1054 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 52. 1368 Budapest, Pf. 191. Tel.: (36-1) 301-6565 Fax: (36-1) 301-6100 HB - 12132/F

1054 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 52. 1368 Budapest, Pf. 191. Tel.: (36-1) 301-6565 Fax: (36-1) 301-6100 HB - 12132/F

Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás Szerzõdési feltételek

Tartalom Az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei......6 I. Általános biztosítási feltételek.............7 1. A szerzõdõ........................7 2. A biztosított.......................7 3. A biztosítási szerzõdés létrejötte........7 4. A biztosító kockázatviselésének kezdete...7 5. A biztosítási szerzõdés tartama, a biztosítási idõszak, a biztosítási évforduló................8 6. A kockázatviselés helye...............8 7. Biztosítási esemény..................8 8. Általános kizárások..................8 9. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja................8 10. Értékkövetés.......................9 11. A biztosítási díj és a díj esedékessége....9 12. Díjengedmények...................10 13. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség......................10 14. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatása......................10 15. Az önrészesedés...................12 16. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség......................12 17. A mentesülés......................12 18. A szerzõdés módosítása..............13 19. A biztosítási szerzõdés megszûnése.....13 20. Egyéb rendelkezések................13 II. A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei.......................15 1. A kockázatviselés helye..............15 2. Biztosított vagyontárgyak.............15 3. Biztosítási események...............17 4. A biztosítási összegek meghatározása...20 5. Önrészesedés.....................20 6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai.........................21 7. Költségtérítések....................22 8. Egyéb...........................22 III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös feltételei......................23 1. A kockázatviselés helye..............23 2. Biztosított vagyontárgyak.............23 3. Biztosítási események...............23 4. A biztosítási összegek meghatározása...24 5. Premier risk (elsõ kockázatra szóló) biztosítás.........................24 6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai..................24 7. Önrészesedés.....................26 8. Költségtérítések....................26 9. Egyéb...........................26 A biztosító szolgáltatásainak maximális összege betöréses lopás biztosítási esemény során........................27 A kiegészítõ biztosítások különös feltételei...28 A kiegészítõ vízkárbiztosítás feltételei.....28 A kiegészítõ indukciósvillám-csapáskárbiztosítás feltételei...................28 A kiegészítõ üvegbiztosítás feltételei......29 A kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítésének feltételei.................29 A kiegészítõ betöréses lopással kapcsolatos épületrongálás-biztosítás feltételei...........................30 A kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás feltételei..........................30 A kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás feltételei...........................31 A kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás feltételei............32 A kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítás feltételei............34 A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás feltételei...........................35 A kiegészítõ géptörés-biztosítás feltételei...38 A kiegészítõ szállítmány-biztosítás feltételei.39 Záradékok............................42 Általános irányelvek az épületek és gépek valóságos (avult) értékének meghatározásához.....................43 I. Az építmények becsült élettartama az építési anyagok és technológiák szerint.................44 II. Tájékoztató táblázat az épületek, építmények avulásának meghatározásához..................44

5 III. A gépek, a gépi berendezések és a mûszerek avulási kulcsának közelítõ meghatározása....................45 A vagyonvédelmi szintek meghatározása.....46 Fogalom meghatározások................46 I. Lezárt helyiség....................46 II. Alapszintû minimális mechanikai védelem.........................46 III. Emelt szintû minimális mechanikai védelem.........................47 IV. Részleges mechanikai védelem........47 V. Teljes körû mechanikai védelem.......49 VI. Alapszintû elektronikai jelzõrendszer....50 VII. Középszintû elektronikai jelzõrendszer...50 VIII. Az értékcikkek tárolási szabályai........50 IX. Az értékcikkek szállítási szabályai.......50 X. A tûzvédelemre vonatkozó feltételek....51

Az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei Az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket ellenkezõ szerzõdéses kikötés hiányában az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben megállapított mértékben és módon, magyar fizetõeszközben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a biztosítás hatálya alatt okoznak. A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki. 6

