A turizmus-vendéglátás BA szak szakdolgozati szabályozása 1. Az oklevél kiadásának feltétele, szakdolgozat készítése és sikeres megvédése 1.1. A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat készítés a szak képesítési követelményeknek megfelelően kritérium követelmény, kredit nélkül értékelendő. 1.2. A minden évben közzéteszi a javasolt szakdolgozati témák jegyzékét. A hallgatók e témák közül választhatnak az erre kiadott Szakdolgozati témaválasztási adatlap nyomtatvány kitöltésével. (E nyomtatvány a szabályzat 1. mellékletét képezi.) A nyomtatvány az intézeti titkárságon vehető át és kitöltve, aláírva szintén itt kell leadni. 1.3. A témajegyzék oly módon készül, hogy az intézet oktatói témajavaslatokat adnak, melyeket a szakfelelős az indokolt változtatások után, az intézetigazgatóval egyeztetve véglegesít. Szakdolgozati témajavaslat tekintetében a képzésben aktuálisan résztvevő óraadókat intézeti oktatóként kezeljük, amennyiben vállalják a szakdolgozati munkát, betartják a konzultációs szabályokat és témajavaslatokat kívánnak benyújtani. Kivételesen más témajavaslat is befogadható a hallgatótól, amennyiben azt indokolni tudja és a szakfelelős ahhoz hozzájárul. 1.4. A hallgató a szakdolgozati témaválasztási adatlapon kérhet témavezetőt (konzulenst). abban az esetben, ha azt előzetesen az érintett oktatóval egyeztette, minden egyéb esetben a konzulens kijelölésére az intézet jogosult. Az intézet kijelölő döntését önállóan hozza meg. A hallgatók témaválasztását követően azonban a konzulenst, és a bírálókat a igazgatója kéri fel, figyelembe véve a szakfelelős javaslatát, mérlegelve a hallgatók konzulens igényét, a témák megfelelő szintű feldolgozásához szükséges szaktudást és az intézet oktatóinak leterheltségét. Külső témavezetőt csak intézetigazgatói javaslatra, főigazgatói engedéllyel lehet felkérni. 1.5. A hallgató - indokolt esetben egy alkalommal kérvényezheti a szakdolgozati téma módosítását, illetve a konzulens változtatást, legkésőbb a 7. félévben az aktuális tanév rendjében szereplő kérvénybeadási határidő betartásával. A változtatást az intézetigazgató engedélyezi a szakfelelőssel egyeztetve. 1.6. A dolgozat elfogadásának további feltétele a szakdolgozati konzultációkon való rendszeres részvétel, melyet a záróvizsgázó témavezetője az erre kijelölt Szakdolgozat-kísérő konzultációs nyilatkozat formanyomtatványon aláírásával igazol. (E nyomtatvány jelen szabályzat 2. melléklete). Az eredeti igazolást a szakdolgozat kötött példányába, a másolatot a fűzött példányába kell elhelyezni. Ilyen igazolás hiányában a szakdolgozat nem fogadható el. 1.7. A szakdolgozati konzultáció két féléven keresztül (az 6. és 7. félévben) zajlik szakdolgozati szeminárium keretében. A 6. félévben személyesen, 7. félévben személyes vagy elektronikus kapcsolattartás útján zajlik a hallgatók konzultálása. A szakdolgozati szemináriumok gyakorlati jeggyel zárulnak. A hallgatók teljesítményének értékelése a témavezető által történik a) a 6. félévben a hallgató félév során végzett tevékenységére és a szakdolgozat egy fejezetére adott jeggyel, b) a 7. félévben a hallgató félév során végzett tevékenységére és a szakdolgozat újabb fejezeteire vagy a teljes szakdolgozatra adott jeggyel. 1. oldal, összesen: 14
