KISKUNHALAS VÁROS KÖZÉPTÁVÚ SPORTKONCEPCIÓJA 2007-2013.

KISKUNHALAS VÁROS KÖZÉPTÁVÚ SPORTKONCEPCIÓJA 2007-2013.

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. A SPORTKONCEPCIÓ ALAPELVEI... 3 2.1. AZ EURÓPAI UNIÓS SPORTPOLITIKA ALAPELVEI... 3 2.2. AZ ORSZÁGOS SPORTPOLITIKA ÁLTALÁNOS ALAPELVEI... 4 2.3. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI... 5 3. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SPORT... 5 3.1. FEJLESZTÉSI FORRÁSOK A SPORT TERÜLETÉN... 5 3.2. FOGYATÉKOSOK SPORTJA... 6 4. A SPORTKONCEPCIÓ FŐ STRATÉGIAI CÉLJAI... 6 5. A VÁROS SPORTÉLETÉNEK TERÜLETEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, FELADATOK... 7 5.1. VERSENYSPORT, ÉLSPORT... 7 5.1.1. HELYZETELEMZÉS... 7 5.1.2. VERSENYSPORT, ÉLSPORT... 7 5.1.3. CÉLKITŰZÉSEK, ELVÁRÁSOK:... 10 5.2. DIÁKSPORT, UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS... 10 5.2.1. HELYZETELEMZÉS... 10 5.2.2. CÉLOK ÉS FELADATOK... 11 5.3. SZABADIDŐSPORT... 12 5.3.1. HELYZETELEMZÉS... 12 5.3.2. CÉLOK ÉS FELADATOK... 12 5.4. A VÁROS SPORTJA ÉS MÉDIA KAPCSOLATA... 14 5.4.1. HELYZETELEMZÉS... 14 5.4.2. CÉLOK ÉS FELADATOK... 14 6. A VÁROS SPORTFINANSZÍROZÁSI RENDSZERE... 15 6.1. HELYZETELEMZÉS... 15 6.2. TÁMOGATÁSI FORMÁK... 15 6.2.1. KÖZVETLEN TÁMOGATÁS... 16 6.2.2. KÖZVETETT TÁMOGATÁS... 16 6.3. TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ALAPELVEK... 16 6.4. TÁMOGATÁSI FELTÉTELEK, SZEMPONTOK... 16 6.4.1. A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI... 16 6.4.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL TÁMOGATOTT SPORTCÉLÚ KÖZALAPÍTVÁNY:... 16 MELLÉKLETEK:... 17 1. SZÁMÚ MELLÉKLET SWOT-ANALÍZIS... 17 1/A. MELLÉKLET: SWOT-ANALIZIS VERSENYSPORT (ÉLSPORT)... 17 1/B. MELLÉKLET: SWOT-ANALIZIS SZABADIDŐSPORT, TÖMEGSPORT... 19 1/C. MELLÉKLET: SWOT-ANALIZIS DIÁKSPORT... 20 2. SZÁMÚ MELLÉKLET KISKUNHALAS SPORTLÉTESÍTMÉNYEI... 21 3. SZÁMÚ MELLÉKLET KISKUNHALASI BEJEGYZETT SPORTEGYESÜLETEK... 22 4. SZÁMÚ MELLÉKLET A VÁROS KIEMELT SPORTRENDEZVÉNYEI... 24 2

1. BEVEZETŐ Az Országgyűlés 1996-ban, majd 2000-ben és 2004-ben is új sporttörvényt alkotott, amelyek új irányokat, prioritásokat fogalmaztak meg a sporttársadalom számára, és meghatározták a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos kötelező feladatait is. A sportkoncepció mostani újragondolását egyrészt a magyar sportéletben az eltelt időszakban végbement változások, az értékrendek átalakulása, a bekövetkezett jogszabályi változások indokolják. A város új, realitásokon alapuló, működőképes és ezért megvalósítható sportkoncepciójának megalkotásához feltétlenül szükséges az eltelt időszak számbavétele, az elért eredmények és a felmerült hiányosságok értékelése, elemzése. A testnevelés és a sport részterületei az óvodai testneveléstől a versenysportig egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek. Bármelyik részterület fejlesztése, vagy elhanyagolása jelentősen kihat a testkultúra egészére. Az Informatikai, Ifjúsági és Sportbizottság a város sportéletének jövőjét meghatározó középtávú sportkoncepció megalkotása során figyelembe vette az elmúlt időszak tapasztalatait, valamint a lehetőségeket szem előtt tartva, sportéletünk egyes területeinek, a város sportszerető polgárainak javaslatait, jogos igényeit. Városunk lakosságának egészsége, közérzete kiemelten fontos önkormányzatunknak. Támogatni szeretnénk minden olyan elképzelést, kezdeményezést, amelyek a fent említett célok elérését szolgálják, és tovább öregbítik városunk jó hírnevét sportolóink eredményességével, kimagasló teljesítményeivel. Szeretnénk, ha az ország sportolóinkon keresztül is megismerné Kiskunhalast, városunk nevéhez minél több eredményes sportesemény, eredmény és információ kapcsolódhasson. Kiskunhalason adjunk nagyobb jelentőséget a sportnak, a sportos életmódnak abból a célból, hogy gyermekeink a sporttal nőjenek fel, felnőttként pedig a sporttal kiegészítve munkájukat egészségesebb, jobb közérzetű, hatékonyabb munkavégzésre képesebb emberként éljék életüket. A sportkoncepció elkészítése a következő dokumentumok, jogszabályok alapján, azokkal teljes összhangban történt: - Európai Sport Charta, - Európai Városi Charta, - a Magyar Köztársaság Alkotmánya, - a sportról szóló 2004. évi I. törvény, - a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia előterjesztése, - az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXVI. törvény, - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 2. A sportkoncepció alapelvei 2.1. Az európai uniós sportpolitika alapelvei Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2001. május 16-án REC(92)13. és REC(92)14. számmal ajánlatokat fogadott el a tagállamok számára az átdolgozott Európai Sport Chartáról, valamint a Sport Etikai Kódexről. A sportkoncepció prioritásainak meghatározásánál az Európai Sport Charta alapelvei közül az 1. cikkelyben megfogalmazottakat célszerű kiemelten figyelembe venni, az alábbiak szerint: A sport az emberi fejlődés fontos tényezője, ezért támogatása és fejlesztése érdekében a kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük abból a célból, hogy 3