I. Általános biztosítási feltételek 1. A szerzõdõ 1.1. Szerzõdõ az, aki szerzõdõi minõségében a biztosítási ajánlatot teszi. 1.2. Szerzõdõ lehet az a természetes személy (egyéni vállalkozó), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerzõdést az érdekelt javára köti. 1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzõdõ köteles mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép. 1.4. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a szerzõdõ jogosult mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait. 2. A biztosított 2.1. Biztosítottnak minõsül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fûzõdik. A biztosított és a szerzõdõ azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerzõdõvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Belépés esetén a folyó biztosítási idõszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerzõdõ és a biztosított egyetemlegesen felelõs. 2.1.1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítások (általános, épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás) alapján biztosított a szerzõdésben névvel és címmel feltüntetett természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely a magyar jog szerint jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet. 2.1.2. A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás biztosítotti körének meghatározását a különös feltételek tartalmazzák. 2.2. A biztosító szolgáltatására a különös feltételek eltérõ rendelkezése hiányában a biztosított jogosult. 2.2.1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítások alapján nyújtott szolgáltatásra (általános, épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás) a károsult jogosult a felelõsségbiztosítási feltételek szerint. 3. A biztosítási szerzõdés létrejötte 3.1. A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ írásbeli ajánlatára a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzõdés az ajánlatnak a biztosító képviselõje (megbízottja) részére történõ átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás idõpontjára visszamenõ hatállyal akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidõn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. 3.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt következõ napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta. 3.3. Nem jön létre a szerzõdés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja. 4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 4.1. A biztosító kockázatviselése ellenkezõ megállapodás hiányában az azt követõ napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzõdõ a biztosítás teljes elsõ díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselõjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdés létrejött. 4.2. Ha a biztosító és a szerzõdõ az elsõ díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást követõ nap. 4.3. A felek a kockázatviselés kezdõ idõpontjában ettõl eltérõen is megállapodhatnak. 4.4. A biztosító az ajánlattevõ által befizetett összeget a biztosítási szerzõdés létrejöttéig letétként kezeli, és csak a szerzõdés létrejöttét követõen tekinti a biztosítás elsõ díjának vagy 7

díjrészletének. Ha a biztosítási szerzõdés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezéstõl számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevõnek. 5. A biztosítási szerzõdés tartama, a biztosítási idõszak, a biztosítási évforduló 5.1. A biztosítási szerzõdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idõtartamra jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb is lehet. 5.2. A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott idõtartamra létrejött szerzõdések esetén a biztosítási idõszak egy év, amely megegyezik a naptári évvel, kivéve, ha a biztosítási szerzõdés nem január 1-jei kezdettel jön létre. Ebben az esetben az elsõ biztosítási idõszak töredék év, amely a szerzõdés létrejöttének idõpontjától az azt követõ naptári év elsõ napjáig tart. 5.3. A biztosítási évforduló minden naptári év elsõ napja (január 1-je). 6. A kockázatviselés helye 6.1. A jelen szerzõdés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén okozott és bekövetkezett károkat a különös feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg. 7. Biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal. 8. Általános kizárások 8.1. A biztosító nem téríti meg: a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel, a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkat. 8.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minõsül: a Magyar Köztársaság területén, a Magyar Köztársaság területén kívül más ország ellen folytatott, államok vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erõk összecsapása. 9. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja 9.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja. 9.2. A biztosítási összeg vagyonbiztosítás esetén nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költségét. 9.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontjában foglaltak szerint a vagyoncsoportokra vonatkozó elõírások alapján új vagy valóságos értéken határozhatja meg. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeget A telephely(ek) összesítõ adatközlõjén kell feltüntetni az értékelés módjának megfelelõ oszlopban. 9.4. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás, valamint a kiegészítõ biztosítások biztosítási összegének meghatározását a megfelelõ különös feltételek tartalmazzák. 9.5. Alulbiztosítás 9.5.1. Ha a szerzõdõ által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint újértéken történõ biztosítás esetén: a vagyoncsoport új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének a költsége, valóságos (avult) értéken történõ biztosítás esetén: a vagyoncsoport valóságos értéken való pótlásának vagy beszerzésének a költsége, 8

