Union Szállítmányozói Felelősségbiztosítás Szerződési Feltételek 1. A biztosítási esemény Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a jelen szerződési feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés alapján teljesíti mindazon dologi kártérítési kötelezettségeket, amelyek a biztosítottat a hatályos magyar jogszabályok, a Polgári Törvénykönyv, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége által elfogadott Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek (MÁSZF 2003), valamint amennyiben a biztosított önszerződő fuvarozónak minősül, az adott fuvarozási ágra vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján szállítmányozói tevékenysége folytán megbízóival szemben terhelik. Biztosítási esemény a biztosítási szerződés időbeli hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak írásban bejelentett káresemény, mellyel kapcsolatos követelést a biztosítottal szemben szállítmányozói tevékenységével összefüggésben támasztanak. A jelen szerződési feltételek alapján a sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkár az egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, amelyek jogi, műszaki vagy gazdasági ok-okozati összefüggésben vannak egymással. Amennyiben a szállítmányozó gyűjtőforgalomban is továbbít árukat, vagy önszerződő fuvarozónak tekintendő, a biztosító a biztosítottnak fuvarozóként fennálló felelősség körében a megbízónak okozott károkra szintén e biztosítási feltételek szerint vállalja a helytállási kötelezettséget, az alábbi jogszabályok alapján: belföldi közúti árufuvarozás esetén a KÁSZ, belföldi vasúti árufuvarozás esetén a VÁSZ, belföldi légifuvarozás esetén az LSZ, belföldi dunai árufuvarozás esetén a HÁSZ, nemzetközi közúti árufuvarozás esetén a CMR, nemzetközi vasúti árufuvarozás esetén a CÍM, nemzetközi légi fuvarozás esetén a Hágai Jegyzőkönyvvel módosított Varsói Egyezmény, a nemzetközi belvízi árufiuvarozás esetén a Budapesti Egyezmény, tengeri árufuvarozás esetén a Brüsszeli Egyezmény, a Hague-Visby Szabályok és a Hamburgi Szabályok. A biztosító megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosított szállítmányozói minőségében, szállítmányozási szerződésen / megbízáson alapuló felelőssége körében a megbízónak okoz, beleértve a szokásos melléktevékenységeket is. E pont szempontjából a szerződés / megbízás / melléktevékenység alapján fennálló szállítmányozói felelősség terjedelmét magyar jogszabály, az adott fuvarozási ágra vonatkozó nemzetközi egyezmény, és a Magyar Szállítmányozói Szövetség által kidolgozott MÁSZ Feltételek alapján kell meghatározni. A biztosító megtéríti továbbá azokat a megbízónak okozott károkat, melyeket a biztosított a megbízóval, a logisztikai szolgáltatások nyújtására kötött szerződésen/megbízáson alapuló felelőssége körében a megbízónak okoz. Fentiek alapján a biztosítási fedezet kiterjed a) a szállítmányozó fő tevékenysége, a fuvarozási szerződések megkötése során a megbízójának okozott károkra, a fuvarokmány kitöltési hibáira, b) a szállítmányozó tevékenysége körében okozott árukárokra, c) a szállítmányozó felelősségére a vámhatóságok által kiszabott azon bírságok tekintetében, melyeket a szállítmányozóra a vámügynöki és vámközvetítői 1/10
tevékenységével kapcsolatban a vámszabályok megszegése miatt szabtak ki; d) az áru késedelmes kiszolgáltatása következtében felmerülő károkra, e) az áru téves diszponálásából eredő többletköltségekre, f) a szállítmányozó szokásos melléktevékenységére, mely jelen szerződés értelmében az alábbiakat foglalja magában: a vagon-és eszközbérleti tevékenységre, illetve ezen szolgáltatásoknak a megbízó(k) részére történő biztosítása, a szükséges biztosítások megkötése, ha erre megbízást kap, a szállítmányozás során szükségessé váló hatósági kezelések elvégeztetése, iratok beszerzése; 2. A szerződő / biztosított Szállítmányozói felelősségbiztosítási szerződést, magyarországi honos magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság köthet, aki / amely idegen áru továbbítására, továbbításának megszervezésére illetve egyéb logisztikai szolgáltatásra vállalkozik. feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételnek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállítására jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést a biztosító 30 napra írásban felmondhatja. Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül indokolás nélkül írásban elutasíthatja. