Balatonföldvár, 2009. szeptember 24. Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János MTA Közgazdaságtudományi Intézet Munkanélküliség hajléktalanság? Eltérő források, összetétel. Kölcsönkapcsolat inkább, mint okság Olyan háló, amiből még jó munkapiaci feltételek mellett sem könnyű kiszabadulni. De feltehető, hogy jelentős számban élnek olyan hajléktalanok, akik: - rendszeres munkát szeretnének, és azt el is tudnák végezni, - a munka révén jobb élethelyzetbe kerülnének, és - azért nem találnak rendszeres munkát, mert nincs lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1
Vannak-e olyan magyar (vagy közép-kelet európai) keresleti oldali munkapiaci sajátosságok és intézményi jellegzetességek, amik nehezítik, hogy a munkából kiesett emberek elkerülhessék a tartós munkanélküliséget/inaktivitást? 1) Éles határ munka és nem-munka között 2) Kevés az egyszerű munkahely 3) A rendszer hamar elengedi az állásvesztők kezét lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2
1) Éles határ a munka és a nem-munka között: KKE és néhány dél-európai ország 2) Kevés az egyszerű munkahely: KKE 3) A rendszer hamar elengedi az állásvesztők kezét: Mo. 1) Éles határ munka és nem-munka között 2) Kevés az egyszerű munkahely 3) A rendszer hamar elengedi az állásvesztők kezét lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 3
Kevesen dolgoznak sokat Kicsi a munka és nem-munka közötti átmeneti zóna A rejtett gazdaság oldja, de nem szünteti meg az ebből eredő rugalmatlanságot Kevesen dolgoznak sokat Kicsi a munka és nem-munka közötti átmeneti zóna A rejtett gazdaság oldja, de nem szünteti meg az ebből eredő rugalmatlanságot lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 4
Viszonylag nagy foglalkoztatási lemaradás a 15-64 éves népességben HU -9.4 % (2005, vs EU-15) Erős a nyugdíjrendszer hatása: a lemaradás lényegesen kisebb a legjobb munkavállalási korú (15-59 éves, nem tanuló) népességben HU -3,1% (2005, vs EU-15) Nincs lemaradás, sőt, ha csak a referenciahéten ténylegesen dolgozó 15-59 éveseket tekintjük és a ledolgozott munkaidejüket is számításba vesszük HU +7.2% (2005, vs EU-15) ILO-OECD foglalkoztatott: dolgozott legalább 1 órát, vagy nem dolgozott, de csak ideiglenesen volt távol a munkahelyétől. Ténylegesen dolgozott-e legalább egy órát? Mennyit dolgozott? Hogyan viszonyul a ténylegesen ledolgozott összmunkaidő a teljes népesség által, teljes munkaidőben teljesíthető potenciális összmunkaidőhöz? FTE = dolgozott-e legalább egy órát*(munkaidő/40) Minta: 15-59 éves, nem tanuló népesség. Év: 2005 lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 5
Fogl. Dolg. 1 órát FTE IS 90.4 IS 79.5 IS 82.4 DK 84.9 EE 74.8 LV 77.6 NO 83.9 LV 74.6 CZ 76.3 SE 83.7 LT 74.4 EE 75.1 NL 80.7 PT 73.1 CY 74.1 FI 80.2 CY 73.1 GR 73.4 AT 79.9 DK 73.0 PT 72.9 CY 79.2 CZ 72.4 SI 72.6 SI 78.8 IE 71.4 LT 71.1 CZ 78.7 AT 70.6 AT 70.0 LT 78.6 NO 70.5 DK 69.3 PT 78.5 SE 70.3 SK 69.1 LU 77.9 SI 69.8 IE 67.8 EE 77.7 NL 69.7 HU 67.1 IE 77.4 LU 68.4 FI 65.9 LV 77.0 GR 68.3 SE 65.8 FR 76.0 FI 68.0 LU 64.7 UK 74.0 SK 67.3 PL 63.3 BE 73.8 HU 66.1 FR 61.5 GR 71.3 FR 64.9 UK 60.3 SK 70.9 UK 64.7 NO 59.9 HU 69.3 DE 62.8 IT 59.4 IT 68.9 BE 62.6 BE 58.7 DE 68.8 IT 61.7 NL 57.8 ES 66.2 PL 61.3 DE 56.5 PL 64.0 ES 57.1 ES 55.9 Fogl. Dolg. 1 órát FTE IS 90.4 IS 79.5 IS 82.4 DK 84.9 EE 74.8 LV 77.6 NO 83.9 LV 74.6 CZ 76.3 SE 83.7 LT 74.4 EE 75.1 NL 80.7 PT 73.1 CY 74.1 FI 80.2 CY 73.1 GR 73.4 AT 79.9 DK 73.0 PT 72.9 CY 79.2 CZ 72.4 SI 72.6 SI 78.8 IE 71.4 LT 71.1 CZ 78.7 AT 70.6 AT 70.0 LT 78.6 NO 70.5 DK 69.3 PT 78.5 SE 70.3 SK 69.1 LU 77.9 SI 69.8 IE 67.8 EE 77.7 NL 69.7 HU 67.1 IE 77.4 LU 68.4 FI 65.9 LV 77.0 GR 68.3 SE 65.8 FR 76.0 FI 68.0 LU 64.7 UK 74.0 SK 67.3 PL 63.3 BE 73.8 HU 66.1 FR 61.5 GR 71.3 FR 64.9 UK 60.3 SK 70.9 UK 64.7 NO 59.9 HU 69.3 DE 62.8 IT 59.4 IT 68.9 BE 62.6 BE 58.7 DE 68.8 IT 61.7 NL 57.8 ES 66.2 PL 61.3 DE 56.5 PL 64.0 ES 57.1 ES 55.9 lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 6