a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncsoport felépítésének, pótlásának vagy beszerzésének költségéhez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). 9.5.2. Ha a kiegészítõ munkahelyibalesetbiztosításban megjelölt alkalmazotti létszám kevesebb, mint a káridõponti alkalmazotti létszám, a biztosító a baleseti kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti teljes létszám a biztosított alkalmazotti létszámhoz aránylik. 10. Értékkövetés 10.1. A vagyontárgyak értékében (a helyreállítás költségeiben) bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító az új értéken biztosított vagyontárgyak, valamint a munkahelyibalesetbiztosítás és a felelõsségbiztosítások (általános, épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás) biztosítási összegét és biztosítási díját a kárgyakoriságtól függetlenül évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexált biztosítási összeg az elõzõ biztosítási összegnek és az inflációs indexnek a szorzata. 10.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ év azonos hónapjára vonatkoztatott, az alábbiakban részletezett árindex. A tûz- és elemikár-biztosításnál, illetve a kiegészítõ vízkárbiztosításnál és a kiegészítõ indukciós villámcsapáskár-biztosításnál, valamint a betöréseslopás- és rablásbiztosításnál: az I. kockázati osztály új értéken biztosított vagyontárgyai esetében a lakásjavító, lakáskarbantartó cikkek és a lakásjavító, lakáskarbantartó szolgáltatások júniusi árindexének 3:1 arányban súlyozott átlaga (a kockázati osztályok és a vagyoncsoportok részletezését A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza), a II. és a III. kockázati osztály új (beszerzési, elõállítási és név)értéken biztosított vagyontárgyai, valamint a kiegészítõ szállítmánybiztosítás esetében az ipar belföldi értékesítési árindexe, a IV. kockázati osztály biztosított vagyontárgyai, valamint az épülethasználói felelõsségbiztosítás, az általános felelõsségbiztosítás, a bérlõi felelõsségbiztosítás, a küldöttrablás-biztosítás és a munkahelyibaleset-biztosítás esetében a júniusi fogyasztói árindex. 10.2.1. Nem indexálódik a kiegészítõ üvegbiztosítás, üvegbiztosítás bõvítése, betöréses lopással kapcsolatos épületrongálásbiztosítás, géptörés-biztosítás biztosítási összege és díja, valamint a valós értéken biztosított és az idegen tulajdonban lévõ biztosított vagyontárgyak biztosítási összege és díja. 10.3. A biztosítási összeg és díj indexálására elsõ alkalommal a biztosítási idõszaktól függetlenül a szerzõdés létrejöttét követõ 120 nap eltelte utáni év január elsején kerül sor, majd legfeljebb évente, a naptári évfordulón. A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a naptári évforduló elõtt 60 nappal írásban értesíti a szerzõdõt. 10.4. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, és a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki. 10.5. Ha a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal nem kívánja fenntartani a szerzõdést, akkor azt a biztosítási idõszak végére (a 19.2.4. pont szerint) 30 napos felmondási idõvel írásban bármikor felmondhatja. 10.6. A biztosító a valóságos (avult) értéken biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét (és díját) nem indexálja. Ezek esetlegesen változó értékét a szerzõdõ szerzõdésmódosítás útján érvényesítheti az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdésben. 11. A biztosítási díj és a díj esedékessége 11.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétõl annak teljes tartamára megilleti a díj. 11.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idõszakra állapítja meg. 9

11.3. Ha az elsõ biztosítási idõszak töredék év, a biztosító az elsõ biztosítási idõszak díját a kockázatkezdet napja és az azt követõ naptári év elsõ napja közötti idõszakra állapítja meg (töredék díj). 11.4. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. 11.5. A felek az elsõ díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott elsõ díj a megállapodás szerint esedékes. 11.6. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzõdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). 11.6.1. Az egyszeri díjat ha a felek másként nem állapodnak meg a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. 11.7. A szerzõdõ és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdõ az éves díjat részletekben fizeti meg (negyedéves vagy féléves díjfizetési gyakoriság). 12. Díjengedmények 12.1. Éves díjfizetés választása esetén a szerzõdõ az éves biztosítási alapdíjból 10%, féléves díjfizetés esetén 5% díjengedményre jogosult. 12.2. Ha a szerzõdõ megbízza a biztosítót, hogy a biztosítás díját lakossági folyószámlájáról vagy vállalkozói számlájáról hívja le (banki díjlehívás), akkor az éves biztosítási alapdíjból 5% díjengedményre jogosult. 12.3. Ha a szerzõdõ felek a felmondási jogot 3 évre kizárják, a szerzõdõ az éves biztosítási alapdíjból további 10% engedményre jogosult (tartamengedmény). 13. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 13.1. A szerzõdõ a szerzõdés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelõen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett. 13.2. A szerzõdõ 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrõl a szerzõdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen, ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzõdést kötött, s erre a feltételek alapján a biztosító kockázatviselése is kiterjed, ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez hozzáépítenek vagy újabb épületet emelnek), ha a biztosított vagyonérték megváltozott. 13.3. A közlésre, illetve a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 14. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatása 14.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két (baleseti kár esetén 8) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenõrzését. 14.2. Ha a szerzõdõ (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be. 14.3. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétõl számított öt munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni. 14.3.1. A szerzõdõ (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétõl számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. 10