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért sem tartozik helytállni. A biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a szállítmányt a fuvarozás megszervezése céljából a feladótól átvette és fennáll a fuvarozás lebonyolításának teljes tartama alatt, beleértve a szükséges várakozásokat és akkor végződik, amikor a biztosított vagy annak képviselője az árut a címzettnek vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta. 4. A biztosítási szerződés tartama 3. A biztosítási szerződés létrejötte, A szerződés megkötését a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttét kötvény kiállításával igazolja. Ha a kötvény az ajánlattól eltér, a szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre azzal, hogy a lényeges eltérések tekintetében a biztosító egyidejű írásbeli figyelemfelhívásra köteles, ennek elmaradása esetén a szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a szerződési A biztosítási szerződés határozatlan tartamú, ezen belül a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként megjelölt naptári nap.. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30. napon belül a biztosítónak írásban bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki feltéve, hogy a felek ettől eltérően nem rendelkeztek. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt biztosítási szerződést, hogy a későbbi biztosítási szerződés a korábbi szerződés megszűnését követő napon lép hatályba, akkor a biztosító kockázatviselése - figyelemmel az elévülési időre - a szerződések 2/10
bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésőbb az utolsó szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. 5. A biztosító kockázatviselésének kezdete és vége A biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a szállítmányt a fuvarozás megszervezése céljából a feladótól átvette és fennáll a fuvarozás lebonyolításának teljes tartama alatt, beleértve a szükséges várakozásokat és akkor végződik, amikor a biztosított vagy annak képviselője az árut a címzettnek vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta. 6. A biztosítás területi hatálya A biztosítási szerződés a biztosított által, az adatközlőben megjelölt szállítmányozói szolgáltatás feltüntetett területére vagy területeire terjed ki, kivéve, ha a biztosító ezen belül korlátozásokat alkalmaz 7. A biztosító kockázatviselésének mértéke A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa káreseményenként és biztosítási időszakonként összesen a biztosítási kötvényben meghatározott biztosítási összeg ( kártérítési limit). A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben, a károsult oldalán felmerő költségekre. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. Az önrészért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni 8. A biztosítási díj és a díjfizetés szabályai A biztosító a biztosítási díjat a biztosított által az adatközlőben adott, a biztosítás tárgyévére szóló tervezett forgalom, t a biztosítási szerződésben szereplő káreseményenkénti és biztosítási időszakra szóló összes kártérítési limit, valamint egyéb kockázati információk alapján határozza meg. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A szerződő / biztosított az előzetes díj módosítását csak a következő biztosítási évre vonatkozóan kérheti. A tényleges biztosítási díj a szerződő / biztosított által jelentett tényleges forgalom alapján számított díj és a befizetett előzetes díj különbözeteként, a kötvényen rögzített ütem szerint kerül elszámolásra. Ha a teljes évi befizetett előzetes díj a tényleges forgalom alapján számított éves díjat meghaladná, a biztosító a túlfizetés összegét a biztosítási év utolsó elszámolását követően egyösszegben utalja vissza. A biztosító az előzetes díj helyett minimumdíjat is megállapíthat, amely a kötvényben rögzítésre kerül. A minimumdíjból visszatérítés nincs. A biztosító olyan arányban téríti meg a bekövetkezett károkat, amilyen arányban a biztosított jogszabály szerinti felelőssége fennáll. 3/10
9. Kizárások Nem téríti meg a biztosító: 1. azokat a kárigényeket, amelyek meghaladják a 7. pontban meghatározott kártérítési kötelezettséget; 2. a más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károkat, így a fedezet többek között nem terjed ki a gépjárműfelelősségbiztosítással vagy más felelősségbiztosítás alapján fedezett károkra; 3. a illegális szállítmányokkal végzett szolgáltatást; 4. a személyes jellegű ( nem kereskedelmi céllal továbbított) költözködési ingósággal kapcsolatos károkat; 5. a gépjármű forgalomban való részvétele nélkül munkagépként való használata során keletkezett károkat 6. a kötbért (ha erről a különös feltételek másképp nem rendelkeznek), a bírságot, a büntető jellegű költségeket és kártérítéseket, 7. a