e charta előírásait A sport etikai kódexében lefektetett elvekkel összhangban alkalmazzák a következők szerint: 2.1.1. Minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást. 2.2.2. Valamennyi fiatal számára lehetőséget kell biztosítani a testnevelési oktatásban való részvételre és arra, hogy az alapvető sportképességekre szert tehessen; 2.1.3. Mindenki számára biztosítani kell biztonságos és egészséges környezetben a sportolási és rekreációs lehetőséget; 2.1.4. Együttműködésben a megfelelő sportszervezetekkel, amennyiben kívánja és rendelkezik az ahhoz szükséges képességekkel, mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget sportteljesítményének javításához, egyéni teljesítménye maximum szintjének eléréséhez, és/vagy a társadalmi elismerés kivívásához. 2.1.5. Védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, a sporttevékenységekben részt vevők emberi méltóságát és biztonságát, megvédve a sportot és a sportolókat minden politikai, kereskedelmi, pénzügyi manipulációtól, megalázó és méltóságot sértő gyakorlattól, a doppingszerek használatától, valamint a szexuális jellegű visszaélésektől, különösen ami a gyermekek, a fiatalok és a nők zaklatását illeti. 2.2. Az országos sportpolitika általános alapelvei A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D (1) bekezdése rögzíti: A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt az alkotmányos jogot a (2.) bekezdés szerint A Magyar Köztársaság a rendszeres testedzés biztosításával valósítja meg. Ezeket a sportról szóló 2004. évi I. törvény a következők szerint határozza meg: 2.2.1. A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. 2.2.2. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlődése érdekében biztosítja a közoktatás és felsőoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. 2.2.3. Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. 2.2.4. Az állam erősíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggő üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. 2.2.5. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. 4

2.2.6. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemről, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésről. 2.3. A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai (Kivonat a sportról szóló 2004. évi I. törvényből) 55. (1) A települési önkormányzat figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára: a.) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b.) az a.) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel c.) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d.) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Kt.-ben meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget 3. Az Európai Unió és a sport A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység, végezzék azt profik vagy amatőrök, rendszeresen vagy alkalomszerűen, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen, vagy közvetett, jórészt hosszú távon érzékelhető hatást fog gyakorolni. Így lesz ez a sportban is. Az EU pl. élesen kettéválasztja a sport két területét: a sportot, mint gazdasági tevékenységet, illetve a sportot, mint társadalmi jelenséget. A csatlakozásnak vannak a sportra olyan hosszú távú hatásai is, amelyek a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan jelentkeznek: a növekvő életszínvonal és több szabadidő révén a szabadidős kultúra is fejlődik és hazánkban is egyre többen végeznek majd rendszeres testmozgást. 3.1. Fejlesztési források a sport területén Az Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre, ehhez még hiányzik a jogi alap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság ne nyújtana támogatást sportszervezetek projektjeihez, a sport ugyanis beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A Strukturális Alapok forrásainak fogadására Magyarország által elkészített Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) lehetőséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsősorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. A Regionális Operatív Program egyik intézkedése keretében, többek 5

között, szabadidőparkok, játszóterek, szabadtéri és fedett sportlétesítmények felújításához, építéséhez is lehet majd az önkormányzatoknak támogatásokra pályázni. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magában foglalja. 3.2. Fogyatékosok sportja A hátrányos helyzetűek, köztük a fogyatékos emberek sport által történő társadalmi integrációjára az Unió különös figyelmet fordít. Az esélyegyenlőség, a diszkrimináció elleni küzdelem mind olyan alapelvek, amelyeket az Unió jelentősen támogat és igyekszik minden politikája tekintetében érvényre juttatni, legyen az munkavállalás, oktatás, vagy akár sportolás. Az esélyegyenlőség az Európai Unió alapértékei közé tartozik. Az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében minden polgárt megillet a jog, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés. Az Unió 2007-et az esélyegyenlőség európai évének nyilvánította annak érdekében, hogy új lendületet adjon a tényleges egyenlőség megteremtéséért folytatott küzdelemnek. A Paraolimpiai és Speciális Olimpiai mozgalom versenyrendszerei nevükhöz méltóan különlegesek. Alapelvük azon a meggyőződésen alapszik, hogy a testi és értelmi fogyatékos emberek is képesek megfelelő instrukciók és biztatás segítségével tanulni, élvezni és előnyös érzelmi töltéshez jutni az egyéni és csapatsportokban való részvételből, ha azok megfelelően hozzá vannak igazítva az ő speciális értelmi és fizikai igényeikhez. 4. A sportkoncepció fő stratégiai céljai 4.1. A cél az elosztási alapelvek és a támogatási feltételek meghatározásával olyan sportfinanszírozási rendszer kidolgozása, amely révén egyrészt behatárolhatóvá, másrészt a következő időszakra vonatkozóan mindenki számára kiszámíthatóvá, tervezhetővé válik a városi sporttámogatás mértéke. 4.2. A város imázsát meghatározó, kimagasló hazai (esetleg nemzetközi) eredményességet produkáló verseny- és élsport szakosztályok, csapatok működésének támogatása. 4.3. A kiemelt sportág(ak) utánpótlásrendszerének működtetése, a tehetségek kiválasztásának és gondozásának biztosítása. 4.4. Az egészségkárosultak sportjának fokozott figyelemmel kísérése, szervezeteik működtetéséhez, rendezvényeik lebonyolításához támogatási lehetőségek biztosítása. 4.5. A diáksport országos és városi versenyrendszerének biztosítása, működtetése, ezek kapcsán a teljesítményelv érvényesítése, a tanulóifjúság egészséges fejlődését, betegség megelőzését szolgáló programok, tevékenységek támogatása. 4.6. A szabadidősport területén szemléletformáló propaganda az egészséges életmód népszerűsítése érdekében, a kínálat bővítése mellett az egészségmegőrzéssel, 6

