DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Turiné Farkas Zsuzsa

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Turiné Farkas Zsuzsa 2002

SZENT ISTVÁN EGYETEM A SZEGFŰ ÉS A KÁLA HIDROKULTÚRÁS TERMESZTÉSE Doktori értekezés tézisei Turiné Farkas Zsuzsa Témavezető: Dr. Schmidt Gábor egyetemi tanár Készült a Szent István Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén Budapest 2002

A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető: Kertészettudományi (Multidiszciplináris Agrártudományok) Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Dr. Papp János mezőgazdasági tudomány doktora SZIE, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermesztési Tanszék Dr. Schmidt Gábor mezőgazdasági tudomány kandidátusa, habil, egyetemi tanár SZIE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék...... Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása

1 1. A MUNKA ELŐZMÉNYEI, A KITŰZÖTT CÉLOK Napjainkban növekszik a hidrokultúrás termesztési mód jelentősége. A városiasodás fokozódása miatt csökkennek a termőfelületek, a rohamos ipari kitermelés következtében megcsappantak a tőzegkészletek, a felszíni vizek elszennyeződnek, problémát okoz a földkeverékben történő termesztésnél a talajlakó gombák elleni védekezés. E gondokra nyújt megoldást a hidrokultúrás termesztés. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással szigorodnak a környezetvédelmi előírások, azonban a zárt, cirkulációs rendszerű hidrokultúrás termesztés a legszigorúbb előírásoknak is megfelel. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövénytermesztési- és Kertfenntartási Tanszékén 1988. óta foglalkozunk vágott virágok hidrokultúrás termesztésével. A kísérlet sorozatot a növényházi szegfű talaj nélküli termesztésével indítottuk, majd újabb vágott virág és cserepes virágos dísznövény fajt vontunk be a tematikus kutatási munkába. Az előkísérletek eredményeit és tapasztalatait felhasználva 1994-től négy éven keresztül folytattuk a növényházi szegfű hidrokultúrás termesztését. A kutatási munka közeg- és fajta összehesonlító kísérletekre osztható. Célunk a Grodan márkájú kőzetgyapot és a PU-szivacs hatásának vizsgálata volt a Pink Castellaro szegfűfajta növekedésére, virághozamára, virágátmérőjére és szárhosszúságára. A fajtaösszehasonlítás esetében célunk a fajták hatásának a vizsgálata volt a növények fejlődésére, a hozamra és a virágminőségi tulajdonságokra: a virágátmérőre és a virágszár hosszára. Célul tűztük ki a piros virágszínű és a két Castellaro fajta hatásainak az összehasonlítását is, végül a hidrokultúrás termesztésünk alapján fajtajellemzés készítését. A kála hidrokultúrás termesztését két évig, 1996-98. között folytattuk. Célunk három termesztési mód, ezen belül két ültetési közeg, PU-szivacs és a konténeres termesztésnél alkalmazott földkeverék és két termesztő-berendezés, Filclair növényház és Primőr-1 üvegház hatásának a vizsgálata a növekedésre, a virághozamra, a virág és a virágszár hosszára, valamint a vázatartósság tanulmányozása. Mindkét növényfaj esetében célunk volt a modern és korszerű hidrokultúrás termesztéshez adatokat szolgáltatni a virághozam és minőség tekintetében, egyben a legmodernebb, EU-konform termesztési rendszer széleskörű elterjesztéséhez hozzájárulni.

