FotóSuli Minden, amit a digitális fotózásról tudni érdemes!

FotóSuli Minden, amit a digitális fotózásról tudni érdemes! A digitális fotózás Készítette: Gyöngyösi Tibor okl. mozgóképkultúra és médiaismeret tanár Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kiskunmajsa 2013. augusztus 14. Felhasznált irodalom: Haulik Áron, Mayer Dömötör, Szlanka Viktor: Extreme Fotósuli, Extreme Digital 2007. Budapest DIGITÁLIS fotózás 1. A fényképezés technikai alapjai, 2. A digitális fényképezőgépek típusai, 3. A digitális technika, 4. Objektívek, 5. Kompozíció I., 6. Riportfotózás, 7. Riportfotózás II., 8. Kompozíció II., 9. Műtermi fotózás 1

1. A fényképezés technikai alapjai: FÉNY A fény az elektromágneses sugárzásnak a látható tartománya. Az ember által érzékelt színtartományt leírhatjuk három alapszínnel. Ezek a vörös, a kék és a zöld. Ha mindegyikük hasonló mennyiségben van jelen, akkor a fényt fehérnek látjuk, ha egyikük sincs jelen akkor sötétnek (feketének) érzékeljük. Az alapszíneket különböző arányban keverve különböző színeket és árnyalatokat kapunk. A fehér szín maghatározása nehéz feladat, merthogy az ember alkalmazkodóképessége által képes fehéret látni a gyertya sárgás vagy a neonlámpa zöldes színezetű megvilágításában is. 1. A fényképezés technikai alapjai: FÉNY A fénynek azt a tulajdonságát, hogy a látható tartományban milyen spektrumban sugároz, a színhőmérséklet határozza meg. A színhőmérséklet mérőszáma a Kelvin, jele K. A fényforrások kisugárzási energiája változó! A műfény vörösebb, a napfény és a vakufény átlagos spektrumú, míg a hóborította tájak inkább a kék tartományban sugároznak. 2

1. A fényképezés technikai alapjai: BLENDE Az objektívek lencserendszerébe fényrekeszt, más néven blendét építettek a gyártók. A blendeszerkezettel az objektíven áthaladó fény mennyisége szabályozható. A blendenyíláson áthaladó fény mennyiségének a szabályozása az expozíciós érték meghatározásának az egyik fő eleme. A blenderendszer a legtöbb esetben apró lemezekből és egy mozgatórendszerből épül fel. A blendenyílás méretét rekeszszámok jelölik a digitális fényképezőgépeken. 1. A fényképezés technikai alapjai: ZÁRSEBESSÉG A zársebesség a fényképezőgépbe vagy az objektívbe épített zárszerkezet által meghatározott idő, melynek során az objektíven áthaladó fény a fényérzékeny hordozót (CCD) éri. Mértékegysége a másodperc, jele: s (secundum). A kisebb gépekben két egymást fedő kis lemezzel zárják el a fény útját. A nagyobb gépeknél (tükörreflexes) ugyanezt a munkát egy mechanikusan lényegesen bonyolultabb szerkezet végzi el. A manuális állítási lehetőséggel (M) rendelkező digitális fényképezőgépeken magunk is beállíthatjuk a zársebességet. Szabvány értékek: 30, 15, 8, 4, 2, 1, ½, ¼, 1/8, 1/15, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000, 1/2000 s. 3

1. A fényképezés technikai alapjai: A ZÁRSEBESSÉG és BLENDE összefüggése A szabvány zársebesség értékek és a blendeértékek 1 fényérték (Fé) léptékben követik egymást. Ebből következően, ha a fényviszonyoknak megfelelő helyes mért értékhez képest egy szabvány blendeértékkel szűkítjük vagy nyújtjuk a rekeszt, akkor a szabvány zársebességet ennek megfelelően hosszabbra vagy rövidebbre kell állítanunk. Az expozíció e két komponense állandó összefüggésben van egymással! A digitális gépekben az expozíciónak van egy harmadik, változtatható összetevője is, az érzékenység - ISO érték. 1. A fényképezés technikai alapjai: A ZÁRSEBESSÉG és BLENDE összefüggése Egy adott fotográfiai helyzetben a gép automatikája által ajánlott expozíciós érték a következő: a blendenyílás f/8, a zársebesség értéke 1/125 s. Mozgó gépjármű fotózása esetén ez nem lesz megfelelő beállítás, mert mosott lesz a jármű. Bemozdulásmentes kép készítésénél a zársebességet 1/500 s-ra kell állítanunk, viszont a blendeértéket is változtatni kell f/4-re, mert alulexponált (sötétebb) lesz a kép. Nyitnunk kell a blendén két fényértéket. 4