rekreációval foglalkozó kisközösségek, klubok, sportszervezetek programjainak, tevékenységének támogatása. 4.7. Az eddig elért sportértékeink megőrzése és az értékvesztő folyamatok kialakulásának megakadályozása. 4.8. Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények működőképességének és kihasználtságának biztosítása, új létesítmények építése, a régiek felújítása, állaguk megőrzése. 4.9. A város kistérségi központi szerepének megfelelően, térségi sportfeladatok ellátása. 4.10. A hazai és nemzetközi sportkapcsolatok ápolása, bővítése, a testvérvárosi kapcsolatokon belül a sport szerepének további szélesítése. 4.11. Kiemelkedő nemzetközi és országos sportrendezvények lebonyolítása városunkban, célirányos fejlesztéssel és marketing munkával a sportturizmus növekedésének elősegítése. 4.12. A kiemelkedő eredményeket elért sportolók és sportszakemberek elismerési, jutalmazási rendszerének kidolgozása, működtetése. 5. A város sportéletének területei, fejlesztési irányok, feladatok 5.1. Versenysport, élsport 5.1.1. Helyzetelemzés A versenysport, ezen belül az élsport a jövőben is a sporttevékenység és ennek révén a testkultúra húzó ágazata marad. A sportról szóló törvényben a települési önkormányzatok számára kötelező feladatai között nem szerepel a versenysport tevékenység. E terület azonban a városmarketing, a szórakoztatás, a diák és szabadidősportra gyakorolt pozitív hatása miatt alapvető jelentőségű. Ezért biztosít városunk bizonyos mértékű támogatást a közigazgatási területén működő sportegyesületei számára. A sporttörvény szerint a sportszervezetnek két típusa van: a sportegyesület és a sportvállalkozás. Nem minősül sportszervezetnek az alapítvány, az iskolai sportkör (az iskolai sportegyesület, DSE viszont igen), a költségvetési szerv, stb. Ennek alapján sporttevékenységet szervezett formában sportegyesület, illetve sportvállalkozás keretében lehet folytatni. A sportvállalkozás a törvény 18. -a szerint, a gazdasági társaságról szóló 1997. évi CXLV. törvény szerint működő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, ill. működhet a gazdasági társaságról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályai szerint. Európában és hazánkban is - a sport a sportklubokban gyökerezik. A klubok szervezik a helyi szinten a sportéletet. 5.1.2. Versenysport, élsport Kiskunhalason jelenleg 35 sportszervezet működik. Ezeket az egyesületeket a 2. számú melléklet tartalmazza. Labdajátékokban az NB I- től a megyei bajnokságokig bezárólag egész évben eredményesen szerepeltek városunk felnőtt és utánpótlás csapatai. Az utánpótlás helyzete Kiskunhalason további fejlesztéseket, igényel. 7

Ahogy az élsport a nemzet dicsősége ennek értelmében ifjú sportolóink, utánpótlás csapataink úgy viszik városunk jó hírnevét az országban növelve ezzel egyesületük, de Kiskunhalas reklám és marketing értékét is. Egyéni és csapat sportágakban a legeredményesebb szakosztályaink országosan ismert és elismert eredményeket produkáltak, ezzel nemzetközi hírnevet szerezve Kiskunhalasnak. Kiskunhalas versenysport-élete meglehetősen sokrétű. A legkeresettebb és legtöbb fiatalt megmozgató sportágak a nők részére elsősorban a kézilabda és az atlétika, de népszerűek az úszó, a fittnes, a lovassportágak és a küzdősportok is. Városunk egyik legsikeresebb és legtöbb nézőt vonzó egyesülete, a KNKSE női kézilabdacsapata, amely az elmúlt években sikeresen szerepel a nemzetközi bajnokságban, valamint komoly sikereket ér el a nemzetközi porondon is, az EHF kupában. Kevésbé közismert, ám hasonlóan sikeres a KÖSZOLG SC sakk szakosztálya, amely az NB I/B-ben szerepel eredményesen. A lovas sportág (díjugratás) területén az elmúlt években komoly előrelépések történtek. Visszakerült Kiskunhalasra a Nemzetközi Díjugrató Lovasverseny, de városunkba került megrendezésre több nemzetközi, CSI minősítésű verseny és a díjugrató világkupa fordulója is. Az önkormányzat és a Halasi Lovas Club szoros együttműködésének következtében a Lovasbázis egyre magasabb színvonalon ad teret mind a szabadidős lovaglásnak, mind pedig a versenylovaglásnak. Jelenleg folyik az egyeztetés az önkormányzat és a Halasi Lovas Club vezetése között egy komplex fejlesztési programról, amelynek keretében egy létrehozandó gazdasági társaság hosszú távú megállapodás alapján megkapja a Lovasbázis használati jogát. Ez a gazdasági társaság szervezi majd a jövőben a CSI** Nemzetközi Díjugrató Lovasversenyt és minden bizonnyal az elmúlt évhez hasonlóan - a CSI**** Nemzetközi Díjugrató Világkupa Kiskunhalasi fordulóját is. A fejlesztési célra létrehozandó konzorcium tagja lesz a Garbai Sándor Szakképző Iskola is, amely a lovas szakképzés megszervezésének kidolgozásában és lebonyolításában kapna kiemelkedő szerepet. A fiúk számára a legvonzóbb a labdarúgás és a kézilabda, de komoly érdeklődés van a torna, a sakk, atlétika és a küzdősportok iránt is. Kiskunhalas Város utánpótlása még további fejlesztésre, támogatásra szorul. Átgondoltabbá, hatékonyabbá szeretnénk tenni az utánpótlás támogatását, valamint az utánpótlás-nevelésben aktívan és eredményesen közreműködők elismerését. Fontos feladat, hogy az iskolákból a tehetséges fiatalok kiválogatásra kerüljenek. Kiskunhalas versenysportját fémjelző egyesületek országosan ismert és elismert eredményeket produkáltak. A legjobb sportolóink a nemzetközi válogatottak színeiben hazánkat képviselik a nemzetközi élvonalban. 2007-2008 évi bajnoki időszakban az Ifjúsági, Informatikai és Sportbizottság, valamint a Képviselő Testület döntése alapján a kiemelten támogatott sportágak a következők: Labdarúgás Kézilabda Atlétika 8

Torna Lovassport A kiemelt sportággá válásnak legyenek a jövőben konkrétan értékelhető szempontjai, melyeket a bizottság évente vizsgáljon felül és ha szükséges, módosítsa: A kiemelt, egyéni sportágakban induló sportegyesületek, szakosztályok támogatása (különös tekintettel utánpótlás-nevelő munkájukra) Hivatalosan bejegyezett egyesület; Az egyesület, szakosztály sportolói magyar bajnoki rendszerben szerepelnek; A mindenkori támogatás mértékét a foglalkoztatott gyerekek, fiatalok, felnőttek létszáma és eredményessége határozza meg; Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; Országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág; A sportág hazai elismertsége, sportszervezet tradíciói, népszerűsége, Kiskunhalas hírnevének öregbítése; Az egyesület (szakosztály) országos szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye, a szövetségi- és a nemzetközi versenyeken elért kiemelkedő eredmények; A sportág költségigénye, alapsportág jellege, a szükséges edzésidő mértéke; Évfolyamos utánpótlás-nevelő rendszerrel bír, mely a hosszú távú eredményesség biztosítéka; Azon egyesületek szakosztályai kapjanak támogatást, amelyek a kiváló oktatóés nevelőmunka eredményeként példamutatóan működő műhelyeket alakítottak ki; A kiemelt csapatsport egyesületek, szakosztályok támogatása (különös tekintettel utánpótlás-nevelő munkájukra) Hivatalosan bejegyezett egyesület; Magyar bajnoki rendszerben szereplő, felnőtt csapattal is rendelkező egyesületek részesülhetnek támogatásban; A mindenkori támogatás mértékét a foglalkoztatott gyerekek, fiatalok, felnőttek létszáma és eredményessége határozza meg; Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; A sportszervezet megfelelő minőségű és felkészültségű szakembergárdával rendelkezik; Országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág; A sportág hazai elismertsége, sportszervezet tradíciói, népszerűsége; Az egyesület (szakosztály) országos szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye, a szövetségi- és a nemzetközi versenyeken elért kiemelkedő eredmények; Magas költség- és edzésigényű, országos bajnokságban szereplő csapat; Városmarketing szempontjából a sportszervezet eredményes szereplése, népszerűsége, nézettsége, Kiskunhalas Város hírnevének öregbítése, terjesztése; Rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetőség a lakosok számára, ezáltal program a szabadidő hasznos eltöltésére; 9

