A SZERETET FILOZÓFIÁJA ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE

A SZERETET FILOZÓFIÁJA ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE

A SZERETET FILOZÓFIÁJA ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE Válogatta: Seress Attila

Szerkesztette: Juhász József Lektorálta: Drahos Sándor és Szabó Attila A borítóterv Falvai Andrea munkája ISBN 978-963-06-7043-2

Első vakbarát kiadás 2008. október 8. A kötet ingyenesen letölthető: www.napkelte.extra.hu Ajándék és támogatás CIB Bank HU04 1070 0385 5511 5678 5010 0002 HU46 1070 0385 5511 5678 5120 0002 SWIFT CIBHHUHB 11 éves az Esélyegyenlőségi törvény, 2 éves a Fogyatékossági konvenció jogi befogadása Az az információ tekinthető akadálymentesen elérhetőnek, ami akadálymentesített kommunikációval elérhető. Adatvédelmi nyilatkozat: A szeretet filozófiájának minden egyes információja közérdekű adat, amennyiben személyes adatot érint, kérjük azt az attila.seress@gmail.com címre jelezni adatmódosítás céljából. A kötet minden egyes szerzője a közléshez megadta hozzájárulását, a kötet szerkesztési folyamata alapvetően összekapcsolódott a Budapest Csoport missziójával, a Centenáriumi Antropozófiai Találkozó spirituális előkészítésével. Ahhoz a megbékéléshez kívánunk hozzájárulni, ami a száz éves teozófiai, antropozófiai mozgalomban az alapját képezi a mai esélyegyenlőségi és nyilvánossági követelményeknek. 5

Tartalom Első rész 8 Seress Attila: A szeretet valósága Krisztus Nap 8 Az emberben megjelenő szeretet 8 A szeretet próbája 17 Szembesülés a szeretet kérdéseivel a szellemtudományban 29 Második rész 43 A megzavart emberség újra megtalálása 43 Seress Attila: Hogyan talált rá Alexandra önmagára? (esettanulmány) 43 Reményik László Seress Attila: Az Ezer arc Klub bemutatása három lehetséges látásmód szerint (esettanulmány) 73 Harmadik rész 81 Buddha nyolcágú ösvényének megújítása a szeretet szubsztanciája által és az aktuális XXI. századi rózsakeresztes inspiráció 81 Seress Attila: Nevess és szeress - azok mentik át a Földet, akik önként teszik jót 81 Seress Attila: Az új, XXI. századi rózsakeresztes inspiráció 86 Seress Attila: Buddha keresztény ösvénye a XXI században, az új Grál kérdései által 99 Negyedik rész 110 Új budapesti impulzus: a megbékélés és szeretet közösségi tanulása 110 Tóth Enikő: A keresztbe zárt világ 110 Tóth Enikő versei 113 Doszkocs Zsuzsa: Hogyan lettem festőnő? 121 Siliga Miklós-Csongrádi Kata: Szeress úgy, mint a Nap! 123 6

Kécza András: Pünkösdi ünnepi előadás a szociális művészetről 124 Seress Attila: A szociális gyógyítás szekcióalapítása 144 Seress Attila: Skythianos missziója és a jövendő földi Napmisztériumok 155 Ötödik rész 164 Miss Maryon titka 164 Seress Attila: A hetedik vezetőségi tag keresése. A XXI. századon át 164 Seress Attila: Tizenhárom szent éjszaka Budapesten 176 Seress Attila: Megbékélés a sorssal az akarat felébresztésével 199 Hatodik rész Seress Attila: A megújított budapesti impulzus 206 Függelék Alapkő meditáció 223 Jegyzetek, megjegyzések 227 Hivatkozott írásművek listája 239 További kutatáshoz 242 Társas események listája 245 7

