Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása

Átírás

1 Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása Halmaj Község Képviselő-testülete a Halmaj Község ig szóló Sportkoncepcióját a melléklet szerint elfogadja. HALMAJ KÖZSÉGi ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA IG 1. BEVEZETÉS A SPORTKONCEPCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. Minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, csoport, egyén képes. Mindezt leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó - nem csak pénzügyi - támogatása révén érhetjük el. E témakörben folytatott kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a sport életünk elidegeníthetetlen része, amely támogatásra érdemes, támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére hatékony megoldásokat kínál. A mindenkori kormányzatnak, a gazdaság szereplőinek, irányítóinak, résztvevőinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a legfontosabb célkitűzése az, hogy a sport legyen mindenki szenvedélye! A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat az eredményekben előrelépést. Az elmúlt tíz-tizenöt évben kezdődött, s napjainkban is jól érzékelhető változások, az állam szerepvállalásának csökkenése, az állami tulajdonú, úgynevezett báziscégek megszűnése, tőkeerős szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben, így természetesen Halmajon is. Ezek a változások komolyan megrendítették azokat az intézményeket, mechanizmusokat, amelyek a sportot sajátos közintézményként tartották fenn a korábbi évtizedekben. A magyarországi sportfinanszírozás modellje, struktúrája jelenleg még eltér az Európai Unióban sikerrel alkalmazott modellektől. A közösségi sportfinanszírozás nálunk is - közel azonos mértékben - az állami és önkormányzati forrásokra épül, ugyanakkor a sportgazdaság szerepe és hozzájárulása még jelentősen elmarad például a szomszédos Ausztria - egyébként példaértékű - mintájától is. A sport működési mechanizmusainak eddigi jellemzői, történeti kialakulási folyamatai miatt a közvetítési jogdíjakból és a szerencsejáték-bevételekből befolyó összegek nem tudták jelentősebb mértékben kiváltani az állami szerepvállalást. A magántőkével történő együttműködési modellek önmagukban még nem tudják, lefedni a korábbi évtizedekben kialakult hiányosságokat, strukturális deformációkat. A jelenlegi finanszírozási modellben a még gyenge mecenatúra rendszere mellett a szponzorálás különböző variációi egyre nagyobb mértéket öltenek, de még mindig nem nyújtanak elegendően erős finanszírozási támaszt a versenysportoknak, látványsportoknak. A munkahelyi sport rendszerének rendszerváltozást követő összeomlásával nem szerveződött újjá - néhány modern kezdeményezéstől eltekintve - a munkahelyhez kötődő sporttevékenység, így sajnálatos módon a munkaadók csak nagyon ritkán és áttételesen vállaltak fel sporttámogatási funkciókat dolgozóik körében. A rendszerváltozást követően megszűnt a sport kivételezett szerepe (a sportkörökre is vonatkoznak az adó- és vámszabályok, a sportvállalkozásokra a gazdasági társaságokról szóló törvény, kötelező a megfelelő járulékokat fizetni, stb.). S míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nőttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra a szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai állami vállalatok, szövetkezetek jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így sporttámogató tevékenysége általában megszűnt. Az új cégek, letelepedett multik kevés kivételtől eltekintve nem mutattak hajlandóságot a

2 testkultúra szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt évben rendkívül jelentős veszteségeket szenvedett. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mindezzel pedig egy községnek élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a község sportéletében. A cél, hogy tájékoztatást adjon a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről, szabályozza a legfontosabb tennivalókat, meghatározza a sportágazatban kötelezően és önként vállalt feladatokat 2. A SPORTKONCEPCIÓ ALAPELVEI Halmaj Község Önkormányzata figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára működési területén: 2.1 (a) (b) (c) (d) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról; fenntartja, működteti, és szükség szerint fejleszti a tulajdonát képező sportlétesítményeket; biztosítja az önkormányzati iskolájában folyó sporttevékenység beleértve az iskolai sportkörök (diáksport körök), valamint diáksport egyesületek tevékenységét is működési feltételeit; célkitűzéseivel összhangban támogatja a helyi sportszervezeteket. 2.2 Halmaj Község Képviselő-testülete a községi sportkoncepció megalkotása során összhangban az Európai Sport Chartával és a Nemzeti Sportstratégiával alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt, a sportról szóló évi I. törvényt. 2.3 A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, a kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági életéhez. 2.4 A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvető joga. 2.5 A testi nevelésnek mint pozitív társadalomformáló eszköznek megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztják alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciói: - az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; - jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; - a közösségi együttélésnek, a településünkhöz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; - a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; - elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; - kulcsszerepet vállal a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; - pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; - fontos szerepet tölt be Halmaj hírnevének növelésében, jelentős hatása van a település marketing területén. 2.6 A testnevelés és a sport részterületei az óvodai testneveléstől a felnőtt versenysportig egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére.