5.1.3. Célkitűzések, elvárások: A verseny- és élsport fontos szerepet tölt be a városkép kialakításában. Fontos, hogy az egyesületek eredményességének színvonala ne csökkenjen. Kiemelten kell azonban kezelni azokat a sportágakat, melyeknek jelentős hagyományai vannak városunkban. Ennek megfelelően nagyobb tömegbázis áll mögöttük, biztosított a megfelelő utánpótlás. Adottak a tárgyi feltételek (létesítmények) és megfelelő személyi feltételekkel (szakember gárdával) rendelkezik ahhoz, hogy a különböző korosztályokban eredményes munkát lehessen végezni. A női kézilabda őrizze meg az NB I-ben történő szereplésének feltételeit. Utánpótlás csapata az O.I.Bben szerepelve érjen el olyan szintet, hogy a következő években még több fiatal kiskunhalasi kerülhessen az NB I-B- s keretbe. Az egyesület vezetősége lehetőség szerint törekedjen egy főszponzor bevonására, amely segítségével megőrizhetik NB-I-es kerettagságukat, illetve a nemzeti bajnokságban és a nemzetközi élvonalban történő sikeres szereplésüket. Az alapfokú oktatási intézményekben is szervezzék és támogassák az utánpótlás nevelést, a hagyományoknak megfelelően. A megalakult férfi kézilabda sportegyesület az utánpótlás nevelés terén biztosítsa az Országos Serdülő Bajnokságban a halasi gyermekek, illetve a felnőtt csapat folyamatos versenyeztetését a nemzeti bajnokságban. A Football Club felnőtt csapata őrizze meg a Megye I. osztályú kerettagságát. Alakítsa ki az új elnökséget úgy, hogy a sporttevékenységük, eredményességük valamint működésük az elvárásoknak megfelelő legyen. Törekedjen arra, hogy a megfelelő utánpótlással a felnőtt csapatban minél több kiskunhalasi fiatal szerepeljen. Atlétika: A Ganz Air Atlétika Club versenyzői az elmúlt esztendőkben is kimagasló eredményeket értek el az országos felmenő rendszerű bajnokságokon. Az utánpótlásuk országosan kiemelkedő, ezt kimagasló eredményekkel is igazolták az elmúlt évek folyamán. Törekedni kell arra, hogy a sportág továbbra is kiemelkedően sikeresen szerepeljen, és minél több fiatal versenyzőt neveljen ki. Lovassport: Az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a lovasbázis hosszú távú komplex fejlesztésére létrehozott gazdasági társaság közreműködésével Kiskunhalas a lovassport országosan kiemelkedő centruma lehet. Torna: Kiemelt feladatként kell kezelni a Kiskunhalasi Torna Központban az utánpótlás folyamatos biztosítását, lehetőség szerint minden korosztályban. Célként kell kitűzni az ifjúsági és felnőtt versenyzők képzését, majd később versenyeztetését. 5.2. Diáksport, utánpótlás nevelés 5.2.1. Helyzetelemzés A testnevelés órák számának csökkenése, a mozgásszegény életmód a szakemberek szerint a XXI. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája. Az iskolai testnevelési órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kell rászoktatni a gyermekeket arra, hogy felnőtt korukban is legyen igényük természetes mozgásszükségleteik kielégítésére, kialakuljon náluk az aktív mozgás iránt való igény. A fiatalok 10

mozgásigényének kielégítésére már óvodáskorban is komoly figyelmet kell szentelni. Az iskolai testnevelés és sport a versenysportnak és a szabadidősportnak fizikális és mentális értelemben egyaránt alapozó területe kellene, hogy legyen. A tervszerű utánpótlás nevelés fontos eleme a versenysportnak. 1996-ban megszűnt az utánpótlás-nevelést, -képzést végző szervezetek munkáját szabályozó jogszabály és jelenleg nincs helyette olyan másik, amely meghatározná, pl. nevelési és képzési elveket, a korosztályos edzésszámot, a csoportok létszámát, a sportágak minimális követelményrendszerét, vagy akár az edzők minimálisan és kötelező munkaidejét. 5.2.2. Célok és feladatok A gyerekek számára az iskolai sporttevékenység az egész életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem olyan terület, amely egyensúlyt teremt a szellemi és fizikai képzés között, ami az egyén harmonikus fejlődését és életmódját is formálja. Olyan nevelési lehetőségeket tartalmaz, mint a nemzeti öntudat erősítése, a közösséghez való tartozás érzése, reális értékrend kialakítása, munka és teljesítmény összefüggése, a konfliktus, a siker és a kudarc kezelése, a fair play szabályainak betartása stb. Az iskolai testnevelés széleskörű sportpedagógiai kihasználása kiemelt cél és feladat. A diáksport célja a tanórán kívüli, intézményi kereteken belül, megfelelő szakmai irányítással szervezett, rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése az iskola tanulói részére. Ennek érdekében szerveződnek a különböző iskolai sportcsoportok, ahol a tanulók nemcsak az érdeklődésüknek megfelelő sportolási lehetőséghez jutnak, de felkészülhetnek a diákolimpiai versenyeken való eredményes szereplésre is. Tehát a diáksport kettős célt szolgál: az eredményességet és a tömegsport megfelelő működtetését. Ezek megvalósításához az alábbi feltételek szükségesek: Megfelelő számú, és a városi koncepcióban kiemelten kezelt célok iránt elkötelezett szakemberek alkalmazása, A testnevelő tanárok továbbképzéseken történő részvétele, A testnevelési órák szakszerű, pontos megtartása, az alapsportágak tantervbe történő beépítése (atlétika, labdajátékok, torna, úszás), A gyógytestnevelés intézményi megszervezése, szakképzett tanár biztosítása, A mindennapos testmozgás lehetőségeinek megteremtése, tanórán kívüli tömegsport foglalkozások keretében házibajnokságok és iskolák közti városi bajnokságok, sportnapok megrendezése, Az Iskolai Sportkörök és Egyesületek működtetése, Az uszodában időkeret biztosítása és szakszerű kihasználása, A diákolimpia felmenő rendszerű versenyein való intézményi részvétel, A városi egyesületekkel való együttműködés, A tehetséges tanulóknak egyesületekbe, szakosztályokba történő irányítása, A sportcélokra kapott támogatás célzott felhasználása, A pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése, pályázatok benyújtása, A Városi Diáksport Bizottság (DSB) részére külön pénzügyi keretet kell biztosítani a diákolimpiai és a DSB által rendezett városi-, megyei-, országos versenyekre, valamint a továbbjutó versenyzők, csapatok részvételi költségeihez, a DSB által meghirdetett helyi bajnokságok szervezéséhez, lebonyolításához. 11