Első rész SERESS ATTILA A SZERETET VALÓSÁGA KRISZTUS NAP 1. Az emberben megjelenő szeretet A krisztusi én-impulzushoz megformáljuk a morális testet a csodálat, a bizalom, a tisztelet, a hit morális cselekedeteiből, röviden mindabból, ami utat nyit az érzékfeletti megismerés felé - Megformáljuk Krisztus étertestét a szeretet tetteiből; abból pedig, amit a lelkiismeret szavára tesznek a világban, azt formáljuk meg Krisztus számára, ami az ember fizikai testének felel meg. Amikor a Föld elérkezik céljához, amikor az emberek majd megértik a helyes morális impulzusokat, amelyek alapján mindaz, ami jó létrejön, akkor világossá válik, hogy mi az, ami a Golgotai Misztérium által Krisztusimpulzusként, mint én beleáradt az emberiség fejlődésébe. Akkor ezt majd körülveszi egy asztráltest, amely hitből formálódott és az emberek olyan tetteiből, amelyek csodálatból és csodálkozásból fakadtak; körülveszi étertestként valami, ami a szeretet tetteiből jött létre és fizikai testként körülveszi valami, amit a lelkiismeret tettei hoznak létre. Így fogja alakítani az emberiség jövőbeni fejlődését a Krisztus-impulzus és az emberek morális impulzusainak együttműködése. Perspektivikusan úgy áll előttünk az emberiség, mint egy hatalmas, tagolt organizmus. Ha az emberek megtanulják, hogy cselekedeteiket beleillesszék ebbe a nagy organizmusba, hogy impulzusaikat tettekben úgy formálják, hogy egy burokként vegyék körül, akkor a földi fejlődés során megteremthetik egy nagy közösség alapjait, amelyet teljesen át tud hatni a Krisztusimpulzus s így teljesen krisztusivá válhat. 1 Lélek és szellem, amelyek átáramlanak a kezeken, nemcsak alakítják őket, hanem rajtuk keresztül kiáradnak a világba, mint objektív szeretet-erők, mint áldás, mint gyógyító erők. A végtagok, vagyis az a 8

szellemiség, amely az élet során áthatotta azokat földi tetteink fiziognómiáját adva, a halál után földi tetteinket a maguk igazi kvalitásában nyilatkoztatják meg. Szabad szeretet-tetteknek kell Földünket és az embert átalakítaniuk. És hogy kezeink ennek a célnak szentelhessék magukat, a szeretetet sugárzó kéz, mint a szabadság jelképe, minden régről származó kötöttségétől megszabadítatott. 2 Az Isteni Szeretet szeretetből nem adta meg az embernek a szeretet fogalmát, az nincs végérvényesen készen, Ő az emberre bízta azt a hozzá való legnagyobb bizalomból.3 Az Isteni Szeretet nem csupán teremteni akarja az embert, hanem megmentésén keresztül végcéljához akarja segíteni. Ha az ember a múltat helyesen érti meg, csupán lehetőséget lát a jövő számára, a jövő pedig egy isteni segítség által jön el, amelyhez az ember akarata is kell. A múlt megértéséhez bölcsesség kell, az isteni segítség megértéséhez és igényléséhez emberi szeretet, míg a jövőt oly tettek hozzák el, amelyek a szeretet bölcsességén alapulnak, a fej királyi bölcsességének és a szív pásztori szeretetének harmóniáján. Ezeknek a tetteknek a célja a fontos. Az Isteni Szeretet segít a jóakaratú embereknek a benső erő megtalálásában, amellyel a jövőt meg tudják valósítani és így az emberben jelenhet meg már tudatos formában. Ez azt jelenti, hogy a felemelkedéshez szükséges tudássá válik benne, amely egyben cselekedeteinek célját jeleníti meg. Az emberben megjelenő szeretet a célja az emberiség fejlődésének. Ehhez az ember és emberiség teremtése az első előkészület, a második lépcső a teremtésben megnyilvánuló bölcsesség Szófia megismerése, a harmadik lépcső az ember és az emberiség megmentésére végrehajtott Golgotai Misztérium szeretettel történő megismerése, méltánylása és erőinek befogadása, míg a negyedik lépcső azokból a tettekből áll, amelyek a Golgotai Misztériumból fakadó hit, szeretet és remény erőiből fakadnak és a nagy Golgotai Misztérium ismétlő tettei kicsiben.4 Ahogy a makrokozmikus Krisztus-lény töltheti be az emberi mikrokozmoszt, úgy emelkedhet fel az egyes emberi individualitás tudatos megértéssel a makrokozmoszba Krisztus vezetésével. Ez a felemelkedés azonban csak úgy valósulhat meg a Földön élő emberek számára, ha egymást segítve alakítják ki tetteiket. Azoknak, akik elől 9