1. A fényképezés technikai alapjai: MÉLYSÉGÉLESSÉG A mélységélesség a téma (tárgysík) előtt és mögött elhelyezkedő éles képhelyek tartománya. A mélységélesség mértékét a blendenyíláson kívül az objektív gyújtótávolsága határozza meg. A mélységélesség határai a blendenyílás szűkítésével (blendézéssel) egyre jobban távolodnak egymástól, azaz a mélységélesség nagyobb lesz. 1. A fényképezés technikai alapjai: MÉLYSÉGÉLESSÉG A gyújtótávolság növelésével a mélységélesség határai egyre közelebb kerülnek egymáshoz, azaz minél hosszabb gyújtótávolságú objektívet használunk, annál kisebb lesz a felvétel mélységélessége. 5

Köszönöm a figyelmet! 2. A digitális fényképezőgépek típusai: Gyakori hiba, hogy felbontás alapján választunk fényképezőgépet, mondván minél több, annál jobb! Ez egyáltalán nem igaz! Vásárlás előtt inkább olyan szempontokat vegyünk figyelembe, mint milyen feladathoz kell a gép, mit akarunk vele fotózni, milyen fotótudással rendelkezünk, ár/érték arány, távlati tervek a fotózással kapcsolatban. 6

2. A digitális fényképezőgépek típusai: Kompakt digitális fényképezőgép Ide soroljuk az összes doboz formájú tenyérgépet, amelyeknek legfontosabb tulajdonságuk, hogy kicsik, könnyűek és egyszerűen kezelhetők. A kompakt gépek objektívje nem cserélhető, egybe van építve a vázzal és benne található a zárszerkezet. A keresőjük az objektívtől független, ezért a látott és a kész kép között különbségek lehetnek. Full automata, tehát amatőrként is lehet velük extra képeket készíteni. 2. A digitális fényképezőgépek típusai: BRIDGE gépek Bridge gépek ma többnyire azokat a gépeket nevezzük, amelyek a kompakt gépek egyszerű kezelhetősége mellett komoly kézi beállításokkal is rendelkeznek, optikai és elektronikai minőségben az átlagosnál magasabb kategóriát képviselnek. Valós elektronikus keresővel rendelkeznek, kiküszöbölve a kompakt kamerák képelcsúszás hibáit. Olyan amatőrök használják, akik tisztában vannak a fotózás alapszabályaival és nyitottak a manuális funkciók kipróbálására. 7

2. A digitális fényképezőgépek típusai: Cserélhető objektíves tükörreflexes gépek Ide soroljuk mindazon gépeket, amelyeknek a keresőjében egy tükör segítségével az objektíven keresztül látjuk a képet, és objektívjük cserélhető, vagyis a feladathoz és körülményekhez leginkább megfelelő, külön speciális lencsékkel készíthetők el az egyes képek. A szaknyelv DSLR készülékeknek hívja ezeket a gépeket - Digital Single Lens Reflex Camera. 2. A digitális fényképezőgépek típusai: Cserélhető objektíves tükörreflexes gépek A kategórián belül hatalmas eltérések vannak, azonban általánosságban elmondható, hogy ilyen gépet a komoly fotós tudással rendelkező profik és olyan elszánt amatőrök használnak, akik nem riadnak meg az ilyen rendszerekre jellemző többletköltségektől, időt és fáradságot nem sajnálnak egy jó kép elkészítéséhez. A teljes automatika mellett az összes beállítás manuálisan módosítható. 8

2. A digitális fényképezőgépek típusai: MILC Ez a kategória két-három éve került a piacra (2010), egyelőre a bridge-gépek konkurenseként, de egyre inkább a DSLR-piacot támadva. A koncepció az, hogy a DSLR gépek minden jó tulajdonságát megtartják (így a nagy érzékelőt, a kezelőgombokat, a cserélhető objektíveket), de a drága, sérülékeny, nehéz és nagy helyet foglaló tükörrendszert elektronikus keresőre cserélik. Ez ma még egyértelmű kompromisszum a fényképezőgép kezelésében, viszont a végső kép minőségét nem érinti; a gépet pedig kisebbé, könnyebbé, olcsóbbá, hordozhatóbbá teszi. Itt is nyilvánvaló, hogy az elektronikus keresők minőségének további javulásával egyre több fotós hajlik majd erre a kompromisszumra. (képünkön egy MILC gép látható a hasonló teljesítményű DSLR mellett) Köszönöm a figyelmet! 9