5.3. Szabadidősport 5.3.1. Helyzetelemzés A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban 1980-as évek közepétől érzékelhető látványos változás a lakosság szabadidősportja terén. E változások alapja a fejlett országokban megnövekedett szabadidő és az a tény, hogy széles körben váltak magas fokon kielégítetté az alapszükségletek. A fizetőképes kereslet erőteljesen fordult a szabadidős sportszolgáltatások felé, amely igen kedvező volt az amúgy is népszerű sport számára. A sportszféra versenyképességét erősítette, hogy a jóléti társadalmak szembekerültek a fejlettségből származó egészségügyi gondokkal. (pl.: az elhízás, esztétikai és egészségkárosodás problémáival) Hazánkban, így Kiskunhalason is általánosságban nem ez a jellemző, hiszen a 80-as évektől tartó gazdasági visszaesésben a lakosság nagy részének jövedelme csökkent, az infláció pedig a háztartások kiadási szerkezetét is megváltoztatta. Mindezek következtében csökken mind a fizetőképes kereslet, mind a sportszórakoztatásra, sportolásra fordítható szabadidő, mivel a csökkenő jövedelmek, főleg a sportszolgáltatások iránt leginkább érdeklődő fiatalok széles társadalmi réteget kényszerítenek többletmunka vállalására. Tény azonban az is, hogy Kiskunhalason is tapasztalható a lakosság egy szűkebb részének fokozatosan növekvő érdeklődése a testedzés egyes divatos formáinak szolgáltatásszerű igénybevételére. Ugyanakkor még elég gyakran tetten érhető az a torz szemlélet is, amely alulértékeli a testedzés fontosságát. Kiskunhalason viszonylag kevés szabadidősport-rendezvény valósult meg az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy kevés olyan sportegyesület működik Kiskunhalason, amely szabadidősportos rendezvényeket szervez, illetve kevés olyan városi szintű sportesemény szerveződik, amely a hétköznapokon nem sportoló lakosságot célozza meg. Ilyen szabadidősport tevékenységgel foglalkozó sportegyesület városunkban a Zöldsport Klub, valamint a Tenisz Club. A tenisz Club tagsági díj, vagy bérleti díj ellenében biztosítja a lakosság számára a sportolási lehetőséget a pályáin, illetve rendszeresen szervez szabadidősport-jellegű versenyeket is. A Zöldsport Klub gyalog és kerékpártúrák megszervezésével, triatlon és terepfutó versenyek megrendezésével járul hozzá a szabadidősport népszerűsítéséhez. A Sóstói Parkerdő és környéke kiváló lehetőséget nyújt az egyéni sportolásokra is: rendelkezésre áll a triatlon pálya, a kispályás labdarúgás, az erdei tornapálya, továbbá lehetőség nyílik kerékpározásra és túrák megtételére is. Önkormányzatunk a Zöldsport Klubbal közösen szervezi a Szüreti Futást, amely az év legnagyobb szabadidősportos eseménye. A Kiskunhalasi Torna Club gyógylabda csoportja a szépkorúak sportját hivatott biztosítani, akik országos és nemzetközi szinten is elismert eredményekkel rendelkeznek. A Kiskunhalasi Harcművész és Szabadidősport Egyesület szabadidősport szakosztálya évek óta aktív részese a gyermeknapi műsorok, kihívás napja rendezvények szervezésének és lebonyolításának. A felsorolt gondok és problémák mellett előrelépést jelenthet, hogy a társadalmi változásokat követve működnek önálló, esetenként önfenntartó csoportok, amelyek alapját jelenthetik egy új, alulról építkező szabadidősport struktúra és rekreációs tevékenység kialakulásának. 5.3.2. Célok és feladatok Az alkalmi rendezvények mellett törekedni kell a rendszeres sportolási, testmozgási alkalmat nyújtó tevékenyégi formák népszerűsítésére. Az egészséges életmód tömeges elterjesztése, a rekreáció és sportolás ösztönzése az egyik legfőbb feladat. Lehetővé 12

kell tenni valamennyi életszakaszban a sportolást. A lehetőségekhez mérten támogatni kell a civil szervezetek szabadidősporttal kapcsolatos kezdeményezéseit. A szabadidősporttal kapcsolatos pályázati lehetőségek nagyobb kihasználtságára kell törekedni. Ösztönözni kell a különféle divatsportok, önfenntartó szerveződések, a magántőkére épülő sportszolgáltatások elterjedését. Továbbra is támogatni szükséges az akció jellegű, de nagy tömegeket megmozgató és vonzó szabadidősport rendezvényeket. Törekedni kell a sporttal kapcsolatos szemléletváltásra mind az ifjúság, valamint a felnőtt korú lakosság körében. Elengedhetetlenül szükséges egy olyan program kialakítása, amely több, városi rendezvényen keresztül megcélozva az érintett korosztályt a fent említett célok elérését hivatott biztosítani. A program kialakításakor nagyobb szerepet kell biztosítani a helyi írott és elektronikus médiáknak. Kezdeményezni és támogatni kell az újszerű sportolási, testedzési lehetőségek kialakítását. Továbbra is támogatni kell a Sport az esélyért Kiskunhalas Egyesület programjait, akik a fogyatékkal élők sportját szervezik és irányítják Kiskunhalason. Biztosítani kell az edzési és szükség esetén a versenyzési lehetőséget az egyesület tagjai számára. Támogatni kell minden olyan sporteseményt, kezdeményezést, amely a kisebbség és a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek sportolási lehetőségét hivatott biztosítani. (roma gyerekek, fogyatékossággal élők, transzplantáltak) Ez fontos szerepet játszik a város bűnmegelőzési programjának megvalósításában is (a szabadidő értelmes és kultúrált eltöltése) valamint Kiskunhalas Város is meg tud felelni az uniós jövőképnek, melynek értelmében a sportot és az egészséges életmód és szemlélet kialakítását minden lehetséges eszközzel támogatni kell. Az önkormányzati tulajdonú, fedett és szabadtéri létesítmények kedvezményes használatát átgondoltabbá kell tenni. Támogatni kell a nyitott pályák programot, melynek értelmében a diákok az iskolák udvarának sportlétesítményeit sportolás céljából használhatják. Erre már van példa Kiskunhalason, a Fazekas Gábor utcai Általános Iskola, a Felsővárosi Általános Iskola és a Kertvárosi Általános Iskola lehetőséget biztosít létesítményeinek használatára. Szorgalmazni kell a 2003. évben beindult Sporttal töltsd a szabadidőd! program kiszélesítését, lebonyolításába lehetőség szerint minden iskolát be kell vonni. Lehetőség szerint létre kell hozni egy olyan napot (pl. Halas Sport Napja) amely a kiskunhalasi sport egyik neves eseményéhez fűződik és évente egy alkalommal ezen a napon szabadidősport, rekreációs rendezvénnyel ünnepeljük Kiskunhalas sportját, népszerűsítjük a sportot, az egészséges életmódot. (pl. egy ilyen alkalom június 13, amely az első kiskunhalasi sportegyesület megalakulásához fűződik, ehhez az időponthoz legközelebb eső hétvégén sportnapot lehetne szervezni) Szeretnénk tovább bővíteni a városi sportpálya létesítményeit, növelni kihasználtságát. Olyan szabadidős centrumot kívánunk létrehozni, amely 13