2 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A szegfű hidrokultúrás termesztését a következő fajtákkal végeztük: Danton, Gigi, Iury, White Castellaro, Pink Castellaro, Candy Rimini, Rodolfo, Ondina és Olivia. A kísérleteket francia gyártmányú Ficlair termesztő-berendezésben állítottuk be, a termesztés zárt, cirkulációs rendszerben történt. A gyökeres dugványok ültetése minden évben 40 db/m 2 sűrűségben május végén történt, a fajta összehasonlító kísérleteknél ültetési közegként a PU-szivacsot alkalmaztuk, a tenyészidő hossza egy év volt. A kísérletet négy ismétlésbe állítottuk be. A tápanyagellátást komplex műtrágya felhasználásával végeztük, a tápoldat ph-ját 5,0-6,5 között állítottuk be és biztosítottuk a 2,5-3,5 ms vezetőképességet, ezen paramétereket folyamatosan ellenőriztük. Szeptembertől a tenyészidő végéig hetente mértük a növények magasságát. A mérési időszak kezdetekor ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 db növényt kiválasztottunk, megjelöltük őket és minden alkalommal a megjelölt növények magasságát mértük. A virágzás kezdetétől minden egyes virágszedés alkalmával mértük a leszedett virágok mennyiségét. A leszedett virágokból ismétlésenként véletlenszerűen 10-10 szálat kiválasztottunk és lemértük a virágminőségi tulajdonságokat: a virágátmérőt és a szárhosszúságot. A kála hidrokultúrás termesztéséhez a Zantedeschia aethiopica Perle von Stuttgart fajtáját alkalmaztuk. A rizómákat mindkét évben július második dekádjában ültettük. A kísérletet négy ismétlésbe állítottuk be. A Filclair növényházban a kálát a szegfűvel termesztettük együtt, a korábban leírtak szerint. A Primőr-1 termesztő-berendezésben azonos feltételeket biztosítottunk, mint a másik növényházban, de ez a termesztő-berendezés még talajfűtéssel is rendelkezik. Októbertől márciusig mértük a növények magasságát, szeptembertől áprilisig a leszedett virág mennyiségét, a virágok hosszát és a virágszár hosszát. A kála mérése is a szegfűnél leírtak alapján történt. 1998. márciusában öt héten keresztül vizsgáltuk a kála vázatartósságát. A leszedett virágokból ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 szálat kiválasztottunk és 18 0 C-os helyiségbe helyeztük el. A virágok egyik felét vízbe, a másik felét pedig Zwetin oldatba állítottuk és vizsgáltuk az elnyílásukat. A kontrollként felhasznált, hagyományosan, kemokultúrában termesztett kála vázatartósságának vizsgálata a hidrokultúrással azonos módon történt. A kapott adatokat IBM-kompatibilis PC segítségével, Microsoft Excel 2000 program felhasználásával dolgoztuk fel. A statisztikai elemzésnél arra kerestük a választ, hogy van-e jelentős eltérés a növényházi szegfű esetében az ültetési közegeknek és a fajtáknak, a kála esetében pedig szintén az ültetési közegeknek és a termesztő-berendezéseknek a növények növekedésére, hozamára, illetve a virágminőségi tulajdonságokra gyakorolt hatása között. A statisztikai kiértékelés

3 során egytényezős varianciaanalízist végeztünk, az SzD 5% -értéket Student-féle F-próbával számítottuk ki. 3. EREDMÉNYEK A közeg hatása a szegfű növénymagasságára A szegfű hidrokultúrás termesztésénél a poliuretán-éter szivacs és a Grodan egyaránt jó hatással volt a növény fejlődésére, mindkettő alkalmas ültetési közegként, azonban a szivacsba ültetett állomány magasabb volt. A közeg hatása a szegfű hozamára A hidrokultúrás termesztéssel a poliuretán-éter szivacs és a Grodan esetében is elértük a hagyományos kemokultúrás termesztésre jellemző éves 7-9 szál közötti tövenkénti virághozamot, tehát mindkét ültetési közeg egyaránt alkalmazható hidrokultúrás termesztéshez. A közeg hatása a szegfű virágátmérőjére A vizsgált két tenyészidőszak folyamán a poliuretán-éter szivacsba és a Grodanba ültetett állomány virágainak évi átlagos átmérője elérte a szabványban előírt I. osztályú virág paraméterét, a 7 cm-es virágátmérőt. Szignifikánsan jobb eredményt egyik közeg esetében sem tapasztaltunk, így mindkét közeg egyaránt alkalmas a szegfű hidrokultúrás termesztésének közegeként. A közeg hatása a szegfű virágszárának hosszára Az ültetési közegek egyik vizsgált évben sem befolyásolták szignifikánsan sem az éves, sem a havi szárhosszúságot. Az éves átlagokat tekintve mindkét közeggel elértük a szabványban előírt I. osztályú áru követelményét, az 55-60 cm közötti szárhosszúságot. Mindezek figyelembe vételével a poliuretán-éter szivacs és a Grodan egyaránt alkalmas a hidrokultúrás termesztés közegeként. A fajták hatása a szegfű növénymagasságára Az 1994-ben és 1995-ben telepített fajták közül a Candy volt a termesztés során a legalacsonyabb. A két Castellaro fajta között nem volt szignifikáns különbség. A piros fajták közül a Iury szignifikánsan alacsonyabb volt.

