogom bírni a 3 gyermeket. Nagyon harcoltam a lelkiismeretemmel, mert tudtam, hogy a vallásom ellenzi az abortuszt és én sem tartom jó megoldásnak, de nem tudtam, hogy mit tegyek. Férjemnek természetes volt, hogy meg kell tartani a babát. Ő nem gondolt arra, hogy mi lesz, ha lesz még egy gyermekünk, úgy gondolta, hogy Isten ad hozzá elég erőt, hogy végigcsináljuk a terhességet, az újabb műtétet, és fel fogjuk tudni nevelni. Igaz, ő is megijedt, ő is tudta, hogy ez nem gyerekjáték, és az életembe is kerülhet, de bízott az Isteni gondviselésben. Egyszer, mikor lementem a plébániára énekkarra, akkor el is sírtam magam. A lelkivezetőm ezt észrevette és odajött hozzám megkérdezni, hogy mi történt. Elmondtam neki, hogy ismét kisbabát várok és nagyon félek, nem tudom, hogyan döntsek. Erre behívott a szobájába és nagyon sokáig beszélgettünk. Ő jól ismert engem, és tudta, hogy ez egy nehéz döntés, nagyon nehéz helyzet. Sokat segített, hogy nem szidott össze a negatív gondolataim miatt, hanem elfogadta az emberi gyengeségemet. Próbált erősíteni lélekben. Utólag mondta el, hogy végigimádkozta értem/értünk azt a 9 hónapot azért, hogy minden rendben legyen. Veled és Feléd 13
De az is igaz, hogy kellett egy nagyon jó nőgyógyász, aki szintén megértette a kételyeimet, és azt is tudta rólam, hogy nem tudnék többet tükörbe nézni, ha abortuszra mennék. Így ő ezt mondta nekem: Kati, tartsuk meg ezt a babát! Én megígérem, hogy vigyázni fogok magára. Így három oldalról megtámogatva tudtam kimondani az igent: lesz, ami lesz, belevágunk. És végül is az egész terhességem szinte probléma nélküli volt. Az egésznek még az az érdekessége, hogy mondtam, hogy a lelkivezetőm végigimádkozta értem a 9 hónapot egyszer nála zsolozsmáztunk többen is, és akkor éreztem először megmozdulni a kislányomat. Ennek hatására kértem meg a lelkivezetőmet, hogy ő keresztelje meg a babát. A szüléstől illetve császármetszéstől nagyon féltem, ezért előtte kértem a betegek szentségét. Így azért könnyebb volt. A műtétnél komplikáció lépett fel, mert a hasfalam nem bírta el a 4. metszést. Ott komolyan megijedtek az orvosok is, de szerencsére nem lett nagyobb probléma belőle. Volt egy ének, amit terhességem alatt sűrűn hallgattam. Érdekes a szövege. Ez az Odaadnám az életemet c. ének. Ennek egy részlete: Bűnömet bánom, utamat járom, célomat látom, az Te vagy nekem. Csak Benned bízom, és nem félek én. Életem kék egén Te vagy a fény! Ezt nagyon sokszor hallgattam akkoriban, mert úgy éreztem, hogy bocsánatot kell kérnem gyermekemtől azért, mert megfordult a fejemben, hogy esetleg őt nem szeretném. A mai napig, ha ezt az éneket meghallgatom, mindig Zsuzsi jut eszembe. Így utólag nézve a történteket és természetesen Zsuzsikát is, aki már ovis nagylány, azt mondom, hogy megérte hallgatnom a páromra, a lelkivezetőmre, az orvosomra, mert Zsuzsiban annyi szeretet van, hogy hihetetlen! Szeretetével százszorosan gyógyítja a régi aggodalmaimat, a félelmeimet. Százszorosan meghálálja, hogy hagytuk, és itt lehet közöttünk. És hálát adok az Istennek, hogy vigyázott ránk, hogy igazgatja az életünket. Ha most állítana ugyanilyen próbatétel elé, ismét igent mondanék. Kati Veled és Feléd 14
ISTEN AJÁNDÉKAI Elsőszülött gyermekünk, Matyi tulajdonképpen a második babánk, mert kicsivel korábban volt egy spontán elhalt kis magzatunk. Így némi aggodalommal kezdődött a második várandósságom. Hála Istennek félelmeink ellenére minden rendben zajlott. A 16. heti AFP vizsgálat után azonban nagyon ránk ijesztett az orvosom: olyan kritikus eredményt hozott a vizsgálat, hogy azonnal genetikai kivizsgálásra küldtek bennünket Down-kór gyanújával. Rettenetesen megijedtünk. Az fel sem merült bennünk, hogy ne vállalnánk a babát, de teljesen összetörtünk attól a tudattól, hogy esetleg egy sérült gyermeket kell felvállalnunk. Elmentem a genetikai