A szakdolgozat benyújtására a 7. félévben kerül sor. 1.8. A hallgató záróvizsgára bocsátásának feltétele egy minimum 50 maximum 80 írott oldalas (bibliográfia és mellékletek nélkül számítva) szakdolgozat e szabályzatban foglalt határidőre és formában való leadása. A hallgató a Záróvizsga Bizottság (továbbiakban Bizottság) előtt védi meg szakdolgozatát a bírálatok előzetes ismeretében. A szakdolgozat terjedelme indokolt esetben max. 10%-kal kevesebb is lehet. Ha a szakdolgozat nem felel meg az alapvető formai és tartalmi követelményeknek, akkor a szakdolgozat nem fogadható el, és vissza kell adni átdolgozásra, vagy el kell utasítani. 2. Határidők 2.1. Az intézeti témajegyzékhez szükséges oktatói javaslatokat az intézet minden tanév október 15-éig várja oktatóitól. 2.2. A szakdolgozati témák meghirdetése a hallgatók számára az 5. félévben történik. A témaválasztás határideje az 5. félévben az aktuális tanév rendjében kerül meghatározásra. 2.3. A szakdolgozat leadásának határideje a 7. félévben, az aktuális tanév rendjében kerül meghatározásra. 2.4. A szakdolgozatok leadásának és nyilvános védésnek határideje az aktuális tanév rendjében kerül meghatározásra. 3. A szakdolgozat tartalmi követelményei 3.1. A témaválasztásnak a vizsgált területen relevánsnak és lehetőleg (de nem feltétlenül) új megközelítést nyújtó vizsgálódásnak kell lennie. Meg kell felelnie a dolgozatíró tanulmányai alapján elvárható felkészültségének, nyelvtudásának. A dolgozat tartalmának összhangban kell lennie a cím- illetve témaválasztással. 3.2. A vizsgálódást nem feltétlenül eredeti megközelítést prezentálva, de önállóan megfogalmazott kérdésfelvetések keretében kell lefolytatni. 3.3. A felhasznált forrásokat a kijelölt vizsgálódásnak megfelelő módon kell kiválasztani és kezelni. A témához kapcsolódó szakirodalom tekintetében (a téma eredetiségétől függően) be kell vonni a mértékadó és releváns magyar nyelvű publikációkat. Ezen felül idegen nyelvű szakirodalom használata elvárás (témától függően). A hazai és az idegen nyelvű publikációk felhasználásának a dolgozatból világosan ki kell derülnie. 3.4. A vizsgálódást az adatok és források helyes értelmezésének keretében kell lefolytatni, az érvelésnek és a gondolatmenetnek logikailag világosnak és következetesnek kell lennie. A szakirodalom megállapításait helyesen értelmezve, korrekt módon kell felhasználni, a rá vonatkozó kritikai reflexiókat világosan kell megfogalmazni, az elemző saját, alternatív szempontjait és megállapításait ezektől világosan el kell különíteni. Törekedni kell az alternatív magyarázatok minél szélesebb körű bemutatására illetve bevonására. A következtetéseknek összhangban kell lenniük a lefolytatott vizsgálódással, valamint egymással. 3.5. A források felhasználását minden esetben szabályszerűen fel kell tüntetni. Ennek plágiumnak minősíthető szándékos vagy véletlen mulasztásának esete a szakdolgozat automatikus elutasítását jelenti a hatályos vonatkozó joganyag alapján. 2. oldal, összesen: 14