járnak, vissza kell térniük a visszamaradó emberek fejlődése és üdve számára.5 Krisztus minden emberért jött, így a Földön élő embereknek is Krisztus megértése adja az erőt, hogy embertársaik felé forduljanak. A már megismert bölcsesség és a szívbe fogadott Golgota Misztérium más emberek irányában történő kiárasztása a hit, a szeretet és a remény tettei által alakítja ki a Krisztus-lény számára azt a földi-emberi burkot, közösséget, amely által a legnagyobb előrehaladás lesz lehetséges. A Krisztus-impulzus megértésének egyik próbája annak általánosan emberi jellegének megértése. Az általánosan emberi jelleg kinyilvánítása a Rudolf Steiner által hozott antropozófia egyik gyümölcse, e nélkül Krisztus megértése sem lehetséges. A karma és reinkarnáció tanának keresztény értelme éppen az, hogy ismét és ismét le kell jönni a Földre az emberiséget terhelő negatív sors, a karma, az egész emberiséget sújtó bűnbetegség legyőzése érdekében. E harc megvívása során egyre több és több megismerést sajátíthat el az ember a megmentésére hivatott Isteni Szeretet lényéről.6 Így a sors, a karma Krisztus tanításává válhat az Isteni Szeretetről, akinek emberben történő gyakorlati megjelenésével éri el az emberiség földi végcélját, ahogy a Jelenések Könyvében a záró jelenetek azt elénk állítják.7 A bölcsesség régen az emberi élet része volt, de ösztönösen, míg az intellektualizmus elszakította az embert az isteni-szellemi világoktól, az embert teremtő Istenségtől. Rudolf Steiner a XX. század elején a modern intellektualizmust alakváltozáson át emelte fel a tiszta spiritualizált gondolkodás fényébe és a tudatos imaginációk életteljes világába. Ez a gondolkodás és imaginatív képalkotás az emberi jelenség, az ember lényének tudatát közvetíti a jóakaratú emberek számára. Végtelenül nagy a jelentősége a mai világban annak, hogy emberi mivoltunkra ráébredjünk, tudatában legyünk emberségünknek. A bölcsesség Szófia adja meg a számunkra a lehetőséget, hogy emberi minőségünkre ráébredjünk. Ebben segít az intelligencia spiritualizálása, azaz a szellemi gondolkozás elsajátítása és az ember képének imaginatív megpillantása, amikor rádöbbenünk, hogy önmagunkat találjuk meg a bölcsességben. Az emberben így megjelenő bölcsesség: antroposzszófia, azaz a Rudolf Steiner által megalapított antropozófia. Felmerül azonban a kérdés: mivé alakítjuk a továbbiakban emberségünknek a tudatát, mit kezdünk vele? Szemléletem szerint ez a 10

kérdés a szeretet teremtő akarásához vezethet el, azaz ahhoz a kreatív forráshoz, amelyhez éppen saját magunkról alkotott képünk, végső soron az a tiszta emberi alak vezet el, amelyet a bölcsesség ölén pillanthatunk meg, mint magasabb énünk képét, amivé válhatunk. Felismerhetjük, hogy a bölcsesség Szófia az ember létrehozásában vett részt. Nem kerülhetünk tisztába saját magunkkal sem, ha nem tanulmányozzuk most már tudatosan a bölcsességet. A tükör, amelyben torzítatlanul pillanthatjuk meg magunkat, így a szellemben van jelen, mert a bölcsesség Szófia ott tartózkodik. Ezt a tiszta alakot, az általánosan emberi minőséget láthatjuk meg más emberek irányában is, amint az ő lényük legszebb, legigazabb és legjobb képét őrzi. Így ahhoz tanulhatjuk meg a kapcsolódást, ami más emberekben a legszebb, legigazabb és legjobb. Ennek tanulása végtelenül kreatív, mert minden embernek megvan a saját minősége, ahogy minden csillagnak más a fénye az égbolton. Az ember tiszta alakja, az általánosan emberi minőség, ahogy az antropozófiában ez megtanulható, más emberek csillagát ragyogtatja fel, de nem kívül a csillagos égen, hanem itt a Földön. Ehhez ébredhet fel a jóakarat, a szeretet egész életen át történő tanulásához az antropozófia által. Más emberek csillaga mindig túlmutat saját létünkön, életünkön és elérendő célként állhat előttünk.8 Meg kell találni más emberekben az eszmét, az ideát, a másik ember eredeti ideáját. A világban meglévő 12 szempont a Zodiákusban, és Jézus Krisztus 12 apostolában is kifejezésre jut. Ahogy minden ember az életút során végrehajtott tettek alapján érthető meg a végén, úgy Krisztus megértéséhez hozzátartozik követőinek sorsa, illetve azok tetteinek megértése. Addig jogosult lehet egy-egy irányzat, míg követőinek tettei gyümölcsözőek mások számára. Ez a kulcsa egy-egy keresztény irányzat megértésének és megítélésének: ameddig követőinek tettei gyümölcsözőek mások számára, addig él az adott áramlat és ebben rejlik létjogosultsága. A történelemben új és új áramlatok jelennek meg, mert az ember lénye is átalakuláson megy át, más és más szellemi táplálékra van szüksége.9 De mik is ezek a gyümölcsök? A gyümölcsöt a Nap érleli meg és a gyümölcsfa önzetlenül nyújtja mások számára termését. Krisztus Napja a 12 szempont körzetén túli makrokozmikus világból jött a Földre és a földi világban sokszorosan tükröződik az egyes 11