3. A digitális technika Az ősi barlangrajzokon is felfedezhetőek már az emberiség azóta sem szűnő vágyának eredményei, hogy a képi világot valahogyan ábrázolja, a saját látásmódja szerint másoknak bemutassa. A fényképezés 200 éves történelme során az embereket talán még sosem hozta lázba az alkotás öröme úgy, mint napjainkban. Az a tény, hogy az elkészített kép azonnal, jó minőségben megjeleníthető egy megfizethető árú eszközzel, teljesen újrafogalmazta a fotográfia elméletét. 3. A digitális technika Míg 1996-ban a világon összesen 1,2 millió digitális kamerát adtak el, ez a szám 2005-ben 70 millió volt! 10

3. A digitális technika Képérzékelő CCD vagy CMOS A digitális fényképezőgépekben a filmkocka helyett egy fényérzékeny, digitális képérzékelő lapka található. Ez érzékeli az objektíven át a gépbe jutó fénymennyiséget, ezt az információt elemi képpontok (pixelek) szerint továbbítja feldolgozásra. CCD: magasabb érzékenység, jobb színvisszaadás nagyobb a fogyasztása és drágább az előállítása. CMOS: gazdaságosabb előállítás, csaknem azonos paraméterekkel népszerűbb. 3. A digitális technika Képérzékelő CCD vagy CMOS A képérzékelő maga nem érzékeli a színeket, ezért egy szűrőrács helyezkedik el az érzékelő lapok előtt. A Bayer-féle elrendezés a legelterjedtebb. Itt a szűrőrács a képpontok felett helyezkedik el, ennek következtében minden egyes képpont monokróm színinformációt kap. A készülék processzora számítja ki az egymás melletti különböző monokróm színinformációkkal rendelkező képpontok viszonyából a képpontok valós színét. Szuper CCD - FUJI 11

3. A digitális technika Képfeldolgozás A képérzékelő egyes pixelei által rögzített adatok egy nagy, nyers adathalmazba kerülnek, ezt hívjuk RAW formátumnak, ennek gyártóspecifikus szabványai szinte minden géptípusnál eltérőek. Ezt a formátumot a fényképezőgépek beépített képfeldolgozó szoftvere alakítja át mindenki által olvasható, eredetileg JPEG ill. TIFF formátummá, majd menti a memóriakártyára. A képérzékelő nyers adatainak feldolgozása fontos folyamat, hisz ha az objektív megfelelő minőségű képet rajzol az érzékelőre, az érzékelő azt a megfelelő felbontásban és valósághű színekkel képes digitális jelekké alakítani, akkor már csak az átalakító szoftveren múlik a végeredmény minősége. 3. A digitális technika Memóriakártyák A digitális fényképezésben a fényképet egy kis memórialapkára mentjük. Ez a lapka vagy kártya kevésbé sérülékeny, sokkal nagyobb kapacitású, mint analóg elődje, kisebb és nem fényérzékeny. Mindezen tulajdonságok ideális eszközzé tették arra, hogy helyettesítse a filmtekercset. A memóriakártya behelyezése és kivétele a készülék kikapcsolt állapotában történjen! Ellenkező esetben adatvesztéssel, vagy rosszabb esetben a kártya meghibásodásával kell számolnunk! A kártya behelyezésekor ügyeljünk a helyes irányra, ezt jelekkel segítik a gyártók. Amennyiben RAW formátumban dolgozunk, vagy HD felbontású videót készítünk érdemes a nagy írási sebességű kártyákat használni! 12

3. A digitális technika Fehéregyensúly A fehéregyensúly (white balance) kimondottan digitális képrögzítésre vonatkozóan új elnevezésként jelent meg a fényképezésben, de voltaképpen a színhőmérséklet fogalmát takarja. A digitális fényképezés ellenben az analóg képrögzítéssel lehetőséget kínál már a fotózás kezdése előtt a módosítások elvégzésére. 3. A digitális technika Érzékenység A digitális készülékeknél a fényképezőgép-gyártók megőrizték az érzékenységre vonatkozó mértékegységet, az ISO értéket. Az érzékenység és az expozíciós érték összefüggéseit könnyen megfigyelhetjük a gyakorlatban egy olyan géppel, amely rendelkezik blende- vagy zársebesség-előválasztással. Miközben blendeprioritást használva változtatjuk a beeső fény mennyiségét, a gép automatikusan változtatja a záridő értékét, illetve zársebesség-prioritás esetén ennek fordítottját tapasztalhatjuk. 13