3 2.7 Az Önkormányzat az általa támogatott területeken folyó munkát folyamatosan kontrollálja, a sport támogatására adott pénzek felhasználását ellenőrzi. 2.8 Az önszerveződés és a demokratizmus a sportélet lényegi sajátja. 3. ALAPFELADATOK, PRIORITÁSOK Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt és a sportról szóló évi I. törvényben, a helyi önkormányzatra vonatkozó feladatokat. 1. Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a községi sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat). 2. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat). 3. Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A községi költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák, játszóterek karbantartására, fejlesztésére. 4. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot, valamint a szabadidősportot kell állítani. b.) a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, versenysport épülhet. c.) Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő) sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő programok, illetve létesítmények biztosításával történhet meg. d.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. e.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés keretein belül történik. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a halmaji sportkörök nagy többségében mindenekelőtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-

4 nevelő munka folyik, mind emellett támogatjuk a senior korú, volt sportolók sportolási lehetőségét. f.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni, melyeket a Képviselő-testület a Pályázati kiírásban határoz meg. A községben élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport számára. 5. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Halmaj társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvértelepülési kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására. Községünk sportéletének működése érdekében az önkormányzatnak a polgármestere szakmailag koordinálja az alábbi feladatokat: a.) versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése; b.) községi sportnaptár készítése az éves versenynaptár, szabadidősport-, tömegsport-naptár alapján; c.) közreműködés az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben. 4. ÖNKORMÁNYZATI SPORTIGAZGATÁS SPORTSZABÁLYOZÁS Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: Halmaj Község Képviselő-testülete munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), a hozott határozatok végrehajtása; Sportfejlesztési és sportfinanszírozási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése; Közreműködés a községi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése; Sportlétesítmények működésének szakmai felügyelete; Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel; Az éves esemény naptárak (diáksport-, szabadidősport-, versenysportnaptár) összeállításának koordinálása Az önkormányzati támogatások célirányos felhasználásának ellenőrzése; Közreműködés a gyermek- és ifjúsági sport (diáksport, utánpótlás-nevelés), a helyi versenysport, a szabadidősport feltételeinek biztosításában; Közreműködés a községi nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében; A sportszakemberek továbbképzésének segítése; A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a községi kistérség, megyei, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel; Sportlétesítmények 5. A SPORT TERÜLETEI

5 Az Önkormányzat biztosítja a tulajdonát képező sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának pénzügyi forrásait (felújítási terv szerint). Az Önkormányzat felújítási tervet, az intézmények vezetői üzemeltetési, fenntartási tervet készítenek. Az Önkormányzat folyamatosan karbantartja a játszótereket, köztéri sportlétesítményeket. A Község törekszik a divatos szabadidősportágak gyakorlási feltételeinek megteremtésére. A Község törekszik arra, hogy a saját tulajdonát képező oktatási intézmény tornaterme a fogyatékos és egészségkárosodott sportolók részére is megközelíthetővé váljanak. A felújítások, üzemeltetések, új sportlétesítmények építése érdekében minél több központi pályázati lehetőséggel kíván élni. A község a tulajdonát képező sportlétesítményét térítési díj megfizetése nélkül vehetik igénybe az alapfokú diákbajnokságokon résztvevő csapatok az elkészített versenynaptár alapján. Sportlétesítmények használata a) A Községi Sporttelep üzemeltetése A Községi Sporttelep fenntartására, működtetésére éves tervet kell készítenie a községi sporttal megbízott felelősével az éves költségvetés elfogadásáig. b) A tornaterem kezelésével az Önkormányzat továbbra is a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvodát bízza meg. A felhasznált órákat az Önkormányzat finanszírozza. - A község óvodásai és iskolásai heti kétszer két órában, délután térítés nélkül vehetik igénybe, az intézménnyel egyeztetve az Iskolai Tornatermet. - A Diáksport által szervezett és a diáksport versenynaptárban szereplő versenyek esetében, az intézménnyel egyeztetve, térítés nélkül vehetik igénybe. - Az Önkormányzat a tornatermet az Önkormányzat által támogatott sportegyesületek által történő használatára évente legfeljebb 50 óra használatot kedvezményes áron biztosít. A tornaterem használatának bérleti díjáról a Képviselő-testület határozatban dönt, és a kedvezmény összegét megfizeti az intézmény részére. - Egyéb felhasználás esetén bérleti díj ellenében vehető igénybe. Gyermek- és ifjúsági sport Fő feladatok: a.) Iskolai testnevelés és diáksport: Az előrelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelműen az, hogy az oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegőrzést, a testnevelést, prioritásként fogalmazta meg;