vizsgálatra, ahol az ultrahang nem mutatott semmilyen rendellenességet, de a szakorvos szerint teljes bizonyosságot csak a magzatvízmintavétel után nyerhetünk. Ez utóbbi vizsgálat elvégzésének azonban 1 százaléknyi vetélési esélye van. Akkoriban leültem erről beszélgetni Károly atyával, aki nem javasolta, hogy ezt a kockázatot felvállaljuk. Mi azonban úgy éreztük, hogy ha az Isten valóban beteg gyermeket akar ránk bízni, legalább legyen időnk erre lélekben felkészülni, ne a szüléskor érjen minket döbbenetes meglepetés. Alávetettem tehát magunkat a mintavételnek, aminek az eredményére 6 hetet kellett várnunk. Ez a hat hét volt a legrettenetesebb időszak... Esténként együtt imádkoztunk a férjemmel, hogy el tudjuk fogadni Isten akaratát, akármi lesz is az. De még így is sokszor zokogva feküdtem le, hogy mi lesz, ha valóban Down-kóros babánk születik. Örökkévalóságnak tűnt az a másfél hónap, mire visszarendeltek az eredményért. El sem tudom mondani azt a csodálatos boldogságot, amit akkor éreztünk, amikor az orvos a kromoszómavizsgálat alapján egyértelműen kimondta: EGÉSZSÉGES kisfiút hordok a szívem alatt! Utólag visszatekintve ez egy nagyon kemény próbatétel volt számunkra. Egyúttal óriási hálával tartozunk Istennek azért, hogy nem mért ránk nagyobb keresztet, mint amit el bírnánk hordozni! Negyedik gyermekünk, Andriska érkezésének elfogadása talán még ennél is nehezebb volt számunkra. Öt éven belül három kisgyermekünk született, és én úgy éreztem, hogy már nagyon kimerült vagyok a folyamatos várandósság, szoptatás, éjszakai felkelések stb. miatt. Éppen annak örvendeztem, hogy a legkisebbünk is lassan egyéves lesz, és egy kicsit fellélegezhetek. Ekkor derült ki, hogy úton van a negyedik gyermekünk. Szinte sokkolt bennünket a hír... Én magam hosszú hónapokig nem tudtam megbékélni a helyzettel. Úgy éreztem, a hitem egy olyan élethelyzetbe kényszerít, amit már nem bírok felvállalni. Veled és Feléd 15
Pusztán emberi szempontok szerint valóban őrült ötletnek tűnt a negyedik gyermek felvállalása mind anyagi helyzetünket, mind fizikai, lelki teherbírásunkat tekintetbe véve. Károly atya volt megint, aki nem hagyott lelkileg összeomlani, hanem többször is átbeszélgette velem az összes felmerülő aggályomat, és bíztatott, hogy merjünk valóban az Úrra hagyatkozni. Emellett rengetegen imádkoztak értünk; családunkért, a születendő babáért. Mindezek ellenére nagyon nehéz volt igent mondanunk Isten akaratára. Andriska azóta megszületett, sőt, már elmúlt fél éves. Tündéri, mosolygós, kiegyensúlyozott kisfiú. Rengeteg örömünk van benne! Szívem mélyéről úgy érzem, és ezt nap mint nap el is mondom neki, mennyire jó, hogy Isten megajándékozott vele bennünket! Ráadásként pedig az Úrtól valóban megkaptuk igenünkért a százszoros jutalmat: szinte szemmel láthatóan árad felénk Isten szeretete rajtatok, testvéreinken keresztül! Sok-sok értünk felajánlott imával, jókívánsággal, segítő szándékkal találkozunk részetekről. Ezen felül hol gyerekruhákat, hol vasárnapi ebédet, hol pénzt kapunk egészen váratlanul, de segítségünk adódott a háztartásban, a gyerekvigyázásban is. Sőt, még egy kedves pótnagymamánk is lett az egyházközségből! Döbbenetes és egyben megható számunkra a szeretetnek ez az egészen konkrét megtapasztalása! Jutka Szent Franciska rózsafűzércsoport Szent Franciska 1384-ben született nemesi családban. Családja a kódexmásolók negyedében lakott, így korán megtanult írni és olvasni. Szerzetesi élet után vágyakozott, de fiatalon férjhez kellett mennie Lorenzo Ponziánihoz. A Trastevere városrészbe költözött férje családi palotájába, ahol áldozatos élete miatt megbecsülték és szerették. Férje a pápai sereg tisztje volt, és a városba betörő garázdálkodókkal szemben harcolt. Két alkalommal is megsebesült, és Franciska gondos ápolására meg is gyógyult. Hat gyermeke közül egy érte meg a felnőtt kort, ő is a pápai seregben szolgált. Sokat tett a sebesültek, betegek ápolásáért, még saját házát is kórházzá alakította. 1425-ben megalapította a bencés obláták rendjét, összegyűjtve azokat az özvegyeket és asszonyokat, akik a karitatív szolgálatot életük feladatának tekintették. Ő csak a férje halála után, 1436- ban lépett be a Capitolium melletti kolostorba. 1440-ben halt meg. Szentté avatása előtt Bellarmin Szent Róbert így nyilatkozott róla: Benne bármelyik életkorban vagy állapotban élő lélek példaképet talál, mert Franciska Veled és Feléd 16