3. A digitális technika Érzékenység Az érzékenység növelésénél szinte filmes tulajdonságokkal találkozunk, minél magasabb ISO értéket határozunk meg annál szemcsésebb, zajosabb képet kapunk. Az érzékenység beállításánál vegyük figyelembe a környezet, a téma megvilágítottságát, indokolatlanul ne használjunk magas érzékenységet. 3. A digitális technika Képformátumok Fotóinkat JPEG, TIFF illetve RAW formátumban menthetjük el fényképező-gépeinken, típustól függően. JPEG: Az egyik legelterjedtebb képformátum, szinte kivétel nélkül az összes digitális fényképezőgép, képszerkesztő és képmegjelenítő program használja. A JPEG szabvány minden egyes mentésnél újraszámolja a tömörítési algoritmusokat, ezért vigyázzunk, mindig az eredeti képet módosítsuk és lehetőleg csak egyszer mentsük! Mivel 8 bites színmélységgel rendelkezik, ez elegendő a legtöbb fénykép számára, de utólagos világosítására vagy sötétítésére a képnek nem igazán alkalmas. A kész képet mindig a legjobb minőségben mentsük el, gondolva arra, hogy a jövőben szükségünk lehet az eredeti méretű képre. 14

3. A digitális technika Képformátumok TIFF: Elsősorban nyomdaipariban használatos képformátum, számos képszerkesztő program használja. A digitális fényképezőgépeknél a felsőkategóriás, illetve professzionális készülékekben találkozunk ezzel a formátummal. Veszteségmentes tömörítést használ, ha nem akarunk RAW konvertálással foglalkozni, viszont a lehető legnagyobb felbontásban szeretnénk tárolni képeinket, használ-hatjuk ezt a formátumot. 16 bites színmélységgel rendelkezik, ám a legtöbb tükörreflexes fényképezőgép csupán 12 bit színmélységű képet tud alkotni, így a TIFF formátum tömörítettségben nem tekinthető ideálisnak, hiszen felesleges információkat is hordoz. 3. A digitális technika Képformátumok RAW: Adatok tömörítése nélkül dolgozik, találkozunk vele már a bridge kamerákban is, de jellemzően professzionális célokra használt képformátum. Hátránya a nagy fájl méret és az utófeldolgozás időigényessége. RAW formátum a legtöbb tükörreflexes gép esetében 12 bites színmélységgel rendelkezik. Ez a színmélység akkora tartalékot képez a sötét és a világos közötti átmenetben, hogy könnyedén lehet a fehéregyensúly finomhangolásait, valamint a fényességállítást elvégezni. 15

Köszönöm a figyelmet! 4. Objektívek Az objektívek tulajdonságai A fényképezőgép talán legfontosabb része az objektív. Lehet csúcskategóriás tükörreflexes gépünk vagy belépőszintű kompakt kameránk, csak az optikáján múlik, hogy mit rögzít az érzékelő. Egy adott közegben a fény egyenes vonalban, minden irányban terjed, a különböző optikai tulajdonságú anyagok határfelületein ezek a fénysugarak megtörnek. Ezért állnak az objektívek összetett lencserendszerekből és ezért alkalmaznak műanyag és rétegkezelt üvegfelületeket a tökéletes rajzolat érdekében. Homorú és domború lencsék váltakoznak az objektívtubusban azzal a céllal, hogy egy pontban képezzék le a témáról visszaverődő fénysugarakat: azokat a képpontokat, melyeknek a filmsíkon kell elhelyezkedniük. 16

4. Objektívek Az objektívek tulajdonságai A modern objektívek nem csak kiváló optikai képességekkel bírnak, de igen komoly elektronikájuk is van. Egy tükörreflexes géphez járó korszerű optika pontos információkat ad a gyújtótávolságról, használható blendeértékekről, pillanatnyi blendeértékről, fókusztávolságról, az autófókusz rendszer típusáról és még számos más tulajdonságról. Gyújtótávolság: Ezt az értéket az optikai tengelyen mérjük, a gyújtópont és a főpont között. Egy adott lencse gyújtótávolságától függ, hogy mekkora méretben rajzolódik ki a kép az érzékelőn. A rövidebb gyújtótávolságú lencsék kisebbre a hosszabb gyújtótávolságúak nagyobbra rajzolják ki ugyanazon tárgy képét. 4. Objektívek Az objektívek tulajdonságai Látószög: A látószög a gyakorlatban azt mutatja meg, hogy a téma mekkora része kerül leképezésre. Talán a legfontosabb jellemző, hogy hány fokot lát az objektív. A gyújtótávolsággal fordított arányban van a látószög, a kisebb gyújtótávolságú optikák nagyobb, a hosszabb gyújtótávúak kisebb területet ábrázolnak az adott témából. A változtatható gyújtótávolságú objektíveket nevezzük zoom objektíveknek, ezeknél két szélső érték között változtatható a gyújtótávolság. 17