Kevesen dolgoznak sokat Kicsi a munka és nem-munka közötti átmeneti zóna A rejtett gazdaság oldja, de nem szünteti meg az ebből eredő rugalmatlanságot Részmunkaidő, rugalmas munkarend, otthoni munka súlyozatlan átlagok EU-15 Balti KKE Részmunkaidős (<36 óra) a - Férfi 14.8 5.0 5.5 - Nő 46.9 15.5 14.9 (36.1) b Részmunkaidős (<20 óra) a - Férfi 2.6 0.4 1.2 - Nő 13.9 2.1 3.2 A referencia-időszakban: Ideiglenesen távol volt a munkahelyétől c 11.6 4.3 5.3 Kevesebbet dolgozott a szokásosnál d 13.1 6.1 8.6 - ezen belül: rugalmas munkaidőbeosztásnak köszönhetően 26.3 13.7 15.6 Legalább részben otthon dolgozik c 12.5 8.3 9.6 a) Azoknál, akik a referenciahéten a szokásosnak megfelelő számú munkaórát dolgoztak. Az arányok nem módosulnak lényegesen, ha a nagyon változó munkaidőben dolgozókat is besoroljuk a referencia-időszakban ledolgozott tényleges óráik alapján b) Azon országok nélkül, ahol a medián munkaidő nem éri el a 36 órát c) Foglalkoztatottak az ILO-OECD meghatározás szerint=100 d) A referenciahéten legalább 1 órát dolgozott és van szokásos munkaideje = 100 lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 7
Kevesen dolgoznak sokat Kicsi a munka és nem-munka közötti átmeneti zóna A rejtett gazdaság oldja, de nem szünteti meg az ebből eredő rugalmatlanságot A be nem jelentett munka jórésze nem a KSH által mért foglalkoztatás felett, hanem azon belül található. Ennek ellenére is éles határvonalra utalnak az adatok A bejelentett foglalkoztatási arány a 15-62 éves népességben 55% (KSH)** helyett 45% (ONYF)* Feketemunka (a KSH sem figyeli meg) elterjedt, de a belőle származó jövedelem alacsony. Közvetett bizonyítékok Molnár-Kapitány 2007, Szabó P 2007, Sík 2005 *) 2008 I. negyedéves MEF-adat. **) Becslés Elek és sztsai (2008) alapján lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 8
1) Éles határ munka és nem-munka között 2) Kevés az egyszerű munkahely 3) A rendszer hamar elengedi az állásvesztők kezét Kevés az egyszerű munka és sok a rosszul képzett ember A gazdasági átmenetben a képzetlen munkát foglalkoztató technológiák átmenetileg megdrágulnak. Különösen, ha gyors a privatizáció, magasak a segélyek és kevés (bér)támogatás jut a képzetleneknek Alacsony az önfoglalkoztatás, kevés a hagyományos családi kisvállalkozás, nagy szervezetek dominálnak súlyosan esik a latba a hiányzó írás-olvasástudás Elértéktelenedő szaktudás a képzetlen munka (tényleges) kínálata jelentősen nőtt a rendszerváltás alatt Fontos megjegyzés: a tudáshiány önmagában nem lenne akadálya a magasabb foglalkoztatásnak táblázat lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 9