egyaránt lehetőséget biztosít a szabadidő kultúrált eltöltésére a sportoló ifjúság és a családok számára is. Meg szeretnénk teremteni annak a lehetőségét, hogy kialakuljon a Sportpályán az ifjúsági és a felnőtt klubélet, kialakítva ezzel a létesítmény szabadidő-centrum jellegét. Lehetőség szerint a létesítményt vállalkozások, cégek rendezvényeinek lebonyolítására is alkalmassá kell tenni. Átgondoltabbá kell tenni a Kihívás Napja program megszervezését, amelynek lebonyolításába a kiskunhalasi sportszervezetek szakosztályait, sportolóit aktív résztvevőként szeretnénk bevonni. Törekedni kell a szabadidősportban kimagasló kiskunhalasi sportolók és iskolák nagyobb elismerésére, támogatni kell egy olyan kirakat, tabló létrehozását a belvárosban amely bemutatja a város legkiemelkedőbb sportolóit, sportvezetőit, példaként állítva a lakosság elé. Segíteni és támogatni kell a Kiskunhalasi Torna Club tevékenységét, akik a nyugdíjas korú nők, és férfiak szervezett körülmények között történő működését biztosítja. A Kiskunhalasi Harcművész és Szabadidősport Egyesület szabadidősport szakosztályát szeretnénk a város szabadidős rendezvényeibe nagyobb mértékbe bevonni, és ennek mértékében a feltételeket biztosítani. 5.4. A város sportja és média kapcsolata 5.4.1. Helyzetelemzés Kétségtelen tény, hogy a sport mára Európa legtöbb országában virágzó üzletté vált. Ebben a folyamatban óriási szerepet játszott a média fejlődése. Városunkban elsősorban nem a gazdasági kapcsolat a lényeges, hanem a médiának propaganda szerepe fontos. Ez indokolja, hogy külön is foglalkozni kell a média és a sport kapcsolatával. A városi sportrendezvények egyik fontos szerepe a szórakoztatás. Ezt a lakosok a tömegsport rendezvényeken való részvétellel saját fizikai teljesítményük révén, a versenysport tekintetében pedig általában mint külső szemlélők, szurkolók élik meg. Mindkét esetben szükség van az esemény megfelelő előzetes hírverésére, illetve igény van az eredmények utólagos megismerésére, a különféle nyilatkozatok közlésére. Erre városunkban a lehetőségek adottak, a televízión, rádión, írott sajtón és az interneten keresztül. A Halas TV külön műsoridőben foglalkozik a sporttal, lehetőség van képújságon keresztül is a kommunikációra. A Halasi Tükör is rendszeresen beszámol a sportvonatkozású hírekről. A város sport honlapján (www.kiskunhalasisport.hu) is megtalálhatóak a sportot érintő információk. A versenysport tekintetében a médiával való kapcsolat jelentős reklámértéket képvisel. Erre szükség van a támogatók igényeinek kielégítése szempontjából is, illetve újabb szponzorok könnyebb felkutatása érdekében. Az utánpótlás sportolók és a diáksportban résztvevők számára a médiákban való szereplés egyben a teljesítményük elismerését is jelenti. 5.4.2. Célok és feladatok Továbbra is szükséges a városban a sport és a média eddigi kapcsolatának fenntartása, elmélyítése. Törekedni kell az egyesületeknek saját honlap kialakítására, az ilyen irányú pályázati lehetőségek kihasználására. 14