4. Objektívek Az objektívek tulajdonságai Fényerő: A legnagyobb blendenyílását mutatja meg. Ez függ a gyújtótávtól és az objektív hatásos átmérőjétől, amire legkönnyebben a frontlencse nagyságából következtethetünk. Minden optikán fel van tüntetve ez az adat hányados értékben: 1:5.6 vagy 1/5.6 Nagyobb blendenyílás mellett adott idő alatt több fény halad át az optikán, illetve adott mennyiségű fénynek az érzékelőre vetüléséhez kevesebb idő szükséges. A fényerő másik előnye, hogy a fényképezőgép fókuszrendszere több fénnyel könnyebben, gyorsabban és pontosabban végzi feladatát mozgó témák, vagy rossz fényviszonyok közötti fotózásnál. 4. Objektívek Az objektívek típusai Az objektíveket általában felhasználási területek alapján csoportosítjuk, és ezek a kategóriák általában csak a cserélhető objektíveknél léteznek. Ezek nem minden esetben kompatibilisek a tükörreflexes gépekkel. Az egyes gyártók (Canon, Nikon, Olympus stb.) saját szabványt használnak. Vannak viszont független objektívgyártók (Sigma, Tamron, Tokina), amelyek szinte minden tükörreflexes géphez kínálnak megfelelő csatlakozású objektívet, az eredeti objektívnél kedvezőbb áron. 18

4. Objektívek Az objektívek típusai Nagylátószögű objektívek: A digitális fényképezőgépeknél legalább 18 mm-től kezdődő optikát kell használnunk ahhoz, hogy 75 foknál nagyobb teret tudjunk befogni. A nagylátószög előnye, hogy a témához képest közelebbről fotózhatunk, viszont számolnunk kell a perspektivikus torzítással, mely szerint a függőleges vonalak összetartani látszanak, a kép szélei felé pedig hatványozott torzulást tapasztalhatunk. 4. Objektívek Az objektívek típusai Halszemobjektívek: Azon optikákat nevezzük halszemobjektívnek, melyek látószöge 180 fok vagy annál nagyobb. Ezekkel az extra nagylátószögű objektívekkel különleges képi hatásokat érhetünk el. Alapobjektívek: Azokat az 50 mm gyújtótáv körüli optikákat illetjük ezzel a névvel, melyeknek perspektívája megegyezik az emberi szem által látott képpel. Alacsony ára és nagy fényereje (f:1,4; f:1,8) miatt sokan választanak a zoom optikájuk mellé ilyen fix gyújtótávolságú objektívet. 19

4. Objektívek Az objektívek típusai Teleobjektívek: A 60 mm gyújtótávolság feletti objektíveket nevezzük teleobjektíveknek. 60-80 mm között enyhe, 80-200 mm között közép, 300 mm vagy annál hosszabb gyújtótávú optikákat erős teleobjektíveknek hívjuk. A teleobjektívek a téma közelebb hozására szolgálnak. Minél nagyobb gyújtótávolságú a telénk, annál kisebb lesz a mélységélesség is. Makroobjektívek: Ezeket az objektíveket közelfotózásra tervezték. Optikailag úgy vannak korrigálva, hogy tökéletes minőségben képezzenek le, akár 1:1 arányban. Köszönöm a figyelmet! 20

5. Kompozíció Egyre többen vannak, akik pár hónapos fotós tapasztalattal már tükörreflexes gépekkel járnak fotós portyáikra. Hihetetlen mennyiségű képanyag készül nap, mint nap és napról-napra nehezebb különbséget tenni az egyre nagyobb felbontású, minőségileg kiváló képek között. A modern gépek már szinte helyettünk készítik el a felvételeket, mégis van különbség fotó és fotó között, az egyik fotós képét perceken át szívesen nézegetjük, míg a másik felvételére elég rápillantani, elsiklik felette a tekintetünk. Minderre vajon mi a megoldás? A kompozíció! 5. Kompozíció 21