mikrokozmoszokban, az egyes emberi individualitásokban. Ezért van annyi keresztény szekta, ami a jövőben csak fokozódni fog. Eljöhet az az idő, amikor Krisztus vallása az ő megértéséből fakadó tettek vallása lesz, vagyis ahány Krisztust követő ember lesz, annyi vallás lesz. Ez lesz a jó, mert a szavak, amelyekkel vallani fognak az emberek tetteik alapjairól, mások számára lesznek gyümölcsözőek, nem csupán a maguk számára. Krisztus Napja úton van: a csillagok világán túli királyságból vezet a Napút az emberi tettek által a másik emberhez. Az emberi tettek mércéje az a másik ember, aki szereti is e tetteket. Így az egyik ember szeretet-fája bizonyos számú ember számára ad gyümölcsöt, ők ebben sorstársak. A tettek által egyre több ember kerül kapcsolatba egymással, végül a tettek által az emberiség a Krisztus Nap lényét ragyogtatja fel. A javíthatatlanok végül önmagukat száműzik ebből a krisztusi közösségéből. A legnagyobb emberi szeretet lesz az, amellyel a javíthatatlanok továbbfejlődése érdekében tevékenykednek majd. Ekkor mérges csípést kell elviselni. Ez a javíthatatlanok hitetlensége, szeretetlensége és reménytelensége által kerül be azok lényébe, akik a továbbfejlődés érdekében a Krisztus közösség fehér erejét használják e sötét területen. Erre utal Krisztus mondása: Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi sem árthat néktek. (Lk 10,19.) A csillagok rendben állnak az égen, ilyen rendben állnak a Biblia csillagai is, az egyes versek, Igék egymáshoz igazodva. Egyesek ezt a részletet, vagy azt a részletet találják meg, a fizikai síkon azonban a tettek számítanak. A csillagok megértése és a bibliai Igék megértése a belőlük fakadó tettek alapján igaz, szép és jó. A csillagok és Igék megértése a szeretet fájának gyökérzete, ez a fa nem ebből a világból ered és általa kap fényt, életet és meleget az emberi individualitás, hogy tettei gyümölcsözőek legyenek mások, egy bizonyos emberi kör tagjai számára. Az emberi individualitás szava akkor hiteles, ha tetteit emberek egy bizonyos köre méltányolja. Az Isteni Szeretet világfája az egyes emberek esetében más és más minőséget kap. Az alap az Isteni Szeretet, erre az egyes emberek saját sorsukat helyezhetik. A tő az Isteni Szeretet, ebbe ki-ki beolthatja az ő életét és sorsvezetését, ez az emberre lett bízva. Bizalomból kapta az 12

ember a lehetőséget, hogy csatlakozhasson a már őelőtte meglévő Isteni Szeretethez, ez a csatlakozás a tettek világában történik. A János Evangélium szavai is erre utalnak: Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. (Jn 15,5.) A csillagok szeretetteljes sugárzásukkal simogatják az embert, ahogy egy-egy bibliai Ige is megérinthet egy embert. A mózesi tízparancsolat egyik Igéje is szeretettel érintheti az embert: én, az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok (II. Móz. 20,5.) Megláthatjuk ebben és más Igében, amelyek az Úr szavait közvetítik, Jahve, az Úr teremtő és gondoskodó magatartását, amint erkölcsi elveket közöl az Ószövetségben. Az ószövetségi féltékeny, bosszúálló és fenyegető isteni magatartás mellett ezerszeresen van jelen a kegyelem, habár holdszerű visszfényben, például ezen Igében: irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek (II. Móz. 20,6.) Az Isteni Szeretet világfája gyökereit a csillagvilágba ereszti és elhatol a teljes Tejút sokaságához, törzsébe azok az emberek oltják bele magukat, akik igénylik az erőt, amit a Tejút csillagai adnak és gyümölcsei azon tettek, amelyeket más emberek szívesen vesznek, értékelnek, méltányolnak és igényük alapján életük részévé teszik őket. Itt nem emberi tekintélyek kialakítását kell gondolni, hanem emberi tettek méltánylását. A Napút egyes emberektől vezet tovább emberek bizonyos közösségéhez, nem sajátítható ki senki által és semmiféle emberi szervezet által. A tetteket kísérő szavak egy lényt alkotnak, ezzel számot kell vetnie minden emberi individualitásnak. Rozsnyai Ágnes A magyarság spirituális gyökerei c. művében az emberi szó-erő kialakulását és jövőbeni fejlődését gazdagon illusztráló II. fejezetben a szó-erő, az emberi szó-lény felülről történő inspirációjáról ír: Az ihletett próza, a dráma, a vers valójában már az emberen kívül ható angyali minőséget, a szellem-ént ragadja meg, azaz saját jövőbeli struktúránkat építi az énünkbe Bizony, kijelenthetem: szerencsés és boldog az a nép, akiben nagy költők hadserege nyúl az egekbe, hogy onnan a szellem-ént az ember lelkébe, legbensőbb lényegiségébe költöztesse. A szavak területén az a feladat áll előttünk, hogy más emberek felé az ő felülről jövő szavaikhoz, az ő angyali minőségükhöz keressük az utat, alulról 13