4. A szakdolgozat formai követelményei 4.1. A szakdolgozat paraméterei Terjedelme: minimum 50, maximum 80 írott oldal (indokolt esetben max. 10%-kal kevesebb), mellékletek (táblázat, grafikon, fénykép stb.) nélkül! Sortávolság: 1,5 Sorkizárt Térköz: előtte 0 pt, utána 0 pt Betűnagyság és típus: 12, Times New Roman Margó: 2,5 cm; kivétel bal oldalon, ahol 3,5 cm a bekötés miatt Oldalszámozás: arab számokkal történik. A szakdolgozat első oldalaként szereplő tartalomjegyzéktől kezdve, folyamatosan végezzük. Az oldalszámok a lap alján középre kerüljenek. Bekezdések: Az egyes bekezdéseket tabulátorbehúzással (1,25 cm) kérjük elválasztani. A cím vagy illusztráció (ábra, táblázat) utáni első sort kérjük nem behúzni. Az egyes bekezdéseket nem kell üres sorral elválasztani. Kiemelés: dőlt szedés Fejezetcímek: félkövér szedés Idézőjel használata: szükség szerint, de forrás helyének megjelölésével. 4.2. A dolgozat felépítése a) A dolgozatnak a hagyományos hármas felépítést célszerű követnie: Bevezető rész: - a témaválasztás indoklása, a megoldásra váró probléma, feladatok ismertetése - célkitűzés(ek), kutatási-vizsgálati módszerek ismertetése Téma kifejtése: - a probléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása - a probléma részletezése - alternatívák felvetése - megoldási javaslatok (ha a téma megengedi) - esettanulmány: önálló kutatás, pl: kérdőívezés, mélyinterjúk (kötelező elem!) Befejező, záró gondolatok: - a kutatás, a munka eredményeinek összefoglalása (önálló vélemény, javaslattétel). b) A szakdolgozat elkészítése során követelmény a kijelölt konzulens rendszeres felkeresése vagy tájékoztatása, aki a dolgozat egyedi szerkezetének kialakításában is segítséget tud adni! Ennek elmulasztása a dolgozat elutasítását vonhatja maga után. c) A szakdolgozatnak meg kell felelnie a tudományos esszéírás általános formai követelményeinek szerkezeti felépítését, az értekezés stílusát, az idézetek, utalások, jegyzetapparátus és bibliográfia használatát stb. illetően. d) A szakdolgozat szerkezete Külső borító Üres fehér fedőlap Címlap Tartalom Bevezetés Fő fejezetek és részfejezetek 3. oldal, összesen: 14
Összegzés Irodalom Mellékletek jegyzéke (nem kötelező elem) Mellékletek Táblázatok jegyzéke (nem kötelező elem) Ábrák jegyzéke (nem kötelező elem) Nyilatkozatok Üres fehér zárólap Záró borító e) A szerkezetet a dolgozat elején szereplő tartalomjegyzékben valamint a dolgozat fő szövegének rövid címekkel ellátott, áttekinthető fő- illetve alfejezetekre való tagolásával világossá kell tenni. A dolgozatnak tartalmaznia kell egy bevezetőt, melyben a dolgozatíró felvezeti dolgozata témáját és legfőbb célkitűzését, valamint összefoglalóan ismerteti vizsgálódásai menetét és módszereit. Tartalmaznia kell továbbá egy befejező, összefoglaló fejezetet (konklúzió vagy összegzés), melyben a dolgozatíró összefoglalja eredményeit, következtetéseit, esetleg további, az eredményeiből következő vizsgálódási lehetőségeket vázol fel a választott témában. A fő- illetve alfejezeteknek arányos hosszúságúaknak kell lenniük. f) A dolgozatnak részletes tartalomjegyzéket, bibliográfiát, a témától függően mellékleteket kell tartalmaznia. 4.3. Külső borító A szakdolgozat külső borítója fekete színű műbőr, amelyen aranyozott betűkkel a következő feliratok szerepelnek (E dokumentum 3. melléklete): SZAKDOLGOZAT (a borítón kétharmad magasságban középen fent) a szerző neve (jobb alsó sarokban) a benyújtás éve (jobb alsó sarokban a hallgató neve alatt, csak évszám!). 