4 Az 1996-ban és 1997-ben telepített állomány esetében a Rimini, a Rodolfo és az Olivia gyors növekedésű fajták voltak, a legalacsonyabb az Ondina volt. A fajták hatása a szegfű hozamára Az 1994-95. és 1995-96. évi telepítést figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a kísérletbe vont fajták elérték a hagyományos termesztést jellemző 7-9 db tövenkénti virághozamot. A fajták között a szignifikáns különbség kicsi volt, ebből is adódik, hogy alkalmasak hidrokultúrás termesztésre. A Iury hozama volt a legalacsonyabb, éppen ezért mérlegelni kell a hidrokultúrás termesztésbe történő bevonását. Az 1996-97. és 1997-98. évben kísérletbe vont fajtákkal is hasonló jó eredményt értünk el, tövenkénti szálhozamuk 7,7 és 9,0 között változott. A fajták hatása a szegfű virágátmérőjére A vizsgált fajták többsége elérte, illetve meghaladta a szabványban meghatározott I. osztályú áru paraméterét, a minimális 7,0 cm-t, kivételt képezett a Candy 6,91 és 6,96 cm-es értékkel és az Ondina 6,87 és 6,89 cm éves átlagos virágátmérővel. A piros virágú fajták közül a Iury és a Rodolfo esetében értük el a legnagyobb virágméretet, a virágátmérő szempontjából ezeket a fajtákat érdemes hidrokultúrás termesztésbe vonni. A Castellaro fajták esetében a Pink Castellaro produkálta a szignifikánsan nagyobb virágokat. A fajták hatása a szegfű virágszárának hosszára Az 1994. és 1995.években telepített fajták közül a Candy nem érte el a szabványban meghatározott I. osztályú virág minőségét, az 55 cm-es szárhosszúságot. A piros virágszínű fajták között minimális különbség adódott, szintén ez jellemző a Castellaro fajtákra is. Az 1996. és 1997. években a fajták jó minőséget produkáltak. A közeg hatása a kála növénymagasságára A vizsgálat során a konténerbe, földkeverékbe ültetett növényállományt magasabb növekedés jellemezte. Ez azzal magyarázható, hogy az ültetési közegek közül a földkeverék hamarabb felmelegszik, ez pozitívan hatott a növények fejlődésére. A közeg hatása a kála hozamára Az ültetési közegként használt könnyebben felmelegedő földkeverék mindkét kísérleti év során szignifikánsan magasabb hozamot eredményezett, mint a szivacs. A szivacsba ültetett állomány esetében célszerű lenne a talajfűtést megvalósítani, vagy a tápoldat melegítéséről gondoskodni.

5 A közeg hatása a kála virágának hosszára A vizsgált közegek (szivacs, földkeverék) közül egyik sem hatott szignifikánsan a virágok hosszára, azonban a szivacsos állományban valamelyest nagyobb virágok nyíltak, tehát a szivacs alkalmas a kála hidrokultúrás termesztésére. A közeg hatása a kála virágszárának hosszára Az ültetési közegeknek a virágszár hosszára gyakorolt hatása hasonlóan alakult, ennek megfelelően mindkét ültetési közeg alkalmas a kála hidrokultúrás termesztésére. A termesztő-berendezés hatása a kála növénymagasságára A vizsgált tenyészidőszakokban a november hónapot követő időszakban a Primőr-1 növényházba ültetett konténeres állomány növénymagassága ugrásszerűen megemelkedett, amely a talajfűtés beindításával, a talpmelegnek a növények fejlődésére gyakorolt hatásával magyarázható. A termesztő-berendezés hatása a kála hozamára A két kísérleti évre vonatkozóan a legkisebb tövenkénti hozamot a Filclair növényházban beállított szivacsba ültetett állomány esetében kaptuk, ezt követte a Primőr-1 növényházba telepített talajfűtéssel ellátott konténeres állomány, a legtöbb virágot pedig a Filclair házba telepített konténeres állomány adta. A szivacsos állomány hozambeli lemaradása a talajfűtés hiányával magyarázható, hiszen a szivacs nehezebben melegszik fel, mint a földkeverék, tehát ajánlatos a talajfűtés beszerelése a Filclair növényházba. A termesztő-berendezés hatása a kála virágának hosszára A vizsgált időszakokban sem a Primőr-1, sem a Filclair növényház nem hatott szignifikánsan a virágok hosszúságára, a virághosszúság szempontjából mindkét termesztő-berendezés alkalmas a kála hidrokultúrás termesztésére. A termesztő-berendezés hatása a kála virágszárának hosszára A Primőr-1 növényházban decembertől a virágszárak hossza ugrásszerűen megemelkedett, ami a talajfűtés beindulásával magyarázható, a leszedett virág extra minőségű volt, egészen a mérési időszak végéig. Mindezek figyelembe vételével, a jobb virágminőség érdekében célszerű a termesztő-berendezést talajfűtéssel is ellátni.