6 Halmaj Község Önkormányzata a diáksport hatékony működéséhez támogatást biztosít a sportfinanszírozási rendszerben rögzítettek alapján; Az önkormányzat biztosítja a tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét; Az önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl a saját tulajdonában lévő sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel, intézményekkel történő egyeztetéssel; Az általános iskola 2. és 4. osztályos tanulói számára szervezze meg az úszásoktatást. Az úszásoktatás megszervezése legyen az iskola vezetőjének, testnevelőinek kötelező feladata, melyet a sportreferens segít. Az iskola szervezzen évente továbbra is sportnapot. Kerüljön programba minél több szabadidős sportág. Az Iskolai Sportkör minden második tanév végén adjon tájékoztatást munkájáról az Önkormányzatnak. b.) Utánpótlás-nevelés: Versenysport Az iskolai és diáksport versenyrendszerének szélesítésével biztosítható a kiválasztás hatékonysága; A Halmajon hagyományos sportágakban meghirdetett országos fejlesztési programokhoz, az új sportiskolai rendszerhez lehetőség szerint csatlakozni kell; Az egyesületeknek világos, támogatható fejlesztési stratégiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy az önkormányzattal közösen, hosszútávon biztosítani lehessen a minőségi munkát; Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények bérleti díj megfizetése nélküli (a városi diáksport versenynaptárban szereplő versenyek esetében), illetve kedvezményes használati lehetősége (sportegyesületek esetében); Az utánpótlás-nevelés önkormányzati támogatásának szempontjait a sportfinanszírozási rendszer tartalmazza. Fő feladatok: A község sportértékeinek megőrzése a sportszervezetek költségvetési támogatásával a sportfinanszírozási rendszerben megfogalmazottak szerint; - A községben elterjedő és eredményesen működő sportágakat az önkormányzat továbbra is támogatni kívánja. A felnőtt versenysport anyagi támogatását nem tekinti alapfeladatának, de sportpolitikai elveket szem előtt tartva működésüket anyagilag is segíti. - A támogatási keret felosztásáról a Képviselő-testület dönt. - A sportegyesületi utánpótlás nevelést és az iskolai sportkörökben folyó minőségi felkészítést szükséges összehangolni. A tehetséges fiatalok sportkarrierjét egyengetni kell, ez önkormányzati alapfeladat. - Az önkormányzati támogatás mértékét a szervezet sportolóinak létszáma, az utánpótlás-nevelés terén végzett tevékenysége, az utánpótlás-nevelés színvonala, mind mennyiségi (rendszeresen sportolók száma), mind minőségi (elért versenysport eredmények), valamint a vállalt önerő mértéke alapján kell megállapítani. - Az elvárt önerő mértéke az éves működési kiadások 30 %-a. - A támogatási rendszerbe belépő új egyesület esetében minimum egy év működés szükséges.

7 - A pályázatban meg kell határozni az utánpótlás-nevelésre fordítandó részt. Szabadidősport (lakossági sport) sport rekreáció Fő feladatok: Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a sok embert rendszeresen megmozgató a szabadidősport-programok meghirdetése, szervezése, lebonyolítása. Minden év elején szabadidősport eseménynaptárt kell készíteni, s ezt a lakosság tudomására kell hozni. A nagyobb résztvevői létszámot felvonultató, községmarketing szempontjából is jelentős rendezvények lehetőség szerinti anyagi, erkölcsi, szakmai segítése. Az önkormányzat a támogatás módját a Sportfinanszírozási rendszer keretein belül határozza meg. A szabadidősport segítésének leghatékonyabb módjaként az önkormányzat minél több sportlétesítményt tartson fenn. A községben megrendezendő szabadidősport-rendezvények propagálása. Fő feladatok: Fogyatékkal élők sportja A fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit bővíteni a rendelkezésre álló sportlétesítmények kedvezményes (lehetőség szerint ingyenes) használatba adásával, újabb és újabb sportolási lehetőségek (versenyek, tömegsportrendezvények szervezése) megteremtésével. A sportlétesítmények, tornatermek akadálymentesítése. A községi eseménynaptárba be kell építeni a fogyatékkal élők sportrendezvényeit is. 6. ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁSI RENDSZER Az önkormányzat a sport támogatására fordítandó összeget az éves költségvetésében határozza meg. Halmaj Község Képviselő-testülete kifejezi azon szándékát, hogy az önkormányzati sportfinanszírozáson belül az iskolai testnevelésre és diáksportra, az utánpótlás-nevelésre, a szabadidősportra és a tömegsportra, valamint a sportlétesítmények, közterületi sportpályák fejlesztésére szánt összegek arányát növelni kell Alapvető értékek, meghatározások Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, és azok következetes betartása határozzák meg. A testkultúra támogatása területén az önkormányzat nem fenntartóként, hanem támogatóként járul hozzá a sportszervezetek működéséhez. 7.2 Az önkormányzati sporttámogatás általános formái a) közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet, intézmény, sportoló részére; b) önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra; c) sportpályák karbantartása, fejlesztése, az önkormányzat illetékességébe tartozó közterületek kedvezményes használatának biztosítása sportrendezvényekhez; d) szervezési, irányítási feladatok elvégzése, azokban közvetlen együttműködés a sportszervezetekkel.