környezetszennyezéssel, a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a nukleáris robbanásból, a radioaktív sugárzásból, vagy szennyeződés-, röntgen- és sugárártalomból, továbbá azbesztből eredő károkat; 8. a különböző sugárzással, háttérsugárzással (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő által) okozott károkat; 9. azokra a károkat, amelyeknek okabármilyen természetű háborús cselekmény vagy intézkedés következményeként keletkeznek, ellenséges invázió, ellenséges országok háborús cselekményei vagy egyéb ellenséges cselekmények (függetlenül attól, hogy a hadüzenetet vagy a hadban állást bejelentettéke), különösen: harci eszköz, hadianyag, elhagyott aknák, torpedók, bombák okozta sérülés, továbbá, forradalom, polgárháború, zendülés, lázadás, ezekből eredő zavargások, felkelés, statárium, hadviselő hatalom által vagy ellene okozott ellenséges akció, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete, elfogás, lefoglalás, letartóztatás, visszatartás, őrizetbe vétel, elkobzás, bitorlás, valamint rombolás, sztrájk, munkáskizárás, szabotázs, népfelkelés, terrorizmus és politikai indítékú cselekmények miatti károk, valamint a fenti cselekményekkel kapcsolatban kezdeményezett biztonsági intézkedések és ezek költségei, sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség, illetve munkahelyi zavargás, szabotázs, politikai célzatú erőszakos cselekmény, különös tekintettel a terrorcselekményre, légi jármű és/vagy légi jármű személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése, polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.), 10. a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkat; 11. a bűncselekménnyel okozott károkat; 12. a munkáltatói felelősség körében a biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérüléses, foglalkozási megbetegedés vagy tárgyrongálás formájában előálló károkat, 13. az ellenálhatatlan termászeti erő és elemi csapások (vis maior) által előidézett károkat; 14. azon károkat, amelyek nemesfémek, ékszerek, drágakövek, papírpénzek, mindenfajta értékpapír, okmány, oklevél, műtárgy, festmény, szobor vagy más különleges értékű tárgyak (pl. gyűjtemény, múzeumi darabok), fuvarozásával, raktározásával kapcsolatosak, hacsak a a szerződő és 4/10
a biztosító erről külön megállapodást nem kötött, 15. az érték és érdekbevallással kapcsolatos igényeket, ha azok terjedelme a jogszabály szerinti / FBL szerinti alapszavatosságot átlépi, kivéve, ha a biztosított és a biztosító között e tekintetben külön megállapodás született, 16. a biztosított saját alkalmazottjának okozott károkat, 17. a leltárhiányt, valamint az ismeretlen okból történt áruhiányt; 18. az egyes telephelyek és raktárak élőerős, vagy távfelügyeleti őrzésének elmulasztásából eredő károkat; 19. a javítási, karbantartási, szerelési károkat; 20. a fizetési késedelemből vagy nemfizetésből eredő károkat; 21. a kézfizető kezességi okmány alapján fennálló követeléseket; 22. a termékhibára visszavezethető károkat, és az ún. érzékeny árukban keletkezett károkat; 23. a szerződésen kívüli, harmadik személyeknek okozott személysérüléses és dologi károkat; 24. a tisztán pénzügyi követeléseken alapuló kárigényeket; 25. a helytelen göngyöleg kezelésből eredő károkat; 26. a megbízónak végzett számlaműveletek (banki, költségvetési) során okozott károkat; 27. a szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a nem megfelelő szolgáltatás teljesítéséből eredő következményi károkat; 28. a szavatossági és jótállási igények érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket; 29. a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hibát, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkat; 30. a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkat; 31. a közraktár működtetésével vagy közraktározói felelősséggel összefüggésbe hozható károkat. Abban az esetben, ha a szállítmányozó tévesen diszponált, a légi fuvarként történő újbóli feladás költségeit a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha ehhez előzetesen hozzájárult. 10. Önrészesedés Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és / vagy összegszerű mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a kártérítésre a biztosított köteles. Abban az esetben, ha a kár összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. 11. A szerződő/biztosított kötelezettségei A biztosított köteles a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével eljárni. A szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt a kár megelőzése, enyhítése, illetve annak elhárítása érdekében megtenni. A biztosítási esemény bekövetkezte után: 5/10