jövő szavaik gonosz sárkány-erejét éppen a szó-erővel kell legyőzni. Ehhez kell megtanulni szeretet-erőnkkel ellenőrizni és irányítani szavainkat. Ekkor kiiktathatjuk szavaink gonosz fullánkját.10 Eljön a kor, amikor emberi találkozások során a szavak a tettek után kelnek életre és a tettek a világ és az ember megismerése alapján kerülnek a lét oltárára. A szeretet hordozóiként tevékenykedő individualitások közösségében nem csupán a bölcsességről beszélnek majd, hanem azokról a tettekről is, amelyeket szeretet-cselekedetekként helyeztek el. Ekkor válik a szó a Jóság hordozójává és az ember szólénye Krisztus fegyverévé. Ehhez azonban olyan fogalmakat kell elsajátítani, amelyek Krisztus lényét értetik meg. A Krisztus megértéséhez kapcsolódó fogalmak körét kezdte el Rudolf Steiner a világban a tiszta gondolkodás területén közölni és az emberiség számára használhatóvá tenni. Ez teljesen új az emberiség szellemtörténetében, ehhez a bibliakutatásnak is fel kell emelkednie. Ahogy Rudolf Steiner által lehetővé vált Krisztus megértése, úgy más emberek számára is fokról fokra válik lehetővé, hogy a tiszta gondolkodás területén alkosson fogalmat a Krisztussal való kapcsolatáról. Ez minden ember szabadságában áll és új misztériumi életet jelent az előző korokhoz képest. Ennek az új misztériumnak az útján a materializmus, azaz a fizikai érzékeléshez kötött gondolkodásból történik a tudati feltámadás. A Jóság csak úgy kerül a Földre, ha elég sok fogalmat sajátítottunk el Krisztussal való egyéni kapcsolatunkról. A kezdeményező erőt adta meg Rudolf Steiner szellemtudományos antropozófiája, hogy pontosak legyenek fogalmaink ezen a területen. Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus c. festménye is a Napútról készült. A képen középen látható a magányos cédrus, bal kéz felől a széles út, jobb kéz felől a keskeny út minőségét festette meg Csontváry. A cédrus lombkoronája egészen az égig nyúlik fel, oly különös módon, hogy értelmét csak akkor közelítjük meg, ha fordítva képzeljük el, hogy a fa - a szeretet világfája is lehet - gyökerét az égbe ereszti. A fa tövénél mintha térdelő mozzanatot látnánk: a fa jobbra térdel. Jobb oldalon egy fénylő kő látható, titokzatos erők kötik a már egyénivé vált fa lényét a fénylő kőhöz. A fénylő Krisztus-Kő erejét igényli az, aki a szeretet világfájába oltotta be magát, amit a térdhajlás mozdulata mutat a képen. És íme, egy magányos lélekformát magára 14

öltő növekmény látszik a fa törzséből középtájon jobb kéz felé fordulva, mintha szólna. A szó-erő került megfestésre a szeretet világfájába oltott egyéniséget illetően. És ez még nem minden. A festmény bal kéz felőli részén össze-vissza állnak az ágak, korunk bábeli zűrzavaros állapotát jelezve, míg a látóvá lett lélek, amely szólni akar, egy éterikus alakot lát. A szeretetben kifejlődött lélek látóvá vált és az éteri Krisztusról akar szólni. Ehhez magányossá kellett válnia. A következőkben 2005-ben írt két esszében érintem a szeretet valóságának témáját, folytatva a 2001-ben megjelentetett kezdeményezésemet.11 A szeretetről való élő tudásnak kell egyre inkább és inkább kifejlődnie. Ez a téma egyelőre keveseket érdekel. Egyéni szeretet-tanok fejlődnek ki mégis, amelyek a bölcsesség elterjedése nyomán erőre fognak kapni. 2001 óta levelekben, publikációmra írt viszont-esszében, élőszóban adott bíztatásban nyilvánult meg a dolog élete, valamint a külföldről érkezett érdeklődésben. A világ negatív eseményei is figyelmet ébresztenek a tudatos szeretet tanulásának, elsajátításának és gyakorlásának világ-jelentőségére. Továbbra is tartom magam a közvetítő szerephez: a szeretet egyes hitvallásai, a szabad bibliakutatás és a világ megismerésének szelleme között. A szeretet közösségét nem kell megszervezni, ahogy az ökumenizmus egyeztet az egyes hitvallások között, hanem egyéni tettekkel kell az utat megtalálni egy-egy konkrét személy irányában az emberi lét alapjaihoz. Fejtegetéseimben a hit, szeretet és remény erőiből formált tetteket röviden csak a szeretet tetteiként említem. A Rudolf Steiner által közölt ismeretek, az úgynevezett okkult bölcsesség területe egészen konkrétan kapcsolódik az általános emberszeretet kívánatos kialakulásához. A földi világban a rend, a bölcsesség és az erő minden területen megtalálható, ez az Égi Szófia lényéhez kötődik, az Isteni Bölcsességhez. Ennek ölén születik a szeretet, amellyel az emberi tettek harmonikusan illeszthetők a már meglévő rendhez. Ehhez azonban meg kell ismerni a világ és az emberi lét törvényeit. A szeretet gyakorlati kialakításához segít az Isteni Bölcsesség, amelynek egyik megnyilvánulása a bibliai kinyilatkoztatás. Az Isteni Bölcsesség tanulmányozásának és megismerésének azonban nem az írott szó az alapja, mert ez az alap a szellemi világokban található meg, ahonnan a bibliai kinyilatkoztatások is származnak. Az 15

