Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23.
Fogalma: az egyik fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Alanya: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szerv; eladó - vevő Általában nincs formához kötve az adásvételi szerződés DE! ingatlan adásvételi szerződései csak írásban lehet megkötni. Adásvételi szerződés Eladó kötelezettségei A dolog tulajdonjogának a vevőre történő átruházása. A dolog átadása. Tájékoztatási kötelezettség a lényeges tulajdonságokról. Okirat-szolgáltatási kötelezettség (pl. használati utasítás). Kellék- és jogszavatosság. Átadással, tehermentesítéssel járó költségek. Vevő kötelezettségei Vételár megfizetése. A dolog átvétele. Költségek és közterhek viselése. A szerződéssel összefüggő költségek és illetékek viselése. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségei. Átvétellel, elszállítással kapcsolatos költségek.
Vállalkozási szerződés Fogalma: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, magjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására (pl. beruházás kivitelezése, ruha készítése a szabónál), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Alanyai: vállalkozó megrendelő. Vállalkozó főkötelezettsége: eredmény előállítása, melynek létrehozása során köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gyors és gazdaságos befejezését. Megrendelő főkötelezettsége: vállalkozói díj megfizetése.
Vállalkozási szerződés II. Felek jogállása Megrendelő utasításainak szerepe: szakszerűtlen utasítás figyelmeztetés fenntartás vállalkozó eljár (a megrendelő kockázatára) vagy elállhat vagy köteles elállni (ha a munka folytatása jogszabályt sértene vagy mások élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetné). A munkaterületet a megrendelőnek kell alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A megrendelő ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot. Felek együttműködési kötelezettsége különösen jelentős.
Vállalkozási szerződés III. Szerződésszegés Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy olyan késedelem fog bekövetkezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni, a megrendelő elállhat, kötbért és kártérítést követelhet akkor is, ha a késedelem nem róható föl a vállalkozónak. Az előzőhöz hasonló módon nyilvánvalóvá válhat az is, hogy a teljesítés hibás lesz. Ilyenkor a megrendelő köteles a vállalkozónak megfelelő határidőt tűzni a hiányosságok kiküszöbölésére, s ha ez a határidő eredménytelenül telik el, gyakorolhatja az előbb említett jogait.
Megbízási szerződés Fogalma: megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni (pl. ügynöki tevékenység, ügyvédi képviselet). Alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, hogy míg a vállalkozó eredményt köteles szolgáltatni és díjra csak eredményessége esetén tarthat igényt, addig a megbízott gondos és szakszerű tevékenységre, tehát nem eredményre köteles, így díjra eredménytelen megbízás esetén is jogosult. Alanyai: megbízott - megbízó.
Megbízási szerződés II. Kötelezettségek 1. Megbízott kötelezettségei: a rábízott ügy személyes ellátása DE! kivételes esetekben más személyek közreműködését is igénybe veheti; megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesítenie a megbízást; tájékoztatási kötelezettség; elszámolási kötelezettség a megszűnéskor. 2. Megbízó kötelezettségei: díj megfizetése, kivéve, ha ingyenes a szerződés; együttműködés a megbízottal.
Megbízási szerződés III. Megszűnés Teljesítéssel szűnik meg a megbízási jogviszony, vagyis akkor, ha az ügyet ellátták. Teljesítés nélküli megszűnés leggyakoribb esete a felmondás: 1. Megbízó részéről: bármikor azonnali hatállyal felmondhatja DE! köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. 2. Megbízott részéről: felmondási idővel mondhatja fel a szerződést, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy további intézéséről. Azonnali hatállyal a megbízott súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel.
A biztosítási szerződés fogalma és jellemzői Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek (biztosítási összeg) a megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére köteles. Kockázati elemeket hordozó szerződés. biztosítási esemény bekövetkezése Helytállási kötelezettség dologszolgáltatás. Vonatkozó szabályok: Ptk. + Bit. + biztosítási szabályzat + konkrét biztosítási szerződés.
A biztosítási szerződések főbb sajátosságai Gyakori az általános szerződési feltételek alkalmazása. A Ptk. bizonyos feltételek mellett megengedi a hallgatólagos szerződéskötést. A szerződéskötés és a hatálybalépés időpontja elválik egymástól. Széleskörű és többirányú együttműködési kötelezettség. A biztosított szándékos és súlyosan gondatlan magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti.
A biztosítási jogviszony alanyai A szakmai és gazdasági fölénnyel rendelkező biztosító, vagyis az a szervezet, amely a biztosítási tevékenységet végzi. A gazdaságilag gyenge és jogban járadan ügyfél: szerződő fél (aki a szerződést köti), biztosított (akinek vagyonára vagy személyére vonatkozik a szerződés), kedvezményezett (a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult), károsult. egyoldalú kógencia Biztosítási ügynök: biztosító alkalmazottjaként vagy megbízottjaként közvetít. Alkusz: a biztosítási szerződést a szerződni kívánó fél megbízása alapján közvetíti.