5. Kompozíció A fénykép karakterisztikáját legyen az papírképen, monitoron, vagy más képmegjelenítő felületen a rajta szereplő képelemek harmóniája, esetlegesen szándékos diszharmóniája valamint a képmezőben elfoglalt helyzetük, irányuk határozzák meg. A legjobb felbontású, tűéles kép a legszebb színekkel sem ér semmit, ha nincsen tudatosan komponálva. Más részről egy fekete-fehér, elmosódott, de kompozíciójában tudatosan átgondolt felvétel akár nemzetközi versenyeket is nyerhet, mert a mondanivaló az, ami a kompozíció által megfogja a szemlélőt. A fotó lelke a mondanivaló, nem a puszta látvány! 5. Kompozíció 22

5. Kompozíció Harmadolási szabály Már a középkori festők is tudatosan alkalmazták azt az elvet, miszerint a kép központjába helyezett téma, a szemlélőben unalmas, egyhangú és statikus hatást kelt, a túlságosan képszélre került téma ellenpont nélkül pedig bizonytalan, egyensúlyát vesztett képi hatást ér el. A megoldást az ún. aranymetszésben találták meg, vagyis abban az elvben, hogy a legharmonikusabb és egyben legérdekesebb hely a főtéma számára a képmező valamelyik harmada. Talán a legfontosabb és legáltalánosabban használt szabály ez! 5. Kompozíció Ádám teremtése. Isten mutatóujjának érintésével ad életet Ádámnak, akinek álmos tekintete és mozdulata az öntudatra ébredés első pillanatát jelzi (1511). Michelangelo Buonarroti, (Caprese,1475. március 6. Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere,egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak. 23

5. Kompozíció A képsíkban nincs középre-szerkesztés! 5. Kompozíció Harmadolási szabály Ennek megértéséhez osszuk fel képzeletben a képernyőt két-két vonallal három vízszintes és három függőleges csíkra. Ha az így kapott vonalak (vagy metszéspontjaik) mentén helyezzük el a témát, máris eleget tettük a harmadolási szabálynak. A kezdő fotósok hamar megtanulják a harmadolás fontosságát, de gyakran hiába kerül a főtéma valamelyik harmadba, az életlen és helytelenül exponált. Okai: a középen mért fény és fókusztáv. Ezért a képkeresőbe nézve előbb a zoom segítségével állítsuk be a helyes képkivágást. Ezután a képkereső közepét illesszük a témánkra, majd nyomjuk le félig az exponálógombot. Félig lenyomva tartva visszaállítjuk az eredeti képkivágást, majd exponálunk. Ilyenkor a főtéma éles lesz és valamelyik szélső harmadban helyezkedik el. 24

5. Kompozíció Harmadolási szabály 5. Kompozíció Harmadolási szabály 25

5. Kompozíció Mozgás megjelenítése A fotó maga egy statikus megjelenítési mód, mégis agyunk képes elvonatkoztatni és mozgást, dinamikát kiolvasni a témából. Persze ez csak akkor lesz hatásos, ha a harmadolási szabályt itt is betartjuk. Ha pl. mozgó embert fotózunk, a testét helyezzük el valamelyik függőleges harmadoló vonal mentén, és a mozgás irányában hagyjunk neki nagyobb teret. 5. Kompozíció Mozgás megjelenítése Tegyük fel, hogy egy bringázó kisgyermek balról jobbra tart, akkor az alakját a bal oldali harmadoló vonal mentén helyezzük el. Így hagyunk neki teret és a kompozíció sem lesz központi, unalmas. 26

5. Kompozíció Mozgás megjelenítése A mozgás megjelenítésére egy másik lehetőség a téma, illetve háttér elmosása. Ha megfelelően hosszú záridőt használunk, akkor a képen a mozgásban lévő alakok elmosódva jelennek meg, ezzel is érzékeltetve sebességüket a környezethez képest. Vigyázzunk, a háttér legyen éles, bemozdulás-mentes, hogy lehessen mihez viszonyítani! 5. Kompozíció Mozgás megjelenítése Ugyanilyen hatást érhetünk el akkor, ha a hátteret ábrázoljuk elmosódva, és maga a téma éles. Ehhez is megfelelően hosszú záridőt kell használnunk, és a gépünk mozgatásával az expozíció közben kövessük a témát (svenkelés). 27

5. Kompozíció Melyik harmad? Ha statikus a témánk, nem mindegy, melyik harmadban helyezzük el. Kultúránkban a balról jobbra olvasást szoktuk meg, erre áll rá a szemünk, ez kelt bennünk harmonikus hatást. Emiatt érdemes az álló témákat (mezőn álló magányos fa, templomtorony) a bal oldali harmadoló vonal mentén elhelyezni. Köszönöm a figyelmet! 28