14.3.2. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétõl számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megõrizni. 14.4. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzõkönyvben foglaltak alapján történik. 14.4.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen: a tulajdoni lapot, a bérleti szerzõdést, a beszerzési számlát, az adásvételi szerzõdést, tûz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tûzoltóság igazolását, a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás, betöréses lopás, rablás esetén a rendõrségi feljelentést és a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot, halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat, - a kórházi zárójelentést, - a táppénzes (keresõképtelenségi) igazolás másolatát (az eredeti bemutatása mellett), - a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlõen igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést), a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következõ adatok feltüntetésével: - a szállítás idõpontja, - az áru megnevezése, - az áru darabszáma, ill. tömege, - a rendeltetési hely. 14.5. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat (szerzõdõt) terheli. 14.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követõ 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelõsségi károk esetén a károsult) igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett. 14.6.1. Baleseti kár esetén a maradandó teljes vagy részleges egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértõje a végleges állapot kialakulásakor, legkésõbb a biztosítási esemény bekövetkezésétõl számított két év elteltével állapítja meg. A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelõ biztosítási összeget a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstõl számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított (felelõsségi károk esetén a károsult) kérelmére a biztosító a saját orvos szakértõje által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelõ biztosítási összeg 50%-át elõlegként kifizeti. Elõleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegbõl az elõleget levonja. 14.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye. 14.8. A szerzõdõ ha azonos a biztosítottal hozzájárulását adja, hogy a biztosító képviselõje, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. 14.9. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetõk kilétérõl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról annak fénymásolatban való megküldésével a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerzõdésben vállalt kötelezettségének már eleget tett. 14.10. A tûz- és elemikár-biztosítás, a betöréseslopás- és rablásbiztosítás, a kiegészítõ vízkár-, a kiegészítõ indukciós villámcsapáskár- és a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás biztosítási összege a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. 11

14.11. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás esetén. 14.11.1. A biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti a szolgáltatást. 14.11.2. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése során felmerült, és a biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás kapcsán áfa-visszaigénylésre nem jogosult. 14.11.3. Ha az eredetivel egyezõ alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérõ alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését. 14.11.4. A biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható maradványok értékét. 14.11.5. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki jellemzõkkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológiából eredõ értéknövekedést a kártérítési összegbõl levonja. 14.11.6. Nem az eredeti állapotra történõ helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelõ pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 14.11.5. pontban foglaltaknak megfelelõen. 14.11.7. A jelen feltételek alkalmazásában: a) Teljes (totál)kár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás mûszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. b) Az új érték megegyezik a károsulttal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy újrabeszerzésének az általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költségével. c) A valóságos (avult) értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az általános forgalmi adóval csökkentett (vagy az áfával növelt) utánpótlási új értékbõl levonja a használati idõ alatt bekövetkezett értékcsökkenést (1. sz. függelék). 15. Az önrészesedés A szerzõdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a biztosító önrészesedést alkalmaz, kivéve a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítást, a kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítást, a kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítást és a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítást, amelyek alapján nyújtott szolgáltatásából a biztosító önrészesedést nem von le. Az önrészesedés mértékét a különös feltételek tartalmazzák. 16. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség 16.1. A szerzõdõ felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) köteles a kárt tõle telhetõen megelõzni és enyhíteni. 16.1.1. A szerzõdõ (biztosított) a káresemény észlelését követõen haladéktalanul köteles értesíteni a tûzoltóságot tûz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében, betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendõrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. 16.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a szerzõdõ (biztosított) köteles a nem használt (nem mûködõ) telephelyen a vízvezetékrendszert vízteleníteni az elfagyás, csõtörés megelõzése érdekében. 16.2. A biztosító maga, képviselõje, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenõrzésére. 17. A mentesülés 17.1. A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerzõdõ vagy a biztosított, a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosított vezetõ munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja, megbízottja, tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 12

17.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minõsül, ha a) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt, b) a kár a biztosítottnak (illetve a 17.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, c) a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelõzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlõdésének veszélyére írásban is figyelmeztette. 18. A szerzõdés módosítása 18.1. A felek közös megegyezéssel a szerzõdés tartalmát módosíthatják. 18.2. A szerzõdõ új ajánlati nyomtatvány kitöltésével a szerzõdés tartalmát módosíthatja. Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja, vagy arra tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a biztosítási szerzõdés a módosítással együtt hatályba lép. Ilyen esetben a szerzõdés módosítása az ajánlatnak a biztosító, illetve képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre. 18.3. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban. 18.4. A szerzõdés módosítással nem érintett része változatlanul marad. 19. A biztosítási szerzõdés megszûnése 19.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés megszûnéséig áll fenn. 19.2. A biztosítási szerzõdés az alábbi okok miatt szûnhet meg: 19.2.1. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. 19.2.2. Megszûnik a biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetve a halasztott díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtõl számított 30. nap elteltével, az egyszeri biztosítási díj vagy a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtõl számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerzõdõ nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 19.2.3. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzõdést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belõle azt a díjrészt (elsõ díj esetén egyhavi, egyszeri vagy folytatólagos díj esetén kéthavi díjat), amely a díjnemfizetés miatti megszûnés elõtti díjjal fedezetlen kockázatviseléssel arányos. 19.2.4. A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek 30 nap felmondási idõvel a biztosítási idõszak végére írásban felmondhatják. 19.2.5. Ha a szerzõdés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggõ érdekmúlás miatt szûnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idõszaknak a teljes díja, amelyben veszélyviselése véget ért. A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idõarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése. 19.2.6. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt idõpontban megszûnik. 20. Egyéb rendelkezések 20.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények a biztosítási esemény bekövetkezésétõl számított két év alatt évülnek el. 20.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ 13