4.4. Címlap A szakdolgozat címlapján a következő feliratok szerepelnek (E dokumentum 4. melléklete): Az egyetem, a kar, az intézet megnevezése A szak megnevezése, A szerző neve, A dolgozat címe A konzulens neve, beosztása A benyújtás helye, éve A címlapra a Pécsi Tudományegyetem logója feltehető, de azt az írásos sorok fölé, középre rendezetten szükséges szerepeltetni. A logó letölthető a www.pte.hu honlapról. 4.5. Tartalomjegyzék a) A jó tartalomjegyzék tükrözi a dolgozat logikai felépítését. Fejezetekből, alfejezetekből és további egységekből áll. Ezek oldalszámát pontosan jelölni kell. 4. oldal, összesen: 14
1. Bevezetés... 2. Fő fejezetek... 2.1. Alfejezetek... 2.1.1. Részfejezetek... 3. Fő fejezetek... 3.1. Alfejezetek... 3.1.1. Részfejezetek... 4. Összegzés... 5. Irodalom... 6. Mellékletek jegyzéke (nem kötelező elem)... 7. Mellékletek... 8. Táblázatok jegyzéke (nem kötelező)... 9. Ábrák jegyzéke (nem kötelező)... 10. Nyilatkozatok... b) A kéziratban maximálisan 3 fokozatú címrendszer (fejezetcím, elsőrendű alcím, másodrendű alcím) használható, ezek számozását a szerzőnek kell elvégeznie. A szöveg természetesen részletesebben is tagolható, de vigyázzunk, nehogy széttöredezzen, mert ez zavarja a gondolatmenet figyelemmel kísérését. Az egyes fejezetek tagoltsága - a téma kifejtésének mélységétől függően - természetesen eltérhet egymástól. Külön ellenőrizni szükséges, hogy a tartalomjegyzékben feltüntetett címek és oldalszámok megegyeznek-e a szöveg valós címeivel és oldalszámaival. 4.6. Hivatkozások Be kell tartani az idézés és a hivatkozás formai szabályait: a) Ha egy gondolatot nem szó szerint idézünk, hanem csak utalunk rá, akkor is hivatkozni kell a forrásra a mondatban, vagy a bekezdés végén. A szövegben a hivatkozás formája. Minta: Szerző vezetékneve, kiadási év: (Nagy L. 2008) Társszerzők vezetékneve, kiadási év, nevek közé nagykötőjel és szóköz kerül: (Nagy L. Szabó A. 2008) Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az elsőnek a neve szerepeljen: vezetékneve, kiadási év: (Nagy L. et al. 2008) Ha a hivatkozott mű kiadási ideje ismeretlen: (Nagy L. é.n.) Szóbeli közlésre hivatkozás: (Nagy László szóbeli közlés 2008) Felsorolásszerű hivatkozások esetén az egyes időrendbe és nem ábécé-sorrendbe rendezett tételeket vessző választja el (Kiss T. 2004, Nagy L. 2008) b) Idézeteket idézőjelek közé téve, hivatkozással ellátva (az idézet pontos helyét megadva oldalszámmal) kell közölni. Minta: Idézet: (Nagy L. 2008 p. 19.) c) Hosszabb idézeteket a főszövegtől elkülönítve (pl. kisebb betűkkel szedve, szűkebb margóval) kell közölni, vagy a mellékletben kell elhelyezni hivatkozás megjelölésével. d) A szövegben végjegyzetet ne, csak lábjegyzetet alkalmazzanak. Lábjegyzetben magyarázzák meg a szövegben használt idegen szavakat, szakkifejezéseket, itt oldják fel a nemzetközi szervezetek rövidítését. 5. oldal, összesen: 14
4.7. Illusztráció a) Az illusztrációk (táblázatok; ábrák: diagramok, képek, fotók, térképek) alátámasztják a dolgozat mondanivalóját. Amennyiben az általuk közvetített információ a dolgozat lényegi, szerves része, akkor a szövegben kell elhelyezni, méghozzá közel a kettőt egymáshoz (lehetőleg egy oldalra). A szövegben feltétlenül szerepeljen rájuk való utalás, hivatkozás (4. ábra, 2. táblázat). Egy mondattal utalhatunk is arra, hogy az ábra, táblázat stb. adatai tanulmányozandók. Érdemes saját fényképfelvétellel vagy saját