kicsi korától gondosan őrizte szüzességét; hosszú ideig tiszta házasságban élt, utána özvegységben, majd a kolostorban mutatott példát minden erényre. Rózsafüzércsoportunk 1997. októberében alakult az akkori házas hittanos csoport tagjaiból. Valamennyien gyermekeket nevelő édesanyák vagyunk, ezért választottuk védőszentünknek Szent Franciskát. Minden hónap utolsó szerdáján jövünk össze titokcserére. Ilyenkor beszélgetünk örömeinkről, problémáinkról, közösen imádkozunk a Szűz Anya közbenjárását és segítségét kérve. Az évek során voltak csoporttagok, akik kiléptek, mert elköltöztek, vagy éppen olyan életállapotban voltak, hogy nem tudták vállalni a rendszeres, napi imádságot de mindig sikerült megújulni, új tagokat megszólítani, akik szívesen tartoznak csoportunkba. A négyfajta rózsafüzért (örvendetes, világosság, fájdalmas, dicsőséges) másmás szándékokra imádkozzuk. Egy évre előre elkészítjük a titokbeosztást, így mindenki figyelemmel tudja kísérni, hogy mely titkot imádkozza. Az örvendetes titkokat a Pápa imaszándékára, a világosság titkait az éppen aktuális életigére, a fájdalmasság titkait a Plébános imaszándékára, valamint a dicsőséges titkokat rózsafüzércsoportunk saját szándékára ajánljuk fel. 2009-ben csoportunk saját szándéka a Havanna lakótelepen élők megtérése. Februárban például Gyertyaszentelő kapcsán azért imádkoztunk, hogy lakótelepünkön minél több kisgyermeket mutassanak be Istennek a templomban. Márciusi imaszándékunk a Nagyböjthöz kapcsolódik: a Havanna lakótelepen minél több ember felismerje a HIT kegyelmét; hogy ebben a nehéz, válságos helyzetben is legyen reményük, bízzanak a sorsuk jóra fordulásában, de felismerjék, hogy ez csak Istennel lehetséges. Többszörösen adhatunk hálát imameghallgatásokért. - háromgyerekes édesanya négyórás munkát keresett, mert családja mellett ez lett volna a legideálisabb számára SIKERÜLT! - házasságon belüli válság megoldásáért. - betegségből való gyógyulásért stb. Néhány éve vagyok a csoport bokoranyja. Eddig, ha jól emlékszem talán egy kivétellel mindig ott voltam az utolsó szerdai csoport-összejöveteleinken. Nagyon szeretem ezt a megbízatást. Először féltem, hogyan fogom megszerezni az imaszándékokat, a kulcsot, hogy legyen helyünk. Mindig sikerült valamilyen módon megoldani ezeket a feladatokat. Veled és Feléd 17
Ezek a gyakorlati dolgok teljesen elhalványodnak amellett, amilyen lelki élményt nyújt a csoport karbantartása. Mindenkinek küldök e-mailt, vagy SMSt, hogy el ne felejtse az összejövetel időpontját, és a titkokról, imaszándékokról is értesítést kap mindenki. (Bocsánat, ha valamikor valaki kimaradt volna!) Tavaly ősszel nagy változáson ment át csoportunk. Sajnos többen döntöttek úgy, hogy nem vállalják tovább a több éve végzett áldozatos imádságot. Nagy ÖRÖM viszont, hogy jöttek új csoporttagok, akik hála Istennek rendszeresen jönnek a csoport összejöveteleire is. Sikerült MEGÚJULNI. Összejöveteleinken a Vándor Evangélium mintájára az adott napi Evangéliumot, majd a hozzátartozó imákat, elmélkedéseket olvassuk, majd egy tized rózsafüzért imádkozunk. Utána mindenki megkapja, hogy mely szándékra imádkozik a következő hónapban. Aztán megosztjuk egymással örömeinket, bánatainkat. Köszönjük, hogy a rózsafüzér-csoport tagjai lehetünk, ahol Szent