MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

Hasonló dokumentumok
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

Környezetgazdaságtan alapjai

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

A meteorológia tárgya, a légkör. Bozó László egyetemi tanár, BCE Kertészettudományi Kar

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

óra C

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II.

: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat


Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Dr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

Környezeti klimatológia

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

A felhőzet megfigyelése

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

Légköri termodinamika

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A légkör mint erőforrás és kockázat

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Sugárzásos hőtranszport

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Általános klimatológia gyakorlat

ÉGHAJLATTAN. Cziráki László 2014.

tele és vertikális szerkezete Készítette: Breuer Hajnalka

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

nyezők (melyek befolyásolják a leérkező sugárzás mennyiségét) tele, vertikális szerkezete BARTHOLY JUDIT

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Klíma-komfort elmélet

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

A monszun szél és éghajlat

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: október 20, december 8 Javítási lehetőség: január Ajánlott irodalom:

Időjárási ismeretek 9. osztály. Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

ÉGHAJLATTAN. Az éghajlat. Dr. Lakotár Katalin

tele és vertikális szerkezete, nyezők

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ

Sugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe Prekambrium. Oktatási segédanyag

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

Épületfizika: Hő és páratechnikai tervezés alapjai Április 9. Dr. Bakonyi Dániel

Szabadentalpia nyomásfüggése

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik

Levegő- és vízvédelem

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 4

Osztályozóvizsga követelményei

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Változó éghajlat, szélsőségek

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

LÉGKÖRTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1.

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE

A légkör anyaga és szerkezete

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Átírás:

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István WIND ENGINEERING Balczó Márton, 2007 1

WIND ENGINEERING RáczNorbert, 2007 Balogh Miklós, 2007 A LÉGKÖR KIALAKULÁSA Föld kialakulása ~ 4,6 milliárd éve Ősbolygó légköre: H 2, He, CH 4, NH 3, H 2 O, H 2 S Kémiai reakció a Föld szilárd alkotóelemeivel, disszipáció, elsődleges atmoszféra eltűnt (szél) METEOSAT-műholdkép a Földről 1994.július 23. Másodlagos atmoszféra: vulkáni gázok+vízgőz (CO 2, H 2 O, S, H 2, N 2 ) Vékony réteg a felszín felett Hosszúhullámú sugárzás elnyelése Hőmérséklet emelkedése (3,5-3,6 milliárd éve 0 ºC) Vízgőztartalom emelkedése» víz körforgása» ősóceánok kialakulása Első puhatestűek megjelenése ~ 1 milliárd éve UV akadálytalanul jut el a vízfelszínre» élet ~10 m mélyen (elegendő fény) Fotószintetizáló élőlények anyagcseréje révén O 2 feldúsulás» szárazföldi élet UV sugárzás O 2»O 3» ózonpajzs kialakulása EUMETSAT-felvétel, www.met.hu 2

AZ ATMOSZFÉRA SZERKEZETE ÉS JELLEMZŐI I. (ISA, ICAO) Tömege: M A =5,19 10 15 t (M F =5,98 10 21 t ) 50%-a 5,5 km alatt; 99%-a 30 km alatt ICAO Standard Atmosphere jellemzői 45 szélességre Átlagos tengerszinti légnyomás: p 0 = 1013.25 mbar Eddig mért max/min: p max = 1079mb, p min = 877 mb Hőmérsékleti gradiens a troposzférában: -0,0065 K/m Léghőmérséklet tengerszinten: 15 C (288,15K) Közepes molekulasúly: 28,9644 kg/mol Sűrűség a tengerszinten: 1,225 kg/m 3 Univerzális gázállandó: 8314,32 J/mol K Homoszféra ~90 km magasságig, levegő összetétele azonos Heteroszféra >90 km gázok molekulasúly szerint rendeződnek AZ ATMOSZFÉRA SZERKEZETE ÉS JELLEMZŐI II. (ISA) 3