készítésű ábrával illusztrálni a mondanivalót. Saját kép, fotó csak korlátozott mennyiségben és magyarázó szöveggel kísérve kerülhet a fő fejezetekbe. A szakdolgozathoz tartozó ábrákat, és táblázatokat a források pontos megjelölésével kell elhelyezni. b) Ha a kapcsolat kevésbé közvetlen, akkor a Mellékletbe kerülnek az ábrák, táblázatok. A szövegben feltétlenül szerepeljen utalás, hivatkozás a kapcsolódó mellékletre (10. melléklet). A szakdolgozathoz tartozó mellékleteket a források pontos megjelölésével kell elhelyezni. Csak a díszítés kedvéért nem célszerű mellékleteket alkalmazni, ez nem emeli a dolgozat színvonalát. c) Ha az illusztráció mennyisége és az alkalmazott mellékletek nagy száma megkívánja, akkor a könnyebb áttekinthetőség kedvéért célszerű azokról egy jegyzéket készíteni és a dolgozat végére lefűzni. Ezt természetesen a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni. d) Illusztráció formai elemei A mértékegységek jelölése címben vagy az ábrában, táblázatban szerepeljenek. Ábrának nevezzük a szakdolgozatban a diagramot, a képet, a fotót, a térképet. Ábrákat nem célszerű egymás mellé elhelyezni Ábra címe: az ábra alatt, középre igazítva, forrás zárójelben a cím után, például: Minta: 1. ábra. A tanyai lakónépesség alakulása Magyarországon (Beluszky 2003) 2. ábra. Jászszentlászló község térképe [http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&mid=3&tid=8378] Táblázat címe: a táblázat felett, középre igazítva; forrás a táblázat alatt zárójel nélkül, például: Minta: 1. táblázat. Duna Wellness Hotel versenytársai Baján (saját szerk.) Forrás: Bajai Tourinform Iroda 4.8. Irodalomjegyzék Az összegzés után a felhasznált irodalmak jegyzéke következik, szerzők szerint ábécésorrendben, ezen belül fordított időrendben legyen, tehát ugyanazon szerző 2007-ben megjelent tanulmánya megelőzi a 2005-ben megjelentet. Az irodalomjegyzékben a dolgozat megírásakor felhasznált, a szakdolgozatban hivatkozott minden mű bibliográfiai adatának szerepelnie kell. Minta: a) Könyv: 1. Lajber I. 2000: A Villányi borvidék kialakulásának története. PTE TTK FI, Pécs, 152 p. 2. Eperjesi I. Kállay M. Magyar I. 1998: Borászat. Mezőgazda, Budapest, 547 p. 6. oldal, összesen: 14
3. Csoma Zs. Balogh I. (szerk.) 2000: Millenniumi szőlős-boroskönyv. A szőlő és bor Magyarországon. Agroinform, Budapest, 460 p. 4. Hajdu I. (szerk.) 2004: Bormarketing. Mezőgazda, Budapest, 167 p. b) Könyvrészlet: 1. Máté A. 2000: A természeti adottságok szerepe a Szekszárdi borvidék kialakulásában. In: Csoma Zs. Balogh I. (szerk.): Millenniumi szőlősboroskönyv. A szőlő és bor Magyarországon. Agroinform, Budapest, pp. 55-62. c) Folyóirat, cikk: 1. Aubert A. Miszler M. Szabó G. 2000: Regionális területfejlesztés és a turizmustervezés összefüggései a Dél-Dunántúlon. Turizmus bulletin 4 (1) pp. 33-38. 2. Zombai N. Székely G. 1995: Borfogyasztói ismeretetek és a borfogyasztó társadalmi megítélése. Gazdálkodás 21 (5) pp. 66-70. d) Internet [letöltés dátuma]: 1. Borászat története. http://www.boraszat.hu/kodex.html, [2000. 10. 