5. Kompozíció II. 5. Kompozíció II. Vízszintes vonalak Bár az amatőr fotósok többsége családját, otthoni környezetét fotózza, lépten-nyomon találkozhat olyan helyzettel, amikor egy különlegesen szép naplementét vagy viharos tengert szeretne megörökíteni. Akármilyen hihetetlen, itt is fontos betartani a harmadolási szabályt, csak éppen a vízszintes vonalak mentén. 29

5. Kompozíció II. Vízszintes vonalak Ha az égbolt a téma (naplemente, kontrasztos bárányfelhők sora), akkor a horizontot az alsó harmadoló vonalra komponáljuk. Ha pedig egy különleges tájat, vagy az érdekes vízfelszínt szeretnénk bemutatni, érdemes a horizontot a felső harmadhoz igazítani. 5. Kompozíció II. Vízszintes vonalak Álló vagy fekvő képkivágásnál, ha a horizontot a kép alsó harmadára illesztjük, akkor az ég - főleg ha látványos felhők vagy más jelenségek vannak rajta szuggesztíven nehezedik az égbolt alatti témára. 30

5. Kompozíció II. Pontszerű témák Gyakran előfordul, hogy túl távol vagyunk a témától ahhoz, hogy az a képmezőben megfelelő méretben jelenjen meg. Hiába komponálunk ilyenkor a megfelelő helyre, az ellentétes oldalon elhelyezkedő túl nagy tér felboríthatja a kompozíciót. 5. Kompozíció II. Pontszerű témák Ilyenkor a harmadoló vonalak egyik metszéspontjához kell illeszteni a főtémát és a vele ellentétes sarokba pedig egy ún. komplementer témát. Ha a két téma között ráadásul kapcsolat (szemkontaktus, alá-fölé rendeltség) is létrejön, egy igazán jól sikerült kompozícióról beszélhetünk. 31

5. Kompozíció II. Pontszerű témák Ugyanígy járjunk el, ha közeli portrét fotózunk: ilyenkor a modell hozzánk közelebbi szemét állítsuk élesre és komponáljuk valamelyik metszéspontba. Ha a pontszerű témánál nem sikerül ellenpontot találni, akkor érdemes addig próbálkozni különböző irányokból (lehasalva, közelítve, távolodva), amíg a kompozíció megfelelően harmonikus és egyben izgalmas lesz. 5. Kompozíció II. Perspektíva és zsúfoltság Általános szabályként kijelenthetjük, hogy a kevesebb több. A végtelen homoksivatagban gyalogló pontszerű alak sokszor izgalmasabb, érdekesebb, mint egy vásári forgatagban készült felvétel. Ez utóbbinál főleg nagy mélységélesség esetén ha a főtéma nem hangsúlyos, vagy igazán maga a vásári forgatag a téma, akkor a sok információ/képelem zavarossá teheti a képet. 32

5. Kompozíció II. Perspektíva és zsúfoltság Ilyen helyzetekben tegyünk hangsúlyossá egy karakteres képelemet az előtérben úgy, hogy a képkivágás jelentős részét fedje le, vagy mélységélességét tompítva emeljük ki a háttérből. Emellett fontos, hogy honnan fotózunk. Más jelentést ad egy portrénak, ha alulról, egy szintben ill. felülről fotózzuk! 5. Kompozíció II. Nézőpont Sokat jelent a kép hangulata, mondanivalója szempontjából, hogy a fotós hol helyezkedik el a témához képest. Fotós szaknyelven beszélünk békaperspektíváról, madár(gólya)perspektíváról, meg persze a szemmagasságról. Ez utóbbi a legunalmasabb perspektíva túlhasznált! A békaperspektíva kiemeli a téma felsőbbrendűségét, szinte ránk dől. A madárperspektívával pont ellenkező hatást érhetünk el, itt a szemlélő nézi le a témát. 33