a) A biztosított / szerződő köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutott 2 munkanapon belül a biztosítónak, illetve a biztosító megbízottjának írásban bejelenteni és a rendelkezésére álló, a káreseményre vonatkozó valamennyi eredeti okiratot (így: a fuvar- és szállítólevelet, a káreseménnyel kapcsolatos levelezéseket, jegyzőkönyveket, kárszámlát stb.) a biztosítónak megküldeni. A kárbejelentés a bejelentés elküldésével hatályos. b) A szerződő / biztosított köteles a biztosító utasításainak betartásával a kár enyhítéséről, elhárításáról gondoskodni, a biztosító számára valamennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár megállapításához rendelkezésre áll. c) A szerződő / biztosított nem jogosult a biztosító beleegyezése nélkül semmilyen igény elismerésére, egyezség kötésére, előleg, kártérítés fizetésére. d) A szerződő / biztosított köteles a fuvarozásba bevont harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelően biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani. A szerződő / biztosított elismeri a biztosító, illetve a biztosító megbízottjának azon jogát, hogy a kár rendezéséhez szükséges valamennyi okmányba, iratba, bizonylatba beletekinthessen és ellenőrzésre azokat rendelkezésére bocsátja. A szerződő / biztosított beleegyezik abba, hogy a biztosító a szerződő/biztosított üzleti okmányaiba annak felügyeleti szervénél is betekintést nyerhessen és a szerződés megkötésével felhatalmazást ad a szerződő/biztosított arra vonatkozóan, hogy a megnevezett szerv a biztosítónak, illetve a biztosító megbízottjának felvilágosítást adjon. 12. A kár megtérítése A kártérítési összeg átutalása közvetlenül a károsultnak történik. Amennyiben a biztosított nyilatkozik arról, hogy a károsult követelését már kiegyenlítette, a kártérítési összeg átutalása közvetlenül a biztosítottnak történik. Amennyiben a kárrendezéshez benyújtott okmányok és a biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosított felelőssége megállapítható, a biztosító az elismert kárösszeget 30 napon belül utalja át. A biztosító kártérítése forintban történik, kivételt képez, ha a kár devizában merült fel és az igényjogosult devizakülföldi. Amennyiben a kár megtérítése devizában esedékes, úgy a kár időpontjában érvényes MNB középárfolyamot kell figyelembe venni. 13. A biztosító mentesülése A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződő/biztosított a) a kár megelőzésére, enyhítésére, elhárítására vonatkozó kötelezettségének felróhatóan nem tett eleget; b) a kár az irányadó foglalkozási és balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be; c) a kár bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak; d) a fuvarozásba bevont harmadik féllel szembeni visszkereseti jog fenntartásáról nem gondoskodott. 14. Visszkereset a biztosítottal szemben A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított vagy az a károkozó személy, akinek 6/10
a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. Súlyosan gondatlan károkozás esetei: a) ha a biztosított a számára kötelezően előírt hatósági engedélyek nélkül, b) ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, vagy ezen állapottal összefüggésben végezte; c) azonos károkozási körülményekkel ismételten kárt okozott és a biztosító felszólítása ellenére sem szüntette meg a károkozás körülményeit, bár azok megszüntethetők lettek volna; d) ha a biztosítottat a káresemény bekövetkezésének lehetőségére harmadik személy figyelmeztette és a káresemény a szükséges intézkedés elmulasztása miatt következett be; e) a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával végezte és a kár ezzel összefüggésben keletkezett. 15. A biztosítási szerződés megszűnése A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja. A szerződés az első biztosítási díj esedékességétől számított 30., a továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével automatikusan megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosított írásos halasztást sem kapott vagy a bi zt osí t ó a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A díj-nemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti. 16. Egyéb rendelkezések A biztosítási szerződésből eredő kártérítési igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat terhelik. A biztosított a biztosító által megtérített kárra a hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. A biztosítási szerződés felmondását a felek ajánlott levélben, vagy egyéb jogérvényes módon közölhetik. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. A felek jogvita esetére kikötik Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörét. Az eljárás során a bíróság a magyarjogszabályokat, illetve a bíróságra vonatkozó eljárási szabályokat alkalmazza. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Polgári Törvénykönyv és a Bit. rendelkezései az irányadók. A biztosító főbb adatai UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. www.unionbiztosito.hu Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1. Postacím: 1461 Budapest, Pf. 131. Telefon: 486-4200 7/10
Cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041566 ÁBIF engedély: 05/1991 E-mail: info@unionbiztosito.hu vagyonkar@unionbiztosíto.hu Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete www.pszaf.hu 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., Postacím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777. A panaszügyek intézésére a biztosító Vezérigazgatósága jogosult. Vitás esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez,, valamint a bíróságokhoz lehet fordulni. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást. A biztosítási titok Biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő -, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződésre vonatkozik. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a 2003. évi LX. Törvény (Bit) szerint biztosítási titokként kezelni. A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a kárral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány-nyilvántartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha a törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha - a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad; vagy a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a.) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b.) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatósággal és ügyészséggel, c.) büntetőügyben, polgári ügyben valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e.) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f.) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g.) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h.) feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i.) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésben foglalt egészségügyi hatósággal, j.) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel, k.) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l.) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal, 8/10
m.) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n.) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal, o.) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p.) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ha az a.) p.) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosító, a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a.) kábítószer-kereskedelemmel, b.) terrorizmussal, c.) illegális fegyverkereskedelemmel vagy d.) pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozóhatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 9/10
LOG-04 Szállítmányozó alvállalkozók fedezetbe vonása Záradék Záradékok: Jelen Záradékok kizárólag az UNION- Szállítmányozói Felelősségbiztosítás Szerződési Feltételeihez kapcsolva nyújtanak biztosítási védelmet. LOG-Z01 Európai területi hatály Záradék A biztosító kockázatviselése kiterjed Európa földrajzi értelemben vett teljes területére, beleértve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült, Ciprus és Izland, továbbá a Török Köztársaság teljes területét is. A biztosítási fedezet jelen záradék alapján külön biztosítási díj megfizetése mellett kiterjed a biztosított által megbízott kizárólag egy magyarországi székhelyű vállalkozásra, de nem nyújt fedezetet minden további, a fuvarozás(ok) lebonyolításába bevont alvállalkozásokra. A biztosító kártérítési kötelezettsége a jelen záradékra a kötvényben feltüntetett káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti összes limit erejéig szól Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra. LOG-Z02 Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország területi hatály Záradék A biztosító kockázatviselése kiterjed Ukrajna, Oroszország és Fehér-oroszország teljes területére. LOG-Z03 Egész világ területi hatály Záradék A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított / szerződő által a világ valamennyi országából vagy országába végzett szállítmányozói tevékenységére, azzal a megkötéssel, hogy a biztosító jogosult a kötvényen név szerint megnevezni azokat az országokat vagy országrészeket, amely(ek)re elsősorban embargó, háború vagy egyéb ok miatt a fedezetet nem kívánja kiterjeszteni. 10/10