élő bölcsesség elterjesztése, terjesztésének elősegítése a leghatásosabb eszköz a szeretet kultúrájának a kialakulásához. A Jóság még nincs a Földön, a szellemi körzetekből a Bölcsességből született szeretet tetteinek láttán kedves mosollyal örvendezik. Leonardo da Vinci Mona Lisa c. festménye12 egy előkelő és bölcs női alakot ábrázol, aki meglepő módon mosolyog. Ebben a mosolyban nem a személytelen kozmikus rend tükröződik, hanem az egyéniségből fakadó jóság. Gonosz irányzat az, ami a Bölcsesség fátylait szeretné megtartani és az emberiséget a tudatlanság gyermeki állapotában akarja céljainak felhasználni, azaz a figyelmet a materiálisan elérhető kincsekre fixálni. Rudolf Steiner életútjának tettei többek között a materializmus legyőzésének csodálatos tettei. Rudolf Steiner érdemeihez tartozik az is, hogy a bibliai Igék rendjét a csillagok világának rendje szerint magyarázta, kimutatta, hogy a csillagok világának teljes mértékben megfelel a bibliai Igék világa. A teremtéstörténet titkairól, az evangéliumokról, Szent Pál leveleiről, a Jelenések könyvéről szóló előadásai során példák sokaságával mutatta be a megegyezést. Így új távlatokat nyitott a bibliakutatás számára is. Írásomban azt az álláspontot próbálom kifejezni, amely a hitből, szeretetből és reményből fakadó földi tettek területén látja az egyes ember kereszténységének a jogosultságát. A szavakat kötheti az ember a Biblia és más inspirált írásművek szavaihoz, onnan merítve az erőt, de álláspontom szerint a szeretet szubsztanciájának elnyerése önálló és tudatos benső erőforrásként érhető el a XX. és a már elkezdődött XXI. században. Ilyen benső erőforrás esetén a szavak külső ráhatás nélkül jutnak el az írott szövegekhez. Az olyan tetteknek van a világon nagy jelentőségük, amelyek az önálló emberi keresés és kutatás után kerülnek a létbe. Ezek a szeretet cselekedetek termékenyítik meg a világot. Ez a megtermékenyítő hatás gyógyító is, a gyógyító erőket is fel kell már vennie az embernek, mert a mai világban élet-halál harc folyik. Ebben az élet-halál harcban bizonyára kisebb golgotai élményeken kell átmenni, hogy megvilágosodjék az ember teremtő lehetősége, hogy világossá váljanak azok a gondolatok és képek, imaginációk, amelyekkel a szeretet szubsztanciáját meg lehet ragadni, és tettekhez lehet vezetni. 16

A világ-szeretet képei és gondolatai által a feltámadási erőkhöz lehet csatlakozni és a Gonosz sötétben okozott csípéseit le lehet győzni a tettek mezején. Ehhez szükséges, hogy ne kész fogalmakat vegyünk fel szolgai módon, ne kész tan- és hitrendszerhez csatlakozzunk csupán, hanem a teljes benső magányban találjunk rá mindarra, amit mások mondanak. Krisztust másodszor is keresztre feszítették azzal, hogy nem értették meg Őt, de ismét feltámadt és kereső-kérő magatartásunk esetén szellemben mi is feltámaszthatjuk az Őt megértő gondolatokat és képeket. A feltámadt, élővé vált gondolatok és imaginációk kerülhetnek a Krisztus Nap köré, aki tetteink mellett áll, velünk együtt lép. A legnagyobb, ami az embernek megadatott, Krisztus Jézus küldetése volt. Magunkba kell őt fogadnunk, de nem csak értelmünkkel! Úgy kell a bensőnkbe fogadnunk, mint fizikai testünkkel az ételt. Az emberiség, amint kultúrkorszakról kultúrkorszakra halad, egyre inkább magához veszi, egyre inkább a belső lényébe fogadja az örömhírt. És földi küldetése végső céljának a szeretet-örömhír befogadását fogja érezni. Az evangéliumokban, a könyvben, a szeretet ereje van, a szeretet minden ereje. És a látó nem mondhat többet: Látom szellemben, hogy el fog jönni az idő, amikor az, ami az evangéliumban van, nem kint, egy könyvben lesz megtalálható, hanem magában az emberben, aki magához vette azt. 13 2. A szeretet próbája Sőt e te lelkedet is általhatja az éles tőr, hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek (Luk 2,34.) A következőkben kísérletet teszek a szeretet témájának antropozófiai ábrázolására. Írásom abból az élményből fakad, hogy az antropozófia tanulmányozása és az Alapkő-meditációval való foglalkozás felébresztheti az Antropozófia-lény és Alapkő-lény kettős arculatának titkát.14 Az antropozófia elvezethet a Krisztus-Nap megéléséhez, amely fókuszává válik az ember- és világfejlődés képi tablójának és egyúttal az Alapkő középpontjaként is adódik. Az antropozófiával való élés nem 17