6. A város sportfinanszírozási rendszere 6.1. Helyzetelemzés A rendszerváltozás hatására csökkent a sport kivételes szerepe. A meghozott gazdasági törvények a sportot is beépítették az általános szabályozásba, pl.: a sportterületekre is vonatkoznak a megfelelő adó és vámszabályok, a sportvállalkozásokra a társasági törvény, kötelező a megfelelő járulékokat fizetni, stb. Mindezek mellett a központi költségvetési támogatások nominális növekedése messze elmaradt a rendszerváltás következtében kiesett jövedelmek és a magyar sportban is növekvő költségek mögött. A sport kimaradt a 90-es évek eleji nagy gazdasági átalakulásból, a privatizációból, a kedvezményes hitelekből, befektetési - és társadalmi adókedvezményekből. Nem rögzítették a sport kötelező állami támogatásának mértékét. A gazdasági szakemberek nem vették figyelembe, hogy a sport hazánkban fejletlen iparág, nem dolgoztak ki az átmeneti időszakra támogatási rendszert. Kiskunhalas sportegyesületeinek helyzetét döntően meghatározza a város és térségének gazdasági helyzete. Az egyesületek számára a puha költségvetési korlátokat biztosító pénzforrások is megrendültek, a nagy vállalatok (Ganz, Fémmunkás, ÁG), tönkrementek, átalakultak, költségvetésükbe már nem fér be a sport támogatása. A sportegyesületek különböző stratégiákat alkalmaztak - legtöbb szakosztály az önállósodást választotta - megpróbáltak tovább működni. Kiskunhalason - és ismereteink szerint ez a magyar gyakorlat - a régi támogatók helyébe az Önkormányzat lépett, s vállal fel a sport működésében és a sportlétesítmények fenntartásában feladatokat. A sportfinanszírozás korábbi rendszerének szétesése óta a helyi Önkormányzatok a sportszervezetek működésében meghatározó szerepet kénytelenek vállalni. Összegezve megállapítható, hogy az önkormányzat, bár anyagi lehetőségei behatároltak, fontos feladatának tekinti a helyi sportélet különböző területeinek működési támogatását, az ehhez szükséges létesítmény-helyzet biztosítását, fokozatos fejlesztését és az elért eredmények elismerését, megbecsülését. Az önkormányzat azonban mindezek mellett sem képes a város sportéletében jelentkező igények teljes kielégítésére, ezért a sportkoncepcióban célszerű kijelölni a Nemzeti Sportstratégiával összhangban álló, a sport helyi hagyományait, a polgárok igényeit és szokásait figyelembe vevő irányokat, arányokat a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása érdekében. 6.2. Támogatási formák A sporttámogatási összeg meghatározásánál célként kell megjelölni a sporttámogatásokra fordítandó keret reálértékének megtartását az infláció mértékének megfelelő növelésével. Célként kell kitűzni ütemezve 2013-ig más településekhez hasonlóan a város éves költségvetése 1% -nak élő sportcélokra történő fordítását. A sporttámogatási célú pénzeszközök szétosztásában az Ifjúsági Informatikai és Sportbizottság döntéselőkészítő szerepet tölt be, melynek során beszerzi az egyesületektől a döntéshez szükséges információkat, valamint javaslatot tesz a Képviselő-testület számára a támogatás szétosztására. A támogatások odaítélésénél kiemelt szempontként figyelembe venni a kiemelt sportágakat, a sportegyesületek eredményeinek szintjét és rangját, a sportág értékét a város lakosságának szemében, valamint a sportegyesület marketingértékét város hírnevének erősítése szempontjából. A sportlétesítmények felújítását, ezek sorrendiségét, a rendelkezésre álló keretből szakmai szempontok figyelembe vételével ( műszaki állapot, felszereltség, kihasználtság ) az Ifjúsági, Informatikai és Sportbizottság állapítja meg. 15

6.2.1. Közvetlen támogatás működési alaptámogatás (félévenként); rendezvény támogatás; nemzetközi, testvérvárosi sportkapcsolatok támogatása. önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények térítésmentes, illetve kedvezményes használata; 6.2.2. Közvetett támogatás létesítmény fenntartás; sportlétesítmények felújítása, fejlesztése; önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények közüzemi díjainak térítése; kedvezményes utaztatási lehetőség; sportrendezvények közvetett támogatása. 6.3. Támogatásra vonatkozó alapelvek az önkormányzat fő alapelve, hogy nem fenntartója, működtetője a városi sportszervezeteknek, hanem külső támogatóként segíti működésüket, tevékenységüket; a Képviselőtestület a város költségvetésének elfogadása alkalmával határozza meg az éves sportcélú feladatokra fordítható főösszeget, az egyes tételek keretösszegeit, valamint az egyéb, közvetett sportkiadásokat (sportlétesítmények üzemeltetése, fejlesztése); az esetleges évközbeni változások (egyesületi, eredményességi stb.) az önkormányzati támogatás mértékét is megváltoztathatja, melyben átruházott hatáskörben a bizottság dönt; 6.4. Támogatási feltételek, szempontok Támogatásban csak olyan sportszervezetek részesülhetnek, amelyek az alábbi feltételeknek, szempontoknak megfelelnek. 6.4.1. A támogatás általános feltételei szerepelnek a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásában; a szükséges dokumentumok alapján évente regisztrálásra kerülnek a városi sportszervezetek nyilvántartásában, adatbankjában; nincs köztartásuk; a város közigazgatási határán belül működnek; önálló jogi személyiségű szervezetek; az önkormányzati támogatás felhasználására vonatkozóan számukra meghatározott elszámolási, beszámolási kötelezettségüknek határidőre eleget tettek; az egyesület szereplésével kapcsolatos botrányokozás, súlyos fegyelmi vétségek a támogatás azonnali visszavonásával jár. a támogatott egyesületekkel megállapodás formájában az önkormányzat szerződést köt. 6.4.2. Az önkormányzat által támogatott sportcélú közalapítvány: Kiskunhalas Város Sportjáért Közalapítvány: A közalapítvány fogadja be azokat a támogatásokat, melyek a városi sportélet fejlesztéséhez járulnak hozzá. Emellett támogat maga is több sportrendezvényt, eseményt. Kiemelt feladat, hogy a lakosság körében erőteljesebben kell népszerűsíteni az alapítvány adta lehetőségeket. 16

Mellékletek: 1. számú melléklet SWOT-analízis A SWOT-analízis Braim-stormingra épül, melynek alapjául a január 15-16-án megtartott fórumok szolgáltak. 1/a. melléklet: SWOT-analizis versenysport (élsport) ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Kiépített felmenő rendszerű versenyek Nem minden sportágban megoldott az utánpótlás kérdése, törekedni kell az általános iskolákban az utánpótlás-jellegű foglalkoztatások szorgalmazását. Az általános és középiskolai testnevelő tanárokkal kapcsolat felvétel. Az iskolákban a testnevelők egy része leterhelődik, a tornatermek, csarnokok egyébként is magas kihasználtsága megnő. Hagyományosan lebonyolított versenyek, programok Jó tanuló, jó sportoló gyerekek Kiskunhalason Sporttámogatás és elszámolások kiépített rendszere Ritka az új verseny, az új kezdeményezés. Gyenge a rendezvények szponzorációja A gyerekek körében kevésbé ismert a program, Kiskunhalason kevés a díj odaítélésének száma. Új kezdeményezés révén az egyesületektől nehezen behajtható az előző évi elszámolás és szakmai beszámoló. Szorgalmazni kell az új versenyek, programok létrehozását, lehetőség szerint külső szponzorok, vállalkozói tőke bevonásával. Törekedni kell az iskolákban a program szélesebb körben történő megismertetésére. Évente legalább 2 alkalommal fórum a városi sportvezetőkkel. Figyelembe kell venni a város költségvetését. A költségvetés nem bírja el az összes rendezvény támogatását, tehát súlyozottabban kell a pénzek odaítélését megvalósítani. Kiskunhalas Város Sportjáért kitüntetés odaítélése Kiskunhalas Város Sportjáért Közalapítvány működése Nagyobb publicitást kell adni a díj elnyerési feltételeinek. A sportszervezetek többsége nem tesz javaslatot a díj odaítélésére. Sok sportszervezet és vállalkozás még nem ismeri az Alapítvány adta lehetőségeket. Helyi írott és elektronikus médiákkal történő szorosabb együttműködés. A sportszervezetekkel történő szorosabb együttműködés lehetővé teszi a folyamatos információáramlást a szervezetek és az Önkormányzat között. Nagyobb publicitás a Kiskunhalasi Sportszervezetek és a sportok mellett megjelent vállalkozók, vállalkozások irányába. Az Ifjúsági, Informatikai és Sport Bizottságnak lényegesen több sportolóból kell dönteni a díj odaítéléséről. Sportesemények, rendezvények média támogatása, publicitása Sokszor a tájékoztatások egyoldalúak, a divatosabb sportágak több, a kevésbé ismertek kevesebb nyilvánosságot kapnak. A Városi Sportintézmény www.kiskunhalasisport.hu honlapján minden sportszervezet megjelentetheti az általa fontosnak tartott hírt, eredményt, vagy eseményt. Sportlétesítmények száma és állaga nem megfelelő. Törekedni kell a pályázati lehetőségek maximális kihasználására, valamint a vállalkozói tőke bevonására. Hagyományos és eredményes sportágak kiemelt támogatása (női kézilabda, atlétika, lovassport, torna, Az Önkormányzat a lehetőségeihez mérten támogatta és támogatja a kiemelkedő sporteredményekkel rendelkező egyesületeket. Ez Törekedni kell a sporttámogatások összegének megemelésére, igazságosabb odaítélésére. Az Önkormányzat a lehetőségeihez mérten továbbra is támogatja a sportot. A közvetlen és közvetett Amennyiben az Önkormányzat szélesebb körű elosztásra törekszik, megnöveli az éves odaítélhető összeg 17