IALS 1998: A 15-59 éves, általános iskolát végzett magyarok háromnegyedének írás-olvasási teljesítménye 187-252 pont közé esett. (max 500). Az ilyen tudású nyugatiak foglalkoztatása sokkal magasabb A rosszul író-olvasó 15-59 éves férfiak foglalkoztatása a nyugati OECD országokban és Magyarországon IALS 1998 IALS teszteredmény Összes iskolai fokozat 0-10 osztályt végzettek Nyugat Mo. Nyugat Mo. 186-252 pont 73.5 58.3 71.9 51.6 0-186 pont 59.1 35.7 61.3 33.5 További (sajátos magyar) tényezők Erőteljesen megemelt minimálbér és magas járulékteher az alacsony béreken tovább apasztja az egyszerű munkahelyek számát A 2001-2002. évi emelés tapasztalatai A közfoglalkoztatás, mint a valódi munkahelyekhez vezető út első lépcsője? Mit mutat a nemzetközi tapasztalat? Mik a tényleges hazai nagyságrendek? lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 10
10 20 30 0 Közmunka 2007-ben a települések 40 %-a önkéntes alapon, 25 %-a általában önkéntes alapon, de időnként kötelező jelleggel szervezi a közfoglalkoztatást 0 5 10 15 20 Negyedévek 2001-2005 Közmunkát végez/segélyezett Trend 25 % kötelez egységesen minden segélyezettet. a A segélyezettek 10-15 százaléka volt közmunkán (állomány/állomány). a) Bódis et al 2008 1) Éles határ munka és nem-munka között 2) Kevés az egyszerű munkahely 3) A rendszer hamar elengedi az állásvesztők kezét lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 11
Meghatározóak a piactól való távolmaradást készpénzzel támogató rendszerek, de ezekhez nem mindenki fér hozzá magas az egyéni jogon támogatásban nem részesülők aránya, különösen a fiataloknál Viszonylag kevés nem-foglalkoztatottnak van kapcsolata a foglalkoztatási szolgálattal, és a maga a kapcsolat is laza A legfontosabb egyéni jogú támogatások 1993-2008 Nem dolgozó, nem tanuló, 15-55 éves, 0-8 osztályt végzett népesség Férfi Nő 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0 20 40 60 80 100 0 20 40 60 80 100 Graphs by nem Járadék Segély Gyes, stb. Nyugdíj Nem kap támogatást lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 12
.2.4.6.8 1 A legfontosabb egyéni jogú támogatások 1993-2008 Nem dolgozó, nem tanuló, nem kap nyugdíjat-gyest, 15-55 éves, 0-8 osztályt végzett Férfi Nő 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0 20 40 60 80 100 0 20 40 60 80 100 Graphs by nem Járadék Segély Nem kap A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005 LU GR DE UK IS SE CY AT PT DK NL FR FI NO BE IT 0.1.2.3.4.5 Hatókör Hatókör: regisztrált/nem foglalkoztatott Kapcsolattartás: járt-e a kirendeltségen/regisztrált nem fogl Minta: 15-59 éves nem tanuló népesség lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 13
.2.4.6.8 1 A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005 EE LU GR DE CZ SK UK IS LT SE PL CY HU LV AT PT DK NL NO FR SI FI BE IT 0.1.2.3.4.5 Hatókör Hatókör: regisztrált/nem foglalkoztatott Kapcsolattartás: járt-e a kirendeltségen/regisztrált Minta: 15-59 éves nem tanuló népesség HU SK PL Foglalkoztatott/népesség 69.3 70.6 63.6 ILO-OECD munkanélküli ráta 7.3 16.6 18.6 Regisztrált munkanélküli ráta 7.5 15.5 19.8 Cramér-féle V (regisztrált és ILO-OECD U) 0.499 HU 0.778 SK 0.660 PL Foglalkoztatott/népesség 69.3 (2005) 70.6 63.6 Magyarországon: ILO-OECD munkanélküli ráta 7.3 16.6 18.6 A nem Regisztrált dolgozók munkanélküli és álláskeresők ráta kis részét regisztrálják 7.5 15.5 19.8 Regisztrált/nem Cramér-féle V foglalkoztatott (regisztrált és ILO-OECD U) 0.499 17.8 0.778 42.8 0.660 37.9 Regisztrált/álláskereső Magyarországon: 59.0 83.3 76.7 A nem dolgozók és álláskeresők kis részét regisztrálják A regisztráltak zöme valamilyen munkanélküli segélyt kap Regisztrált/nem foglalkoztatott 17.8 42.8 37.9 Segélyt Regisztrált/álláskereső kap/regisztrált 59.0 66.9 83.3 7.6 76.7 10.5 A regisztráltak zöme valamilyen munkanélküli segélyt kap A regisztráltak Segélyt