A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cserélik le, és még nincs lakcímkártyája; 2. arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került sor; 3. tévesen jegyezték be az adatokat, és ezt helyesbítik, vagy gyártmányhibás az igazolvány; 4. ha egy magyar állampolgár külföldön szeretne letelepedni, és kéri adatainak a nyilvántartásban való további kezelését. Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár 1. személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak; 2. a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztette, eltulajdonították, megsemmisült); 3. hatósági igazolványa megrongálódott; 4. lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás); 5. 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri. LAKCÍMKÁRTYA IGÉNYLÉSE KISKORÚ RÉSZÉRE Az újszülött törvényes képviselője a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg kérheti, hogy a törvényes képviselők nevét és telefonszámát az újszülött hatósági igazolványán feltüntessék. Továbbá a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselője kérheti neve és telefonszáma feltüntetését a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését. A lakcímkártyát 1. a névadatok megváltozása [és a vér-szerinti (titkos) örökbefogadás] esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél; 2. a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén az illetékes körzetközponti jegyzőnél; 3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, továbbá a honosított és a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában lehet kérni. ILLETÉK 1. 500 forint illetéket kell fizetni, ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult; 2. 1000 forint illetéket kell fizetni, ha elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott. Illetékmentes: 1. a lakcímkártya kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás, illetve a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén a kérelemre feltüntethető adatok változása miatt kerül sor ; 2. az okmány cseréje, ha gyártáshibás, vagy tévesen jegyezték be adatainkat; 3. a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány; 4. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.
AZ ÜGYINTÉZÉSHEZ AZ ALÁBBIAKRA VAN SZÜKSÉG: 1. a kérelmező érvényes, személyazonosításra alkalmas okmányára (pl. személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány), a lakcímkártyára (az igazolvány cseréje esetén), 2. a lakás feletti rendelkezési jog igazolására (tulajdoni lapra vagy adásvételi szerződésre, önkormányzati bérlakás esetében bérleti szerződésre), illetve a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulására. AZ IGAZOLVÁNY ÉRVÉNYESSÉGE Az igazolvány érvényét veszti, ha 1. a bejegyzett adatok megváltoztak; 2. megrongálódott, elveszett, eltulajdonították; 3. hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel, illetőleg azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki; 4. megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság; 5. a tulajdonosa meghalt. Ha az igazolvány érvényét veszti, a polgárnak, vagy az elhunyt hozzátartozójának nyolc napon belül le kell adnia a kiadó hatóságnál. Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha 1. a magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el, és nem kéri, hogy adatai a nyilvántartásban továbbra is - külföldön élő magyar állampolgárként - szerepeljenek; 2. a letelepedett jogállású polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta; 3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott; 4. a menekültként elismert személy menekültkénti elismerését visszavonták; 5. ha a külföldön élő magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásból való törlését, továbbá 6. a magyar állampolgársága megszűnt. A lakó-, illetve a tartózkodási hely (korábban állandó-, illetve ideiglenes lakóhely) címét a beköltözés vagy a kiköltözés utáni három munkanapon belül kell bejelenteni az új lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, aki intézkedik arról, hogy az illetékes okmányiroda kiállítsa az új lakcímkártyát. A tartózkodási helyet, annak bejelentésétől számított öt éven belül ismételten be kell jelenteni, bejelentés hiányában az automatikusan megszűnik. Nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak, aki 1. gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén; 2. előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. A lakcímet személyesen, illetve törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján lehet bejelenteni a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti adattartalmú - ingyenes - bejelentőlapon, amelyet az okmányirodában szerezhetünk be. Az újszülött első lakóhelyét és az anya lakóhelyét (ennek hiányában tartózkodási helyét) az anyakönyvvezető jelenti be. Kivételek a személyes, illetve törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján történő bejelentés alól: 1. Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést - a családtagok által aláírt bejelentőlapok felhasználásával - valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti. 2. A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.
3. Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek vagy az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. 4. A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a ILLETÉK lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti. A személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult - 500 forint. Ha a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint. Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás miatt kerül sor. A LAKCÍMBEJELENTKEZÉS ALKALMÁVAL A JEGYZŐ VAGY AZ OKMÁNYIRODA A KÖVETKEZŐ ADATOKAT KÉRI: 1. az érintett neve, 2. anyja neve, 3. születési helye és ideje, 4. személyazonosító jele (személyi szám), 5. állampolgársága, 6. előző lakcíme és új lakcíme, 7. a bejelentés időpontja, 8. a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulása. Ha valakinek a lakcímnyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. A LAKCÍMBEJELENTÉSHEZ A LAKÁS TULAJDONOSÁNAK VAGY A LAKÁS HASZNÁLATÁRA EGYÉB JOGCÍMEN JOGOSULTNAK A HOZZÁJÁRULÁSA SZÜKSÉGES (A BEJELENTŐ LAPON AZ Ő ALÁÍRÁSA IS SZÜKSÉGES). FONTOS TUDNI, HOGY A LAKCÍMBEJELENTÉS TÉNYE ÖNMAGÁBAN A LAKÁS HASZNÁLATÁHOZ FŰZŐDŐ, VALAMINT EGYÉB VAGYONI JOGOT NEM KELETKEZTET, ÉS NEM SZÜNTET MEG (VAGYIS PÉLDÁUL NEM SZŰNIK MEG A HASZONÉLVEZETI JOG, HOGY A JOGOSULT MÁS LAKÁSBA JELENTKEZIK BE). Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha: 1. a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá 2. az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. AKI KÜLFÖLDÖN SZERETNE LETELEPEDNI, ILLETVE HÁROM HÓNAPON TÚL KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODIK, EZT BE KELL JELENTENIE A LAKÓHELYE SZERINT ILLETÉKES TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉNÉL VAGY AZ ILLETÉKES KÜLFÖLDI KÜLKÉPVISELETI HATÓSÁGNÁL. Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget, lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása miatt, szabálysértési eljárás keretében harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.