A biztosítási szerződés létrejöttének speciális szabályai Az írásba foglalás érvényességi kellék. A szerződéskötést megelőzően a biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli. A törvény több létrehozatali módot is szabályoz, melyek egyenrangúak (a leggyakoribb, hogy a szerződő fél írásbeli ajánlatára, annak tartalmával egyezően a biztosító kötvényt bocsát ki). A hatálybalépésre vonatkozó megoldások.
Általános szerződési feltételek ügyletek nagy száma egyedi alkudozások + olyan veszélyközösség létrejötte, amely a kockázatot arányosan osztja meg szerződési feltételek egységesítése, ún. általános szerződési feltételek alkalmazása előnyei + gyakorlati problémái
Tájékoztatási kötelezettség Mindkét fél érdeke a megfelelő tájékoztatás: a biztosító csak úgy tudja megfelelően felmérni a kockázatokat, ha valamennyi szükséges feltétellel tisztában van; az ügyfélnek is az az érdeke, hogy ismerje azokat a kikötéseket, melyekkel szerződését megkötheti. Szabályozása: 1. Ptk.: alapelv + általános + különös szabályok. 2. Bit.: a biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások feladat teljesítése: záradék aláíratásával.
A biztosítási díj A szerződő fél főkötelezettsége a biztosítási díj fizetés. Főszabály szerint a szerződés hatálybalépésének időpontja is a díjfizetéshez igazodik. Az első díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a későbbi díj pedig azon időszak első napján, melyre a díj vonatkozik. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában követelheti az egész évi díjat A díj nemfizetése automatikusan megszünteti a szerződést. Reaktiválási jog: ha a szerződés a díj nemfizetése miatt szűnt meg, és a megszűnésétől számított 6 hónapén belül befizetik az elmaradt díjat, a szerződés változatlan tartalommal hatályba lép. DE! A biztosító fizetési kötelezettsége csak a jövőre nézve áll be, vagyis a köztes időszakban bekövetkező biztosítási eseményre nem vállal teljesítést.
A biztosítási szerződés tartalma, megszűnése 1. Tartalma: készenléti szakaszban: a biztosító készenlétben áll, a másik fél fizeti a díjat; biztosítási esemény bekövetkeztekor: a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van; teljesítési szakaszban: a biztosító teljesítésre köteles. 2. Megszűnése: határozott idő lejár; felek közös megegyezése; életbiztosítás esetében a biztosított halála; díjfizetés késedelme; lehetetlenülés; biztosítási érdek megszűnése; rendes és rendkívüli felmondás.
Vagyonbiztosítási szerződés A szerződő fél valamely vagyontárgy épségben tartása érdekében köt szerződést a biztosítóval, amely a biztosított vagyontárgy károsodása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén pénzfizetésre vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles. Tipikus kockázatuk: betöréses lopás, rablás, földrengés, árvízkár, jégverés, villámkár. Biztosítási érték (biztosított vagyontárgy valóságos értéke) meghatározása: túlbiztosítás tilalma: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét; alulbiztosítás megengedettsége: a felek a vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg, s ezt tekintik biztosítási összegnek, ilyenkor a biztosító térítési kötelezettsége is arányosan csökken.
Életbiztosítás A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget megfizeti a kedvezményezettnek. Fajtái: halál esetére szóló életbiztosítás; elérési életbiztosítás (a biztosított valamely életkor pl. nyugdíj elérésével hozzájut a biztosítási összeghez). Kedvezményezett: szerződésben megjelölt személy, ennek hiányában a kötvény birtokosa, végül a biztosított örököse.
Balesetbiztosítás Baleset: a biztosított akaratán kívül fellépő olyan külső behatás, mely egy év alatt a biztosított halálát, állandó rokkantságát, időleges munkaképtelenségét okozza. Főszabály szerint a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, de vannak kivételek, amikor a életbiztosítás szabályai irányadók.
Felelősségbiztosítás A biztosított követelheti, hogy a biztosító mentesítse őt a szerződésben megállapított mértékben olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős. A biztosító jogai és kötelezettségei a szerződésből következően a biztosítottal szemben állnak fent, de a károsultnak teljesít. Regresszjog = visszakövetelési jog: a biztosító a biztosított szándékos vagy a szerződésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartása esetén jogosult a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelni. Önálló fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
Önellenőrző kérdések Határozza meg az adásvételi szerződés fogalmát! Hogyan alakul a megrendelő utasításainak szerepe a vállalkozási szerződésben? Mi az alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között? Határozza meg a biztosítási szerződés fogalmát! Mit jelent a reaktiválási jog a biztosítási szerződések körében? Mit jelent a túlbiztosítás, illetve az alulbiztosítás a vagyonbiztosítás körében? Ezek megengedettek a magyar jogban?