hozzátartozó. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján õt megilletõ visszkereseti jogát érvényesíthesse. 20.3. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. 20.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a szerzõdõ (biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen a szerzõdés tartama alatt bármikor ellenõrizni vagy ellenõriztetni. 20.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 20.6. Az általános kizárások körében (8. pont) szereplõ büntetõjogi fogalmak a Büntetõ törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendõk. 20.7. A személyes adatok kezelése: A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 99. -a értelmében a biztosító és biztosítási ügynöke jogosult kezelni a biztosított (szerzõdõ), a kedvezményezett és a károsult (a továbbiakban: ügyfél) személyes adatait, valamint a biztosítási szerzõdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggõ, a törvényben rögzített adatokat. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetõleg a személyes adatok külföldi adatkezelõhöz történõ továbbításához az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t bízza meg. A biztosító és ügynöke, illetve megbízottja a tevékenysége során tudomására jutott és biztosítási titoknak minõsülõ adatokat (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. tv. 96. -a) a jogszabályokban meghatározott eseteket kivéve csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettség alól az érintett ügyféltõl a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. Az ügyfél saját személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja. 14

II. A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei 1. A kockázatviselés helye 1.1. A kockázatviselés helye az ajánlaton és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely. 1.2. Több telephely biztosítása esetén a nyomtatványon feltüntetett épületek, építmények és egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a kockázatviselési hely az ajánlat mellékletét képezõ és telephelyenként kitöltött A.. számú telephely adatközlõje címû nyomtatványon megjelölt telephely. 1.3. A biztosító kockázatviselése a tételesen megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan a Magyar Köztársaság területére terjed ki. 2. Biztosított vagyontárgyak 2.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen kockázati osztályonként, ezen belül vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított vállalkozói tevékenységének végzésével kapcsolatos vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog tekintetében lehetnek: a) a biztosított tulajdonát képezõ vagyontárgyak, b) idegen tulajdonban lévõ vagyontárgyak, mégpedig: bérlemények, haszonbérletbe vagy lízingbe vett vagyontárgyak, megõrzésre, javításra, továbbfeldolgozásra átvett vagyontárgyak. 2.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosított vagyontárgyak négy kockázati osztályra különülnek el, amelyek vagyoncsoportokból állnak. 2.3. I. kockázati osztály: épületek, építmények Épületnek minõsülnek a talajhoz szilárdan kötõdõ létesítmények, amelyek lehetõséget biztosítanak a belépésre, hosszabb benntartózkodásra, és térbeli elhatárolással védelmet nyújtanak a külsõ behatások ellen. Építménynek minõsülnek azok a talajhoz szilárdan kötõdõ a biztosított telephelyhez telekkönyvileg tartozó földterületen levõ létesítmények, amelyek a biztosított épület(ek) rendeltetésszerû használatához szükségesek (pl. kerítés, vízóraakna, út stb.). 2.3.1. Saját tulajdonban lévõ épületek 2.3.1.a) A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a biztosított saját tulajdonát képezõ, biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen (több telephely esetében az ajánlat mellékletét képezõ telephelyi adatközlõn) pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ épület(ek), építmények és az épületfunkcióhoz, üzemeltetéshez és fenntartáshoz szükséges épülettartozékok. Épülettartozék, pl. a redõny, a reluxa, a spaletta, a vászonroló, a napvédõ függöny, a beépített szekrény, a klímaberendezés (nem mobil), a villanytûzhely, a villanybojler, az átfolyó rendszerû elektromos vízmelegítõ, a gáztûzhely, a gázkazán, a gázbojler, a gázkonvektor, a WC, a fürdõ- és mosdóberendezések, a kaputelefon, a csengõ, a riasztó- és a megfigyelõrendszerek. 2.3.1.b) Korlátozások Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében nem minõsülnek biztosított vagyontárgyaknak a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott, a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiségek. 2.3.2. Bérelt épületek 2.3.2.a) A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen pontos címmel feltüntetett a biztosított által bérelt, biztosítási összeggel fedezetbe vont telephelyen lévõ épület(ek), építmények és az épületfunkcióhoz, üzemeltetéshez és 15