30.] e) CD: 1. Területi statisztikai évkönyv, 2002. KSH, 2004, CD-ROM 4.9. Nyilatkozat Az a) és b) nyilatkozat a szakdolgozat kötelező eleme, a c) nyilatkozatra, akkor van szükség, ha a szakdolgozat témájául választott vállalkozás ezt igényli. a) A szakdolgozó nyilatkozik arról, hogy az elkészült mű a saját munkája b) Szakdolgozat-kísérő konzultációs nyilatkozat (E dokumentum 2. melléklete) c) Adatvédelmi nyilatkozat: a vállalkozásról szerzett adatokat, információkat harmadik fél számára nem adja át. 4.10. A dolgozat leadása a) A szakdolgozatot két kötött példányban kell elkészíteni. A dolgozat első példányát fekete műbőrkötésben, arany betűkkel feliratozva (4.3.) kell leadni. A másodpéldány lehet szintén műbőrkötésű vagy fűzött vagy spirálozott vagy hőkötésű. b) A szakdolgozatot elektronikusan, pdf-formátumban is el kell küldeni az alábbi néven: saját teljes név.pdf az erre kijelölt helyre: turizm-szakdolgozat@igyfk.pte.hu c) A szakdolgozat csak akkor tekinthető határidőre beérkezettnek, ha a hallgató mind az elektronikus példányt, mind a 2 kötött példányt a tanév rendjében előre meghatározott határidőre ténylegesen feltölti, illetve benyújtja. A leadott szakdolgozat bekötött és az elektronikus példányainak tartalmilag és formailag is meg kell egyeznie. 5. A szakdolgozat bírálata 5.1. A szakdolgozatot értékeltetni kell a szakfelelős által kijelölt két bírálóval (opponenssel). A bíráló oktató vagy főigazgatói engedéllyel felsőfokú oklevéllel rendelkező külső szakember is lehet. A bíráló lehet a témavezető is. A bírálóknak a szakdolgozat értékelésére és a minősítésre vonatkozó javaslatát a szakdolgozathoz kell csatolni. [A PTE SZMSZ 5.Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 59. (10)] 7. oldal, összesen: 14
5.2. A szakdolgozat bírálata egységes bírálati lapon történik (E dokumentum 5. melléklete). A bírálók önálló bírálatot készítenek, ennek keretében a bírálati lapon megadott szempontrendszer alapján pontozzák a szakdolgozatot. A bírálati lap rövid szöveges értékelésre is lehetőséget teremt, ahol a bíráló a pontozásos értékelést kiegészítheti, véleményét összefoglalhatja vagy megjegyzéseket tehet a szakdolgozat formai megoldásaival vagy tartalmi elemeivel kapcsolatosan. Az értékelés során adott pontszámok érdemjegyben összegződnek. 5.3. A bírálati lapon a bírálók maximum két kérdést is megfogalmazhatnak. 5.4. Ha a két bírálat közül az egyik elégtelen, vagy a két bírálat érdemjegye között több mint két jegy eltérés van, akkor a szakfelelős harmadik bírálót kér fel. Ha mindkét bíráló minősítése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie, amely új téma is lehet. 5.5. A szakdolgozat bírálatait a védés előtt két héttel a Tanulmányi Hivatal postázza ki. 6. A szakdolgozat védése 6.1. A záróvizsgán résztvevő hallgatóknak a komplex szóbeli vizsga előtt, a szakdolgozat védése során, lehetőséget biztosítunk a szakdolgozat eredményeinek max. 10 percben történő bemutatására. a) max. 10 perc: A szakdolgozat bemutatása szóban, power point bemutató segítségével. A prezentáció készítése kötelező elem. Olyan számítógépes alkalmazást használjanak, amelyet az oktatási intézményben elhelyezett gépek kezelni tudnak, javasolt: Microsoft PowerPoint 2003, 2007 b) 5 perc: a feltett kérdések megválaszolása 6.2. A bírálók által feltett kérdésekre a záróvizsgázó a Bizottság előtt válaszol. A kérdések megválaszolásánál törekedni kell arra, hogy a záróvizsgázó a Bizottság előtt bemutassa, hogy a szakdolgozatában kifejtetteket képes az esetleges ellenvetésekkel szemben érvekkel alátámasztva meggyőzően megvédeni, a választott témakörben megfelelő tájékozottságra tett szert, és dolgozata a témavezető irányításával elkészített önálló munka. Az opponensek által megadott kérdések mellett a vizsgázó a Bizottság tagja által feltett további, a szakdolgozata témájához kapcsolódó kérdéseket is meg kell válaszolnia. 