vonja maga után a szeretet lépéseit, ez azonban az Alapkővel való munka során elengedhetetlen feltétel. Valójában a Rudolf Steiner által adott Alapkő, ahogy az a róla szóló meditációban megmutatkozik, magának az antropozófiának az újjászületését jelentheti az emberi szívben, ha felvesszük szívünkbe az Alapkövet. Az antropozófiai társaságban kibontakozott válság kapcsán Rudolf Steiner elhatározta, hogy az Alapkő spirituális gondolatait és imaginációit továbbadja tanítványainak az Alapkő-meditációban, pedig megtarthatta volna magának. Az 1923-24. év fordulóján tartott Karácsonyi Gyűlés során egy tettet hajtott végre, az Alapkő szeretetlényének átadását, ezt minden jóakaratú ember a szívébe fel is veheti. Ez a tett szabad volt és szeretetből fakadt. A válság szeretetlenségből eredt, és megoldása a szabad szeretet cselekedete volt Rudolf Steiner részéről. Ezt megérteni csak szeretettel lehet. Kezdeményezés is, amelyre az Alapkő szeretet-lényének a szívbe zárásával, ápolásával és a vele történő további munkával lehet válaszolni. Ez Rudolf Steiner lényének szeretetteljes megértéséhez is hozzátartozhat, mert ő ezt a lényt magában hordozta, ezen az alapon állt, ezt képviselte és a nyilvánosság elé tárta, vele kötötte össze magát. Szívbéli megértés hiányosságai miatt járta át tőr a szívét. A szeretet próbája tehát abban áll, hogy megtartjuk-e magunkban a bölcsességet, vagy önmagunkban azt újjászülve létrehozzuk-e a szeretet benső alapját, melyen állva a szeretet cselekedeteiben Nap-karmát teremtünk-e? Ahogy az emberiség jövőjét a küszöb nagy őre fátyolozza el az avatatlanok tekintete előtt, de egyben utat is mutat a jövő titkai felé, úgy az antropozófia jövőbeli útját az Alapkő rejti magában és nélküle az antropozófia nem éri el célját, és múlttá válik az emberiség fejlődésében. Az antropozófia területén a szeretet próbáját az Alapkő felvételével és az ebből fakadó kreatív tevékenység megtalálásával állhatjuk ki. A küszöb nagy őrének szavai is a szeretet tetteire utalnak: Most azonban el kell, hogy kezdődjék életedben az az idő, amikor már felszabadult erőkkel dolgozol tovább a fizikai világért.és ha te nem akarod erőidet a fizikai világért hasznosítani, akkor majd lesznek mások, akik ezt megteszik, és akkor az érzékfeletti világ a fizikai világban elért összes eredményeket magába fogadja, de te alólad kicsúszik a talaj, amelyben gyökereztél. A megtisztult világfejlődés 18