fenntartáshoz szükséges épülettartozékok. 2.3.2.b) Korlátozások Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen pontos címmel feltüntetett, a társasházi alapító okirat szerint külön tulajdonban levõ, illetve a szövetkezeti alapszabály szerint külön tulajdonnak minõsülõ, és a tulajdoni külön lapon a bérbeadó tulajdonaként feltüntetett lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiség (csoport) alábbi részeire terjed ki: ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények, a csengõ és a kaputelefon, valamint a riasztó- és a tûzjelzõ berendezés, a beépített bútor és a beépített térelválasztó, a beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó, egészségügyi és szellõztetõ-berendezések, valamint azok szerelvényei, az elektromos hálózat és szerelvényei a bérlemény fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolótáblájától kezdõdõ szakaszon, a víznyomócsõ-vezetékek a felszálló vezetéktõl a kifolyószelepig, a szennyvízlefolyócsövek a berendezési tárgytól az ejtõvezetékig, a belsõ válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás, a padlóburkolatok, a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarendszer (a beltéri egység kivételével), valamint az épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak. 2.3.3. A bérelt épületben biztosított bérlõ által végzett beruházások saját tulajdonú vagyontárgynak minõsülnek a jelen feltételek szerint. 2.3.4. A biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. 2.3.5 A jelen feltételek alapján nem biztosítható épületek, építmények: a felvonulási épületek, a sátrak, a ponyvacsarnokok, a lakókocsiban vagy jármû különös felépítményeként üzemeltetett telephelyek. 2.4. II. kockázati osztály 2.4.1.a) vagyoncsoport: gépek, berendezések, felszerelések A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a szerzõdõ által biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen (több telephely esetén az ajánlat mellékleteként külön-külön kitöltött Telephelyi adatközlõ c. nyomtatványon) pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ, az üzemeltetést és a tevékenység végzéséhez szükséges technológiát szolgáló a biztosított tulajdonában álló vagy idegen tulajdonú eszközök, amelyek lehetnek: energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények, gépek a gépalapzatokkal, meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt, kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik, az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények, anyag és áru mozgatását szolgáló eszközök, mezõgazdasági és egyéb munkagépek, anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, tartályok, edények és egyéb eszközök, tûz- és üzemvédelmi berendezések, felszerelések, bútorok a beépített bútorok kivételével és egyéb, az alkalmazottak szociális körülményeit segítõ felszerelések, mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges eszközök. 2.4.2.b.) vagyoncsoport: tételesen megnevezett vagyontárgyak Biztosított vagyontárgynak ebben a körben kizárólag azok a biztosított tulajdonát képezõ gépek, berendezések minõsülnek, amelyeket a biztosított a telephelyen kívül a Magyar Köztársaság területén üzemeltet vagy lízingbe ad, és amelyekrõl a szerzõdõ az ajánlathoz tételes és aláírásával ellátott listát mellékel a vagyontárgy 16

pontos megjelölésével, a beszerzési évnek, az értéknek és a gyártási számnak a feltüntetésével. 2.4.3. A jelen feltételek alapján nem biztosíthatók: az adatfeldolgozó programok, szoftverek, az adatfeldolgozókon tárolt adatok, öntõminták, fröccsöntõ és présformák, sablonok, matricák, szabásminták stb., üzleti könyvek, bélyegzõk, bérleti, szabadalmi és egyéb jogok leiratai, pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták, vízi és légi jármûvek, gépjármûvek. A jelen feltételek szerint gépjármûnek minõsül: a személygépkocsi, az autóbusz, a vontató, a nyerges vontató, a tehergépkocsi, a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, a pótkocsi és a félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót). 2.5. III. kockázati osztály E feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt: 2.5.1.a.) vagyoncsoport: saját és idegen tulajdonú készletek A biztosított tevékenységének végzéséhez szükséges anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fûtõanyagok, tartalék alkatrészek), áruk (kereskedelmi készlet), göngyölegek és egyszer használatos csomagolóanyagok. A jelen feltételek szerint árunak minõsülnek a biztosított által forgalmazott új, hatósági engedéllyel nem rendelkezõ személygépjármûvek, kis haszongépjármûvek és motorkerékpárok is, amelyeket még nem helyeztek forgalomba. 2.5.2.b.) vagyoncsoport: saját termelésû készletek A biztosított tevékenysége során létrehozott, többletértéket tartalmazó befejezetlen és félkész termék, késztermék és a hozzá tartozó betétdíjas göngyölegek. 2.5.3.c.) vagyoncsoport: javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak 2.6. IV. kockázati osztály: értékcikkek E feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt: 2.6.1.a.) vagyoncsoport: pénzkészletek 2.6.2.b.) vagyoncsoport: értékpapírok és egyéb értékcikkek 2.6.3.c.) vagyoncsoport: értékkészletek. E feltételek értelmezésében értékkészletek a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ anyagok, a drágakõ vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmék és képzõmûvészeti alkotások. 2.7. A tûz- és elemikár-biztosítás alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen külön-külön biztosítási összeggel fel nem tüntetett és a káridõpontban a kockázatviselés helyén lévõ ruházati tárgyak, amelyek a biztosított munkavállalóinak tulajdonát képezik. 3. Biztosítási események 3.1. Tûz Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett hõfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerû gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerûen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. 3.1.1. A rendeltetésüknél fogva láng, hõ és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezõ tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. 3.1.2. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedõ tûz által okozott károkat. 3.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a tûzkár, amelyik erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, vegyi folyamat, az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében keletkezett. 3.1.4. Nem téríti meg a biztosító a telephelyen tárolt gépjármûvek tûzkárait, ha azok a gépjármûvek elektronikus rendszerének meghibásodása miatt keletkeztek, az elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkezõ, továbbterjedéssel nem járó zárlatot. 17