6 A kála vázatartóssága Mind a tartósítószer nélküli, mind a Zwetin oldatos kezelések esetében az öt mérési időpont alkalmával a hidrokultúrás állományok virága szignifikánsan tartósabb volt a kontroll, kemokultúrás állományhoz képest. A hidrokultúrában termesztett virágok 3-6 nappal tartósabbak voltak a jobb tápanyag ellátottságnak köszönhetően. 3.1. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Vágott virágok hidrokultúrás termesztése A zárt rendszerű hidrokultúrás termesztés környezetbarát, a tápanyagellátáshoz felhasznált műtrágya nem szennyezi a talajvizet, valamint kiküszöbölhető a talajfertőtlenítések során felhalmozódó vegyi anyagok környezetbe jutása. Jól gépesíthető és szabályozható, így a növény számára az optimális termesztési feltételek könnyen biztosíthatók, ennek megfelelően magasabb hozam várható mind a szegfű, mind a kála esetében. Tápanyag- és víztakarékos termesztési módszer. Mindezek figyelembe vételével jobban időzíthető, programozható, mint a hagyományos kemokultúra. A nagyobb beruházási igény ellenére, az előnyös tulajdonságai következtében hosszú távon megtérülő befektetés. Számításaink szerint a hidrokultúrás beruházás megtérülési ideje 1,5 évvel hosszabb a kemokultúrásnál. A bekerülési érték, ezzel a pénz lekötés jelentősen magasabb a hidrokultúrás termesztésnél, ezt a termesztők sok esetben nem tudják vállalni. Az EU csatlakozás után szigorodnak a környezetvédelmi előírások, azonban a zárt, cirkulációs rendszerű hidrokultúrás termesztés a legszigorúbb előírásoknak is megfelel. Szegfű Közegkísérletek A napjainkban terjedőben lévő hazai hidrokultúrás termesztésnél általánosan alkalmazott Grodan és a belga gyakorlatból átvett (ott már bizonyítottan alkalmas) poliuretán-éter habszivacs közeg vizsgálataink alapján a szegfű hidrokultúrás termesztésére alkalmas. A PU-szivacs egyenletes, jó fejlődést biztosított a növényházi szegfű számára, míg a Grodan egyenletes, de kissé alacsonyabb növekedést eredményezett. A közegek pozitív hatással voltak a szegfű tövenkénti szálhozamára, a szivacsba ültetett állomány azonban több virágot adott, mint a Grodanba ültetett.