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK labdarúgás utánpótlás) az összeg sokszor nem elegendő a megfelelő szintű támogatásra. A kevésbé ismert, de eredményes egyesületek nem, vagy nagyon minimális támogatást kapnak. támogatásokról minden évben elemzést kell készíteni. nagyságát. Kimagasló színvonalú lovas versenyek (nemzetközi versenyek, Világkupa forduló) megrendezése a Lovasbázis területén 18

1/b. melléklet: SWOT-analizis szabadidősport, tömegsport ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Nagyon kevés kimondottan szabadidős rendezvényt szervező sportegyesület működik Kiskunhalason, ezáltal kevés az olyan rendezvény, amely a lakosság igényeinek kielégítésére szolgál. Támogatni kell lehetőség szerint minden olyan kezdeményezést, amely a lakosság sportolási igényeit hivatott kielégíteni. A Zöldsport Klub és a Halasi Tenisz Club már hagyományosan több éve szervezi a programjait Kiskunhalason, amelyek népszerűek a lakosság körében. A két klub lehetőségei önmagában kevesek a városszintű megmozdulások lebonyolítására. Az Önkormányzatnak nagyobb mértékben kell támogatni az ilyen és ehhez hasonló szervezetek és programok létrejöttét. Nem megfelelő a kapcsolat a sportszervezetek és az Önkormányzat között. Az információ-áramlás gyenge, gyakran hiányzik. Nincs a sportszervezeteknek egy olyan érdekképviselete, amely kommunikációt folytathat az Önkormányzattal, vagy az Informatikai, Ifjúsági és Sportbizottsággal. Kevés olyan helyszín van Kiskunhalason, ahol a lakosság sportolhat. Nem megfelelő a szabadidősportban tevékenykedő sportolók, szakemberek városi szintű elismerése. A Sporttal Töltsd a Szabadidőd! Rendezvény látogatottsága nem megfelelő. Kevés az olyan szabadidős rendezvény, amely újszerű, tömegeket mozgat meg és halasi jellegű. Kiskunhalas Város Sportjáért Közalapítvány lehetőség szerint támogat minden olyan szabadidősport rendezvényt, melyre az egyesületek pályázatot nyújtanak be. Törekedni kell a Városi Sportintézményen keresztül az Önkormányzat és az egyesületek közötti kapcsolat harmonizálására, stabilizálására. Törekedni kell a Kiskunhalasi Sportegyesületek Tanácsának létrehozására, amelybe tagként a sportegyesületek delegálják az elnöküket és a város sporttal kapcsolatos kérdéseihez véleményezési, javaslat tevői jogkörrel hozzászólhatnak. Meg kell találni annak a lehetőségét, hogy az intézmények szabadtéri sportlétesítményeit a lakosság miként és milyen mértékben használhatja. Évente egy alkalommal lehetőség szerint elismerésben kell részesíteni a szabadidősportban, tömegsportban tevékenykedő sportolókat, edzőket. Nagyobb publicitást kell adni a programnak, lehetőség szerint a testnevelőkkel egyeztetve több gyereket kell bevonni a nyári programok lebonyolításakor. Meg kell találni a lehetőségét a szabadidősportban tevékenykedő egyesületetekkel közösen az új sportesemények létrehozására. A szabadidősportos rendezvények támogatása az Önkormányzatra plusz költségeket terhelhet. Az Informatikai, Ifjúsági és Sportbizottságnak több szempont alapján és több sportolóból, sportágból kell dönteni a díjazott személyről. 19

1/c. melléklet: SWOT-analizis diáksport ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Kiskunhalason működik a Városi Diáksport Bizottság Vannak kiemelkedő sportágak, (kézilabda, játékos sportvetélkedők, atlétika, torna, fitness) amelyek országos döntőkig jutnak. Magas szinten működik a Diákolimpiai versenyek rendszere A DSB. Nem önálló jogi személyű társaság, pályázatokat nem tud igénybe venni. Nem megfelelő a diáksportban dolgozó testnevelők, edzők éves szintű elismerése. A diáksport publicitása, kommunikációja gyenge Nem megfelelő a kommunikáció a DSE-DSKban tevékenykedő szakemberek között Sem a Sportintézménynek, sem a Sportbizottságnak nincs kellő információja az iskolákban szervezett sporteseményekről, programokról. Az iskolai DSE-DSK-n keresztül pályázhatnának a pályázati pénzeket elkülönítve. A Sportgálán 1 évben egy alkalommal a legkiemelkedőbb teljesítményt elérő DSE-DSKban tevékenykedő szakembert elismerésben kell részesíteni. A Városi Sportintézmény www.kiskunhalasisport.hu honlapján minden sportszervezet megjelentetheti az általa fontosnak tartott hírt, eredményt, vagy eseményt. Évente 1 alkalommal a Városi Sportintézmény szervezze meg a szakemberek találkozóját. A Városi Sportintézmény minden évben hasonlóan mint a sportegyesületektől kérje meg az iskoláktól az éves diáksport esemény versenynaptárát, amelyet a város éves versenynaptárába beillesztve felhasználhat. A befolyó összegeket elkülönítve kell kezelni, a DSE-DSK-nak kell az elszámolásokat végezni A verseny-szintű felkészítés miatt a diákok jelentős része kiszorul a tornatermek nem-verseny célra történő használatából. 20