8 A finanszírozás alapelvei prioritások az önkormányzati sporttámogatásban Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, valamint közterületeken lévő sportpályák fejlesztése melyek alapfeltételeit jelentik a gyermek- és ifjúsági sportnak csakúgy, mint a verseny- és szabadidősportnak. A gyermek- és ifjúsági sport (iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés) feltételeinek megteremtése, fejlesztése, kiemelt támogatása. A mindennapos testedzés, a diáksport feltételeinek megteremtése, az iskolai diáksport műhelyek eredményességi, részvételi és létesítmény-használati támogatása. A szabadidősport létesítmény-feltételeinek megteremtése, tömegeket megmozgató rendezvények támogatása. Az sportegyesületek utánpótlás-nevelő munkájának támogatása és a versenysport, élsport működési célú támogatása. A támogatás szempontjai: A sportág költségigénye, alapsportág jellege; Az egyesület (szakosztály) országos szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye; Rendszeresen sportolók, versenyzők (ebből igazolt versenyzők), egyesületi tagok száma; A sportszervezet megfelelő végzettségű szakembergárdával rendelkezik; Az elvárt önerő mértéke az éves működési kiadások 30 %-a; Községmarketing szempontjából a sportág, sportszervezet eredményes szereplése, népszerűsége, nézettsége, Halmaj Község hírnevének öregbítése, terjesztése; Rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetőség a lakosok számára, ezáltal program a szabadidő hasznos eltöltésére; A bajnoki rendszerben és a sportági versenyeken elért eredmények; Utánpótláskorú sportolók létszáma; A sportág utánpótlásbázisa széleskörű, kiépült és biztonságosan működő; A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói Önkormányzati támogatást csak jogszerűen működő sportszervezet kaphat. Az a sportszervezet, amely nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, önkormányzati támogatásban nem részesülhet. Azt a sportszervezetet, amely valótlan adatokat szolgáltat, 1-3 évig terjedő időszakra fel kell függeszteni a támogatási rendszerből. Az a sportszervezet, amelynek köztartozása van, nem számolt el vagy határidőig nem nyújtotta be elszámolását, nem részesülhet önkormányzati támogatásban. Az önkormányzati támogatás max. 30%-a fordítható személyi jellegű kiadásokra. Halmaj Község Önkormányzata és a támogatott sportszervezet támogatói szerződést kötnek. A sportszervezetek a támogatási összeg és az önerő felhasználásáról félévente (január 20. és július 20.) kötelesek tételes, számlákkal igazolt elszámolást adni a Képviselő-testület felé.

9 Az újonnan alakult sportkörök a törvényes bejegyzést követő egy év elteltétől kezdődően részesülhetnek önkormányzati támogatásban. A sportszervezetek az alábbi célokra kaphatnak önkormányzati támogatást: - edzői bérekkel kapcsolatos kiadásokra; - játékvezetői-, versenybírói díjakkal kapcsolatos kiadásokra; - terembérletre; - sportolók utazási- szállás- és étkezési költségeire (edzőtáborozásra) (Az étkezési költség az önkormányzati támogatásnak legfeljebb 20%-a lehet); - sportorvosi költségekre; - sportszerek, sportfelszerelések vásárlására; - postai költségekre; - sportszakemberek továbbképzésére; - a sporttevékenységgel közvetlenül összefüggő reklám- és propaganda kiadásokra; - nevezési díjakra, átigazolási díjakra, versenyengedélyekre, játékengedélyekre; - sportszövetségi tagdíjakra; - pályahitelesítési díjakra. Iskolai testnevelés és diáksport A diákolimpiákon és az egyéb korosztályos bajnokságokon kiemelkedően szereplő egyéni versenyzők, illetve csapatok tagjainak, valamint az őket felkészítő testnevelők, edzők jutalmazása, melyre Halmaj Napok keretében a Képviselő-testület javaslatára kerül sor. Szabadidősport (tömegsport) sport rekreáció Halmaj Község a szabadidősportot (lakossági sportot) programok szervezésével, rendezvények támogatásával és létesítmények biztosításával tudja hatékonyan támogatni. Határidő: azonnal Felelős: polgármester