7 A virágzás lefutását tekintve a hidrokultúrás termesztés mindkét közege esetében a növényházi szegfű második csúcsvirágzásának időtartama március-április hónapra esett, amely magasabb árbevételt eredményezett. A kísérleteinkben alkalmazott közegek jó virágminőségi tulajdonságokat eredményeztek. Az elő- és utókísérletek eredményeit is figyelembe véve megállapítjuk, hogy a PU-szivacs laza szerkezetű, így gyorsan végbemegy a növények begyökeresedése. Fertőtlenítés után több évig felhasználható, egészen a teljes lebomlásig. Felhasználásának első időszakában a szivacs táblába ültettük a növényeket, a későbbiekben a használt szivacsra helyeztük a konténeres növényeket (pl.:kála), végül a szivacsot felaprítás után alkalmaztuk a konténeres növények ültetési közegeként. Fajtakísérletek A négy évig tartó kutatási munka alapján a fajtákra vonatkozó megállapításainkat az alábbiakban összegezzük: Danton : magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárral rendelkező Gigi : magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárú Iury : magas növekedésű, közepes hozamú, nagy virágátmérővel és hosszú szárral rendelkező White Castellaro : magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágátmérőjű, hosszú szárú Pink Castellaro : magas növekedésű, kiváló hozamú, nagy virágú, hosszú szárú Candy : közepes növekedésű, kiváló hozamú, közepesen nagy virágú, közepesen hosszú virágszárral rendelkező Rimini : magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, igen hosszú szárú Rodolfo : magas növekedésű, kiváló hozamú, igen nagy virágú, igen hosszú virágszárral rendelkező Ondina : közepes növekedésű, jó hozamú, közepesen nagy virágú, hosszú szárú Olivia : magas növekedésű, kiváló hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárú. A vizsgált fajták valamennyi alkalmas hidrokultúrában történő termesztésre. Kála Közegkísérletek A konténeres földkeverék a PU-szivacsnál nagyobb növénymagasságot eredményezett, amely azzal magyarázható, hogy a földkeverék könnyebben felmelegszik, mint a szivacs.

8 A szivacsba ültetett növények magasságának lemaradása talajfűtés alkalmazásával megszüntethető. A PU-szivacs alacsonyabb hozamot biztosított, a virághozam emelése érdekében szintén javasoljuk a talajfűtés beszerelését a kála hidrokultúrás termesztésénél. A PU-szivacsba ültetett állomány nagyobb (hosszabb) virágokat fejlesztett. A vizsgált közegeknek a virágszár hosszára gyakorolt hatása között nem volt jelentős különbség. Termesztő-berendezés kísérletek A két évig tartó vizsgálat alapján megállapítható, hogy a kála konténeres földkeverékben történő termesztését is talajfűtéssel ellátott berendezésben célszerű végezni, ugyanis a talpmeleg előnyös a vegetatív növekedés szempontjából. Földkeverékben (konténerben) végzett termesztés esetében a kála hozamának növeléséhez nem, a jobb virágminőséghez (hosszabb virágszár) viszont szükséges a talajfűtés. A termesztő-berendezések hasonlóan hatottak a virág hosszúságára, nem volt közöttük szignifikáns különbség. Vázatartóssági kísérletek A hidrokultúrában termesztett virágok 3-6 nappal voltak tartósabbak a jobb tápanyag ellátottságnak köszönhetően. Poliuretánéter - szivacs A vizsgált két növényfaj és az előkísérletek eredményeit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a poliuretánéter szivacs nemcsak vágott virágok hidrokultúrás termesztésére alkalmas, hanem cserepes virágos dísznövények (mikulásvirág) és anyanövény állomány (korallvirág, hibiszkusz, krizantém) hidrokultúrában történő fenntartásának közegeként is. Alkalmazásával elkerülhető a tőzeg alapú közegek beszerzése, keverése és fertőtlenítése, amely napjainkban egyre nagyobb problémát jelent. Nagy szerepe van a fuzárium elleni védekezésben is, ugyanis a fuzárium a szivacsban nem, csak szerves környezetben terjed. A poliuretánéter szivacs hazai termék és ugyanolyan jó eredménnyel alkalmazható, mint egyéb közegek.