elhalad feletted és téged kizár magából. Így te a fekete utat választod, míg azok, akiktől elkülönültél, a fehér utat járják. 15 Korunkban a fény és a sötét harca hihetetlen mértékben növekszik és a sötétség erőinek győzelme lenne, ha a szeretetet nem lehetne tudományosan vizsgálni. Ehhez a tudományos vizsgálathoz újfajta képesség szükséges az ember részéről: a szívgondolkodás képessége. A szívgondolkodás az az eszköz, amivel a fényt meg lehet ragadni, megőrizni és a világban vele megállni, míg a sötétség a hideg gyűlölet és szeretetlenség forrása. A szívgondolkodás eredményei lehetnek a szeretet tudományának a tartalmai. Szeretnék néhány pédát adni, amelyekkel egy ilyen szeretet-tudomány létjogosultságát igazolni lehet, és helyét a szellemtörténetben ki lehet jelölni. Korunkban az intelligencia szerepe vitathatatlan. Mindenki nagyon okos. Emberi mivoltunkból viszont nap mint nap kivetkőzünk, ilyenkor a szeretet képességét jobbára elveszítjük. Két pólus mutatkozik meg, a fej és a szív pólusa. Fej-emberek vagyunk, gyenge szívbéli képességekkel és felmerülhet a kérdés, hogyan találhatunk rá a szív gondolataira, hogy egyensúlyt alkothassunk. A probléma abban áll, hogy beszédünkben lassan már csak pusztító utálatosságokról tudunk nyilatkozni, vagyis a sötétség erőinek tetteiről Földünkön (Mt 24). Hol találunk olyan beszédmódokat, ahol ne a pénz, a hatalom, a betegség, csalás, gyilkosság és gonoszság témái dominálnak? Az emberek közötti érintkezés színtere valójában szent hely a kozmosz számára, és ha nem szent célokért jönnek össze emberek, marad a pusztító beszéd.16 A beszédben tudnánk ugyanis a fej és a szív között a kiegyenlítő erőt megtalálni. A beszédünkben jelöljük ki helyünket a világban és a beszédünkkel tudjuk kifejezni a szellemi minőségünket. Más emberek joggal vagy jog nélkül rákérdezhetnek a szeretetből fakadó tettek miértjére és korkövetelmény a tettek megmagyarázása, amihez a világosan előadott indok is kell, amely végül indokolja a szeretet tudomány kialakítását: meg kell magyarázni, miért tesz az ember valamit szeretetből. Ilyen beszédmód egyensúlyt teremthet a fej és a szív erői között. Ezek után lássuk a téma szellemtudományos ábrázolását néhány oldalról. Rudolf Steiner egyik előadásában ezt mondta 1909-ben: Amikor ez a bódhiszattva a Földön meg fog jelenni és Maitreya- 19

buddhává lesz, megtalálja majd a Földön Krisztus vetését. Ez a vetés azokból az emberekből fog állni, akik így fognak szólni: nemcsak a fejem van tele a nyolcágú ösvény bölcsességével, nemcsak a tant szereztem meg, a szeretetről szóló bölcsességet, hanem szívem is tele van a szeretet eleven szubsztanciájával, azzal, ami belesugárzik a világba és akkor a Maitreya-buddha ezekkel az emberekkel a Föld további fejlődésére vonatkozó misszióját véghez viheti. (17) 1910-ben a Jézustól Krisztushoz c. ciklus 10. előadásában Rudolf Steiner így jellemzi ezt a szellemiséget: A jóságot fogja hozni ez a bódhiszattva, a jóságot a Szó, az Ige, a Logosz útján, minden képességét a Krisztusimpulzus szolgálatába állítja, és olyan beszéddel szól majd, amilyen beszéddel ma az emberek még nem tudnak szólni. Ez a beszéd olyan szent lesz, hogy aki meghozza, azt a jóság hozójának nevezhetjük. 18 A téma további ábrázolása ennek az előadásnak egy korábbi helyén: Az ember belső fejlődésének értelme azonban az, hogy a jóságról alkotott eszmék közvetlen morális ösztönzést is jelentsenek számunkra. Ez lesz a fejlődés menete a legközelebbi jövőben. És a tanítás itt a Földön egyre inkább olyan lesz, hogy az elkövetkező évszázadokban, az elkövetkező évezredekben az emberi beszédnek nem is sejtett mérhetetlen nagy ereje lesz, sokkal nagyobb, mint az elmúlt időkben, vagy akár a jelenben is. 19 Rudolf Steiner beszédei mutatják a fent említett szeretet tudományának, a szeretet bölcseletének és a belőle induló beszéd szerepét és értelmét. A szeretetteljes beszéd egykor mágikus lesz, nem nélkülözi sem a szeretet erejét és szubsztanciáját, sem a róla szóló tudományt. Máshol úgy nyilatkozik Rudolf Steiner, hogy egyre többen bontakoztatják ki magukból Buddha tanát, a nyolcágú ösvényt.20 Mit jelent ez? Hol találunk a mai civilizációban ehhez hasonlót? A fent ábrázoltakat úgy lehetne másként bemutatni, mint olyan lényt, amely az emberi individualitás szabad talaján fogan meg, szeretetből áll és a róla szóló tudásból: a szeretet bölcsessége, a szeretet filozófiája egyéni forrásból. A felelősség egy ilyen lényért az egyénben rejlik, hiszen ő adja a létfeltételeit. Ezért a hagyományos hitvallásokra épülő kereszténységben csak, mint magánvélemény képzelhető el ilyen bölcsesség. Egy ilyen lénynek fényt, életet és meleget csak az őt hordozó egyén adhat, nem lehet másra hivatkozni. 20