5. Kompozíció II. Nézőpont 5. Kompozíció II. Nézőpont 34

5. Kompozíció II. Nézőpont Köszönöm a figyelmet! 35

6. Riportfotózás 6. Riportfotózás Nyugodtan kijelenthetjük, a sajtófotóknál a legfontosabb elem a mondanivaló, az üzenet közvetítése. Míg egy táj- vagy makrofelvételnél sokszor elég maga a szemet gyönyörködtető látvány az érzelmi hatáshoz, az igazi riportfotó egy többoldalas magyarázatnál is erőteljesebben kell hogy meséljen a témáról. Itt kevésbé fontos a helyes beállítások használata, a kompozíciós szabályokat is sokkal gyakrabban hagyjuk figyelmen kívül, ha ezzel alátámasztjuk a mondanivalót, feszültséget keltünk, rámutatunk valamilyen ellentmondásra. Egyszerű kompakt gépekkel is készíthetünk hatásos képeket az utcán, idegen otthonokban, rendezvényeken, ha pontosan tudjuk, mit akarunk ábrázolni! 36

6. Riportfotózás A képriport a fotográfia egy speciális és széles körben alkalmazott műfaja. A műfaj olyan fontos és/vagy időszerű eseményről készített helyi tudósítás, melynek témája rendszerint az ember és környezete. Bár a napi sajtóból a fotóriport egyre inkább kiveszőben van, a fogalom tárgyi megvalósulásával gyakran találkozhatunk különböző pályázatokon vagy külföldi magazinokban. 6. Riportfotózás A különböző sajtóorgánumok fotósai az élet minden pontján jelen vannak. Munkájuk célja a hiteles tudósítás és dokumentálás. Persze, a képriport minősége, mondanivalója nagymértékben függ a riporter személyétől, szubjektív véleményétől. Bár az olvasók legtöbbje nem fotóriporter, képeik bizonyára gyakran sorolhatók a fotóriport kategóriájába. Gondoljunk csak a családi események, a baráti összejövetelek, nyaralások vagy éppen közös kirándulások megörökítésére. Az ilyen alkalmakkor készített képek bizonyos szempontból akár képriportnak is minősülhetnek. Mert az, hogy megfelelünke a műfaj követelményeinek, csakis rajtunk múlik. 37

6. Riportfotózás Bár a szakirodalom tematikai szempontok alapján élesen nem választja külön a műfaj tevékenységi területeit, bizonyos fokig ezek mégis csoportosíthatók. A riportfotón belül így megkülönböztethetünk eseményfotózást, közéleti riportot (témája általában a politikai élet és a protokolláris események), sport- vagy színházi tudósítást, életképeket (a mindennapi élet jellemző eseményeiről), valamint szociális jellegű felvételeket az emberek életkörülményeiről. 6. Riportfotózás 38

6. Riportfotózás Az ábrázolásnál a legelemibb követelmény, hogy figyelembe vegyük az ember és környezete viszonyát, és az e kapcsolatból pillanatszerűen adódó lehetőségeket. Mivel a mozdulatok jellemzője a rövidség, törekednünk kell a változékonyság, a külső vagy a belső hatások által reflexszerűen kiváltott cselekvés létének vagy akár csak lehetőségének észlelésére, érzékeltetésére. 6. Riportfotózás A riportkép, bár pillanatszerű állapotot tükröz, összességében mégis történetiséggel bír. Feltétlen követelmény ezért a mesterkéltség látszatának elkerülése. Míg egyes területeken lehetőség sem adódik a beállításra, máshol a megfelelő expozíciós pillanat kivárása mellett szükség lehet egy-két szavas utasításra. 39

6. Riportfotózás A riporter a legritkább esetben bízza a szerencsére a jó képet. A műfaj a gyakorlatban rendkívül tudatos fényképezést igényel, a dokumentálás a legtöbb esetben előre látott és várt helyzetek képre vitelét jelenti. Talán furcsán hangzik, de még a sporteseményeken adódó balesetek sem mindig érik váratlanul a riportert. 6. Riportfotózás Az előbbiekből már következik, hogy a riporter feladata sohasem korlátozódik pusztán az exponálógomb megnyomására. A riportkép készítése akkor kezdődik, amikor a fotós megkapja feladatát (vagy egy esemény részesévé válik). A felszerelés összeállítása előtt mindig gondoljuk végig a témában rejlő lehetőségeket. Ha lehetséges, derítsük fel az ismeretlen környezetet. Persze, a képek tervezésére, szerkesztésére éppúgy szükség van. Mint minden képtípusnak, a fotóriportnak is határozott kompozíciós szerkezete van. A legáltalánosabb szempontokat tehát itt is megemlíthetjük. Ezek a fekvő vagy álló képformátum megválasztása, a tömegegyensúly mondanivalónknak leginkább megfelelő kialakítása, az átlós vonalvezetés mint mélységet keltő elem alkalmazása, a téma megfelelő képrészre helyezése harmadolással. 40