9 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A kísérleteink alapján összeállított következtetéseink és javaslataink a növényházi szegfű és a kála hidrokultúrás termesztéséhez a következők: A szegfű és a kála egyaránt mérsékeltházi növény, tehát egy termesztő-berendezésben termeszthetők. Mindkét kultúra számára optimális az 5,0-6,5 ph kémhatású és 2,5-3,5 ms vezetőképességű tápoldat, melyet komplex, jó vízoldható műtrágya adagolásával tudunk biztosítani a tápoldat rendszeres ellenőrzése mellett. A szegfű termesztésénél környezetvédelmi szempontból a PU-szivacsot tartjuk alkalmasabb ültetési közegnek, ugyanis teljes lebomlásáig felhasználható. A PU-szivacs és a Grodan is kedvezően hatott a növény fejlődésére, virághozamára és a virágminőségi tulajdonságokra, éppen ezért a Grodant is alkalmasnak tartjuk a szegfű hidrokultúrás közegének. A négy éves kísérlet eredményei alapján az általunk vizsgált szegfű fajták hidrokultúrás termesztését javasoljuk. Különösen ígéretesnek tartjuk a Rodolfo, az Olivia és a Pink Castellaro fajtákat. Vizsgálatunkban a Iury és a Candy fajta gyengébb minősítést kapott, e fajtákat választékbővítés szempontjából ajánljuk. A kála hidrokultúrás termesztéséhez ültetési közegként a PU-szivacsot javasoljuk, de a növények kielégítő fejlődése és a magas virághozam és a hosszú szárú, extra minőségű virág szempontjából egyaránt szükséges a termesztő-berendezésben talajfűtést biztosítani, ugyanis a szivacs nehezebben melegszik fel, mint a földkeverék. A hidrokultúrában termesztett kála tartósabb, a hidrokultúrás termesztésre jellemző jobb tápanyagellátásnak köszönhetően. A még magasabb virághozam és a még jobb minőség elérése érdekében, a kutató munkám folytatása során szeretném a hidrokultúrás termesztés technológiáját fejleszteni PHYTOMONITOR rendszer segítségével.

10 5. ÁBRÁK virághozam (szál/tő) 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 8,80 7,50 0,56 PU-szivacs Grodan SzD 5% ültetési közeg PU-szivacs Grodan SzD 5% 1. ábra: Ültetési közegek hatása a Pink Castellaro szegfűfajta éves hozamára (Kecskemét, 1995-96.) szálhozam (szál/tő) 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 8,40 8,50 7,20 8,00 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 8,80 9,00 'Pink Castel.' 0,80 'Candy' SzD 5% 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5% fajták 2. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1995-96.)

11 szálhozam (szál/tő) 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 7,80 9,00 8,20 9,00 0,82 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5% 0,00 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5% fajták 3. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1997-98.)

12 növénymagasság (cm) 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 konténeres szivacsos talajf. kont. SzD 5 % 0,00 X.1 X.6 X.15 X.20 XI.3 XI.17 I.5 II.13 II.25 mérési időpont 4. ábra: Termesztési módok hatása a kála növénymagasságára (Kecskemét, 1997-98.)

13 14,00 12,00 12,00 virághozam (db/tő) 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 5,30 8,80 0,34 konténeres szivacsos talajf. kont SzD 5% konténeres szivacsos talajf. kont SzD 5% termesztési mód 5. ábra: Termesztési módok hatása a kála éves virághozamára (Kecskemét, 1997-98.)

14 virághosszúság (cm) 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 Konténeres Szivacsos Tf.kont. SzD5% 0,00 IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. mérési időpont 6. ábra: Termesztési módok hatása a kála virághosszúságára (Kecskemét, 1996-97.)

15 6. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK Publikáció folyóiratban Lévai P. - Farkas Zs. (1999): A kálla hidrokultúrás termesztése különféle ültetési közegekben. Kertgazdaság Horticulture, 31 (2) 36-40. p. P. Lévai, Zs. Farkas (1999): Hydroculture of Zantedeschia aethiopica. Publications of the University of Horticulture and Food Industry, LVIII 75-78. p. Lévai P. - Farkas Zs.: (1999).: A kálla korszerű termesztése. Agrárfőiskolák Szövetségének Tudományos Közleményei, 20 (3) 33-42. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Poinsettia pulcherrima hidrokultúrás termesztése. Kertgazdaság Horticulture, 32 (2) 55-58. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2001): A mikulásvirág hidrokultúrás termesztése. Kertészet és Szőlészet, 50. (3) 17-18. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2001): A kalla hidrokultúrás termesztése. Kertészet és Szőlészet, 50 (24) 5-6. p. Lévai P. and Turi Farkas Zs. (2001): The hydroculture of calla. International Journal of Horticultural Science, 7 (3-4) 90-92. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2001): A növényházi szegfű (Dianthus caryophyllus L. var. semperflorens Hort) hidrokultúrás termesztése. Kertgazdaság Horticulture, (3) 36-42. p. Konferencia kiadványban Lévai P. - Kovács A. - Farkas Zs. (1990): A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztési tapasztalatainak értékelése. KÉE KFK Házi Felolvasó Ülés Kecskemét, 258-263. p. Lévai P. - Kovács A. - Farkas Zs. (1990): A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztési tapasztalatainak értékelése. Lippay János Tudományos Ülésszak KÉE Budapest, 14-16. p. Lévai P. - Farkas Zs. - Kovács A. (1992): Hidrokultúrás szegfűtermesztés tapasztalatainak összefoglalása. Lippay János Tudományos Ülésszak KÉE Budapest, 59-62. p. Lévai P. - Farkas Zs. (1996): A hidrokultúrás vágott-virág termesztés tapasztalatai. 25 éves Jubileumi Tudományos Napok Kiadványa, KÉE KFK Kecskemét, 76-78. p. Lévai P. - Farkas Zs. (1998): Hidrokultúrás vágott virág termesztés tapasztalatainak kiértékelése. Lippay János - Vas Károly Nemzetközi Tudományos Ülésszak KÉE Budapest, 94-95 p.