Franciska példás életét követve törekszünk, hogy olyan családanyák lehessünk, akik családjaikban, környezetükben is megmutatják, hogy a rendszeresen végzett imádságnak milyen nagy ereje van. Mennyei Atyánk, hálát adunk Néked, hogy rávezettél minket arra, hogy milyen nagy fontossága van a rendszeresen végzett rózsafüzér-imádságnak. Hála a sok-sok kegyelemért, amelyet kaptunk imáink által. Hálát adunk Istenem csoportunk minden tagjáért! Kérünk, adj erőt mindegyikünknek, hogy továbbra is buzgón imádkozzuk a Rózsafüzért, mindig mélyen átelmélkedve Jézus Krisztus születését, földi ténykedését, szenvedéstörténetét illetve feltámadását. Segíts minket, hogy a nehézségek ellenére is kitartsunk a hitben, a Szűzanya közbenjárása által egyre közelebb kerülve Jézushoz, Őáltala pedig a Mennyei Atyához! Köszönjük Szűz Anyánk segítségedet, amelyet kéréseink által már sokszor megtapasztalhattunk. Kérünk Téged, Szűz Mária, hogy továbbra is adj erőt mindnyájunknak, hogy naponta végezzük a rózsafüzér-imádságot. Ha fájdalom, bánat ér bennünket, vagy elhagyatottnak érezzük magunkat, akkor is merjünk bizalommal fordulni Hozzád, hogy közbenjárásodat kérjük Szent Fiadnál. Segíts minket Égi Édesanyánk, hogy még több testvérünket tudjunk bevonni az imádságba, hogy többen még nagyobb erővel fohászkodhassunk Szent Fiad kegyelmeiért, az örök élet reményéért. Ámen. B. Marika Veled és Feléd 18
ÉLŐ RÓZSAFŰZÉR ZARÁNDOKLAT 2009. május 16-án a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió közös szervezésében (immár harmadik alkalommal) ismét megrendezik az Élő Rózsafüzér Zarándoklatot Budapest körül, melynek célja a közös imádság a városért, a budapesti és a környékbeli emberekért. Az évről évre megrendezésre kerülő zarándoklat lehetőséget kínál mély lelki élményre, a keresztény közösség megélésére, valamint a környék templomainak, Mária kegyhelyeinek és természeti értékeinek felkeresésére is. Mai rohanó világunkban és a nehéz, válságos gazdasági helyzetben sok ember elkeseredett. Nekünk keresztényeknek ott van a hitünk, a Jézusba, Szűzanyába vetett bizalmunk, melyek erőt adnak. Mutassuk meg ezt a világnak, tegyünk tanúságot hitünkről, hogy eljövünk a zarándoklatra! Ki-ki erejéhez mérten amennyit bír, ha csak egy kis szakasz erejéig is, hiszen lesznek tömegközlekedéssel megközelíthető csatlakozási pontok, így rövidebb szakaszokhoz is lehet csatlakozni. Aki fizikailag nem tud résztvenni a zarándoklaton, az imával is segítheti a zarándokokat és a közös imádságba otthonról is be lehet kapcsolódni, mert a Mária rádió egész nap élőben közvetít a zarándoklat fontosabb állomásairól és eseményeiről. Emlékeztek kedves Testvérek, hogy tavaly a mi plébániánk volt az első, aki jelentkezett a közös imára, mely imaháttere volt a zarándoklatnak? Erre buzdítok most is minden kedves testvért, hogy imádkozzunk a zarándoklat sikeréért, a szervezőkért. Idén némi változtatással, a tavalyinál kicsit hosszabb útvonalon zarándokolunk. A mi szakaszunk teljes hossza kb. 17 km, de jellegében könnyű terep; nagyrészt kertváros valamint erdei és mezei földutak. A hosszabb útvonal miatt kicsit időben is hosszabb lesz a zarándoklat - (indulás 7 30 -kor Soroksárról, érkezés Havannára kb. 18 30 ) - már most kezdhetjük gyűjteni az erőt. Ismét plébániánk fogadja a 2 irányból érkező zarándokcsapatokat és nálunk lesz 19 órakor a záró szentmise is. A misét minden végponton püspökök tartják, nálunk Varga Lajos váci segédpüspök a meghívott. A Szentmise után kis agapéval vendégeljük meg a megfáradt zarándokokat, ezért szükség lesz szorgos segítőkezekre is. Idén is szeretettel várunk és hívunk minden testvért, annál is inkább, mert az Élő rózsafüzér egyes szakaszaival kapcsolódik a Mária út-hoz, mely egy hosszú, jelenleg tervezés alatt álló, közép-európai zarándokútvonal lesz Mariazell és Csíksomlyó között. Veled és Feléd 19