6.3. A szakdolgozat megvédése nyilvános, kivéve a titkosított szakdolgozat védését. A titkosított szakdolgozat esetében a szakdolgozatot csak a témavezető, a bírálók, és a bizottság tagjai ismerhetik meg, amennyiben írásban vállalják, hogy a megismert titkokat megőrzik. Szekszárd, 2011. március 14. Melléklet: 1. Szakdolgozati témaválasztási adatlap 2. Szakdolgozat-kísérő konzultációs nyilatkozat 3. Szakdolgozat külső borító minta 4. Szakdolgozat címlap minta 5. A szakdolgozat bírálata intézetigazgató 8. oldal, összesen: 14
1. Melléklet PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA KAR Hallgató adatai: SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁLASZTÁSI ADATLAP A hallgató neve:... Szak:... Tagozat:... Levelezési cím:... E-mail cím:... A választott téma megnevezése:...... Szekszárd, év.. hó nap... Hallgató aláírás Konzulens adatai: Konzulens neve:... Munkahely neve:... Beosztása:... Külső konzulens esetén: Munkahely címe:... Telefonszám, e-mail cím:... Végzettsége:... A szakdolgozat konzultálását elvállalom:... Konzulens aláírás A témaválasztással és a szakdolgozat címével egyetértek. A konzulens választással egyetértek,. oktatót javaslom.... szakfelelős aláírása Szekszárd, év.. hó nap 9. oldal, összesen: 14
2. Melléklet Szakdolgozat-kísérő konzultációs nyilatkozat 1. konzultáció Időpontja: Helye: Témája: A konzulens megjegyzése: A konzulens aláírása: 2. konzultáció Időpontja: Helye: Témája: A konzulens megjegyzése: A konzulens aláírása: 3. konzultáció Időpontja: Helye: Témája: A konzulens megjegyzése: A konzulens aláírása: 4. konzultáció Időpontja: Helye: Témája: A konzulens megjegyzése: A szakdolgozatot leadásra alkalmasnak tartom. A konzulens aláírása: 10. oldal, összesen: 14
3. Melléklet: Szakdolgozat külső borító minta SZAKDOLGOZAT Minta Emese 2011. 11. oldal, összesen: 14
4. Melléklet: Szakdolgozat címlap minta Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Turizmus-vendéglátás szak, nappali tagozat Minta Emese Az én turisztikai szakdolgozatom Konzulens: Dr. Nagy Sándor adjunktus Szekszárd, 2011. 12. oldal, összesen: 14
5. Melléklet PTE Illyés Gyula Kar (GÉPPEL, 3 PÉLDÁNYBAN TÖLTENDŐ KI) A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA A jelölt neve:... A szakdolgozat címe:... A szakdolgozat bírálója:... AZ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI Adható pontszám 1. A témaválasztás megítélése 0-8 - a) Nem vet fel reális turisztikai, üzleti, gazdasági problémát a dolgozatban 0-3 b) Reális, de marginális turisztikai, üzleti, gazdasági probléma, szűk szakterület vizsgálata 4-6 c) Aktuális, jó témaválasztás, az összefüggések megjelenítésével 7-8 2. A témakör feldolgozásának elméleti megalapozottsága, a felhasznált irodalmi források relevanciája 0-12 - a) Hiányzó vagy gyenge irodalmi vagy kutatási háttér, az alapvető szakirodalom hiányzik, a feldolgozás (értelmezés) színvonala gyenge 0-4 b) Alapvetően magyar nyelvű szakirodalmi feldolgozás, vagy