16 Lévai P. - Farkas Zs. (1999): A kálatermesztési technológiák összehasonlító értékelése. Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Kertészeti Szekció Kecskemét, 19-23. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Növényházi vágott virágok hidrokultúrás tapasztalatainak kiértékelése. XLII. Georgikon Napok Keszthely, II. kötet 226-227. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Zantedeschia aethiopica L. hidrokultúrás termesztésének lehetőségei. Lippay János és Vas Károly Tudományos Ülésszak Kiadványa. Kertészettudomány, 118-119. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): Mikulásvirág hidrokultúrás termesztésének lehetősége. Lippay János és Vas Károly Tudományos Ülésszak Kiadványa. Kertészettudomány, 116-117. p. Lévai P. - Turiné Farkas Zs. (2000): A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima Willd.) termesztése hidrokultúrában. Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Kecskeméti Főiskola Kiadványa, (1) 71-75. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2001): Hidrokultúra alkalmazásának lehetőségei a dísznövények termesztésében. Innováció, A Tudomány és a Gyakorlat Egysége az Ezredforduló Agráriumában című konferencia kiadványa Gödöllő, 85-88. p. Turiné Farkas Zs. (2001): Hidrokultúra alkalmazása a cserepes dísznövények termesztésében. 30 éves Jubileumi Tudományos Napok Kiadványa, KF KFK Kecskemét, 91-94. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2001): Cserepes dísznövények hidrokultúrás termesztésének közegei és tápanyagellátása. XLIII. Georgikon Napok. Vidékfejlesztés Környezetgazdálkodás Mezőgazdaság című tudományos konferencia kiadványa, Keszthely II. kötet 904-908. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2002): Hidrokultúrás dísznövénytermesztés gyökérrögzítő közegei és tápanyagellátása. JUTEKO 2002. Tessedik Sámuel Jubileumi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Tudományos Napok kiadványa, Szarvas, 213-215. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2002): Hidrokultúra alkalmazása a növényházi vágott virágok termesztésében. Wellmann Oszkár Tudományos Konferencia Kiadványa Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Hódmezővásárhely, 96. p. Lévai P. Turiné Farkas Zs. (2002): Hidrokultúrás termesztési mód alkalmazásának lehetőségei a dísznövénytermesztésben. Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgatdasági Főiskolai Kar Mezőtúr III.Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok című Konferencia Kiadványa, 2. kötet 71-76. p.

Könyv, jegyzet 17 Farkas Zs. A kálla - Zantedeschia ssp. (Araceae) in Schmidt Gábor (1999): Növényházi dísznövények termesztése c. jegyzet KÉE Kertészeti Kar, Budapest, 113-116 p. Turiné Farkas Zs. (2002).: Kála, tölcsérvirág Zantedeschia spp. in Schmidt Gábor Növényházi dísznövények termesztése egyetemi tankönyv, 308-312. p. Egyéb Lévai P. - Farkas Zs. (1998): Vágott virágok talajnélküli termesztése. Magyar Tudomány Napi Megyei Tudományos Fórum, Kecskemét, /előadás/ Lévai P. - Kovács A. - Farkas Zs. (1991): A hidrokultúrás szegfűtermesztés technológiájának kidolgozása, összefüggésben a fajták értékelésével. Akadémiai Pályázat 78 p.