3.2. Villámcsapás A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár. 3.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapáskárokat, amelyek: az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, magában a villámvédelmi rendszerben, a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek. 3.3. Robbanás, robbantás és összeroppanás Robbanás, robbantás a gázok vagy gõzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû erõ-megnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Összeroppanás a gázok vagy gõzök összehúzódásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû nyomáscsökkenés, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. 3.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az magában a nyomástartó edényben keletkezett, viszont megtéríti azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyakban keletkeztek, a folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása következtében állt elõ, a légi jármû hangrobbanásából származott. 3.4. Vihar Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetõn, ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejûleg beömlõ csapadékvíz áztatással kárt okoz. 3.4.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban, az idõjárás elleni védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.), az épületek, építmények külsõ vakolatában, festésében, az épületek, építmények üvegezésében, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben, a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett viharkár, valamint a helyiségen belül keletkezett léghuzat. 3.5. Jégverés A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt a biztosított épületben keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár. 3.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg az épületek külsõ festésében, külsõ vakolatában, külsõ burkolatában, valamint üvegezésében, a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban, az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésében, a fólia- és sátorfedésben keletkezett kár. 3.6. Árvíz A felszíni élõvizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. 3.6.1. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a hullámtéren és a nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés tengelyétõl számított 100 méteren belül jelentkezõ fakadó víz és átszivárgás miatti károkat. 3.6.2. A jelen feltételek szempontjából hullámtérnek minõsül a felszíni élõvizeknél a meder széle és az árvízvédelmi töltés víz felõli éle vagy a természetes magaspart közötti terület, illetõleg nyílt ártérnek minõsül az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élõvíz a kár idõpontjáig mért legmagasabb vízállás esetén elöntött. 3.7. Hónyomás A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár. 3.7.1. Nem téríti meg a biztosító az esõvíz-elvezetõ csatornákban, a hófogó szerkezetekben, a melegágyak üvegezésében, a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkat. 18

3.8. Földcsuszamlás A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által okozott kár. 3.8.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszintsüllyesztés stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai a megépítését indokolták volna. 3.9. Kõ- és földomlás A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõés földdarabok által okozott kár. 3.9.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), a támfal hiánya, illetve tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkezett. 3.10. Idegen tárgyak rádõlése Ha valamilyen idegen, a jelen szerzõdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy (pl. idegen oszlop, fa) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz. 3.11. Ismeretlen építmény, üreg beomlása A szerzõdõ vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplõ, illetõleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása. 3.11.1. Nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelõdésbõl, az alapok alatti talajsüllyedésbõl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébõl eredõ kár. 3.12. Idegen jármû ütközése Ha az idegen jármû, annak alkatrésze vagy rakománya a biztosított vagyontárgyban ütközéssel kárt okoz. 3.12.1. A felek megállapodnak abban, hogy nem minõsül idegennek az a jármû, amely a szerzõdõ vagy a biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított telephelyet. 3.13. Felhõszakadás A felhõszakadásból származó és szabályszerûen kialakított, illetve karbantartott vízelvezetõ rendszer elégtelensége miatt összegyûlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. 3.13.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ kár. 3.13.2. Nem téríti meg a biztosító a felhõszakadáskárt, ha az az épületek külsõ vakolatában, külsõ festésében, külsõ burkolatában keletkezett, a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett, a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett, amelyek nem voltak felhelyezve a padozat szintjétõl legalább 15 cm magasan lévõ állványzatra, ide nem értve a szabványok, elõírások alapján rendeltetésszerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett felhõszakadáskárt. 3.14. Földrengés Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. 3.15. Csõtörés A kockázatviselés helyén belüli víznyomó-, szennyvízlefolyó-, belsõ csapadékvíz-elvezetõ, tüzelési és gõzvezetékek, üzemi-vízvezetékek, továbbá tartozékaik, szerelvényeik törése, repedése, kilyukadása, dugulása, a csatlakozásainak elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gõz által a biztosított épületben, illetve az épületben lévõ biztosított vagyontárgyakban okozott kár. 3.15.1. Csõtörés biztosítási esemény alapján megtéríti a biztosító a biztosított épületen belül a csõtöréssel, repedéssel, dugulással kapcsolatos bontási-helyreállítási munkálatok költségeit indokolt mértékig, de maximum 10 folyóméterig, a falban lévõ vagy eltakart, elrabicolt (és kárt okozó) víznyomó-, szennyvízlefolyó-, technológiai víz- és fûtési csövek cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és 19

technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 méter hosszúságig. 3.15.2. Csõtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a függõ- és fekvõ ereszcsatorna, a tûzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. Sprinkler), illetve tartozékaik törésébõl eredõ károkat, a technológiai célú és felhasználású vezetékek törésébõl, repedésébõl származó károkat (kivéve technológiai víz), a hideg- és melegágyakban, üvegházakban, hûtõházakban, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben lévõ csõvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkat, a gombásodás, penészesedés formájában jelentkezõ kárt, a csõvezeték, tartályok vagy egyéb berendezések nyitva hagyott tolózárai, szelepei, csapjai vagy egyéb elzárószerkezetei miatt keletkezett károkat, a kiömlõ folyadék vagy gõz értékét. 4. A biztosítási összegek meghatározása Az egyes vagyoncsoportok (lásd a 2. pontot) biztosítási összegeinek megállapítása telephelyenként történik. A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási összegek meghatározásánál a vagyoncsoportok teljes telephelyi értékét figyelembe kell venni. A teljes kockázati osztály vagy vagyoncsoport elhagyását a telephely adatközlõjén egyértelmûen jelölni kell. Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor áfa-visszatérítésre jogosult, akkor a biztosítási összeget az áfával csökkentett értéken kell meghatározni. 4.1. I. kockázati osztály 4.1.1. A saját tulajdonú épületek és építmények biztosítási összegét a szerzõdõ új és valóságos értéken is meghatározhatja, ha a telephelyrõl méretarányos helyszínrajzot készít, és azon egyértelmûen feltünteti az egyes épületek biztosítási összegét és az értékelés módját. 4.2. II. kockázati osztály 4.2.1.a) vagyoncsoportjának biztosítási összegét, saját tulajdon esetén új vagy valóságos értéken kell meghatározni; 4.2.2.b) vagyoncsoportjának (tételesen megnevezett vagyontárgyak) biztosítási összegét minden esetben valóságos értéken kell meghatározni. 4.3. A III. kockázati osztály a) és b) vagyoncsoport és a IV. kockázati osztály vagyoncsoportjai a tulajdonostól függetlenül kizárólag új értéken (beszerzési, elõállítási vagy névértéken) biztosíthatók. 4.4. Kizárólag valóságos értéken biztosíthatók a) az idegen tulajdonú épületek, építmények, b) az idegen tulajdonú gépek, berendezések, felszerelések, c) a saját tulajdonú 50%-nál nagyobb mértékben elhasználódott épületek, 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott gépek, berendezések és felszerelések, d) a nullára leírt tárgyi eszközök. 4.5. A biztosítónak a vagyontárgyak valóságos értékének meghatározására vonatkozó irányelveit az 1. számú függelék tartalmazza. 5. Önrészesedés 5.1. A biztosító a tûz- és elemikár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de minimum 10 E Ftot (tízezer forintot) von le önrészesedés címén. 5.2. A szerzõdõ jogosult az ajánlott minimális önrésznél nagyobbat választani. 5.3. 10 E Ft/kár-nál magasabb önrészesedés választása esetén a szerzõdõ az önrészesedés mértékétõl függõ díjkedvezményben részesül. 5.4. A szerzõdõ által választható önrész összege és az engedmény mértéke az alábbi lehet: A szolgáltatás összegének 10%-a, de minimum Önrész Engedmény 25 000 Ft / kár 10% 50 000 Ft / kár 15% 100 000 Ft / kár 20% 20