másodlagos kutatási eredmények jó (részben hiányos) feldolgozása. A képzésben tanultak felhasználása bizonyított 5-8 c) Önálló szakirodalmi kutatás, széleskörű feldolgozás, jó értelmezés, kritikai áttekintés 9-12 3. Az alkalmazott kutatási, elemzési módszertan 0-8 - a) Hiányzik vagy gyenge a módszertan megfogalmazása 0-3 b) A módszer leírása nem teljes, egyes részek hiányoznak vagy pontatlanok, az adatgyűjtés hiányos 4-6 c) Világos célok és módszerek megfogalmazása, bemutatása; jó mintavétel, szisztematikus adatgyűjtés 7-8 4. A kutatási, elemzési módszer alkalmazási színvonala, minősége 0-12 - a) Hiányzik az irodalom- vagy adat-feldolgozás, vállalatleírás, esetbemutatás 0-3 b) Hiányos az irodalom- vagy adat-feldolgozás, figyelmen kívül hagy fontos szempontokat, információs forrásokat 4-6 c) Többirányú, de csak másodlagos adatok, forrásmunkák feldolgozása, vagy a vállalati eset, szakirodalmi vélemények leíró jellegű bemutatása 7-8 d) A szakirodalmi források, saját adatok jó színvonalú feldolgozása, az elméleti vagy gyakorlati probléma körültekintő, kritikus értékelése 9-12 5. A dolgozat önálló eredményeinek, következtetéseinek színvonala 0-16 - a) A dolgozat alapvetően leíró jellegű, lényegi következtetések nélkül 0-4 b) A következtetések csak részben elfogadhatóak, indokoltak és bizonyítottak 5-8 c) Elemző jellegű feldolgozás, többségében jó, de nem túl újszerű következtetésekkel, érdemi gyakorlati alkalmazásokkal 9-12 d) Helyes és önálló, újszerű elméleti és gyakorlati következtetések, meggyőző és hasznosítható javaslatok 13-16 6. A dolgozat szerkezete 0-10 - a) Strukturálatlan kidolgozás, áttekinthetetlen, indokolatlan szerkezet 0-3 b) Aránytalan, nem egymásra épülő, egyes részeiben az előzményeket rosszul követő vagy túldimenzionált struktúra 4-6 c) Arányos, logikus, egymásra épülő struktúra, a lényegi pontok és összefüggések helyes kiemelése és kidolgozása 7-10 Adott pontszám 13. oldal, összesen: 14
7. Stílus, nyelvezet 0-8 - a) Hibás vagy egyenetlen stílus, a szakkifejezések pontatlan használata 0-3 b) A terminológia használata helyes, de a stílus nehézkes, nyelvi-stiláris szempontból többször nem helyes, nem szabatos 4-6 c) Szabatos szóhasználat, jól követhető gondolatmenet, a szakkifejezések pontos használata, gördülékeny, élvezhető fogalmazás 7-8 8. A dolgozat külső megjelenítése 0-8 - a) Gondatlan, nem esztétikus kivitelezés, megjelenítés, sok helyesírási hiba 0-3 b) Gondos szerkesztés, de nem szabatos, hibás, nem megfelelő mellékletek, ábrák, táblák, szövegrészek találhatók a dolgozatban 4-6 c) A kar színvonalán álló és szabványos külső megjelenítés 7-8 9. A szakirodalmi hivatkozások formai követelményei 0-8 - a) A forrásokra a szöveg nem hivatkozik és/vagy nincs irodalomjegyzék 0 b) Hiányzó/hiányos bibliográfiai adatok, pontatlan hivatkozások 1-6 c) Az irodalomkezelés a szabványnak megfelelő 7-8 10. A bíráló szubjektív értékítélete, összbenyomása a szakdolgozat egészéről (Ennek rövid, 4-5 soros indoklását ld. a szöveges értékelés -ben.) 0-10 Összpontszám 0-100 A diplomamunka minősítése: 0-50 elégtelen (1); 51-65 elégséges (2); 66-75 közepes (3); 76-85 jó (4); 86-100 jeles (5) Érdemjegy: ( ) Szöveges értékelés: Szekszárd, 20... a bíráló aláírása A jelöltnek feltenni javasolt kérdések: 1. 2. 14. oldal, összesen: 14