SZFÉRÁK JELLEMZÉSE Troposzféra Trópusokon 16-18 km, sarkkörön ~10 km, Időjárási jelenségek, üvegházhatás Atmoszféra tömegének ~80%-a Tropopauza (1-2 km vastag) Sztratoszféra Hőmérséklet ~ 20 km-ig állandó felette emelkedés két lépcsőben, Ozonoszféra 20 km felett, maximum 20-30 km Sztartopauza (48-50 km) Mezoszféra Izotermia majd csökkenés, minimum ~180K 79-80 km magasságban Mezopauza (78-80 km) Termoszféra (Ionoszféra) Izotermia majd rohamos növekedés, 220K ~100 km magasságban, Nap erősen ionizálja az itt található gázokat, Sarki fény, Nemzetközi Űrállomás Termopauza Exoszféra Felső határa ~10000 km, hőmérséklete ~ 1000 ºC LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE Összetevő Térfogat % ppm Tartózkodási idő Állandó összetevők N 2 O 2 Ar Ne He Kr Xe 78,084 20,946 0,934 18,18 5,24 1,14 0,087 10 6 év 5 10 3 év Változó összetevők CO 2 CH 4 H 2 N 2 O O 3 354 2 0,5 0,31 0,04 15 év 4 év 6,5 év 8 év ~2 év Erősen változó összetevők CO H 2 O (vízgőz) NO 2 NH 3 SO 2 H2 S 0-4 0-0,05 0-0,003 0-0,02 0-0,002 0-0,003 ~0,3 év (100 nap) 10-14 nap ~6 nap ~7 nap ~4 nap ~2 nap 4

IDŐ, IDŐJÁRÁS, ÉGHAJLAT Idő: a levegő pillanatnyi fizikai állapota (az állapotjelzők - légnyomás, hőmérséklet, mozgási viszonyok, nedvességtartalom, felhőzet, csapadék stb. - pillanatnyi értéke) Időjárás: e paraméterek időbeli alakulása Éghajlat: adott hely lehetséges időjárásainak rendszere. Növekvő időlépték. A mérnöki szemléletben mindhárom lépték szerepet kap. KAPCSOLAT MÁS SZFÉRÁKKAL HIDROSZFÉRA KRIOSZFÉRA Folyékony halmazállapotú vizek Hó és jégtakaró ATMOSZFÉRA LITOSZFÉRA BIOSZFÉRA Kontinensek és szigetek Földi vegetáció, kontinentális fauna, óceánok faunája és flórája + EMBER 5

KÖLCSÖNHATÁS A SZFÉRÁK KÖZT I. HIDROSZFÉRA <> ATMOSZFÉRA: HŐÁTADÁS: hidroszféra: nagy hőkapacitás hőmérsékletszabályzás az atmoszférában ANYAGÁTADÁS:hidroszféra + atmoszféra: víz-körfolyamat (párolgás, kondenzáció, csapadékképződés, elfolyás). Óceánok: kondenzációs magvak forrásai. Csapadék: az óceáni sókoncentráció befolyásolója. IMPULZUSÁTADÁS: a tengeráramlásokat többek között az állandó jellegű szélrendszerek tartják fenn KRIOSZFÉRA <> ATMOSZFÉRA: HŐÁTADÁS: krioszféra: fokozott EM-sugárzás-visszaverő és igen alacsony hővezető képesség - az atmoszféra termodinamikai folyamatait befolyásolja a levegő erős lehűlése a jég- és hófelszínek felett: stabilizáló (áramlást mérséklő) tényező KÖLCSÖNHATÁS A SZFÉRÁK KÖZT II. LITOSZFÉRA <> ATMOSZFÉRA: HŐÁTADÁS: litoszféra: mozaikszerűen változatos hőelnyelő és EM-sugárzás-visszaverő képesség, eltérő talajnedvességi viszonyok - egyenetlen energetikai viszonyok (egyenetlen melegedés) - mikroklimatikus folyamatok kialakítása - légmozgások forrásai ANYAGÁTADÁS: pl. vulkáni tevékenység: CO2, aeroszol, gázok: üvegházhatás módosítása, kondenzációs magvak (csapadék). Csapadék visszajutása a litoszférára. IMPULZUSÁTADÁS: mechanikai turbulencia a légmozgásban; energia-disszipáció. Szélerózió. BIOSZFÉRA <> ATMOSZFÉRA: bioszféra: módosítja a felszín érdességét, visszaverő képességét, párologtató képességét, hőkapacitását, a csapadék elfolyását. Hatást gyakorol a CO2- mérlegre és az oxigén-körfolyamatra. Alakítója és szenvedő részese a klímának. ANTROPOGÉN HATÁSOK (állattartás, növénytermesztés, erdőirtás, erdősítés, urbanizáció, iparosodás - légszennyezés). 6