kap/regisztrált és segélyezettek ritkán keresik 66.9 fel a kirendeltséget 7.6 10.5 Járt ott az utolsó 1 hónapban/regisztrált 52.1 86.8 77.0 Járt ott az utolsó 1 hónapban/segélyezett 49.1 87.2 75.0 A regisztráltak és segélyezettek ritkán keresik fel a kirendeltséget Közülük Járt ott kevesen az utolsó keresnek 1 hónapban/regisztrált aktívan állást Állást Járt keres/regisztrált ott az utolsó 1 hónapban/segélyezett 52.1 49.1 57.3 86.8 87.2 90.3 77.0 75.0 72.5 Állást keres/segélyt kap Közülük kevesen keresnek aktívan állást 54.2 93.0 74.3 Állást keres/regisztrált 57.3 90.3 72.5 de Állást elég keres/segélyt nagy részük kap szeretne dolgozni 54.2 93.0 74.3 Szeretne fizetett munkát/regisztrált 29.3 3.1 7.7 Szeretne de fizetett elég nagy munkát/segélyezett részük szeretne dolgozni 33.0 3.1 9.0 Szeretne fizetett munkát/regisztrált 29.3 3.1 7.7 Legalábbis Szeretne szeretne fizetett munkát/segélyezett fizetett munkát: Keres vagy szeretne dolgozni/regisztrált 33.0 86.4 3.1 93.4 9.0 80.1 Keres Legalábbis vagy szeretne szeretne dolgozni/segélyezett fizetett munkát: 87.2 96.1 83.3 Keres vagy szeretne dolgozni/regisztrált 86.4 93.4 80.1 Keres vagy szeretne dolgozni/segélyezett 87.2 96.1 83.3 lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 14
.2.4.6 0 Fontos-e a regisztráció és az álláskeresés? A csak akarók munkapiaci kötődésével kapcsolatos empirikus eredmények vegyesek Flynn Heckman (1983), versus Juhn et al. (1991), Murphy Topel (1997), a csak akarók kötődéséről pld. Jones Riddell (1999), Sorrentino (2000-2006, több tanulmány) Magyar adatok: a keresés a nőknél növeli az elhelyezkedési esélyt, a férfiaknál a szezonális iparágak indulásának időszakában nem. Más időpontra vonatkozó mérés szerint azonban a keresés a férfiaknál is számít. Micklewright-Nagy (1999), Köllő (1999) Európai összehasonlítás: Magyarországon a munkavállalási korú férfi inaktivitás kirívó mértékben perzisztens, nálunk a legzártabb az inaktív kategória Magas regisztráció az álláskeresési intenzitás erősebben nő, ha javulnak az elhelyezkedési esélyek Köllő 2009 Regisztráltak aránya Teljes nem foglalkoztatott népesség 0 20 40 60 Hónapok az állásvesztés óta Magyarország Lengyelország Szlovákia lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 15
.3.4.5.6.7.8.5.6.7.8.9 Regisztráltak aránya Állást keresõk vagy akarók 0 20 40 60 Hónapok az állásvesztés óta Magyarország Lengyelország Szlovákia Regisztráltak aránya Álláskeresõk 0 20 40 60 Hónapok az állásvesztés óta Magyarország Lengyelország Szlovákia lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 16
Regisztráció és szolgáltatások A regisztrálásnak önmagában valószínűleg kicsi a hozama, de: Szükséges ahhoz, hogy a hatásos (egyénre szabott, intenzív, kisméretű) programok elérjék a munkanélkülieket Nem megy a munkaügyi szervezetre fordított kiadások növelése nélkül. Ezek ma alacsonyak (HU = 0.7 CZ, 0.2 NL) Záró megjegyzések A reintegrációt akadályozó tényezők egy része (itt és most) nehezen változtatható: az önfoglalkoztatás és a mikrovállalati szféra csökevényessége, a felnőtt népesség készségszintje Más része igen: minimálbér- és járulékpolitika, túlszabályozás, regisztrációs gyakorlat A reintegrációt középpontba állító támogatási rendszerre lenne szükség, de az ehhez szükséges lépések erős ellenállásba ütköznek, illetve, nagy a csábítás a könnyebb megoldásokra Lásd: gyes-gyed, közmunka, munkahelyteremtő/megőrző és bértámogatások lehetőségek Dr. Köllő János, MTA Közgazdaságtudományi Intézet 17